Gazdaság

Nem a cég az értékes, hanem a benne lévő tudás

A Lightyear befektetési platform 2025. június 17-én panelbeszélgetést szervezett a céges pénzügyek kezeléséről.

A jó hangulatú eseményen részt vett Balogh Petya startupokkal foglalkozó befektető, Töreky Bence, a nemzetközi átutalások kezelésére szolgáló megoldásokat kínáló globális technológia vállalat, a Wise csoportvezetője, valamint Fekete Dániel, a Billingo online számlázási platform egyik alapítója. A megjelenteket a rendezvény házigazdája, Somogyi Flóra, a Lightyear kutatási vezetője kérdezte.

A bizonytalanság okai

Első körben arra keresték a választ, hogy mik lehetnek a mostanában tapasztalható bizonytalanság fő okai. Balogh Petya elmondta, hogy az egyre gyorsabban változó világunkban vállalkozóként folyamatosan gondolkodni, alkalmazkodni kell, ami nehéz feladat, de végeredményben megéri. Fekete Dániel úgy vélte, hogy vállalkozni mindig is nehéz volt, de az elmúlt években teljesen megszűnt a stabilitás, elég csak a járványra vagy a háborúra gondolni.

A kiszámíthatatlanság egyik fő oka a közelmúltbeli magas infláció, ezzel pedig minden vállalkozónak kezdenie kell valamit. Ennek ellenére még mindig sokan vannak, akik nem úgy tekintenek a pénzre, mint amit dolgoztatni kellene – bár a termelőeszközök vagy például egy munkatárs esetében ez elképzelhetetlen lenne. Balogh Petya kifejtette, hogy az infláció „kiszívja a vállalkozóból a jövőbe vetett hitet”, így a pénz inkább csak áll a bankszámlán, és kevesebb beruházás valósul meg.

Fektessünk a jövőbe

Arra a kérdése, hogy milyen konkrét megoldások segíthetnek a vállalkozóknak, Fekete Dániel a digitalizáció fontosságát hangsúlyozta, hiszen az új technológiák – akár AI-eszközök formájában – sokat javíthatnak egy cég hatékonyságán. Szóba került az is, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsony a vállalkozói tudás, és éppen ezért egy cégvezetőnek érdemes lehet ilyen téren fejlesztenie magát. Az ugyanis nem elég, hogy ért a saját szakmájához, mert közben a cégvezetéssel kapcsolatos fogásokat is el kell sajátítania, ha sikeres szeretne lenni. Ebben pedig már kis lépésekkel is hatalmas versenyelőnyre lehet szert tenni.

A vállalkozások pénzügyeiről beszélve Töreky Bence elmondta, hogy kezdetben az is sokat jelent, ha pontosan nyilvántartjuk a bevételeket és kiadásokat, és tudatosan odafigyelünk arra, hogy több pénz jöjjön be, mint amennyit elköltünk. Emellett azt javasolja, hogy a vállalkozások fektessenek be intelligens megoldásokba az üzleti pénzügyek racionalizálása érdekében – a többpénznemű fizetésektől kezdve a cash flow menedzsmentig –, így a több időt és energiát fordíthatnak a növekedésre és a bővülésre. Balogh Petya hozzátette, hogy elengedhetetlen a jövőbe fektetni, vagyis az energiánk egy részét olyasmire fordítani, amitől holnap egy kicsit jobb, sikeresebb lehet a vállalkozás. „Egy sikeres cégben több a jövő idejű mondat” – összegezte.

Merjünk hibázni

A panelbeszélgetés résztvevői ezenkívül arra is kitértek, hogy mennyire fontos egy vállalkozónál, hogy merjen hibázni – hiszen abból lehet a legtöbbet tanulni. A jó startupbefektető például tisztában van ezzel, ezért nem egy-két cégbe fektet, mert tudható, hogy az induló vállalkozások nagy hányada nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ez azonban nem baj, mert ha a vállalkozók egy kudarc után talpra állva újrakezdik, már több tapasztalattal kezdhetnek felépíteni egy újabb céget. Egy sikeres vállalkozónak pedig nem is igazán a cége az értékes, hanem a felhalmozott tudása.

Amikor Somogyi Flóra arról kérdezte a vendégeit, hogy milyen ballépéseket követhetnek el a cégek, Fekete Dániel elmondta, hogy nem szabad struccpolitikát folytatni – azaz pontosan tisztában kell lenni a pénzügyek alakulásával. Továbbá az is végzetes lehet, ha valaki nem tudja megragadni a kínálkozó lehetőségeket. Szintén nem szerencsés, ha a cég nem figyel oda az ügyfelek igényeire, vagy nem létező problémákat old meg. Ezért elengedhetetlen megérteni, hogy mi fontos az adott vállalkozás termékét vagy szolgáltatását használóknak. Ezenkívül a cég tőkéjét jól kell tudni kezelni ahhoz, hogy az adott termék vagy szolgáltatás szakmailag is sikeres legyen. Ha pedig ez rendben van, akkor az olyan, mintha több energiával lehetne versenyezni – kétszer akkora csapattal még jobb terméket lehet előállítani, és meg lehet fizetni a legjobb képességű munkatársakat.

Szakember vagy vállalkozó? Mindkettő!

Ha valaki szakemberből lett vállalkozó, akkor is meg kell tanulnia okosan bánni a pénzzel, hogy az a cég motorjaként működjön, és ne csak a bankszámlán parkoljon. Ez persze egyfajta kockázatvállalás, hiszen a vállalkozás meglévő működési kockázata mellé a pénz dolgoztatásával megjelenik a pénzügyi kockázat is – ennek mérlegelése pedig felelősséggel jár. Aki viszont felvállalja ennek a döntésnek a súlyát, az nagy lépést tehet a vállalkozása pénzügyi sikerének megalapozása felé.

A pénz dolgoztatása tehát elengedhetetlen – enélkül ugyanis csak áll a bankszámlán, és egészen biztosan felemészti az infláció. Kezdeni kell vele valamit, ehhez pedig világos tervre és a kockázatok alapos felmérésére van szükség. Amennyiben a pénz dolgoztatása, befektetése mellett dönt valaki, érdemes diverzifikálnia, vagyis többféle eszközbe fektetnie, hogy csökkentse a kockázatokat.

A hosszú távú siker titka

Az esemény lezárásaként a szakértők néhány fontos tanulságot is megosztottak a hallgatósággal. El kell például fogadni azt, hogy nem lehet minden ügyfelet száz százalékosan kiszolgálni, de törekedni kell rá, hogy mindennap egy kicsit jobb kiszolgálást kapjanak, és akkor jó irányba haladnak a dolgok. Ezenkívül egy vállalkozónak arra is tudatosan figyelnie kell, hogy ne égjen ki a nagy hajtásban. Hiszen hosszú távon csak így lehet sikeres valaki.

A Lightyear célja, hogy a vállalkozók számára is egyszerű és átlátható befektetési lehetőségeket nyújtson. A rendezvény e misszió részeként jött létre, és a jövőben is folytatódnak a hasonló edukatív események.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:balogh cég érték interjú petya

Up Next

Egymillióval nőhet a lakossági klímák száma Magyarországon – így válasszunk okosan

Don't Miss

Másodpercek alatt csap le a mesterséges intelligencia

Gazdaság

Így nézhet ki az üzleti kommunikáció következő évtizede

A vállalatok és ügyfeleik közötti kommunikáció átköltözött a hivatalos weboldalakról és az ügyfélszolgálati telefonvonalakról a csevegőalkalmazásokba. A felhasználók ma már ugyanúgy írnak üzenetet egy cégnek, ahogy a barátaiknak tennék: szállítási részleteket pontosítanak, rendeléseket adnak le, vagy támogatást kérnek. Az üzenetküldő platformok így a vásárlói élmény alapvető infrastruktúrájává váltak.

Hogy megértsük, merre tart ez a piac, 271 vezető bevonásával végeztünk kutatást különböző iparágakban. Az eredmények megerősítik: a vállalatok kulcsfontosságúnak tartják az üzenetküldést az ügyfélkapcsolatok szempontjából – miközben sokan még mindig lemaradásban vannak ezzel az átalakulással. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, mire számíthatnak az ügyfelek az üzleti kommunikációban, és milyen kihívásokkal szembesülnek a vállalatok.

Az üzenetküldés mint elsődleges kapcsolati pont

Sokáig a chat csupán marketingcsatornaként jelent meg. Az adatok azonban mást mutatnak: a vállalatok 66%-a tranzakciós értesítésekre használja az üzenetküldést, 38%-uk pedig ügyfélszolgálati célokra. Ma a chat az ügyfél teljes vásárlói útját végigkíséri – a termékfelfedezéstől az értékesítés utáni kiszolgálásig.

Ezek a változások egy tágabb igényt tükröznek: az ügyfelek azon a platformon szeretnek kommunikálni a cégekkel, amelyeket már nap mint nap használnak. A társalgáson alapuló kereskedelem korszakában járunk. A chat nem csupán trend, hanem stratégiai eszköz: a megkérdezett vállalatok 80%-a szerint az üzenetküldés a következő két évben az egyik legfontosabb bevételi tényezővé válik.

Az emberek egyre több időt töltenek online: a magyarországi internetezők átlagosan napi több mint 4 órát töltenek online, 91%-uk pedig elsősorban mobileszközön fogyaszt tartalmat – minden korosztályban. A vállalatok számára az üzenet egyértelmű: az ügyfél már mobilon van.

A fragmentáció csapdája

Paradox módon az üzleti kommunikáció legnagyobb kihívása ma nem a csatornák hiánya, hanem a szétaprózottságuk. Kevés vállalat épített egységes kommunikációs rendszert kezdettől fogva. Sokkal jellemzőbb, hogy az eszközök fokozatosan rétegződnek egymásra: a marketing bevezet egy megoldást, az ügyfélszolgálat egy másikat, a fejlesztők pedig chat-funkciókat integrálnak a cég saját alkalmazásába. Idővel egy fragmentált platformkeverék alakul ki: SMS, üzenetküldő appok, közösségi média és push értesítések.

Ezt a kutatásunk is igazolja: a vállalatok egyharmada (33%) globálisan elismeri, hogy az ügyfélkommunikációjuk következetlen, vagy csatornánként eltérő.

Az eredmény? Az ügyfeleknek újra és újra meg kell ismételniük az információikat, összefüggéstelen üzeneteket kapnak, és felesleges súrlódásokba ütköznek. Ez rontja a vásárlói élményt, csökkenti az elköteleződést, és bonyolítja a belső folyamatokat – ami végső soron az értékesítésre is negatív hatással van.

A következő lépés: egységes kommunikáció

Éppen ezért a vállalatok következő nagy kihívása a kommunikációs csatornák egyetlen rendszerbe való összevonása – ez a vállalatok 48%-ánál kiemelt prioritás.

Az üzenetküldés a „marketingeszköz” szerepből az üzleti működés alapvető elemévé fejlődik. Egyre szorosabban integrálódik CRM-rendszerekkel, helpdesk-megoldásokkal, marketingplatformokkal és fizetési rendszerekkel. A chat válik azzá a központi csomóponttá, ahol az ügyfelek vásárolnak, támogatást kapnak, és megoldják a felmerülő problémáikat.

Ezt az átalakulást az automatizálás és a mesterséges intelligencia hajtja:

A megkérdezettek 50%-a az AI-alapú személyre szabást jelöli meg olyan kulcsfunkcióként, amelyet elvár az üzenetküldő platformoktól
A vállalatok 70%-a tervezi az AI alkalmazását a személyre szabás és a célzott kommunikáció terén

A cégek célja a technológia és az emberi szakértelem ötvözése: az ismétlődő feladatok automatizálása, miközben ott, ahol az igazán számít, megőrzik az emberi interakciókat.

Mit hoz a következő 5 év?

Három kulcsfontosságú trendet azonosítottunk, amelyek meghatározzák az üzleti üzenetküldés jövőjét:

Az üzenetküldés kezelt erőforrássá válik – a vállalatok összevonják a széttagolt rendszereket olyan egységes platformokba, amelyek több csatornát és csapatot is kiszolgálnak
A chatplatformok az ügyfélkapcsolatok elsődleges felületévé válnak, és beépülnek a vállalatok alap-infrastruktúrájába
Azok a szereplők lesznek a nyertesek, akik képesek a bonyolult belső folyamatokat láthatatlanná tenni az ügyfelek előtt – zökkenőmentes interakciókon és erős adatbiztonsággal

A technológia fejlődik, de az emberi elvárások változatlanok maradnak: olyan kommunikációt szeretnénk, amely egyértelmű, gyors és megbízható. Ha jól alkalmazzák, az üzenetküldés pontosan ezt nyújtja.

Cristina Constandache, a Rakuten Viber bevételi igazgatója

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén

A mesterséges intelligencia, az adattudomány és a komplex rendszermodellezés egyre inkább meghatározza a pénzügyi szektor technológiai fejlődését. A K&H STEM pályázat bemutatkozási lehetőséget biztosít egyetemi hallgatóknak, akik ilyen területeken dolgoznak, és innovatív technológiai megoldásokkal közelítenek valós gazdasági problémákhoz.

Az egyik dobogós kutatás témája nemcsak a pénzügyi szakemberek számára releváns, hiszen a tőzsdei folyamatok mindennapjaink részei, hatással vannak a megtakarításokra, nyugdíjalapokra vagy a gazdasági környezet stabilitására is.

A pénzügyi piacok nem pusztán számokból állnak, hanem emberek döntéseiből, várakozásaiból és egymásra adott reakcióiból. A kutatás azt teszi láthatóvá, hogyan alakul ki a közös irány vagy hangulat a befektetők között, és miért reagálhatnak sokan hasonlóan bizonyos helyzetekben. Ez a szemlélet hozzájárulhat ahhoz, hogy a pénzügyi folyamatokat reálisabban, tudatosabban értelmezzük, és jobban átlássuk a gazdaság működésének emberi oldalát.

A kutatás eredményei a hétköznapi kisbefektetők számára is fontos tanulságokkal szolgálhatnak. Segíthetnek jobban megérteni miért alakulhatnak ki hirtelen árfolyam-ingadozások, vagy miért követnek sokan hasonló befektetési döntéseket egy-egy piaci helyzetben. Ez az ismeret hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakossági befektetők tudatosabban kezeljék megtakarításaikat, felismerjék a piaci hangulat hatását saját döntéseikre, és hosszabb távon stabilabb pénzügyi stratégiát alakítsanak ki.

Somlai Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójának projektje a magyar tőkepiac működését vizsgálja egy reflexív ügynökalapú szimulációs modell segítségével. A rendszer virtuális befektetők hálózatát modellezi, és azt elemzi, hogyan alakíthatják a piaci folyamatokat a befektetők várakozásai, egymás döntései és a kollektív hangulat. A kutatás több technológiai megközelítést integrál egyetlen rendszerben. A modell valós tőzsdei idősorokra épül, hálózati viselkedésmodellezést alkalmaz, és tanuló algoritmus segítségével optimalizálja a befektetői döntési szabályokat. A genetikus algoritmus evolúciós módon hangolja a modell paramétereit, így a szimuláció képes feltárni azokat az önmagukat erősítő folyamatokat, amelyek a piaci volatilitás vagy a kollektív befektetői viselkedés mögött állhatnak. Az ilyen modellek hosszútávon hozzájárulhatnak a pénzügyi rendszerek stabilabb működéséhez és a piaci folyamatok pontosabb előrejelzéséhez, ami közvetve mindenki számára fontos, akinek megtakarítása, hitele vagy nyugdíjcélú befektetése kapcsolódik a gazdaság teljesítményéhez.

Az idei pályázaton több olyan kutatás is szerepelt, amely a modern informatikai módszerek és a valós gazdasági adatok kombinációjára épül. Az ilyen projektek jól mutatják, hogy a mai egyetemi kutatások már közvetlenül kapcsolódnak azokhoz a technológiai területekhez – például az adattudományhoz, a mesterséges intelligenciához vagy a komplex rendszerek modellezéséhez –, amelyek a pénzügyi szektor digitális átalakulását is formálják.

„A STEM pályázat számunkra nemcsak egy tehetséggondozási program, hanem egy olyan szakmai platform, ahol láthatóvá válik, hogyan gondolkodik a következő generáció technológiai problémákról. Egyre több hallgató dolgozik adattudományi, mesterséges intelligencia- vagy komplex rendszermodellezési projekteken, amelyek nagyon közel állnak azokhoz a kihívásokhoz, amelyekkel a vállalati IT-csapatok is foglalkoznak. A K&H-nál ezért különösen fontos számunkra, hogy kapcsolatban maradjunk ezzel az egyetemi innovációs közeggel. Informatikai szervezetünk ma már a bank egyik kulcsterülete, a fejlesztések jelentős része házon belül történik, és olyan digitális megoldásokon dolgozunk, mint a mobilbanki fejlesztések, az ügyfélélményt támogató rendszerek vagy a banki ökoszisztéma technológiai platformjai. A K&H IT egyfajta szakmai műhelyként működik, ahol a kollégák modern technológiai projekteken dolgozhatnak, inspiráló és tapasztalt szakemberekkel együtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlődési lehetőségekre is, széles körű szakmai képzéseket, világos karrierutakat és akár projektváltási lehetőségeket kínálunk annak érdekében, hogy mindenki megtalálja azt a technológiai területet, ahol igazán kibontakozhat”

– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban – Az SBTi Net Zero V2.0 előrevetíti a következő évek szabályozásait

A Science Based Targets initiative Net Zero Standard v2.0 új szemléletet hoz a vállalati kibocsátás kezelésébe. A szabvány nem csupán a kibocsátások volumenére koncentrál, hanem arra is, hogy egy adott tevékenység mennyire kritikus üzletileg. Ez különösen fontos üzenet a digitális felületekre építő vállalatok számára, ahol a weboldalak, alkalmazások és digitális platformok a működés alapját jelentik, így a továbbiakban nem hagyhatóak figyelmen kívül a Scope 3 kibocsátások kezelésében.

SBTi: A nemzetközi szabályozások előszobája

A Science Based Targets initiative egy nemzetközi, tudományos alapú klíma keretrendszer, amelyhez ma már több mint tízezer nagyvállalat csatlakozott világszerte. Bár az SBTi nem jogszabály, de facto iránytűként szolgál a vállalati kibocsátás-csökkentési elvárások számára, és gyakran előrevetíti a későbbi szabályozói és jelentéstételi követelményeket. Az SBTi logikája szerint ha egy tevékenység az üzleti modell alapját képezi, akkor azt a Scope 3 ban értékelni, mérni és kezelni kell. Digitális bankok, e-kereskedelmi szereplők, médiavállalatok és SaaS szolgáltatók esetében a digitális felületek ilyen üzletileg kritikus elemek, melyek az értékelés alapján a felmérési és dekarbonizációs körbe kerülhetnek.

A digitális kibocsátás kezelése nem adminisztrációs teher, hanem működési optimalizálás

Az SBTi v2.0 megjelenése szemlélet- és paradigmaváltást vetít elő. A digitális lábnyom csökkentése ugyanis kéz a kézben jár az adatforgalom optimalizálásával: A digitális karbonlábnyom a digitális eszközök használatához szükséges energia karbonlábnyomát jelenti, amelyet az adatmozgás mértéke és az energia előállításának CO2e kibocsátása határoz meg. A Carbon.Crane mérései szerint a weboldalak esetében jelentős csökkentési potenciál azonosítható már az alapvető optimalizálási lépésekkel is. A képek méretének és formátumának optimalizálása önmagában 30 százalék feletti hatékonyság javulást eredményezhet, miközben a felhasználó számára nem okoz észlelhető különbséget a képminőségben. Ez közvetlenül csökkenti a tároláshoz, adattranszformációhoz és megjelenítéshez szükséges energiaigényt, ezáltal pedig a hatékonyságot is.

“A digitális esetében a fenntarthatóság egyúttal hatékonyságot is jelent. Az optimális videó- és képformátum, vagy betűtípus választása, a kód tisztítása mind segít abban, hogy az adott weboldal mérete kisebb legyen, így nem csak az energián, de a betöltési időn is spórolhatunk. Az Amazon sokat hivatkozott mérése szerint 100 ms-dal lassabban töltődő oldal 1%-os revenue csökkenést eredményezhet, a Shopify statisztikái pedig akár háromszoros konverzió növekedést és lényegesen kisebb lemorzsolódást mutatnak a rövidebb ha kevesebbet kell várni az adott oldal betöltődésére.”

– hívta fel a figyelmet Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.

Üzleti szempontból is megéri

A jelentéstétel célja nem önmagában a megfelelés, hanem a minél kisebb lábnyom elérése. A vállalatok előtt két út áll: vagy csökkentik a kibocsátást, vagy karbon krediteket vásárolnak. Amit sikerül csökkenteni, azt nem kell ellentételezni, így nemcsak a fel nem használt energiamennyiség költsége takarítható meg, hanem a meg nem vásárolt karbon kreditek ára is. Kis odafigyeléssel kétszeresen spórolhatunk, ahelyett, hogy duplán költenénk.

Egy olyan időszakban, amikor a digitális szolgáltatások további robbanásszerű felfutása várható, ez az áramvonalasítás nemcsak a környezet számára előnyös, hanem kézzelfogható versenyelőnyt is biztosít. A halogatás nem jelent megoldást, attól nem lesz hatékonyabb a digitális eszközpark, ha nem mérjük és nem értjük, hogy mennyire nem az.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!