Gazdaság

Világszerte megnőtt az érdeklődés a biológiai megoldások iránt a mezőgazdaságba

A biológiai kezeléseknek a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz a növénytermesztésben, áll a Syngenta elemzésében.

A vállalat szerint a biológiai készítmények olyan, a sikeres termesztést érintő fontos mozzanatokban tudnak hatékony segítséget adni a növényeknek, mint az időjárási stresszhelyzetek – hőség, aszály, hideg – kezelése, hatásainak enyhítése.

Világviszonylatban a biológiai alapokon nyugvó készítmények felhasználása 4,5%-kal dinamikusabban növekszik a hagyományos növényvédelmi termékekhez képest. Főként a biostimulátorok és a tápanyag-hasznosulást segítő anyagok iránt nő a kereslet. Magyarországon az ilyen készítmények felhasználási aránya a szántóföldi körülmények között egyelőre kisebb, míg a zöldség- és gyümölcskultúrákban a felhasználásuk már jóval általánosabb, áll a Syngenta elemzésében.

„A biológiai megoldások használata terén azon országok vannak élen, ahol a zöldség- és gyümölcstermesztés dominál, illetve ahol már szükség van a vízkímélő technológiák alkalmazására a klimatikus tényezők miatt. Szántóföldi körülmények közt a biostimulátorok alkalmazása főleg a mediterrán térségben – például Olaszországban és Görögországban - már Európán belül is technológiai elemnek tekinthető, hiszen a klímaváltozás hatásait ezen régiók már előbb és intenzívebben érzékelték. A biológiai növényvédelemre számos régióban láthatunk működő és terjedő technológiákat, erre talán legjobb példa az afrikai országok kukoricatermesztésében még nagyobb gondot okozó aflatoxin termelő gombafajok elleni küzdelem”

– ismertette Dr. Nagy Viktor, a Syngenta biológiai termékmenedzsere.

A biológiai megoldások iránt a jövőben nagyobb kereslet várható Európában. Az Európai Unió agrárpolitikája a fenntartható módon történő gazdálkodás felé próbálja orientálni a termelőket. Kitűzött cél, hogy 2050-re 50%-kal több fenntartható módon előállított élelmiszer-alapanyagot kell előállítani. A fogyasztói igények változásai is ebbe az irányba mutatnak: a vásárlók keresik a zöldebb, fenntarthatóbb gazdálkodásból származó élelmiszereket, ennek a szerepe a jövőben várhatóan még inkább felértékelődik. Termelői oldalról is egyre többen figyelnek oda a talajaik védelmére, egészségére, és a növényeik igényeinek a pontos és tudatos kiszolgálására. Emellett kihasználják az Agrár Ökológiai Programban a mikrobiológiai és növénykondicionáló készítmények alkalmazásával elérhető extra támogatási lehetőséget is.

Dr. Nagy Viktor szerint a legnagyobb problémát a fokozódó időjárási anomáliák okozzák, amelyek kezdenek megszokottá válni hazánk területén is. A növények nem képesek kitérni a környezet okozta stresszorok elől, így nekik minden védekező funkciójukat élettani, biokémiai alapon kell megoldani. A növények természetes alkalmazkodóképessége azonban nem tud lépést tartani a környezeti változás gyorsaságával, ezért segítségre szorulnak. A biológiai lehetőségek alkalmazásával a növényekben eleve meglévő védekezőmechanizmusokat tudják erősíteni és ellenállóbbá tenni a környezeti stresszel szemben. Ahhoz azonban, hogy a biológiai készítményekkel valós eredményt lehessen elérni, a saját alkalmazkodóképességünkre is szükség van. Meg kell ismerni magát a növényeket, a növények igényeit és ezek speciális igényeire adható egyedi megoldásokat. Kétségtelenül ez egy rögös út, amit a gazdáknak és a gyártó cégeknek közösen kell sok-sok tanulás mentén bejárniuk. Viszont ha helyes időpontban és megfelelő készítménnyel végzik el a kijuttatást, az megtérülő befektetés.

Vezető agrárpiaci szereplőként a Syngenta eltökélt abban, hogy a fogyasztók számára olyan élelmiszert tudjanak a gazdálkodók előállítani, amely biztonságos és valamennyi fogyasztói elvárásnak eleget tesz. A vállalat nem titkolt szándéka, hogy a világ és hazánk vezető szereplőjévé váljon a biológiai termékek szegmensében, és tudással, tapasztalattal, a termelők edukációjával hozzájáruljon egy fenntarthatóbb gazdálkodáshoz.

A vállalat portfóliójában jelenleg 30 termék elérhető. A fejlesztések a biostimuláció és környezeti stressz okozta károk mérséklése, a talajegészség megóvása és javítása, a tápanyag- és vízhasznosítás hatékonyságának növelése és a biológiai növényvédelem hatékonyságának javítása érdekében zajlanak. A készítmények kutatása terén nagy hangsúly helyeződik az úgynevezett alapkutatási szakaszra. A növények bonyolult biokémiai szabályozásának sok szegmense máig ismeretlen a tudomány számára. Ezen növényélettani folyamatok kutatása, megismerése elsődleges prioritás.

A Syngenta Biológiai Megoldások olyan termékeket foglal magába, amelyek a növények speciális igényeire egyedi megoldást tudnak kínálni. Megtalálhatók köztük biológia növényvédőszerek (Taegro), tápanyag-hasznosulást segítő biostimulátorok (Vixeran), klasszikus, kipermetezhető biostimulátorok (Megafol, Quantis, Isabion, YieldOn, Viva stb.), biostimulátor csávázószer (Epivio Energy) és vannak termésnövelő anyagok (Boroplus, MicroNP) is.

A Syngenta Biológiai Megoldások közül a biostimulátor készítmények elsősorban a környezeti stressz okozta károk mérséklésére alkalmazhatóak. Egészen a csírázáskori erősebb fejlődés támogatásától, a vegetáció során jelentkező szárazság és hőstressz, hideg- és fagyhatás esetén, esetlegesen egy bekövetkező mechanikai sérülés (jég-, szél-, vagy homokverés) utáni gyors regenerálódás elősegítésére, a főbb termésképződési időszakokban a mennyiségi és minőségjavítási célzattal.

A termésnövelő készítmények növénykultúrától függően lehetnek starter-, öntöző- és lombtrágyák. Összetételük az adott növény fejlődési szakaszához és akkori igényeihez megfelelő arányban igazodik. Vannak olyan készítmények, amelyek kifejezetten szántóföldi kultúrákban jelenthetnek megoldást, míg vannak olyan termékek, amelyek többkultúrás felhasználást tesznek lehetővé és valamennyi termesztett kultúrában alkalmazható a szántóföldektől kezdve az ültetvényeken át, egészen a zöldségkultúrákig. Sőt, akár még dísznövényeink is kaphatnak segítséget a Syngenta Biológiai Megoldások segítségével. A legfontosabb viszont az, hogy mindig az adott kultúrában és az adott probléma kezelésére ajánlott terméket válasszák, valamint, hogy a kijuttatás időzítését a szakértői ajánlat alapján végezzék el.

Fotó kredit: Syngenta

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:biológiai elemzés megoldások snygenta

Up Next

100 millió forintos támogatással segíti a Richter Gedeon Nyrt. Centenáriumi Alapítvány a közoktatási intézmények természettudományos fejlesztését

Don't Miss

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

Gazdaság

Így lehet még biztonságosabb és hatékonyabb az adatközpontok működése

A nem tervezett leállások számának akár 75 százalékos csökkenése, ötödével kisebb üzemeltetési költségek – többek között ezekkel az előnyökkel járhat az állapotalapú karbantartásra történő átállás az adatközpontok esetében.

Az IDC új tanulmánya szerint a sűrűbb rack elhelyezés, a különböző gyártóktól származó rendszerek és a képzett szakemberek hiánya miatt a mesterséges intelligencia (MI) korszak adatközpontjaiban új megközelítésre van szükség a karbantartás és az ellenállóképesség növelése kapcsán.

A mesterséges intelligenciával támogatott állapotalapú karbantartás (CBM – Condition Based Maintenance) korai alkalmazói kevesebb manuális beavatkozásról, az üzemeltetési költségek (OpEx) és a nem tervezett leállások számának csökkenéséről, hosszabb eszköz-élettartamról és általában nagyobb hatékonyságról számoltak be az IDC által kiadott „The Self-Aware Datacenter: How Condition-Based Maintenance Turns Fragmented, Multi-Vendor Datacenters into Predictable Infrastructure and System Intelligence” című Fehér Könyv szerint.

Server room, computer illustration.

Megugró terhelés, hiányzó szakemberek

A Schneider Electric által támogatott tanulmány szerint az egy rackre jutó teljesítménysűrűség a standard adatközpontokban mért 15 kW-ról a mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló létesítményekben 300–600 kW-ra emelkedett. A kihívásokat tovább fokozza, hogy számos térségben korlátozott a rendelkezésre álló villamosenergia-kapacitás. Ennek következtében az új adatközponti kapacitások döntő többsége a már meglévő infrastruktúrára épül, miközben az üzemeltetők egyre inkább több telephelyből álló campusok kialakítása, helyszíni energiatermelés, valamint meglévő létesítmények fejlesztése és helyi szolgáltatók felvásárlása révén igyekeznek biztosítani a számítási kapacitás növeléséhez szükséges energiát.

„Amikor az üzemeltetők egy teljesen új adatközpont felépítése helyett meglévő létesítményeket vásárolnak meg, akkor különböző gyártóktól származó, számukra ismeretlen berendezéskonfigurációkhoz jutnak hozzá, amelyekről nincsenek üzemeltetési előzmények, így szükséges az azonnali integrációjuk az eszközteljesítmény-kezelő rendszerekbe”

– mutatott rá a Fehér Könyv szerzője, Luis Fernandes, az IDC vezető kutatási menedzsere.

Ugyanakkor a képzett műszaki szakemberek hiánya már fenntarthatatlan mértékűre nőtt: az Egyesült Államokban például minden 7 betöltetlen álláshelyre csupán 1 képzett szakember jut. Számos, világszerte végzett adatközponti felmérés a képzett munkaerő hiányát emeli ki a legfontosabb üzemeltetési problémaként.

„Az állapotalapú karbantartás az MI-korszak infrastruktúrájára optimalizált üzemeltetési modell, amely csökkenti a manuális beavatkozások számát, mérsékli az üzemeltetési költségeket (OpEx) és meghosszabbítja az eszközök életciklusát. Azáltal, hogy a prediktív elemzést kiterjeszti a különböző gyártóktól származó eszközök és a potenciális hibalehetőségek közötti összefüggések feltárására, a CBM lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy gépi vezérlésű, de ember által validált rendszerintelligenciát építsenek ki”

– tette hozzá Luis Fernandes.

Jelentős előnyök

A Schneider Electric EcoCare szolgáltatásai a reaktív és ütemterv alapján megvalósított beavatkozásoktól az állapotalapú, eredményorientált eszközéletciklus-kezelés felé mozdulnak el. Az MI-alapú „Energy Intelligence” és szakértői felügyelet segítségével az EcoCare folyamatosan nyomon követi az eszközök és rendszerek viselkedését az üzemeltetési határértékekhez viszonyítva, azonosítja az eltéréseket, és előre jelzi a potenciális hibákat.

Az EcoCare szolgáltatáscsomag kézzelfogható eredményeket hoz az állapotalapú karbantartás bevezetésével:

akár 75%-kal csökkenhet a nem tervezett leállások száma
a beszámolók szerint 20%-kal mérséklődnek az üzemeltetési költségek (OpEx)
csökkenő kockázatok.

„A távfelügyeleti funkciók és a mesterséges intelligenciával támogatott koordináció ötvözésével betekintést nyerhetünk az eszközök és rendszerek aktuális állapotába, és lehetőség nyílik a később esetleg meghibásodáshoz vezető rendellenes működés korai felismerésére. Ez egyrészt biztosítja, hogy a leállások ideje a lehető legrövidebb legyen, másrészt azt is, hogy a szigorú specifikációk alapján működő berendezésekkel ne foglalkozzanak feleslegesen és ne állítsák le őket, amikor nincs arra szükség”

– mondta el Jerome Soltani, a Schneider Electric „Services” területért felelős globális vezetője.

A Schneider Electric támogatásával készült teljes IDC Fehér Könyv innen tölthető le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem vezetésével indult kutatás az autópályák és közlekedési infrastruktúrák biztonságának növeléséért

A győri Széchenyi István Egyetem vezetésével zajlik az „Autópálya-rézsűk állapotelemzése és javítása önjavító ökológiai technológia kifejlesztésével katasztrófa kockázati körülmények között” című kutatás-fejlesztési projekt.

A Geoplan Mérnökiroda Kft.-vel konzorciumban megvalósuló program célja olyan innovatív technológiák kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a geotechnikai kockázatok hatékony kezeléséhez, valamint a közlekedési infrastruktúrák hosszú távú biztonságának és ellenálló képességének növeléséhez.

A tavaly indult és 2028. második felében záruló projekt összköltsége 74,85 millió forint, amelyből 66,78 millió forint támogatást biztosít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. A Széchenyi István Egyetemre jutó támogatási összeg közel 47,93 millió forint.

A kutatás középpontjában a geológiai veszélyek intelligens előrejelzése és az ökológiai helyreállítás áll. A szakemberek kiemelten az autópályák rézsűinek stabilizálására fókuszálnak, különösen olyan területeken, ahol természeti vagy egyéb katasztrófakockázatok veszélyeztetik az infrastruktúra biztonságos működését. A cél olyan korszerű megoldások kidolgozása, amelyek a legmodernebb technológiák alkalmazásával segítik a geotechnikai problémák megelőzését, kezelését és a károk mérséklését.

A fejlesztések során a kutatók egyebek mellett gépi tanulási módszereket, térinformatikai rendszereken alapuló értékeléseket, numerikus szimulációkat és intelligens monitorozó rendszereket alkalmaznak. Ezek lehetővé teszik a geológiai veszélyek pontosabb azonosítását, előrejelzését és a szükséges beavatkozások időbeni megtervezését.

A projekt egyik legjelentősebb innovációja az önjavító ökológiai helyreállítási technológia fejlesztése. Ennek részeként a kutatók egy négy rétegből álló talajmodellre épülő talajrekonstrukciós és termékenységfenntartó megoldást dolgoznak ki, amely hatékonyan segíti az erózió és a kimosódás elleni védekezést. A technológia egyszerre szolgálja a környezeti fenntarthatóságot és az infrastruktúrák műszaki biztonságát.

A kutatás eredményei nemcsak az autópályák esetében hasznosíthatók. Az új módszerek és technológiák alkalmazhatók lehetnek vasúti és közúti hálózatok, valamint más kritikus infrastruktúrák állapotfelügyeletében és helyreállításában is. A demonstrációs projektek révén a fejlesztések gyakorlati környezetben is bizonyíthatják hatékonyságukat, hozzájárulva a biztonság, a környezetkímélés és a költséghatékonyság növeléséhez.

A projekt azonosítószáma 2024-1.2.8-TÉT-IPARI-CN-2025-0000

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram

A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot.

A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. Az MKIK ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.

A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.

A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.

A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.

Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.

Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.

A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!