Ipari AI emeli magasabb szintre az automatizált anyagmozgatást.

A Siemens új fejlesztéseinek köszönhetően még tovább automatizálható a gyáron belüli anyagmozgatás. A vállalat bejelentette, hogy az ipari mesterséges intelligencián alapuló Operations Copilot rendszerét integrálja a korszerű szállítórendszerekbe.

Gyorsabb telepítés, egyszerűbb üzemeltetés

Ez a fejlesztés jelentősen felgyorsítja és leegyszerűsíti az autonóm mobil robotok (AMR-ek) és az automatizált irányítású járművek (AGV-k) üzembe helyezését és működtetését. Az AGV-k bevezetése különösen összetett és időigényes folyamat, hiszen integrálni kell őket a gyár meglévő IT- és OT-infrastruktúrájába, valamint specifikus feltételekhez – például útvonalakhoz és átrakodóállomásokhoz – kell konfigurálni őket.

A gyorsabb telepítés érdekében a mérnökök az AI-ügynökökkel kibővülő Operations Copilot-ra támaszkodhatnak. A rendszer a járművek szenzorai és kamerái által biztosított adatokból pontos képet alkot a környezetről, valós idejű adatokat gyűjt, és hozzáfér a műszaki dokumentációkhoz is. A mesterséges intelligencia alapú felületen a felhasználók feladatokat is hozzárendelhetnek az eszközökhöz – például anyagok gyártócsarnokon belüli szállítását.

Nagyobb biztonság a mindennapokban

Az AGV-k navigációs és érzékelőtechnológiákkal vannak felszerelve, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy biztonságosan és megbízhatóan közlekedjenek a gyártási és intralogisztikai környezetekben – közvetlen emberi beavatkozás nélkül. Amennyiben akadály – például ember vagy tárgy – kerül eléjük, automatikusan lelassítanak, megállnak, vagy kikerülik azt.

A Siemens új, Safe Velocity nevű szoftvermegoldása hibabiztosan felügyeli a járművek sebességét, és lehetővé teszi, hogy a biztonsági lézerszkennerek védőmezői valós időben, dinamikusan igazodjanak a környezethez. A TÜV által tanúsított szoftver kompatibilis különféle AGV-gyártók hardver- és szoftvermegoldásaival, és kiegészíti a meglévő biztonsági rendszereket az ipari szabványok teljesítése érdekében. Emellett csökkenti a további biztonsági hardverek szükségességét, egyszerűsíti a rendszerarchitektúrát, helyet takarít meg a járműveken, csökkenti a mérnöki tervezés komplexitását, és minimalizálja a kábelezési igényeket.

A bejelentésre a világ vezető automatizálási és robotikai szakkiállításán, az automatica rendezvényen került sor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A győri Széchenyi István Egyetem Közép-Európában egyedülálló, angol nyelvű motorsportmérnök-mesterképzésében több neves, a technikai sport világában elismert szakember is szerepet vállal.

Egyikük, dr. Kling Sándor, a Williams Forma–1-es csapat mérnöke nemrég négy témakörben tartott előadásokat a hallgatóknak.

A Széchenyi István Egyetem kiemelkedő szerepet játszik a járműipar kihívásaira válaszolni tudó, a nemzetközi piacon is versenyképes szakemberek gyakorlatorientált képzésében. Az intézmény e küldetésében Közép-Európában egyedülálló motorsportmérnök mesterszakot indított, amelynek első évfolyama idén februárban indult. A két féléves, angol nyelvű kurzus a legkorszerűbb tudást nyújtja a versenyjárművek tervezése, tesztelése és üzemeltetése terén.

Mindehhez a technikai sportok élvonalában tevékenykedő neves szakemberek járulnak hozzá.  Közöttük van egy olyan személyiség is, akinek példája jelentős motivációt adhat a fiataloknak, hiszen egyetemi éveit követően rögtön bejutott a Forma–1 világába. Dr. Kling Sándor a Formula Student-versenysorozatban szerzett gyakorlati tapasztalatot, és ennek köszönhetően kapott lehetőséget a Red Bull Racing Forma–1-es csapatánál. A versenymérnök jelenleg a Williams stábját erősíti senior mérnökként, és – bár munkája miatt Angliában él – szívesen vállalt szerepet az unikális képzésben.

„Örömmel mondtam igent a felkérésre, hiszen kitűnő kezdeményezésnek tartom a Széchenyi-egyetem új szakját, emellett fontos számomra, hogy tudásomat és tapasztalataimat továbbadjam az új generációnak”

– mondta el a versenymérnök.

Úgy látja, a képzésnek azért is nagy a létjogosultsága, mert a nemzetközi piacon egyre ismertebbek és elismertebbek a Magyarországról érkező szakemberek.

„Külföldön is látják, hogy jól képzett mérnökök kerülnek ki a hazai felsőoktatásból, akiknek egyre több gyakornoki pozíció elérésére nyílik lehetőségük. Aki ott beválik, állásajánlatot is kaphat az adott csapattól”

– tette hozzá. Az elmondottakat alátámasztja Szakonyi Anna, a Széchenyi-egyetem járműmérnök hallgatójának példája is, aki gyakornokként tevékenykedik a Sauber Forma–1-es csapatánál.

Dr. Kling Sándor négy témában tartott előadást a mesterszak első évfolyamán.

„Külön blokkokban beszéltem a hatékony csapatmunka jelentőségéről, a kötések tervezéséről és használatáról, a Forma–1-es csapatok működéséről, végezetül pedig saját életpályámat is bemutattam a hallgatóknak. Az órák igazán interaktívak voltak, mert a fiatalok nagy érdeklődést mutattak, és rengeteg kérdést kaptam tőlük”

– részletezte. Mint mondta, az elméleti tudás megszerzése mellett nagyon fontos a gyakorlat, amelyre a különböző hallgatói csapatok kiváló lehetőséget biztosítanak.

A győri egyetemen több ilyen is működik, köztük a Formula Student mezőnyének élvonalába tartozó Arrabona Racing Team, a számukra motort fejlesztő SZEngine és a közelmúltban az elektromos járművek közt negyedszer is világcsúcsot felállító SZEnergy Team.

„Én magam a Formula Studentben szereztem tapasztalatot egyetemi éveim alatt, amely kitűnő iskola, hiszen modellezi a Forma–1 világát. A csapatoknak itt is versenyautót kell tervezniük, azt legyártaniuk, biztosítani a pénzügyi hátteret, illetve megfelelő marketingtevékenységet folytatniuk. Az ebben való sikeres részvétel jó ajánlólevél az autóversenyzés nagy istállóihoz is”

– hangsúlyozta.

Dr. Kling Sándor végezetül saját jelenlegi munkájáról is szót ejtett. Kifejtette, senior mérnökként szerkezeti elemzői feladatokat lát el a Williamsnél.

„Főként az autó elejével foglalkozom, kiemelten az első szárnnyal és a gyűrődőzónával. Ezek nagyon izgalmas projektek, hiszen a 2026-ban érvénybe lépő szabályváltoztatások mindkét elemet jelentősen érintik”

– fogalmazott a szakember. Hozzáfűzte, nagyon élvezi a munkáját, és Forma–1-es szerepvállalását egészen addig tervezi, amíg ő és családja is jól érzi magát az ezzel járó életformában.

A Széchenyi-egyetem motorsportmérnök-képzéséről bővebb információ itt olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Újabb mérföldkőhöz érkezett Észak-Rajna-Vesztfália közösségi közlekedésének fenntartható átalakulása: a REVG Rhein-Erft-Verkehrsgesellschaft német közösségi közlekedés szolgáltató hivatalosan is bemutatta legújabb hidrogén-üzemanyagcellás hibridbuszait kerpeni telephelyén.

A projekt megvalósításában kulcsszerepet játszik az ipari gáz szakértő Messer, amely nemcsak a töltőállomás technológiáját, hanem a szükséges hidrogént is biztosítja.

A 2025 júniusának végéig üzembe álló, összesen 26 darab hidrogénmeghajtású autóbusz a korábbi dízelüzemű járműveket váltja fel, évi mintegy 1500 tonnával csökkentve a térség üvegházhatásúgáz-kibocsátását. A buszok egyetlen tankolással akár 350 kilométert is képesek megtenni, a hidrogén-utántöltés pedig kevesebb mint 10 percet vesz igénybe – ezzel gyakorlatilag versenyképes alternatívát jelentenek a dízelüzemű járművekkel szemben.

Az REVG telephelyén működő töltőállomást a H. Freund szállítmányozási vállalat közreműködésével helyezték üzembe 2024 októberében. A hidrogénellátásról és a technológiai háttérről a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szolgáltatója, a Messer gondoskodik. Andreas Noky, a vállalat hidrogéntöltő-állomásokért felelős szakértője elmondta:

„A 2024 novemberében indult próbaüzem óta a flotta két buszról 26 járműre bővült. Több mint 400 tankolás során közel 6 tonna hidrogént használtunk fel. A gyors tankolási idő lehetővé teszi a gördülékeny üzemeltetést, és eddig összesen körülbelül 65 tonnával csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátást.”

A Messer nemcsak Németországban aktív: 2011 óta vezető technológiai és hidrogénszolgáltatója az Egyesült Államok egyik legnagyobb üzemanyagcellás buszflottájának is. Jelenleg szintén Észak-Rajna-Vesztfáliában, Jülich városában egy 10 megawattos teljesítményű, zöld hidrogént előállító üzemet épít a Düren-i járással közösen, amely akár 180 kilogramm hidrogént képes termelni óránként – ezzel az egyik legnagyobb ilyen létesítmény lesz Németországban. Emellett a belgiumi Zeebrugge-ban a Hyoffwind projekt keretében egy 25 megawattos elektrolizáló megvalósításában is részt vesz.

Több évtizedes magyarországi tapasztalat és oktatási együttműködés

A Messer több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hidrogéntechnológia területén.

„Zöld hidrogén szakértőként a teljes értékláncot le tudjuk fedni: az elektrolizálók telepítésétől a sűrített hidrogén tárolásán, szállításán át a hidrogén-töltőállomások kulcsrakész átadásáig. Hidrogénstratégiánk egyik fontos eleme az ipar szereplőinek edukálása és tájékoztatása a hidrogénalapú technológiák alkalmazási lehetőségeiről, illetve a szakterületen jártas szakemberek képzésének támogatása is”

– emelte ki Bohner Zsolt, a Messer ügyvezető igazgatója.

A Messer biztosította a hidrogént és technológiai hátteret a 2024-ben zárult, a HUMDA-val közös kísérleti buszprojektben, amelynek keretében hat magyar nagyvárosban közlekedett hidrogénmeghajtású autóbusz.

A vállalat évek óta együttműködik a PTE Műszaki és Informatikai Karával is. Szakértőjük rendszeresen oktat a tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnöki képzésben. 2025-től a „Műveletek hidrogéngázzal” tantárgy oktatását is vállalja, amelynek részeként a hallgatók gyakorlati üzemlátogatáson is részt vehetnek. A szakmérnöki képzés gyakorlatorientált jellegét jelentősen erősíti a Messerrel közös oktatási munka.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!