Ipar

A műanyag hulladék égetése segíthetne Magyarországon

műanyag hulladék

Négy területre fókuszál az MMSZ (Magyar Műanyagipari Szövetség) műanyagstratégiája a körforgásos gazdaság terén: a hulladékgazdálkodásra, a szelektív hulladékgyűjtésre és a reciklálásra; az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával összefüggő kérdésekre; a biológiailag lebontható műanyagokkal kapcsolatos stratégiára; valamint a jogalkotóval való együttműködésre – emelte ki Demjén Zoltán az MMSZ alelnöke a Műanyagipari konferencián. A szakember kiemelte, hogy a hulladéklerakók helyett erőművekbe kéne végeznie az újrahasznosításra alkalmatlan műanyagoknak.

A műanyag hulladék értékes másodnyersanyag, ezért fontos a szelektív hulladékgyűjtés tudatosítása, cél pedig a mechanikai reciklálás növelése az újrahasznosítási technológiákon belül – jelentette ki a BASF Hungária nyugalmazott igazgatója a Magyar Műanyagipari Szövetség első Műanyagipari konferencián, melyről a Polimerek számolt be. Majd így folytatta: jelenleg évente körülbelül 3,5 millió tonna háztartási hulladék képződik, ennek körülbelül 10%-a, 350 kilotonna a hasznosítható műanyag hulladék, ebből 200 kilotonnát, vagyis 57%-ot dolgozunk fel, nagyjából 120 kilotonnát mechanikai reciklálással és 80 kilotonnát energetikai hasznosítással. A két számot egymásból kivonva kiderül: 150 kilotonna, vagyis 43% a hulladéklerakóba kerül. Ez nagyon rossz arány, amin mindenféleképpen változtatni kell. Az egyik cél, hogy 2025-re, hogy nulla kilogramm műanyag kerüljön a hulladéklerakókba, a másik pedig, hogy 50% legyen a mechanikai reciklálás aránya.

Erőművekben kellene elégetni az újrahasznosításra alkalmatlan műanyagot

A 2018-as újrahasznosítási arányokat összehasonlítva Magyarországon, Németországban és az Európai Unió 27+3 országában megállapítható, hogy míg a hulladéklerakókba jutó mennyiség Magyarországon 44%, addig Németországban 1%, az EU 27+3 (Norvégia, Nagy-Britannia és Svájc) országaiban pedig 21%. A mechanikai hasznosítás aránya Magyarországon 2018-ban 29%, 2020-ban 33% volt, ami nagyjából azonos arányú a többi ország átlagával. A probléma az energetikai hasznosításnál jelentkezik. Nálunk ez 2018-ban 26% volt, a németeknél 62%, az európai uniós átlag pedig 43%-ot tett ki. Ezeknek a számoknak az az üzenete, hogy a mechanikai reciklálás arányának további növelése mellett a hulladéklerakókba jutó mennyiséget egyszerűen el kell égetni – figyelmeztetett Demjén Zoltán.

Az MMSZ támogatja a szelektív hulladékgyűjtést

Az MMSZ egyetért minden olyan intézkedéssel és támogat minden olyan tervezetet, mely előmozdítja a lakossági szelektív hulladékgyűjtést. Támogatja a Hulladékgazdálkodási Tervben rögzített cselekvési irányelveket és egyetért a házhoz menő, elkülönített gyűjtés megszervezésével. Szintén támogatja a visszaváltási rendszer bevezetését, amely nagy lendületet adhat a visszagyűjtött műanyagok mennyiségi növekedésének. Az MMSZ támogatja a reciklálás egy új módozatát, a kémiai reciklálást is, melynek lényege, hogy pirolízissel a műanyagot visszabontják alapkomponenseire, ezekből pirolízisolajat állítanak elő, ezt pedig visszavezetik a vegyipari krakkolókba, ahonnan a C2-C3-C4 frakciókból újra műanyagot lehet előállítani.

A műanyag hulladék érték!

A műanyag hulladék érték, nem szabad exportálni a minőségi hulladékot, mert nagy az igény a jó minőségű regranulátumra. Egyetemek, kutatóintézetek intenzív bevonása szükséges ennek megoldására, valamint az újrafeldolgozási technológiákat folyamatosan fejleszteni kell. Fontos az energetikai hasznosítási kapacitás növelése a hulladéklerakóba került mennyiség megszüntetése érdekében. A lakosságot ösztönözni kell a szelektív hulladékgyűjtésre. Az oktatás, szemléletformálás terén pedig be kell mutatni a műanyag hulladékok fajtáit, a biológiailag lebontható műanyagok szerepét, oktató- és kampányfilmeket kell készíteni – állapította meg az MMSZ alelnöke.

Át kell gondolni, hogy mit, mivel pótolunk

Az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával kapcsolatban az MMSZ határozottan rögzíti, hogy a SUP irányelvek szerinti egyszer használatos műanyag termék kivezetésének csak akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és ökológiai lábnyom esetében is kedvezőbb megoldást jelent. Sok termék helyettesítése nem megoldott, például a tömegétkeztetéseknél használt, higiénikus műanyag evőeszközöké. Higgadt és megfontolt átgondolásra van szükség ahhoz, hogy mit, mivel pótolunk. Bizonyos esetekben az egyszer használatos műanyagok nem pótolhatóak, így az egyszer használatos orvosi fecskendők sem.

A biológiailag lebontható műanyagok témakörében az MMSZ támogatja a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését, itt kiemelt szerep jut a biológiailag lebontható anyagokból készült nagyon vékony fóliáknak. A biológiailag lebontható anyagoknak életciklusuk végén az ipari komposztáló üzemekben a helyük, ahol irányított körülmények között történik a lebomlás, különben a biológiai lebonthatóságnak nincs értelme. A szelektív hulladékgyűjtés is kiemelt jelentőségű, mert összekeveredve a hagyományos műanyagokkal romlik a reciklált granulátum tulajdonsága.

A CEMP-en is előkerül a műanyag hulladék témája

A Central European Plastics Meeting (CEMP) idén szeptember 13-14-én a Vártkert Bazárban várja műanyagiparban aktív résztvevőit a balti régiótól egészen a balkáni országokig. A rendezvény a régió találkozóhelye, ahol lehetőség nyílik szervezett üzleti tárgyalások lebonyolítására, partner kapcsolatok kialakítására és megerősítésére, valamint a műanyagipar aktuális kihívásainak felvetésére és közös gondolkodásra. A konferencia témái között is megtalálható a műanyag hulladék kezelése: szeptember 14-én „Lehetőség a műanyaghulladékban – EU-s szabályozások, a műanyagok helye a hulladékáramban és körforgásos gazdaságban” címmel tartanak panelbeszélgetést.

A témához kapcsolódva ajánljuk korábbi cikkünket: Műanyaghulladék elégetésével csökkenthetné Magyarország energiafüggőségét

Ipar

Jövő a gyógyszergyártásban

Fotók: Freepik

Adatalapú döntések – Az EUROAPI Hungary Kft. éves szinten több mint 50 féle, közel 4.300 tonna gyógyszerhatóanyagot gyárt, amelyet a világ mintegy 50 országában értékesítenek.

A gyógyszeripar automatizációs, digitalizációs kihívásairól és lehetőségeiről kérdeztük Bóta Pétert, a Folyamatirányítás és Digitalizáció csapat vezetőjét.

Az EUROAPI budapesti telephelyén található a vállalatcsoport legnagyobb K&F részlege, valamint a teljes cégcsoportot kiszolgáló IT Hub is. Ahhoz, hogy ilyen számosságú terméket és szolgáltatást ennyi irányba biztosítani tudjunk, elengedhetetlen, hogy automatizációs rendszereink kiemelten rugalmasak és bővíthetőek legyenek. –tudjuk meg a Bóta Pétertől, az EUROAPI Folyamatirányítás és Digitalizáció vezetőjétől.

MM: Milyen újdonságok vannak az üzemben, hol tart az automatizáció?

B.P.: A gyógyszeripar erősen szabályozott iparág. Folyamatosan figyeljük a legújabb automatizációs újításokat és lehetőségeket, de ezek adaptálása és engedélyeztetése a mi rendszereinkhez – és ezáltal bevezetésük is – nálunk hosszú folyamat. Telephelyünk ipari területei túlnyomó részt robbanásbiztos zónába vannak sorolva, ez szintén szűkíti a területünkön alkalmazható automatizációs megoldások palettáját.

Bóta Péter, EUROAPI Hungary Kft.

Hol tartunk most az automatizációs folyamatokban?

Kardinális, nagy változást nem, de folyamatos fejlődést látok: a technológiákat DCS, míg a kiegészítő funkciókat, a package-unitokat PLC-k, SCADA rendszerek irányítják. Igyekszünk egyre intelligensebb terepi eszközöket használni, melyek megkönnyítik a hibakeresést, diagnosztikát. Kiemelt fejlődési lehetőség egyrészt a szoftvereink egységesítése, sztenderdizálása, illetve a pár éve már nagyon sokat emlegetett Data Science területe. Különböző DCS és Scada rendszereink hatalmas Big Data források, folyamatosan dolgozunk ezen adatok elemzésén és az ezekből kinyerhető információk minél szélesebb körű hasznosításán. Itt a mesterséges intelligencia segítségével olyan optimalizálási, szimulációs lehetőségek előtt nyílik meg az út, ami régebben elképzelhetetlen lett volna. A gyógyszergyártás berkein belül – a kollégákkal egymás között viccesen meg szoktuk jegyezni – hogy nem is a hatóanyag, vagy késztermék gyártás az elsődleges profilunk, hanem a papírgyártás. Ez arra utal, hogy a hatósági irányba történő megfelelés miatt a klasszikus módszertan szerint egy-egy adag legyártott termékhez akár többszáz oldal – jellemzően papír alapú – dokumentum készül. Szerencsére a szabályozói-és az ügyféloldal is egyre inkább elfogadja és igényli a papírmentes megoldásokat. Ezt mi is így látjuk és keressük, teszteljük az újabb és újabb lehetőségeket.

Mire a legbüszkébbek az automatizáció/ gyártás tekintetében?

Több éve zajlik legnagyobb folyamatirányító rendszereink szoftveres sztenderdizálása. Ez nagy segítséget nyújt mind az üzemi dolgozóknak, mind a fejlesztőknek, mérnökeinknek. Nem csak egységes felhasználói felületet kapunk, de egy fejlesztés, átalakítás, valamint a hibakeresés is sokkal gyorsabb és pontosabb találatokat eredményezhet, ha egységes a szoftver felépítése. Büszkeségre ad okot, hogy kiemelten kezeljük a preventív/ prediktív karbantartást. Így el tudjuk érni, hogy berendezéseink ne álljanak le nem várt meghibásodások következtében – veszélyeztetve ezzel a gyógyszerhatóanyagok szigorú gyártási menetrendjét – hiszen még azelőtt információt kapunk gépeink kialakuló hibáiról, valamint a szükséges javításokról, mielőtt azok bekövetkeznének. A covid és chiphiány okozta szállítási határidő-csúszások már csökkenek, de még mindig aggodalomra ad okot, ha egy váratlan meghibásodás miatt 2 hetet kell állnia egy berendezésnek a pótalkatrészre várva. Ezek a nem tervezhető kiesések minden esetben problémát jelentenek számunkra, amelyet partnereinkkel együtt megoldunk. Emellett azt gondolom, arra is büszkék lehetünk, hogy a növekvő piaci- és kapacitás igénynek folyamatosan eleget tudunk tenni a meglévő rendszereink bővítésével.

Mi a Siemens-eszközök szerepe a gyártásban?

Telephelyünkön a gépeket, a gyártóberendezéseket irányító PLC-k nagy többsége Siemens gyártmányú, jellemzően valamilyen package-unit-al érkeznek hozzánk. Beszállítóinktól itt már igyekszünk a Siemens 1500- as termékcsaládot rendelni, míg kisebb jelszámú rendszereknél az ET200SP moduláris vezérlők jelennek meg. Motorvezérlési feladatokra még a LOGO! eszközöket, illetve – szerintünk a jövőt jelentő – Simocode-okat használunk. Tartályaink súlymérését a Siwarex termékcsalád elemeire bízzuk. Végül – bár nem gyártó rendszer, de – megemlítem, hogy épületautomatizáláshoz a Desigo CC alkalmazást használjuk.

Hogyan látja az automatizáció jövőjét a gyógyszergyártásban?

Az első, legfontosabb kihívás a „többet, kevesebbért és gyorsabban” elv. Ráadásul nálunk, az EUROAPI Hungary Kft.-nél – mivel a gyógyszerhatóanyag gyártás erősen szabályozott – ezeket úgy kell alkalmaznunk, hogy a minőségi mutatóink csak javuló tendenciát mutathatnak. Úgy érzem, hogy ez a kihívás egyre több kreativitást igényel, a meglévő módszertanok sokszor nem elég hatékonyak, szemléletmód váltás is szükséges. Az emberi munka támogatása az egyre intelligensebb eszközökkel, funkciókkal kiemelt értéket jelent. Fontos megemlíteni, hogy a modern automatizálási eszközökkel az emberi hibázás jelentős mértékben csökkenthető, illetve a Data Integrity elvárásoknak is magasabb szinten tudunk eleget tenni.  A másik igény szintén a hatékonyság növelése érdekében születik meg, de egészen más, jellemzően egy „felsőbb”, üzleti területen. A sokat emlegetett adatalapú döntéshozatal támogatása újabb kihívásokat – és egyben lehetőségeket – tár elénk. Az ANSI/ISA-95 szabványban definiált piramis alján lévő adatokat egyre nagyobb mennyiségben, valós időben kell feljuttatni a felsőbb rétegekbe. Mindezt természetesen a kiberbiztonsági elvek teljes körű betartása mellett. Ezen a területen sajnos még mindig messze van az IT-OT terület fejlettségi szintje, de egyre ígéretesebb az OT fejlődése is. Ezzel kapcsolatosan az is látszik, hogy az automatizálással foglalkozó szakembereknek egyre mélyebb ismereteket kell szerezniük hálózatmenedzsment vagy akár adattudomány terén. Jó pár éve lehet hallani a moduláris technológiákat támogató MTP szabványról vagy szükségességéről, mely szintén komolyabb változást hozhat, de véleményem szerint nem a közeli jövőben. Összességében elmondható, hogy a gyógyszergyártásban előrehaaladás nem kizárólag a rendszerek megújításával, fejlesztésével valósítható meg, szorosan kapcsolódik hozzá az azzal dolgozó szakértői csapat tudásának folyamatos bővítése, fejlesztése.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

A Széchenyi István Egyetem ZalaZone-on végzett kutatásairól tájékozódott a bécsi magyar nagykövet

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi tevékenységével, az intézmény Zalaegerszegi Innovációs Parkjával, valamint a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó ZalaZone tesztpályával ismerkedett Magyarország bécsi nagykövete.

A diplomata úgy véli, az ott zajló kutatás-fejlesztési tevékenység új lehetőségeket jelent a magyar–osztrák kapcsolatrendszerben.

A Széchenyi István Egyetem korszerű infrastruktúrával rendelkezik a zalaegerszegi ZalaZone-on, ahol tavaly fejeződött be innovációs parkjának építése. Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország bécsi nagykövete és Jávori Balázs, a nagykövetség tudományos és technológiai szakdiplomatája az intézmény munkatársainak tájékoztatói mellett megtekintette a világ egyik legmodernebbjének számító járműipari tesztpályát és az egyetem létesítményeit, valamint egy drónbemutatón is részt vettek.

Dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta, a képzéseit Győrön kívül Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten kínáló intézmény 14 ezer hallgatója ma már a világ közel nyolcvan országából érkezik. A mintegy 200 magyar és több mint 40 angol nyelvű képzést nyújtó egyetem hat nemzetközi ranglistán is szerepel. A Quacquarelli Symonds (QS) európai listája alapján a kontinens legjobb 400 egyeteme közé, a Times Higher Education (THE) rangsora alapján pedig a világ top 5 százalékába tartozik az intézmény, amely mindkét szervezet fenntarthatósági listáján is szerepel.

„Az elmúlt három évben megháromszoroztuk egyetemünk Scopus-adatbázisban mért tudományos publikációs tevékenységét, többek között ennek köszönhető, hogy felkerültünk a THE mérnöki tudományok szakterületi listájára is”

– húzta alá.

Az elnökhelyettes kitért a hallgatók számára nyitva álló nemzetközi tanulmányi lehetőségekre, köztük a Pannonia ösztöndíjprogramra, valamint az öt külföldi partneregyetemmel kínált kettős képzésekre. Hangsúlyozta, hallgatóik számos tudományterületen kapcsolódhatnak be a kutatásokba az önvezető járművektől az infokommunikáción át az egészségügyi technológiák fejlesztéséig.

Az egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkját dr. Weltsch Zoltán központvezető mutatta be.

„A ZalaZone nem csupán egy tesztpálya, hanem egy ipari ökoszisztéma is, amelynek szerves részét képezi az innovációs park. Az ökoszisztéma szereplői mint egy kirakós elemei kapcsolódnak egymáshoz és sokszorozzák meg a ZalaZone-ban rejlő lehetőségeket”

– fogalmazott. Kiemelte: a működésük három alappillére az ipari bázis, az egyetem tudományos tudása és az ezt kiegészítő helyi tudás. Megemlítette, hogy az itt zajló kutatás-fejlesztés egyszerre szolgálja a gazdaságot és a gyakorlatorientált szakemberképzést.

Dr. Szauter Ferenc, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának igazgatója a központ győri és zalaegerszegi tevékenységét ismertette. Bemutatta az elektromobilitás, az önvezető járművek és az autonóm közlekedés terén elért eredményeiket. Hozzáfűzte, a fiatalok részt vehetnek ezekben a kutatásokban, gyakorlati tudásukat pedig sikeres hallgatói csapatokban csiszolhatják. Ezek között említette a Formula Student-sorozatban versenyző, európai élvonalba tartozó Arrabona Racing Team-et, a vele szorosan együttműködő SZEngine motorfejlesztő csapatot és az Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén tavaly a saját világcsúcsát megdöntő SZEnergy Team-et.

Lukács Balázs, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának infokommunikációs technológiák fejlesztési divízióvezetője az ipari partnerekkel, valamint a hallgatók bevonásával végzett további fejlesztésekről beszélt.

„Digitalizációs projektekkel, többek között drónokkal, vezeték nélküli kommunikációval, mesterséges intelligenciával foglalkozunk. Alkalmazottaink jelentős része egyetemünkön végzett, legtöbbjük már alapképzése alatt bekapcsolódott a munkánkba”

– fejtette ki. A szakember bemutatta az ABZ-vel közösen fejlesztett permetező drónt, különböző IoT, például nyomkövető eszközöket, illetve olyan egészségügyi fejlesztéseket, mint a szemmozgást vizsgáló műszer.

„A ZalaZone-on tett látogatásom célja az volt, hogy megismerjem az ebben a különleges tesztkörnyezetben és a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkjában rejlő lehetőségeket. Rengeteg új információt és pozitív benyomásokat szereztem az itt zajló tevékenységekről. A szakmai bemutatók során látottak alapján úgy gondolom, hogy a magyar–osztrák kapcsolatrendszerben új potenciált tudunk hasznosítani, és az a célom, hogy ez minél hamarabb konkrét együttműködésekben öltsön testet”

– osztotta meg tapasztalatait Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

A SUSE tovább erősíti konténerkezelési portfólióját

suse

A SUSE®, a SUSE Linux Enterprise, a Rancher és a NeuVector mögött álló vállalat bejelentette felhőnatív és edge portfóliójának legújabb fejlesztéseit, amelyek segítségével az ügyfelek biztonságosan telepíthetik és kezelhetik az üzleti szempontból kritikus fontosságú szolgáltatásokat.

A Rancher Prime 3.0 (az iparág legnépszerűbb nyílt forráskódú vállalati konténerfelügyeleti platformjának, a Ranchernek a SUSE-féle kereskedelmi verziója), illetve a SUSE Egde 3.0 új funkciói választási lehetőséget és biztonságos platformot nyújtanak a szakembereknek a száz százalékban nyílt forráskódú megoldásokon keresztül.

„A kereskedelmi és az open source felhasználók egyformán fontosak a SUSE-nak. Ennek megfelelően a küldetésünk kettős: egyfelől biztosítanunk kell azokat a képességeket, amelyekre vállalati ügyfeleinknek szükségük van az üzleti szempontból kritikus fontosságú, élesben használt szolgáltatások telepítéséhez és kezeléséhez, másfelől pedig folyamatosan fenn kell tartanunk az innovációt, hogy támogathassuk és bővíthessük a nyílt forráskódú felhasználók hatalmas közösségét. A mai bejelentés mindkettőt megerősíti“

– mondta Peter Smails, a SUSE Enterprise Container Management üzletágának vezérigazgatója.

Biztonság és életciklus-kezelés, önkiszolgáló PaaS lehetőség a Rancher Prime segítségével

A Rancher Prime 3.0 új képességei segítenek a platformfejlesztő csapatoknak abban, hogy önkiszolgáló Platform-as-a-Service (PaaS) szolgáltatást nyújtsanak fejlesztői közösségeiknek, és továbbfejlesztett támogatást kínáljanak az MI-szolgáltatásokhoz.

A Rancher Prime 3.0 új fejlesztései a következők:

  • SLA-tanúsításokkal és SBOM (Software Bill-of-Materials) dokumentumokkal erősíti a szoftveres ellátási lánc biztonságát, garantálva a vállalatok számára szükséges, megbízható szolgáltatást.
  • Frissített szoftveréletciklus-kezelést kínál, amely következetes, megismételhető kiadásokat biztosít, szorosan igazodva a Kubernetes életciklusához.
  • Általánosan elérhetővé vált a Cluster API és az új Cluster Classes, amelyek segítségével a platformfejlesztő csapatok önkiszolgáló PaaS-szolgáltatást nyújthatnak, lehetővé téve az automatizált skálázást és a fejlesztés felgyorsítását.
  • Általánosan elérhetővé vált a Rancher Prime Application Collection, amely nyílt forráskódú alkalmazásokat biztosít egyetlen, megbízható, vállalati szintű disztribúciós platformon keresztül.
  • Továbbfejlesztették az RKE2 és a K3s tanúsított Kubernetes disztribúciókat, hogy automatikusan felismerjék és konfigurálják az NVIDIA konténeres futtatókörnyezetek használatát, ezzel egyszerűsítve az MI és gépi tanulási szolgáltatások telepítését.

A SUSE bevezeti továbbá a Rancher Enterprise-t, amely egyetlen csomagban és egységes áron kínálja a Rancher Prime teljes portfólióját, beleértve a többfürtös menedzsmentet, az operációs rendszerek és a virtuális gépek menedzsmentjét, a perzisztens tárolást, valamint a SUSE minősített Linux operációs rendszerét, a SUSE Linux Enterprise Micrót.

Folyamatos befektetés a nyílt forráskódú innovációba és közösségbe

A SUSE továbbra is befektet a nyílt forráskódú innovációkba a teljes felhőnatív portfóliójában, hogy támogassa nagyszámú felhasználói közösségét. A legfontosabb fejlesztések a következők:

  • Harvester 1.3.0: A GPU-kártyák támogatják a virtuális GPU-k (vGPU-k) létrehozását, ami lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy vGPU-t rendeljenek hozzá egy vagy több, a Harvester által létrehozott virtuális géphez; továbbá elérhetővé vált a technikai előzetesben már bemutatott Arm-támogatás.
  • Longhorn 1.6.0:. A Data Engine Version 2.0 technikai előzetesének legújabb frissítése zavartalan teljesítmény mellett teszi lehetővé a műveletek mentését és visszaállítását az első és második verziójú adatmotorok között.
  • RKE2 és K3s: Általánosan elérhetővé az NVIDIA GPU-támogatás és a teljes Arm-támogatás.
  • NeuVector Prime 5.3.0: Az új funkciók között megtalálható az egress hálózati kapcsolatok átláthatósága és a GitOps automatizálás, valamint kibővített támogatás az arm64 architektúrákhoz.

A frissítések teljes listája itt tekinthető meg.

A SUSE Edge 3.0 kiterjeszti a nyílt forráskód előnyeit az edge környezetekre is

Az ügyfelek egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a kiemelkedő edge-élmények iránt. Az IDC szerint a vállalatok infrastruktúra-költségeik 25 százalékát a peremhálózatokra fogják fordítani.  A SUSE Edge 3.0 erős hitelesítésű, integrált, az edge környezetekre optimalizált csomaggal kínál választ ezekre a fokozódó igényekre.

„Az edge az innováció legújabb színtere, de sok szervezet kihívásokkal szembesül, amikor szeretné felgyorsítani a fejlesztést a peremhálózatokon. Például külön tudást igényel az ilyen léptékű telepítés, korlátozottak az erőforrások, és új technológiákra van szükség. Az edge lényege, hogy oda visszük el az üzleti teljesítményt és számítási kapacitást, ahol az ügyfelek és az adatok vannak, vagyis ahol azok a legtöbb értéket teremtik. A SUSE Edge 3.0 pontosan azt kínálja, amire a vállalatoknak szükségük van ahhoz, hogy biztonságosan, megbízható és skálázható módon telepítsék az edge megoldásokat, támogatva őket a növekedésben és a versenyelőnyük fenntartásában” – mondta el Keith Basil, a SUSE Edge üzletágának vezérigazgatója.

A kifejezetten edge környezetekhez tervezett, a SUSE 100 százalékban nyílt forráskódú alapjaira épülő SUSE Edge 3.0 az alábbiakat biztosítja:

  • Teljesen integrált, felhőalapú edge platform: A teljes edge-infrastruktúrában növeli a hatékonyságot.
  • Vállalati szintű biztonság: A teljes platform az adatközpontok elvárásainak megfelelő biztonságot nyújt minden egyes edge eszközhöz, bárhol is legyenek.
  • Skálázhatóság: Az edge-infrastruktúrák könnyedén telepíthetők és kezelhetők, több száztól akár több tízezer csomópontos nagyságban.

A Rancher Prime 3.0 és a SUSE Edge 3.0 2024 áprilisában lesz általánosan elérhető. Ha többet szeretne megtudni a megoldásokról, keresse a SUSE-t a KubeCon Europe 2024 rendezvényen a G5 standon.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss