Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

5 meglepő és kevésbé ismert tény a szélenergiáról

szélenergiaszektor
Képek forrása: Freepik

A szélenergia az egyik legtisztább és legalacsonyabb környezeti terhelésű energiaforrás. Kiválóan kiegészíti a napelemeket, hiszen olyankor is képes termelni, amikor nincs napsütés. Így nem meglepő, hogy évről-évre több szélturbinát telepítenek, szakértői becslések szerint 2028-ig megduplázódhat a jelenlegi kapacitás. Cikkünkben 5 olyan izgalmas tényt mutatunk be erről a zöld energiaforrásról, amelyet kevesen ismernek. Te hányról hallottál már?

Szórakoztató tények a szélenergiáról, amelyeket sokan nem ismernek

Az üvegházhatású gázkibocsátás körülbelül háromnegyede az energiafelhasználásból származik. Ám 2023-ban a globális energiatermelés csupán 30 százaléka származott környezetkímélő, megújuló forrásokból. Ahhoz, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődésünk fenntartható módon folytatódhasson, elengedhetetlen, hogy jelentősen növekedjen a zöld források aránya. Ebben játszik fontos szerepet a szélenergia, amely az egyik legzöldebb energiaforrás mindközül. Következzen 5 olyan tény, amely más megvilágításba helyezi a szélenergiát.

1. Sokezer éve hasznosítjuk a szélenergiát

A szélenergia már sokezer éve szolgálja az emberiséget, igaz, felhasználása a múltban jelentősen eltérő volt. Jelenlegi ismereteink szerint elsőként az egyiptomiak kezdték el kiaknázni a szélben rejlő lehetőségeket a nílusi vízi közlekedéshez, időszámításunk előtt 5000 évvel. A technológiai fejlődés következtében Kínában és a Közel-Keleten további módokat találtak a szélenergia hasznosítására: időszámításunk előtt 200-ban már szélmalmokat és szélmeghajtású vízpumpákat használtak. Érdekesség, hogy az első modern turbinákra hajazó berendezés megjelenéséig egészen 1854-ig kellett várni. A vízpumpálásra használt első modern turbinát az Amerikai Egyesült Államokban, New York-ban üzemelték be.

2. A szélenergia az egyik legnagyobb hozzájárulású fenntartható forrás

Energiamix alatt az energiatermeléshez használt források összességét értjük. 2023-ban a globális megoszlás az alábbiak szerint alakult:

  1. Kőolaj: 54564 TWh
  2. Szén: 45565 TWh
  3. Földgáz: 40102 TWh
  4. Vízerőmű: 11014 TWh
  5. Atomenergia: 6824 TWh
  6. Szélerőmű: 6040 TWh
  7. Napelem: 4264 TWh
  8. Egyéb megújulók: 2428 TWh
  9. Bioüzemanyagok: 1318 TWh

Ahogy a fenti felsorolás is mutatja, a szélenergia az egyik legnagyobb hozzájárulású megújuló forrás. Szakértők szerint szerepe még fontosabb lehet a jövőben a gyors növekedési ütem miatt. 2023 mérföldkövet jelentett, hiszen ez volt az első olyan év, amikor a telepített szélerőmű-kapacitás meghaladta az 1000 gigawattot.

szélenergia

3. 300 ezer embernek ad munkát a szélenergiaszektor az EU-ban

A szélenergiaszektor előnyei nem merülnek ki az alacsony ökológia terhelésnél, hiszen nagymértékben támogatja a gazdasági fejlődést is. Az Európai Bizottság becslése szerint 2022-ben több mint 300 ezer embernek adott munkát az EU-ban. A jelentésben az alábbi becslés olvasható a szektor jövőjéről:

„A szélenergiaszektor jelentősen hozzájárul az EU gazdaságához, elősegítve a növekedést, hosszú távon fenntartható munkahelyeket teremtve. A Wind Europe 2023-as versenyképességi jelentése szerint a szélenergia ipara 2022-ben körülbelül 300 ezer munkahelyet biztosított az EU-ban. Az REPowerEU célkitűzések keretében a munkahelyek száma várhatóan 936 ezerre nő 2030-ra.”

4. Szélturbinák telepíthetők akár a tengerben is

Tudtad, hogy a szélturbinák nem csak szárazföldön telepíthetőek? Az úgynevezett offshore szélfarmok akár 60 kilométerre is lehetnek a szárazföldtől. Előnyük, hogy jelentősen magasabb teljesítményt nyújtanak, mint a szárazföldi turbinák, az erősebb és akadálymentes széláramlás kihasználása miatt. További pozitívum, hogy minimális vízszennyezéssel járnak, hiszen a lakóterülettől távol találhatók. Ám a kezdeti beruházás rendszerint magasabb, hiszen a telepítés több előkészülettel és munkálattal jár.

5. A szélfarmokkal olcsóbban termelhetünk energiát, mint szén- és földgázerőművekkel

Környezetbarát, munkahelyeket teremt, akkor is termel energiát, amikor nem süt a nap – túl szép, hogy igaz legyen? A buktató biztosan az alacsony hatékonyságú, költséges energiatermelés, ugye? Nos, a Nemzetközi Energia Ügynökség megújuló energiaforrásokról szóló 2023-as jelentése szerint a szárazföldi szélfarmokkal megtermelt energia olcsóbb, mint az új és a meglévő szén- és földgáz erőművekkel előállított energia.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre

Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.

A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.

A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.

„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is

hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”

Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss