Szórakozás

Digitalizált sportkártyák: az NFT-k új korszakba repítik a sportrelikviákat

Az NFT-k nem csak elérték a sportkártyák piacát, de a nem helyettesíthető tokenek helye megszilárdulni látszik azzal, hogy a rajongóknak lehetősége van nem csupán megtekinteni, de meg is szerezni kedvenc sportpillanataikat licenccel ellátott digitális formában.

A Deloitte Global előrejelzése szerint a sport NFT-k piaca idén több mint 2 milliárd dolláros lesz.

A nem helyettesíthető tokenek (non fungible token – NFT) olyan egyedi digitális azonosítók, amelyek blokklánc technológiát használnak a digitális tartalmak tulajdonjogának rögzítésére. Az NFT-k lehetővé teszik a tulajdonjog és a felhasználási jogok bizonyítását bármely digitális tartalomra vonatkozóan azáltal, hogy a tartalomhoz egy konkrét, nem megismételhető azonosítót rendelnek, amelyet egy elosztott adatbázisban vagy blokkláncban – jellemzően a Flow-ban vagy az Ethereumban – rögzítenek. Az NFT tulajdonjoga magában foglalhatja a mögöttes digitális eszköz tulajdonjogát is, bár a legtöbb eddig eladott sport NFT nem rendelkezik a mögöttes médium tulajdonjogával vagy használati jogával. Minden egyes NFT tartalmaz egy okos szerződést, amelynek feltételei határozatlan ideig alkalmazhatók, és amely minden egyes kereskedéskor azonnal és visszavonhatatlanul életbe lép. Ezen kívül, számos olyan kiterjesztett tulajdonságot is lehet adni egy egyszerű digitális tartalomnak – grafikának, képnek, videónak – amelyekkel egy teljesen új digitalizált termék jön létre: szolgálhat például belépőként, azonosítóként, vásárlási kedvezményként is. A Deloitte Global előrejelzése szerint a sportmédiára vonatkozó NFT-k 2022-ben több mint 2 milliárd dollárnyi tranzakciót generálnak majd, ami körülbelül kétszerese a 2021-es adatnak.

„Várakozásaink szerint 2022 végére világszerte 4-5 millió sportrajongó fog NFT-s tárgyat vásárolni vagy ajándékba kapni a sportgyűjteményébe. A sport NFT-k iránti érdeklődést valószínűleg a tágabb NFT-piacon tapasztalható aktivitás fogja ösztönözni, beleértve a digitális művészet piacát is, amelynek öt legértékesebb tranzakciója 2021 augusztusáig több mint 100 millió dollárt generált”

– mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

A sport NFT az új sportkártya?

Minden egyes NFT ugyanúgy egyedi, mint ahogyan egy fizikai nyomtatvány minden egyes limitált példánya egyedileg számozott, de egyébként azonos. Ilyen módon az NFT-k előre meghatározott ritkasággal ruházzák fel a digitális tartalmakat, és így tekinthetők a nyomtatott sportkártyák modern, digitális megfelelőinek. A sportkártyák piaca továbbra is erős: 2021-ben egyenként akár több millió dollárért is keltek el ritkább darabok. Az ilyen kártyák sokáig a csapatok és ligák egyik fő bevételi forrását jelentették, különösen az amerikai piacon.

Alapvetően az NFT-k ugyanazokat az igényeket elégítik ki, mint a kártyák, de az állóképeket digitális állóképekre vagy videóra, a kartonokat pixelekre, a mappákat digitális kijelzőkre (többnyire okostelefonokra), a gyűjtői vásárokat online kereskedelmi platformokra, a harmadik fél hitelesítési ügynökségeket pedig blokkláncra cserélik. A Deloitte Global előrejelzése szerint 2022-ben az NFT-k leggyakoribb és legjövedelmezőbb alkalmazása a sportiparban a sportpillanatokról készült, korlátozott példányszámú videoklipek vagy játékoskártyák értékesítése lesz.

Mitől függhet egy sport NFT értéke?

Az egyes NFT-k értéke a sportoló kiemelkedő szerepétől, az esemény jelentőségétől, az NFT-ben szereplő bármely további tartalomtól és természetesen, ahogy a hagyományos, nyomtatott kártyáknál is, a kereslettől függ. Egy olyan NFT-t, amely egy fontos esemény egyetlen kiadására korlátozódik – például egy legendás sztár győztes gólja, hazafutása vagy zsákolása, a sztár kommentárjával együtt – árverésen lehet értékesíteni: a ritkaság önmagában is értéket teremt. Ugyanezt a videót, de kiegészítő tartalom nélkül, 20 ezres elérhető példányszámban pedig online piactéren lehet értékesíteni. A folyamat hasonló a művészeti világ egyes aspektusaihoz, ahol ugyanannak a műalkotásnak a különböző számú hitelesített példányban készült változata különböző értéket képvisel.

Pluszbevétel, marketing és PR eszköz is

Az NFT-k többletbevételt hozhatnak a sportligáknak, csapatoknak és egyéni sportolóknak, akiknek bevételei a lezárások alatt csökkentek: a legnagyobb labdarúgó NFT platform 128 millió dollár árbevételt generált 2021 első kilenc hónapjában. Az NFT-szerződés előírhatja, hogy minden egyes tranzakció után jutalékot kell fizetni az NFT-t értékesítő platform tulajdonosának, és ennek a jutaléknak egy része visszaáramolhat a jogtulajdonoshoz. Az NFT-ket lehetővé tevő intelligens szerződések továbbá lehetővé tehetik az előre programozott jogok jelenlegi tulajdonosainak valós idejű díjazását is, ami különösen értékes a sporttal kapcsolatos, gyakran bonyolult jogkezelés miatt.

Az NFT-k lehetőséget nyújtanak a szurkolókkal való kapcsolat javítására is. A jogtulajdonosoknak meg kell fontolniuk, hogyan tudnák a legjobban alkalmazni az NFT-ket a szurkolói élmény fokozására azáltal, hogy lehetővé teszik számukra a csapatuk NFT-inek megszerzését és megjelenítését, és hozzájáruljanak az olyan döntésekhez, hogy ki legyen a hónap játékosa – mint Japánban –, de akár azt is, hogy mely dalok szólaljanak meg a mérkőzések szüneteiben – mint Olaszországban. Bizonyos esetekben az NFT-k fantázia sportbajnokságok alkalmazásaiban is felhasználhatók, ahol minden NFT egy-egy játékost képvisel, aki tagja lehet egy csapatnak, amely az egész szezonra szóló versenyeken indul – a lehetőség sora végtelen.

A kizárólag digitális tartalomért, digitális javakért való fizetés egyesek számára ismeretlen lehet, a videojátékokon belüli költés fejlődése azonban arra utal, hogy a koncepció egyre inkább elterjedt, és ma már a mainstream körében elfogadott fogalom. A játékosok 2022-ben valószínűleg több tízmilliárd dollárt költenek majd virtuális valutákra, amelyeket aztán a játékkal kapcsolatos olyan tárgyak és képességek megvásárlására használnak, amelyek csak virtuálisan léteznek, amelyeknek a készlete végtelen, csak a képernyőn jelennek meg, és amelyek előállításának határköltsége közel nulla.

„A legtöbb sporttal kapcsolatos NFT-tevékenység 2022-ben a legnagyobb szurkolói bázissal és bevételekkel rendelkező sportágakban, nevezetesen a labdarúgásban, a kosárlabdában, a baseballban, az amerikai futballban és a jégkorongban zajlik majd, idővel azonban minden sportágban lesz valamilyen formában NFT-kínálat. Ez lehet egy-egy esemény megünneplése, legyen szó akár arról, hogy egy Forma-1-es versenyző rekordszámú világbajnoki címet szerez, vagy egy futballista megszerezte századik nemzetközi gólját. Az egyik legfontosabb kezdeti szempont az, hogy az NFT-tevékenységeket legjobban a bajnokság, a csapat vagy a sportoló szintjén lehet-e megvalósítani”

– mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

A 2021-2022-es szezon lehet az első, amelyben az NFT-k bevételi szempontból jelentős nyomot hagyhatnak: ha a korai alkalmazók tapasztalatai pozitívnak bizonyulnak, a piac tovább növekszik és fontos részét képezi a szurkolói élmény digitalizálásának, globalizálásának és kereskedelmi hasznosításának.

Related Topics:digitalizáció digitalizált korszak nft relikvia sportkártyák új

Up Next

Idén már biztosan nem jelenik meg a STALKER 2

Don't Miss

Még idén jöhet a reklámokkal olcsóbb Netflix

Szórakozás

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait

13 év után a Corvin mozi adott otthont a 44. Magyar Filmszemlének, ahol több mint 20 ezer érdeklődő 6 napon át 130 filmet nézett meg. A Filmszemle az elmúlt két év filmtermését ölelte fel, de számos alkotást itt láthatott először a közönség.

A Szemle hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót, február 9-én, a Corvin mozi Korda termében tartották meg. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.

A 44. Magyar Filmszemlén életműdíjat Tarr Béla kapott.

44. Magyar Filmszemle díjazottjai

NAGYJÁTÉKFILM
A zsűri tagjai: Erdély Mátyás operatőr, Fliegauf Bence rendező, Havas Ágnes producer, Sándor Pál rendező, Schell Judit színész
Legjobb film, a Filmszemle fődíja: Magyarázat mindenre (r: Reisz Gábor)
Legjobb első film, Simó Sándor díja: Fekete pont (r: Szimler Bálint)
Nagyjátékfilm különdíj: Véletlenül írtam egy könyvet (r: Lakos Nóra)
Legjobb rendező: Vermes Dorka (Árni)
Legjobb forgatókönyvíró: Hajdu Szabolcs (Kálmán-nap és Egy százalék indián)
Legjobb operatőr: Lehr Juhász Péter (Árni)
Legjobb férfi színész: Hajduk Károly (Mesterjátszma)
Legjobb női színész: Szorcsik Kriszta (Hasadás)

ÖKUMENIKUS ZSŰRI NAGYJÁTÉKFILM DÍJAZOTTJAI
A zsűri tagjai: Hajnal Ágnes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vállalati kapcsolatok vezetője, Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója, Hidas Judit, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség média porfólió igazgatója, Orosz Gábor Viktor, evangélikus lelkész
Ökumenikus zsűri legjobb film: Lefkovicsék gyászolnak (r: Breier Ádám)
Ökumenikus zsűri különdíja: Nyersanyag (r: Boross Martin)

KISJÁTÉKFILM
A zsűri tagjai: Durst György producer, Pápai Zsolt filmesztéta, Szilágyi Fanni rendező
Legjobb kisjátékfilm: Világvége (r: Hajmási Péter)
Legjobb kisjátékfilmrendező: Korom Anna (Diamond Beauty)
Kisjátékfilm különdíj: Fratrum (r: Nagyistók Edit)

EGÉSZESTÉS ANIMÁCIÓS FILM
A zsűri tagjai: Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, Magyarósi Éva rendező, Orosz István rendező, Ulrich Gábor rendező
Legjobb egészestés animációs film: Kojot négy lelke (r: Gauder Áron)
Legjobb egészestés animációs film rendező: Csáki László (Kék Pelikán)

RÖVID ANIMÁCIÓS FILM
A zsűri tagjai: Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, Magyarósi Éva rendező, Orosz István rendező, Ulrich Gábor rendező
Legjobb rövid animációs film: 27 (r: Buda Flóra Anna)
Legjobb rövid animációs film rendező: Traub Viktória (Cipők és Paták)
Rövid animációs film különdíj: Az utolsó dobás (r: Tőkés Anna)

DOKUMENTUMFILM
A zsűri tagjai: Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő, Medgyesi Gabriella rendező
Legjobb dokumentumfilm: Az életed nélkülem (r: Rubi Anna)
Legjobb dokumentumfilm rendező: Kapronczai Erika két filmje (Kim, Portál)
Legjobb dokumentumfilm különdíj: A boldogság ügynöke (r: Zurbó Dorottya, Arun Bhattarai)

RÖVID DOKUMENTUMFILM
A zsűri tagjai: Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő, Medgyesi Gabriella rendező
Legjobb rövid dokumentumfilm: Háztűznéző (r: Ress Abigél)
Legjobb rövid dokumentumfilm rendező: Surányi Judit (Nyomik)
Legjobb rövid dokumentumfilm különdíj: Ónody – a 60-as évek császára (r: Almási Tamás)

KÍSÉRLETI FILM
A zsűri tagjai: G. Horváth Mihály filmesztéta, Szemző Tibor rendező és zeneszerző, Szilágyi Kornél (Igor Buharov) rendező
Legjobb kísérleti film: Iszap (r: Dénes Csaba, Fazekas Lehel, Szatmári Loretta, Orbán Orsolya)
Legjobb kísérleti film rendező: Lichter Péter (The Geneva Mechanism: A Ghost Movie)
Kísérleti film különdíj: Dunna Imágó (blanche the vidiot)

TV-SOROZAT
A zsűri tagjai: Bodzsár Márk rendező, Vecsernyés János operatőr, Závorszky Anna producer
Legjobb TV-sorozat: A király
Legjobb TV-sorozat rendező: Enyedi Ildikó (Angyaltrombiták)
Legjobb TV-sorozat női színész: Schell Judit (A király)
Legjobb TV-sorozat férfi színész: Keresztes Tamás – Marsra Magyar!
TV sorozat különdíj: Vaszari Júlia, operatőr (Angyaltrombiták)

SZEMLETANÁCS KÜLÖNDÍJA
A Szemletanács tagjai: Muhi András, Pataki Ági, Kovács Gábor, Liszka Tamás, Csutak Tamás
33. Szemletanács különdíja a rendszerváltás óta legnézettebb filmnek:
Futni mentem (r: Herendi Gábor)

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

BME RobonAUT 2025 verseny – A jövő mérnökei összecsapnak

Február 8-án, szombaton rendezik meg a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara szervezésében a 16. RobonAUT technológiai versenyt, amelyen önállóan működő robotautók állnak rajthoz. Az autóknak emberi beavatkozás nélkül kell végighaladniuk egy gyorsasági és egy akadálypályán, útjuk során a lehető legtöbb részfeladatot teljesítve. A kis önvezető autók összecsapása 10 órakor kezdődik a BME Q épületének aulájában. (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2.)

Az idei verseny újdonsága, hogy az ügyességi pályán egy „kalóz” robotot megelőzve kincseket kell gyűjteniük a versenyzőknek.

A 3 millió Ft összdíjazású RobonAUT 2025 elnevezésű versenyen a 3 fős hallgatói csapatok saját építésű, önműködő robotautóinak emberi beavatkozás nélkül kell végigmenniük egy gyorsasági és egy akadálypályán.

A nézők az autókra szerelt kamera segítségével a kivetítőn és az interneten is valós időben tudják követni az eseményeket. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése és a kapcsolatteremtés lehetőségének biztosítása a vállalati szektor képviselőivel.

A versenyen való sikeres részvétel komoly mérnöki ismereteket igényel. A feladat teljesítéséhez el kell mélyedni a mikrokontrollerek világában, az irányítástechnika, az elektronikus áramkörök, valamint a programozás rejtelmeiben. A rendkívül látványos, játékos, ugyanakkor nagy szaktudást igénylő versenyen való eredményes szereplés kitűnő ajánlólevél a jövő intelligens autóinak fejlesztéseivel foglalkozó vállalatokhoz történő belépésre.

Az év első intelligens miniautó-versenye kiváló családi program is egyben, hisz alkalmat teremt a műszaki és a természettudományos szakmák népszerűsítésére. Ha egy ilyen megmérettetésről egy kisiskolás hazamegy, arról fog ábrándozni, milyen robotot építsen magának – hangsúlyozza Tevesz Gábor, a verseny egyik fővédnöke.

RobonAUT 2025 verseny

További információ: https://robonaut.aut.bme.hu/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

Tudnivalók a vezeték nélküli fülhallgatók kapcsán

Manapság már nem kell hosszú perceket tölteni a fülhallgatók vezetékeinek kibogozásával. A technológia fejlődésével ugyanis megjelentek a vezeték nélküli változatok, amelyek sokkal kényelmesebben használhatók.

Jó hír, hogy míg régen minden rádiótelefonhoz más csatlakozójú fülhallgató kellett, addig manapság már egységes jack-csatlakozóval készülnek a mobilok. Így a legújabb okostelefonokhoz, tabletekhez szabadon lehet különféle márkájú fülhallgatót vásárolni, amelyek párosíthatók akár egy televízióval is.

Nagy az eltérés az egyes Bluetooth fülhallgatók között

Mindenkinek mások az igényei és a lehetőségei. A piacon vannak olcsóbb és drágább vezeték nélküli fülhallgatók is. Az Alphavill fülhallgatói között egyaránt megtalálhatók a kedvezőbb árcédulájú és a funkciókban gazdagabb, így értelemszerűen költségesebb típusok is.

Általánosságban véve elmondható, hogy azok a készülékek, amelyek többe kerülnek, alkalmasak zenehallgatásra vagy headsetként való használatra egyaránt. A fő különbség az olcsóbb és a drágább verziók között többnyire az anyagfelhasználás, valamint a funkcionalitás tekintetében figyelhető meg.

Milyen paraméterek alapján határozható meg, hogy mennyire jó egy fülhallgató?

A fülhallgatók hangszóróinak kialakítása meghatározza a frekvenciaátvitelt, valamint az érzékenységet is. Utóbbit dB-ben szokás megadni. Minél szélesebb a frekvenciatartomány, annál realisztikusabb lesz a zene és annál szebb lesz a hangzás.

Az ember 20 Hz és 20 kHz közötti frekvenciatartományban képes meghallani a hangokat, így a gyártók nyilvánvalóan ennek figyelembevételével gyártják termékeiket. Jó tudni, hogy a szűkebb, 40 Hz-20 kHz közötti frekvenciatartományú fülhallgatók bár megfelelhetnek bizonyos céloknak, a mélyebb tartományokat kevésbé lehet érzékelni ezekkel.

Ahhoz, hogy egy fülhallgatóban lévő hangszóró meg tudjon szólalni, szükség van beépített erősítőre. Vezeték nélküli típusok esetén a stabil kapcsolatért, az átvitel gyorsaságáért, valamint a jelfogadási távolságért a Bluetooth-vezérlő mikrochip felel.

A Bluetooth technológiával működő eszközöknek lehetnek extra zaj- és interferenciaszűrő kiegészítőik. Fontos kérdés, hogy milyen akkumulátorral vannak felszerelve a vezeték nélküli fülhallgatók, hiszen ez meghatározza, hogy mennyi ideig képesek működni.

A modern, vezeték nélküli fülhallgatók könnyen feltölthetők

Az olyan innovatív bluetooth-os fülhallgatókat, mint amilyeneket például az Alphafüles gyárt, töltőtokkal kínálják. Így ha a fülhallgatókban lévő akku lemerül, akkor nem kell külső áramforrást keresni, ennek hiányában is megoldható a töltés.

Érdemes tudni, hogy nagymértékben függ a vezeték nélküli fülhallgatók működési ideje attól, hogy milyen hangerővel használjuk őket. Hangos zenehallgatás esetén jóval gyakrabban kell tölteni ezeket az eszközöket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!