Mozgásban

Jönnek az európai mágnesvonatok

hyperloop

Nagy bejelentések helyszíne volt a megújuló energetikai fejlesztések legnagyobb európai seregszemléje, az idei The Business Booster Amszterdamban.

Az októberi rendezvényen hozták nyilvánosságra, hogy az EIT InnoEnergy által támogatott Hardt Hyperloop stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a Zelerosszal, aminek értelmében felgyorsítják a hiperhurok (hyperloop), az ultragyors mágnesvonat technológia fejlesztését.

Az utas-és áruszállítás idejét radikálisan csökkentő hiperhurok lényege, hogy az egymáshoz csatolt, mágneses energiával hajtott járművek egy alacsony nyomású csővezetékben közlekednek, közel légüres térben, rendkívül kevés energiát felhasználva. Zajtalanul, kényelmesen és biztonságosan. Viszont a sebességük akár az 1000 kilométer per órát is elérheti, ami a néhány percesre, illetve – nagyobb távolságok esetén – pár órásra redukálhatja a jövőben 130 európai nagyváros közt a közlekedésre fordított időt. Ennek köszönhetően versenyképes kihívója lehetne ez a fenntartható közlekedési forma a repülésnek és a közúti szállításnak is.

Hardt Hyperloop és a Zeleros célja, hogy létrehozzanak ez olyan egységes működési rendszert, amely lehetővé teszi a hiperhurok technológián alapuló hatékony, zökkenőmentes, határokon átnyúló utas- és áruszállítást. A két vállalkozás a hiperhurok-hálózat tervezését, kockázatmentes megvalósítását helyezi fejlesztésük középpontjába. Terveik szerint 2030-ra megvalósulhat az első működő kísérleti útvonal, ami előkészíti a nyitott, hozzáférhető és versenyképes hiperhurok-ökoszisztéma létrejöttét.

„A Zelerosszal kötött megállapodás a hiperhurok fejlesztéseket érintő együttműködés és konvergencia nagyszerű jele. Versengés helyett a kooperáción a hangsúly annak érdekében, hogy ez a forradalmi innováció valósággá váljon Európában és azon túl is.”

– fejtette ki Mars Geuze, a Hardt Hyperloop társalapítója, aki elmondta, hogy a technológiát Spanyolországban és Hollandiában tesztelik, amelyek fő helyszínei a groningeni Európai Hyperloop Központ (Groningen, Hollandia), illetve a Valenciaban található HyperTrack (Valencia, Spanyolország) lesz. A két vállalkozás közötti együttműködés révén a fejlesztők folyamatosan megosztják majd egymással az ezeken a helyszíneken végzett tesztelések tanulságait.

David Pistoni, a Zeleros vezérigazgatója szerint együtt képesek felgyorsítani a hiperhurok kereskedelmi forgalomba hozatalának folyamatát. Ugyanakkor úgy véli, hogy ez a kooperáció csupán az első lépés azon az úton, ami a hiperhurok-iparág kiépüléséhez vezet, mert az övékhez hasonló együttműködések, partnerségek fokozzák majd a piac összehangolását, illetve támogatják a kutatási és fejlesztési lehetőségeket az ágazat előrehaladásának előmozdítása érdekében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Ikonikus alpesi hütte és drótkötélpálya kapott Siemens-technológiát

Főszerepben a megbízhatóság és a fenntarthatóság.

Az Alpok egyik legmagasabb és legismertebb, 4478 méteres Matterhorn-hegyéről híres Zermatt városa Svájc egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, 2023-ban mintegy 2,5 millió vendégéjszakát regisztráltak itt. A térségben összesen 38 olyan hegycsúcs található, ami 4 ezer méternél is magasabb, ráadásul a város távoli fekvése és zord terepviszonyai miatt sajátos kihívásokkal néznek szembe a helyiek. Ezek közé tartoznak a szélsőséges időjárási körülmények, a lavinák, a nagy magasságkülönbségek, az oxigénhiányos levegő és a meredek terep is, ami mind megnehezíti egy megbízható és fenntartható infrastruktúra kiépítését, valamint különösen fontossá teszi az innovatív megoldások alkalmazását.

Monte Rosa Hütte

A 2883 méteren található, modern, high-tech kinézetű Monte Rosa Hütte Svájc egyik legikonikusabb menedékháza, ami 2010-ben nyitott újra, és nagyrészt autonóm módon működik, energiaigényét tekintve főként önellátó. Ehhez korábban 8,6 tonna ólomakkumulátort használtak, amelyek energiaáramlását online figyelték, és ez alapján 2021-ben a csere mellett döntöttek: azóta 2,7 tonna lítiumakkumulátor látja el ezt a funkciót.

Az újranyitáskor a hüttét Siemens épületautomatizációs megoldásokkal is felszerelték. A Desigo CC átfogó épületfelügyeleti platform segítségével az összes rendszer, – például a hűtési-, fűtési-, és szellőztetési- (HVAC), az árnyékoló-, a világítási-, az áramellátási-, a tűzvédelmi-, illetve a biztonsági rendszerek – egyszerre kezelhető. Az üzemeltető így gyorsan áttekintheti a legfontosabb berendezések értékeit, ellenőrizheti a kulcsfontosságú helyiségeket, és elháríthatja az esetleges problémákat.

2024-ben pedig ez a rendszer is megújult; a legújabb platformot, a Siemens Building X-et alkalmazták. Ezzel a skálázható megoldással digitalizálhatóvá vált az épület üzemeltetése, irányítása és optimalizálása, ami nagyobb teljesítményt és hatékonyabb energiafelhasználást, azaz fenntarthatóbb működést biztosít a hüttének.

Drótkötélpályás felvonó a gleccserparadicsomban

Európa legmagasabban fekvő drótkötélpályás felvonó állomása is a Matterhorn szikláin, 3883 méteren található. Ez is része az összesen 54 felvonó szakaszból és 360 kilométeres drótkötél-pályából álló rendszernek, ami lenyűgöző a kilátást biztosít az egész évben havas csúcsokra, az alacsonyabb részeken pedig nyáron 400 kilométernyi kalandos kerékpár- és túraútvonal várja a látogatókat.

A hegyvidéki terep azonban erős követelményeket támaszt az infrastruktúra kialakításához. A felvonókat üzemeltető Zermatt Bergbahnen AG partnereként a Siemens biztosítja a kisfeszültségű áramellátás zökkenőmentességét, valamint a korszerű vezérlési megoldásokat. Ezek segítségével a rendszer transzparens módon nyomon követhető, és az egész infrastruktúra energiagazdálkodása áttekinthető, közvetlenül a vezérlőegységeknél, egy kijelző (HMI) vagy SCADA-megjelenítő használatával. A szabvány interfészeknek köszönhetően pedig számos gyártó alrendszerei és berendezései integrálhatóak a vezérlés alá, ezzel is megkönnyítve az üzemeltetők munkáját.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Mozgásban

Kékszalag: nyomkövető rendszert fejlesztett a Széchenyi István Egyetem a vitorlásszövetséggel és a Telekommal partnerségben

kékszalag

Az 56. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj vitorlásversenyen idén először minden hajót nyomkövető eszközzel látnak el, amelyet a hozzá tartozó online alkalmazással együtt a győri Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja a Magyar Telekommal közösen, a Magyar Vitorlásszövetséggel együttműködésben fejlesztett.

Az újítás segítségével folyamatosan figyelhető a versenyzők haladása, emellett a rendszer háttértámogatást nyújt a szervezőknek.

Július 18-án rajtol az 56. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj, amelyet 1934 óta rendeznek meg. A Balaton-kerülő versenyre idén több mint 500 hajót vár a Magyar Vitorlásszövetség. Az előző év újításaként a Magyar Telekom online élőben közvetítette az eseményt, amit idén a Széchenyi István Egyetem partnersége még magasabb szintre emel majd. Az intézmény Digitális Fejlesztési Központja a Telekommal közösen olyan rendszert fejlesztett, amellyel minden induló hajó haladása pontosan figyelhető. Ezt egy tenyérnyi méretű eszköz teszi lehetővé, ami rendszeres időközönként műholdas nyomkövető technológiát alkalmazva kiszámolja pozícióját, majd az adatokat mobilkommunikációs technológia segítségével továbbítja a webes alkalmazás oldalára.

„Maga az eszköz három fő részből áll: tokból, akkumulátorból és nyomtatott áramkörből. Utóbbi tartalmazza a GPS- és a kommunikációs modulokat, amelyek segítségével a műholdas jelekből kinyert pozícióadatokat a Telekom hálózatán keresztül beküldi az online rendszerünkbe. Így tudjuk megállapítani, hogy az adott hajó éppen hol tartózkodik, és milyen sebességgel megy”

– foglalta össze Lukács Balázs, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának infokommunikációs technológiai (IKT) fejlesztési vezetője.

A központ munkatársai online elérhető alkalmazást készítettek, amelynek segítségével az érdeklődők élőben láthatják a verseny állását, visszanézhetik a részidőket, sőt akár kedvenc csapatot is beállíthatnak maguknak. A nyomkövető rendszer azonban nemcsak a szurkolóknak, hanem a Kékszalag lebonyolítóinak is hatalmas segítség, hiszen a versenyirányítás megbízható adatokat kap a mintegy félezer induló tartózkodási helyéről és mért idejéről. A GPS-eszköz által begyűjtött adatok az élő közvetítés során is többletinformációt nyújtanak a versenyt figyelőknek.

„A Magyar Vitorlásszövetséggel szoros együttműködésben dolgoztunk, odafigyelve a sportágspecifikus kérésekre és az egyedi igényekre. Stabil rendszert fejlesztettünk a Kékszalag versenyre, amelyhez biztosítjuk az eszközöket és a felhasználóbarát internetes felületet”

– részletezte a projektet vezető Lukács Balázs. Hozzátette: elsődleges céljuk a nézői élmény fokozása és a versenyben előforduló, nehezen eldönthető helyzetek esetén döntéstámogatás biztosítása a szervezőknek.  

„A főpróba a július 13-i Fehér Szalag versenyen jól sikerült, és bízunk abban, hogy a Kékszalagon is tökéletesen működik majd a rendszer – mondta Lukács Balázs. – A nagydíjat követően értékeljük majd a tapasztalatokat, és ha szükséges, tovább optimalizáljuk a fejlesztést. A célunk az, hogy a jövőben is szoros kapcsolatot ápoljunk a Magyar Vitorlásszövetséggel és a Telekommal, és később akár nemzetközi versenyeken is mi biztosítsuk a nyomkövetést.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Mozgásban

Belső égésű, hibrid vagy elektromos?

Amire a céges autók vásárlásakor érdemes figyelni.

Új autó vásárlásánál egyre hangsúlyosabb kérdésként jelenik meg a meghajtás típusa mind vállalatok, mind magánszemélyek részéről. Bár 25,8% piaci részesedéssel a benzines autók még vezetnek, a hagyományos dízel és benzines motorok együttes aránya 83%-ról 50%-ra esett vissza 3 év alatt. Második helyen 25%-kal a hibrid-elektromos, harmadik helyen 14,6%-kal az elektromos autók állnak. Ezek az adatok a teljes autópiacra vonatkoznak, de érdekes megvizsgálni, mi történik a vállalati autóbeszerzésekkel, ott milyen alapelvek érvényesülnek, kik és mi alapján döntenek, a költséghatékonyság vagy a fenntarthatósági szempontok erősebbek, illetve egyáltalán kell-e választani a kettő között. A témáról Bacsó Ádámmal, az AVON európai indirekt beszerzési vezetőjével beszélgettünk.

Az ACEA (Európai Autógyártók Szövetség) publikált statisztikái alapján 2023 teljes évet nézve a benzines motorok 35,3%-kal megtartották vezető pozíciójukat, a második helyre a full-hibrid technológia kúszott fel 25,8%-os piaci részesedéssel. A tisztán elektromos autók a harmadik legnépszerűbb választási lehetőségnek bizonyultak 14,6%-al, megelőzve a dízel motorok részarányát. Ugyanezt a periódust vizsgálva Magyarországon a full-hibrid technológia első helyezett, második a benzin, harmadik helyen a dízel motorok álltak.

A fenti rangsorban feltehetően nagy szerepet játszik az is, hogy egyre több vállalat vizsgálja át autóflottáját, és tér át környezetbarátabb technológia használatára. Ez egyrészt megfelel a nagyvállalatok ESG vállalásainak is, másrészt az óriási mennyiségű piaci és gyártói információ elemzése után olyan megoldást is találnak, amely költségek szempontjából hosszú távon kedvezőbbek lehetnek.

„Emögött a tendencia mögött két tényező állhat: van-e alternatíva a környezetbarátabb technológia irányába és az milyen teljes költségmutatóval érhető el. Az elmozdulás nagyvállalatok részéről nem is alapvetően a szándék, hiszen az már jó ideje megvan, hanem az említett két paraméter együttállásának köszönhető”

– mondta el Bacsó Ádám, majd hozzátette:

„Az AVON két évvel ezelőtt készített egy globális  autópiaci elemzést. Megvizsgáltuk többek között a piaci tendenciákat, tárgyalásokat folytattunk importőrökkel és flottakezelőkkel, figyelembe vettük ajánlásaikat. Mindemellett átnéztük az autóflottánk károsanyag kibocsátását, a használati szokásokat, a kapcsolódó költségeket, valamint a megújuló energia kapcsán annak elérhetőségét és árát is.  Annak ellenére, hogy vállalatunk relatíve nem nagy autóflottával rendelkezik – Európában kb. 700, Magyarországon mintegy 60 autót használunk – készült el egy ajánlás és új globális belső szabályzat. Célunk, hogy 2025-re 30%-kal, 2030-ra 50%-kal csökkentsük CO2 kibocsátásunkat autóflottánk terén. A rendelkezésre álló adatok áttekintése, a globális és lokális piacfelmérés után, mi a full hibrid technológia mellett tettük le a voksunkat, és elkészítettünk egy javaslatot a lízing konstrukciókra is.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalat nem egy márka vagy ár szerinti limit mellett dönt, hanem a full-hibrid meghajtású modelleken belül határoz meg szegmensenkénti konkrét modell és motorajánlásokat, melyekből választhat az adott országban a céges autókért felelős kolléga, illetve végfelhasználó.

A szakember szerint talán itt van a legnagyobb különbség a magánszemély és vállalati autóvásárlás között. A magánemberek vagy kisebb cégek vezetői sok esetben vételi ár, akciók alapján választanak, vagy emocionálisabb alapon döntenek, sok esetben lojálisak egy márkához.  Ha a vállalatnál van olyan beszerző munkatárs, aki időt, energiát fektet a lehetőségek elemzésébe, a javaslat megalkotásába, akkor a választás optimalizálható egy racionális szempontrendszer mentén, ahol a fenntarthatósági elvek éppúgy érvényesülnek, mint az autó teljes élettartamára – vagy legalábbis a céges használat idejére – vonatkozó költséghatékonyság. Természetesen ismerni kell a saját adottságokat és felhasználói szokásokat is: hiába szeretne például egy cég elektromos autóflottát, ha a vállalati parkolóban nincs kiépítve a töltésére alkalmas hálózat, vagy a dolgozók otthon nem tudják tölteni az autókat, illetve elszámolni annak költségét.

„Az autópiac hihetetlen gyorsasággal fejlődik, így ezeket a javaslatokat bizonyos időszakonként felül kell vizsgálni. Érdemes minden év januárjában frissíteni a szegmensenkénti modellajánlásokat, 4-5 évente pedig akár komplex kutatást elvégezni. Egyetértek azokkal a szakemberekkel, akik szerint a következő nagy ugrás akkor lesz, amikor az elektromos autók hatótávja meghaladja a benzines autókét”

– mondta el a beszerzési szakember, majd hozzáfűzte:

„Nyilván akkor az AVON-nál is újabb komoly átvilágítás következik mind kínálat mind pedig a munkavállalói igények szempontjából keresve a leghatékonyabb motorválasztási mixet. Azt valószínűsítem, hogy ekkorra valósul meg a költséghatékonyság és fenntarthatóság újabb szintje, ahol még jobban tudunk majd az egyéni felhasználói szokásokhoz alkalmazkodni.”

A szakember szerint a vállalati szektornak nagy szerepe van a lakosság edukációjában is. A vállalati jó gyakorlatot szívesen viszi haza a munkatárs, ha cégen belül fontos a fenntarthatóság, akkor otthon is jobban odafigyel rá. Ha a dolgozó megtapasztalja egy-egy új technológia előnyeit és tudatában van, hogy ezzel a környezetet is kevésbé terheli, akkor később saját autó vásárlásakor ez is fontos szemponttá válik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss