Kína neve hallatán sokaknak még mindig az ősi templomok jutnak eszükbe, ám a valóság ma már egészen más képet mutat. Az ázsiai nagyhatalom az elmúlt évtizedekben olyan technológiai ugrást hajtott végre, amely alapjaiban írta át a modern városfejlesztés szabályait. Ha te is a szerelmese vagy a legújabb innovációknak, az okosváros-megoldásoknak és a digitális ökoszisztémáknak, Kína jóval több lesz számodra egy egyszerű turisztikai célpontnál: itt ugyanis testközelből tapasztalhatod meg a jövő legizgalmasabb technológiáit.

A technológiai turizmus Kínában

A globális turizmus piacán megjelent egy radikálisan új, kifejezetten technológiai fókuszú felfedezési trend, amely háttérbe szorítja a klasszikus városnézési sémákat. Ez a megközelítés a fejlett digitális infrastruktúrára, az innovációs központokra és a modern társadalmi rendszereket támogató technológiákra összpontosít. Az ázsiai megapoliszok ebben a tekintetben olyan élő laboratóriumokká váltak, ahol a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság és a hálózatba kapcsolt eszközök a mindennapi működés szerves részét képezik. Az innováció és az okosváros-koncepciók iránt érdeklődők számára egy jól megszervezett kínai utazás épp ezért egyedülálló élményt és komoly szakmai inspirációt biztosít.

IT-fókuszú felfedezés

A kelet-ázsiai technológiai környezet hatékony kiaknázása specifikus digitális felkészültséget igényel, mivel a régió az európaitól teljesen elkülönülő, zárt digitális infrastruktúrát épített ki. Az operatív tervezés során a logisztikai feladatokon túl kiemelt figyelmet kell fordítani a helyi platformok integrációjára és a fizetési csatornák előzetes konfigurálására. A WeChat és az Alipay szuperapplikációk a mindennapi működés alapvető keretrendszerét jelentik. Ezek a platformok egyetlen felületen egyesítik a kommunikációs, a pénzügyi és a tranzakciós funkciókat, így a mikrovállalkozásoktól a prémium szolgáltatásokig a teljes gazdasági és társadalmi interakció kizárólagos kapujaként szolgálnak.

Érdemes figyelmet fordítani a hálózati hozzáférés biztosítására is, hiszen a folyamatos online jelenlét itt létszükséglet a tájékozódáshoz és a fordítóprogramok használatához. Az okosalkalmazások segítségével pedig olyan rejtett innovációs pontokat is felfedezhetsz, amelyek a hagyományos útikönyvekből gyakran kimaradnak.

Shenzhen a robotika központja

Shenzhen a modern ipartörténet legdinamikusabb evolúcióját produkálta: az egykori halászfalu mára a kínai Szilícium-völgyként, a globális hardverfejlesztés fellegváraként működik. A metropolisz egyedülálló ökoszisztémájának motorja a rendkívüli modellezési és gyártási sebesség. Az agilis és vertikálisan integrált infrastruktúrának köszönhetően a mérnöki koncepciók szinte minimális átfutási idővel, akár egyetlen nap alatt kézzelfogható fizikai prototípussá alakulnak, ami globális szinten is egyedülálló versenyelőnyt biztosít a helyi fejlesztőknek.

Shenzhenben a robotika és az automatizáció már rég kilépett a zárt gyárak falai közül: a csúcstechnológia teljesen beépült a modern utcaképbe, így a parkokban, a közterületeken és a kereskedelmi központokban is folyamatosan jelen van autonóm megoldások formájában.

Shanghai intelligens infrastruktúrája

Shanghai a mintapéldája annak, hogyan integrálható a történelmi örökség a legújabb generációs okosváros-koncepciókkal. A metropolisz gerincét egy olyan digitálisan vezérelt közlekedési és kommunikációs hálózat alkotja, amely a végletekig optimalizálja a városi logisztikát és a hatékonyságot. Ennek a hipermobilitásnak az egyik leglátványosabb eleme a nemzetközi repülőteret a belvárossal összekötő, 430 km/h-s üzemi sebességre képes Maglev mágnesvasút, ami a technológiai fejlettség egyértelmű bizonyítéka.

A város alatt és felett egyaránt teljesen összehangolt rendszerek működnek. Shanghai büszkélkedhet a világ egyik legkiterjedtebb metróhálózatával, amelynek legújabb vonalai már teljesen autonóm módon, vezető nélküli automatizációval üzemelnek, miközben a futurisztikus állomások hátterében álló vezérlőszoftverek másodperces pontossággal koordinálják a napi többmilliós utasforgalmat. Ez az intelligens infrastruktúra láthatatlanul, valós idejű adatok alapján hangolja össze a metropolisz életét: az adaptív közlekedési lámpák a pillanatnyi forgalmi telítettséghez igazodva dinamikusan szabályozzák a kereszteződéseket, miközben a közterületeket lefedő, ultragyors 5G-hálózat stabil alapot biztosít a város valós idejű, digitális ikertérképének (Digital Twin) folyamatos működéséhez.

Robotizált vendéglátás és érintésmentes megoldások

A technológiai fejlődés leglátványosabb és egyben legszórakoztatóbb oldala a szolgáltatóiparban érhető tetten. Kínában már nem számít ritkaságnak, ha a szállodai bejelentkezésnél egy érintőképernyő vagy egy arcfelismerő szoftver fogad, a szobádba pedig egy kis robot szállítja ki a kért törölközőt vagy az ételt.

Az érintésmentes megoldások és a robotizált asszisztencia a teljes turisztikai és kereskedelmi infrastruktúrát átszövik. A nap 24 órájában üzemelő intelligens gépek a poggyászkezeléstől az információk szolgáltatásáig számos feladatot átvesznek, miközben az okoséttermekben a mobileszközös rendelési hálózatok, a futószalagos logisztika és a robotpincérek minimalizálják a várakozási időt. A biometrikus azonosítás felgyorsítja a beléptetési és fizetési folyamatokat, a digitális kódokkal vezérelt, intelligens csomagmegőrző automaták pedig rugalmas és biztonságos poggyásztárolást garantálnak a városnézés idejére.

Ezek a gyakorlati megoldások közvetlen betekintést nyújtanak abba, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia a globális vendéglátás jövőjét. Amikor Kínában utazol, a saját bőrödön tapasztalhatod meg ezt a radikális váltást: az automatizáció és a digitalizáció minden egyes lépésedet gördülékenyebbé, gyorsabbá és kényelmesebbé teszi, teljesen új alapokra helyezve az utazási élményt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Illik telefonálni este 8 után vagy videóhívást indítani előzetes bejelentés nélkül? Bár vannak olyan élethelyzetek, amikor a szöveges üzenetváltás helyett inkább érdemes felhívni a másikat, nem mindegy, hogyan tesszük. Görög Ibolya protokollszakértő segítségével a Yettel összegyűjtötte a legismerősebb telefonozó karaktereket, és azt is, hogyan lehet 2026-ban udvariasan, mégis természetesen telefonálni.

A mobilszolgáltató most a hangalapú kapcsolattartás fontosságára hívja fel a figyelmet, amivel – ellentétben a szöveges üzenetváltással – sok esetben elkerülhetjük a félreértéseket.  Azonban nem mindegy, ezt hogyan tesszük: a telefonálási szokásaink ugyanis többet árulnak el rólunk, mint hinnénk. Mindannyian ismerünk bizonyos karaktereket, sőt, könnyen lehet, hogy mi magunk is közéjük tartozunk. Görög Ibolya protokollszakértő szerint, ha felismerjük saját telefonálási szokásainkat, könnyebben elkerülhetjük azokat a mindennapi apró udvariatlanságokat, amelyekkel akaratlanul is bosszanthatjuk környezetünket. Íme az 5 legismertebb karakter!

1. A maratoni beszélő: neki a telefonhívás nem egyszerű információcsere, hanem életforma. Akár egy órán keresztül is mesél. A szakértő szerint érdemes figyelni arra, hogy a hosszú beszélgetésekkel a másik idejét is igénybe vesszük. Ha előre tudjuk, hogy hosszabb hívást tervezünk, udvarias megkérdezni, hogy a másik félnek alkalmas-e az időpont. A maratoni beszélő „közeli rokona” az örök búcsúzkodó, hiszen lehet, hogy mondandóját sommásan közli, a hívás megszakítása előtt azonban szinte leállíthatatlan.
2. A gyors ügyintéző: hívása célratörő, darálja az információkat, gyakran inkább az SMS-t vagy a chatet választja, de néha még számára is elkerülhetetlen a telefonálás. A gyors ügyintéző persze jól ismeri azokat, akik telefonon élik az életüket, ezért ő már a hívás elején jelzi, hogy szűkös az ideje. És elköszönés után általában gyorsabban teszi le a telefont, mint a másik fél. Görög Ibolya szerint ez teljesen elfogadható: ha éppen elfoglaltak vagyunk, nyugodtan közölhetjük, hogy jelenleg csak röviden tudunk beszélni.
3. A szimultán telefonáló: ő az, aki séta közben, bevásárláskor, vagy éppen a mosogató mellől, vizes kézzel, a készüléket a vállára szorítva, kifordított testhelyzettel is beszél. A szakértő úgy véli, el kell fogadnunk a szimultán tevékenységeket, ugyanakkor fontos, hogy a beszélgetőpartner érezze, valóban figyelünk rá. Egy-egy kérdés vagy visszajelzés segít abban, hogy akit ilyen helyzet közben hívunk, ne érezze magát háttérbe szorítva.
4. Az örök visszahívó: ha nem tudja felvenni a telefont – általában sosem –, később mindig jelentkezik. A szakértő szerint épp ez a megfelelő és udvarias megoldás: ha elszalasztottunk egy hívást, az első adandó alkalommal illik visszahívni a másikat. Ugyanakkor, ha ígéretet tettünk a visszahívásra, annak elmaradása udvariatlanság.
5. A kihangosított világpolgár: ő az, akinél a teljes busz vagy villamos tudja, hogy mit reggelizett vagy hogyan sikerült a tegnapi randevú. A protokollszakértő kiemelte, a közösségi térben kihangosítva (vagy hangosan beszélve) telefonálni nemcsak zavaró, hanem a környezet számára kifejezetten kellemetlen is. Sokan nem is érzékelik, hogy ezzel másokat akaratlanul is bevonnak a magánéletükbe.

 Ne csörgessünk a végtelenségig

 Görög Ibolya szerint a mobiltelefonokkal együtt a világ is felgyorsult, de az udvariasság alapelvei nem változnak. Általános szabály, hogy magánügyben reggel nyolc és este nyolc között illik telefonálni, munka kapcsán pedig munkaidőben és az azt követő egy-két órán belül – így a céges telefon sem jelenti azt, hogy a főnök bármikor, akár hajnalban telefonálhat. Ha valaki nem veszi fel, öt-hat kicsengés után célszerű letenni, hiszen a készülék úgyis jelzi a nem fogadott hívást. Sürgős esetben körülbelül fél óra múlva érdemes újra próbálkozni, vagy rövid üzenetben jelezni a hívás okát.

Amennyiben nem közeli ismerős keres minket, a telefon felvételekor érdemes rögtön azonosítani magunkat, a hívó félnek pedig illik köszönéssel és bemutatkozással kezdeni. Videóhívást viszont előzetes egyeztetés nélkül indítani kifejezetten illetlenségnek számít. A hívott fél lehet, hogy éppen nincs olyan helyzetben, hogy kamerán keresztül szeretne megjelenni.

 Mi használjuk a telefont, ne pedig a mobil minket

 A hangalapú kapcsolattartás megkönnyítéséhez a Yettel számhordozás esetén, új lakossági számlás előfizetéseihez hűségvállalás esetén az első félévben 30 százalékos havidíjkedvezmény jár. Emellett 2026. június 30-ig bizonyos tarifacsomagok mellé hat hónapon keresztül díjmentesen elérhető a korlátlan belföldi beszélgetés lehetősége is, így még könnyebb kapcsolatban maradni azokkal, akik igazán fontosak. 

„A telefon és a hangalapú kapcsolattartás természetesen nagyon hasznos, de mindig tartsuk szem előtt, hogy elsősorban egy eszköz, ami nem helyettesít egy kézfogást vagy egyéb gesztusokat”

– teszi hozzá Görög Ibolya protokollszakértő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Negyven éve, 1986. június 15-én nyitotta meg kapuit a Hungaroring! A Drapál János emlékverseny indulói avatták fel az azóta ikonikussá vált aszfaltcsíkot, amelyen azóta folyamatosan megméretik magukat a száguldó cirkusz legjobbjai. A jubileum alkalmából különleges szabadtéri fotókiállítás nyílt a Millenárison, a Széllkapu parkban – a képeken a Hungaroring elmúlt 40 évének legemlékezetesebb pillanatai elevenednek meg.

Az első kapavágások, az építkezés, az átépítés és a teljes megújulás. Nagy pillanatok, az ikonikus porcelán serleg, hatalmas érzelmek, örökre emlékezetes győzelmek – köztük jó néhány „nagy első”. Formula 1-es sztárok és magyar versenyzők, akik örökre beírták a nevüket az autósport és a Hungaroring történetébe. Baumgartner Zsolt – aki, ezen a pályán futotta pályafutása első F1-es viadalát.

A Hungaroring negyvenedik születésnapját ünneplő kísérő programok közül az egyik a Széllkapu Parkban hétfőn megnyíló kiállítás, amely a városban láttatja a Magyar Nagydíjat.

„Negyven éve nyitotta meg kapuit a Hungaroring, elsőként a vasfüggöny mögött”

– mondta el Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója.

,, A pályánk tíz hónap alatt épült fel, és emlékszem az óriási felbuzdulásra, amely az első F1-es futamot körülvette, a kétszázezer emberre, aki ott volt. Fantasztikus esemény volt az ország életében az első Magyar Nagydíj, ahogyan a negyvenedik is, és nagy megtiszteltetés számomra, hogy a negyven évből eddig tizenhatban részem volt a Hungaroring élén. Ez a kiállítás felvillant néhány emléket az elmúlt évtizedekből, amelyeket érdemes örökre megőrizni. Az elmúlt negyven évben a Magyar Nagydíj sohasem volt veszélyben, és ez rengeteg ember munkájának köszönhető. A mai szurkolók közül sokaknak szinte már természetes, hogy van Magyar Nagydíj, de ez nemcsak nem természetes, hanem hatalmas kiváltság – turisztikai és országimázs szempontjából egyaránt. Biztos vagyok benne, hogy nemzetközi szinten a Hungaroring az egyik legismertebb magyar cég – a Hungaroring, amely a stratégiai fejlesztési programnak köszönhetően nemcsak Európa, hanem a világ egyik legjobb pályájává vált. Tavaly elnyertük a legjobb szurkolói élmény díját, az olyan programoknak köszönhetően, mint ez a kiállítás, és nem állunk meg, folytatni szeretnénk, hiszen így tudjuk megmutatni a szurkolóknak, mit tud a Hungaroring. Városszerte egyébként lesznek még további programjaink, sőt, díszvendégeket is várunk az idei futamra.”

Faluvégi Péter, a Formula 1-es futamunk magyar versenyigazgatója az eddigi összes hazai nagydíjat a helyszínen kísérte végig – az ötös sportbírói poszton kezdődött, és immár évek óta a versenyirányítási központban tart.

„A nyolcvanas években egy kicsit más volt a világ, hogy mást ne említsek, féléves intenzív tanfolyamon – heti két alkalommal – készültünk az első F1-es futamra, a verseny főorvosa véres felvételeket mutatott nekünk, hogy tesztelje, ki borul ki, mert nem engedhettük meg magunknak, hogy a hétvége során bárki is pánikba essen – mesélte Faluvégi. – Szokol rádión hallgattuk a rádiós közvetítést a bírói posztokon, abból tudtuk, hogy hogy áll a verseny, a bukótérben még nem gumifal volt, hanem szalmabála – szóval igen, tényleg nagyot fordult azóta a világ, de a visszajelzések is azt mutatják, és én magam is úgy gondolom, hogy jó irányba haladunk.”

Elfogadta a Hungaroring meghívását az eseményre Baumgartner Zsolt, hazánk első és máig egyetlen Formula 1-es pilótája, aki 2003-ban a Magyar Nagydíjon mutatkozott be a száguldó cirkuszban. Aki ott volt, vagy látta, sohasem felejti el a napot, amikor egy magyar állt a Hungaroring rajtrácsán az F1-mezőny tagjaként… Természetesen ezt a pillanatot is őrzi egy fotó a kültéri kiállításon.

Bojtor Máté, a Millenáris Klub projektvezetője elmondta, megtiszteltetés számukra, hogy a Hungaroring a Millenárist választotta a kiállítása helyszíneként.

„A Hungaroring a magyar sportinfrastruktúra egyik legnépszerűbb helyszíne, rengeteg embernek szerzett felejthetetlen élményt az évtizedek során”

– mondta Bojtor Máté.

,, A kiállítást fotói előtt megállva, ezek az élmények elevenednek majd fel, és örülünk, hogy éppen itt, nálunk nyitotta meg kapuit ez a kiállítás. Mi itt, a Millenárison azért dolgozunk, hogy olyan helyszínt alakítsunk ki, amely biztos találkozási pont az emberek életében, és ehhez a küldetéshez is jól illeszkedik ez a kiállítás. Ez itt egyszerre sport és történelem, ami segíti a közösségteremtést – ami nagyon ritka és fontos kincs az életben.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!