Gazdaság
Másodpercek alatt csap le a mesterséges intelligencia
Július elsejétől minden azonnali fizetési tranzakciót mesterséges intelligencia elemez valós időben a Központi Visszaélésszűrő Rendszerben (KVR).
Ez új szintre emeli az online csalások elleni védelmet. A rendszer másodpercek alatt dönt arról, mehet-e egy utalás vagy sem, így az ügyfelek észre sem veszik, de a pénzük nagyobb biztonságban lesz – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Július 1-jén elindul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), amely minden azonnali fizetési tranzakciót mesterséges intelligenciával elemez és kockázati indexszel lát el, ezzel új szintre emelve a digitális csalások elleni védekezést – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Egyértelmű felelősség
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából a Giro Zrt. által üzemeltetett új rendszer a bankoktól beérkező tranzakciós adatokat valós időben veti össze a folyamatosan bővülő, a bankok által küldött csalásgyanús mintázatokat tartalmazó központi adatbázissal, és egy 1 és 10 közötti kockázati pontszámot rendel hozzájuk. A rendszer úgy lett kialakítva, hogy az értékelés és visszajelzés egy másodperc alatt megtörténjen – így az azonnali fizetés fő vívmánya, az 5 másodpercen belüli utalás továbbra is biztosított lesz.
A KVR visszajelzése alapján a bankoknak kell dönteniük arról, hogy teljesítik-e az utalást, elutasítják vagy csak megállítják, amíg az ügyféltől megerősítést nem kérnek. Fontos változás, hogy ha az MNB által visszaküldött kockázati érték 7-es vagy annál magasabb, és a bank nem végez külön ellenőrzést, akkor kérdés nélkül köteles lesz megtéríteni az esetleges csalásból eredő kárt.
Ugyanez a kötelezettség érvényes akkor is, ha egy átutalást nem előzte meg erős ügyfélhitelesítés – bár ilyen esetek aránya ma már elenyésző – jelezte a BiztosDöntés.hu szakértője.
Egyre jobban dolgoznak a saját rendszerek
A bankoknak nemcsak jogszabályi kötelességük, de jól felfogott érdekük is a saját visszaélésszűrő rendszerek működtetése – ezek hatása már most is látványos – mondta Gergely Péter. Az elmúlt négy évben az átutalásos csalások sikerességi aránya 83 százalékról 35 százalékra csökkent, miközben a csalók az eltulajdonítani akart összegeknek idén már csak 56 százalékát tudták ténylegesen megszerezni, szemben a 2021 első negyedévi 84 százalékkal.
Bár a támadások száma és értéke tovább növekszik, az egy tranzakcióra jutó kár rekordalacsony: a lakossági ügyfelektől 2025 első negyedévében egy sikeres csalás során átlagosan 822 ezer forintot sikerült megszerezniük a bűnözőknek, ami két éve a legalacsonyabb érték, és 2020 óta mindössze négy negyedévben volt kisebb az egy ügyfélre jutó veszteség. Egy éve a mostani összegnél harmadával többet 1,27 millió forintot takarítottak le egy-egy lakossági számláról átlagosan a bűnözők.
Gergely Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a banki rendszerek aktív védelmi tevékenysége az ügyfelek anyagi kitettségét is jelentősen csökkentette. Az idei első negyedévben a megvalósult, illetve a bankok által előzetesen megállított csalárd visszaélések kevesebb mint harmadánál kellett az ügyfeleknek lenyelniük a veszteséget, az érintett összegeknek pedig mindössze 46 százalékát veszítették el. Két évvel korábban ez még 53, illetve 58 százalék volt.
Az előzetesen megállított tranzakciók így nemcsak csökkentették a csalások számát, de látványosan mérsékelték az ügyfelek veszteségeit is – tette hozzá BiztosDöntés.hu szakértője.
A világ élvonalában
A KVR nem váltja ki a bankok egyedi csalásszűrő rendszereit, hanem megerősíti azokat. Olyan, több szereplőt érintő mintázatok és anomáliák kiszűrésére is képes ugyanis, amelyek egy-egy bank saját ügyfélállományán belül nem feltétlenül bukkannának fel.
Ilyen például, amikor a csalók több megtévesztett ügyféltől ugyanarra a gyűjtőszámlára utaltatnak pénzt, hiszen a központi rendszer valós időben észleli, ha egy számlára rövid idő alatt több, egymással korábban nem kapcsolatban álló ügyféltől érkezik pénz.
Nemzetközi összevetésben is kiemelkedő a magyar fejlesztés. Bár több ország – például az Egyesült Királyság vagy Kanada – is kísérletezik valós idejű, központi fraud-szűréssel, ilyen mértékű, az adott országban működő valamennyi banki szereplőre nézve kötelező és teljes körű megvalósításra eddig még nem volt példa. A KVR így nemcsak technológiailag, de működési modelljében is a pénzügyi biztonság új szintjét képviseli – vélekedik Gergely Péter.
A csalók elleni harc fontos elemei a banki mobilalkalmazások is
A napi bankolásra használt mobilbanki alkalmazások fejlesztésének jelentős része az ügyfelek biztonsága érdekében történik.
Számos innovatív fejlesztés áll rendelkezésre, például a banktól érkező hívások beazonosítása a mobilapplikáción keresztül, mellyel jelentősen növelhető a pénzünk biztonsága és kiszűrhető a csalók próbálkozása, mondja Gergely Péter.
A banki hívás beazonosítása a Gránit Bank és az OTP Bank applikációjában működik, de ilyen fejlesztésekre később más bankoktól is lehet számítani. Ezek ugyanis segítik beazonosítani a banki csalók hívásait azzal, hogy a banki mobilalkalmazás nem mutatja meg ezeket.
Az átutalási napi limit sok bank applikációjában beállítható, így például az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, a MagNet Bank és az OTP Bank ügyfelei is élhetnek ezzel a lehetőséggel, de más bankoknál is van mód rendelkezni erről az internetbankban, telefonon vagy bankfiókban.
A bankkártya használhatósága ma már minden banknál azonnal és ingyen felfüggeszthető egyetlen gombnyomással – ezt blokkolásnak is hívják –, és bármikor vissza is kapcsolható. Blokkolt állapotban a bankkártyát nem tudják megterhelni a csalók.
Az ügyfél maga is rendelkezhet arról a CIB Banknál és az OTP Banknál, hogy a biztonságos hazai vagy európai uniós térségen kívül máshol ne lehessen használni a bankkártyáját (geolokáció). Természetesen ezek a beállítások is bármikor díjmentesen módosíthatók.
Az OTP Bank applikációjából az ügyfél átmenetileg ki is zárhatja magát, ha arra gyanakszik, hogy valaki megszerezhette a banki hozzáférését. Ilyenkor értelemszerűen más sem tudja elérni a bankszámlát egy másik eszközről, és csak a telefonos ügyfélszolgálaton vagy bankfiókban lehet visszaállítani a hozzáférést.
Sok bank mobilalkalmazása használható párhuzamosan több eszközön is, viszont közülük a BinX és az Erste George appja arra is képes, hogy ezeket a párhuzamos eszközöket kijelentkeztesse a felhasználó az egyik eszközről.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója
A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.
Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.
A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.
Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.
„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”
– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.
„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”
– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Bemutatta első autóját a SZEngine: hibrid hajtással versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata
Mérföldkőhöz érkezett a motorfejlesztőből autóépítővé vált SZEngine Team: bemutatták első járművüket, valamint az annak szívét jelentő új, hibrid erőforrást is. Bár a csapat immár önállóan versenyez a jövőben, ígérik, nem adják fel a védjegyükké vált hajtásláncfejlesztést sem – ezt megerősíti, hogy a tagok több mint fele továbbra is a motor optimalizálásával foglalkozik.
A SZEngine a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói csapataként azzal a céllal alakult, hogy a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek a belső égésű versenymotorok fejlesztésében, valamely gyári beszállító termékének radikális átalakításával. Ez páratlan vállalásnak számított a sorozatban – ahogy arra sem volt példa korábban, hogy egy hallgatói tehetségműhely hajtásláncot biztosítson intézményi testvércsapatának. Erről szólt a hosszú éveken át gyümölcsöző együttműködés az Arrabona Racing Teammel, amit az utóbbi években számos siker koronázott. A SZEngine megbízható, magas teljesítményű és alacsony fogyasztású hajtóműve előnyösebbnek bizonyult a készen vett és alig módosítható konstrukcióknál.
A fordulat az előző szezonban következett be, amikor az Arrabona Racing Team eldöntötte, hogy elektromos hajtásra vált, s így megszűnt a kooperáció a két társaság között. Kisvártatva az Óbudai Egyetem égisze alatt működő OUR Teammel is véget ért a partnerség. Az új helyzet választás elé állította őket, s végül úgy döntöttek, hogy saját autót építve önálló Formula Student-csapattá avanzsálnak. Másfél év megfeszített munkája után jött el a pillanat, hogy végre leleplezzék járművüket, melyet a nemrégiben hagyományos rollout rendezvényükön mutattak be a nagyközönségnek.
„Egy autót a semmiből létrehozni nem egyszerű, rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy egy komplex műszaki megoldás megszülethessen. Óriási előrelépés a csapat számára, hogy vállalta és teljesítette is ezt a kihívást”
– fogalmazott köszöntőjében dr. Dogossy Gábor professzor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja.

Dr. Dogossy Gábor professzor szerint a SZEngine Team példát mutat nemcsak a hallgatóknak, de az oktatóknak is. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)
Gladics Gellért Ádám, a SZEngine Team konstrukciós vezetője hangsúlyozta: nem csupán egy autót mutatnak be a nyilvánosságnak, hanem egy új, hibrid hajtásláncot is, amely az első ilyen a csapat történetében.
„A hátsó tengelyen belsőégésű motor adja le a teljesítményt, az első tengelyen pedig csonkállványra integrált villamos gépek. Ezzel elérhető a regeneratív fékezés, emellett nagyban segít kanyarban kigyorsításnál”
– árulta el.
Mint szavaiból kiderült, a SZEngine Team alapmotort is váltott, a KTM 690 után a kisebb lökettérfogatú KTM 450/500 mellett tették le a garast, amely korábban, 2013-tól 2020-ig hét éven át adta az alapját a csapat fejlesztéseinek.
„A váltás legfőbb oka, hogy mindenképp turbófeltöltött motort szerettünk volna készíteni, ehhez volt egy támogatónk is. Egész egyszerűen minél kevesebb a köbcenti, annál kisebb a levegőigény, így annál jobb karakterisztikát tudunk elérni vele. Ehhez ideális motor a KTM 450/500”
– tette hozzá.

Gladics Gellért Ádám konstrukciós vezető mutatta be a SZEngine első járművét és új, hibrid hajtását. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)
A konstrukciós vezető a jármű kapcsán elmondta, első autós csapatként egyelőre nem az árnyalt műszaki megoldásokra, hanem a lehető legegyszerűbb működő konstrukció megépítésére törekedtek.
„A szerkezet egy acélcsővázra épül, ehhez kapcsoltuk a többi alkatrészt. Csak a kötelező aerodinamikai elemeket raktuk hozzá, mint az orrkúp vagy hűtőlevegő-terelő. A különböző komponenseket úgy helyeztük el, hogy az autó súlypontja minél lejjebb ereszkedjen”
– mondta.
Kádár Dóra csapatvezető kiemelte: szponzoraik száma közel megnégyszereződött az utóbbi időszakban – szerinte ez jól mutatja, hogy a vállalatok is látják a SZEngine Team által képviselt értékeket. Arra is emlékeztetett, hogy fő feladatuk jelenleg a tapasztalatok gyűjtése, így rengeteg tesztelésre lesz szükségük. Ennek érdekében részt vesznek a Formula Student Easter felkészülési versenyen (melynek a ZalaZone tesztpályája ad otthont), továbbá a cseh futamot vették célba.

Kádár Dóra csapatvezető beszélt az előttük álló versenyszezonról. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)
A bemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen Gyuris Attila, Posvancz Olivér és Szomszéd Gábor Lugosi Lilla moderálásában elevenítették fel az utat, amely az autó megszületéséhez vezetett.
„Létrehoztunk három új csoportot, melyek a vázzal, a járműdinamikával és az aerodinamikával foglalkoztak. Idén már közel harminc főt tudtunk felvenni, így minden részleget sikerült feltöltenünk. Sokan kifejezetten azért jöttek hozzánk, mert belsőégésű motorral szerettek volna foglalkozni”
– nyitott ajtót a kulisszák mögé Posvancz Olivér, korábbi konstrukciós vezető.
A termodinamikáért felelő Szomszéd Gábor úgy vélekedett, a csapat fókuszában továbbra is a hajtáslánc áll. A saját autót lehetőségként fogják fel, hiszen így olyan motort tehetnek a járműbe, amilyet szeretnének, kompromisszumok nélkül, szabadon gondolkodhatnak.
„Ezúttal is tizenkilencre lapot húztunk, a hengeren kívül nincs alkatrész, amibe ne nyúltunk volna bele. Mi többet foglalkozunk a motorral, mint bárki a mezőnyből, nekünk ez a védjegyünk, és ezt a jövőben is szeretnénk megtartani”
– húzta alá.
Gyuris Attila nem csupán alumni tagként, hanem egyetemi munkatársként is segítette a csapat munkáját. Hangsúlyozta, hogy a Formula Student lényege a tanulás, és mikor máskor kísérletezhet az ember, mint a hallgatói évek alatt.
„Annak idején olyan extrém fejlesztéseket próbáltunk ki, amelyet valós ipari környezetben nem lehetne. Azt javaslom mindenkinek, élje ki a kreativitását, és a legvadabb ötleteket is megvalósítsa meg, hiszen később már nem lesz rá lehetőség”
– tanácsolta a fiataloknak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kkv-körkép: visszafogott bér- és juttatási tervek
A K&H kkv bizalmi index idei legfrissebb adatai szerint a hazai cégvezetők körében a kivárás és a fokozott óvatosság jellemzi a következő időszak munkaerőpiaci tervezését. Miközben az alkalmazotti létszám alakításában a stabilitásra törekednek a vezetők, a fizetések és a béren kívüli juttatások terén mérséklődés tapasztalható; így a bérnövekedési várakozások 2021 óta nem látott szintre süllyedtek.
Az alkalmazottak számával kapcsolatos tervezés 2025. utolsó negyedévéhez képest nem mutat elmozdulást: a kkv-k túlnyomó többsége a jelenlegi csapat megtartására törekszik az idei évben. Az adatok szerint a munkaadók 80 százaléka nem tervez változást a létszámban a szektorban, miközben mérsékelt, 1-4 fős növekedéssel csupán a cégek 13 százaléka számol. A válaszadók összesen 2 százaléka jelezte, hogy ennél nagyobb léptékű, 4 főt meghaladó létszámbővítést tervezne vállalkozásnál. Ezzel szemben a cégek 6 százaléka csökkenteni tervez a foglalkoztatottak számán a következő egy évben.
A munkavállalók többsége számíthat fizetésemelésre a következő egy évben, de annak mértéke messze elmarad a korábbi években megszokottól. A bérvárakozások tovább csökkentek, és 2021 óta a legalacsonyabb értéket érték el: a cégvezetők átlagosan mindössze 5 százalékos emeléssel számolnak. A megkérdezett vezetők 62 százaléka gondolja úgy, hogy nőni fognak a bérek, miközben 36 százalékuk szerint egyáltalán nem lesz változás a fizetések terén. Emellett 2 százalékuk látja úgy, hogy ágazatukban a bérek csökkentésére fog sor kerülni.
„A béren kívüli juttatások trendjei tükrözik a fizetési várakozásokat. Ezen a téren is további visszaesés mérhető: jelenleg a vállalatok 34 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást biztosítani dolgozóinak az év folyamán. Továbbra is a 13. havi fizetések, jutalmak és prémiumok, illetve a SZÉP kártyás juttatások a legnépszerűbbek (14-14%), emellett jóval kisebb százalékban jelen van az utazási költségtérítés, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulások rendszere. A számok azt mutatják, hogy az előttünk álló évben visszafogottabb bérfejlesztéssel és juttatási csomagokkal találkozhatnak a munkavállalók a piacon”
– tette hozzá Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
A K&H kkv bizalmi indexről
A K&H Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index összeállítása jelenleg 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és azok várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi mérés, melyet az Impetus Research készített, 2026. február 9. és március 6. között történt. Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
A MOVA a jövő okosotthonát építi Közép- és Kelet-Európában
-
Ipar2 hét ago
Hogyan befolyásolja a nitrogéngáz tisztasága a költségeket?
-
Ipar2 hét ago
Fontos mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric és a TeraWulf együttműködése
-
Ipar2 hét ago
Ezer cégnek kell elvégeznie a kiberbiztonsági vizsgálatot a hónap végéig
-
Gazdaság2 hét ago
Vállalati adatokat lophatnak az AI-ügynökök?
-
Egészség2 hét ago
Cukorbeteg gyerekzsűri döntött az idei év legédesebb különdíjáról
-
Gazdaság2 hét ago
Elindult Nagyorosziban az AI-ügyfélszolgálat
-
Gazdaság2 hét ago
MNB: már áprilisban átlépte az ezermilliárdos határt a hazai lakáshitelpiac





