Connect with us
Hirdetés

Ipar

Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden

A légiközlekedési informatikai megoldásokat fejlesztő Lufthansa Systems Hungária a szegedi belváros szívében található TILIA irodaházban alakította ki új, 1200 négyzetméteres irodáját. Az épület nemcsak modern technológiai feltételeket biztosít, hanem kiemelten dolgozóbarát, ergonomikus környezetet is teremt a közel 80 munkatárs számára.

A Lufthansa Systems a világ egyik vezető IT-szolgáltatója a légiközlekedés területén, több mint 350 ügyféllel világszerte. A portfóliójába tartozó termékek és szolgáltatások a légitársaságok minden üzleti folyamatát lefedik – a pilótafülkében, az utastérben és a földön egyaránt. A cég 1995-ben hozta létre magyarországi leányvállalatát. A Lufthansa Systems Hungária 15 fővel indult, azóta a jelentős és dinamikus létszámbővítés eredményeként mára már több mint 800, magasan képzett szakembert foglalkoztat. A vállalat működésében kiemelt szerepet játszik a munkavállalói élmény és jóllét – ennek érdekében nagy hangsúlyt fektet a támogató vállalati kultúrára, és ennek megfelelő munkakörnyezet kialakítására.

Funkcionális kialakítás a növekedés szolgálatában

Az egyik vezérelv egy olyan munkahely létrehozása volt, amely nemcsak technológiai szempontból korszerű, de a mindennapi munkavégzést is kényelmesebbé teszi. A TILIA irodakomplexumban kialakított új szegedi irodában a három zónára tagolt teret – két irodaterületet klasszikus munkaállomásokkal, valamint egy közösségi blokkot előadótérrel, étkezővel, lobby-val és rekreációs térrel – kifejezetten a hibrid munkavégzés és a hatékony kollaboráció támogatására alakították ki.

„Szegedi csapatunk az elmúlt öt évben dinamikusan növekedett. Bármennyire is szerettük korábbi irodánkat, úgy gondoljuk, hogy a modern és ergonomikus TILIA irodaház új távlatokat nyit számunkra. Biztos vagyok benne, hogy kollégáink kedvelni fogják ezt a munkakörnyezetet, sikeresen hozzájárulva innovatív légiközlekedési informatikai projektjeinkhez, szoros együttműködésben budapesti központunkkal és anyavállalatunk, a Lufthansa Systems nemzetközi hálózatával” – tette hozzá Stephan Neumann, a Lufthansa Systems Hungária ügyvezető igazgatója.

Modern technológia és fenntarthatóság kéz a kézben

Az új iroda legmodernebb technológiai megoldásai közé tartoznak a tárgyalók falára szerelt foglaltságjelző panelek, valamint a nagy tárgyalóban alkalmazott videókonferenciás rendszer: itt fixen beépített eszköz teszi lehetővé, hogy a kollégák saját eszköz használata nélkül is csatlakozhassanak a hívásokhoz. Ugyanitt egy többképernyős megoldást alakítottak ki: két falon összesen három nagy kijelzőn jelenhet meg külön a kamerakép és a megosztott tartalom az online meetingek során. A flip-top asztalok pedig lehetővé teszik, hogy a helyiség gyorsan és egyszerűen workshopok megtartására is alkalmassá váljon.

Az iroda kiválasztásánál a cég számára kiemelt szempont volt a fenntarthatóság: az irodaház fejlesztője – Szegeden elsőként – a legmagasabb nemzetközi minősítések, köztük a BREEAM Excellent, a WELL Platina és az Access4you Gold tanúsítvány elérésére törekszik. Ez jól illeszkedik a Lufthansa Systems Hungária környezettudatosságot támogató vállalati szemléletéhez is.

Több mint munkahely: egy közösségi tér, ahová jó megérkezni

Kiemelt szempont volt a tervezés során, hogy az iroda ne csupán a munkavégzés helye legyen, hanem egy olyan közösségi tér is, amely támogatja a személyes kapcsolatok erősítését és a kollégák jóllétét. Ennek megfelelően a légiipari informatikai vállalat nagy hangsúlyt fektet a kényelmi funkciókra is: az irodában tágas, világos étkező és egy kávézótér várja a munkatársakat. A kollégák környezettudatosságát figyelembe véve zárt biciklitárolót is kialakítottak, hiszen sokan kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedéssel érkeznek az irodába. A kikapcsolódást külön rekreációs tér segíti, ahol többek között játékkonzol, darts, csocsó és pingpong várja a kikapcsolódni vágyókat.

„Fontos mérföldkő számunkra, hogy Szeged egyik legmodernebb irodaházában alakíthattuk ki új irodánkat. Az első pillanattól lehetőségünk volt a saját igényeink szerint formálni a teret, így olyan környezet született, amely támogatja a hatékony munkavégzést és a közös alkotást egyaránt. Hiszünk benne, hogy ez az iroda nemcsak kényelmes, hanem inspiráló hely is, ahová a kollégák szívesen érkeznek meg nap mint nap” – hangsúlyozta Fritz Zsombor, a Lufthansa Systems Hungária szegedi csapatának site managere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az Ozempic hatása már az élelmiszeriparban is érezhető: tényleg egyre kevesebbet eszünk?

A gyógyszeripar már az étkezési szokásainkat is befolyásolja: így reagálnak az élelmiszergyártók a legújabb trendekre.

Nemzetközi kutatások szerint a GLP-1 alapú gyógyszereket (ilyen például az elmúlt években elhíresült Ozempic is) használó fogyasztók és háztartások körében egyértelmű változások tapasztalhatóak az étkezési szokásokban: kevesebb mennyiséget, kisebb adagokat fogyasztanak, és ki is hagynak étkezéseket. Bár első hallásra elenyészőnek gondolhatnánk a hatását, valójában érzékelhető károkat okoz az élelmiszeriparnak a testsúlycsökkentésre használt gyógyszerek terjedése. A német YouGov becslése szerint az új étkezési trend évi körülbelül 325 millió eurós korrigált árbevétel visszaesést okoz az ország gazdaságának.1

Az élelmiszeripar bevételei is karcsúbbá válnak?

A nemzetközi kutatási eredmények két új tendenciát támasztanak alá az élelmiszeriparban: egyrészt kisebb adagokra és kevesebb étkezésre tartanak igényt a gyógyszeres segítséggel fogyókúrázni vágyók, másrészt pedig a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap náluk a minőség kérdése. A BSI által végzett, önbevalláson alapuló panelkutatása szerint a GLP-1 alapú készítményt használók 74%-a azt nyilatkozta, hogy fontosabb számára egy adagon belül a minőség, mint a mennyiség. Az egyértelmű előnyöket felsorakoztató termékekért átlagosan 28%-os árprémiumot is elfogadhatónak tartottak.2

Éppen ezért elmondható, hogy az élelmiszeriparnak nem egy disztópiára kell felkészülnie: téves azt gondolni, hogy a minőségi, kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú, finom ételeket tablettákra cserélné a társadalom. Ha viszont egy egyre növekvő célcsoport fokozatosan kevesebbet, kisebb adagokat eszik, az impulzusvásárlásokat pedig tudatos választásra cseréli, akkor az élelmiszeripar termékfejlesztési logikájának is változnia kell. 

Az ár-érték arány újraértelmezése is elkezdődött

Korábban megfigyelhető volt az élelmiszeriparban, hogy a nagyobb kiszerelésű termékeket értékelték jó ár-érték arányúnak. Ezzel szemben az új trendből kirajzolódni látszanak a modern fogyasztói igények: kellemes ízvilág és egészséges tápanyagtartalom ugyanabban a termékben, nagyobb fehérje- és rosttartalom, könnyebb ételek. Azoknak a gyártóknak, akik időben szeretnének reagálni a változásokra, érdemes kisebb, praktikus kiszerelésekben gondolkodniuk, valamint olyan termékeket fejleszteniük, amelyek “diétás” ízvilág nélkül hordozzák magukban egy kiegyensúlyozott, tudatosan összerakott étrend minden előnyét. A fehérjedús müzliszeletektől a magas rosttartalmú italokon át a cukormentes édességekig számos termék világít rá arra, hogy a mennyiségnél fontosabbá vált az innovatív, tudatos megközelítés.

A gyártók felelőssége a társadalom egészére kiterjed

Fontos hangsúlyozni, hogy az élelmiszergyártóknak a felhasználói igények kielégítése mellett erős társadalmi szerepük is van. Ha a piacon elérhetőek az egészséges, akár a fogyni vágyók étrendjébe is beilleszthető alternatívák, azzal a csodadiéták és a trendalapú módszerek helyett a valódi, hosszú távon fenntartható életmódváltást támogathatják. Ez a készételektől kezdve a péksüteményeken és a snaceken át a reggelikig, italokig és desszertekig szinte bármilyen kategóriát jelenthet.

„Gyártóként azzal kell foglalkoznunk, hogy milyen ételekkel tudjuk segíteni a vásárlókat a mindennapokban. Szerintem ma már kevés annyit írni egy csomagolásra, hogy »diétás«: legyen világos, miből készül a termék, milyen a tápértéke, és hogyan illeszthető be az étrendbe. Közben az íz és az elkészítés is számít, mert egy hosszú munkanap végén is szeretnénk jót enni, lehetőleg különösebb bonyodalom nélkül. A Szafinál ezekre a szempontokra építünk. A GLP-1 körüli változások kapcsán is abban látom a feladatunkat, hogy segítsük a tudatos választást, és olyan élelmiszereket kínáljunk, amelyeket a vásárlók hosszú távon is szívesen fogyasztanak.”

– mondta Ipsits Anita, a Szafi tulajdonosa és ügyvezetője. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra

A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.

Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.

A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta

Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.

A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.

A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.

Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.

Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság

A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.

A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.

A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.

Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti

A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.

A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.

A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.

A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.

Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.

A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.

varinex.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss