Okoseszközök
Szórakoztatóközpont vagy közösségépítő berendezési tárgy?
A magyarok több mint fele néz barátaival vagy családjával együtt sorozatokat, filmeket
Az elmúlt hónapokban a televízió hangsúlyos szerepet játszott számos háztartás életében.
A felhasználók több időt töltöttek közösen a képernyők előtt, és a választáskor is fontosabb volt, hogy a családban mindenkinek megfeleljen egy-egy tévéműsor. A Samsung a legfrissebb kutatásában arra volt kíváncsi, milyen új közönségszokások alakultak ki Magyarországon, a karantén idején, valamint a televíziók megváltozott szerepét is vizsgálta.
A vállalat a felmérésben arra kereste a választ, hogy a tudatos televízióválasztás- és használat, hogyan járulhat hozzá a fizikai- és mentális egészség megőrzéséhez. A 2020 tavaszán végzett reprezentatív kutatás a magyar felhasználók szokásait és a televíziózás közösségépítő hatását is vizsgálta, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a TV készülékek egyre inkább a mindennapi élet számos területén alkalmazható központtá válnak.
Sokoldalú megoldás, nem csak szükséghelyzetben
Számos magyar otthonban található okostévé, amely az adatok szerint fontosabb szerepet kapott a karanténidőszakban, amikor jellemzően az egész család együtt töltötte otthon a napjait. A háztartások tagjai többféle különböző feladatra is használhatták a televíziót, a válaszadók között voltak, akik tanulásra, munkára, a rokonokkal és barátokkal való kapcsolattartásra vagy éppen az otthoni sportolás kiegészítőjeként gondoltak az eszközre. A legtöbbeknek természetesen a kikapcsolódás egyik fontos formája volt a tévézés, a hazai válaszadók több mint fele pedig a napi tájékozódásban is támaszkodott rá.
A kijárási korlátozások alatt a fővárosiak használták leginkább kreatívan a televíziókat, itt közel 25 százalék sportolt vagy tanult otthon a képernyők előtt, míg a községekben élők összesen 10 százaléka használta sporthoz a tévéjét. A képernyőidő otthoni megosztását mutatja, hogy a sport- és fitnesz funkciókat a nők használták nagyobb arányban, összesen 14 százalékban, míg a férfiak inkább a munkára koncentráltak. A megérdemelt pihenőidőt az adatok alapján már közösen tölti a két nem, nagyon hasonló arányban a szórakoztató és hírműsorok előtt
A televízió a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára tartozik legkevésbé a hírforrások közé (mindössze 45%), ezzel szemben szinte mindegyikük (81%) nézi kikapcsolódásképpen. Az alacsonyabb végzettségűek jobban bíznak a tévéhíradókban (átlagosan 52%) és ezzel párhuzamosan csak 63 százalékuk tévézett, amikor lazításra került a sor. A kutatás alapján kiemelkedik még a 60 évnél idősebb korosztály elkötelezettsége a televíziós hírek mellett, 65 százalékuk ebben a formában követte a napi történéseket, míg a fiatalabbaknál ez az arány 20 százalékponttal alacsonyabb, ők azonban sokoldalúbban használták a készülékeket.
Együtt minden jobb
A TV képernyője nem csak az egyéni szórakozás vagy a munka szempontjából elengedhetetlen része a háztartásoknak, de a társas kapcsolatokra is hatása van. Az utóbbi időben kevesebb lehetőség adódott rá, de a magyarok így is szívesen tévéznek közösen. Ez Budapesten és a vidéki településeken egyaránt jellemző, főleg közös filmezés és sorozatnézés formájában. A férfiak esetében ez kimondottan filmeket jelent, hiszen 40 százalékuk fogyaszt ilyen jellegű tartalmat barátaival vagy családtagjaival közösen, ezen kívül egynegyedük jár össze ismerőseivel játszani vagy sporteseményeket nézni. Ezzel szemben a nők esetében a tévé nagyon gyakran csak „háttérzajként” része a találkozóknak, egyharmaduk említette, hogy a látogatásának más volt az apropója. A magyarok szívesen néznek közösen TV-sorozatokat, az ilyen jellegű tartalmak rajongói jellemzően a 60 év felettiek itthon, akiknek kétharmada jár át a barátaihoz vagy a családjához kifejezetten a kedvenc szériája legújabb része miatt.
Az embereket legkevésbé a showműsorok hozzák össze, ezeket kevesebb mint a válaszadók 10 százaléka nézte valakivel együtt, a filmek ellenben minden korosztályt hasonlóan megmozgatnak, átlagosan a válaszadók harmada jött össze szeretteivel, hogy megnézzenek egy-egy alkotást. A tévé mellett együtt töltött időnek természetesen hatása lehet a felhasználók kapcsolatára is. Ezt a magyarok közel egy negyede tartja pozitívnak, és gondolja úgy, hogy az okostelevíziók jó hatással vannak az személyes kapcsolatokra.
„Egyre inkább tapasztaljuk, hogy a magyar felhasználók is kezdik felfedezni az okostévékben rejlő lehetőségeket. A megfelelő alkalmazásokkal ezek a készülékek az élet rengeteg területén adhatnak hozzá egy kis pluszt a mindennapokhoz – mondta el Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – A karanténidőszakban sokan dolgoztak vagy éppen tanultak a televíziójuk előtt, reméljük, hogy ezek mellett most már visszatérhetnek a közös sorozat- és filmmaratonok is, amelyek a kutatásunk alapján igazán összekötik az embereket a képernyő előtt.”
A Samsung 2020-as Smart TV kínálatáról és a készülékek okos funkcióiról további információ a https://www.samsung.com/hu/tvs/qled-tv/highlights/ weboldalon érhető el.
Okoseszközök
Még letisztultabb felhasználói élményt hoz a One UI 8.5 bétaverziója
A Samsung bemutatja a One UI 8.5 bétaverzióját, amely megkönnyíti a kreatív tartalmak létrehozását és a biztonságos kapcsolattartást a vállalat okoseszközein.
A One UI 8.5 lehetővé teszi, hogy a felhasználók kevesebb erőfeszítéssel, hatékonyabban tudjanak dolgozni, és olyan frissítéseket hoz magával, amelyek tovább növelhetik a teljesítményt, megkönnyíthetik az eszközkezelést és fokozott biztonságot nyújthatnak.
One UI 8.5: Mit jelent a tartalomgyártásban?
A One UI 8.5 a tartalmak létrehozását és megosztását is jelentősen megkönnyítheti. A frissített Fotósegéddel[i] a felhasználók megszakítás nélkül generálhatnak új képeket. A funkciói lehetővé teszi, hogy folyamatosan szerkesszék a fényképeket, anélkül, hogy minden egyes változatot külön el kellene menteniük. Miután végeztek a módosításokkal, az összes változatot áttekinthetik a szerkesztési előzményekben és egyszerűen kiválaszthatják a kedvenceiket.
A megosztás is gördülékenyebb a Quick Share[ii] fejlesztéseinek köszönhetően, amely képes lehet felismerni a fotókon szereplő személyeket és felajánlja a közvetlen küldés lehetőségét a képekhez tartozó kontaktoknak.
Hogyan segíti a One UI 8.5 az eszközök közötti csatlakoztathatóságot?
Az új, eszközök közötti csatlakozást támogató funkciók megkönnyítik azok kezelését, legyen szó fájkezelésről, a hálózatmegosztásáról vagy a közeli eszközökkel való kommunikációról. A Hangközvetítés[iii] az Auracast segítségével egyszerű kommunikációt tesz lehetővé a közeli LE Audio technológiát támogató eszközökkel. A különböző médiaforrásokból származó hangok mellett a felhasználók mostantól a saját hangjukat is közvetíthetik Galaxy okostelefonjuk beépített mikrofonjával. Ez a megoldás kiválóan használható például túrákon vagy rendezvényeken.
A Tárhelymegosztás[iv] még gördülékenyebb felhasználói élményt biztosít a Galaxy ökoszisztémában azáltal, hogy más Galaxy eszközökön, például táblagépeken és PC-ken tárolt fájlokat közvetlenül a Saját fájlok alkalmazásban is elérhetővé tesz. Emellett lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy más Samsung eszközökről, például a tévéjükről is hozzáférjenek az okostelefonjukon lévő fájlokhoz.
Hogyan maradnak védettek a Galaxy eszközök?
A One UI 8.5 tovább erősíti az eszközök védelmét, és könnyen áttekinthetővé teszi a biztonsági beállításokat. A Lopásvédelem biztosítja az okostelefonok és a rajtuk tárolt adatok biztonságát elvesztés vagy lopás esetén is. A rendszer automatikusan zárolja a képernyőt, ha egymás után túl sok sikertelen kísérlet történik a személyazonosság ujjlenyomatos, PIN-kódos vagy jelszó alapú ellenőrzésre. A Személyazonosság-ellenőrzés a korábbinál is több beállítást véd, így egy extra biztonsági szintet biztosít kritikus helyzetekben.
Elérhetőség
A One UI 8.5 bétaverziója december 8-tól válik elérhetővé a programban részt vevő országokban[v], elsőként a Galaxy S25 sorozat készülékein. A felhasználók a Samsung Members alkalmazáson keresztül jelentkezhetnek a programba.
[i] A Fotósegéd Generatív szerkesztés funkciójának használatához hálózati kapcsolat és Samsung-fiókba való bejelentkezés szükséges. A Generatív szerkesztéssel a fénykép mérete módosulhat, legfeljebb 12 MP-ig. A kép mentésekor látható vízjel kerül a képre, jelezve, hogy a kép mesterséges intelligencia használatával készült. A generált kép pontossága és hitelessége nem garantált. A képernyőkép illusztráció, a tényleges felhasználói élmény és a felhasználói felület eltérő lehet.
[ii] Elérhető a One UI 2.1 vagy újabb és az Android Q vagy újabb operációs rendszerrel működő eszközökön. A Quick Share használatához Bluetooth Low Energy és WiFi kapcsolat is szükséges. A tényleges sebesség a készülékektől, a hálózat állapotától és a felhasználói környezettől függően eltérő lehet. A képernyőkép illusztráció, a tényleges felhasználói élmény és a felhasználói felület eltérő lehet.
[iii] Kizárólag a Galaxy S25 sorozat eszközein érhető el, beleértve a Galaxy S25, S25+ és S25 Ultra modelleket. A képernyőkép illusztráció, a tényleges felhasználói élmény és a felhasználói felület eltérő lehet.
[iv] A funkció használatához minden eszköznek ugyanazon Samsung-fiókba kell bejelentkeznie, illetve Wi-Fi és Bluetooth kapcsolat szükséges. A Tárhelymegosztás a One UI 7 vagy újabb verzióval és 5.15 vagy újabb kernel verzióval rendelkező Galaxy okostelefonokon és tableteken, valamint Galaxy Book2 vagy újabb (Intel) és Galaxy Book4 vagy újabb (Arm) modellekkel, valamint a 2025 után kiadott U8000 és újabb Samsung Smart TV modelleken érhető el. A funkciók elérhetősége régiótól és modelltől függően változhat. A képernyőkép illusztráció, a tényleges felhasználói élmény és a felhasználói felület eltérő lehet.
[v] A bétaprogram Magyarországon nem lesz elérhető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Több mint 5 ezer diák és pedagógus vallott: nem várt hatásai lettek az 1 éve bevezetett iskolai mobiltilalomnak
A 2024 szeptemberében bevezetett mobiltilalomtól sokan tartottak: számos diák csalódott volt és félt attól, hogy szükség esetén nem éri el szüleit.
Kiderült: a diákok véleménye azóta sokat változott, a szakképző intézményekben jelentősen javult a fegyelem, miközben a tantestületekben látványos generációs törésvonal rajzolódott ki. A Jójegy összesen több mint 5 ezer diák és pedagógus véleményét vizsgálta az intézkedés eredményeiről.
A Jójegy 2025 őszén készített felmérésben összesen 4 890 diák és 188 pedagógus vett részt, így Magyarország talán legnagyobb, független vizsgálatává vált az iskolai mobilhasználatról. A válaszadó diákok intézménytípus szerinti megoszlása jól tükrözi az iskolai oktatás sokszínűségét: 30,1% gimnáziumban, 31,3% technikumban, 22,5% szakképző iskolában és 16,1% általános iskolában tanul. Ez a minta lehetővé tette az intézménytípusok közötti különbségek, például a jegyekben és figyelemben tapasztalható változások pontos feltérképezését. A válaszadó pedagógusok közül a legtöbben (34%) gimnáziumokból érkeztek. A technikumi tanárok aránya 27,1%-ot, a szakképzők tanárai 12,8%-ot, az általános iskolák tanárai 20,2%-ot, egyéb intézmények (pl. zeneiskola) oktatói pedig 5,9%-ot tett ki. Így a felmérés nemcsak a diákok, hanem a tantestületek tapasztalatait is kiegyensúlyozottan mutatja, ráadásul lehetőséget ad a generációs és pedagógiai különbségek vizsgálatára egyaránt.

A kutatást végző Jójegy egy magyar fejlesztésű online oktatási platform (KRPR.hu)
Érzelmi hullámvasútra kerültek a diákok: nagyon kevesen örültek a mobiltilalomnak
A mobiltilalomhoz kapcsolódó rendelet bejelentését követően a diákok 32%-a reagált negatívan: 16% szomorú vagy csalódott, 8% dühös volt, 6%-uk pedig szorongott. Mindössze 6% örült a változásnak, viszont a legtöbb diákot semlegesen érintett a szabályozás híre.
„Felmérésünkből kiderült az is, hogy a sokakban megjelent kezdeti düh nem öncélú volt. A legtöbb diák az órarendje miatt a Krétához és a szülői elérhetőséghez fűződő félelmét élte meg”
– mondta Mester Márk, a kutatást végző Jójegy társalapítója.
A tanév során azonban a diákok közel felénél változott az érzelmi állapot: tízből nyolc diák a dühös elutasítástól a beletörődés vagy a pozitív felismerés felé mozdult el. Kiemelkedő volt a szociális felismerés a diákoknál: 47,5%-a többet beszélgetett a szünetekben.
„Látványos eredmény, hogy a szünetekben visszatért a diákok közötti offline kommunikáció”
– emelte ki Mester Márk, aki hozzátette, hogy a digitális eszközöknek és lehetőségeknek is megvan ugyanakkor a megfelelő helye és szerepe, ráadásul az otthoni tanulásban is sokat segíthetnek.
Jelentős különbségek a tanulmányi eredményekben: a diákok negyede javított
A jegyek tekintetében szintén kimutatható volt a pozitív hatás, azonban intézménytípusonként érdemben eltérő eredmények születtek. A gimnáziumban tanulóknak csak 15-18%-a tapasztalt javulást, viszont technikumi és szakképző iskolákban tanulók esetén ez a szám nagyjából a duplája. Összességében a diákok 23,5%-a, azaz közel negyede érezte, hogy a tiltás pozitív irányba mozdított a tanulmányi eredményén. Ezzel szemben mindössze 5,8%-a tapasztalt romlást. A figyelem és aktivitás tekintetében a hatás kevésbé markáns, de itt is jelentős. A diákok harmada, egész pontosan 36,4%-a figyelt jobban, de csak 20,6% lett aktívabb szóban az órákon.
„A telefon elvétele nem fog varázsszóra eredményt hozni: a figyelem nő, de a motivációt a pedagógusnak kell támogatnia. A passzivitás tehát akár más okokra is visszavezethető”
– tette hozzá a Jójegy társalapítója.
Nem a közösségimédia-felületek hiányoznak leginkább a diákoknak
A diákok több mint fele (54%-a) visszaengedné a mobiltelefont az iskolákba, de a válaszok mögött nem a közösségimédia-felületek vagy a játékok iránti vágy húzódott. A leggyakoribb indokok 17%-kal a „biztonsági lánc” (pl. szülők elérhetősége), 15%-kal a „digitális svájci bicska” (pl. Kréta, órarend, buszmenetrend), valamint 8%-kal a szünetekben történő zenehallgatás voltak.
„Volt, aki azt nyilatkozta: »Nem lógni akarok, csak tudni, hogy elérhető vagyok, ha baj van«”
– hangsúlyozta Mester Márk.

A Jójegy alapítói – bal oldalt Nyiri Donát és jobb oldalt Mester Márk (KRPR.hu)
A tanárok háromnegyede bevonná a diákokat is a szabályok kialakításába
A pedagógusok is elmondták véleményüket a mobiltilalomról. Közülük 79,3%-uk jogosnak tartotta a telefonhasználat korlátozását, ami erős szakmai konszenzust jelez a rendelet mellett. A tanárok 47,9%-a szerint a telefonok elvétele erősebb órai figyelmet hozott a diákoknál, 34%-uk tapasztalt növekedést az órai aktivitásban, sőt a fegyelmezési esetek száma is csökkent 46,8%-uk szerint. A tanárok szerint is látványos a közösségi élet újjáéledése: a pedagógusok 82,2%-a szerint a diákok többet beszélgetnek, a folyosók visszakapták régi látképüket, ismét nem a telefonokat bújó fiatalok látványa fogadja őket. A kutatás azonban rámutatott egy látványos generációs törésvonalra is.
„A több mint 10 éve tanító pedagógusok inkább a szigorú, mobiltelefont leadós módszert támogatják. Ezzel szemben a fiatalabb, 2-5 éve tanítók közül sokan nyitottak lennének a rugalmasabb megoldásokra. Sokan kifejtették az órai mobiltelefon-használat előnyeit, amikor az a tanítás szerves részévé válik, mint például a Kahoot vagy AI-eszközök használatakor. Ez a megoszlás a tantestületekben élesen kirajzolódott, de egyértelmű volt, hogy a diákok bevonása a szabályok kialakításába 75%-uk szerint előnyös lenne”
– mondta a Jójegy társalapítója.
A mobiltelefonok és a megfelelő digitális eszközök az iskolán kívül érdemben segíthetnek
A kutatást végző Jójegy egy magyar fejlesztésű online oktatási platform, amely a megújult érettségi követelményekhez és a központi felvételihez igazodó digitális tananyagokat, animált videókat, gyakorlófeladatokat és vizsgaszimulációt kínál. Alapítói a népszerű, közel félmillió feliratkozóval rendelkező Tízes Lista YouTube-csatorna létrehozói is. A startup rövid idő alatt az egyik leggyorsabban növekvő hazai edukációs márkává vált. Mivel kínálatukban a középiskolai felvételire és az érettségire felkészítő modulok egyaránt megtalálhatóak, így a Jójegy több éven át komplex tananyagokkal támogathatja a diákok tanulmányait, középiskolai felvételire készüléstől, egészen az érettségi letételéig.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Az AI kilépett a képernyőről: Magyarországon elsőként szólította meg egy virtuális ember a közönséget
A mesterséges intelligencia eddig főként digitális környezetben működött: chatfelületeken, hangasszisztensekben vagy ügyfélszolgálati rendszerekben.
Az E.ON az INTREN digitális ügynökséggel közösen kiléptette az AI-t a virtuális térből a fizikai világba és megszületett Anna, az E.ON digitális márkanagykövete. A projekt egy teljesen új korszak kezdetét is jelenti: a „digital human” ugyanis képes személyesen megszólítani a közönséget, reagálni a kérdésekre, és valós idejű interakciót biztosítani.
„Ez a megoldás nem csupán technológiai innováció, hanem kulturális áttörés is. Bemutatja, miként válhat az AI egy márka arcává, és hogyan képes a fizikai térben is márkaélményt teremteni”
– hívja fel a figyelmet Váczi Dániel, az INTREN cégcsoport AI szakértője.
A technikai kihívások – hogyan születik meg egy „digital human”
Egy digitális ember létrehozása összetett feladat, amelyben több technológiai terület találkozik.
- Nagy nyelvi modellek (LLM-ek) integrálása: Anna mögött egy fejlett AI nyelvi modell áll, amely képes természetes nyelven kommunikálni, és a márka specifikus tudásával kiegészítve releváns válaszokat adni.
- Vizualizáció és 3D megjelenítés: Anna nem csupán egy kétdimenziós avatár, hanem egy 3D-s hatást keltő megjelenés, amely valóságosabbá teszi az interakciót.
- Lip sync technológia: a beszéd és a szájmozgás összehangolása kritikus, hiszen a legkisebb eltérés is rontja az élményt.
- Latency optimalizálás: az AI válaszidejének minimalizálása kulcsfontosságú, hogy a beszélgetés természetesnek hasson.
- Hardver integráció: kamera, mikrofon, depth-szenzor és GPU-alapú számítógép biztosította, hogy Anna képes legyen érzékelni a környezetét, fókuszálni a beszélőre, és valós idejű interakciót nyújtani.
„A legnagyobb kihívást a LipSync és a Latency optimalizálás jelentette. Az emberek azonnal észreveszik, ha a szájmozgás nincs szinkronban a hanggal, vagy ha az AI késlekedik a válaszban. Ezért millisekundumokban mértük a reakcióidőt, és folyamatosan finomhangoltuk a rendszert. Büszke vagyok rá, hogy olyan megoldást hoztunk létre, amely valóban természetes élményt nyújt, és közelebb hozza az AI-t az emberekhez”
– hangsúlyozza Váczi Dániel.
Az AI kilépése a fizikai térbe – mérföldkő Magyarországon
Anna konferenciáról konferenciára fejlődve bizonyította: az AI nem csupán egy képernyőn megjelenő chatbot, hanem egy valódi, interaktív élményt nyújtó személyiség, amely képes kapcsolatot teremteni az emberekkel. Először egy nagyszabású belsős konferencián Anna egyszerűbb kérdésekre válaszolt, miközben a közönség megismerkedett a technológia alapjaival. Ezt követően a második rendezvényen Anna már képes volt szakmai kérdésekre is reagálni, és analitikát biztosítani a közönség aktivitásáról. Végül pedig már mozdulatokkal is megszólította a közönséget, intett, hívta az embereket, és fejlettebb szenzorokkal érzékelte a környezetét. Így vált tehát Anna már nem csupán egy AI-alapú válaszadóvá, hanem egy valódi márkanagykövetté, aki képes volt személyes kontaktust teremteni a közönséggel.
A jövő: minden márkának lesz AI digitális nagykövete
Az E.ON projektje nem csupán egy technológiai bemutató volt, hanem előrejelzés is a jövőre nézve.
„A közeljövőben minden márkának lesz egy digitális személyisége, amely AI formában jelenik meg”
– véli a szakértő. Kiemeli: az AI brand ambassador képes lesz a márka értékeit közvetíteni, és személyes kapcsolatot teremteni a fogyasztókkal. Emellett a digitális ember a fizikai térben – például üzletekben, bankfiókokban vagy bevásárlóközpontokban – képes lesz termékeket bemutatni, kérdésekre válaszolni, és vásárlásra ösztönözni. Mindezt úgy, hogy feltérképezi beszélgetőtársát (pl. nem, kor stb.) és specifikus kérdésekkel szinte azonnal „leveszi a lábáról”. A digitális nagykövet továbbá képes lesz egyszerű ügyintézési feladatokat ellátni, sorszámot adni, vagy akár QR-kódon keresztül átirányítani a beszélgetést egy valódi kollégához.
https://www.youtube.com/watch?v=4AzBaevEVSk
Anna nem csupán egy technológiai kísérlet volt, hanem egy Hungary First pillanat.
„Magyarországon az elsők között mutattuk meg, hogy az AI képes kilépni a fizikai térbe, és valódi interakciót teremteni. Ez a marketing szakma és az érdeklődők számára is jelzi, hogy a mesterséges intelligencia mára a mindennapi életünk részévé válik, izgalmas újdonság, hasznos eszköz és örülünk, hogy ebben az E.ON márka élen járhat.”
– összegez Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Márka és Marketing vezetője.
https://www.youtube.com/shorts/6cjuzuFC8hc
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Pamkutya könyv – Osbáth Norbert: Amiről nem készült fotó
-
Ipar2 hét ago
A gyár, ahol 45 perc alatt készül el egy lakóház
-
Egészség2 hét ago
Videójáték-karakterek, akiknek mindenük fáj – díjazták a népszerű fájdalomcsillapító rendhagyó reklámkampányát.
-
Zöld2 hét ago
Egyszerre három problémára kínál megoldást a Schneider Electric Go Green versenyének idei első helyezettje
-
Gazdaság2 hét ago
Sokmillió dolláros hátrányt kerülhetnek el az ipari vállalatok a nyílt, szoftveralapú automatizálással
-
Gazdaság2 hét ago
A gazdálkodók igényeit kiszolgáló meteorológiai állomással lép piacra a Széchenyi István Egyetem
-
Gazdaság2 hét ago
Digitális fordulat a hazai pénzforgalomban
-
Gazdaság2 hét ago
Generációk és percepciók: másért szeretik az irodai munkát az eltérő generációkhoz tartozók









