Ipar

Magyarországon áll üzembe Közép-Európa egyik legmodernebb papírgyára

Hatalmas iparági fejlesztés: Közép-Európa egyik legmodernebb hullámpapír csomagolóanyag gyára áll üzembe szeptemberben Magyarországon

A Dunapack csomagolóanyag-gyártó vállalat közel 24 milliárd forint értékű beruházásával felépülő új telephelye szeptember közepén kezdi meg a próbaüzemet.

A Dunapack Kft. Magyarországon évtizedek óta piacvezető a hullámpapír alapú csomagolóanyagok gyártásában. A cég az osztrák hátterű Prinzhorn Csoport kiemelt tagjaként egy európai szinten is jelentős vállalatcsoport fontos része, hazánkban jelenleg három telephelyen zajlik a termelés. A Dunapack két évvel ezelőtt határozta el, hogy felépíti a vállalatcsoport legmodernebb hullámpapír csomagolóanyag-gyárát, mint mindig, a fenntarthatóságot a jövőbeli üzletfejlesztés szempontjából kulcsfontosságúnak tekintve. A termelés fokozatos felfuttatását 2022. szeptember közepén kezdik meg a dunavarsányi üzemben, ahol több mint 100 munkahely jön létre, a toborzás jelenleg is folyik.

„A teljes beruházási összeg megközelíti majd a 24 milliárd forintot. Mindez nem mondható szokatlannak, hiszen aki nyomon követte az osztrák családi tulajdonban lévő, Magyarországon 1990 óta jelen lévő Prinzhorn Csoport tevékenységét, az tudja, hogy a cégcsoport régiós szinten is meghatározó, nagyszabású beruházásokat hozott már korábban is magyarországi üzemeibe. Új gyárunk tökéletesen illeszkedik azoknak a fejlesztéseinknek a sorába, amelyek minden esetben szem előtt tartják a körforgásos gazdasági modellt, a fenntarthatóságot és a legkorszerűbb technológián keresztül a magas minőséget”

– emelte ki Anastassios Panayotopoulos, a Dunapack Kft. klaszter ügyvezető igazgatója.

Szinte kizárólag újrahasznosított papírból gyártanak

A Prinzhorn Csoport részeként a Dunapack Kft. közel 90%-ban újrahasznosított papírból előállított hullámpapírlemez felhasználásával gyárt csomagolási megoldásokat. A Dunapackkal szorosan együtt dolgozik a Prinzhorn Csoport két másik magyarországi leányvállalata, hogy egy Magyarországon egyedülálló, kiemelkedően hatékony, környezetbarát, fenntartható ipari-üzleti körfolyamatot valósítson meg:

E körforgásos gazdálkodási modell első láncszemeként a Hamburger Recycling Hungary Kft. a papír- és egyéb, különböző iparágakban újrahasznosítható másodlagos nyersanyagok begyűjtését és válogatását végzi.
Ezt követően a Hamburger Hungária Kft. dunaújvárosi telephelyén a begyűjtött újrahasznosítható papírból magas minőségű hullám-alappapírt állít elő.
Végül ez az újrahasznosított papírból készült alapanyag kerül a Dunapackhoz, ahol magas minőségű és testreszabott hullámpapír csomagolási megoldásokat gyártanak belőle.

A Dunapack papír alapanyag ellátása biztosított

Mivel a Hamburger Hungária Kft. biztosítja a Dunapack Kft. ún. alappapír igényének túlnyomó többségét – kiegészítve a vállalat diverzifikált beszerzési folyamataival – a cég nem küzd alapanyaghiánnyal, és bízik abban, hogy mindez a jövőben sem változik meg. Az új dunavarsányi üzemben három- és ötrétegű hullámpapírból fognak csomagolóanyagot gyártani. Az itt készülő termékek szinte az összes iparág hullámpapír alapú csomagolási igényeit ki tudják szolgálni.

„Az üzem új dimenziókat hoz a termelésben. Nem csupán gyorsabban és szélesebb választékban tudunk majd új termékeket előállítani, de mindezt kevesebb energiát használva és optimalizált alapanyagfelhasználással tudjuk megvalósítani”

– mondta el Anastassios Panayotopoulos.

A legmodernebb technológiával dolgoznak

A zöldmezős beruházás során a közel 14 hektáros alapterületen több mint 33 000 négyzetméteres üzem épül fel. A gyárépület tervezése során a bővíthetőséget is szem előtt tartották, hogy a későbbiekben lehetőség nyíljon a kapacitások növelésére. A lemezgép kapacitása évente 250 millió m², amelyhez az első fázisban 140 millió m² feldolgozási kapacitás lesz elérhető, de a jövőbeni fejlesztésekkel ez akár 230 millió négyzetméterig növelhető. A technológia terén a magas környezetvédelmi osztályt képviselő vizes bázisú, színes, flexografikus nyomtatási berendezéseket alkalmaznak, a termelést pedig automata szerszám- és klisétároló, valamint magasan automatizált belső anyagmozgató rendszer szolgálja majd ki.

Up Next

A piacvezető CTP nyerte Az „Év Raktárbérleti Tranzakciója” díjat

Don't Miss

A vezetők többsége túl bonyolultnak tartja saját informatikai infrastruktúráját

Ipar

A gyár, ahol 45 perc alatt készül el egy lakóház

Érkezhetnek a digitális ikertechnológiával tervezett, megfizethető készházak.

Futószalagon készülő, teljesen digitalizált okos otthonokat ígér egy amerikai gyár, ami a tervek szerint egy átlagos, 130 m²-es lakóházat mindössze 45 perc alatt képes legyártani. Így megfizethető áron tudná őket kínálni, és a kisebb 65 m²-es lakások már 26 millió forintnak megfelelő dollárért elérhetőek lehetnének.

A lakhatási válságra adott legújabb válasz egy építőipari startuptól érkezhet. A finn hajóiparból induló ADMARES, a régi házgyár koncepcióját újragondolva, olyan üzemet épít az amerikai Georgia államban, ami akár több mint 16 ezer otthon legyártására lehet képes évente. Vagyis egy év alatt annyi lakóházat állíthat elő, amennyit az amerikai hagyományos építőipar tíz év alatt tudna gyártani, ugyanekkora kapacitással.

A megoldásuk a könnyűszerkezetes készházak és a moduláris előregyártott házak koncepcióját emeli új szintre, a legmodernebb gyártási környezetbe helyezve.

Az üzemben a tervezés, a gyártás és az automatizálás egy közös rendszert képez. A Siemens szoftvereit használva elkészítik az otthonok átfogó digitális ikermodelljét, amelyek nem csak a tervezésre szolgálnak, hanem kulcsfontosságú adatokat is tartalmaznak a teljes gyártási folyamatról, a modulok felépítésétől a szerelési lépésekig. A házelemek ezt követően automatizált gyártósorokon haladnak keresztül, ahol a robotika és a precíziós mérnöki munka biztosítja az állandó minőséget, sebességet és skálázhatóságot. Végül fejlett gyártási rendszerek és összeszerelősori operátorok támogatásával szerelik össze a modulokat.

A házakat emellett már a gyártás során beépített szenzorhálózattal látják el, amelyek valós időben monitorozzák az energia-, víz- és levegőminőségi adatokat. Így már az első perctől kezdve okos otthonokként működhetnek.

Ez a megközelítés akár 90 százalékkal gyorsabb, magas minőségű gyártást tesz lehetővé, mint a hagyományos építkezés, miközben enyhíti a munkaerőhiány okozta problémákat, és csökkenti a költségeket, valamint a helyszíni építkezéssel töltött időt. Az ADMARES számításai szerint továbbá ez a technológia hosszú távon akár 75 százalékkal csökkentheti az építőipari CO₂-kibocsátást, és 80 százalékkal mérsékelheti az anyagveszteséget az ipari sorozatgyártás precizitásával.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A mesterséges intelligencia nem elveszi, hanem felértékeli a mérnökök munkáját

Mialatt a mesterséges intelligencia alapjaiban alakít át komplett iparágakat, a pályaválasztó fiatalok egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: „Van-e még jövője a mérnöki pályának?”

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetég (EJMSZ) elnöke, Dr. Ábrahám László megérti a félelmeket, de szerinte az MI nem kiváltja, hanem stratégiai szintre emeli a mérnöki tudást.

Az EJMSZ elnöke rendszeresen tart pályaorientációs előadásokat iskolákban, ahol a diákok visszatérő aggodalma nagyon hasonló. Gyakran teszik fel neki azt a kérdést, hogy „Érdemes-e mérnöknek tanulni, ha a mesterséges intelligencia úgyis átveszi a munkát?”. Dr. Ábrahám László örül annak, hogy a Z-generáció tisztában van az MI jelentette átalakulással, ugyanakkor mindig elmondja a fiataloknak, hogy a szemünk előtt zajló transzformáció korántsem olyan sötét jövőt vetít előre, mint amilyennek azt sokan gondolják. Személy szerint biztos abban, hogy a mérnökök nem tűnnek el a mesterséges intelligencia miatt. Éppen ellenkezőleg, ezután válnak igazán nélkülözhetetlenné.

„A mérnöki munka éppen azokon a területeken erős, ahol az MI jelenleg korlátokba ütközik. Ezek közé tartozik a kreatív problémafelismerés és -megoldás, az új technológiák, folyamatok és termékek megalkotása, valamint a kritikus gondolkodás és a validáció.”

– emelte ki az EJMSZ elnöke. Hozzátette, hogy az MI hatalmas adatmennyiségeket képes átfésülni, alkalmas a minták felismerésére és az optimalizálásra. Viszont még nem tud teljesen új fejlesztést létrehozni, kardinális új ismereteket előállítani.

Dr. Ábrahám László megjegyezte, hogy a fejlesztők és a mérnökök már most jelentős hatékonyságnövekedést érnek el mesterséges intelligencia használatával. Az ismétlődő, automatikus programozási, vagy számítási feladatok megoldását átveszi tőlük az algoritmus, így a szakemberek gyorsabban fejlesztenek, több projekttel foglalkozhatnak, amelyeknek köszönhetően magasabb hozzáadott értékű munkát adnak ki a kezek közül. Erre a munkaerőpiac is nagyon egyszerű logikát követve reagál: az a szakember válik piacképessé, aki nem kiváltani akarja az MI-t, hanem irányítani.

„A kreativitás és a mérnöki gondolkodás lesz a mérnökök igazi valutája, akiknek fontos feladata lesz a jövőben, hogy a mesterséges intelligencia által generált eredményeket ellenőrizzék, értelmezzék, validálják, kreatívan fejlesszék és felelősen alkalmazzák. A hagyományos tudásra tehát még sokáig szükség lesz.”

– mondta Dr. Ábrahám László, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy azok a fiatalok, akik ma mérnöknek tanulnak, vagy annak készülnek, nem csökkenő, hanem bővülő lehetőségekkel fognak találkozni. A MI-eszközök okos használatával pedig a jövő legkeresettebb szakembereivé léphetnek elő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve

A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit frissítették digitális megoldásokkal.

Egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket a Dunamenti Erőműben.

A fejlesztés első ütemében, 2024-ben, összesen kilenc tűzjelző és hét oltásvezérlő központot telepítettek, amelyeket egy felhőalapú megoldás köt össze. Így az üzemeltetők valós időben tudják követni az egyes központok és tűzjelző készülékek aktuális állapotát. Ellenőrizhető például, mikor történt az egyes eszközök kötelező éves tesztelése, és bármikor lekérdezhetők a digitális eseménynaplók. Emellett beállítható, hogy akár mobilon, asztali böngészőn keresztül, push értesítések vagy SMS, e-mail formájában informáljon az alkalmazás az eseményekről, például egy érzékelő kikapcsolásáról vagy tűzjelzésről.

Ezáltal hatékonyabbá és tervezhetőbbé válik a tűzvédelmi eszközök karbantartása. Másrészt a nap 24 órájában, valós időben felügyelhető adatok nagyobb biztonságot nyújtanak a kritikus infrastruktúra részét képező erőmű számára, probléma esetén pedig precízebb és gyorsabb beavatkozást tesznek lehetővé. A felhőalapú szolgáltatásnak köszönhetően továbbá a rendszerek mindig azonnal megkapják a legújabb szoftver- és firmware-frissítéseket, védve azokat a kibertámadásokkal szemben. A Siemens-megoldások bevezetését a Sinope Security Kft. végezte el.

A következő ütemben további tűzjelző központok telepítésére kerül majd sor a Dunamenti Erőműben, amelyek szintén a most bevezetett, felhőalapú Siemens Building X platform Fire Manager felügyeleti rendszeréhez fognak csatlakozni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!