Connect with us

Ipar

Eljött a mikrogrid ideje – Saját hálózat biztosíthatja a fenntartható, stabil energiaellátást

mikrogrid

Bemutatkozik a jövő energiaellátásának alapegysége: intelligens energiagazdálkodási megoldással az áramhálózattól részben független, költséghatékony villamos rendszerek alakíthatóak ki.

A hagyományos áramhálózatok világszerte és Magyarországon is egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, ahogy robbanásszerűen emelkedik a villamosenergia-igény, tömegesen jelennek meg megújuló termelő egységek, és változnak a felhasználói szokások. Az üzemeltetőknek emellett a klímavédelemi, az ellátásbiztonsági és a megfizethetőségi szempontoknak egyszerre kell megfelelniük. Ezekre a kihívásokra kínál hatékony választ a mikrogrid.

Saját hálózat, számos előnnyel

„Egy iparvállalat telephelyét, egy irodakomplexumot vagy kisebb településeket a mikrogridek segítségével akár jelentős részben függetleníteni lehet a közcélú áramhálózattól.”

– magyarázza Vass József, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának villamosenergia-hálózattal kapcsolatos és digitalizációs üzletfejlesztésért felelős szakembere.

 „Ez rugalmasabbá, így megbízhatóbbá teszi az elektromos ellátást, csökkenti az adott felhasználó energiaszámláját, emellett a megújuló energiaforrások, például naperőművek használatával fenntartható és környezetkímélő megoldás is. Mindeközben akár egy új bevételi forrás alapjait is megteremtheti a résztvevők számára.”

Azaz ezek az önálló helyi elosztóhálózatként működő, intelligens rendszerek mindig a pillanatnyi igényeknek megfelelően és az aktuális energiaárak figyelembevételével, mesterséges intelligenciát is használva, folyamatosan finomhangolják egy-egy épület vagy akár több létesítmény energiagazdálkodását. Ehhez összefogják a hozzájuk csatlakozó villamosenergia-termelő, -tároló és -fogyasztó berendezéseket. Ezekről valós idejű adatokat kapnak okos szenzorokon és kommunikációképes eszközökön keresztül, amelyeket gyakran felhőalapú rendszerek segítségével tárolnak és elemeznek.

Kiegyensúlyozott áramellátás, a megújulók integrációjával

2027-ig várhatóan az összes új áramtermelő kapacitás mintegy 90 százalékát a megújulók tehetik ki, amelyből 80 százalék az időjárásfüggő (nap- és szélenergia) technológiákhoz fog fűződni. Ezek előrejelzési bizonytalanságai és váratlan ingadozásai rendszerszinten okozhatnak ellátásbiztonsági problémákat, amelyeket a korábbiaknál jóval magasabb fokú intelligencia és automatizáció alkalmazásával lehet elkerülni.

A mikrogridek digitális megoldások segítségével folyamatosan felügyelik az eszközök állapotát, aktuális termelését és fogyasztását, így az algoritmusokra támaszkodva pillanatokon belül, automatikusan reagálnak az energiatermelésében bekövetkező változásokra. Ezáltal képesek kiegyensúlyozni a termelési ingadozásokat és a csúcsterhelési időszakokat („peak shaving”). Az alacsony fogyasztású vagy megújulóenergia-túltermelési időszakokban eltárolják az energiát, áramszünet esetén pedig a szükséges saját kapacitásokat elindítva biztosítják a zavartalan ellátást, majd a szünetet követően újraszinkronizálják a rendszert az elosztó hálózattal.

Mikrogrides példák: e-töltés, irodaház, ipari naperőmű

Amellett, hogy a mikrogridek tiszta, jövőálló rendszerekként fenntarthatóbbá teszik az energiatermelést, skálázhatóságuknak és rugalmasságuknak köszönhetően változatos körülmények között, számos célra telepíthetőek.

Tipikusan ilyen, gyorsan megtérülő befektetés lehet a hazánkban is egyre jelentősebbé váló e-mobilitás területe. Például a benzinkutak könnyebben szélesíthetik szolgáltatásaik körét elektromos töltéssel, ha a rendelkezésükre álló villamos energiát a korábbinál hatékonyabban „osztja el” egy mikrogrid rendszer. Így ahelyett, hogy költség- és időigényes elektromos hálózati infrastruktúra-bővítésbe kellene beruházniuk, önálló rendszert is kialakíthatnak, naperőmű és energiatároló alkalmazásával. Nagyobb méretű e-flották esetében pedig a töltőegységek igény szerinti teljesítménykiosztását, vagy a holtidőkben a „felesleges” energia értékesítését is szabályozhatják mikrogriddel.

A mikrogridek emellett az áramszolgáltatóval való folyamatos kommunikáción alapuló vezérléssel nagyobb, akár akkumulátoros energiatárolóval kombinált, napelemparkok termelését szintén képesek optimalizálni. Magyarországon például már létezik olyan ipari naperőmű, amelynek szabályozását egy új, mikrogridhez hasonló technológia látja el. Ez a szoftveres megoldás automatikusan a pillanatnyi telephelyi igényekhez igazítja a napelemek termelését.

A nemzetközi szintérre kitekintve pedig a mikrogridek már többszörösen bizonyítottak: egyetemi campusok, irodaházak energiaellátását teszik hatékonyabbá, illetve fenntarthatóbbá. Például így működik a Siemens bécsi és müncheni központja is.

A technológiáról készült tanulmány teljes terjedelmében, rövid regisztrációt követően, erről az oldalról letölthető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Küszöbön a magyar űripari központ elindítása

A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a régióban egyedülálló űripari ökoszisztémája három pillérből épül fel, melynek első pillére a REMTECH űrközpontban megvalósuló űreszközgyártás.

A csúcstechnológiás gyártási kapacitást biztosító központ építése a napokban újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a 4000 négyzetméteres épület elérte legmagasabb pontját, várhatóan 2026. második felében adják át. A jövő technológiáját képviselő, 85 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremtő martonvásári űrközpontban közepes méretű – legfeljebb 400 kilogrammos – műholdak gyártása, összeszerelése, integrációja és tesztelése zajlik majd, itt készül a HUSAT program 8 darab, alacsony földkörüli pályán keringő műholdja is. A REMTECH olyan világszínvonalú innovációs központ lesz, amely szerteágazó technológiai képességekkel kapcsolódik a régiós K+F+I tevékenységekhez, a világ vezető űripari nagyvállalataihoz és űrügynökségeihez.

„Az űripar óriási lehetőséget rejt magában, amelyben nem akarunk lemaradni, részt veszünk a globális versenyben. A 4iG Csoport által megvalósított martonvásári REMTECH űrtechnológiai gyártó- és innovációs központ fontos lépés a magyarországi űripari ökoszisztéma további fejlesztésében, illetve abban, hogy meghatározó űripari szereplővé válhassunk a régióban. A magyar műholdgyártási képesség ráadásul nem csupán gazdasági, hanem biztonsági és szuverenitási kérdés is”

– emelte ki a REMTECH bokrétaünnepségén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

„A REMTECH sokkal több mint egy új épület: a teljes űripari ökoszisztémánk része és egyben olyan high-tech központ, amely Magyarország számára ismét helyet biztosít a nemzetközi technológiai térképen, valamint kulcsszerepet játszik a legnagyobb magánfinanszírozásból megvalósuló régiós űrprogram, a HUSAT sikerében is

– tette hozzá Sárhegyi István a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója.

Az űripari ökoszisztéma második meghatározó pillére a nagyszabású HUSAT műholdprogram, melynek keretében a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc (6+2) alacsony földkörüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, illetve pályára állítani és üzemeltetni. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. célja, a program kapcsán is, hosszú távú partnerségek kialakítása meghatározó nemzetközi iparági szereplőkkel.

A HUSAT programhoz kapcsolódó földi antennarendszer, valamint a két irányító és adatfeldolgozó állomás az ökoszisztéma harmadik kulcsfontosságú eleme. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. már korábban megállapodást kötött a német CPI Vertex Antennentechnik vállalattal a HUSAT műholdjainak kommunikációját biztosító legmodernebb földi antennarendszer kiépítésére, melynek során az állomásokhoz központi antennarendszereket – összesen 8db, 9-11,5 méter átmérőjű parabola antennát és hozzátartozó rádiófrekvenciás eszközöket – telepítenek.

A közelmúltban elindított, a technológiai és együttműködési lehetőségek feltárását és az innováció előmozdítását célzó nemzetközi partnerségek új távlatokat nyitnak a hazai űriparban és segítségükkel jelentősen bővülhet az ESA-, EUSPA- és Horizon-források elérése is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Kik Európa innovátorai?

Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.

2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.

A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.

A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.

A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:

  1. Samsung (5107)
  2. Huawei (4322)
  3. LG (3623)
  4. Qualcomm (3015)
  5. RTX (2061)
  6. Siemens (1830)

A teljes lista elérhető itt.

Kik adnak be szabadalmakat?

Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.

Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:

  1. Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
  2. Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
  3. Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
  4. Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
  5. Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)

Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.

Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.

A legnagyobb európai szereplő

Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.

A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A vivo bejelentette a Robotics Lab létrehozását

Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke

2025. március 25-én kezdetét vette a Boao Fórum Ázsiáért éves konferenciája Hainan szigetén, Boao városában.

A vivo, amely immár negyedik egymást követő éve a rendezvény stratégiai partnere, és idén a Boao Fórum Ázsia Igazgatótanácsának új tagjaként is bemutatkozott, forradalmi innovációit tárta a világ elé. A vállalat bemutatta a Blue Technology Matrix technológiai ökoszisztémáját (BlueImage, BlueLM, BlueOS, BlueChip, BlueVolt), a vivo Vision kevert valóságú technológiával ellátott headsetet, a 6G fejlesztéseit és még sok mást. Emellett a hamarosan megjelenő csúcskategóriás okostelefonja, a vivo X200 Ultra elnyerte a „Boao Fórum Ázsiáért hivatalos okostelefonja” címet.

A vivo jövőképe a technológia és az emberiség kapcsolatáról

Március 25-én délután a Boao Fórum keretében megtartott „vivo Release Moment” eseményen Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke beszédében a „Technológia jövője és az emberiség kapcsolata” témát járta körül. Hu szerint a mobiltelefon-ipar Kína technológiai innovációinak tükörképe, és a vivo fejlődése ennek az iparágnak az előrehaladását tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a vállalat három évtizedes fejlődése során mindig három alapelv mentén haladt: a hosszú távú gondolkodás, az emberközpontú szemlélet és az együttműködésen alapuló fejlődés volt a kulcs.

A vivo négy egymást követő évben vezette a kínai okostelefon-piacot piaci részesedés tekintetében, és ma már több mint 500 millió felhasználót szolgál ki 60-nál is több országban és régióban.

Hu kiemelte, hogy az okostelefon-ipar az elmúlt évtizedekben új iparágak inkubátoraként működött, gyökeresen átalakítva az emberek életét és munkáját. Napjainkban az AI és a robotika a digitális és a fizikai világ csúcstechnológiai vívmányai, ám ezek a területek még mindig viszonylag elkülönülten léteznek. Az okostelefon-ipar, amely hatalmas felhasználói bázissal, előretekintő technológiai ökoszisztémával és széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik, híd lehet a digitális és fizikai világ között. A jövőben a robotika az okostelefon-ipar egyik kulcsterületévé válhat, ötvözve a digitális kapcsolatokat a fizikai képességekkel – mindezt emberközpontú megközelítéssel és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.

A vivo standját számos érdeklődő látogatta meg a Boao Fórum Ázsiáért konferencián

A vivo Robotics Lab és az első kevert valóságú headset bemutatása

Hu bejelentette, hogy a vivo hivatalosan is létrehozta a vivo Robotics Labot. A vállalat az elmúlt évtizedben megszerzett BlueTech tapasztalatát – amely olyan területeket ölel fel, mint a mesterséges intelligencia és a képalkotás – most a robotika fejlesztésére fordítja. A vállalat célja, hogy a robotok „agyának” és „szemének” fejlesztésére összpontosítson, kihasználva a valós idejű térbeli számítási képességeket, amelyeket a vivo Vision kevert valóságú headset fejlesztése során szerzett.

A vivo nemcsak ipari robotikában gondolkodik, hanem a fogyasztói piacra is fókuszál, és olyan robotikai termékeket fejleszt, amelyek a mindennapi élet részévé válhatnak az otthonokban és a személyes használat során. A vállalat célja, hogy a laboratóriumi innovációkat valódi élethelyzetekben alkalmazható megoldásokká alakítsa, folyamatos fejlesztéssel és a felhasználói visszajelzések alapján történő fokozatos termékfejlesztéssel.

A vivo Vision, amely a Boao Fórumon mutatkozott be először, a vivo kevert valóság (MR) technológiával kapcsolatos törekvéseinek mérföldköve. Ezt a lendületet tovább viszi a vivo X200 Ultra, amely a következő hónapban kerül piacra, és amely a vállalat legújabb képalkotási innovációit ötvözi.

A vivo hosszú távú célja, hogy a robotika révén még inkább megkönnyítse az emberek mindennapi életét, és ehhez iparági partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a robotok világszerte eljuthassanak az otthonokba.

Vivo Vision


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss