Connect with us
Hirdetés

Ipar

Német Logisztikai Díjat kapott a digitális ikerért a Dachser és a Fraunhofer IML

logisztikai

A Német Logisztikai Szövetség (BVL) zsűrije a Dachsernek és a Fraunhofer IML-nek ítélte oda a 2023-as Német Logisztikai Díjat az @ILO (Advanced Indoor Localization and Operations) nevű digitális iker technológiáért.

A két cég együttműködése során a DACHSER Enterprise Labnál kifejlesztett és már két telephelyen is tesztelt technológia automatikusan létrehozza és folyamatosan frissíti az átrakó raktárban valamennyi küldemény és munkafolyamat helyzetének és státuszának digitális ikerpárját. A munkatársak ezután elektronikusan követhetik nyomon ezeket a valós idejű információkat az irodai számítógépen vagy akár mobileszközön.

Az @ILO digitális iker növeli a raktárakban az átláthatóságot. A munka egyes lépései optimalizálhatók, és kevesebb időt vesznek igénybe. Az alkalmazás nemcsak a raktári dolgozók és a járművezetők, hanem az ügyfelek számára is előnyös, mivel a jövőben pontosabb információkat kaphatnak szállítmányaikról. Az @ILO digitális iker a DACHSER Enterprise Labnál végzett több mint hatéves kutatás eredménye. A laborban a logisztikai szolgáltató szakértői és a Fraunhofer Institute for Material Flow and Logistics IML kutatói kis létszámú csapatokban dolgoznak az európai gyűjtőszállítmányozási hálózat és az átrakó raktárak innovációin.

„Azért folytatunk közös kutatásokat a Fraunhofer IML-lel, hogy előmozdítsuk a logisztika digitalizációját, és tovább javítsuk az ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatások minőségét”

– mondta Burkhard Eling, a Dachser vezérigazgatója a berlini díjátadón.

„Így biztosítjuk vállalatunk jövőbeni fejlődését. A közös munka egy olyan, a gyakorlatban használható innovációt eredményezett, amely a Német Logisztikai Díj zsűrijét is meggyőzte. Mindez igazolja törekvéseinket, és megerősíti motivációnkat.”

A Dachser most azt tervezi, hogy tovább lép innovációjának fejlesztésében. A családi tulajdonban lévő vállalat várhatóan 2024-ben kezdi meg az új technológia fokozatos bevezetését európai telephelyein.

„Digitális átalakulásunk döntő mérföldköve az @ILO digitális iker technológia, amely szinte kvantumugrásnak felel meg a logisztikában”

– mondta Eling.

„Átültetjük a kutatást a gyakorlatba, mégpedig egész Európában”

– mondta Prof. Michael ten Hompel, a Fraunhofer IML ügyvezető igazgatója.

„Ez még a Fraunhofer IML hosszú történelmében is kiemelkedő kutatási siker. Egyértelműen megmutatkozott, mennyire megéri összekapcsolni a tudományos kutatást a gyakorlati alkalmazással. Különösen igaz ez akkor, ha az interdiszciplináris együttműködés olyan intenzíven és fenntarthatóan zajlik, mint a DACHSER Enterprise Labben.”

Bizonyíték a gyakorlatban: előtérben a mesterséges intelligencia és az automatizálás

Az @ILO szoftverben található speciális MI-alapú algoritmusok értelmezik a raktár mennyezetén lévő több száz optikai szkenner által másodpercenként gyűjtött adatokat. Ezen adatok alapján automatikusan és azonnal azonosítják, illetve lokalizálják az összes csomagot. A jövőben a küldemények tényleges terjedelmét is mérni fogják ezzel a módszerrel. Így létrejön egy teljes, mindig naprakész kép a raktárról és az ott zajló folyamatokról – egy digitális iker.

Ez a technológiai innováció már a gyakorlati munkafolyamatokba integrálva is bizonyított a München melletti Unterschleißheimben és a Heilbronn melletti Öhringenben található @ILO kísérleti átrakó raktárakban. A bejövő és kimenő áruk között végrehajtott egyes folyamatok 15-35 százalékkal gyorsabban zajlottak le a tesztek során. Ezt olyan műveletek kiküszöbölésével sikerült elérni, mint a vonalkódok kézi beolvasása és a csomagok napi kézi leltározása. Ennek eredményeképpen a rövidtávú szállítójárművek a nap folyamán korábban megkezdhetik a kiszállításokat, ami a sofőröknek előnyt biztosít a reggeli csúcsforgalomban.

„A mesterséges intelligencia és az automatizálási technológiák alkalmazásával a gyűjtőcsomagok kezelésében magas minőséget tudunk biztosítani, miközben megfelelünk az ügyfelek összetett igényeinek is. Segít nekünk abban is, hogy leküzdjük a helyhiányból és a szakképzett munkaerő hiányából adódó kihívásokat”

– mondta el Alexander Tonn, a Dachser Road Logistics igazgatója.

„Az olyan új technológiák, mint az @ILO digitális iker, a számunkra szükséges a valós idejű adatokat biztosítják. A technológia azonban akkor teremt igazán értéket, ha támogatja és tehermentesíti a kollégákat a mindennapi munkában – az @ILO pedig a kísérleti telephelyeken lenyűgözően bizonyította, hogy pontosan erre képes.”

A következő innovatív lépés: mesterséges intelligencia által támogatott rakodás

Stefan Hohm, a Dachser fejlesztési igazgatója tisztában van az @ILO-ban rejlő jövőbeni lehetőségekkel:

„A csomagok teljes mértékben automatizált, folyamatos mérése jelenti a következő lépést a Logisztika 4.0 felé, amelyet a Fraunhofer IML-lel közösen teszünk majd meg kutatási partnerségünk keretében”.

A tesztek során, tette hozzá Hohm, a rendszer képes volt nagy pontossággal meghatározni a csomagok hosszát, magasságát és szélességét, mégpedig valós időben, mérőállomások bevonása nélkül. Amint a rendszer teljes mértékben készen áll a gyakorlati használatra, az egyes csomagokról kapott térfogatadatokat intelligens algoritmusokba lehet majd táplálni, hogy segítsék például a rakodást és az útvonaltervezést, és tovább növeljék a csereszekrények, pótkocsik és rövidtávú szállítójárművek kapacitáskihasználtságát.

„Ez csökkenti a szállítási kilométereket és a szén-dioxid-kibocsátást is.”

Ezen kívül a Dachser és a Fraunhofer IML jelenleg egy olyan, egyszerűsített @ILO rendszert fejleszt, amelyet az ügyfél a saját raktárának rakodási területére is felszerelhet, így növelve a szállítmány követhetőségét az indítás pontjától kezdve.

„Ám ezen a területen rengeteg kutatás vár még ránk”

– tette hozzá Hohm.

További részletek az @ILO működéséről

Online itt: https://www.dachser.com/en/mediaroom/How-ILO-works-Identification-localization-measurement-and-visualization-23176


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra

A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.

Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.

A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta

Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.

A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.

A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.

Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.

Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság

A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.

A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.

A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.

Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti

A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.

A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.

A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.

A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.

Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.

A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.

varinex.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Az elektromos autók is segíthetik a gyárak energiaellátását

A helyben termelt energia, az energiatárolók és az elektromos járművek összehangolt használatával az ipari telephelyek csökkenthetik energiaköltségeiket, és biztonságosabbá tehetik energiaellátásukat.

A megfelelő technológiával a vállalati flották autói az épületek és a villamosenergia-hálózat működését is támogathatják. Ezekről a lehetőségekről beszélt nemrég egy, a járműipar jövőjével foglalkozó konferencián Nagy-Gál Levente, a Schneider Electric tanácsadói szolgáltatásokért felelős vezetője és Lukács Tamás, a vállalat Kelet-Európáért felelős stratégiai menedzsere.

Egy ipari telephely ma már maga is termelhet és tárolhat energiát, fogyasztását pedig a termelési igényekhez és a villamosenergia-hálózat lehetőségeihez igazíthatja. Ehhez azonban a napelemek, az akkumulátorok vagy az elektromosautó-töltők telepítése mellett azok összehangolt működésére is szükség van. Így a helyben megtermelt energia jobban hasznosítható, a fogyasztási csúcsok pedig mérsékelhetők.

Nagy-Gál Levente előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az intelligens létesítmények alapját a megfelelő mérés, adatgyűjtés és szabályozás teremti meg. A vállalatok ezek segítségével kaphatnak pontos képet arról, mikor, hol és mennyi energiát használnak fel, és hol van lehetőség a hatékonyság javítására. Erre épülhet a helyi megújuló energiatermelés, az energiatárolás és a hőszivattyús megoldások összehangolt alkalmazása.

Ezt az együttműködést teszi lehetővé a microgrid, amely közös irányítás alá vonja a telephely energiaforrásait, tárolóit, fogyasztóit és járműtöltőit. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a rendszer a napelemekkel megtermelt energiát a gyártáshoz, üzemeléshez vagy az autók töltéséhez használja fel, a tárolókban rendelkezésre álló energia révén pedig mérsékli a hálózatból vételezett teljesítményt a legnagyobb terhelés idején. Megfelelő kialakítás esetén a microgrid hálózati áramkimaradáskor is biztosíthatja a kijelölt berendezések energiaellátását.

Az elektromos járművek elterjedése további lehetőséget nyit a vállalatok előtt. Ahogy Lukács Tamás bemutatta, a kétirányú töltésre alkalmas autók akkumulátorai az épületek energiaellátásában is szerepet kaphatnak, a Vehicle-to-Grid, röviden V2G technológiával pedig a közcélú villamosenergia-hálózatba is visszatáplálhatnak. A járművek így a parkolással töltött idő egy részében energiatárolóként segíthetik a telephely vagy a hálózat működését.

Ennek során a közlekedési igények maradnak továbbra is továbbra is az elsődlegesek: az energiafelhasználást úgy kell szabályozni, hogy az autók a szükséges töltöttséggel álljanak rendelkezésre induláskor. A megoldás alkalmazásához megfelelő járművekre, töltőberendezésekre és összehangolt vezérlésre, valamint megfelelő szabályozási és elszámolási feltételekre van szükség. Szélesebb körű elterjedését a finanszírozás, az ösztönzők és az egyszerű, automatizált használat is befolyásolja.

A Schneider Electric a tanácsadástól a villamos infrastruktúra kialakításán át a digitális energiagazdálkodásig támogatja a vállalatokat ebben az átalakulásban. A vállalat dunavecsei okosgyára is példát mutat az ipari működés, a helyi energiatermelés és az elektromobilitás összekapcsolására. Az összehangolt megközelítés segíthet abban, hogy az ipari létesítmények hatékonyabban használják fel az energiát, rugalmasabban alkalmazkodjanak a hálózat terheléséhez, és fenntarthatóbbá tegyék működésüket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss