Ipar

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi szintű kutatási eredményei erősítik a jövő szakembereinek képzését

Dr. Bokor József, a győri Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora, stratégiai kutatási tevékenységeinek irányításával és koordinálásával kapcsolatos teendők ellátását végző elnöki megbízottja szerint az intézmény mára a nemzetközi felsőoktatás fontos szereplőjévé vált, amely az élenjáró technológiákat, a fenntarthatóságot és a versenyképességet fókuszba helyezve ad gyakorlati válaszokat a globális kérdésekre.

Magas színvonalú képzéseibe folyamatosan beépíti kutatási eredményeit, és hallgatóit is bevonja a tudományos tevékenységekbe. Mindezt a közelmúltban lezajlott kari átalakulások is erősítik.

A Széchenyi István Egyetem az elmúlt évtizedben jelentős fejlődési utat járt be, amelynek eredményeként ma már nemcsak a hazai, de a nemzetközi felsőoktatás egyre meghatározóbb szereplője is – állítja dr. Bokor József, az intézmény kutatóprofesszora, elnöki megbízottja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. „Amikor az egyesült államokbeli Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) dolgoztam, megtapasztaltam annak előnyeit, ha egy laboratórium több tanszék, így több tudományterület kutatóit fogja össze. A Széchenyi István Egyetem e nemzetközi jógyakorlatokat is felhasználva mára egy széles kapcsolati hálóval rendelkező, a nemzetközi rangsorokon egyre előkelőbb helyeken jegyzett, a valós kihívásokra gyakorlati válaszokat kínáló intézménnyé vált” – mondta.

Hozzátette: már 13 évvel ezelőtt, az intézmény első kompetenciaközpontja, a Járműipari Kutatóközpont (JKK) indulásakor is példaként tekintettek az MIT-re, így a tudományterületek együttműködésével erősödhettek a kutatások. „Ahogy az egyetem, úgy a JKK is jelentős és sikeres utat járt be, hiszen a fenntartható közlekedés, az elektromobilitás és az autonóm járművek meghatározó műhelyévé vált, amely kutatásait többek között olyan jövőbemutató területeken végzi, mint az önvezető járműirányítási rendszerek, a telekommunikáció, a gépi tanulás, a környezetérzékelés és a mesterséges intelligencia” – emelte ki. A Széchenyi-egyetem az aktuális technológiai kihívásokra reagálva és a jövő versenyképességét szem előtt tartva többek között e kompetenciák mentén újította meg műszaki karainak struktúráját, egyszerre szolgálva a tudásalapú gazdaság megerősítését, a hallgatóbarát és piacképes oktatást, a vállalati és ipari kapcsolatok elmélyítését, valamint a nemzetközi láthatóság növelését.

Dr. Bokor József megjegyezte, a Széchenyi-egyetem jól használja ki a több tudományterületet felölelő, multidiszciplináris tudását. Példaként említette a JKK szoros kapcsolatát az intézmény digitalizációval, automatizációval, 5G-vel, mesterséges intelligenciával és drónokkal foglalkozó Digitális Fejlesztési Központjával, a precíziós gazdálkodás terén mosonmagyaróvári Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontjával, valamint a széles körű partnerségek kiépítését rangos kutatóintézetekkel, így a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) vagy az Autonóm Rendszerek és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriummal. Az intézmény kompetenciaközpontjai olyan kutatási, fejlesztési és innovációs potenciállal rendelkeznek, amelyek megalapozták a tudomány és az ipar találkozásaként szolgáló innovációs parkok létrehozását, azok sikeres működését és a már említett kari strukturális változásokat is.

A kutatóprofesszor úgy látja, hogy mindez rendkívül pozitív hatással van a jövő szakember-generációira is, akik valós, gyakorlati projektekbe kapcsolódhatnak be. „A kutatási eredményeket az intézmény az oktatásba is visszaforgatja, így a kutató kollégák mellett a hallgatók tudományos tevékenysége is egyre erősödhet. A Széchenyi-egyetem korszerű tudást, modern infrastruktúrát és olyan komplex támogatást biztosít, amelyet fiataljaink megfelelően ki is használnak, és világszínvonalú eredményeket érnek el. A SZEnergy Team például olyan elektromos járművet fejleszt, amellyel évről évre világcsúccsal előzi meg Európa meghatározó műszaki egyetemeinek hallgatói csapatait” – húzta alá.

Hangsúlyozta: az intelligens rendszerek a fenntarthatóság szempontjából is fontos kutatási területet jelentenek, hiszen az intelligens város, az energetikai hatékonyság, a fenntartható mobilitás kulcskérdéseket hordoznak az élhető jövő szempontjából, ahogy korunkban a védelmi innovációk is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. „A mesterséges intelligencia magasabb szintű alkalmazása ezeken a területeken ugyancsak kiemelt jelentőségű, amelyeknek a Széchenyi István Egyetem a jövőben is meghatározó szereplője lehet” – fűzte hozzá.

Az intézmény műszaki karai augusztus 1-től működnek az új struktúrában. A megújulás során nagy figyelmet kaptak az informatikai és mesterséges intelligenciához kapcsolódó kompetenciák mellett a járműipari és gépészeti tudás integrálása, valamint a közlekedésmérnöki és logisztikai képzési területek összehangolása. Az egyik újonnan létrejött szervezeti egységet, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar Védelmi Innovációs és Kritikus Infrastruktúra Tanszékét dr. Szauter Ferenc vezeti, aki a JKK központvezetőjeként volt részese a részleg fejlődésének. „Az az út, amelyet az egyetem és azon belül a JKK az elmúlt évtizedben bejárt, megalapozta, hogy az intézmény fontos szereplője legyen az élenjáró technológiák kutatásának és fejlesztésének, és hogy ezekkel hozzájáruljon korunk kihívásainak megoldásához. Emellett továbbra is kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a tehetséggondozásra, hiszen hallgatóink lesznek a jövő szakemberei, akik az új technológiákat értik, használják és fejlesztik majd” – fogalmazott.

Für Balázs, a SZEnergy Team csapatvezetője hozzátette, nagyon büszkék azokra az eredményekre, amelyekkel a Széchenyi-egyetem hírét öregbíthetik a világban, hiszen sikereikben hatalmas szerepet játszik az a háttér, amelyet az intézmény biztosít. „Az egyetem támogatása, kiváló infrastruktúrája, a JKK mentorálása olyan lehetőségeket teremt számunkra, amelyek révén évről évre fejlődni tudunk, és amelyeknek köszönhetően az idén már negyedszer sikerült világcsúccsal nyernünk Európa legjelentősebb energiahatékonysági versenyén” – hangoztatta.

Dr. Horváth Ernő, a JKK tudományos vezetője végezetül elmondta: nagy hangsúlyt fektetnek kutatási eredményeik publikálására, rangos konferenciákon való bemutatására, valamint a nemzetközi, szakmai és tudományos kapcsolatok fejlesztésére is, hozzájárulva ezzel a Széchenyi István Egyetem tudományos tevékenységének és globális láthatóságának további erősítéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:bokor egyetem józsef kutatás széchenyi

Up Next

2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája

Don't Miss

AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon

Ipar

Fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást indított a Kamara a vállalkozásoknak

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogyasztóvédelmi jogi tanácsadással segít a kis- és középvállalkozásoknak megelőzni a költséges jogsértéseket és ez hozzájárul ahhoz, hogy a cégek hatékonyan feleljenek meg a gyorsan változó fogyasztóvédelmi előírásoknak.

A fogyasztóvédelem napjainkban már nem csupán jogi kötelezettség, hanem fontos üzleti érdek is. A problémák megelőzése, a megfelelő belső folyamatok kiépítése és a naprakész tudás jelentősen csökkentheti a kockázatokat, és a potenciális bírságok is elkerülhetőek. Ennek érdekében hozta létre a Kamara a Vállalkozásfejlesztési Projekt részeként az Országos Vállalkozói Munkacsoport-hálózat és Kamarai Workshop-projektet (OVK-TÁR) Magyarország Kormányának támogatásával. A kezdeményezés gyakorlati segítséget nyújt a vállalkozásoknak a jogszabályi megfeleléshez. A programban a vállalkozások térítésmentesen vehetnek igénybe fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást, valamint ingyenes fogyasztóvédelmi kisokost és panaszkezelési folyamatábrát is rendelkezésükre bocsátanak.

A szolgáltatás az ország számos területi kereskedelmi és iparkamaráján keresztül érhető el. A Budapesti, a Csongrád-Csanádi, a Hajdú-Bihar Vármegyei, a Heves Vármegyei, a Pest Vármegyei és Érdi, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei, a Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei, valamint a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe. Az ügyfélfogadás a kamarák által meghatározott időpontokban történik.

Egy apró hiba, legyen szó hiányos ÁSZF-ről (Általános Szerződési Feltételek), késve megválaszolt fogyasztói panaszról vagy pontatlan webáruházi tájékoztatásról, ma már jelentős fogyasztóvédelmi eljárást vagy bírságot vonhat maga után. A hatósági tapasztalatok szerint a jogsértések nagy része nem szándékos, hanem a hiányos belső folyamatokból, elavult dokumentumokból vagy a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad.

Gyakori problémák közé tartozik a panaszok késedelmes kezelése, a panasz és a minőségi kifogás összekeverése, a jótállási és szavatossági szabályok téves alkalmazása, valamint az ártájékoztatás vagy az online elállási jog hibás ismertetése. Az online kereskedők számára már kötelező az elektronikus elállási funkció biztosítása is.

Tanácsadási időpontok:

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00

Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara: minden hétfőn és szerdán 9:00–12:00

Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden kedden 12:00–16:00 (kizárólag online)

Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00

Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara: minden pénteken 9:00–13:00

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: a tanácsadás szeptemberben indul.

A Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a szolgáltatás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe.

A részletes információkról és a jelentkezés módjáról az érintett területi kereskedelmi és iparkamarák nyújtanak tájékoztatást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az LG Electronics 600 kW-os hűtőfolyadék-elosztó egysége NVIDIA tanúsítást szerzett

Az LG Electronics (LG) 600 kW-os hűtőfolyadék-elosztó egysége (Coolant Distribution Unit, CDU) hivatalos NVIDIA-tanúsítást szerzett. Ez a mérföldkő igazolja az LG folyadékhűtési megoldásainak és hőmenedzsment-technológiájának megbízhatóságát és hatékonyságát az NVIDIA AI- infrastruktúrákra vonatkozó szabványainak megfelelően, támogatva a vállalat további terjeszkedését az AI-adatközpontok hűtési piacán.

Megbízható partner a globális felhőszolgáltatók számára

Az LG azon kevés vállalatok egyike világszerte, akik sikerrel teljesítették az NVIDIA műszaki ellenőrzési eljárását, amely során az LG 600 kW-os CDU-ját több mint 100 műszaki értékelési kritérium alapján igazolták. Ezek a kritériumok a hűtési teljesítmény, a megbízhatóság és a hibatűrési képességek szabványosítását szolgálják nagy számítási sűrűségű AI-adatközpontok számára.

A tanúsítás stratégiai mérföldkő az LG számára, és megerősíti a vállalat pozícióját mint az NVIDIA hivatalosan is elismert partnere az AI-adatközpontinfrastruktúra számára. A globális felhőszolgáltatók (hyperscalers) és adatközpont-üzemeltetők számára ez a minősítés nagyobb biztonságot nyújt a beszállító kiválasztásakor, mivel csökkenti a beszerzési kockázatokat, és felgyorsítja a nagyléptékű AI-infrastruktúra-telepítésekhez szükséges minősítési folyamatot.

Chip-to-Chiller hűtési megoldásszolgáltató

Az LG NVIDIA-tanúsítással rendelkező 600 kW-os CDU-ját a nagy hőtermelésű AI-GPU-k (AI-feladatokra használt grafikus feldolgozóegységek) hőterhelésének kezelésére tervezték. A Direct-to-Chip (DTC, közvetlen chip-hűtés) folyadékhűtési megoldás alkalmazásával az egység a hűtőfolyadékot közvetlenül a hőtermelő komponensekhez – mint a GPU-khoz és CPU-khoz – juttatja, így az a meglévő léghűtéses infrastruktúrával együttműködő, nagy hatékonyságú „hibrid hűtési” rendszert hoz létre.

Az egységet ±0,25 °C-os hőmérséklet-szabályozási pontosság elérésére tervezték, ami elősegíti a rendszer hőmérsékleti stabilitásának javítását és az AI-szerverek megbízható működését. Az egység emellett virtuális szenzortechnológiát alkalmaz a valós idejű felügyelet és a szivárgásérzékelés biztosítása érdekében. Az LG Data Center Cooling Control Manager (DCCM, adatközponthűtésvezérlés-kezelőrendszer) rendszerével együtt a megoldás prediktív vezérlést és központosított felügyeletet tesz lehetővé, miközben szabványos kommunikációs protokollokon keresztül támogatja az adatközpont-menedzsment rendszerekkel való zökkenőmentes integrációt.

Az átfogó megbízhatóság biztosítása érdekében az LG ezeket a megoldásokat saját, Phjongthekben található Chip-to-Chiller (a chiptől a folyadékhűtőig) vizsgálati központjában értékeli. A vállalat itt a teljes hűtési lánc rendszerszintű tranziens válaszait, hőmérséklet-változásait és kis terhelés melletti stabilitását teszteli – az AI-chipek terhelésétől és a hűtőlemezektől, a CDU-n át, a folyadékhűtőig. Az NVIDIA szigorú hibatűrési követelményeinek megfelelő CDU-t úgy tervezték, hogy rendkívül megterhelő körülmények között is megőrizze működési stabilitását.

Az LG átfogó Chip-to-Chiller portfóliójával tovább kívánja erősíteni pozícióját az AI-adatközpontinfrastruktúrák megbízható partnereként, teljeskörű hőmenedzsment-megoldásokat kínálva a chipektől a központi hűtőrendszerig. A vállalat teljes körű kínálatába hűtött vizet előállító folyadékhűtők, a hűtőfolyadékot elosztó CDU-k, valamint az AI-chipeket közvetlenül hűtő hűtőlemezek tartoznak – ezek az AI-adatközpontok folyadékhűtési rendszereinek alapvető elemei.

Az AI-infrastruktúrával kapcsolatos képességek bővítése

Ez a tanúsítás kiindulópontot jelent az LG AI-infrastruktúrához kapcsolódó üzleti tevékenységének szélesebb körű bővítéséhez. A jövőben az LG sorra tervezi megszerezni az NVIDIA tanúsítását nagykapacitású CDU-kínálatának modelljeire, köztük az 1 MW-os, 2,5 MW-os és 4 MW-os egységekre.

Az LG CDU-jai a vállalat fűtési-, szellőztetési- és légkondicionálási szektorban felhalmozott 60 éves mérnöki szakértelmére épülnek. A készülékek, melyeket a nagy számítási sűrűségű AI-adatközpontok környezetéhez terveztek, pontos hőmérséklet-szabályozást, fejlett vezérlési képességeket és magas fokú megbízhatóságot kínálnak. A vállalat továbbá azzal erősíti versenyképességét, hogy házon belül gyárt kulcsfontosságú alkatrészeket, köztük inverterrendszereket és mágnescsapágyas kompresszorokat – ezek az alaptechnológiák az LG folyadékhűtő-portfóliójában széles körben alkalmazott megoldások.

Az LG a közelmúltban jelentős globális adatközpont-hűtési projekteket nyert el, köztük észak-amerikai felhőszolgáltatók létesítményeit, valamint a Jakartában található Sinar Mas adatközpontot, az SM+ Data Center kiemelt, AI-használatra kész létesítményét. Kulcsfontosságú technológiai kompetenciáira építve az LG célja, hogy növelje globális megrendeléseit és bővítse stratégiai partnerségeit a következő generációs AI-adatközpontok piacán.

„Az AI-adatközpontok folyamatos bővülésével minden eddiginél nagyobb az igény a megbízható folyadékhűtési megoldásokra”

– mondja James Lee, az LG energetikai megoldásokért felelős üzletágának (ES Company) elnöke.

„Fejlett hűtéstechnológiáinkat az LG Csoport integrált infrastruktúra-képességeivel ötvözve olyan teljes körű megoldásokkal bővítjük AI-infrastruktúra üzletünket, amelyek hozzájárulnak a fizikai mesterséges intelligencia megvalósításához, melynek keretében az AI a valós környezetekben teremt értéket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Így csökkenthető a többszázmilliárd dolláros klímakockázat az adatközpontokban

A világon működő adatközpontok összesített eszközértékének több mint egyharmadát, 388 milliárd dollárt kitevő értékvesztést okozhatnak a be nem árazott éghajlati kockázatok a Schneider Electric Research Institute és az SE Advisory Services friss tanulmánya szerint. A megoldást a klímaváltozás hatásait figyelembe vevő proaktív alkalmazkodás jelentheti olyan lépésekkel, mint PPA-k megkötése, folyadékhűtés alkalmazása vagy mikrohálózatok kiépítése.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata által nyilvánosságra hozott új elemzés egyik fő tanulsága, hogy az éghajlati kockázatokat még mindig nem veszik figyelembe a szükséges mértékben az adatközpontok fizikai eszközállományának értékelése során, és emiatt elmaradnak azok a lépések is, amelyek csökkenthetnék az esetleges károkat. Pedig a tanulmány szerint a strukturált, ellenállóképességet erősítő beruházások egyharmadával mérsékelhetik az éghajlati kockázatoknak való kitettséget.

A Schneider Electric Research Institute és az SE Advisory Services által készített elemzés számszerűsíti is, hogy az éghajlati kockázatok mekkora értékvesztést okozhatnak. A mesterséges intelligencia-korszak (MI) leggyorsabban bővülő eszközállománya, az adatközpontok esetében ez 388 milliárd dollárnyi – a globális adatközponti eszközérték több mint egyharmadát (38 százalék) jelentő – be nem árazott éghajlati kitettséget jelent, és egyben azt is mutatja, hogy mekkora lehetőségek rejlenek az ellenállóképességet növelő beruházásokban.

A tanulmány rámutat arra is, hogy az új, kimondottan az MI használat támogatására létrejövő adatközpontokban az egy GW-ra jutó fizikai kockázat mintegy 2,6-szor magasabb, mint a meglévő létesítményekben, ami elsősorban a nagyméretű leállások nagyobb pénzügyi hatásának tudható be. A mesterséges intelligencia használat jövőbeli alakulását bemutató különböző forgatókönyvekkel számolva a tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy az éghajlati kockázatoknak kitett eszközállomány, a jelenleg tervezés és építés alatt álló adatközpontokat figyelembe véve jelentős mértékben bővülhet, és 388 milliárd dollárról 1,0 és 3,7 billió dollár közé emelkedhet.

Az elemzés alapján az éghajlati kockázatoknak való kitettség régiónként jelentősen eltér, ami a helyi veszélyek és hőterhelés, az energia- és hálózati jellemzők, valamint a zavarok beszállítói láncra való tovább terjedése közötti különbségekre vezethető vissza. Kína (56 százalék) és Európa (53 százalék) közel kétszer olyan mértékben ki van téve az értékcsökkenés kockázatának, mint az Egyesült Államok (28 százalék) és az APMEA-régió (Ázsia és a Csendes-óceáni térség, Közel-Kelet és Afrika – 28%).

A tanulmány az éghajlati kockázatok által veszélyeztetett öt fő területet azonosít, a hűtést, az üzletmenet megszakadását, a fizikai károkat, a fűtési hatékonyságot és a szén-dioxid-költségeket. Egy éghajlati tényezőkkel kiigazított értékelési modell alkalmazásával a tanulmány a fizikai veszélyeket és az átállási kockázatokat diszkontált cash flow-hatásokká alakítja át, így ellenőrizhető, létesítményi szintű becsléseket adva az eszközérték-veszteségről.

Az elemzés szerint 2025-ben a globális természeti katasztrófákból származó veszteségek körülbelül 170 milliárd dollárral meghaladták a biztosítási fedezetet. Ez a különbség évente 6–10 százalékkal növekszik, így az éghajlati veszélyek erősödésével az eszközök tulajdonosai egyre nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az adatközpontok üzemeltetői és tulajdonosai számára ez azt jelenti, hogy az éghajlati kockázatok egyre inkább kívül esnek a biztosítási fedezeten, ami még inkább rámutat arra, hogy mennyire fontos, hogy a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség szempont legyen a létesítmények tervezésénél és üzemeltetésénél.

Az alkalmazkodás haszna

A kutatás megállapítja, hogy az éghajlati változásokkal szembeni ellenállóképesség érdekében végzett beruházások jelentős értéket képesek megóvni. A proaktív alkalmazkodás 150 milliárd dollár nettó védett értéket eredményez a meglévő létesítményeknél, ami minden tesztelt forgatókönyv szerint a kockázatnak kitett érték 30–39 százalékát teszi ki. Azok számára, akik már alkalmazzák az olyan intézkedéseket, mint a PPA-k (zöldáram-vásárlási megállapodás), a folyadékhűtés, a mikrohálózatok és az éghajlati szempontokat figyelembe vevő telephelyválasztás, a tanulmány pénzügyi keretrendszert is kínál, amivel számszerűsíthető, hogy ezek a lépések milyen mértékben növelik a védett eszközállományt.

„Az éghajlati kockázatot nem lehet beárazni anélkül, hogy felmérnénk azokat létesítményi szinten is. Ez a modell kiküszöböli ezt a vakfoltot, és részletes, ellenőrizhető értékeléseket állít elő, amelyek az egyes eszközöktől a globális portfóliókig terjednek, és közvetlenül felhasználhatók az alkalmazkodást segítő intézkedések meghozásához. A legellenállóbb létesítmények azok lesznek, amelyek olyan energiatechnológiával és intelligens rendszerekkel rendelkeznek, amelyekkel előre felmérhetik az éghajlati kockázatokat, alkalmazkodni tudnak hozzájuk és reagálni tudnak rájuk”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

A teljes jelentés, melynek címe: „The Repricing of Compute: The Economics of Climate Risk and Resilience for AI-Era Capital”, innen tölthető le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!