Connect with us
Hirdetés

Ipar

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi szintű kutatási eredményei erősítik a jövő szakembereinek képzését

Dr. Bokor József, a győri Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora, stratégiai kutatási tevékenységeinek irányításával és koordinálásával kapcsolatos teendők ellátását végző elnöki megbízottja szerint az intézmény mára a nemzetközi felsőoktatás fontos szereplőjévé vált, amely az élenjáró technológiákat, a fenntarthatóságot és a versenyképességet fókuszba helyezve ad gyakorlati válaszokat a globális kérdésekre.

Magas színvonalú képzéseibe folyamatosan beépíti kutatási eredményeit, és hallgatóit is bevonja a tudományos tevékenységekbe. Mindezt a közelmúltban lezajlott kari átalakulások is erősítik.

A Széchenyi István Egyetem az elmúlt évtizedben jelentős fejlődési utat járt be, amelynek eredményeként ma már nemcsak a hazai, de a nemzetközi felsőoktatás egyre meghatározóbb szereplője is – állítja dr. Bokor József, az intézmény kutatóprofesszora, elnöki megbízottja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. „Amikor az egyesült államokbeli Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) dolgoztam, megtapasztaltam annak előnyeit, ha egy laboratórium több tanszék, így több tudományterület kutatóit fogja össze. A Széchenyi István Egyetem e nemzetközi jógyakorlatokat is felhasználva mára egy széles kapcsolati hálóval rendelkező, a nemzetközi rangsorokon egyre előkelőbb helyeken jegyzett, a valós kihívásokra gyakorlati válaszokat kínáló intézménnyé vált” – mondta.

Hozzátette: már 13 évvel ezelőtt, az intézmény első kompetenciaközpontja, a Járműipari Kutatóközpont (JKK) indulásakor is példaként tekintettek az MIT-re, így a tudományterületek együttműködésével erősödhettek a kutatások. „Ahogy az egyetem, úgy a JKK is jelentős és sikeres utat járt be, hiszen a fenntartható közlekedés, az elektromobilitás és az autonóm járművek meghatározó műhelyévé vált, amely kutatásait többek között olyan jövőbemutató területeken végzi, mint az önvezető járműirányítási rendszerek, a telekommunikáció, a gépi tanulás, a környezetérzékelés és a mesterséges intelligencia” – emelte ki. A Széchenyi-egyetem az aktuális technológiai kihívásokra reagálva és a jövő versenyképességét szem előtt tartva többek között e kompetenciák mentén újította meg műszaki karainak struktúráját, egyszerre szolgálva a tudásalapú gazdaság megerősítését, a hallgatóbarát és piacképes oktatást, a vállalati és ipari kapcsolatok elmélyítését, valamint a nemzetközi láthatóság növelését.

Dr. Bokor József megjegyezte, a Széchenyi-egyetem jól használja ki a több tudományterületet felölelő, multidiszciplináris tudását. Példaként említette a JKK szoros kapcsolatát az intézmény digitalizációval, automatizációval, 5G-vel, mesterséges intelligenciával és drónokkal foglalkozó Digitális Fejlesztési Központjával, a precíziós gazdálkodás terén mosonmagyaróvári Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontjával, valamint a széles körű partnerségek kiépítését rangos kutatóintézetekkel, így a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) vagy az Autonóm Rendszerek és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriummal. Az intézmény kompetenciaközpontjai olyan kutatási, fejlesztési és innovációs potenciállal rendelkeznek, amelyek megalapozták a tudomány és az ipar találkozásaként szolgáló innovációs parkok létrehozását, azok sikeres működését és a már említett kari strukturális változásokat is.

A kutatóprofesszor úgy látja, hogy mindez rendkívül pozitív hatással van a jövő szakember-generációira is, akik valós, gyakorlati projektekbe kapcsolódhatnak be. „A kutatási eredményeket az intézmény az oktatásba is visszaforgatja, így a kutató kollégák mellett a hallgatók tudományos tevékenysége is egyre erősödhet. A Széchenyi-egyetem korszerű tudást, modern infrastruktúrát és olyan komplex támogatást biztosít, amelyet fiataljaink megfelelően ki is használnak, és világszínvonalú eredményeket érnek el. A SZEnergy Team például olyan elektromos járművet fejleszt, amellyel évről évre világcsúccsal előzi meg Európa meghatározó műszaki egyetemeinek hallgatói csapatait” – húzta alá.

Hangsúlyozta: az intelligens rendszerek a fenntarthatóság szempontjából is fontos kutatási területet jelentenek, hiszen az intelligens város, az energetikai hatékonyság, a fenntartható mobilitás kulcskérdéseket hordoznak az élhető jövő szempontjából, ahogy korunkban a védelmi innovációk is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. „A mesterséges intelligencia magasabb szintű alkalmazása ezeken a területeken ugyancsak kiemelt jelentőségű, amelyeknek a Széchenyi István Egyetem a jövőben is meghatározó szereplője lehet” – fűzte hozzá.

Az intézmény műszaki karai augusztus 1-től működnek az új struktúrában. A megújulás során nagy figyelmet kaptak az informatikai és mesterséges intelligenciához kapcsolódó kompetenciák mellett a járműipari és gépészeti tudás integrálása, valamint a közlekedésmérnöki és logisztikai képzési területek összehangolása. Az egyik újonnan létrejött szervezeti egységet, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar Védelmi Innovációs és Kritikus Infrastruktúra Tanszékét dr. Szauter Ferenc vezeti, aki a JKK központvezetőjeként volt részese a részleg fejlődésének. „Az az út, amelyet az egyetem és azon belül a JKK az elmúlt évtizedben bejárt, megalapozta, hogy az intézmény fontos szereplője legyen az élenjáró technológiák kutatásának és fejlesztésének, és hogy ezekkel hozzájáruljon korunk kihívásainak megoldásához. Emellett továbbra is kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a tehetséggondozásra, hiszen hallgatóink lesznek a jövő szakemberei, akik az új technológiákat értik, használják és fejlesztik majd” – fogalmazott.

Für Balázs, a SZEnergy Team csapatvezetője hozzátette, nagyon büszkék azokra az eredményekre, amelyekkel a Széchenyi-egyetem hírét öregbíthetik a világban, hiszen sikereikben hatalmas szerepet játszik az a háttér, amelyet az intézmény biztosít. „Az egyetem támogatása, kiváló infrastruktúrája, a JKK mentorálása olyan lehetőségeket teremt számunkra, amelyek révén évről évre fejlődni tudunk, és amelyeknek köszönhetően az idén már negyedszer sikerült világcsúccsal nyernünk Európa legjelentősebb energiahatékonysági versenyén” – hangoztatta.

Dr. Horváth Ernő, a JKK tudományos vezetője végezetül elmondta: nagy hangsúlyt fektetnek kutatási eredményeik publikálására, rangos konferenciákon való bemutatására, valamint a nemzetközi, szakmai és tudományos kapcsolatok fejlesztésére is, hozzájárulva ezzel a Széchenyi István Egyetem tudományos tevékenységének és globális láthatóságának további erősítéséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Hat évtizedes múltra építve erősíti tovább globális szerepét a szegedi ContiTech

Hatvanéves fennállását ünnepli idén a ContiTech szegedi gyára, amely az elmúlt évtizedekben a magyar gumiipar meghatározó szereplőjéből Európa egyik legnagyobb textilerősítésű hevedergyárává fejlődött. Termékei világszerte számos iparágban jelen vannak, miközben tevékenysége a gyártáson túl mérnöki és üzleti szolgáltatásokkal is kiegészült.

A szegedi egység tovább erősíti globális pozícióját: a vállalat nemzetközi működését támogató kompetencia központ létszáma a tervek szerint 2027 végéig közel 300 főre emelkedhet, több mint 130 új munkahelyet teremtve. A jubileum alkalmából rendezett eseményen a vállalat képviselői és munkavállalói, valamint Szeged városvezetése közösen tekintettek vissza a gyár hat évtizedes történetére és ünnepelték az eredményeket, amelyekre a cég jövőbeli fejlődése épülhet.

„A szegedi ContiTech hatvanéves múltja bizonyítja, milyen fontos a folyamatos alkalmazkodás a változó gazdasági, piaci és technológiai környezethez. A gyár még a legviharosabb körülmények között is képes volt mindig megújulni és sikeresen integrálódott a nemzetközi vállalatcsoport működésébe. Ma olyan időszakot élünk, amikor a hagyományos gyártási tevékenység mellett az országokon átívelő együttműködés és a magasabb hozzáadott értékű feladatok is egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Célunk, hogy a szegedi tudásra építve tovább erősítsük gyárunk pozícióját a cég globális hálózatában”

– hangsúlyozta az eseményen Horváth Sándor, a ContiTech szegedi gyárának ügyvezetője.

Az 1966-ban alapított szegedi gumigyár hat évtized alatt a magyar ipar meghatározó szereplőjévé, mára pedig Európa egyik legnagyobb textilerősítésű hevedergyárává fejlődött. A dolgozók kezdetben nemcsak működtették, hanem sok esetben egy időben építették is a gyárat, megteremtve azt az összefogásra és elhivatottságra épülő vállalati kultúrát, amely máig meghatározza a szervezet mindennapjait. Nemzetközi elismertségét elsősorban a mélyfúró tömlők gyártásában elért eredményei alapozták meg: az 1980-as években a világon előállított ilyen termékek jelentős része Szegeden készült. Hasonló sikereket ért el a speciális hő- és lángálló megoldások terén, amelyek nemzetközi piacokon is megjelentek, és szabadalmakat, illetve szakmai elismeréseket hoztak. A gyártás mellett mára mérnöki és üzleti feladatokkal is bővült a ContiTech tevékenysége, így fizikai és szellemi munkakörökben egyaránt kínál lehetőségeket a helyi munkavállalóknak.

Még nagyobb szerep jut Szegednek a vállalat globális működésében

A szegedi telephelyen a gyártási tevékenység mellett az üzleti szolgáltató és kompetencia központ mérnöki, üzleti támogató és operatív feladatokkal segíti a vállalatcsoport nemzetközi szervezetét. A központban olyan, magas hozzáadott értékű tevékenységek összpontosulnak, amelyek révén a Szegeden és környékén dolgozó szakemberek nemzetközi csapatokkal együttműködve járulhatnak hozzá a Continental globális folyamatainak működéséhez és fejlesztéséhez.

A kompetencia központ jelenleg mintegy 160 munkatársat foglalkoztat, létszáma pedig a tervek szerint 2027 végéig közel 300 főre emelkedhet. A bővítés több mint 130 új szellemi munkahelyet jelent, és olyan területeket érint, mint az értékesítés és üzletfejlesztés, az ellátási lánc, a mérnöki és műszaki támogatás, valamint a jogi és compliance funkciók. A beruházás nemcsak a vállalat további fejlődését alapozza meg, hanem Szeged gazdasági szerepét és a térség munkaerőpiacát is erősíti.

„Cégünk fejlődése jól példázza, hogyan válhat a helyben felhalmozott tudás és tapasztalat a nemzetközi vállalatcsoport működésének meghatározó erőforrásává. A kompetencia központ bővítésével magasabb hozzáadott értékű feladatok kerülhetnek Szegedre, ami új lehetőségeket teremt a helyi szakemberek számára és a ContiTech hosszú távú versenyképességéhez is hozzájárul. Az elmúlt évek beruházásai és szervezetfejlesztési lépései is ezt az átalakulást támogatták – tulajdonképpen a jövőbe fektettünk be”

– mondta Kalmár Ákos József, a ContiTech szegedi gyárának HR vezetője.

A jövő alapja a szakértelem és az innováció

A több mint 600 munkatársat foglalkoztató gyár és a bővülő szolgáltató központ együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy Szeged a nemzetközi ipari tevékenység mellett az üzleti és mérnöki feladatok területén is egyre jelentősebb szerepet töltsön be. A következő években a technológiai fejlődésre, a digitalizációra, az innovációra és a munkatársak szakmai tudásának fejlesztésére koncentrál majd a ContiTech. A vállalat célja, hogy a hat évtizedes tapasztalatra építve tovább erősítse a szegedi telephely pozícióját a nemzetközi iparban, miközben a város és a régió meghatározó foglalkoztatójaként a térség fejlődéséhez is hozzájárul.

A jubileumi rendezvényen a vállalat képviselői, munkatársai és a város vezetői közösen tekintettek vissza a szegedi gyár 60 éves történetére, valamint a telephely előtt álló fejlődési lehetőségekre. Az ünnepség részeként időkapszulát helyeztek el, emellett elismerésekkel jutalmazták a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégákat, akik évtizedeken át segítették a vállalatot munkájukkal.

„Egy gyár történetét nemcsak a termékei és a fejlesztései határozzák meg, hanem azok az emberek is, akik nap mint nap a sikeréért dolgoznak. A szegedi ContiTech múltja generációk tudásának, munkájának és kitartásának eredménye. Erre az örökségre építve dolgozunk azon, hogy a gyár a jövőben is meghatározó szereplője legyen az iparágnak”

– tette hozzá Horváth Sándor az eseményen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A jövő energiarendszeréhez technológia és gyakorlati tudás is kell

Az elektrifikáció és a digitalizáció együtt teremti meg a hatékonyabb, megbízhatóbb és fenntarthatóbb energiafelhasználás alapjait.

A fejlődéshez azonban a technológiai megoldások mellett mérnöki szaktudásra, korszerű vizsgálati háttérre és a következő szakembergeneráció felkészítésére is szükség van. A Schneider Electric energiatechnológiai partnerként ezt a szemléletet képviseli a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) folytatott együttműködésében is: a vállalat a közelmúltban a Nagyfeszültségű Laboratórium 600 kV-os transzformátorához kapcsolódó berendezések felújításában vállalt szerepet, emellett gyakorlati tapasztalatával az oktatást is támogatja.

Az ipar, az épületek és az infrastruktúra energiaellátásában egyre nagyobb szerepet kapnak a villamos energiára épülő megoldások. A digitalizáció ehhez az energiafelhasználás pontosabb megismerésének és tudatosabb irányításának lehetőségét adja. A két terület összekapcsolásával javítható a működés hatékonysága és megbízhatósága, miközben csökkenthető a környezeti terhelés. A Schneider Electric energiatechnológiai partnerként abban segíti ügyfeleit, hogy ezeket a lehetőségeket a gyakorlatban is kiaknázzák.

Az energiaátmenethez ugyanakkor olyan szakemberekre is szükség van, akik átlátják a villamosenergia-rendszerek és a digitális technológiák összefüggéseit, és ismereteiket valós működési környezetben is alkalmazni tudják. Ebben meghatározó szerepük van az egyetemek és a vállalatok közös munkájának: az oktatás, a kutatás és az ipari tapasztalat összekapcsolása segíti, hogy a műszaki tudásból a mindennapokban használható megoldások szülessenek.

„Elengedhetetlen az a mérnöki tudás is, amely segít megérteni, hogyan működnek a technológiák a gyakorlatban. A BME-vel közösen a műszaki háttér fejlesztését és a jövő szakembereinek felkészítését egyaránt támogatjuk”

– fogalmazott Németh Gábor a Schneider Electric szolgáltatási igazgatója a BME Nagyfeszültségű Laboratóriumának 90. évfordulója alkalmából.

A Schneider Electric a laboratórium 600 kV-os transzformátorának primer és szekunder berendezései felújításához járult hozzá. A támogatás olyan vizsgálati infrastruktúra megújítását segítette, amely a mérnöki tudás elmélyítésében és a gyakorlati tapasztalatszerzésben is fontos szerepet tölt be. 

A vállalat szemléletében a meglévő infrastruktúra korszerűsítése az energiaátmenet fontos része. A korábban létrehozott műszaki értékek megőrzése és megújítása lehetőséget teremt arra, hogy a berendezések a változó igényeket is kiszolgálják. A laboratórium támogatásával a Schneider Electric saját műszaki tapasztalatát állította e közös cél szolgálatába.

A BME-vel folytatott együttműködés az oktatásra is kiterjed. Az egyetem és a Schneider Electric munkatársai 2025-ben közösen dolgoztak ki egy, az adatközpontok ellátási láncainak zavarait modellező szimulációt. A hallgatók ennek segítségével megtapasztalhatták, hogy egy-egy beszerzési döntés miként befolyásolja egy teljes rendszer működését.

Az együttműködés 2026 tavaszán a BME Procurement Excellence Programme elnevezésű beszerzési képzési programjának elindításával bővült. A Schneider Electric szakértői tananyagfejlesztéssel és gyakorlati tapasztalataik megosztásával vesznek részt a képzésben, emellett két teljes tantárgyat is kidolgoztak és oktatnak.

A laboratórium fejlesztése és az oktatási együttműködés ugyanazt a törekvést szolgálja: a következő szakembergeneráció biztos elméleti alapokkal, gyakorlati tudással és az összefüggések megértésével kapcsolódhasson be az energia- és ipari rendszerek átalakításába.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Több mint frekvenciaváltó: ezt tudja a SINAMICS NextGen

Egységes platformot, beépített biztonsági és kiberbiztonsági funkciókat, valamint egyszerűbb mérnöki munkát is kínál a SINAMICS G sorozat új generációja. 

Egy modern gépben vagy gyártósoron a frekvenciaváltónak nem csupán a motor fordulatszámát kell a technológiai feladatnak megfelelően szabályoznia. Alkalmazkodnia kell a változó terheléshez, együtt kell működnie a gép vezérlésével, kommunikálnia kell, adatokat kell szolgáltatnia, miközben a biztonsági és kiberbiztonsági követelményeknek is meg kell felelnie. Mindezek mellett a tervezés és az üzembe helyezés a gépgyártók számára minél egyszerűbb legyen. 

Erre az összetett elvárásrendszerre reagál a ‘SINAMICS NextGen’, a Siemens új SINAMICS G generációja. A fejlesztés nem csupán új modelleket, hanem egy egységesebb, skálázható hajtásplatformot jelent, amely a különböző ipari alkalmazásokat közös műszaki és digitális környezetben szolgálja ki. 

Négy új taggal bővül a SINAMICS G sorozat 

Az új generáció négy terméksorozattal egészíti ki a 2023-ban elsőként bemutatott SINAMICS G220-at, melyek eltérő alkalmazási igényeket fednek le: 

  • SINAMICS G200: Általános ipari feladatokra, például szivattyúk, ventilátorok és szállítószalagok hajtására készült. Kompakt kialakítása és egyszerű üzembe helyezése mellett az energiahatékony motorvezérlésre helyezi a hangsúlyt. 
  • SINAMICS G210C: Kompakt gépekhez fejlesztett változat, amely nagy teljesítőképességet és akár 200%-os rövid idejű túlterhelhetőséget kínál, így az indítási és terhelési csúcsokat is képes kezelni. 
  • SINAMICS G210: Sokoldalú hajtás gép- és anyagmozgatási, anyagfeldolgozási, valamint egyszerű pozicionálási feladatokhoz. 
  • SINAMICS G210X: Elsősorban infrastrukturális alkalmazásokhoz optimalizált változat, speciális funkcióival főként szivattyúk, ventilátorok és kompresszorok vezérlésére. 

A négy új típus és a korábban bevezetett zászlóshajó SINAMICS G220 együtt alkotja az új frekvenciaváltó platformot, amely az általános ipari feladatoktól a speciálisabb gépészeti alkalmazásokig kínál megoldásokat. 

Kiberbiztonság és digitális integráció 

Az új sorozatban a biztonság is kiemelt szerepet kap. A hajtások integrált biztonsági képességei elérhetik az SIL 3 szintet, így bizonyos védelmi funkciók külső komponensek nélkül, közvetlenül a hajtásban valósíthatók meg. 

A kiberbiztonsági megoldások megfelelnek az IEC 62443-4-2 szabvány második biztonsági szintjének, fejlesztésüknél pedig az EU új kiberreziliencia-rendeletének (Cyber Resilience Act, CRA) követelményeit is figyelembe vették. Ez a hálózatba kapcsolt ipari berendezések védelmében kiemelt jelentőségű. 

A hajtások közvetlenül illeszthetők a Siemens TIA Portal mérnöki rendszerébe, így konfigurálásuk és felügyeletük egy közös szoftverkörnyezetben végezhető. A beépített webszerver és az OPC UA kommunikáció egyszerűsíti az adatgyűjtést és a diagnosztikát. A működési adatok az energiafelhasználás követését, az állapotfelügyeletet és az előre tervezett karbantartást is támogathatják. 

Hol helyezkedik el az új SINAMICS G sorozat a Siemens hajtásportfóliójában? 

A SINAMICS G a Siemens általános célú ipari frekvenciaváltó-családja. Az egyszerűbb alkalmazásokhoz a SINAMICS V20 kínál költséghatékony megoldást, míg a nagyobb teljesítményű vagy összetettebb feladatokat a SINAMICS G130/G150, illetve a szervo hajtások SINAMICS S családja szolgálja ki. A frekvenciaváltók a gyártósorok szállítópályáitól és csomagológépeitől a szivattyúkon, ventilátorokon és kompresszorokon át számos ipari területen használatosak. A szervohajtások elsősorban precíziós pozicionálási és akár többtengelyes gépvezérlési feladatokat látnak el. 

A szervo hajtásrendszer része a SIMOTICS szervomotor, amelyhez bizonyos esetekben a SIMOGEAR mechanikus hajtóművet kell alkalmazni. Speciális hajtástechnikai rendszert alkot a SIMATIC MICRODRIVE és a SIMOTICS E motor, amelyek kompakt, törpefeszültségű speciális hajtások területét képviselik. Alkalmazásukkal mozgathatók például az intralogisztika önjáró platformjai (AGV), a kórházi diagnosztika képalkotó gépei (MRI), vagy más különleges környezetben, akár akkumulátorról működtetett gépek. 

A Siemens így nemcsak önálló hajtáselemeket, hanem integrált hajtástechnikai rendszereket is kínál, melyek szervohajtásokból és szervomotorokból, frekvenciaváltókból, hajtóművekből és digitális eszközökből épülnek fel. 

Több mint új frekvenciaváltó 

A SINAMICS G új generációja jól szemlélteti az ipari hajtástechnika fejlődési irányát: a motorvezérlés mellett egyre fontosabb a biztonság, kiemelten az új kiberbiztonság, az energiafelhasználás átláthatósága és a digitális integráció. A Siemens célja, hogy a hajtások ne elszigetelt komponensként, hanem a teljes gép vagy gyártóberendezés egységes digitális környezetbe illeszkedő részeként működjenek. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss