Szórakozás
NVIDIA vagy AMD videókártya? Előnyök, hátrányok és döntési szempontok
Ha új videókártya vásárlásán gondolkodsz, szinte biztosan felmerül a kérdés: NVIDIA vagy AMD? A két gyártó évek óta versenyez egymással, és mindkettő kínál erős, modern megoldásokat játékra, tartalomgyártásra és professzionális munkára is.
A döntés nem fekete-fehér. Attól függ, mire használod a gépet, milyen felbontáson játszol, fontos-e a ray tracing, streamelsz-e, vagy éppen 3D renderelésre keresel eszközt. Ebben a cikkben végigvesszük az előnyöket, hátrányokat és a legfontosabb döntési szempontokat.
NVIDIA röviden
Az NVIDIA a videókártya piac egyik legismertebb szereplője. GeForce sorozata kifejezetten játékosoknak szól, míg a professzionális felhasználók számára külön workstation kártyákat is kínál.
NVIDIA előnyei
- Erős ray tracing teljesítmény
Az NVIDIA az elsők között vezette be a hardveres ray tracing technológiát. A modern RTX kártyák kifejezetten erősek ebben, így ha a legújabb AAA játékokat maximális grafikai beállításokkal szeretnéd futtatni, ez komoly érv lehet.
- DLSS technológia
A DLSS, azaz Deep Learning Super Sampling mesterséges intelligencia segítségével növeli a teljesítményt úgy, hogy közben a képminőség is magas marad. Ez különösen 1440p és 4K felbontásnál jelent nagy előnyt.
- Stabil driverek és széles szoftveres támogatás
Az NVIDIA régóta erős a drivertámogatásban. Gyakori frissítéseket ad ki új játékok megjelenésekor, ami stabilabb indulást és jobb optimalizálást jelenthet.
- Tartalomgyártás és streaming
Az NVENC kódoló sok streamelő és videós kedvence. Alacsony CPU-terhelés mellett kínál jó minőségű videokódolást, ami élő közvetítéseknél különösen fontos.
NVIDIA hátrányai
- Magasabb ár
Sok esetben az NVIDIA kártyák drágábbak azonos teljesítménykategóriában. A prémium technológiákat meg kell fizetni.
- Ár-érték arány középkategóriában
A középkategóriás szegmensben gyakran előfordul, hogy AMD oldalán több VRAM-ot vagy hasonló teljesítményt kapsz alacsonyabb áron.
AMD röviden
Az AMD szintén meghatározó szereplő a GPU-piacon. Radeon kártyái az elmúlt években jelentősen fejlődtek, különösen ár-érték arány terén.
AMD előnyei
- Kiemelkedő ár-érték arány
Az AMD gyakran agresszívebb árazással dolgozik. Azonos árszinten több nyers teljesítményt vagy nagyobb memóriát kínálhat.
- Több VRAM adott kategóriában
Játékoknál egyre fontosabb a videómemória mennyisége. Az AMD sokszor magasabb VRAM-kapacitást biztosít középkategóriás modellekben is, ami hosszabb távon előnyt jelenthet.
- FSR technológia
Az AMD FidelityFX Super Resolution technológiája alternatívát kínál a DLSS-re. Előnye, hogy szélesebb körben kompatibilis, akár más gyártók kártyáival is működik.
- Nyílt technológiák
Az AMD gyakran nyílt szabványokra épít, ami hosszú távon kedvező lehet fejlesztők és haladó felhasználók számára.
AMD hátrányai
- Ray tracing teljesítmény
Bár sokat fejlődött, ray tracing terén általában még mindig elmarad az NVIDIA csúcskategóriás megoldásaitól.
- Streaming és kódolás
Az AMD kódolási megoldásai javultak, de sok streamelő még mindig az NVIDIA NVENC rendszerét preferálja.
Játékra melyik a jobb?
Ha kizárólag játékra keresel videókártyát, a válasz attól függ, milyen felbontáson játszol.
1080p felbontásnál sok esetben az AMD jobb ár-érték arányt kínál. 1440p-nél már kiegyenlítettebb a verseny. 4K felbontás és maximális ray tracing esetén az NVIDIA gyakran előnyben van.
A konkrét modellek sokat számítanak. Egy felső kategóriás Radeon könnyen erősebb lehet, mint egy középkategóriás GeForce, és fordítva. Nem márkát, hanem teljesítményosztályt érdemes összehasonlítani.
Tartalomgyártás és munka
Ha videót vágsz, streamelsz, 3D modellezel vagy AI-alapú szoftvereket használsz, az NVIDIA gyakran jobb választás lehet. A CUDA ökoszisztéma széles körben támogatott kreatív és professzionális alkalmazásokban.
Sok program, például renderelő motorok vagy gépi tanulási keretrendszerek optimalizáltak NVIDIA hardverre. Ez gyorsabb munkafolyamatot jelenthet.
Ugyanakkor ha főként általános grafikai munkát végzel, és az adott szoftver nem igényel specifikusan NVIDIA-alapú gyorsítást, az AMD is teljesen megfelelő lehet, különösen kedvezőbb áron.
Fogyasztás és hűtés
Az energiafogyasztás generációnként változik. Van, amikor az NVIDIA hatékonyabb, máskor az AMD. Érdemes megnézni az adott modell TDP-értékét és a gyártó hűtési megoldását.
A nagyobb teljesítmény általában magasabb fogyasztással jár. Ez erősebb tápegységet és jobb házhűtést igényel. Ha kompakt gépet építesz, a fizikai méret és a hőtermelés is fontos döntési szempont.
Ár és jövőállóság
A jövőállóság sokszor a VRAM mennyiségén és a technológiai támogatáson múlik. A modern játékok egyre több memóriát igényelnek, így hosszabb távra tervezve érdemes legalább 12 GB VRAM-ban gondolkodni középkategóriától felfelé.
Fontos kérdés az is, hogy mennyire támogatják a kártyát a következő években driverfrissítésekkel. Mindkét gyártó komolyan veszi a szoftveres támogatást, de érdemes utánanézni a konkrét modell tapasztalatainak.
Ökoszisztéma és extra funkciók
Az NVIDIA kínál például Reflex technológiát, amely csökkenti a bemeneti késleltetést kompetitív játékokban. Az AMD oldalán ott a Smart Access Memory, amely kompatibilis processzorral párosítva extra teljesítményt hozhat.
Ha már van AMD processzorod, bizonyos esetekben előnyt jelenthet az AMD GPU választása. Hasonlóképpen, ha kifejezetten NVIDIA-ra optimalizált szoftvereket használsz, érdemes maradni annál a platformnál.
Melyiket válaszd?
A döntéshez tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket:
- Milyen felbontáson játszol?
- Fontos a ray tracing?
- Streamelsz vagy videót vágsz?
- Mennyi a költségkeret?
- Hány évre tervezel?
Ha a maximális grafikai élmény és a ray tracing a cél, és a költség nem elsődleges szempont, az NVIDIA jó választás lehet. Ha a legjobb ár-érték arányt keresed, és elsősorban hagyományos rasterizált teljesítmény számít, az AMD gyakran erősebb ajánlatot ad.
Összegzés
Az NVIDIA vagy AMD kérdésre nincs univerzális válasz. Mindkét gyártó kínál kiváló megoldásokat, és a különbségek sokszor konkrét modellek között dőlnek el, nem márkák között.
A legjobb döntéshez hasonlíts össze azonos árkategóriájú modelleket, nézd meg a független teszteket, és gondold végig a saját felhasználási szokásaidat. Így nemcsak erős, hanem számodra ideális videókártyát választasz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Szórakozás
Dinamikus játékélményre tervezett, új Odyssey monitorokat mutatott be a Samsung a 2026-os Gamescomon
A Samsung Electronics a világ egyik legjelentősebb játékipari eseményén, a kölni Gamescom 2026-on mutatta be 2027-es Odyssey gaming monitor kínálatát.
Az új sorozat több egyedülálló innovációval érkező Odyssey modellt is tartalmaz, amelyek sokoldalú megoldást kínálnak a játékosoknak a sebesség, a képátló, a képminőség és a különböző megjelenítési módok terén. Az augusztus 26. és 30. között megrendezett kiállításon az új széria több modellje is megjelenik, mint például a 49 colos OLED G9, a 42 colos OLED G7, a 32 colos OLED G8 vagy az 1 100 Hz-es Odyssey G6.
„A játékosok azért jönnek el a Gamescomra, hogy megismerjék a legújabb trendeket, kipróbálják az új játékokat, és megtapasztalják azokat a technológiákat, amelyek segíthetnek nekik a koncentrációban és hogy a legjobb formájukat hozhassák a versenyeken
– mondta el Hun Lee, a Samsung Electronics Vizuális kijelzők üzletágának ügyvezető alelnöke. –
A 2027-es Odyssey-sorozat az új kialakítású modellekkel, a magasabb frissítési rátákkal és a fejlett kijelzőtechnológiákkal szélesebb választékot kínál a játékosoknak – legyen szó versenyszerű játékról, filmszerű élményekről vagy sokoldalú otthoni konfigurációkról.”
Fókuszban a Gamescomon: a 2027-es Odyssey széria
A Samsung a „#PlaySamsung: A gaming kijelzők új korszaka” című előadásán mutatta be a 2027-es Odyssey kínálatot a Gamescomon. Az eseményen a vállalat szakértői a különböző játékokhoz és felhasználói szokásokhoz legjobban illeszkedő méretopciókról, felbontásokról, frissítési rátákról és megjelenítési módokról is beszéltek.
A Gamescom színpadán mutatkozott be az Odyssey OLED G9 (G95SJ modell) és az Odyssey OLED G7 (G75SJ modell), az Odyssey OLED G8 (G80SJ modell) és az Odyssey G6 (G60H modell) modellek pedig a nyitóelőadás során jelentek meg a kivetítőn.
Az előadáson a Samsung bemutatta az Activision Blizzarddal kötött HDR10+ GAMING együttműködését is, amelynek keretében a Call of Duty®: Modern Warfare® 4 fejlesztési folyamatába is beépülhetett a gazdagabb HDR-játékélmény. A technológia segítségével a kompatibilis Odyssey monitorok és Samsung kijelzők olyan színeket és kontrasztot biztosítanak, amelyek pontosabban tükrözik a fejlesztők elképzeléseit. A Samsung a tervek szerint 2027 első felére több mint 20 AAA-kategóriás játékra bővíti a HDR10+ GAMING ökoszisztémát.
A vállalat emellett bemutatta az egyre bővülő Odyssey 3D megoldását is, amelyet a stúdiókkal való közvetlen együttműködés keretében folyamatosan fejleszt. Az új, támogatott játékok – köztük a Cyberpunk 2077 és a Cronos: The New Dawn – a színpadon is megjelentek, hogy bemutassák, hogyan ad az Odyssey 3D mélységet és térbeli megjelenést a részletgazdag játékbeli világokhoz.
Odyssey OLED G9: 49 colos OLED kijelző, ultraszéles tartalmakra hangolt sebességgel
Az Odyssey OLED G9 a Samsung első 49 colos, 360 Hz-es frissítési rátával érkező DQHD gaming monitora. Ötödik generációs QD-OLED panellel rendelkezik, amelyben a Penta Tandem™ technológia is megtalálható. Ötrétegű panelfelépítése akár 1,3-szor hatékonyabb, és az előző generációhoz képest akár kétszer hosszabb élettartamot biztosíthat. Az RGB Stripe pixelstruktúra csökkenti a szegélyek torzulását és élesebb szövegmegjelenítést biztosít, míg a kijelző 4K felbontás mellett, 3 százalékos ablakméretnél akár 1 300 nit fényerőt[i] is elérhet.
Az Odyssey OLED G9-et azoknak a játékosoknak tervezték, akik szélesebb látómezőt szeretnének anélkül, hogy a sebesség terén kompromisszumot kötnének. A készülék Dual QHD felbontással (5120 x 1440), 360 Hz-es frissítési rátával, 0,03 ms-os GtG[ii] válaszidővel és Dual mód támogatással érkezik. A játékosok használhatják a DQHD felbontást 360 Hz-es képfrissítés mellett a széles, nagy felbontású kép érdekében, vagy átválthatnak Dual HD (2560 x 720) módra, akár 720 Hz-es képfrissítéssel, ha a sebesség a legfontosabb számukra.
Odyssey OLED G8: 4K OLED minőség és Triple mód sebesség
Az Odyssey OLED G8 egy 32 colos UHD OLED gaming monitor, amely a QD-OLED képminőséget 360 Hz-es maximális képfrissítéssel ötvözi a gyors, folyamatos játékélmény érdekében, mindezt Triple-mód támogatás mellett. Az eszköz egy ötödik generációs QD-OLED panellel érkezik, amely Penta Tandem™ technológiát és RGB Stripe pixelstruktúrát alkalmaz, a játékosok pedig könnyedén válthatnak az UHD 360 Hz, a QHD 520 Hz és az FHD 680 Hz módok között, hogy a játék, a hardver és a beállítások figyelembe vételével egyensúlyt találjanak a felbontás és a sebesség között. A monitor a Samsung Tükröződésmentes technológiájával érkezik, egy olyan fóliával, amely 54 százalékkal kevésbé fényes, mint a hagyományos tükröződésmentes fóliák, így csökkenti a tükröződéseket, és nappali játék közben is tisztább képet biztosít[iii].
A monitor 0,03 ms-os GtG válaszidővel és VESA DisplayHDR TrueBlack 600 támogatással[iv] is rendelkezik. Támogatja az AMD FreeSync Premium Pro technológiát, valamint az NVIDIA G-SYNC Compatible funkciót[v] is, amelyek részletgazdag HDR-képeket és zökkenőmentes játékélményt biztosíthatnak. A csatlakoztatási lehetőségek között megtalálható egy DisplayPort 2.1 UHBR20, két HDMI-port, egy 98 W-os Power Delivery-t támogató USB-C-port, egy két lefelé irányuló porttal rendelkező USB-elosztó, valamint KVM-támogatás.
Odyssey OLED G7: 42 colos hajlított OLED Gaming
Az Odyssey OLED G7 a vállalat első 42 colos, 16:9-es képarányú, ívelt OLED gaming monitora, amelynek kijelzője közel 72 százalékkal nagyobb, mint az előző, 32 colos modellé[vi]. A szegmensben újdonságnak számító konfigurációban ötvözi az 1000R íveltséget, a 4K OLED képminőséget, a 165 Hz-es frissítési rátát és a 0,03 ms-os GtG válaszidőt. Az 1000 mm sugarú ívelt képernyő közelebb hozza a kép széleit a játékosok látómezőjéhez, így különleges, moziszerű látványt biztosít, amelyet az RPG- és nyílt világú játékokhoz optimalizáltak. A Tükröződésmentes technológia csökkenti a külső fényforrásokból származó tükröződéseket, így egész nap tisztább képet biztosíthat a játékhoz.
Odyssey G6: 1 100 Hz-es versenyszerű játék
A 27 colos Odyssey G6 a Samsung első 1 100 Hz-es gaming monitora, amelyet azoknak az FPS-játékosoknak fejlesztettek ki, akiknek a sebesség és a mozgás letisztultsága az elsődleges szempont. Az új monitor a CES 2026-on bemutatott modellre épül, és a Dual mód segítségével HD felbontásban akár 1 100 Hz-es, QHD felbontásban pedig akár 600 Hz-es képfrissítést is képes biztosítani. A Fast IPS panellel és 1 ms-os válaszidővel rendelkező Odyssey G6 lehetővé teszi a versenyszerű játékosok számára, hogy válasszanak az élesebb QHD-részletek és a magasabb frissítési ráta között.
Elérhetőség
A 2027-es Odyssey gaming kínálat a Samsung több mint hétéves, az iparág élvonalában betöltött szerepére[vii] épít. Az új modellek elérhetősége országonként eltérő lehet, ennek részleteiről a vállalat később ad tájékoztatást[viii].
[i] A DisplayHDR TrueBlack500 alapján, 4K felbontás mellett. A fényerő a tartalomtól és a használat körülményeitől függően változhat.
[ii] Szürkétől szürkéig mért válaszidő.
[iii] A hagyományos tükröződésmentes fóliákhoz képest.
[iv] A VESA DisplayHDR tanúsítási folyamat várhatóan a termék megjelenésekor zárul le.
[v] Az AMD FreeSync Premium Pro és az NVIDIA G-SYNC Compatible tanúsítási folyamatok várhatóan a termék megjelenésekor zárulnak le.
[vi] A korábbi 32 colos Odyssey modellhez képest, a képernyőterület alapján.
[vii] Szerepvállalás a gaming monitorok piacán 2019-től 2025-ig. Forrás: IDC Quarterly PC Monitor Tracker 2025, 4. negyedév (érték alapján)
[viii] Az új Odyssey modellek Magyarországon még nem elérhetők, a megjelenésről a Samsung Electronics később ad tájékoztatást.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Szórakozás
Kiderült, mennyi mindent jelenthet: itt az első országos mémkutatás
A magyarok többsége már találkozott a neten a rollerest megtámadó nyúllal vagy a hátsó ülésen csodálkozó kislánnyal, mégsem biztos, hogy ezek ugyanazt jelentették mindenki számára.
A Yettel friss kutatása rámutatott, hogy bár tízből nyolcan rendszeresen látnak internetes mémeket, a különböző generációk számára ezek eltérő üzenetet hordozhatnak és más elvárt protokollal járhatnak. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint a mém több egyszerű internetes viccnél, ugyanis fontos szerepet játszik a digitális közösségek összetartozásában.
A Yettel legújabb kampányában azt mutatja meg, hogyan használják valójában az emberek az internetet a mindennapokban. Ehhez kapcsolódóan a szolgáltató egy országos, reprezentatív kutatást készített az online tér egyik leggyakoribb, mégis nehezen kategorizálható jelenségéről, a mémekről. Kiderült ugyanis, hogy tízből nyolc magyar rendszeresen találkozik mémekkel az online beszélgetései során. Ez abból is adódhat, hogy a válaszadók több mint fele szerint egy emojival, GIF-fel vagy mémmel néha sokkal könnyebb kifejezni az érzéseket, mint szavakkal.
A kitöltők több mint fele szerint a mémek az internetes kultúra szerves részét képezik, kétharmaduk viszont úgy véli, vannak köztük olyanok, amelyeket csak bizonyos közösségek értenek meg. Ugyanakkor a többség megegyezik abban, hogy a belsős poénokra épülő mémek közelebb hozhatják egymáshoz a közösség tagjait. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint ahogy régen a közös beszélgetések és történetek erősítették a társas kapcsolatokat, ma egy jól időzített vicc vagy mém is ugyanazt az üzenetet közvetíti: „egy csapatba tartozunk”. A mémek ezért sokkal többek egyszerű internetes vicceknél: a digitális közösségek összetartozását és közös identitását is folyamatosan újratermelik.
Mémet küldök, ha rád gondolok
Tízből hét magyar legalább hetente küld mémeket az ismerőseinek. Legtöbbször azért, hogy megnevettessenek valakit (56%), ezt követi, hogy reagáljanak egy helyzetre (36%), belsős poént osszanak meg (36%) vagy csak mert megtetszett nekik (33%). Viszont nem mindegy, ki kapja: tízből hat válaszadónak van olyan ismerőse, akinek nem küldene mémet, mert úgysem értené meg, 28% szerint pedig kifejezetten kínos, ha valaki elcsépelt mémeket oszt meg.
„A mémek tulajdonképpen kulturális gyorsírásként működnek: néhány másodperc alatt képesek olyan közös élményeket, médiatartalmakat vagy belső poénokat felidézni, amelyeket más eszközökkel sokkal hosszabban kellene elmagyarázni. Minél inkább ugyanabban a digitális közegben mozognak az emberek, annál hatékonyabban működik ez a közös nyelv. Ahhoz azonban, hogy valaki értse a digitális kultúrát, ismernie kell azokat a kulturális utalásokat is, amelyekre a mémek épülnek. A mémek értése egyre inkább digitális kulturális kompetenciává válik”
– tette hozzá Dr. Guld Ádám.
Sértés nem reagálni? Az illem nem tűnik el, csak átalakul…
Ahogy korábban az volt a természetes, hogy telefonhívásra vagy e-mailre mindenképp válaszolunk, úgy ma már a fiatalabb generációk számára egy elküldött mém is társas gesztusnak számít, amelyre reakciót várunk. A kutatás is rámutatott: tízből négy magyar szerint igenis illik reagálni egy kapott mémre, függetlenül attól, hogy tetszik-e vagy sem. Guld Ádám szerint ez jól mutatja, hogy az illem nem tűnik el a digitális térben, csak átalakul.
„A kutatás tulajdonképpen egy új online etikett formálódását dokumentálja, amelyben már nemcsak a szavaknak, hanem az emojiknak, GIF-eknek és mémeknek is megvannak a maguk társas szabályai.”
Amennyiben a kapott mém tetszik, a legtöbben emojival válaszolnak rá (59%), harmaduk szöveges üzenetet küld, negyedük pedig egy másik mémmel reagál. A 18-35 évesek az átlagnál nagyobb arányban viszonozzák a gesztust egy újabb mémmel, mentik el a képet későbbre, vagy írnak hozzá valamit. Ezzel szemben az 54 év felettiek 15%-a egyáltalán nem tesz semmit – ami azért is érdekes, mert a fiatalok többsége szerint a reakció hiánya kimondottan udvariatlanság.
És mi történik akkor, ha nem tetszik a kapott tartalom? Tízből négyen egyszerűen figyelmen kívül hagyják, ugyanakkor a fiatalabbakra ez kevésbé jellemző, ők ilyenkor is inkább egy emojival reagálnak (42%). A nyílt elutasítás viszont ritka: mindössze a válaszadók 15%-a írná meg őszintén, hogy nem tetszett neki a mém.
A reakciót jelentősen befolyásolja a küldő személye (41%), valamint az is, ha a fogadó nem érti a mémet (45%). A megkérdezettek negyedével fordult már elő, hogy másképp értelmezett egy mémet, mint aki küldte. Ilyen helyzetben a legtöbben rákérdeztek a jelentésre, rákerestek az interneten, vagy egyszerűen nem foglalkoztak vele. Érdekesség, hogy tízből egy válaszadó ilyenkor is úgy tesz, mintha értené. A 18–35 évesek körében különösen jellemző, hogy ilyenkor a neten keresnek rá a háttérinfókra, vagy csak megjátsszák, hogy értik.
A jó mém receptje
De mitől lesz jó egy mém? A többség szerint egyértelműen attól, ha vicces. Ezt követi lényegesen lemaradva az aktualitás, a kreativitás, valamint az, ha tudnak vele azonosulni. Az már kevésbé lényeges, hogy egy mém eredeti vagy meglepő legyen, esetleg „örökzöld” maradjon – ennek ellenére tízből négy ember úgy véli, a legtöbb mém csak rövid ideig érdekes.
A kutatás konkrét mémek jelentését is vizsgálta, hogy kiderüljön, mennyire ismerik őket a magyarok. A felsoroltak közül a legtöbben (73%) a több mint tíz éves „Side Eyeing Chloe” mémet ismerik. Ezt a mémet ismerők 70%-a találja viccesnek, függetlenül attól, hogy mindössze 26%-uk tartja még mindig aktuálisnak. Szintén sokan (66%) ismerik a világot is bejáró hazai klasszikust, a „roller vs. nyulat”: 70% tartja szórakoztatónak, és a megkérdezettek fele szerint a mai napig megállja a helyét. Ezzel szemben bár hiába nemrég ért véget a világbajnokság, a „Marc Cucurella cat” mémet csupán 41% ismerte és 37% érezte időszerűnek.
„A Side Eyeing Chloe vagy a rolleres esete a nyúllal mára kulturális referenciákká váltak: akkor is működnek, ha a felhasználók már nem emlékeznek az eredeti történetre. A konkrét eseményekhez vagy hírekhez kötődő mémek ezzel szemben gyorsabban elveszítik aktualitásukat, mert velük együtt kopik ki az a közös tudás is, amely életre hívta őket. A jó mém tehát nem egyszerűen vicces, hanem kreatív módon újrahasznosítható is. Amikor egy közösség ugyanazzal a képpel évek múltán is képes új jelentéseket létrehozni, a mém már nem pusztán internetes tartalom, hanem a digitális kultúra közös nyelvének a részéve is”
– magyarázza Dr. Guld Ádám.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Szórakozás
A Pókember-film közel kétszeresével hajtotta fel a LEGO-keresést Magyarországon, pörögnek a videojátékok is
Amíg Peter Parker a mozikban világszerte 1,665 milliárd dollárt keresett, és a régi Spider-Man videojátékok évek óta nem látott játékosszámokat söpörtek be újra, az Árukereső adatai szerint a magyar szülők is kinyitották a pénztárcájukat: például egyetlen hét alatt majdnem megduplázódott a Spider-Man LEGO-k iránti kereslet.
A Pókember: Vadonatúj nap (eredeti címén Spider-Man: Brand New Day) nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is az egyik legnagyobb filmes jelenség az idei nyáron: a második hétvégéje után világszerte már 1,665 milliárd dollárt söpört be. Ez a léptékű siker a magyar piacon is lecsapódott, mégpedig konkrétan mérhető formában, ugyanis az Árukereső.hu adatai szerint a premier hetében a Spider-Man LEGO szetek iránti érdeklődés közel kétszeresére nőtt az általános Marvel LEGO termékekhez képest, amelyek szintén növekedtek, de jóval kisebb mértékben, mindössze 47 százalékkal. A különbség tehát nem egyszerűen az, hogy a LEGO kategória jól teljesített, hanem az, hogy a pókemberes termékek messze felülmúlták a hasonló termékek trendjét.
A film saját szettjei vitték a prímet
A LEGO június 1-jén hozta forgalomba a filmhez készített három szettjét, és mindhárom a legjobban teljesítő termékek között végzett az egész mérési időszakban. A Pókember és Hulk csatája szett (76350) önmagában több mint ötszörös heti forgalmat produkált a megszokotthoz képest, és ez az egyetlen legjobban mozgó termék az egész adathalmazban. A Pókember: a rabszállító üldözése (76349) és a Pókember akciófigura (76346) szintén kiemelkedő növekedést mutattak.
A Pókember-videojátékok is új életre keltek
A film hatása nemcsak a LEGO-piacon érződött, hanem a videojáték-világban is. A mozis sikertt követően a régebbi videojátékok iránti érdeklődés világszerte megugrott: a Steamen a Marvel’s Spider-Man Remastered, a Marvel’s Spider-Man: Miles Morales és a Marvel’s Spider-Man 2 mind több mint egy éve nem látott egyidejű játékosszámot értek el, a Google-keresések pedig 40 százalékkal nőttek a „Spider-Man Brand New Day game” kifejezésre. Bár önálló, a filmhez kifejezetten kapcsolódó játék nem jelent meg, a rajongók a Marvel’s Spider-Man 2-ben egy új frissítés révén már felvehetik a hős legújabb, filmes öltözékét.
Ez a globális trend az Árukereső adataiban is megjelent: a PS5-ös Marvel’s Spider-Man Remastered kilencszeres kattintásugrást produkált, egy míg egy sötétben világítós Pókember plüss pedig tizenegyszeres növekedést mutatott, bár mindkét esetben viszonylag kis bázisról indultak. A jelenség egybevág azzal is, hogy a nagyobb kiskereskedők jelenleg komoly kedvezménnyel kínálják az Insomniac Games Pókember-játékait, mind digitális, mind fizikai formában, ami tovább erősítheti a keresletet a filmet követő hetekben.
A boltok árat csökkentettek, nem új termékeket hoztak be
Az egyik legérdekesebb megfigyelés az, ahogyan a magyar kereskedők reagáltak: egyetlen új Pókember-termék sem érkezett a magyar piacra a film kapcsán. Ehelyett a boltok a már meglévő szettekhez adtak több ajánlatot, és csökkentették az árakat. Az ajánlatok száma, a boltok száma és az árak mind egy irányba mozdultak a premier felé közeledve. Ez azt mutatja, hogy a kereskedők a meglévő készletük optimalizálásával reagáltak a várható keresletre.
Pókemberként lelhetsz Spider-Manre
Az adatok egy kulturálisan is figyelemre méltó tanulsággal szolgálnak: a „pókember” keresőszó közel 13 000 terméket azonosít az Árukeresőn, szemben a „spider-man” szó mindössze 2 800 találatával. Aki csak angolul keres, az a katalógus közel négyötödét nem látja. Ez nemcsak a vásárlóknak, hanem a kereskedőknek is fontos üzenet: a magyar nyelvű termékadatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a fogyasztók, és egyre inkább az AI alapú keresők megtalálják a termékeiket.
„A pókemberes adatok jól mutatják, hogy egy világszerte 1,6 milliárd dolláros filmes jelenség milyen gyorsan és koncentráltan tud keresletet generálni egy helyi piacon is. Nem az egész kategória mozdul meg, hanem néhány konkrét termék, amelyek szorosan kötődnek a filmhez, ahogy láthattuk ezt a Barbie-film idején. A kereskedők szempontjából ez azt jelenti, hogy az ilyen eseményeket érdemes előre tervezni: az árazás, a készlet és az adatok rendben tartása döntheti el, hogy ki profitál belőle. Az Árukereső adatai azt is megmutatják, hogy a magyar nyelvű termékleírások nem opcionálisak, hanem konkrét versenyelőnyt jelentenek.”
– tette hozzá Farkas István, az Árukereső.hu árazási stratégiáért felelős vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság
-
Ipar2 hét ago
Automatizálás egy erdélyi ásványvízüzemben
-
Gazdaság2 hét ago
Pénzügyminisztérium: A valóság költségvetése
-
Tippek2 hét ago
Vigyázzunk egymásra! Kampány a fiatalok biztonságáért
-
Okoseszközök2 hét ago
Nem ugyanaz a jó képernyő tízévesen és húszévesen
-
Ipar2 hét ago
A vállalatoknak újabb szerver helyett több szakértelemre van szükségük
-
Ipar2 hét ago
Ahány telephely, annyi valóság – így szakad szét a belső kommunikáció
-
Gazdaság2 hét ago
Húsz éve tette le a voksát Budapest mellett a Morgan Stanley







