Ipar

A műanyag hulladék égetése segíthetne Magyarországon

műanyag hulladék

Négy területre fókuszál az MMSZ (Magyar Műanyagipari Szövetség) műanyagstratégiája a körforgásos gazdaság terén: a hulladékgazdálkodásra, a szelektív hulladékgyűjtésre és a reciklálásra; az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával összefüggő kérdésekre; a biológiailag lebontható műanyagokkal kapcsolatos stratégiára; valamint a jogalkotóval való együttműködésre – emelte ki Demjén Zoltán az MMSZ alelnöke a Műanyagipari konferencián. A szakember kiemelte, hogy a hulladéklerakók helyett erőművekbe kéne végeznie az újrahasznosításra alkalmatlan műanyagoknak.

A műanyag hulladék értékes másodnyersanyag, ezért fontos a szelektív hulladékgyűjtés tudatosítása, cél pedig a mechanikai reciklálás növelése az újrahasznosítási technológiákon belül – jelentette ki a BASF Hungária nyugalmazott igazgatója a Magyar Műanyagipari Szövetség első Műanyagipari konferencián, melyről a Polimerek számolt be. Majd így folytatta: jelenleg évente körülbelül 3,5 millió tonna háztartási hulladék képződik, ennek körülbelül 10%-a, 350 kilotonna a hasznosítható műanyag hulladék, ebből 200 kilotonnát, vagyis 57%-ot dolgozunk fel, nagyjából 120 kilotonnát mechanikai reciklálással és 80 kilotonnát energetikai hasznosítással. A két számot egymásból kivonva kiderül: 150 kilotonna, vagyis 43% a hulladéklerakóba kerül. Ez nagyon rossz arány, amin mindenféleképpen változtatni kell. Az egyik cél, hogy 2025-re, hogy nulla kilogramm műanyag kerüljön a hulladéklerakókba, a másik pedig, hogy 50% legyen a mechanikai reciklálás aránya.

Erőművekben kellene elégetni az újrahasznosításra alkalmatlan műanyagot

A 2018-as újrahasznosítási arányokat összehasonlítva Magyarországon, Németországban és az Európai Unió 27+3 országában megállapítható, hogy míg a hulladéklerakókba jutó mennyiség Magyarországon 44%, addig Németországban 1%, az EU 27+3 (Norvégia, Nagy-Britannia és Svájc) országaiban pedig 21%. A mechanikai hasznosítás aránya Magyarországon 2018-ban 29%, 2020-ban 33% volt, ami nagyjából azonos arányú a többi ország átlagával. A probléma az energetikai hasznosításnál jelentkezik. Nálunk ez 2018-ban 26% volt, a németeknél 62%, az európai uniós átlag pedig 43%-ot tett ki. Ezeknek a számoknak az az üzenete, hogy a mechanikai reciklálás arányának további növelése mellett a hulladéklerakókba jutó mennyiséget egyszerűen el kell égetni – figyelmeztetett Demjén Zoltán.

Az MMSZ támogatja a szelektív hulladékgyűjtést

Az MMSZ egyetért minden olyan intézkedéssel és támogat minden olyan tervezetet, mely előmozdítja a lakossági szelektív hulladékgyűjtést. Támogatja a Hulladékgazdálkodási Tervben rögzített cselekvési irányelveket és egyetért a házhoz menő, elkülönített gyűjtés megszervezésével. Szintén támogatja a visszaváltási rendszer bevezetését, amely nagy lendületet adhat a visszagyűjtött műanyagok mennyiségi növekedésének. Az MMSZ támogatja a reciklálás egy új módozatát, a kémiai reciklálást is, melynek lényege, hogy pirolízissel a műanyagot visszabontják alapkomponenseire, ezekből pirolízisolajat állítanak elő, ezt pedig visszavezetik a vegyipari krakkolókba, ahonnan a C2-C3-C4 frakciókból újra műanyagot lehet előállítani.

A műanyag hulladék érték!

A műanyag hulladék érték, nem szabad exportálni a minőségi hulladékot, mert nagy az igény a jó minőségű regranulátumra. Egyetemek, kutatóintézetek intenzív bevonása szükséges ennek megoldására, valamint az újrafeldolgozási technológiákat folyamatosan fejleszteni kell. Fontos az energetikai hasznosítási kapacitás növelése a hulladéklerakóba került mennyiség megszüntetése érdekében. A lakosságot ösztönözni kell a szelektív hulladékgyűjtésre. Az oktatás, szemléletformálás terén pedig be kell mutatni a műanyag hulladékok fajtáit, a biológiailag lebontható műanyagok szerepét, oktató- és kampányfilmeket kell készíteni – állapította meg az MMSZ alelnöke.

Át kell gondolni, hogy mit, mivel pótolunk

Az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával kapcsolatban az MMSZ határozottan rögzíti, hogy a SUP irányelvek szerinti egyszer használatos műanyag termék kivezetésének csak akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és ökológiai lábnyom esetében is kedvezőbb megoldást jelent. Sok termék helyettesítése nem megoldott, például a tömegétkeztetéseknél használt, higiénikus műanyag evőeszközöké. Higgadt és megfontolt átgondolásra van szükség ahhoz, hogy mit, mivel pótolunk. Bizonyos esetekben az egyszer használatos műanyagok nem pótolhatóak, így az egyszer használatos orvosi fecskendők sem.

A biológiailag lebontható műanyagok témakörében az MMSZ támogatja a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését, itt kiemelt szerep jut a biológiailag lebontható anyagokból készült nagyon vékony fóliáknak. A biológiailag lebontható anyagoknak életciklusuk végén az ipari komposztáló üzemekben a helyük, ahol irányított körülmények között történik a lebomlás, különben a biológiai lebonthatóságnak nincs értelme. A szelektív hulladékgyűjtés is kiemelt jelentőségű, mert összekeveredve a hagyományos műanyagokkal romlik a reciklált granulátum tulajdonsága.

A CEMP-en is előkerül a műanyag hulladék témája

A Central European Plastics Meeting (CEMP) idén szeptember 13-14-én a Vártkert Bazárban várja műanyagiparban aktív résztvevőit a balti régiótól egészen a balkáni országokig. A rendezvény a régió találkozóhelye, ahol lehetőség nyílik szervezett üzleti tárgyalások lebonyolítására, partner kapcsolatok kialakítására és megerősítésére, valamint a műanyagipar aktuális kihívásainak felvetésére és közös gondolkodásra. A konferencia témái között is megtalálható a műanyag hulladék kezelése: szeptember 14-én „Lehetőség a műanyaghulladékban – EU-s szabályozások, a műanyagok helye a hulladékáramban és körforgásos gazdaságban” címmel tartanak panelbeszélgetést.

A témához kapcsolódva ajánljuk korábbi cikkünket: Műanyaghulladék elégetésével csökkenthetné Magyarország energiafüggőségét

Ipar

Viharfelhők gyűlnek az építőipar felett, a gyártók adhatnak esernyőt

építőipar

A tömegesen felfüggesztett állami beruházások, az építési projektek számának csökkenése, a fizetési nehézségekkel küzdő megrendelők számának emelkedése félreérthetetlenül jelzik az építőipar lassulását.

Az ágazatnak fel kell készülnie a helyzet kezelésére a Mapei Kft. szerint.

A háború okozta bizonytalanság, az egekbe szökő energia- és alapanyagárak, a magas infláció és devizaárfolyam, a megrendelők óvatossága együttesen fékezik az építőipart.

A helyzet különösen a kisebb építőipari vállalkozásokat érinti érzékenyen. Érezhetően csökkent a cégek likviditása. Mivel a folyamatban lévő beruházások költsége megnőtt és a költségnövekedést nem tudják teljes mértékben a megrendelőikre hárítani, ezért a vállalkozások jövedelmezősége jelentősen lecsökkent. Komoly finanszírozási problémákkal kell szembenézniük, amit tetéz, hogy a megemelkedett banki kamatokat nem tudják kigazdálkodni, emiatt az elmúlt években bevált finanszírozási láb hiányzik működésükből – árulta el Nagy Lenke, a Mapei Kft. pénzügyi vezetője.

Hozzátette: A kialakult helyzetben egyre gyakrabban találkozunk a KKV szektorba tartozó kivitelező partnereink szerződéskötésében az előleg fizetés alkalmazásával.

Mindezek alapján előrevetíthető, hogy nagyobb finanszírozási teher hárul majd a gyártókra, beszállítókra. Végső soron ők tudják segíteni a kivitelezőket rugalmasabb fizetési konstrukciókkal. Azonban mindez rendkívül fegyelmezett és szigorú cégminősítést, követeléskezelést és folyamatos monitoringot követel részünkről – magyarázza Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Tovább

Ipar

Nyilvánosan elérhető a SAS iparágvezető analitikai szoftvere

analitikai

A platform már letölthető az Microsoft Azure Marketplace-en.

A vezető analitikai vállalatként ismert SAS fizetős alapon elérhetővé tette SAS Viya programját, ami már le is tölthető a Microsoft Azure Marketplace felületén. A felhasználók a szoftverrel teljeskörű hozzáférést kapnak a SAS működéséhez, beleértve az alapvető adatfeltárási, gépi tanulási és modelltelepítési analitikát, továbbá a csomag tartalmaz egy tanulási központot is, amely az alapoktól nyújt széleskörű bevezetést. A program az alábbi linken elérhető.

„Ennek a stratégiai lépésnek köszönhetően a SAS nagy mértékben könnyíti meg az analitikához való hozzáférést”

– mondta Dan Vesset, az IDC analitikai és információkezelési csoportjának alelnöke.

„A SAS Viya kategóriája a legátfogóbb platform jelenleg a piacon. A felhasználók rendelkezésére áll a teljes analitikai folyamat, az adatoktól a telepített és kezelt modellig, ráadásul azonnal használható és telepíthető a Microsoft Azure Marketplace-en keresztül. A beépített támogatással és képzéssel együtt pedig jelentős produktivitási előnyökhöz juttathatja majd az analitikai, informatikai és üzleti cégcsoportokat világszerte.”

Átfogó hozzáférés, széles körű nyelvi támogatás

A SAS Viya célja, hogy kiszélesítse az analitikai hozzáférést a vállalatokon belül, és olyan gépi tanulási képességekkel lássa el őket, amelyek lehetővé teszik minden felhasználó számára a termelékenység növelését és a zökkenőmentes együttműködést. A Microsoft Azure-on keresztül a felhasználók hozzáférést kapnak a Viya csomag teljes egészéhez, ami többek közt olyan programokat tartalmaz, mint a SAS Visual Analytics, a SAS Visual Statistics, a SAS Visual Data Mining and Machine Learning és a SAS Model Manager. A SAS és a nyílt forráskódú nyelvek, köztük a Python és az R támogatásával a felhasználók az általuk választott nyelvek és technikák segítségével írhatnak kódot.

Folyamatos elkötelezettség az ügyfelek sikere mellett

„A felhő és az AI innováció iránti elkötelezettségünk elengedhetetlen fontosságú ügyfeleink sikere szempontjából, akár egyszerű jelentések, akár kritikus üzleti kérdések megoldására fejlesztett AI esetén”

– mondta Bryan Harris, a SAS ügyvezető alelnöke és technológiai igazgatója.

„Célunk, hogy a SAS Viya analitikai platformja könnyebben elérhető legyen szervezetek számára, függetlenül a képzettségi szinttől, a munkaerőtől vagy a preferált programozási nyelvtől. Azt szeretnénk, ha a Viya lenne az alapja ügyfeleink innovációs sikereinek.”

A SAS Viya a világ minden táján, minden iparágában jelen van. Felhasználói között egyaránt megtalálhatók üzleti elemzők, adattudósok és információfogyasztók, a futószalagi dolgozóktól kezdve egészen a vezetőkig valamennyi pozícióban. A szoftveren belül megtalálható SAS Communities felületen ezek a felhasználók megoszthatják majd egymással tapasztalataikat.

További információk a SAS Viya programról az alábbi linken.

Tovább

Ipar

Az átláthatatlan vállalati informatika az innovációt is megöli

vállalati

A verseny által kikényszerített folyamatos költségcsökkentési spirál, a munkaerőhiány pótlására fejlesztett informatikai megoldások és robotizáció, valamint a technológia fejlődése mind a digitalizáció irányába hat.

Ennek következtében komplex, sok területet lefedő, integrált rendszerek és célrendszerek jelennek meg a vállalati IT-környezetben. A folyamatosan változó körülmények újabb és újabb alkalmazások megjelenését teszik szükségessé egészen addig, míg egy nagyon nehezen átlátható, egymással direkt és indirekt függőségi kapcsolatban lévő applikációhalmaz alakul ki a vállalaton belül. Ezek a különböző korú, komplexitású és gyártói támogatással rendelkező, vagy egyedi fejlesztésű rendszerek nem pusztán a mindennapi működésüket és működtetésüket tekintve okoznak egyre nagyobb fejfájást: sokszor válnak az innováció, a megújulás gátjává. A Deloitte szakértői összegyűjtötték, hogyan lehet elkerülni ezt a csapdahelyzetet.

Értékeld a rendszereidet!

Ahhoz, hogy „ne nőjön a fejünkre” a túlburjánzott informatika, megkerülhetetlen a rendszerek értékelése és az értékelési adatok rendszeres karbantartása, felülvizsgálata. Tévedés azt gondolni, hogy az informatikai környezet átvilágítása, a kockázatok feltérképezése csak az akvizíciókat megelőző időszakban elengedhetetlen: ez a nagyvállalati működésben hétköznapi gyakorlattá kell váljon.

Munkánk során nem egyszer találkozunk olyan komplexitású IT-környezetekkel, ahol több száz alkalmazás segíti a vállalat üzleti tevékenységét. Arra a kérdésre azonban, hogy érdemes-e ezen rendszerek mindegyikét fenntartani és ha igen, milyen áron, sokszor kitérő választ kapunk.”

– mondta el Szathmáry András, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója. Pedig a szakértő szerint a kérdésre könnyen kiolvasható lenne a válasz egy, a rendszerek értékelését megjelenítő koordinátarendszerből.

Értékelési szempontok

Az értékelés egyik dimenziója az alkalmazás állapota. Ennek felmérése során meg kell vizsgálni a rendszert kiszolgáló infrastruktúra- és szoftverkörnyezet korát és verzióját, az elérhető szállítói támogatásokat, az alkalmazott termékek várható életciklusát, a termékfejlesztés ismert irányát, az upgrade-ek lehetőségét. Ugyanígy részét képezi az állapotfelmérésnek a rendszerben végzett tranzakciók, műveletek sebességének, az egyidejűleg elvégezhető műveletek számának vagy a feldolgozott adatmennyiség méretének összehasonlítása a piaci benchmark értékekkel. Fontos jellemzője a rendszereknek a működtetésükhöz szükséges tudás, illetve annak elérhetősége, egyedisége, valamint a potenciális kiszolgáltatottság valamely szállítótól, cégtől vagy a munkavállalók egy szűk csoportjától.

Az értékelés másik dimenzióját az alkalmazás üzlethez való hozzájárulása adja. Az üzleti érték kiértékelésekor figyelembe kell venni a rendszer üzemeltetéséhez kapcsolódó direkt költségeket, köztük a hardver és szoftverelemek támogatására, a működtetéshez szükséges emberi erőforrásokra, az infrastruktúrára és a kibervédelmi eszközökre jutókat.

Az elemzésnek ez a része jellemzően nagyobb kihívást jelent, hiszen itt sokszor kell olyan szempontokat forintosítani, mint például egy új termék használatba vételének sebessége, a rendszer fejlesztési lehetőségei és azok jövőbeli hatásai, esetleg korlátai, az új termékek vagy szolgáltatások bevezetését támogató folyamatok megvalósíthatósága.

Néha kísért a múlt

Gyakran futunk bele stabilan, megbízhatóan működő, nyolc-tíz évvel ezelőtti, vagy még korábbi igények alapján kialakított rendszerbe, amely olyan nyelven és környezetben íródott, amelyhez ma már lasszóval sem lehet fejlesztőt fogni. Könnyű belátni, hogy ez a rendszer már rövidebb távon sem képes kiszolgálni az aktuális, folyamatosan változó üzleti igényeket.”

– szögezi le Wenczel Richárd, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Az üzlethez való hozzájárulás erősen függ attól is, hogy milyen folyamatokat és milyen mértékben egyszerűsít az alkalmazás, összehasonlítva alternatív megoldásokkal. A rendszer döntéstámogató képessége és ennek sebessége is nagy súllyal esik latba az értékeléskor, ahogyan a rendelkezésre állás, vagy az üzletmenet-folytonosság – az elérhető IT-támogatás valós hozzáférhetőségén múló – biztosítása is. Célszerű az elemzés részévé tenni a fenntarthatóságra fókuszáló költségvizsgálatot is, ahogyan azzal is érdemes tisztában lenni, mennyire illeszkednek a rendszer elemei üzleti stratégiánkhoz, milyen időtávon képesek azt kiszolgálni.

Fogadtatás és értelmezés

Ha egy ügyfeleket is kiszolgáló rendszerről beszélünk, fontos annak értékelése is, hogy mennyire szeretik a külső felhasználók, milyen reakciókat váltana ki az esetleges csere. Általános és igen fontos tapasztalat, hogy a felhasználói élmény nemcsak az elérhető funkcionalitáson múlik, hanem a felület egyszerűségén és esztétikáján is.

Wenczel Richárd úgy véli, a rendszeres felmérés és az eredmények naprakészen tartása nagymértékben hozzájárulhat az IT-környezet ideálishoz közeli állapotban tartásához. Ez pedig támogatólag hat az ideális erőforrásgazdálkodás kialakítására, a működtetés optimalizálására, a hosszú távon is fenntartható költségszint elérésében, sőt mérséklésében.

„A megfelelő felmérés eredményeiből szinte azonnal látható a követendő IT-stratégia, és az is, mennyire képes az informatika hozzájárulni az üzleti stratégia megvalósításához, a növekedés támogatásához.”

– teszi hozzá a szakértő.

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss