Akár 50 százalékkal is nőhet az épületek üzemeltetési hatékonysága a Schneider Electric új megoldása, az EcoStruxure™ Foresight Operation segítségével.

A mesterséges intelligencia (MI) támogatással működő platform először egyesíti az energia- és épületmenedzsment, valamint az áramellátási rendszereket.

 Az EcoStruxure™ Foresight Operation lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy teljes infrastruktúrájukat okosabban, gyorsabban és magabiztosabban működtessék. A platform azon túl, hogy megszünteti az épületfelügyeleti és az elektromos rendszerek integrálásával a két terület évtizedek óta fennálló elkülönítését, racionalizálja a mérnöki munkafolyamatokat is, akár 40 százalékkal csökkentve azok időigényét. Az új megoldás összességében akár 50 százalékkal javíthatja a működési hatékonyságot.

A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a Las Vegas-ban megrendezett Innovation Summit eseményén mutatta be az EcoStruxure™ Foresight Operation rendszert, ami forradalmi előrelépést jelent az épített környezetünk felügyeletében és menedzsmentjében. Az MI és a beépített, több területet lefedő alkalmazások révén az EcoStruxure™ Foresight Operation nem csak figyel és reagál, hanem folyamatosan tanul, alkalmazkodik és előre látja a kihívásokat, még mielőtt azok felmerülnének. Ezt a legfejlettebb mesterséges intelligencia technológiák teszik lehetővé, amelyek valós időben egyesítik és elemzik a teljes épített környezet adatait a jobb döntéshozatal érdekében.

Az egységes platform kiküszöböli a vakfoltokat és egyszerűsíti a vezérlést, jelentősen növelve ezzel a hatékonyságot. A maximális üzemidő és ellenállóképesség érdekében teljes redundancia és MI-diagnosztika áll rendelkezésre, mindezt egy robusztus, biztonságos platform védi. Ennek a kialakításnak köszönhetően az egymással összefüggő elektromos és mechanikus problémák 90 százalékkal gyorsabban megoldhatók. Az előre beépített funkciók révén a rendszer már az első naptól kezdve készen áll a használatra, és a mesterséges intelligencia támogatásával jelentősen csökken a mérnöki munkák elvégzéséhez szükséges idő.

„Az EcoStruxure™ Foresight Operation olyan, mint egy intelligens, soha nem alvó asszisztens, amely segít a szakembereknek gyorsabban cselekedni, okosabban gondolkodni és a legfontosabb területeken beavatkozni, miközben egyszerűsíti a rendszerekhez való hozzáférést egyetlen intuitív felületen, és növeli a működési hatékonyságot”

– mondta el Manish Kumar, a Schneider Electric „Digital Energy” részlegért felelős ügyvezető alelnöke.

A jövő igényeire tervezve

A létesítményeket üzemeltető szakemberek egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve – a projektek szoros ütemterveitől és az erőforráshiánytól kezdve az egyre összetettebb szabályozási követelményekig számos tényező nehezíti a dolgukat. A legtöbb helyen azonban még mindig szigetszerűen működő rendszerekre támaszkodnak az épületek üzemeltetése során, ami miatt könnyen előfordulhat, hogy kritikus fontosságú összefüggések elkerülik az üzemeltetők figyelmét. Ez pedig igen költséges következményekkel járhat: a feszültségingadozás észrevétlen maradhat, amíg nem károsodnak miatta a berendezések; elmulasztják a napenergia kihasználását, miközben a hűtőberendezéseket hálózati áramról működtetik és a csúcsidőszakban vásárolt elektromos áram miatt jelentősen megugorhatnak a költségek.

Ezek a hatékonysági problémák még nagyobb kihívást jelentenek a kritikus fontosságú épületekben, mint az adatközpontok, kórházak és gyógyszeripari létesítmények, ahol a milliszekundumok is számítanak, és még egy rövid leállás is súlyos következményekkel járhat. Tovább súlyosbítja a problémát, hogy az épületek akár a felhasznált energia 40 százalékát is elpazarolhatják, ezért az intelligens, egységes vezérlés megvalósítása még soha nem volt ilyen sürgető. Egy olyan korban, amikor a rendszerek egyre összetettebbek, és komoly kihívást jelent tapasztalt szakembereket találni, a létesítmények üzemeltetőinek olyan eszközökre van szükségük, amelyek egyszerűsítik a műveleteket.

„Az EcoStruxure™ Foresight Operation egyesíti az energia-, áram- és épületkezelési területeket a hatékony felügyelet és vezérlés érdekében, ami azt jelenti, hogy a rendszerek végre ugyanazt a nyelvet beszélik, így a komplexitás egyszerűséggé válik. Ez a megoldás biztosítja a szervezetek számára az épületek kapcsán azt az előrelátást, amelyre szükségük van ahhoz, hogy sikeresek legyenek egy olyan világban, amely minden wattot, minden másodpercet és minden teret maximálisan kihasznál”

– tette hozzá Manish Kumar.

Az EcoStruxure™ Foresight Operationt a különböző iparágakból érkező ügyfelekkel szorosan együttműködve tervezte meg a Schneider Electric. A bétatesztelésen való részvétel iránt érdeklődők a következő hónapokban csatlakozhatnak a programhoz. Az EcoStruxure™ Foresight Operation 2026 harmadik negyedévében lesz szélesebb körben elérhető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló új NGM rendelet több ponton módosítja a kapcsolt vállalkozások dokumentációs és adatszolgáltatási kötelezettségeit.

A Forvis Mazars szakértői szerint bár az új szabályozás több területen egyszerűsítést hoz, egyes előírások részletesebbé és szigorúbbá válnak, ezért az érintett adózóknak érdemes időben felkészülniük ezek alkalmazására. A rendelet 2026. január 23-án lép hatályba.

A Magyar Közlöny 157. számában kihirdetett 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet a transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról 2026. január 23-tól váltja fel a korábbi, 32/2017. (X. 18.) NGM rendeletet. Az új rendelet több lényeges ponton módosítja a dokumentációs és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályait.

„Az új transzferár-rendelet több ponton egyszerűsíti a dokumentációs kötelezettségeket, ugyanakkor részletesebb elvárásokat fogalmaz meg például a hasznossági teszt, az adatbázis-kutatások és a szegmentálás területén. A változások miatt a kapcsolt vállalkozások számára különösen fontos, hogy időben áttekintsék a jelenleg alkalmazott folyamataikat, és felkészüljenek az új szabályok alkalmazására, különösen a 2026-ban induló adóévek vonatkozásában”

– hívja fel a figyelmet Tomor Ákos, a Forvis Mazars partnere.

A rendelet egyik legfontosabb változása a dokumentációs értékhatárok módosítása. A helyi dokumentum esetében az összevont ügyletenként, szokásos piaci áron és áfa nélkül számított értékhatár 100 millió forintról 150 millió forintra emelkedett. A fődokumentum-készítési kötelezettség új feltételekhez kötődik: fődokumentumot csak akkor kell készíteni, ha az adózó helyi dokumentumkészítési kötelezettség alá eső ügyleteinek szokásos piaci áron számított, áfa nélküli összértéke meghaladja az 500 millió forintot. Ennek megfelelően nem szükséges fődokumentumot készíteni akkor, ha a kapcsolt ügyletek éves összértéke meghaladja ezt az értékhatárt, de azok egyenként nem érik el a helyi dokumentumkészítési küszöböt.

A költségátterhelések esetében szintén 500 millió forintos értékhatár került meghatározásra. Ezen összeg felett dokumentáció készítése szükséges, ugyanakkor ebben az esetben elegendő egyszerűsített helyi dokumentum készítése. Az egyszerűsített helyi dokumentum tartalmi követelményei ugyanakkor módosultak a korábbi szabályozáshoz képest, például a funkcionális elemzés is már része ennek a nyilvántartástípusnak.

Jelentős változás érinti az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások fogalmát és az ezekhez kapcsolódó elfogadott árazási elveket. Emellett a rendelet előírja, hogy pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatások igénybevétele esetén hasznossági tesztet kell végezni annak vizsgálatára, hogy az adott ügylet az adózó üzleti tevékenységéhez ténylegesen szükséges volt-e. A hasznossági teszt elvégzését dokumentálni is kell.

A szabályozás részletes előírásokat tartalmaz arra az esetre is, ha a tesztelt fél több tevékenységet végez, és az egyes tevékenységekre külön transzferár-elemzések készülnek. Ilyen esetekben a vállalati szintű adatok szegmentálása és annak bemutatása kötelező.

Az adatbázis-kutatásokkal kapcsolatban is pontosításra kerültek az alkalmazandó főbb lépések (pl. földrajzi területek hierarchiája, valamint az elemzésbe bevonható évek száma). Ezek korábban a NAV honlapján csak iránymutatásként jelentek meg, amelyek egy része mostanra jogszabályi szintre emelkedett.

A rendelettervezettel ellentétben a végleges rendelet szerint a transzferár-nyilvántartások magyar, angol és német nyelven is elkészíthetők.

Az új rendelet 2026. január 23-án lép hatályba. Az adózók dönthetnek úgy, hogy rendelkezéseit már a 2025-ben kezdődő adóévre alkalmazzák, azonban a 2026-ban induló adóévek esetében az új szabályok alkalmazása már kötelező lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Bloomberg New Economy létrehozta az „Energy Technology Coalition” („Energia-Technológiai Koalíció”) nevű kezdeményezést.

Az új szervezet célja, hogy a különböző iparágakból érkező döntéshozók és szakértők bevonásával felgyorsítsák az energiafogyasztást hatékonyabbá, rugalmasabbá és a változó helyzethez jobban alkalmazkodóvá tevő új technológiák bevezetését.

Napjainkban az energetikai beruházások egyre inkább a növekvő népesség és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok gyorsan emelkedő villamosenergia-igényének kiszolgálására irányulnak, az Energia-Technológiai Koalíció pedig arra fókuszál, hogy hogyan lehet az energiát hatékonyabban felhasználni. A kezdeményezés résztvevői felmérik, hogy az MI és más előremutató technológiák hogyan nyújthatnak olyan megoldásokat, amelyek optimalizálják az energiafelhasználást és javítják a villamos hálózat reagálóképességét, lehetővé téve még több energiaforrás integrálását.

Az Energia-Technológiai Koalíció arra ösztönzi az energia-, technológiai és infrastrukturális szektorok vezetőit, hogy meghatározzák, hol és miért lassú a keresleti oldali technológiák – például az MI-alapú hálózatkezelés, a digitális ikrek és az ipari automatizálási rendszerek – bevezetése, és milyen eszközökkel lehetne gyorsítani azok elterjedését. A szervezet célja, hogy adatokkal alátámasztott megoldásokat és keretrendszereket tegyen közzé, amelyek enyhítik az okosabb, tisztább energiafelhasználásra való átállás során felmerülő aggályokat.

„A rugalmas és megfizethető energiaellátás jövőjének megteremtése a technológiai és az energetikai szektorok közötti szoros együttműködést igényel. Az együttműködés és az olyan innovációk kihasználása révén, mint a mesterséges intelligencia és a digitális ikrek, megerősíthetjük a hálózatot, javíthatjuk a megbízhatóságot, és mindenki számára elérhetőbbé és költséghatékonyabbá tehetjük az energiát. A Schneider Electric elkötelezett amellett, hogy az iparág vezetőivel együttműködve olyan megoldásokat kínáljon, amelyek támogatják a gazdasági növekedést és biztosítják, hogy energetikai infrastruktúránk megfeleljen a jövő igényeinek. Ezért örülünk, hogy részt vehetünk ebben az új koalícióban”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Az Energia-Technológiai Koalíció alapító tagjai között ott van Christina Shim, az IBM fenntarthatósági igazgatója; John D. Sterman professzor, az MIT System Dynamics Group igazgatója; Claire O’Neill, az Oxy non-executive igazgatója és az Egyesült Királyság korábbi energiaügyi minisztere; Arch Rao, a SPAN alapítója és vezérigazgatója; Manon van Beek, a TenneT vezérigazgatója. A következő hónapokban további tagok csatlakoznak hozzájuk.

„A keresleti oldali innovációt és beruházásokat túl gyakran figyelmen kívül hagyjuk, amikor a jövőről gondolkodunk. Függetlenül attól, hogy mennyire szén-dioxid-intenzitású az energiaellátó rendszer, a kereslet jobb kezelése hatalmas költség-, hatékonysági és rugalmassági előnyökkel jár. Ma már sokkal könnyebb ezt megérteni – különösen az energiaintenzív iparágak számára, amelyek sok régióban strukturálisan magas energiaköltségekkel küzdenek”

– tette hozzá Claire O’Neill.

„Kritikus pillanatban vagyunk, amikor a digitális infrastruktúra és az energiarendszerek egyre gyorsabb ütemben konvergálnak. Nyilvánvaló, hogy a világnak előnyös lenne, ha összehangoltan lépne fel annak érdekében, hogy tiszta, rugalmas és hatékony energiaellátással biztosítsuk a mesterséges intelligencia és gyorsan bővülő számítási igények kiszolgálását a következő generációk érdekében. A legjobb szakemberek összefogásával az Energia-Technológiai Koalíció elősegíti az új innovációk, partnerségek és politikák kialakulását, amelyek szükségesek a jövő felelősségteljes energiaellátásához”

– mondta Karen Saltser, a Bloomberg Media vezérigazgatója.

Az Energia-Technológiai Koalíció első személyes találkozóját 2026 januárjában rendezik meg a Bloomberg House-ban, Davosban, a Világgazdasági Fórum éves találkozójának keretében. A tagok a megvalósítható stratégiák, kísérleti programok és keretrendszerek kidolgozásával foglalkoznak majd, amelyek meghatározzák, hogyan használják és kezelik az iparágak az energiát a mesterséges intelligencia korában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!