Tudástár sorozatunk korábbi részeiben áttekintettük, hogyan működik óramű precizitással a szállítmányozás, milyen tényezők lehetnek hatással az áruk szervezett mozgására.

Érdemes emellett megvizsgálni viszont azt is, hogy mi történik, ha az óraműben elpattan egy rugó, vagyis nem várt kár történik – hiszen ahol emberek és gépek dolgoznak, ez óhatatlanul előfordul. Nem meglepő módon a szabványosított eljárások ilyenkor is óriási szerepet kapnak, de az alábbiakban elmondjuk azt is, hogyan lehet elébe menni a problémáknak, és a logisztikában miért lehet létfontosságú, hogy a küldeményeket külön szállítmánybiztosítás védje.

Felkészülni a nem várt eseményekre – a szállítmánybiztosítás

Mindenkit érhet baleset, tartja az angol közmondás, és tovább is gondolhatjuk egy kis magyar kiegészítéssel: csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. A logisztikában is adódnak problémák, rendkívül kis arányban – a Dachsernél pl. kevesebb mint az esetek 1 ezrelékében – de olykor előfordul, hogy megsérül a szállított áru. A sérülés sok mindenből adódhat, például a raktárban véletlenül egyik árut a másikhoz koccintják, valaki elnéz egy feliratot, és rossz irányba fordítja az erre érzékeny terméket, stb. A károk elkerülésére a szolgáltató természetesen mindent megtesz, de jó tudni, hogy bizonyos lépéseket a küldemény feladója is megtehet, hogy minimalizálja a saját anyagi veszteségének esélyét – például szállítmánybiztosítást köthet.

Hogy ez miért lényeges? Fontos tudni, hogy a logisztikában a kártérítés nem azt jelenti, hogy a szolgáltató megtéríti a sérült vagy elveszett áru teljes értékét – az európai közúti fuvarozásról szóló, ún. CMR-egyezmény nem erre ad lehetőséget. Az 1956-ban létrehozott paktum – amelyhez Magyarország a hetvenes években csatlakozott – az európai fuvarozás egységesítését célozta, és ennek részeként minden, az egyezményt aláíró országra érvényes, kötelező szabályokat határozott meg többek között a szállítmányozó felelősségi körére és az általa fizetendő kártérítésekre vonatkozóan is. Utóbbi esetében nem csak az áru értékét, hanem a súlyát is alapul veszi, és jelenleg kb. 10 euró/kilogramm[1] vagy az áru értéke szerinti kártérítést ír elő – a kettő közül a kisebb értékkel kalkulál. Könnyű belátni, hogy ebből születnek anomáliák: ha egy 8000 euró értékű áru például csak 100 kilogramm (ilyen lehet bármilyen könnyű elektronikai termék a mobiltelefontól a fülhallgatóig pl.), akkor ezért a szállítmányozó csak kb. 1000 euró kártérítés fizetésére kötelezett, ami jóval kevesebb, mint a küldemény értéke.

A küldemény feladójának (fuvardíjfizetőnek) a fentiek miatt érdemes átgondolnia, hogy az adott áru tömege és értéke hogyan aránylik egymáshoz. A CMR-egyezményből adódó fedezetkülönbözet problémájára létezik megoldás, mégpedig a szállítmánybiztosítás: ezeknél az áru tömege helyett a számla szerinti értékét veszik figyelembe, és ha sérülés történik a szállítás során, beleértve a ki- és berakodásokat, az átrakodást, valamint a szállítással kapcsolatos tárolásokat is, akkor ezt fogja a biztosító megtéríteni.

A Dachser minden ügyfele esetében törekszik arra, hogy felhívja a figyelmet az elővigyázatosságra – ha valaki könnyű, de nagy értékű küldemény feladását tervezi, a fuvarrendelésnél mindig felajánlják számára a kedvező árú biztosítás lehetőségét. A káresemények ritkák, de az ördög nem alszik – jobb biztonságban tudni az értékeket.

Ha megtörtént a baj

Ha az árut a szállítás, raktározás során kár érte, a gyors, hatékony, és mindenki számára kielégítő kárrendezési eljárás első és legfontosabb lépése, hogy a történteket nyíltan, szabályozottan kezeljék: gyorsan felmérjék, mi történhetett, az kinek a felelőssége, és ki milyen kártérítésre jogosult. A Dachsernél szabványosított eljárások és szigorú jelentési kötelezettség biztosítja ezeket. A nemzetközi gyűjtőszállítmányozásban azonnal jelezni kell, ha egy küldeménnyel nem várt esemény történik útja során vagy valamelyik raktárban, legyen az éppen a föld bármely szegletében.

A jelzést vagy reklamációt követően intenzív kommunikációt kezd a vállalat az ügyféllel, amelynek célja, hogy egyrészt felmérje a tényleges kárt, másrészt tisztázza a felelősségi kérdéseket, hiszen nem csak a szállítónak, de a küldemény tulajdonosának is van ún. kárminimalizálási kötelezettsége. A csomagolás lényeges az áruszállítás szempontjából, amelynek hibái számos probléma forrásai lehetnek. Gondot okozhat például, ha nem megfelelő anyagokkal, nem megfelelő jelölésekkel vagy nem megfelelő csomagolásban adták fel a küldeményt, vagy ha különleges formájú árunál nem fordítottak figyelmet arra, hogy raklapon szállítható legyen. Az ebből adódó károkért a feladó viseli a felelősséget.

Nagyobb összegű kár esetén kárszakértő bevonására is szükség lehet, amelynek költségeit a Dachser átvállalja. Ha a kárért a logisztikai cég felel, akkor az ügyfél kártérítést kap. Amennyiben nem rendelkezett biztosítással, akkor a CMR-egyezménynek megfelelő összeget a szolgáltatótól. A kártérítés összege és az áru értéke közötti különbség azonban biztosítás hiányában anyagi veszteséget okozhat az ügyfél számára. Ha pedig rendelkezett szállítmánybiztosítással, akkor az áru számla szerinti értékét kapja meg a biztosítótól. Mivel jellemzően az utóbbi esetben térül meg teljesen az anyagi kár, a Dachser szakértői mindenképpen biztosítás kötését javasolják. A vállalat ügyfeleitől ez külön utánajárást nem igényel, hiszen a küldemény feladásakor a Dachsernél is megtehetik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Jelentősen automatizálta a méhészek egyik alapvető feladatát egy többszörösen díjnyertes magyar fejlesztés, amely a közelmúltban kapott professzionális gyártói hátteret.

A kaptárkeret-automata 8 másodperc alatt tűz össze és fúr ki egy kaptárkeretet. A tevékenységet eddig kizárólag kézzel végezték a szakemberek, és darabonként mintegy 2 percet vett igénybe.

Egy méhcsalád a körülményektől függően átlagosan nagyjából 10 keretet igényel egy szezonban, Magyarországon pedig megközelítőleg 1 millió méhcsalád él. A tartásukhoz szükséges kaptárkereteket a termelők eddig kézzel állították össze, nagyjából 2 perc alatt darabját. Ez felszorozva több mint 330 ezer munkaórát jelent minden évben, amit az új gépcsalád általános használatával elvben mintegy 22 ezer munkaórára lehet rövidíteni.

„A kaptárkeretek automatizált tűzése és fúrása tehát tizenötöd annyi időt igényel a kézi munkához képest” ‒ mutatta be a fejlesztés lényegét Petrovics István, a gép ötletgazdája és a prototípus készítője. A szakember és a berendezés számos elismerést kapott, egyebek között az Magyar Ipari Célgép Nagydíjat nyert 2023-ban.

A fejlesztésben a kifejezetten célgépgyártásra és automatizálásra szakosodott, nagymúltú Konkoly Electro Kft. vezetése is látott fantáziát, az együttműködésből pedig mostanra készült el a sorozatgyártásra alkalmas BEEFRAME modellcsalád első tagja.

Az eszköz lényegében bármilyen méretű és szabványú keret összeállítására alkalmas, ami azért fontos, mert a nemzetközi gyakorlatban nagyon sokféle kaptárkeretet használnak. A gépcsalád egyértelműen nagy segítséget jelent már a kisebb, 25-50 családot gondozó méhészetek számára is, de az igazán nagyüzemi méhészetek is hatékonyan használhatják, akár a hazaihoz képest hatalmas amerikai, indiai, kínai, kanadai, ausztrál vagy argentin farmokon.

„Ennek megfelelően a BEEFRAME névre keresztelt kaptárkeret összeállító gép – bár forgalmazása csak 2025 első negyedében kezdődik – már most jelentős nemzetközi érdeklődést keltett, és mindent megteszünk, hogy mihamarabb gépcsaláddá bővítsük, illetve, hogy befussa azt a nemzetközi karriert, amit minden érintett vár a fejlesztéstől” ‒ zárta az innováció helyzetéről szóló beszámolót Konkoly Szabolcs, a termékesítést felvállaló cég vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az elmúlt évek egyik legjelentősebb globális építőipari trendje a fenntarthatóság.

A Mapei szerint Magyarország számára a fenntartható építőipar gazdasági érdek és lehetőség. Az építőipar továbbra is a hazai gazdaság egyik húzóágazata, ám a növekvő energiaárak, az épületállomány korszerűtlensége és az építőanyagok drágulása miatt a következő években a fenntarthatóságra való áttérés nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is egyre sürgetőbbé válik.

Magyarország épületállományának nagy része nem energiahatékony: a régi társasházak és családi házak jelentős része korszerűtlen fűtési rendszerekkel, rossz szigeteléssel és elavult nyílászárókkal rendelkezik. Ez nemcsak a háztartások kiadásait növeli, hanem az ország energiafüggőségét is fokozza.

A következő évek legnagyobb kihívása és egyben lehetősége is a régi épületek energetikai korszerűsítése. „A szigetelés, a nyílászárócserék és a modern fűtési rendszerek nemcsak a rezsiköltségeket csökkentik, hanem hosszú távon növelik az ingatlanok értékét is. Az új technológiák segítségével egy átlagos családi ház akár 50-70 százalékkal kevesebb energiát fogyaszthat” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A szakértő szerint az egyik leghasznosabb kormányzati kezdeményezés az új otthonfelújítási program, amely célzott támogatásokkal ösztönzi a lakosságot az épületek energetikai korszerűsítésére. A program keretében elérhető vissza nem térítendő támogatások és kedvezményes hitelkonstrukciók jelentős segítséget nyújtanak a hőszigetelés, a nyílászárócsere és a korszerű fűtési rendszerek telepítésének költségeihez. Markovich Béla azonban kiemeli, hogy a program hosszú távú sikerességéhez elengedhetetlen a hozzáférhetőség további bővítése és az adminisztráció egyszerűsítése, hogy még több család számára válhasson elérhetővé az energetikai korszerűsítés lehetősége.

Zöld építőanyag-innovációk

A fenntartható építkezés nemcsak technológiai fejlődést, hanem átfogó szemléletváltást kíván az építőanyagok kiválasztásában és gyártásában. Ez a komplex megközelítés magában foglalja a tervezést, a fenntartható forrásokból származó alapanyagok használatát, a modern, környezetbarát építési technológiákat, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és kompenzálását, az épületek karbantartási költségeinek és ökológiai lábnyomának mérséklését, valamint a keletkező hulladék minimalizálását.

A gyakorlatban mindez például fenntartható erdőgazdálkodásból származó fa alapanyagok használatát, moduláris építést, vagy éppen új generációs, energiatakarékos és tartós szigetelőrendszerek alkalmazását jelenti, amelyek egyszerre csökkentik az energiafelhasználást és az épület karbantartási költségeit.

A karbonsemleges építőanyagokra példa a Mapei Zero termékcsalád, ahol az életciklus-értékelési (LCA) módszertan segítségével pontosan mérik a CO2-kibocsátást, amelyet tanúsított szén-dioxid-kreditekkel kompenzálnak. Ezek a kreditek erdővédelmi projekteket finanszíroznak, így a környezeti hatás nemcsak semlegesített, hanem az erdők védelméhez is hozzájárul.

A zöld beruházások hosszú távú megtérülése

A fenntartható építkezés és felújítás tagadhatatlanul nagyobb kezdeti költséggel jár, hosszú távon azonban jelentős megtakarítást eredményez. Egy jól megtervezett, fenntartható épület nemcsak kevesebb energiát fogyaszt, hanem a karbantartási költsége alacsonyabb, és a piaci értéke is magasabb marad. Márpedig ezek egyre fontosabb szempontok az ingatlanpiacon.

„A fenntartható építési megoldások nemcsak csökkentik az építőipar ökológiai lábnyomát, hanem a versenyképességet is növelhetik” – jelentette ki Markovich Béla. Például a fenntartható építőanyagok egyik leghatékonyabb és legkézenfekvőbb megoldása a bontási hulladék újrahasznosítása. A Mapei ReCon Zero Evo adalékanyaga lehetővé teszi a maradékbeton újrahasznosítását minőségi beton előállítása céljából, ami nemcsak hulladékcsökkentést eredményez, hanem jelentős költségmegtakarítást is nyújt.

A fenntarthatóság, mint gazdasági stratégia

„A fenntartható építkezés többet jelent, mint klímavédelmi célkitűzéseket: ez egy gazdasági stratégia, amely a jövő versenyképességét is megalapozza. A korszerűsített épületállomány csökkenti az ország energiafüggőségét, javítja a települések élhetőségét, a zöld építőanyagok gyártása pedig élénkíti a gazdaságot” – mondta Markovich Béla.

A következő évek kulcskérdése, hogy Magyarország hogyan tudja kihasználni ezeket a lehetőségeket. A fenntartható építészet nemcsak a környezeti kihívásokra ad választ, hanem gazdasági fejlődést és élhetőbb jövőt kínál az országnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!