Okoseszközök
A nappalikban már dúl a 8K forradalom
Áttörést érhet el 2021-ben a televíziós piacon a 8K technológia. Ma még egy ilyen készülék meglehetősen drága, kevés hozzá a tartalom, ráadásul a képminőség javulása szabad szemmel alig érzékelhető, ám a fejlődés megállíthatatlan.
A vevők nagy többsége ugyanis státuszszimbólumként tekint a televízióra, ezért sok pénzt hajlandó költeni rá – derül ki a Deloitte tanácsadócég legfrissebb előrejelzéséből.
Státuszszimbólumnak számít világszerte, hogy kinek mekkora képernyőjű és milyen „tudású” televíziója van. Az Egyesült Államokban például 2004 és 2019 között 25,4 inchről (64,5 cm) 47 inchre (119 cm) nőtt az átlagos képernyőméret. Ezzel párhuzamosan a vevők ráadásul az egyre nagyobb felbontású tévéket keresik még akkor is, ha szabad szemmel nem is érzékelik a kép minőségében megmutatkozó különbséget a régi és az új modellek között.
„Mivel státuszszimbólumról van szó, a fogyasztók vásárláskor hajlandók mélyen a zsebükbe nyúlni. Ez a hozzáállás újabb és újabb fejlesztésekre sarkallja a gyártókat, akik a 4K felbontás után most a 8K felbontással igyekeznek meghódítani a vevőket. A számok pedig azt mutatják, hogy sikeresen teszik ezt.”
– mondja Laczka Sándor, a Deloitte Magyarország TMT iparági csoportjának igazgatója.
Bővülő piac, csökkenő árak
Csak 8K televíziókból idén a várakozások szerint 3,3 milliárd dollár értékben adnak majd el világszerte. A piac mérete a hasonló teljesítményre képes monitorokkal és kamerákkal együtt 5 milliárd dolláros lehet. Komoly növekedésről van szó, hiszen két évvel ezelőtt a 8K kijelzők forgalma nem érte el az egymilliárd dollárt sem. Hasonló fejlődésre volt már példa a 4K televízióknál, amikor a termék piaci bevezetése és a százmilliomodik készülék eladása között csak 7 év telt el. Ma még az eladások bővülését fékezi, hogy a 8K televízió nem olcsó befektetés. Ám itt is iránymutatást jelenthet a 4K kapcsán szerzett piaci tapasztalat, miszerint ahogy terjed a technológia, úgy mennek le az árak. Egy 8K tévé 2017-ben átlagosan 8 ezer dollárba (csaknem 2,5 millió forintba) került, ma már az átlagár 3,3 ezer dollár (több mint egymillió forint) körül alakul.
Megéri?
De vajon megéri-e ilyen drága televíziót vásárolni? Ez a kérdés sokakban fel sem merül, pedig nem árt tisztában lenni azzal, hogy megtérülő befektetésről van szó. Minél többet tévézik valaki, annál inkább. Az Egyesült Államokban kiszámolták: egy 3,3 ezer dollárba kerülő 8K tévé várható élettartama 7 év. Ha valaki átlagosan 3-5 órát tévézik naponta, akkor az óránként 25 centjébe kerül, ráadásul ezen a költségen a háztartás minden tagja osztozik. Ezzel szemben egy átlagosan 380 dollárért megvásárolható okostelefon élettartama mindössze 2,7 év, így a tévé 7 éves működése alatt egy háromfős család összesen 7,8 ezer dollárt költ telefonra.
„Felmerülhet kérdésként, hogy a gyártóknak megéri-e csökkenő áron is a 8K technológiával foglalkozni? A válasz egyértelműen igen, hiszen azzal is számolni kell, hogy nem csak az eladásból származhatnak bevételek. Mivel okostelevíziókról van szó, a felhasználók tévézési szokásairól rengeteg adat keletkezik, amelyek értékesíthetők a hirdetők és a tartalomgyártók számára”
– hívja fel a figyelmet Major Dóra, a Deloitte TMT iparágának szakértője.
És ha már tartalom – van-e elég néznivaló?
„A modern technológia persze mit sem ér, ha a tartalom felbontása jóval elmarad a készülék tudásától. Márpedig a felmérések szerint 2021-ben a videós tartalmaknak mindössze 0,1 százaléka 8K felbontású. Bár ez első pillantásra kevésnek tűnik, ám mégsem az. Ha 8K tévénk van, akkor a 0,1 százaléknyi tartalomból az év minden egyes napjának, minden órájában új néznivalót választhatunk magunknak ismétlés nélkül. Másrészt a következő években több irányból is a 8K-s tartalmak ugrásszerű bővülésére lehet számítani”
– állítja Laczka Sándor.
És hogy honnan is érkezhetnek a tartalmak:
- Upgrade: Mesterséges intelligencia segítségével a már meglévő 4K vagy akár HD felbontású tartalmakat könnyedén lehet 8K minőségre javítani.
- Analóg felvételek digitalizációja: a 70 mm-es filmre vett filmek (2001: Űr Odüsszeia, My Fair Lady,stb.) vagy az iMax mozifilmek felbontása megegyezik a 8K digitális felvételekével, így könnyű remasterelni (Remaster: a régi alkotások hozzáigazítása a kor igényeihez és áthelyezése a modern adathordozókra) a régi alkotásokat.
- 8K gyártás: A technológia megjelenésével a filmstúdiók egyre több filmet vesznek fel eleve 8K-ban.
- Felhasználói tartalmak: Az okostelefonok kameráinak felbontása egyre javul. Egy 12 megapixeles kamera képe például teljes szépségében 8K felbontásban játszható le a legjobban.
- Influenszerek: A közösségi médiában szereplő tartalomgyártók egyre jobb eszközöket használnak, hiszen számukra is fontos a minél jobb minőség. Ezt a törekvést a különböző médiafelületek is támogatják, hiszen a YouTube-on például 2015 óta van lehetőség 8K feltöltésre, a Vimeo-n pedig már most is több ezer 8K felvétel érhető el.
- Játékkonzolok: 2021-ben már kaphatóak a 8K felbontásra képes eszközök.
Okoseszközök
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
A kisbabás időszak tele van új élményekkel, örömmel és kérdésekkel. A megfelelő alvási környezet megteremtése mellett sok szülő számára az is fontos, hogy jobban megértse gyermeke alvását, és naprakész információkkal rendelkezzen a baba jóllétéről. Ebben nyújthat támogatást az okostechnológia – többek között az Owlet Dream Sock, amely az otthoni babafigyelés új megközelítését képviseli.
Amikor a technológia valódi információt ad
A csecsemők alvása folyamatosan változik, és a szülők természetes módon szeretnék megérteni, mi történik, amikor gyermekük alszik. A hagyományos bébiőrök elsősorban a baba hangjának és mozgásának követését teszik lehetővé. Az intelligens babafigyelő eszközök ennél további információkkal is segíthetik a szülőket.
Az Owlet Dream Sock egy puha, a baba lábfejére helyezhető viselhető eszköz, amely alvás közben méri a pulzusszámot és a véroxigénszintet (SpO₂). Az adatokat a kapcsolódó alkalmazásban is meg lehet tekinteni, így a szülők részletesebb képet kaphatnak a baba mért értékeiről és azok alakulásáról.
A Dream Sock egyik fontos sajátossága, hogy az Európai Unióban orvostechnikai eszközként rendelkezik CE-minősítéssel. Ez megkülönbözteti az általános célú babafigyelőktől: a terméknek meg kell felelnie az alkalmazandó európai orvostechnikai szabályozás követelményeinek, a meghatározott rendeltetésének megfelelően.
Nem csupán adat, hanem érthető visszajelzés
Az okostechnológia értékét nem önmagában az adatok mennyisége adja, hanem az is, hogy azok miként segítik a mindennapi döntéseket.
Az Owlet Dream Sock a pulzusszám és a véroxigénszint előre meghatározott tartományokon kívül eső értékei esetén értesítést küldhet a szülőnek. A rendszer a kapcsolódó bázisállomáson és az alkalmazáson keresztül ad visszajelzést, hogy a szülő szükség esetén ellenőrizhesse gyermekét, és mérlegelhesse a további teendőket.
A cél nem az, hogy a technológia minden szülői aggodalmat megszüntessen, hanem hogy releváns információkkal támogassa a gondozókat. A mért értékek és az értesítések kiegészítő információt nyújtanak, és nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot vagy a szakember tanácsát.
Az átlátható működés és a megfelelő minősítés jelentősége
A babafigyelő eszközök kiválasztásakor érdemes nemcsak a kényelmi funkciókat, a csatlakoztathatóságot vagy a kiegészítő szolgáltatásokat mérlegelni, hanem azt is, hogy pontosan mire szolgál az adott termék, milyen adatokat mér, és milyen szabályozási követelményeknek felel meg.
Az orvostechnikai minősítés fontos információ a vásárlók számára, hiszen az adott eszköz meghatározott rendeltetéséhez és megfelelőségéhez kapcsolódik. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egy készülék minden egészségügyi problémát felismer, vagy minden helyzetben garantálja a baba biztonságát.
Az Owlet Dream Sock az egészséges, 0–18 hónapos csecsemők otthoni, alvás közbeni monitorozására készült, a használati útmutatóban meghatározott feltételek mellett.
A baba biztonsága továbbra is a biztonságos alvási környezettel kezdődik
Bármilyen fejlett technológiát választanak is a szülők, a biztonságos alvási szokások alapvető fontosságúak. A megfelelő alvási környezet, az ajánlott fektetési gyakorlatok és a gyermekre való odafigyelés nem helyettesíthető elektronikus eszközökkel.
Az Owlet Dream Sock nem helyettesíti a szülői felügyeletet, a biztonságos alvási gyakorlatokat vagy az egészségügyi szakemberek által nyújtott ellátást. Nem szolgál a bölcsőhalál megelőzésére, és nem diagnosztikai eszköz.
A technológia akkor tölti be a szerepét, ha reális elvárásokkal, a használati útmutatónak megfelelően és a biztonságos csecsemőgondozás részeként alkalmazzák.
Több mint egy okos eszköz: szolgáltatások és vásárlói előnyök
Egy babafigyelő kiválasztásakor nemcsak maga a készülék és annak technológiai tudása számít. Legalább ilyen fontos, hogy a vásárlók milyen háttérszolgáltatásokra, segítségre és kényelmi megoldásokra számíthatnak a vásárlás előtt és után.
Az Owlet hazai webáruháza több olyan szolgáltatást és vásárlási lehetőséget kínál, amelyek megkönnyíthetik a családok döntését:
- Orvostechnikai eszköz minősítés: az Owlet Dream Sock az EU orvostechnikai eszközökre vonatkozó MDR-szabályozása szerint CE-jelöléssel rendelkező orvostechnikai eszköz.
- Hazai szervizháttér: a vásárlók számára magyarországi szervizelési lehetőség is rendelkezésre áll, így műszaki probléma esetén nem kell kizárólag külföldi ügyintézésre támaszkodni.
- Magyar nyelvű ügyfélszolgálat: kérdés, terméktámogatási igény vagy vásárlással kapcsolatos probléma esetén magyarországi elérhetőségeken is segítséget kérhetnek a vásárlók.
- Ingyenes házhozszállítás: a vásárlók számára ingyenes házhozszállítási lehetőség is elérhető.
- Extra 2% azonnali kedvezmény: bankkártyás fizetés választásakor további 2% azonnali kedvezmény vehető igénybe.
- Változatos akciók: a webáruházban rendszeresen találkozhatnak a vásárlók időszakos ajánlatokkal és kedvezményes termékcsomagokkal.
- Kiegészítő pótzoknik: külön is vásárolhatók Dream Sock textilzoknik, így a családok a használat során további zoknikészletet is beszerezhetnek.
- Egészségpénztári elszámolás: az Owlet Dream Sock bizonyos egészségpénztáraknál elszámolható lehet, ezért a vásárlás előtt érdemes ellenőrizni a saját pénztár feltételeit.
- Szakmai és felhasználói tapasztalatok: a termékről orvosi szakmai ajánlások, valamint influencerek által készített bemutatók és tesztek is elérhetők, amelyek további támpontot adhatnak az érdeklődőknek.
Ezek a szempontok azért is lényegesek, mert egy ilyen eszköz hosszabb időn keresztül lehet része a család mindennapjainak. A megfelelő szervizháttér, az elérhető segítség, a kiegészítők beszerzésének lehetősége és a rugalmas vásárlási feltételek egyaránt hozzájárulhatnak a pozitív vásárlói tapasztalathoz.
Tudatos választás a család mindennapjaihoz
A kisbabás időszakban minden család más igényekkel és elvárásokkal találkozik. A megfelelő babafigyelő kiválasztásakor ezért érdemes átgondolni, milyen információkra van szükség, mennyire fontos a távoli hozzáférés, és milyen szerepet szánnak a technológiának a mindennapi gondozásban.
Az Owlet Dream Sock azoknak a szülőknek kínál technológiai támogatást, akik szeretnének többet megtudni gyermekük alvás közbeni pulzusszámáról és véroxigénszintjéről, és fontosnak tartják az orvostechnikai minősítéssel rendelkező megoldást.
Ehhez hozzájárul, hogy az Owlet Dream Sock és Dream Duo termékeket hazánkban Egészségpénztári kártyára is megvásárolhatják a szülők.
A tudatos babafigyelés nem a szülői ösztönök helyettesítéséről szól, hanem arról, hogy a megfelelő információk segítségével még felkészültebben gondoskodhassunk gyermekünkről.
További információ: https://owletcare.hu/
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
A munkájukhoz AI-t használók kétharmada privát eszközt is igénybe vesz
A munkahelyi AI-használat jelentős részére a vállalatoknak nincs rálátásuk. A munkájukhoz AI-t alkalmazók 67%-a rendszeresen vagy alkalmanként saját, ingyenes vagy más, nem vállalati eszközt is igénybe vesz.
Ráadásul 42%-uk szerint a szervezeténél nincs erre vonatkozó belső irányelv, vagy nem tud ilyen szabályozásról – derül ki a PwC Magyarország kutatásából. A shadow AI valódi kockázata ebben rejlik: a munkavállalók ugyan időt nyerhetnek, de a vállalat elveszítheti az ellenőrzést az adatai és üzleti információi felett.
Az AI munkahelyi használatának szabályozása sok esetben nem tartott lépést azzal, ahogyan a munkavállalók már használják a technológiát. Sok cégnél hiányoznak az egyértelmű szabályok, a szervezett tudásmegosztás és a gyakorlati képzések. A PwC kutatása arra is rámutat, hogy az AI produktivitási előnyei ösztönzik a használatot, ennek egy része azonban a vállalat által nem ellenőrzött, privát eszközökön történik. A munkavállalók egyéni döntései és óvintézkedései önmagukban nem nyújtanak teljes védelmet az üzleti kockázatokkal szemben. A megoldás ezért nem az AI használatának visszaszorítása, hanem olyan vállalati környezet kialakítása, amely jóváhagyott eszközökkel, egyértelmű szabályokkal és folyamatos, munkakörre szabott képzéssel támogatja a biztonságos használatot.
Az AI kézzelfogható időmegtakarítást hoz a munkában
A digitálisan affinis internetezők körében végzett felmérés válaszadóinak 47%-a használ valamilyen mesterségesintelligencia-alkalmazást a mindennapokban, de jelentős generációs különbségekkel: a Z és az Y generációban ez az arány 56–57%, a baby boomereknél 35%. Az AI-t használók 42%-a személyes célokra és munkavégzésre egyaránt alkalmazza a technológiát, a felsőfokú végzettségűek körében pedig ez az arány 52%. Az AI gyakorlati hasznát az érzékelt időmegtakarítás is jelzi: a munkájukhoz AI-t használók több mint 78%-a legalább 10%-os időnyereségről számolt be a releváns feladatokban; 38%-uk 30%-os vagy annál nagyobb, további 40%-uk 10–30% közötti megtakarítást tapasztalt. Az így felszabaduló idő az összetettebb, nagyobb hozzáadott értékű feladatokra fordítható.
Az információkeresés dominál, a szervezett használat még ritka
Az AI-t használók 78%-a kérdésfeltevésre és gyors információkeresésre alkalmazza a technológiát, ezzel ez a leggyakoribb felhasználási terület. A fordítás 47%-kal a második helyen áll, ezt követi a képgenerálás 35%-kal, a szövegírás 34%-kal és az adatelemzés 31%-kal. A munkavégzésben ugyancsak az információkeresés áll az első helyen, amelyet a válaszadók 73%-a említett, és 35%-uk ezt az egyetlen AI-funkciót tartaná meg, ha a következő hat hónapban választania kellene. Az AI-t jelenleg elsősorban gyors, közvetlen támogatást igénylő feladatokra használják, míg az összetettebb, munkafolyamatokba mélyebben beépülő alkalmazások még kevésbé elterjedtek.
A munkájukhoz AI-t használók 70%-a mindig az aktuális feladathoz igazítja a technológia alkalmazását, bevált promptok, sablonok vagy standard munkafolyamatok nélkül. Mindössze 12% használ visszatérő feladatokhoz kialakított promptokat vagy sablonokat, 10%-nál az AI már részben beépült a sztenderd munkafolyamatokba, csapatszintű szervezett használatról pedig csupán 3% számolt be. Az egyéni használatot az is jelzi, hogy a nem vállalati AI-eszközöket használók 32%-a megszokásból, 23%-a a gyorsabb vagy kényelmesebb használat miatt választ saját megoldást, és csak 22%-uk ismeri jól a szervezet vonatkozó irányelvét. Az AI tehát sok munkavállaló napi munkájának már szerves része, de szervezeti szinten még ritkán épül be a kialakított munkamódszerekbe. A vállalati megoldásokhoz ezért világos kommunikációra, releváns felhasználási példákra és gyakorlati támogatásra is szükség van.
„Számos vállalatnál az AI használata már mindennapos, miközben hiányzik a megfelelő szabályozási, oktatási és kontrollkörnyezet. A munkavállalók tehát gyakran saját belátásuk szerint döntenek arról, milyen adatokat, milyen célból és milyen eszközök segítségével osztanak meg”
– mutat rá dr. Szűcs László, a Réti, Várszagi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.
Az AI-tudás önértékelése szintén jelentős bizonytalanságot mutat. Az 1–10-es skálán adott válaszok nagy szórása és a középső értékek gyakori választása arra utal, hogy sok felhasználó nem tudja biztosan megítélni saját AI-ismereteinek szintjét. Ez megnehezíti annak felismerését is, hogy egy-egy bevett gyakorlat – például az anonimizálás – milyen kockázatokat kezel, és melyeket hagy érintetlenül. Egy előzetes tudásszintfelmérés ezért nemcsak a képzések pontosabb kialakítását segítheti, hanem reálisabb képet nyújthat a szervezetben meglévő készségekről és kritikus tudáshiányokról.
Az anonimizálás önmagában nem szünteti meg az üzleti kockázatot
Ha a munkavállalók nem biztosak abban, hogy egy tartalom megosztható-e egy AI-eszközzel, 32%-uk anonimizál, 30%-uk fiktív példát használ, 25%-uk pedig mellőzi az AI-t; jóváhagyott vállalati eszközt csak 9% választ. Az anonimizálás ugyan csökkentheti a személyes adatok kitettségét, de nem akadályozza meg, hogy üzleti tervek, pénzügyi adatok vagy más bizalmas információk a vállalat által nem ellenőrzött rendszerbe kerüljenek. Bizonytalan helyzetben a felsővezetők mindössze 3%-a kér segítséget vezetőtől vagy illetékes szakértőtől, miközben 23%-uk saját megítélése alapján dönt a megosztható információkról. Egyértelmű útmutatás és könnyen elérhető szakértői támogatás nélkül így eltérő, nehezen ellenőrizhető gyakorlatok alakulhatnak ki.
„A shadow AI használatával kapcsolatos legnagyobb kockázat nem feltétlenül egyetlen adatvédelmi incidens vagy egy hibás AI-válasz megjelenése a vállalati működésben, hanem az a fokozatos folyamat, amelynek során a munkáltató elveszíti az ellenőrzést a szervezetben keletkező információk, döntések és munkafolyamatok felett”
– hívja fel a figyelmet a szakember.
Az irányítás célja nem a tiltás, hanem a biztonságos AI-használat
Egységes irányítás nélkül az elszigetelten vagy vállalati jóváhagyás nélkül használt AI-megoldások jogszabályi, pénzügyi és reputációs kockázatokat hordoznak. A hatékony AI-irányításnak ezért a szervezet teljes AI-portfóliójára kell kiterjednie, beleértve a munkavállalók által önállóan használt alkalmazásokat is, és össze kell hangolnia az adatkezelési, biztonsági és compliance szempontokat. Az AI-irányítás akkor támogatja valóban az innovációt, ha a szervezet működéséhez, kultúrájához és konkrét felhasználási eseteihez igazodik.
„A shadow AI használata megfelelőségi szempontból is egyre nagyobb jelentőségű”
– érvel dr. Szűcs László.
„Az Európai Unió MI-rendelete abból indul ki, hogy a szervezeteknek ismerniük kell az általuk alkalmazott AI-rendszereket, megfelelő irányítási és kockázatkezelési mechanizmusokat kell működtetniük, valamint szükség esetén dokumentálniuk kell az AI használatát. Ha a munkavállalók tömegesen használnak olyan eszközöket, amelyekről a munkáltatónak nincs tudomása, akkor ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítése jelentősen megnehezülhet. A szervezet könnyen olyan helyzetbe kerülhet, hogy papíron rendelkezik AI-szabályzattal, a gyakorlatban azonban nem képes ellenőrizni, milyen mesterségesintelligencia-rendszerekkel dolgoznak a munkatársai. Ez különösen problémás lehet olyan iparágakban, ahol szigorú adatkezelési vagy megfelelőségi követelmények érvényesülnek”
– teszi hozzá.
Az AI-képzések még nem igazodnak a valós igényekhez
Az AI-t használók 86%-a az adatfelvételt megelőző évben nem vett részt kapcsolódó képzésben. Az AI-képzésen részt vevők 93%-a ugyanakkor hasznosnak találta a programot, 24%-uk pedig azonnal alkalmazta is a tanultakat. A résztvevők 65%-a alapozó, 11%-uk haladó képzést végzett el. A válaszadók leginkább a gyakorlati feladatokat (47%), a munkakörre szabott példákat (40%), a napi eszközökkel való integrációt (37%), valamint a haladó tippeket és promptmintákat (36%) hiányolták. A vállalati AI-eszközökhöz való hozzáférés szintén korlátozott: mindössze 27%-nak biztosít ilyen eszközt a munkáltatója, 54% pedig úgy használhat AI-t, hogy ehhez nem kap szervezeti iránymutatást. 12%-nak saját vagy ingyenesen elérhető megoldások használatát ösztönzi a cége, és 7%-nál egyértelműen tiltott a technológia használata. A tanulni szándékozók 38%-a rövid, önállóan elvégezhető mikrotananyagot választana, ami jól mutatja, hogy a szervezeteknek folyamatos, munkakörre szabott képzést, jóváhagyott eszközöket és világos kereteket kell biztosítaniuk.
„A képzés akkor hoz valódi változást, ha a munkavállalók a megszerzett tudást a mindennapi feladataikban is alkalmazhatják. Ehhez nemcsak munkakörre szabott, gyakorlati programokra, hanem jóváhagyott eszközökre és világos használati keretekre is szükség van. Ha ezek hiányoznak, a dolgozók saját megoldásokat keresnek, a tanultak nehezebben épülnek be a munkafolyamatokba, az AI nyújtotta előnyöket pedig csak a szervezet egy szűkebb köre tudja kihasználni”
– mutatott rá Cserjes-Kopándi Ildikó, a PwC szakértője.
A válaszadók azt is eltérően értékelik, hogy az AI miként alakítja át a munkájukat. A változással szemben szkeptikus, valamint a mérsékelt és az erőteljes átalakulást váró csoportok aránya közel azonos (11-13%), de a legnagyobb csoport (14%) mondta azt, hogy nem tudja megítélni, milyen hatása lesz az AI-nak a munkájára. Ez a bizonytalanság is azt erősíti, hogy a szervezeteknek az AI bevezetését nem egyszeri technológiai projektként, hanem folyamatos tanulást és irányítást igénylő szervezeti feladatként érdemes kezelniük. Ehhez mérni kell a kiinduló tudásszintet, rendszeresen frissíteni a gyakorlati útmutatókat, és megmutatni, hogyan válhat az AI a napi munkában biztonságosan alkalmazható, produktivitást növelő eszközzé.
„Az AI már ma is érdemi időt szabadít fel, de a használata többnyire egyéni kezdeményezésekre és egyszerűbb feladatokra korlátozódik. A vállalatok számára most az a feladat, hogy megtalálják azokat a területeket, ahol a technológia a munkafolyamatok szerves részeként valódi üzleti értéket teremthet, majd a jól működő megoldásokat szélesebb körben is bevezessék. Így az egyéni hatékonyságjavulásból szervezeti szintű előny válhat”
– mondta Kelemen Ákos, a PwC Magyarország szakértője, a kutatás vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
A Schneider Electric és az Apple közös fejlesztésével lehetnek még okosabbak és energiahatékonyabbak az otthonok
Kényelmes használat, nagyobb komfortélmény, energiahatékony működés – többek között ezeket az előnyöket kínálja a Schneider Electric és az Apple közösen kifejlesztett új, intelligens termosztátja.
A két vállalat emellett egy beltéri érzékelőt (Room Sensor) és az Apple HomeView-hoz készült fali tartót, a Power Mount-ot is bevezet a piacra az Egyesült Államokban.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és az Apple együttműködésének keretében kifejlesztett új eszközök lehetővé teszik, hogy a felhasználók kényelmesen és egyszerűen menedzseljék otthonuk energiafelhasználását. Az Apple Home alkalmazáson keresztül a „Smart Thermostat” okos termosztát az „Adaptive Temperature” funkcióval segíti az ingatlantulajdonosokat a nagyobb komfortélmény, a kényelmes használat és az energiahatékonyság közötti egyensúly megteremtésében. A felhasználók az Apple digitális asszisztense, a Siri segítségével hangvezérléssel állíthatják be a hőmérsékletet. A beépített érzékelők és a további, opcionális „Room Sensors” beltéri szenzorok révén a rendszer képes érzékelni a hőmérsékletet és a páratartalmat is, így alkalmazkodik a felhasználók otthonainak egyedi igényeihez.
A „tap-to-pair” NFC-funkciónak köszönhetően a „Smart Thermostat” áramellátás nélkül is párosítható, így a beállítás másodpercek alatt elvégezhető, elég egyszerűen csak egy iPhone-t a készülék közelébe vinni. A Matter-kompatibilitásnak és a Thread technológiának köszönhetően a rendszer internetkimaradás esetén is kapcsolatban marad az otthoni hálózattal. A „Smart Thermostat” és a „Room Sensors” az Apple Home-on belül végponttól végpontig terjedő titkosítással rendelkeznek, így csak a felhasználók és az általuk kiválasztott személyek férhetnek hozzá az otthoni adataikhoz.
Apple HomeView-ra optimalizált fali tartó
A Schneider Home „Power Mount” fali tartóját kifejezetten az Apple HomeView okosotthon központhoz tervezték, és háromféle konfigurációban – USB-C fali csatlakozóval, elektromos hálózati kábeles csatlakozással, valamint Power over Ethernet (PoE) kábeles csatlakozással – is használható.
Mindhárom típusú Power Mount precíziós mágnesekkel rendelkezik, amelyek biztonságosan rögzítik az Apple HomeView-t a falon a folyamatos áramellátás érdekében. A látható vezetékek nélküli, zökkenőmentes, professzionális telepítés érdekében a közvetlenül az elektromos hálózatra csatlakozó Power Mount egyetlen fali dobozon keresztül jut áramhoz, míg a PoE-vezetékes változat a falba rejtett szabványos Ethernet-kábelen keresztül kapja az áramot és az adatokat.
„A legintelligensebb otthon az, amelyben minden elem összehangoltan működik, és ez csak olyan technológiával valósítható meg, ami lehetővé teszi az intelligens energiafelhasználást. Az energiatechnológia fejlesztése a Schneider Electric küldetésének középpontjában áll, a Schneider Home pedig elhozza a mindennapi életbe az energiatechnológiát. Az Apple-lel való együttműködés révén egyszerre kínálhatunk intelligens energiagazdálkodást, kivételes felhasználói élményt és zökkenőmentes funkcionálást, hogy segítsük az otthonok optimális működését”
– mondta el Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.
„Az Apple-nél az a célunk, hogy kiváló termékeket kínáljunk, amelyek egyszerűbbé és élvezetesebbé teszik a mindennapi élményeket, miközben az adatvédelmet is kiemelten kezeljük. Ezek az új termékek a Schneider Electric energiamenedzsment területen szerzett mélyreható szakértelmét egy új, okosabb, átgondoltabb módon integrálják az Apple Home rendszerbe. Beállításuk egyszerű, használatuk intuitív, és úgy vannak kialakítva, hogy zökkenőmentesen működjenek együtt az Apple Home-mal – ez természetes kiterjesztése annak a felhasználói élménynek, amelyet ügyfeleink már ismernek és kedvelnek”
– jelentette ki Matthew Costello, az Apple „Hardware Engineering” részlegének alelnöke.
Az otthoni energiafelhasználás egyre összetettebbé válik: különböző áramforrásokból táplálkozik, egyre több energiát fogyaszt, miközben a különböző rendszerek – például a fűtés és a hűtés, a vízmelegítés, az elektromos autók töltése, a háztartási gépek és az internetre kapcsolódó eszközök – többnyire egymástól elkülönülten működnek. A Schneider Home elviszi az otthonokba az energiaintelligenciát olyan megoldások révén, mint a „Smart Thermostat”, az elektromos jármű-töltők, a megszakítók, a kapcsolótáblák, a szünetmentes tápegységek (UPS) és a hálózatba kapcsolt vezetékes eszközök. A Schneider Home megmutatja, hogy az otthonokban használt energiatechnológiai megoldások hogyan működhetnek együtt zökkenőmentesen, segítve az ingatlantulajdonosokat abban, hogy jobban megértsék, kezeljék és optimalizálják energiafelhasználásukat anélkül, hogy ez a kényelem, az egyszerűség vagy a költségek rovására menne.
A Schneider Electric hosszú múltra tekint vissza az otthoni energetika területén: megoldásai ma már az Egyesült Államok háztartásainak 40 százalékában megtalálhatók. A vállalat 190 éves szakértelemmel rendelkezik a háztartási elektromos kapcsolótáblák terén, és szolgáltatásait több mint 1 millió villanyszerelő, szerelő, építőipari szakember és technológiai partner alkotta, megbízható ökoszisztémán keresztül nyújtja. A társaság a 2027-es Las Vegas-i Consumer Electronics Show (CES) kiállításon további részleteket oszt meg a Schneider Home-ról.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
PC-szintű munkakörnyezettel érkezett meg a HONOR Pad 20
-
Ipar2 hét ago
A mesterséges intelligencia átalakítja az adatközpontokat: egyre fontosabb a gyorsabb kiépítés és a nagyobb rugalmasság
-
Gazdaság2 hét ago
Döntött az ENSZ: világszintű új szabályrendszer az automatizált és autonóm vezetés területén
-
Gazdaság2 hét ago
Miért kell évtizedekre előre gondolkodniuk az ingatlanfejlesztőknek egy gyorsan változó piacon?
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelentek a Wekerle Plusz lakáshitel részletszabályai
-
Ipar2 hét ago
A Schneider Electric és a Greenly kiterjeszti dekarbonizációs programját
-
Egészség2 hét ago
Modern boszorkányok laborleteket értelmeznek és életmódváltást javasolnak
-
Tippek2 hét ago
Borzongató gumiabroncs-sztorik Halloweenre: 3 végzetes hiba az utakon, ami tönkreteheti a gumikat







