Ipar

Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára

Míg a vállalkozások többsége továbbra is a következő „csodapályázatra” vár, addig azok, akik nyitottak a modern energiafinanszírozási megoldásokra, már most évek óta kiszámítható és jelentősen alacsonyabb villamosenergia-költségekkel működnek.

A szakértők szerint az energiaárak fluktuációjára és a támogatási forrásokra való várakozás helyett érdemes új típusú beruházási modellekben gondolkodni.

Villamosenergia: Európa élmezőnyébe került Magyarország

2024 második felében Magyarország Európa egyik legmagasabb céges áramárával szembesült: több fogyasztási sávban is a második–negyedik legdrágább ország lett. Ez jelentős versenyhátrányt okoz a hazai vállalkozások számára, különösen azoknak, akik továbbra is a piaci áraknak és a hálózati függőségnek vannak kitéve. A jelenlegi volatilis környezetben elkerülhetetlenné vált az alternatív, kiszámíthatóbb energiaellátási megoldások felé való nyitás – például a PPA konstrukciók vagy energiatárolók révén.

Egyre több cég ismeri fel, hogy a hagyományos, pályázati forrásokra alapozott fejlesztések túl sok bizonytalanságot hordoznak. Nemcsak az elbírálási idő hosszú, hanem a pályázati feltételek is gyorsan változhatnak, és gyakran utófinanszírozással működnek, ami likviditási kockázatokat jelenthet a vállalkozások számára. Ezzel szemben a PPA (Power Purchase Agreement) konstrukciók vagy az energiatárolók lízingfinanszírozása azonnali megoldást nyújtanak, kiszámítható költségek mellett.

Túl a pályázatokon: a kivárás ára

„Azt látjuk, hogy rengeteg magyar cég kivár” – fogalmaz Kovács István, az A1 Solar ügyvezetője. „Sokan évek óta halogatják az energetikai beruházásaikat abban a reményben, hogy majd jön egy vissza nem térítendő pályázat, ami mindent megold. Csakhogy közben az energiaárak hektikusan változnak, az idő pedig telik, és ez komoly veszteség azoknak, akik nem lépnek időben.”

A valóság az, hogy a villamos energia piaci ára hosszú távon nem csökken, és a jelenlegi szabályozási, geopolitikai és zöldátállási trendek inkább további volatilitást jeleznek előre. A kWh-onkénti árak kiszámíthatatlansága üzletileg tervezhetetlenné teszi a működést azok számára, akik kizárólag a hálózatra és a jelenlegi tarifákra hagyatkoznak.

0%-os belépő? – Igen, van ilyen

„Szerencsére ma már léteznek olyan konstrukciók, ahol a beruházás akár teljes önerő nélkül megvalósítható” – mondja Radeczki Gergő, a Creditexpert Kft. ügyvezetője. „Nem csak arról van szó, hogy nem kell beruházási költséget (CAPEX) vállalni, hanem arról is, hogy egy ilyen konstrukció működési költségként (OPEX) számolható el. Ráadásul a könyvelésben sem jelenik meg a beruházás, így nem rontja a vállalkozás hitelképességét, nem kell a finanszírozással foglalkoznia az anyavállalatnak sem.”

Ez különösen előnyös multinacionális cégek, közepes vállalatcsoportok, vagy exportáló KKV-k számára, akiknél minden likvid eszköz számít, és akik nem akarnak újabb pénzügyi terheket felvenni az energetikai fejlesztésre.

PPA – nem csak az energiaszektor kiváltsága

A legnépszerűbb konstrukciók közé tartozik az ún. PPA (Power Purchase Agreement),

amely egy olyan hosszú távú szerződés, amelyben a fogyasztó vállalja, hogy egy adott időszakon keresztül egy előre rögzített áron vásárolja meg a villamosenergiát – teszi hozzá Radeczki Gergő, jellemzően egy napelemparkból vagy más megújuló energiaforrásból. Ez nemcsak a költségek kiszámíthatóságát garantálja, hanem segít csökkenteni a fosszilis energiaforrásoktól való függőséget is. Az energiatároló rendszerek pedig lehetővé teszik, hogy a megtermelt, de azonnal fel nem használt energia később kerüljön felhasználásra – ez különösen fontos lehet a csúcsidei fogyasztás optimalizálásához. A PPA keretében a beruházást a szolgáltató végzi el – így a cég gyakorlatilag bérli a rendszert és garantáltan olcsóbb energiát vásárol, mint a hálózati ár.

Az új finanszírozási modellek – legyen szó PPA-ról, operatív lízingről vagy projektfinanszírozásról – lehetővé teszik, hogy a cégek jelentős beruházásokat hajtsanak végre anélkül, hogy saját forrásból kellene előteremteniük a teljes beruházási összeget. Így azok a vállalkozások, amelyek mernek kilépni a megszokott gondolkodási keretek közül, nemcsak versenyelőnyre tehetnek szert, hanem hosszú távon is fenntarthatóbb működést biztosíthatnak maguknak.

Energiaközösségek, karbonkvóták – mi jön még?

Az energiaszektor előtt álló egyik legfontosabb trend az energiaközösségek kialakulása – ezek lehetővé teszik, hogy több cég vagy intézmény közösen termeljen és ossza el az energiát. Ez különösen vonzó lehet ipari parkok, logisztikai központok vagy városi övezetek esetében, ahol a közös érdeken alapuló energiamegosztás megtérülő beruházás lehet.

Emellett a karbonkvóták piaca is jelentős átalakuláson megy keresztül, és már nemcsak a nagy kibocsátók, de a közepes cégek is találkoznak azzal, hogy a kibocsátási lábnyom csökkentése konkrét versenyelőnyt jelenthet – vagy épp kötelező elvárássá válik partnerek vagy hatóságok részéről.

Teljes körű szolgáltatás – egykapus ügyintézéssel
Az A1 Solar és a Creditexpert együttműködése lehetővé teszi, hogy a cégek egyablakos rendszerben jussanak el a döntéstől a megtérülő megoldásig.

„Mi a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át a hosszú távú üzemeltetésig mindent lefedünk” – hangsúlyozza Kovács István. „Nem hagyjuk magára az ügyfelet az első konzultáció után: tanácsot adunk a helyszíni lehetőségekről, optimalizáljuk a rendszert, és ha kell, tárolóval vagy energiaközösségi megoldással is bővítjük. Mindent egy kézben tartunk.”

A mi oldalunkon az ország összes jelentős bankjával és pénzintézetével napi kapcsolatban vagyunk” – emeli ki Radeczki Gergő, aki szerint a megfelelő finanszírozási megoldás megtalálása legalább olyan fontos, mint maga a beruházás. „Cégünk teljesen díjmentesen segít eligazodni a különböző lehetőségek között, legyen szó PPA-konstrukcióról, operatív lízingről, projektfinanszírozásról vagy akár egy elérhető pályázatról. Nemcsak információt adunk, hanem végigkísérjük a vállalkozásokat a kiválasztástól a megvalósításig.

A szakember szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok cég nem is tudja, mennyi testreszabott megoldás áll rendelkezésre, amelyekkel a beruházás akár önerő nélkül, gyorsan és adminisztratív terhek nélkül is megvalósítható. A cél az, hogy a vállalkozások ne maradjanak le a lehetőségekről csak azért, mert nem férnek hozzá a szükséges pénzügyi, jogi vagy technikai tudáshoz. A komplex projektek esetén ugyanis kulcsfontosságú a szakértői támogatás – különösen akkor, ha az energiahatékonyság vagy fenntarthatóság hosszú távú szempontként is megjelenik.

A jövő most kezdődik

Bár sok vállalkozás továbbra is kivár, és a következő támogatási ciklusra vagy új pályázati lehetőségre alapozza döntéseit, azok, akik időben felismerik a lehetőségeket, már ma is élvezik előrelátó gondolkodásuk előnyeit. A megújuló energia használata, az energiatárolás, valamint a modern finanszírozási modellek – mint a PPA vagy az operatív lízing – révén ezek a cégek stabilabb működési hátteret, kiszámíthatóbb költségstruktúrát és jelentősen alacsonyabb energiakiadásokat tudnak biztosítani maguknak. Mindezt anélkül, hogy pályázati forrásokra lennének utalva.

A szakértők egybehangzó véleménye szerint ez a döntés nem csupán pénzügyi kérdés, hanem stratégiai lépés is. Aki most cselekszik, évekre megalapozhatja versenyképességét egy egyre inkább zöld és digitalizált gazdasági környezetben. A gyorsan változó piaci és szabályozási körülmények között kulcsfontosságúvá válik a rugalmasság, a fenntarthatóság, valamint a technológiai és pénzügyi tudatosság. Aki kivár, az könnyen lemaradhat – nemcsak egy beruházásról, hanem a következő növekedési lehetőségről is.

A jövő nem holnap kezdődik. A jövő már elkezdődött – és azok a cégek, amelyek ma bátran lépnek, már a következő üzleti ciklus nyertesei lehetnek.

Fotókredit: Varga Orsolya I Balról: Kovács István, A1 Solar Kft. ügyvezető, Radeczki Gergő Creditexpert Kft. ügyvezető

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:csökkentés Energetika ipar pályázatok PPA tárolók

Up Next

Jelentősen csökkenhet a nem tervezett áramszünetek száma a Schneider Electric új megoldásával

Don't Miss

Még hatékonyabbá válhat az épületek dekarbonizációja a Schneider Electric és a One Click LCA együttműködésével

Ipar

Ahány telephely, annyi valóság – így szakad szét a belső kommunikáció

Egy vállalat vezetése gyakran abból indul ki, hogy a dolgozók mind ugyanazokból az alapinformációkból dolgoznak. A valóságban azonban már egy épületen belül is elakadhat vagy torzulhat egy üzenet, több telephely, eltérő műszakok és nagyszámú fizikai dolgozó esetén pedig könnyen párhuzamos valóságok alakulhatnak ki.

A központban megszületik egy döntés, kimegy az e-mail, felkerül az intranetre, a vezetők megkapják a tájékoztatást. Az ügyvezető úgy gondolja, hogy a kommunikáció megtörtént. Egy távolabbi telephelyen viszont a dolgozók egy része nem használ céges e-mailt, mások csak később találkoznak az információval, vagy egy középvezetőn keresztül, már értelmezve hallják azt. Mire az üzenet eljut ahhoz, akinek adott esetben végre kell hajtania a döntést, nem biztos, hogy ugyanazt jelenti, mint a kiindulóponton.

„A jelenséggel már tudományos módszerekkel is foglalkoztak, mi házon belül csak telephelyi információs résnek hívjuk. Valamit közölni és végrehajtatni nem ugyanaz. A kommunikáció akkor ér célba, amikor az információ valóban, torzítás nélkül eljutott azokhoz, akiknek az alapján cselekedniük kell”

– mondta Czinger Erik, a belső kommunikációs hálózatokkal foglalkozó MUNIPOLIS magyarországi vezetője. A soros információátadást („A” elmondja „B”-nek, B továbbadja „C”-nek stb.) vizsgáló kommunikációpszichológiai kísérletek szerint néhány egymást követő szóbeli továbbadás után az eredeti részletek jelentős része eltűnik. Az üzenet ráadásul nem egyszerűen rövidül: egyes elemek kiesnek, mások hangsúlyosabbá válnak, a közvetítők pedig saját értelmezésük szerint alakítják tovább.

Vállalati környezetben ez könnyen felismerhető. A felsővezető elmondja a döntést a telephelyvezetőnek, ő a középvezetőnek, az a műszak- vagy brigádvezetőnek, végül tőle hallja meg a dolgozó. Ha nincs közvetlen információforrás és visszacsatolás, minden újabb közvetítő egy újabb pont, ahol az üzenet rövidülhet, módosulhat vagy félreérthetővé válhat. A földrajzi távolság, az eltérő műszakok és a személyes kapcsolatok hiánya ezt csak rontja.

„Nem a vezetői kommunikációt kell kiváltani, a személyes magyarázat, értelmezési keret fontos. De az alapinformációnak minden érintetthez közvetlenül, azonos tartalommal kell eljutnia. Így a vezető nem hírvivő, hanem segít értelmezni, amit a munkatárs is közvetlen forrásból ismer”

– fogalmazott Czinger Erik.

A probléma azért is nehezen észrevehető, mert kívülről gyakran nem kommunikációs hibának látszik. A központ szerint az új eljárást mindenki ismeri, miközben az egyik telephely már alkalmazza, a másik még a régi gyakorlat szerint dolgozik. A HR úgy tudja, hogy mindenki megkapta a tájékoztatást, az éjszakai műszak viszont csak a kollégáktól hallott róla. Ebből nagyon hamar kialakul a tipikus kudarchelyzet, amiben minden fél a másikat hibáztatja. Több telephely esetén ez már nemcsak kommunikációs kényelmetlenség. Egy műszakrend, munkavédelmi előírás, karbantartás, logisztikai változás vagy HR-döntés esetében az eltérő információ gyorsan működési problémává válhat.

A megoldás egyértelműen a közvetlenebb és ellenőrizhetőbb kommunikáció. Egy jól működő rendszerben látszik, ki kapta meg az információt, mikor kapta meg, elolvasta-e, illetve a címzetteknek van lehetősége visszajelezni, ha valami nem egyértelmű.

„Nem azt kell tudni, hogy kiküldtünk-e egy üzenetet, hanem azt, hogy elértük-e vele azokat, akiknek tudniuk kell róla. Többtelephelyes cégeknél ezen múlhat, hogy a vállalat valóban egy szervezetként működik-e, vagy csak ugyanaz a logó van több, egymástól egyre távolabb kerülő gyár kapuján”

– tette hozzá Czinger Erik. A különbség akár pénzben is mérhető, de a hierarchia alján álló munkatársakat kérdezve azonnal, egyértelműen kiderül, mennyire működik egy cég belső kommunikációja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A vállalatoknak újabb szerver helyett több szakértelemre van szükségük

Néhány éve még az volt a vállalati IT egyik alapvető kérdése, hogy saját infrastruktúrát érdemes-e kiépíteni, vagy jobb a felhőbe költözni.

Ma egyre inkább az üzemeltetés kerül előtérbe. Ki felügyeli folyamatosan a rendszereket, ki gondoskodik a biztonságukról és ki állítja helyre a működést hiba esetén? A hosting szolgáltatásokat Magyarországon is nyújtó cseh vállalat, a vshosting szerint a vállalati informatika egyik legnagyobb kihívása ma már nem az infrastruktúra lehető legolcsóbb beszerzése. A megbízható működtetéshez szükséges szakértelem biztosítása és a teljes üzemeltetési költség kézben tartása legalább ilyen fontos.

Az elmúlt két évben a mesterséges intelligencia az informatikai infrastruktúra fejlesztésének egyik legerősebb hajtóerejévé vált. A Gartner előrejelzése[1] szerint a globális IT-kiadások 2026-ban elérhetik a 6,37 billió dollárt, ami 14,2 százalékos éves növekedést jelent. Az adatközponti rendszerekre fordított összeg ennél is gyorsabban, várhatóan 62,5 százalékkal emelkedik. A számok jól jelzik, milyen ütemben bővül az AI-feladatok, a felhőszolgáltatások és más nagy számítási kapacitást igénylő alkalmazások kiszolgálására alkalmas infrastruktúra.

Az AI-megoldások terjedésével a cégek egyre több alkalmazást futtatnak és nagyobb adatmennyiséget kezelnek. Az informatikai csapatok létszáma azonban sok helyen nem nő ezzel azonos ütemben. A belső IT-részlegeknek egyszerre kell magas rendelkezésre állást biztosítaniuk, teljesíteniük a szigorodó biztonsági előírásokat és támogatniuk az üzleti fejlesztéseket. Az infrastruktúra működtetése ezért egyre inkább kapacitás- és szakértelem-kérdéssé válik. Erre a folyamatra mutat rá a KPMG 2026-os Managed Services Outlook[2] kutatása is. A felmérésben 1224, nagy nemzetközi szervezetnél dolgozó felsővezető vett részt, akik közvetlenül érintettek a menedzselt szolgáltatásokkal kapcsolatos döntésekben. A válaszadók 99 százaléka stratégiai jelentőségűnek tartja ezeket a szolgáltatásokat. A KPMG szerint alkalmazásuk 15–45 százalékkal is mérsékelheti a teljes működési költséget, bár az eredmény vállalatonként eltérő lehet. A költségoptimalizálás mellett a stabil működés, a szabályozási megfelelés, az üzletmenet-folytonosság és a speciális szakértelem elérhetősége is fontos szemponttá vált.

Bár a menedzselt szerver havi díja magasabb lehet egy nem menedzselt megoldásénál, ez az összeg csak a kiadások egyik eleme. A teljes költséghez hozzátartozik a szakemberek toborzása, a munkaidőn kívüli ügyelet, a felügyeleti és biztonsági eszközök, a mentések kezelése, a rendszeres karbantartás, valamint az esetleges leállások üzleti vesztesége. Egy tapasztalt üzemeltetői csapat ezeknek a feladatoknak jelentős részét át tudja venni. Így a kritikus infrastruktúra teljes működtetési költsége akkor is alacsonyabb lehet, ha maga a szolgáltatás havi szinten drágább. A menedzselt szolgáltatás ugyanakkor nem a vállalat saját informatikai részlegének kiváltását jelenti. A cél az, hogy ne kelljen házon belül kiépíteni a folyamatos, 24 órás infrastruktúra-üzemeltetéshez szükséges összes kompetenciát. A külső szakértői csapat elvégzi a rendszerfelügyeletet, telepíti a biztonsági frissítéseket, kezeli a mentéseket, optimalizálja a teljesítményt és reagál az incidensekre. A belső szakemberek ennek köszönhetően több időt fordíthatnak szoftverfejlesztésre, AI-projektekre és az üzleti működést közvetlenül támogató feladatokra.

„Egy menedzselt szolgáltatás havi díja lehet magasabb, összességében mégis csökkentheti a kiadásokat. A díj ugyanis a folyamatos felügyeletet, a szakértelmet, a biztonságot, a mentések kezelését és az incidensekre adott gyors reakciót is magában foglalja”

– mondta Damir Špoljarič, a vshosting társalapítója és vezérigazgatója.

Hozzátette, hogy ez különösen fontos a gyorsan növekvő e-kereskedelmi vállalkozások számára. A magyar Oázis Computer a vshosting menedzselt szerverére történő átállás után arról számolt be, hogy csapatuk biztonságban tudhatja a szervereket és az adatokat, a technikai támogatást pedig példaértékűnek értékelték. A szoftverfejlesztő cégek hasonló helyzetben vannak. A fejlesztők értékes munkaidejét köti le, ha a szerverek és az infrastruktúra napi üzemeltetésével is nekik kell foglalkozniuk. Ebben a környezetben a menedzselt szerver jóval több egyszerű tárhelyszolgáltatásnál.

A vshosting modellje a dedikált infrastruktúrát tapasztalt rendszergazdák napi 24 órában elérhető támogatásával és proaktív teljesítményoptimalizálással egészíti ki. A technikusok és a szükséges cserealkatrészek közvetlenül a vállalat saját adatközpontjában állnak rendelkezésre. A szolgáltatás így kiszámítható teljesítményt és folyamatos rendelkezésre állást biztosít. Hardverhiba esetén a javításra vagy cserére 60 perces garancia vonatkozik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Automatizálás egy erdélyi ásványvízüzemben

200 millió liter évente – Egy korszerű ásványvízüzem hátterében összetett technológiai és irányítástechnikai rendszer dolgozik. A távol fekvő kutaktól kezdve a víz üzembe juttatásán és mérésén át egészen az üzemi folyamatok felügyeletéig számos berendezés összehangolt működésére van szükség.

Egy ilyen rendszer korszerűsítését végezte el a veszprémi Controlsoft Kft. a Hargita Gyöngye Ásványvízgyártó vállalat számára. A projekt jelentőségét mutatja, hogy az üzem éves palackozási kapacitása mintegy 200 millió liter. A beruházás egyúttal a Controlsoft Kft. romániai leányvállalatának egyik első fontos térségbeli referenciája lett. A részletekről Dr. Berzsenyi Miklóst, a vállalat ügyvezetőjét kérdeztük.

A kézi üzemeltetéstől az automatizált felügyeletig

MM: Hogyan került kapcsolatba a cégük a Hargita Gyöngyével, és mi volt a beruházás célja?

B.M.: Mintegy öt évvel ezelőtt hoztuk létre romániai leányvállalatunkat, amelynek ma már Csíkszeredában működő telephelye van irodákkal és üzemcsarnokkal. A Csíki-medence egyik jellegzetessége, hogy a környező hegyvidéken nagyon sok ásványvíz minőségű forrás található és több jelentős ásványvízgyártó vállalat működik a térségben, köztük a Hargita Gyöngye.

Számunkra műszaki szempontból nem volt ismeretlen ez a terület. Az elmúlt három és fél évtizedben nagyon sok ivóvíz- és szennyvíz-technológiai folyamatirányító rendszert építettünk ki, így kutakkal, tározókkal, nyomásfokozókkal régóta dolgozunk. A kapcsolatfelvételt több helyszíni egyeztetés követte, majd közösen kialakítottuk a műszaki koncepciót. A Hargita Gyöngyénél korábban részben manuálisan működtették a távoli berendezéseket. A telephelytől akár 5–10–15 kilométerre is találhatók kutak, amelyeket hagyományos módon, helyben kellett indítani, leállítani és kezelni. Miközben maga a palackozó gépsor már modern, automatizált technológia volt – ezt nem mi szállítottuk –, a vízellátás egyes elemeinek korszerűsítésére volt szükség. A projekt keretében ezért teljes villamos és irányítástechnikai rekonstrukciót végeztünk a kutaknál és az ásványvíz üzembe érkezéséhez kapcsolódó technológiai pontokon.

Modern technológia és központi folyamatirányítás

MM: Milyen megoldásokat alkalmaztak?

B.M.: A rendszerben Siemens PLC-ket, valamint Siemens gyártmányú mennyiségmérőket és nyomásmérési megoldásokat alkalmaztunk. Más gyártók műszerei is bekerültek a rendszerbe, például a kutak vízszintjének mérésére. A különböző helyszínekről érkező információkat egy központi diszpécserrendszerbe továbbítjuk, ahol saját fejlesztésű webSCADA folyamatirányító rendszerünk jeleníti meg és kezeli az adatokat. Ez biztosítja az automatikus üzemmenetet, emellett adatokat gyűjt többek között az üzemórákról, a vízmennyiségekről és a meghibásodásokról, amelyek alapján üzemi riportok is készíthetők.

MM: Miért a Siemens rendszereire esett a választás?

B.M.: Körülbelül három és fél évtizede vagyunk Siemens-partnerek Magyarországon. Évtizedek óta használjuk a berendezéseiket, és már több ezer Siemens-eszközt telepítettünk. A választás mögött tehát hosszú távú tapasztalat állt. Elégedettek vagyunk a berendezésekkel, jó műszaki színvonalat képviselnek és megbízhatóak. Néha viccesen azt is mondjuk, hogy talán túlságosan jók: vannak olyan általunk telepített Siemens-berendezések, amelyek már 25 éve működnek. A Siemensszel való kapcsolatunk egészen a kilencvenes évek elejéig nyúlik vissza.

Három hónap alatt kulcsrakészen

MM: Mi jelentette a projekt legnagyobb kihívását, és mennyi időt vett igénybe a megvalósítás?

B.M.: Magyarországon sok hasonló projektet valósítottunk már meg, ezért maga a technológia számunkra ismert volt. A romániai leányvállalatunk azonban akkor még induló vállalkozásnak számított, ezért helyben a megfelelő személyzeti és szervezeti hátteret is fel kellett építenünk. Ez volt az egyik első olyan esetünk, amikor egy másik országban saját bázissal, saját munkatársakkal és saját szervezeti struktúrával dolgoztunk.

Az előkészítés három-öt hónapot vett igénybe: ebbe beletartoztak az egyeztetések, a műszaki koncepció kialakítása és az ajánlatadás. Ezután körülbelül egy hónap volt az anyagbeszerzés, egy hónap a gyártás, és összességében mintegy három hónap alatt kulcsrakészen elkészült a projekt. Vagyis az előkészítési idő hosszabb volt, mint maga a megvalósítás. Az átadás részeként teljes körű oktatást is biztosítottunk. Egy új technológiával szemben eleinte természetes az idegenkedés, de amikor az üzemeltetők látták, hogy az automatizálás könnyebbé teszi a munkájukat, növeli az üzembiztonságot, valamint csökkenti a meghibásodások számát és a kiesési időt, gyorsan elfogadták az új rendszert.

Üzembiztonság és hatékonyabb működés

MM: Mit tekint a Hargita Gyöngye beruházás legfontosabb eredményének?

B.M.: Hiszek abban, hogy az automatizálás szinte bármely vállalat életét könnyebbé tudja tenni. Növeli az üzembiztonságot, és csökkentheti az üzemeltetési költségeket, legyen szó például villamosenergia-, víz- vagy akár vegyszerfelhasználásról. Egyre fontosabb szempont a munkaerőhiány is. Ha bizonyos folyamatokat automatizálni lehet, azzal csökkenthető az élőmunkaigény, miközben kiszámíthatóbbá válik az üzemeltetés.

Számunkra pedig ez a beruházás az egyik első fontos bemutatkozást jelentette a térségben. Innen tovább tudunk lépni: a mesterséges intelligencia, az adatbányászat és más új fejlesztések a jövőben további lehetőségeket kínálnak az ásványvíziparban és a közüzemi szektorban egyaránt.

„Az ásványvízgyártó számára az automatizálással egy biztonságosabb, könnyebben felügyelhető, korszerű rendszer jött létre, aminek a cég jövőjében különösen nagy jelentősége van.”

– Dr. Berzsenyi Miklós, a Controlsoft Kft. ügyvezetője.

Több mint három évtized az automatizálásban

MM: Bemutatná röviden a Controlsoft Kft.-t?

B.M.: A céget 1991-ben alapította édesapám néhány korábbi kollégájával. A Veszprém megyei vízműnél dolgoztak, és amikor egy profiltisztítás során megszűnt a részlegük, úgy gondolták, hogy az ott felhalmozott tudást érdemes továbbvinni. Az első időszakban főként ivóvíz- és szennyvízprojektekkel foglalkoztunk. Az irányítástechnika mellett később megjelent a komplett villamos kivitelezés is: ma a transzformátortól a kábelezésen és az elosztószekrényeken át egészen a műszerezésig teljes rendszereket tudunk megvalósítani. Mindig fontos volt számunkra a saját szoftverfejlesztés és a kutatás-fejlesztés is. A járműiparban többek között a Mercedes kecskeméti és brémai üzemeiben végeztünk munkát. Magyarország mellett eddig 13 országban dolgoztunk, jelenleg pedig az egyik legfontosabb külföldi irány számunkra a romániai piac.

www.controlsoft.hu, www.siemens.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!