Ipar
Az ABB bemutatja „Kőbe zárt zene” sorozatának legújabb részét, a svájci Sportzentrum Kerenzerberget
A „Kőbe zárt zene” sorozat az építészet „csúcsait” fedezi fel szerte a világon.
A svájci Alpokban tekintélyes monstrum magasodik a Walensee (Walenstadt-tó) fölé, ami ezúttal nem egy hegy, hanem a Sportzentrum Kerenzerberg épülete. Immár 50 éve, hogy a multisportközpont – az idelátogató sportkedvelőkhöz hasonlóan – egy percre sem állt le. A létesítmény nemrég elképesztő átalakuláson ment keresztül.
Egyre többen sportolnak errefelé, Zürichben az emberek több mint fele hetente legalább három órát edz. Nyilvánvalóvá vált, hogy a terület kiemelt sportközpontját bővíteni kell: Zürich kanton 2015-ben építészeti pályázatot írt ki a létesítmény nyugati irányú bővítésére.
Az egyik pályázó cég azonban ezt másképp gondolta, nevezetesen a Burkard Meyer Architekten, mely a Suurstoffi ingatlanfejlesztéstől a BäreTower toronyházig számtalan svájci épület tervezője volt. Az általuk kidolgozott megoldás szerint a sportcentrum átalakítása nem arról szólt, hogy mindent tovább bővítsenek, hanem a tereket fizikailag és tematikai szempontból szerették volna szorosan összekapcsolni. Burkard Meyer – partnerével, Oliver Dufnerrel közösen – elnyerte a pályázatot, és a létesítmény körvonalai az ő elképzelésüknek megfelelően változtak meg.
Most a középpontban elhelyezkedő ikerépítmény három sportcsarnokot és egy kilencemeletes lakótömböt foglal magában, igényesen megépített, előregyártott betonhéjazatba ágyazott faburkolatú szobákkal. Bátor és izgalmas megközelítés, mely az új elrendezést helyezi a középpontba.
Íves lépcsőházon keresztül vezet az út az alagsorba, ahol az új és régi tereket egy jól megvilágított folyosó köti össze. Oliver Dufner ezt helyet a központ „alvilágának” nevezte. Az emberek itt találkozhatnak, élhetnek társasági életet, és vehetnek részt különféle tevékenységekben.
Valójában az összes beltéri létesítmény – az uszodát, a szaunát, az edzőtermet, az elmélyülésnek szánt tereket, a hotelt és az éttermet is beleértve – innen érhető el. Burkard Meyer rendet teremtett a káoszban, és azóta minden koherensnek és kompaktnak tűnik.
A központ működését az automatizálás tovább célszerűsítette. A 750 helyiség környezeti feltételei távolról ellenőrizhetők és állíthatók be. Az árnyékolók, a világítótestek, a fűtés, illetve a szellőzés működése precízen szabályozható. A levegő minősége garantált, az ablakok mindenkori állapotát a rendszer folyamatosan figyeli. Itt minden a biztonságról, a kényelemről és a hatékonyságról szól.
Ráadásul a károsanyag-kibocsátás mértéke is radikálisan csökkent. Mindezt az ABB i-bus® KNX megoldásai és az EisBär-SCADA-Visualization rendszer olyan eszközök százaival teszik lehetővé, amelyek az energiaáramlás optimalizálása mellett problémamentesen illeszkednek az Oracle szállodafelügyeleti szoftverhez. A teljes rendszerkiépítés annyira meggyőző volt, hogy meg is kapta a 2022-es Global KNX People’s Choice Award díjat.
Napelem inverterek, szünetmentes áramforrások, képernyők, mozgásérzékelők és vezérlő interfészek egészítik ki azt a portfóliót, amit az ABB ehhez a komplexumhoz nyújtott, mely energiaszükségletének egyharmadát maga képes fedezni. Burkard Meyer precíz tervezése és a hatékony digitális technológiák kombinációja a világ egyik legkiválóbb és leginkább fenntartható sportcentrumát hozta létre.
A „Kőbe zárt zene” sorozat további részei magyar felirattal ide kattintva tekinthetők meg, az angol eredeti nyelvűek pedig itt találhatók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
Míg a vállalkozások többsége továbbra is a következő „csodapályázatra” vár, addig azok, akik nyitottak a modern energiafinanszírozási megoldásokra, már most évek óta kiszámítható és jelentősen alacsonyabb villamosenergia-költségekkel működnek.
A szakértők szerint az energiaárak fluktuációjára és a támogatási forrásokra való várakozás helyett érdemes új típusú beruházási modellekben gondolkodni.
Villamosenergia: Európa élmezőnyébe került Magyarország
2024 második felében Magyarország Európa egyik legmagasabb céges áramárával szembesült: több fogyasztási sávban is a második–negyedik legdrágább ország lett. Ez jelentős versenyhátrányt okoz a hazai vállalkozások számára, különösen azoknak, akik továbbra is a piaci áraknak és a hálózati függőségnek vannak kitéve. A jelenlegi volatilis környezetben elkerülhetetlenné vált az alternatív, kiszámíthatóbb energiaellátási megoldások felé való nyitás – például a PPA konstrukciók vagy energiatárolók révén.
Egyre több cég ismeri fel, hogy a hagyományos, pályázati forrásokra alapozott fejlesztések túl sok bizonytalanságot hordoznak. Nemcsak az elbírálási idő hosszú, hanem a pályázati feltételek is gyorsan változhatnak, és gyakran utófinanszírozással működnek, ami likviditási kockázatokat jelenthet a vállalkozások számára. Ezzel szemben a PPA (Power Purchase Agreement) konstrukciók vagy az energiatárolók lízingfinanszírozása azonnali megoldást nyújtanak, kiszámítható költségek mellett.
Túl a pályázatokon: a kivárás ára
„Azt látjuk, hogy rengeteg magyar cég kivár” – fogalmaz Kovács István, az A1 Solar ügyvezetője. „Sokan évek óta halogatják az energetikai beruházásaikat abban a reményben, hogy majd jön egy vissza nem térítendő pályázat, ami mindent megold. Csakhogy közben az energiaárak hektikusan változnak, az idő pedig telik, és ez komoly veszteség azoknak, akik nem lépnek időben.”
A valóság az, hogy a villamos energia piaci ára hosszú távon nem csökken, és a jelenlegi szabályozási, geopolitikai és zöldátállási trendek inkább további volatilitást jeleznek előre. A kWh-onkénti árak kiszámíthatatlansága üzletileg tervezhetetlenné teszi a működést azok számára, akik kizárólag a hálózatra és a jelenlegi tarifákra hagyatkoznak.
0%-os belépő? – Igen, van ilyen
„Szerencsére ma már léteznek olyan konstrukciók, ahol a beruházás akár teljes önerő nélkül megvalósítható” – mondja Radeczki Gergő, a Creditexpert Kft. ügyvezetője. „Nem csak arról van szó, hogy nem kell beruházási költséget (CAPEX) vállalni, hanem arról is, hogy egy ilyen konstrukció működési költségként (OPEX) számolható el. Ráadásul a könyvelésben sem jelenik meg a beruházás, így nem rontja a vállalkozás hitelképességét, nem kell a finanszírozással foglalkoznia az anyavállalatnak sem.”
Ez különösen előnyös multinacionális cégek, közepes vállalatcsoportok, vagy exportáló KKV-k számára, akiknél minden likvid eszköz számít, és akik nem akarnak újabb pénzügyi terheket felvenni az energetikai fejlesztésre.
PPA – nem csak az energiaszektor kiváltsága
A legnépszerűbb konstrukciók közé tartozik az ún. PPA (Power Purchase Agreement),
amely egy olyan hosszú távú szerződés, amelyben a fogyasztó vállalja, hogy egy adott időszakon keresztül egy előre rögzített áron vásárolja meg a villamosenergiát – teszi hozzá Radeczki Gergő, jellemzően egy napelemparkból vagy más megújuló energiaforrásból. Ez nemcsak a költségek kiszámíthatóságát garantálja, hanem segít csökkenteni a fosszilis energiaforrásoktól való függőséget is. Az energiatároló rendszerek pedig lehetővé teszik, hogy a megtermelt, de azonnal fel nem használt energia később kerüljön felhasználásra – ez különösen fontos lehet a csúcsidei fogyasztás optimalizálásához. A PPA keretében a beruházást a szolgáltató végzi el – így a cég gyakorlatilag bérli a rendszert és garantáltan olcsóbb energiát vásárol, mint a hálózati ár.
Az új finanszírozási modellek – legyen szó PPA-ról, operatív lízingről vagy projektfinanszírozásról – lehetővé teszik, hogy a cégek jelentős beruházásokat hajtsanak végre anélkül, hogy saját forrásból kellene előteremteniük a teljes beruházási összeget. Így azok a vállalkozások, amelyek mernek kilépni a megszokott gondolkodási keretek közül, nemcsak versenyelőnyre tehetnek szert, hanem hosszú távon is fenntarthatóbb működést biztosíthatnak maguknak.
Energiaközösségek, karbonkvóták – mi jön még?
Az energiaszektor előtt álló egyik legfontosabb trend az energiaközösségek kialakulása – ezek lehetővé teszik, hogy több cég vagy intézmény közösen termeljen és ossza el az energiát. Ez különösen vonzó lehet ipari parkok, logisztikai központok vagy városi övezetek esetében, ahol a közös érdeken alapuló energiamegosztás megtérülő beruházás lehet.
Emellett a karbonkvóták piaca is jelentős átalakuláson megy keresztül, és már nemcsak a nagy kibocsátók, de a közepes cégek is találkoznak azzal, hogy a kibocsátási lábnyom csökkentése konkrét versenyelőnyt jelenthet – vagy épp kötelező elvárássá válik partnerek vagy hatóságok részéről.
Teljes körű szolgáltatás – egykapus ügyintézéssel
Az A1 Solar és a Creditexpert együttműködése lehetővé teszi, hogy a cégek egyablakos rendszerben jussanak el a döntéstől a megtérülő megoldásig.
„Mi a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át a hosszú távú üzemeltetésig mindent lefedünk” – hangsúlyozza Kovács István. „Nem hagyjuk magára az ügyfelet az első konzultáció után: tanácsot adunk a helyszíni lehetőségekről, optimalizáljuk a rendszert, és ha kell, tárolóval vagy energiaközösségi megoldással is bővítjük. Mindent egy kézben tartunk.”
A mi oldalunkon az ország összes jelentős bankjával és pénzintézetével napi kapcsolatban vagyunk” – emeli ki Radeczki Gergő, aki szerint a megfelelő finanszírozási megoldás megtalálása legalább olyan fontos, mint maga a beruházás. „Cégünk teljesen díjmentesen segít eligazodni a különböző lehetőségek között, legyen szó PPA-konstrukcióról, operatív lízingről, projektfinanszírozásról vagy akár egy elérhető pályázatról. Nemcsak információt adunk, hanem végigkísérjük a vállalkozásokat a kiválasztástól a megvalósításig.
A szakember szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok cég nem is tudja, mennyi testreszabott megoldás áll rendelkezésre, amelyekkel a beruházás akár önerő nélkül, gyorsan és adminisztratív terhek nélkül is megvalósítható. A cél az, hogy a vállalkozások ne maradjanak le a lehetőségekről csak azért, mert nem férnek hozzá a szükséges pénzügyi, jogi vagy technikai tudáshoz. A komplex projektek esetén ugyanis kulcsfontosságú a szakértői támogatás – különösen akkor, ha az energiahatékonyság vagy fenntarthatóság hosszú távú szempontként is megjelenik.
A jövő most kezdődik
Bár sok vállalkozás továbbra is kivár, és a következő támogatási ciklusra vagy új pályázati lehetőségre alapozza döntéseit, azok, akik időben felismerik a lehetőségeket, már ma is élvezik előrelátó gondolkodásuk előnyeit. A megújuló energia használata, az energiatárolás, valamint a modern finanszírozási modellek – mint a PPA vagy az operatív lízing – révén ezek a cégek stabilabb működési hátteret, kiszámíthatóbb költségstruktúrát és jelentősen alacsonyabb energiakiadásokat tudnak biztosítani maguknak. Mindezt anélkül, hogy pályázati forrásokra lennének utalva.
A szakértők egybehangzó véleménye szerint ez a döntés nem csupán pénzügyi kérdés, hanem stratégiai lépés is. Aki most cselekszik, évekre megalapozhatja versenyképességét egy egyre inkább zöld és digitalizált gazdasági környezetben. A gyorsan változó piaci és szabályozási körülmények között kulcsfontosságúvá válik a rugalmasság, a fenntarthatóság, valamint a technológiai és pénzügyi tudatosság. Aki kivár, az könnyen lemaradhat – nemcsak egy beruházásról, hanem a következő növekedési lehetőségről is.
A jövő nem holnap kezdődik. A jövő már elkezdődött – és azok a cégek, amelyek ma bátran lépnek, már a következő üzleti ciklus nyertesei lehetnek.
Fotókredit: Varga Orsolya I Balról: Kovács István, A1 Solar Kft. ügyvezető, Radeczki Gergő Creditexpert Kft. ügyvezető
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Még hatékonyabbá válhat az épületek dekarbonizációja a Schneider Electric és a One Click LCA együttműködésével
Hatékony segítséget kínál az építészeti, mérnöki és építőipari ágazat számára a Schneider Electric és a One Click LCA összefogása, amelynek köszönhetően pontosabban tudják meghatározni az épületek teljes szén-dioxid-kibocsátását.
Az együttműködés eredményeként több mint ötvenezer villamossági termék környezeti profilja válik elérhetővé a szakemberek számára a pontosabb számítások elvégzésének támogatására.
A gépészeti, elektromos és vízvezeték-szerelési (mechanical, electrical, plumbing – MEP) alkatrészekről nem állnak rendelkezésre átfogó környezeti adatok, ami folyamatosan kihívást jelent az építészeti, mérnöki és építőipari „architecture, engineering, and construction – AEC) ágazat számára. Mivel az épületgépészeti termékekről hiányosan álltak rendelkezésre ezek az információk, az AEC-szakemberek nehezen tudták teljes mértékben felmérni az építési projektek során a megtestesült szén-dioxid-kibocsátást.
A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a One Click LCA, az építőipar és a gyártási szektor vezető fenntarthatósági szoftverplatformja között létrejött megállapodással jelentős előrelépésre nyílik lehetőség ezen a területen. Az együttműködés keretében ugyanis a Schneider Electric több mint 50 000 villamossági terméke környezetihatás-profilját osztja meg III. típusú környezetvédelmi terméknyilatkozat (EPD) formájában a One Click LCA MI-alapú fenntarthatósági platformján és megoldásain.
Ez a partnerség átfogó információkat nyújt az építészek, mérnökök, tervezők és fenntarthatósági szakértők számára, hogy adatvezérelt döntéseket hozhassanak már a tervezési folyamat során. A szakemberek adatokra támaszkodva mérhetik fel, hogy milyen környezeti hatással járnak elektrifikációs döntéseik a projekt teljes élettartamára kivetítve, ezáltal tovább csökkenthetik a MEP-rendszerek szén-dioxid-kibocsátást.
„Azzal, hogy a One Click LCA platformon megosztjuk ezt a nagy mennyiségű EPD-t villamossági termékeinkről, megkönnyítjük az AEC-ágazat szakemberei számára, hogy kiválasszák a leginkább fenntartható termékeket”
– mondta el Sorouch Kheradmand, a Schneider Electric „Sustainability Partnerships” részlegének globális vezetője.
„A Schneider Electric élen jár a MEP-iparban azzal, hogy nagy mennyiségű, a termékeire vonatkozó EPD-adatokat tesz elérhetővé a platformunkon. A kivitelezőknek és a mérnököknek világos képet kell kapniuk az összes anyaguk hatásáról ahhoz, hogy fenntartható módon építkezhessenek. Reméljük, hogy a Schneider Electric jelentős lépése másokat is arra ösztönöz, hogy szélesebb körben megosszák EDP-adataikat”
– tette hozzá Panu Pasanen, a One Click LCA vezérigazgatója és alapítója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
Miként válhat egy 100 százalékban magyar tulajdonú, kezdetben elsősorban irodatervezéssel és belsőépítészettel foglalkozó vállalat 30 év alatt hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó, 40 milliárd forintot meghaladó éves árbevételű cégcsoportjává?
A DVM group három évtizedes történetét a piac igényeire reagáló organikus fejlődés és a folyamatos növekedés jellemzi. Az alapítása óta nyereségesen működő cég munkafolyamatait a minőség iránti elkötelezettség, az integrált szemlélet és a diverzifikált mérnöki tudás határozza meg. Meghatározó szereplői a kereskedelmi ingatlanfejlesztéseknek, a szálloda- és irodapiacnak, valamint lakóingatlanokat, ipari létesítményeket és erőműveket is építenek. Mérnöki csapatuk jelenleg mintegy 28 kivitelezési és több mint 60 tervezési feladatot végez.
A DVM-et Kovács Attila alapította 1995-ben tervezőirodaként, hogy nyugat-európai színvonalú szolgáltatást nyújtson az akkoriban formálódó hazai irodapiacon. A Magyarországon akkor még szinte ismeretlen, angolszász hagyományokra építő koncepció lényege az integrált megközelítés és a folyamatok összehangolása, amely lehetővé teszi egy adott projekt teljes körű kezelését, beleértve a tervezési, kivitelezési és felügyeleti feladatokat is. Ez a megközelítés nemcsak a korai belsőépítészeti munkáiknál volt jellemző, hanem ma is meghatározza tevékenységüket az irodai, szállodai, lakó- és ipari fejlesztések során. Gyorsabb és költséghatékonyabb megvalósítást tesz lehetővé, valamint csökkenti a fejlesztői kockázatokat is, különösen műemléki környezetben vagy komplex beruházások esetében.
„A tevékenységi kör bővülése ellenére az eredeti elköteleződésünk, a minőség, a precizitás és a részletekre való odafigyelés továbbra is változatlan. Ezeknek a sztenderdeknek a fenntartása komoly kihívás, hiszen teljesen másfajta szakmai fókuszt igényel egy műemléki épület alapozásának megerősítése, homlokzatának restaurálása vagy gépészeti rendszereinek korszerűsítése, mint az ugyanabban az épületben megvalósuló luxus belső terek tökéletes kidolgozása. A DVM-nél ezekért külön szakterületek felelnek, de a végeredménynek minden esetben kompromisszummentesen magas színvonalúnak kell lennie – az épület egészére nézve”
– teszi hozzá Haberl Péter, a cégcsoport ügyvezető partnere.
A DVM mindig a minőségi épületekkel és munkákkal akart kitűnni. Több európai országban van megvalósult projektjük, jelenleg Franciaországban, Bulgáriában, Németországban is dolgoznak. „A munkáink többsége Magyarországon zajlik, de szinte minden évben végzünk tervezési vagy projektmenedzsment-feladatokat külföldön is. Számos ügyfelünk nemzetközi vállalat, akiknek már több alkalommal is dolgoztunk más országokban. Ezt a vonalat természetes módon szeretnénk továbbfejleszteni, jelenleg is ígéretes tárgyalásokat folytatunk” – emeli ki Czár Balázs, a DVM group ügyvezető partnere.
Szolgáltatási palettájukat az ügyfelek igényeihez igazítva folyamatosan bővítették: mára teljeskörű design & build szolgáltatással, saját tervező, projektmenedzsment, kivitelezési és környezettudatos tanácsadói csapattal dolgoznak. 2024 pedig megalakult a DVM-Greenfield, ami az ipari ingatlanszektorban kínál teljeskörű szolgáltatást a fenntartható raktár- és gyártócsarnokok kulcsrakész generálkivitelezésétől, a projektmenedzsmenten át a mindenre kiterjedő szakmai tanácsadásig. A kezdeti négyfős tervezőirodai csapat mára több mint százötven fős, főleg magasan képzett mérnökökből álló szervezetté fejlődött, az éves árbevétel pedig 2004 óta megtízszereződött, 2024-ben meghaladva a 40 milliárd forintot. A cégcsoport vezetési modellje is speciális: az ügyvezető partnerek – Massányi Tibor, Haberl Péter és Czár Balázs – egyben tulajdonosok is, köszönhetően a néhai alapító egyedi hozzáállásának.
„Mindig úgy gondoltam, hogy ha valakit magam mellé veszek, annak tulajdonrészt is felkínálok”
– nyilatkozta 2017-ben Kovács Attila.
A három évtized alatt 1,5 millió m2 kivitelezési és tervezési terület kapcsolódik a DVM grouphoz. Olyan ikonikus luxusmárkáknak terveztek és kiviteleztek, mint az Armani, a Burberry és a Jaguar, dolgoztak a Huaweinek, a Wizz Airnek, az Amerikai és a Kanadai Nagykövetségnek. Integrált építőipari és építészeti szolgáltatásaiknak büszkeségei a Deloitte, a British Petrol (bp) székháza, a belső Váci út egyik legnagyobb irodafejlesztése, a Promenade Gardens vagy a Szervita Square Buildings. Számos projektjüket a szigorú műemlékvédelmi szempontok szerinti rekonstrukció jellemzi, ilyen az Eiffel Palace urbanisztikai, valamint fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő újjáépítése, a szecessziós Váci1 irodaház, az UNESCO világörökségi helyszínen álló Balettintézet épületének felújítása, abban pedig az ötcsillagos W Budapest Hotel kialakítása. A Györgyi Dénes műépítész tanár tervei alapján készült ház, az Attila 99 Loft átalakításánál is kiemelt szempont volt, hogy megőrizzék az épület eredeti karakterét. Jelenleg is több ikonikus generálkivitelezési projekt zajlik a DVM group közreműködésével: a St. Regis Hotel a Klotild Palotában, a Mandarin Oriental szálloda a Gellértben, vagy épp a 632 lakásos Duna Terasz Vista lakópark a Foka-öbölnél. Emellett részt vesznek a Hungaroring teljeskörű megújításában, a Nilfisk, a Morgan Stanley, a Wise iroda projektek és a Saint James magánklinika kivitelezésében is. Saját fejlesztésű lakóprojektjük, az Andor Liget kivitelezése jelenleg is zajlik.
„Nem gondolom, hogy a DVM jövője új szektorok meghódításában rejlik. Sokkal inkább abban hiszek, hogy a meglévő tervezési és építési szolgáltatásainkat kell tovább finomítanunk. Fejlesztenünk kell a napi folyamatainkat, javítani a csapatmunka gördülékenységét, hatékonyabb munkamódszereket kell kialakítanunk, és tudatosabban kell megterveznünk és megvalósítanunk projektjeinket. Még nagyobb figyelmet kell fordítanunk a környezettudatosságra, és fel kell ismernünk azt a felelősséget, amely ránk hárul a környezetünk alakításában”
– emeli ki Massányi Tibor, a DVM group ügyvezető partnere.
A DVM group tehát a jövő kihívásaira is készül: elkötelezett az ESG és fenntarthatósági szempontok iránt, belső szakértői csoportjai már több mint 10 éve alkalmazzák a zöld minősítéseket Két napelemparkot is létesítettek Magyarországon, melynek célja a környezettudatos működés erősítése, és a portfólió tudatos diverzifikálása olyan szektor felé, amely hosszú távon is fenntartható és gazdaságilag is stabil lábat jelent a cégcsoport számára. A vállalat mérnöki diverzifikáltsága, nemzetközi tapasztalata és adaptív működése biztosítja, hogy a jelenlegi piaci bizonytalanságok ellenére is stabilan fejlődjön tovább.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Pénzügyi hullámvasúton navigál a vállalati treasury
-
Okoseszközök6 nap ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök2 hét ago
A Honor 400 széria bemutatta az AI-alapú képmozgató funkcióját
-
Okoseszközök2 nap ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Gazdaság2 hét ago
A Schneider Electric megoldásaival épült a Start Campus forradalmi adatközpontja
-
Mozgásban2 hét ago
Világklasszis kerékpáros, Tadej Pogačar hosszú távú partnerséget kötött a Continental-lal
-
Ipar3 nap ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Gazdaság2 hét ago
A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba