A Stratasys az IMTS 2026 kiállításon mutatta be új F870 ipari FDM 3D nyomtatóját, amelynek fejlesztésénél már egyértelműen a sorozatgyártást támogató alkalmazások kerültek előtérbe.

A nagy munkatér mellett hosszú, minimális felügyeletet igénylő működés, automatikus anyagváltás, integrált anyagszárítás, új nyomtatófejek és szénszál-erősítésű alapanyagok támogatása teszi alkalmassá a rendszert a gyártási segédeszközöktől a funkcionális alkatrészekig terjedő feladatokra.

Az ipari additív gyártás egyre több területen lép túl a prototípusgyártás hagyományos keretein. Gyártókészülékek, szerelő- és ellenőrzősablonok, robotkar-végszerszámok, karbantartási segédeszközök, valamint bizonyos végfelhasználású alkatrészek előállításánál már nem csupán az határozza meg egy 3D nyomtató alkalmazhatóságát, hogy mekkora munkadarab fér el az építőtérben. Legalább ennyire meghatározó a gyártási sebesség, a méretpontosság, az alkalmazható alapanyagok köre és a hosszú gyártási ciklusok megbízható, lehetőleg felügyelet nélküli végrehajtása.

Ezekre az igényekre reagál a Stratasys FDM termékcsalád új tagja, az F870. A chicagói IMTS 2026 – International Manufacturing Technology Show szakkiállításon bemutatott berendezés alapját a gyártó már ismert nagyformátumú FDM-platformja adja, képességeit azonban kifejezetten az üzemi felhasználás követelményeihez igazították. A rendszerrel nagyméretű, mechanikailag erős és pontos gyártási segédeszközök, készülékek, funkcionális prototípusok és alkatrészek állíthatók elő házon belül, az aktuális gyártási igényekhez igazodva.

Egy köbméterhez közelítő munkatér

Az F870 1000 × 610 × 610 milliméteres, 372 literes építési térfogattal rendelkezik, az alkatrészek átlós elhelyezésével pedig akár 1171 milliméteres maximális hosszúság is elérhető. Ez lehetőséget teremt olyan nagyméretű munkadarabok egyetlen nyomtatási folyamatban történő elkészítésére, amelyeket kisebb berendezéseknél több elemre kellene bontani, majd utólag összeállítani.

Az F870 esetében ugyanakkor nem önmagában a méret jelenti az előrelépést. Az elődnek tekinthető F770 ugyanis ugyanezzel az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térrel rendelkezik. A fejlesztés középpontjába ezért elsősorban a termelékenység, a szélesebb alkalmazhatóság és a hosszabb, kezelői beavatkozást nem igénylő működés került.

Akár két hét folyamatos működés

Nagyformátumú alkatrészek additív gyártása több napig is eltarthat, ezért üzemi környezetben különösen fontos az alapanyag-utánpótlás automatizálása. Az F870 négy, egyenként 4100 cm³ kapacitású alapanyag-tekercset képes kezelni, amelyek között automatikusan vált.

Ennek eredményeként a rendszer akár két héten keresztül is képes folyamatosan nyomtatni anélkül, hogy az alapanyag cseréje miatt kezelői beavatkozásra lenne szükség. Ez különösen fontos lehet hétvégi, éjszakai vagy több műszakon átnyúló gyártási folyamatok esetében.

További üzemeltetési előnyt jelent, hogy az alkalmazott tekercsek megegyeznek a Stratasys F3300 által használt alapanyag-tekercsekkel. Azoknál a vállalatoknál, ahol több Stratasys FDM-rendszer üzemel, ez egyszerűsítheti a készletgazdálkodást, és rugalmasabbá teheti az alapanyagok felhasználását.

Szabályozott anyag- és hőmérséklet-kezelés

A hosszú gyártási ciklusok során nem elegendő megfelelő mennyiségű alapanyagot biztosítani, annak állapotát is folyamatosan ellenőrzött körülmények között kell tartani. Az F870 ezért integrált alapanyag-szárító rendszerrel rendelkezik. A négy beépített szárítórekesz az anyag megfelelő kondíciójának fenntartását szolgálja, ami az egyenletes és megismételhető nyomtatási minőség egyik fontos feltétele.

Ehhez teljesen fűtött, akár 95 °C hőmérsékletű építőkamra társul. A szabályozott hőmérsékleti környezet a teljes, egy méter hosszúságú építési térre kiterjed. Ennek jelentősége a nagyméretű munkadaraboknál különösen nagy, mivel az egyenetlen hőmérséklet-eloszlás vetemedést, belső feszültségeket és méretpontossági problémákat eredményezhet.

Három nyomtatófej eltérő feladatokra

A különböző ipari alkalmazások eltérő követelményeket támasztanak a sebességgel, a részletességgel és az alapanyagokkal szemben. Az F870 ezért háromféle N sorozatú nyomtatófejjel használható.

Az N14 többféle rétegvastagságot támogat, így elsősorban pontos, részletgazdag gyártási segédeszközök és ellenőrzőkészülékek előállításánál biztosít rugalmas megoldást. Az N20H edzett kivitelű nyomtatófejet kifejezetten a szénszál-erősítésű FDM Nylon 12CF feldolgozására fejlesztették. Az anyag és a nyomtatófej kombinációjával kis tömegű, ugyanakkor nagy szilárdságú és merev gyártási segédeszközök, készülékek, valamint robotkar-végszerszámok, vagyis EOAT-megoldások készíthetők.

Az N25 fejlesztésénél ezzel szemben a termelékenység kapott kiemelt szerepet. ASA alapanyag alkalmazásakor a nyomtatási teljesítmény akár kétszerese lehet az N14 fejjel elérhető értéknek. A gyors, szerszám nélküli fejcsere pedig lehetővé teszi, hogy ugyanazt a gépet az aktuális gyártási feladathoz igazítsák.

Kilenc alapanyag már az induláskor

Az F870 a piaci bevezetéskor kilenc Stratasys alapanyag használatát támogatja. A választékban többek között ASA, ABS-M30 és szénszál-erősítésű FDM Nylon 12CF is megtalálható.

A Nylon 12CF különösen fontos az ipari alkalmazások szempontjából. A Nylon 12 és aprított szénszál kombinációjára épülő anyag nagy merevséget és kedvező szilárdság/tömeg arányt biztosít, ezért olyan alkalmazásokban is alternatívát jelenthet, ahol korábban megmunkált fémből készült alkatrészeket vagy segédeszközöket alkalmaztak.

Valamennyi modellanyag használható az SR-35 vízben oldható támaszanyaggal. Ez összetett geometriák, nehezen hozzáférhető részletek és belső üregekkel rendelkező alkatrészek gyártását is támogatja.

Amikor a gyártóeszköznek nem kell fémből készülnie

Az F870 egyik meghatározó alkalmazási területét a gyártási segédeszközök házon belüli előállítása jelentheti. Egy hagyományosan CNC-megmunkálással gyártott készülék bizonyos esetekben additív módon előállított konstrukcióval helyettesíthető. Hegesztett fémszerkezet helyett például Nylon 12CF-ből készített, lényegesen könnyebb megoldás alkalmazható, míg egy korábban több elemből összeállított prototípus akár egyetlen nyomtatási folyamatban is elkészíthető.

Különösen érdekes alkalmazási területet jelentenek a robotkar-végszerszámok. A hagyományosan megmunkált alumíniumból készült konstrukció szénszál-erősítésű polimerrel történő kiváltása csökkentheti a robot által mozgatott tömeget. A kisebb önsúly mellett a végszerszám geometriája szabadabban és pontosabban igazítható az adott gyártási művelethez.

Hasonló előnyök használhatók ki egyedi szerelőkészülékek, pozicionáló- és fúrósablonok, ellenőrzőkészülékek, alakító- és hajlítószerszámok, ergonomikus munkaeszközök és különféle karbantartási segédeszközök gyártásánál.

A prototípustól a gyártósorig

A berendezés alkalmazhatósága nem korlátozódik a gyártási segédeszközökre. Az egy méteres építési hossz teljes méretű funkcionális prototípusok akár egyetlen darabban történő elkészítését is lehetővé teszi.

Kis sorozatoknál vagy áthidaló gyártásnál az additív technológia lehetőséget teremthet alkatrészek előállítására addig az időpontig, amíg a végleges sorozatgyártási technológia vagy a szükséges szerszámozás rendelkezésre nem áll. Az igény szerint előállított pótalkatrészekkel, burkolatokkal, konzolokkal és karbantartási eszközökkel bizonyos esetekben a beszállítói átfutási idő, és ezáltal az abból eredő termelési állásidő is mérsékelhető.

A technológia alkalmazási lehetőségei ezért az autóipartól és a repülőgépipartól az általános ipari gyártáson át egészen a fogyasztási cikkek fejlesztéséig terjedhetnek.

Nem nagyobb F770, hanem gyártásra optimalizált rendszer

Az F870 és az F770 összehasonlításakor fontos különbség, hogy az új berendezés nem egyszerűen elődje nagyobb változata. Mindkét rendszer 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térrel rendelkezik, és átlós elhelyezéssel mindkettőben akár 1171 milliméter hosszúságú munkadarab készíthető.

Az F870 előrelépését elsősorban a gyártási képességek jelentik. Az integrált anyagszárítás, az automatikus alapanyag-váltás, a nagy kapacitású tekercsek, az új N sorozatú nyomtatófejek és az FDM Nylon 12CF kompatibilitás egyaránt azt szolgálják, hogy hosszú, akár többnapos gyártási folyamatokat minimális kezelői beavatkozással lehessen végrehajtani.

Míg tehát az F770 a nagyformátumú ipari FDM-technológia alkalmazását tette elérhetővé, az F870 már hangsúlyosabban a folyamatos üzemi felhasználás és a gyártási környezet követelményeire koncentrál.

Digitális munkafolyamat GrabCAD Print környezetben

A hardver mellett a digitális munkafolyamat is része a rendszernek. Az F870 működését a GrabCAD Print szoftver támogatja, amely a fájlok előkészítésétől a nyomtatási paraméterek meghatározásáig egységes környezetben kezeli a gyártási folyamatot. A megfelelő előkészítéssel optimalizálható a nyomtatás, mérsékelhető a selejt mennyisége, és hatékonyabban használhatók ki az FDM-technológia lehetőségei.

Az additív technológia közelebb kerül a termeléshez

Az F870 fejlesztési iránya jól érzékelteti az ipari 3D nyomtatás szerepének átalakulását. A technológia alkalmazásakor egyre kevésbé csupán az a kérdés, hogy egy adott alkatrész geometriailag előállítható-e additív módon. Sokkal fontosabbá válik, hogy a 3D nyomtatás milyen hatékonyan integrálható a vállalat napi gyártási folyamataiba.

A hosszú, felügyelet nélküli üzem, az automatikus alapanyag-kezelés, a szabályozott és teljesen fűtött építőkamra, az akár kétszeres nyomtatási teljesítmény, valamint a szénszál-erősítésű műszaki alapanyagok feldolgozásának lehetősége egyaránt ezt az irányt erősíti.

Azoknál a gyártóvállalatoknál, ahol rendszeresen van szükség nagyméretű prototípusokra, egyedi gyártási segédeszközökre, készülékekre vagy kis sorozatban előállított funkcionális alkatrészekre, az F870 lehetőséget teremthet arra, hogy ezek a munkadarabok gyorsabban, házon belül és a külső beszállítóktól kevésbé függő módon készüljenek el.

www.varinex.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A mesterséges intelligencia gyors térnyerése jelentős új villamosenergia-igényt teremt, miközben alkalmazása éppen az energiahatékonyság növelésében és a komplexebbé váló energiarendszerek irányításában hozhat áttörést.

Az új energiakorszak alapját az elektrifikáció, az automatizáció és a digitalizáció összehangolt fejlődése teremti meg. Erről Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric közép-kelet-európai fenntarthatósági, illetve infrastruktúráért felelős vezetője beszélt egy budapesti üzleti eseményen.

A mesterséges intelligencia terjedésével egyre több és nagyobb számítási kapacitásra van szükség, ami az adatközpontok villamosenergia-fogyasztásának gyors növekedésével jár. A digitalizáció és az elektrifikáció térnyerése azonban nem kizárólag az adatközpontok miatt növeli az energiarendszer terhelését. Az elektromos közlekedés, az ipari folyamatok elektrifikációja, a hőszivattyúk elterjedése, valamint a helyi energiatermelés bővülése egyaránt új követelményeket támaszt a hálózatokkal szemben.

„A mesterséges intelligencia valóban energiaigényes technológia, ezért a térnyerése komoly kihívást jelent az energiarendszer számára. Ugyanakkor éppen a segítségével érhetünk el jelentős előrelépést az energiahatékonyság, az előrejelzés, az üzemeltetés és a hálózatirányítás területén. Nem az a kérdés, hogy kihívás vagy megoldás-e, hanem az, hogyan tudjuk úgy alkalmazni, hogy az általa elérhető megtakarítások és hatékonysági előnyök minél szélesebb körben érvényesüljenek”

– hangsúlyozta Feldmájer Benjámin a Schneider Electric közép-kelet-európai infrastruktúráért felelős vezetője.

A fizikai hálózat bővítése önmagában már nem elegendő

A megújuló energiaforrások növekvő részaránya alapvetően átalakítja az energiarendszer működését. A korábbi, jellemzően központi energiatermelésre épülő modell helyett egyre több, időjárástól függő és részben decentralizált termelő kapcsolódik a hálózathoz. A villamos energia áramlása emiatt többirányúvá, a termelés és a fogyasztás összehangolása pedig jóval összetettebbé válik.

A jövő energiarendszerében ezért már nem elegendő kizárólag a fizikai infrastruktúra kapacitásának növelése. Valós idejű adatokra, intelligens hálózatokra, automatizált irányításra és távolról is vezérelhető végpontokra van szükség. Ezek teszik lehetővé, hogy az energiaszolgáltatók és a felhasználók gyorsan reagáljanak a fogyasztás, a termelés vagy éppen a hálózati terhelés változásaira.

A mesterséges intelligencia-alapú megoldások nagy mennyiségű működési és energiaadat elemzésével képesek előre jelezni a fogyasztást, optimalizálni az energiafelhasználást, felismerni a rendellenességeket, valamint támogatni a prediktív karbantartást. Az automatikus hálózatirányítás révén gyorsabbá válhat a hibák észlelése és elhárítása, miközben javulhat az ellátás biztonsága és az infrastruktúra kihasználtsága is.

Három technológiai változásnak kell egyszerre végbemennie

Feldmájer Benjámin szerint az új energiakorszak kialakulásához az elektrifikáció, az automatizáció és a digitalizáció egymásra épülő fejlődésére van szükség. Az elektrifikáció teremti meg annak lehetőségét, hogy a fosszilis energiahordozókra épülő folyamatokat egyre nagyobb arányban villamos energiával váltsuk ki. Az automatizáció biztosítja, hogy a rendszerek a változó körülményekhez gyorsan és hatékonyan tudjanak alkalmazkodni, míg a digitalizáció összekapcsolja az eszközöket, láthatóvá teszi a működésüket, és megteremti az intelligens döntéshozatal adatbázisát.

Az adat teremti meg az intelligens energiamenedzsment alapját

A hatékonyabb működéshez az energiafogyasztási, üzemeltetési és eszközszintű adatok összekapcsolására van szükség. A Schneider Electric nyitott és interoperábilis EcoStruxure architektúrája összekapcsolja az energiafogyasztási, üzemeltetési és eszközszintű adatokat a csatlakoztatott berendezésektől az irányítórendszereken át az elemző alkalmazásokig. Így átláthatóbbá és optimalizálhatóvá válik az épületek, ipari létesítmények, adatközpontok és infrastruktúrák működése.

Az intelligens energiamenedzsment mellett a helyi energiatermelés és -tárolás, a mikrohálózatok, valamint az energiaközösségek is fontos szerepet kaphatnak. Ezek csökkenthetik a központi hálózat terhelését, növelhetik a helyben megtermelt megújuló energia felhasználását, és rugalmasabbá tehetik a fogyasztást. A mesterséges intelligencia ezek működését is támogathatja azzal, hogy a várható termelés, a fogyasztási igények és az energiaárak figyelembevételével folyamatosan optimalizálja az energiaáramlást.

„Ha a mesterséges intelligenciát megfelelő adatokkal, digitális infrastruktúrával és beavatkozni képes, intelligens eszközökkel kapcsoljuk össze, az egész energiarendszer hatékonyabbá, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá válhat”

– foglalta össze Feldmájer Benjámin.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Merre tovább az építőiparban egy változó gazdasági és energetikai környezetben? Erre a kérdésre kereste a választ a Building Future – Őszi Építőipari Fórum, amely az építőipar, a logisztika, a villamosság és a finanszírozás meghatározó szereplőit ültette egy asztalhoz.

A szeptember 24-én az Aquaworld Resort Budapest helyszínén megrendezett nagyszabású szakmai fórum középpontjában a szektorokat érintő aktuális kihívások, a kivitelezés jövője, az energiahatékonyság és a finanszírozási lehetőségek álltak. A több mint 30 éves múltra visszatekintő HAD Group rendezvényének fókuszában nem pusztán a helyzetértékelés, hanem a jövő lehetséges irányainak és az együttműködésben rejlő üzleti lehetőségeknek a feltárása állt.

A rendezvény központi témája a szektor kihívásaira adott fenntartható és hatékony válaszok feltérképezése volt. A rendezvényt Hadnagy Ernő a HAD Group tulajdonosa és ügyvezetője nyitotta meg, aki beszédében nyíltan beszélt az elmúlt évek kihívásairól és a cégcsoport átalakulásáról, hangsúlyozva a szakmai együttműködés és a közös gondolkodás fontosságát a változó piaci környezetben.

„A cégcsoportunk kicsit olyan, mint egy szerszámosláda: minden szerszám önálló darab, magában is elvégzi a dolgát, de a valódi ereje akkor mutatkozik meg, amikor egy komplex projekthez nem öt különböző helyről kell összekapkodni az eszközöket, mert kéznél van a teljes készlet. Nálunk ez az ökoszisztéma az ingatlanfejlesztési és építőipari értéklánc mentén áll össze.”

– mutatott rá Hadnagy Ernő, a HAD Group tulajdonos-ügyvezetője. Nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a Building Future rendezvény célja nem az értékesítés, hanem egy nyílt szakmai párbeszéd elindítása a piaci szereplőkkel, ahol egymás képességeinek összeadásával közösen építhető a jövő.

Külön pályákból egy közös erő

„Korábban ezek a cégcsoporthoz tartozó vállalatok remekül teljesítettek, de egymás mellett, külön pályán futottak. Ezzel a felismeréssel született meg valójában a HAD Group. Addig csak ízlelgettük a nevet, de a gondolkodásmódbeli áttörés formált minket igazi cégcsoporttá. Ezen belül pedig a csapatmunka az, ami lehetővé teszi kiváló dolgozóink számára, hogy együtt rendkívüli eredményeket érjünk el. Partnerségeket keresünk, közös munkákat, és olyan lehetőségeket, ahol kiegészíthetjük egymás képességeit. Az évek folyamán megtanultuk: a mai piacon már nem a magányos harcosok formálják a jövőt. Összefogva sokkal többre megyünk.”

– mondta Nagy Tamás a HAD Group Üzletfejlesztési Igazgatója.

Makrogazdasági kihívások és pénzügyi stratégiák

A rendezvényt indító szakmai előadások tágabb makrogazdasági és nemzetközi kontextusba helyezték a szektor kilátásait. Pogátsa Zoltán közgazdász a globális és hazai gazdasági mozgástér alakulását elemezte, míg Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője előadásában a változások felgyorsult ütemére, a technológiai alkalmazkodás fontosságára és a gazdasági bizonytalanságok kezelésére hívta fel a figyelmet. A szakértő bemutatta a geopolitikai feszültségek – energiaárak és szállítási útvonalak alakulása – és a hazai makrogazdasági mutatók hatásait a beruházási környezetre.

A finanszírozás nagy kérdéseit járta körül a fórum pénzügyi panelbeszélgetése, amelyben banki és finanszírozási szakértők az ingatlan- és építőipari piac aktuális helyzetétől és kilátásaitól a projektek finanszírozhatóságán át az építőipari vállalkozások banki megítéléséig számos, a szektor szereplőit közvetlenül érintő kérdést vizsgáltak. Szó esett arról is, milyen projekteket látnak finanszírozhatónak a bankok, mitől válik egy kivitelező hosszú távon finanszírozhatóvá, valamint milyen szerepet tölthetnek be a támogatott és garantált konstrukciók – köztük az SZKP, az EXIM és az MFB programjai – a beruházások és a kkv-k finanszírozásában. A szakértők egyetértettek abban, hogy a szigorodó banki elvárások mellett az ESG-szempontok és az energiahatékonyság ma már közvetlen üzleti értéket és finanszírozási előnyt jelentenek.

Kivitelezési válság vagy hatékonysági forradalom?

A magyar építőipar 2026–2028 közötti kilátásait és a következő időszak meghatározó piaci folyamatait elemezte Bolfán Bence, a HAD Consulting cégvezetője „Az építőipar jövője 2026 után – válság, stagnálás vagy új növekedés?” című előadásában. Rámutatott, hogy a visszaesés elsősorban a beruházási kereslet gyengüléséből fakad, miközben a következő időszakban felértékelődik a termelékenység, a pénzügyi stabilitás és a projekt-előkészítés minősége.

„Nehéz piacból is lehet értéket építeni”

– hangsúlyozta Bolfán Bence a HAD Consulting cégvezetője.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésben a kivitelezési piac meghatározó szereplői azt vizsgálták, hogyan fordíthatók a jelenlegi piaci kihívások konkrét szakmai és üzleti lépésekké, és milyen technológiai, szervezeti és szemléletbeli változásokra van szükség ahhoz, hogy az építőipar hatékonyabb pályára álljon. A beszélgetés középpontjában így nemcsak a kihívások feltérképezése, hanem a lehetséges válaszok és a cselekvés álltak.

„Az építőipar kihívásairól nem elég beszélni – cselekedni kell.”

– hangsúlyozta Derczó István a Weinberg 93 Kft. alapító-tulajdonosa.

Az energia lett az új építőanyag

A délutáni szekció kiemelt témája az energiagazdálkodás és az építőipar kapcsolata volt. Holoda Attila energetikai szakértő, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója, előadásában rámutatott, hogy az energia ára és a szén-dioxid-kibocsátás költségei a teljes építési értékláncon – az anyaggyártástól a kivitelezésig – végigvonulnak. Többek között kiemelte, hogy az energia többé nem csupán rezsiköltség (OPEX), hanem az épületek tervezésének és életciklusköltségének (LLC) egyik legalapvetőbb paramétere.

„Az energiaár végigmegy a teljes építkezési értékláncon, amely hatásának mértékét a kiválasztott technológia, a szerződés és a költségviselés módja határozza meg. Így az energiaár már az anyagárban megjelenhet. Az energia többé nem rezsi, hanem tervezési paraméter.”

– mondta előadásában Holoda Attila az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója.

Az ezt követő energetikai témájú panelbeszélgetés azt vizsgálta, hogyan válik az energia az épületek tervezésének és működtetésének egyik meghatározó üzleti tényezőjévé. A szakértők arra keresték a választ, hogyan lehet már a tervezés korai szakaszában olyan energetikai döntéseket hozni, amelyek hosszú távon csökkentik az üzemeltetési költségeket, növelik az ingatlanok értékét és javítják a vállalkozások versenyképességét. Kiemelt téma volt a meglévő épületállomány energetikai korszerűsítése, az okosépület-technológiákban rejlő üzleti lehetőségek, valamint az energiafüggetlenség gazdasági oldala: a napelemes rendszerek, energiatárolás, elektromos flották és PPA-konstrukciók megtérülése. A beszélgetés egyik fontos tanulsága az volt, hogy az energetikai beruházások ma már nem kizárólag fenntarthatósági kérdések: megfelelő tervezéssel költségcsökkentő, értékteremtő és hosszú távú üzleti döntésekké válhatnak. Ennek egyik kulcsa, hogy a tervezési, műszaki és kivitelezési szempontok már a projekt kezdetétől összehangoltan jelenjenek meg. Ezt a komplex megközelítést jól példázza a HAD Group működése is, amely a cégcsoporton belüli szakmai kompetenciákra építve a tervezéstől a műszaki megoldásokon át a kivitelezésig tudja végigkísérni a partnereket.

Bizalommal a bürokrácia ellen: a neurobiológia szerepe a csapatteljesítményben

A rendezvény szakmai blokkját Szász Máté neurobiológus előadása zárta, amely a döntéshozók és munkavállalók fizikai és mentális teljesítőképességét, valamint az egészségtudatosság szerepét helyezte fókuszba.

„Az oxitocin által táplált bizalom csökkenti a bürokráciát és a bizonytalanságot, a lefaragott költségekből pedig akár megduplázott csapatteljesítmény és szárnyaló együttműködések születnek.”

– hangsúlyozta Szász Máté neurobiológus előadásában, aki szerint az agyműködés és a teljesítőképesség viszonyát meghatározzák a bevitt adatok is:

„Az információ éppúgy hat a szervezetünkre, mint a táplálék. Válhatsz túltáplálttá, kórosan sovánnyá, és ha megromlik, akár mérgező is lehet. Nem mindegy, hogy az agyadat milyen diétán tartod!”

A Building Future – Őszi Építőipari Fórum a szakmai előadásokon kívül intenzív kapcsolatépítéssel és tesztvezetési lehetőségekkel zárult, megerősítve a rendezvény fő mottóját:

„Együttműködésből épül a jövő.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!