Ipar

Német Logisztikai Díjat kapott a digitális ikerért a Dachser és a Fraunhofer IML

logisztikai

A Német Logisztikai Szövetség (BVL) zsűrije a Dachsernek és a Fraunhofer IML-nek ítélte oda a 2023-as Német Logisztikai Díjat az @ILO (Advanced Indoor Localization and Operations) nevű digitális iker technológiáért.

A két cég együttműködése során a DACHSER Enterprise Labnál kifejlesztett és már két telephelyen is tesztelt technológia automatikusan létrehozza és folyamatosan frissíti az átrakó raktárban valamennyi küldemény és munkafolyamat helyzetének és státuszának digitális ikerpárját. A munkatársak ezután elektronikusan követhetik nyomon ezeket a valós idejű információkat az irodai számítógépen vagy akár mobileszközön.

Az @ILO digitális iker növeli a raktárakban az átláthatóságot. A munka egyes lépései optimalizálhatók, és kevesebb időt vesznek igénybe. Az alkalmazás nemcsak a raktári dolgozók és a járművezetők, hanem az ügyfelek számára is előnyös, mivel a jövőben pontosabb információkat kaphatnak szállítmányaikról. Az @ILO digitális iker a DACHSER Enterprise Labnál végzett több mint hatéves kutatás eredménye. A laborban a logisztikai szolgáltató szakértői és a Fraunhofer Institute for Material Flow and Logistics IML kutatói kis létszámú csapatokban dolgoznak az európai gyűjtőszállítmányozási hálózat és az átrakó raktárak innovációin.

„Azért folytatunk közös kutatásokat a Fraunhofer IML-lel, hogy előmozdítsuk a logisztika digitalizációját, és tovább javítsuk az ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatások minőségét”

– mondta Burkhard Eling, a Dachser vezérigazgatója a berlini díjátadón.

„Így biztosítjuk vállalatunk jövőbeni fejlődését. A közös munka egy olyan, a gyakorlatban használható innovációt eredményezett, amely a Német Logisztikai Díj zsűrijét is meggyőzte. Mindez igazolja törekvéseinket, és megerősíti motivációnkat.”

A Dachser most azt tervezi, hogy tovább lép innovációjának fejlesztésében. A családi tulajdonban lévő vállalat várhatóan 2024-ben kezdi meg az új technológia fokozatos bevezetését európai telephelyein.

„Digitális átalakulásunk döntő mérföldköve az @ILO digitális iker technológia, amely szinte kvantumugrásnak felel meg a logisztikában”

– mondta Eling.

„Átültetjük a kutatást a gyakorlatba, mégpedig egész Európában”

– mondta Prof. Michael ten Hompel, a Fraunhofer IML ügyvezető igazgatója.

„Ez még a Fraunhofer IML hosszú történelmében is kiemelkedő kutatási siker. Egyértelműen megmutatkozott, mennyire megéri összekapcsolni a tudományos kutatást a gyakorlati alkalmazással. Különösen igaz ez akkor, ha az interdiszciplináris együttműködés olyan intenzíven és fenntarthatóan zajlik, mint a DACHSER Enterprise Labben.”

Bizonyíték a gyakorlatban: előtérben a mesterséges intelligencia és az automatizálás

Az @ILO szoftverben található speciális MI-alapú algoritmusok értelmezik a raktár mennyezetén lévő több száz optikai szkenner által másodpercenként gyűjtött adatokat. Ezen adatok alapján automatikusan és azonnal azonosítják, illetve lokalizálják az összes csomagot. A jövőben a küldemények tényleges terjedelmét is mérni fogják ezzel a módszerrel. Így létrejön egy teljes, mindig naprakész kép a raktárról és az ott zajló folyamatokról – egy digitális iker.

Ez a technológiai innováció már a gyakorlati munkafolyamatokba integrálva is bizonyított a München melletti Unterschleißheimben és a Heilbronn melletti Öhringenben található @ILO kísérleti átrakó raktárakban. A bejövő és kimenő áruk között végrehajtott egyes folyamatok 15-35 százalékkal gyorsabban zajlottak le a tesztek során. Ezt olyan műveletek kiküszöbölésével sikerült elérni, mint a vonalkódok kézi beolvasása és a csomagok napi kézi leltározása. Ennek eredményeképpen a rövidtávú szállítójárművek a nap folyamán korábban megkezdhetik a kiszállításokat, ami a sofőröknek előnyt biztosít a reggeli csúcsforgalomban.

„A mesterséges intelligencia és az automatizálási technológiák alkalmazásával a gyűjtőcsomagok kezelésében magas minőséget tudunk biztosítani, miközben megfelelünk az ügyfelek összetett igényeinek is. Segít nekünk abban is, hogy leküzdjük a helyhiányból és a szakképzett munkaerő hiányából adódó kihívásokat”

– mondta el Alexander Tonn, a Dachser Road Logistics igazgatója.

„Az olyan új technológiák, mint az @ILO digitális iker, a számunkra szükséges a valós idejű adatokat biztosítják. A technológia azonban akkor teremt igazán értéket, ha támogatja és tehermentesíti a kollégákat a mindennapi munkában – az @ILO pedig a kísérleti telephelyeken lenyűgözően bizonyította, hogy pontosan erre képes.”

A következő innovatív lépés: mesterséges intelligencia által támogatott rakodás

Stefan Hohm, a Dachser fejlesztési igazgatója tisztában van az @ILO-ban rejlő jövőbeni lehetőségekkel:

„A csomagok teljes mértékben automatizált, folyamatos mérése jelenti a következő lépést a Logisztika 4.0 felé, amelyet a Fraunhofer IML-lel közösen teszünk majd meg kutatási partnerségünk keretében”.

A tesztek során, tette hozzá Hohm, a rendszer képes volt nagy pontossággal meghatározni a csomagok hosszát, magasságát és szélességét, mégpedig valós időben, mérőállomások bevonása nélkül. Amint a rendszer teljes mértékben készen áll a gyakorlati használatra, az egyes csomagokról kapott térfogatadatokat intelligens algoritmusokba lehet majd táplálni, hogy segítsék például a rakodást és az útvonaltervezést, és tovább növeljék a csereszekrények, pótkocsik és rövidtávú szállítójárművek kapacitáskihasználtságát.

„Ez csökkenti a szállítási kilométereket és a szén-dioxid-kibocsátást is.”

Ezen kívül a Dachser és a Fraunhofer IML jelenleg egy olyan, egyszerűsített @ILO rendszert fejleszt, amelyet az ügyfél a saját raktárának rakodási területére is felszerelhet, így növelve a szállítmány követhetőségét az indítás pontjától kezdve.

„Ám ezen a területen rengeteg kutatás vár még ránk”

– tette hozzá Hohm.

További részletek az @ILO működéséről

Online itt: https://www.dachser.com/en/mediaroom/How-ILO-works-Identification-localization-measurement-and-visualization-23176


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A nehéz helyzet ellenére bizakodók az építőipari szakemberek

építőipari

9. alkalommal került megrendezésre az Országos Építőipari Szakember Találkozó Budapesten. A Mapei Kft. által szervezett eseményen 800 építőipari szakember gyűlt össze az ország minden tájáról, hogy megosszák tudásukat és tapasztalataikat, elősegítve ezzel a szakma fejlődését és a szakemberek közötti kapcsolatépítést.

„Az a véleményünk, hogy a Magyar Nemzeti Bank túlságosan óvatosan csökkenti a jegybanki alapkamatot. Ilyen kamatszintek mellett a vállalkozó nem veszi fel a hitelt, hogy abból szerszámot vegyen, vagy éppenséggel egy nagyobb projektet előfinanszírozzon és a lakosság sem veszi fel a hitelt, hogy felújítson vagy lakást építsen. Tehát amíg ez 5 százalék alá nem megy, addig nekünk a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája borzasztóan nehéz helyzetet teremt”

– mondta Koji László Az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

A szakember köszöntőjében kitért az építőipar nehézségeire. Hangsúlyozta, hogy az előző év során az építőipar teljesítménye öt százalékkal csökkent, azonban a 7380 milliárd forintos teljesítménnyel a szektor mégis jelentős eredményt ért el.

Koji László bízik benne, hogy rövid időn belül bejelentésre kerül és elindul az otthonfelújítási program, ami, ha az ÉVOSZ javaslatai szerint valósul meg, elsődlegesen az energiamegtakarítást célozza majd.

Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint az elmúlt év inflációs nyomása jelentős kihívást jelentett az építőipar számára. A magas kamatszintek miatt sokan óvatosak voltak a hitelfelvétellel, ami visszafogta a piaci aktivitást. Azonban a szakember optimista 2024-es évvel kapcsolatban, várakozásai szerint mérsékelten javulni fognak a külső gazdasági feltételek. Az inflációs környezet javulása mellett az árak csökkenése és a szakemberhiány csökkenése kedvező fordulatot hozhat.

Ezt támasztja alá Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetőjének tapasztalatai is: „egymástól független forrásokból érkeznek hírek a lakossági ajánlatkérések számának emelkedéséről, ami pozitív fordulat előjele, hiszen, ha az emberek ajánlatokat kérnek, akkor előbb-utóbb építkezésbe, felújításba kezdenek és az építőipar a mai szorult helyzetéből javulásnak indulhat.

A találkozón átadták az Év Szakembere Díjakat, amelyekre rekordszámú, 156 pályázat érkezett. A díjazottak között szerepel Havasi Viktor, a lakossági projekt és a medence, valamint wellnesshelyiségek kategóriában; Kalmár Zoltán a nem lakáscélú projekt kategóriában; Jankovics Attila a nagylapos burkolás kategóriában és Kiss Ferenc, aki a pályakezdők közül bizonyult a legjobbnak.

A 9. Országos Szakember Találkozó szakmai előadásokkal, alkalmazástechnikai bemutatókkal, workshopokkal és szakmai vásárral biztosított lehetőséget a résztvevőknek az új ismeretek elsajátítására és a szakmai kapcsolatok bővítésére, tovább erősítve az építőipari szakma közösségét és elősegítve annak fejlődését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Schneider Electric Impact Zone – Újabb közösségi térrel bővült a BGE Külkereskedelmi Kara

bge

Impact Zone néven új közösségi teret vehettek birtokba február 14-én Magyarország legnagyobb üzleti közösségének, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Külkereskedelmi Karának hallgatói.

Az órákra történő készülést és a közösségépítést egyaránt segítő terület kialakítása a Schneider Electric támogatásával valósult meg. A társaság szakértői az elmúlt félévben több témában is tartottak már előadásokat az intézményben, az együttműködés pedig tovább bővült a most átadott fejlesztéssel.

A praktikus és egyben hangulatos Impact Zone-ban a diákok otthonosan érezhetik magukat, tanulhatnak, feltöltődhetnek, kapcsolatokat építhetnek. Ehhez a helyiségben rendelkezésükre áll USB töltő, a fenntarthatóságot és egészséges életvitelt szolgáló vízadagoló automata, nagyméretű asztalok a kollaborációs munkához, valamint a lazítást szolgáló lounge.

A Schneider Electric és a BGE Külkereskedelmi Kara közötti együttműködés nem újkeletű, hiszen a vállalat szakemberei az elmúlt félévben több előadást is tartottak az intézményben. Az év eleji egyetemi nyílt napon a Schneider Electric egyedüli vállalatként vett részt a megnyitón, és tartott előadást „Az iskolapadtól a szakmai sikerig” címmel megközelítőleg 800 diák és a BGE vezetősége előtt. A társaság ellátási láncokért felelős részlege, a GSC munkatársai 2023 márciusában és októberében is tartottak egy-egy intenzív kurzust, melynek keretében körülbelül 30 hallgató vett részt az előadásokon. A képzés során a beszerzés és ellátási lánc folyamatai, illetve az ezt a szegmenst érintő kihívások kerültek előtérbe. Az elmélet mellett a diákok azt is megtapasztalhatták, hogy a gyakorlatban hogyan valósul ez meg a Schneider Electricnél, ellátogattak ugyanis a társaság kunszentmiklósi üzemébe.

Egy másik, kétnapos kurzuson pedig a Schneider Electric fenntarthatósági üzletága, a Sustainability Business munkatársai osztották meg tapasztalataikat a hallgatókkal. A diákok betekintést nyerhettek az üzletág nagyobb csapatainak munkájába, majd ezen tudást felhasználva, egy esettanulmányon keresztül oldhattak meg izgalmas feladatokat, többek között kockázatkezeléssel és emisszió számítással kapcsolatban.

“Tisztában vagyunk azzal, hogy a fiatalok bevonása nélkül nem valósulhat meg a fejlődő és fenntartható jövő, éppen ezért arra törekszünk, hogy minél több hazai oktatási intézménnyel alakítsunk ki együttműködést. A BGE fontos partnerünk ebben a törekvésünkben, és nagy örömmel tölt el, hogy a most átadott hallgatói zónával sikerül új szintre emelnünk az együttműködést. A munkáltatói stratégiánk fontos eleme, hogy igyekszünk minél korábban megmutatni az érdeklődő fiataloknak, hogy mivel foglalkozunk, milyen lehetőségek vannak nálunk. Tavaly közel 50 gyakornok kezdett el dolgozni vállalatunknál, általánosságban pedig elmondható, hogy 70-80 hallgatót foglalkoztatunk folyamatosan. A diákok közel fele a tanulmányai sikeres befejezését követően el is helyezkedik a cégnél. Budapesten két olyan központunk is működik, amelyekben releváns a BGE Külkereskedelmi Karán megszerezhető tudás, és bízom benne, hogy egyre több, itt tanuló fiatal csatlakozik majd hozzánk, és vesz részt velünk együtt a jövő formálásában

– mondta el Oltvai Márton, a Schneider Electric ellátási láncokért felelős budapesti központjának (GSC HUB) igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Mesterséges intelligenciát alkalmaz a Széchenyi István Egyetemen fejlesztett mezőgazdasági robot

Mintaoltalom minősítésben részesült nemrégiben az a mesterséges intelligenciával ellátott kisméretű robot, amelyet a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának kutatócsoportja fejlesztett.

Az autonóm irányítású eszköz képes környezetének különböző paramétereit felismerni, és az összegyűjtött adatokkal felhőalapú tárolást végez. Az egyedülálló készülék piaci igényt szolgál ki, és célja többek között a precíziós növénytermesztés fejlesztése.

A Széchenyi-egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének kutatási eredményeként jött létre az a szántóföldi adatgyűjtő robot, ami mesterséges intelligencia segítségével képes sokféle feladat ellátására. A ma már mintaoltalommal bíró eszköz egy távol-keleti robotplatform továbbfejlesztéseként született meg. Ennek során a készüléket nagyobb kapacitású hardverrel és szoftverrel látták el, valamint olyan speciális szenzoros egységekkel szerelték fel, melyek lehetővé teszik, hogy környezetének különböző paramétereit – például a környezeti levegő hőmérsékletét, a páratartalmat – meghatározza. Ezen felül kiegészítették napsugárzás mérésére alkalmas szenzorral, illetve egy talajszondával is, amelynek segítségével információkat gyűjt többek közt a talaj pH-értékéről, vezetőképességéről és káliumellátottságáról is. Ezek az adatok felhőalapú tárolással a memóriájába kerülnek, s így könnyen beilleszthetők a precíziós mezőgazdasági technológiába.

A kutatócsoport tagjai, dr. Teschner Gergely, dr. Ambrus Bálint és dr. Nyéki Anikó Éva a szántóföldi robottal. (Fotó: Adorján András)

„A robotot kamerával is felruháztuk, ami tájékoztatja a kezelőjét a helyzetéről, illetve mesterséges intelligencia segítségével képes elemezni a begyűjtött képeket és osztályozza is azokat. A kísérleti területen a paradicsom részeit tudtuk detektálni: az eszköz észlelte a levélzet elváltozásait, termésszámlálást és termésbecslést végzett. Ezen felül egy lézeres távolságmérő modullal is elláttuk, amit a navigációban alkalmazunk, ezáltal képes önmaga vezérlésére, tud tájékozódni az adott növény sorai között, és útvonalat tervez”

– hangsúlyozta dr. Ambrus Bálint adjunktus, a robot vezető fejlesztője.

A készüléket a kutatók tavaly kezdték el alkalmazni: üvegházban és szántóföldön is tesztelték paradicsomkertészeti kultúrában, ami más növényekre is kiterjeszthető a későbbiekben.

„A robot megalkotása Ambrus Bálint doktori munkájából indult ki, és büszkék vagyunk arra, hogy mintaoltalommá vált. Fejlesztésünk azért is fontos, mert az Európai Unió 2030-ra emisszió- és növényvédőszer-csökkentést tűzött ki célul a mezőgazdaságban, melyhez a monitoringrobotok úgy járulnak hozzá, hogy előrejelzéseikkel csökkentik az ilyen beavatkozások számát. Általuk észlelhetünk olyat is, ami szabad szemmel nem érzékelhető, és olyan nagyszámú adathoz férünk hozzá gyorsan, ami segíti a termesztéstechnológiai optimalizációt a nagygazdaságokban is”

húzta alá dr. Nyéki Anikó Éva egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője. A kutatásban dr. Ambrus Bálint és dr. Nyéki Anikó Éva mellett részt vett prof. dr. Neményi Miklós, a Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék professor emeritusa, prof. dr. Kovács Attila, a tanszék vezetője és dr. Teschner Gergely egyetemi adjunktus is.

A készülék a munkaerőhiányra is választ ad: csupán egy operátorral több ilyen eszköz üzemeltethető egyszerre.

„Robotunk felhasználása túlmutat a mezőgazdaságon: mivel a készülék kisméretű és olcsó üzemeltetésű, ezért más ágazatokban is hatékonyan alkalmazható. A mesterséges intelligenciának köszönhetően programozással könnyen átalakítható, így detektálhatóak olyan színek és alakzatok is, melyek nem csak a növénytermesztésben teszik lehetővé a használatát”

– tette hozzá dr. Nyéki Anikó.

A Széchenyi-egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködés Központjának (FIEK) feladata az intézményben keletkező szellemi alkotások piaci hasznosításának elősegítése. Ennek fontos alkotóeleme az iparjogvédelmi oltalmazhatóság vizsgálata is: a használatiminta-oltalom – amit a mosonmagyaróvári fejlesztésű robot megkapott – a találmányok jogi védelmének egy lehetséges útja.

„A szabadalmi eljáráshoz képest a használatiminta-oltalom eljárás rendje egyszerűbb és gyorsabb. A szellemi alkotások iparjogvédelmi stratégiájának kialakításakor – a szabadalmi ügyvivőkkel együttműködve – számos szempontot figyelembe veszünk, és mindig arra törekszünk, hogy üzletileg hasznosítható, illetve a feltalálók számára is kedvező oltalmi formát találjuk meg. Az egyetem eredményességének mérőszámában így a szabadalmak mellett a használatiminta-oltalmi bejelentések is kiemelt szerepet kapnak”

emelte ki Kathi Dorottya, a FIEK szakreferense.

Egyetemünk nemrégiben elfogadott szabadalmát követően büszkék vagyunk az újabb iprajogvédelmi oltalmat kapott fejlesztésre, ami nem csupán mosonmagyaróvári kutatóink kivételes aktivitását tükrözi, hanem munkájuk kimagasló minőségét is”

húzta alá a FIEK üzletfejlesztési menedzsere, Szüle Bálint.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss