Tippek

Ha ellenőriznénk mobilhasználatunkat, akár tízezreket is spórolhatnánk

billkiller

A júniusi indulás óta eddig összesen 100 millió forintnyi megtakarítást javasolt ügyfeleinek a még ingyenesen elérhető BillKiller alkalmazás

A magyarok kevesebb mint harmada ellenőrzi legalább havi rendszerességgel mobilhasználatát, minden ötödik megkérdezett pedig csak akkor foglalkozik vele, amikor túl magas a telefonszámla, illetve az egyenlege vagy az adatkerete kimerült – derült ki a mobilcsomagok transzparens összehasonlításával foglalkozó BillKiller friss reprezentatív kutatásából. A magyarok mobilhasználati tudatosságát vizsgáló kutatás arra is rávilágított, hogy 25 százalék még csak nem is tudja, hogy hol találja meg a kimenő és bejövő hívásokkal, az SMS-ekkel és az internethasználattal kapcsolatos adatokat a telefonjában. Pedig egy kis tudatossággal jelentős összeget spórolhatnánk meg. Az első 1 823 BillKiller ügyfélnek átlagosan évi 55 036 forint megtakarítást kalkulált az applikáció.

A magyarok 21 százaléka havonta többször, míg 9 százalékuk a havi számla beérkezésekor ellenőrzi a mobilhasználatát; 20 százalékuk pedig csak akkor foglalkozik vele, amikor a költségek túl magasak vagy a szolgáltatás nem elérhető – derült ki a BillKiller megbízásából a Pulzus kutatócég által végzett friss reprezentatív felmérésből. Emellett 19 százalék vallotta azt, hogy a számlán szereplő összegtől függetlenül egyáltalán nem foglalkozik a mobilhasználattal, a fennmaradó 28 százalék számára pedig a korlátlan mobilhasználat miatt ez nem releváns.

„A számok alapján jól látszik, hogy van még hova fejlődnünk, ha fogyasztói tudatosságról van szó. Motiváció után sem kell sokáig kutakodnunk: az applikációnk elindulása óta több mint 1800 ügyfelünknek összesen nem kevesebb mint 100 millió forint megtakarítást kalkulált ingyenesen az algoritmusunk, ami ügyfelenként átlagosan évi 55 ezer forintot jelent”

– jegyezte meg a kutatási eredmények kapcsán Sallai Ákos, a BillKiller Kft. alapító-tulajdonosa.

Hozzátette: a fogyasztói tudatosság kérdését érdemes a telekommunikációs szektorra jellemző árképzési és értékesítési gyakorlatokkal együtt vizsgálni; erősen kérdéses például, hogy a fogyasztók össze tudják-e hasonlítani a szolgáltatók ajánlatait, illetve egyszerűen elérhető-e számukra minden szükséges információ a tudatos fogyasztói döntéshez. Ebben szeretne támogatást nyújtani a BillKiller alkalmazása, amely – az első tizenötezer felhasználó számára ingyenesen – pár másodperc alatt az előfizetők valós telefonhasználati szokásai alapján ajánlja fel a számukra legmegfelelőbb és legolcsóbb mobilcsomagot.

A kutatás rávilágított továbbá, hogy sokan nem is tudják, hol követhetik nyomon a telefonjukban mobilhasználatukat, a hívások számát és időtartamát, az SMS-eket és a mobiladat-felhasználást; a legkevesebb információjuk erről a 60 év felettieknek és a hölgyeknek van. Ez annál is nagyobb probléma, mivel a hagyományos mobilcsomag-összehasonlító alkalmazások a BillKiller automatikus algoritmusával szemben a mobilhasználati adatok manuális megadását várja el a piacon elérhető ajánlatok összehasonlításához.

A kutatás készítői arra is kíváncsiak volt, hogy jellemzően milyen formában igyekeznek spórolni a mobiltelefonhasználók; a megkérdezettek által legnagyobb arányban (47%) preferált megoldás az, hogy internetes csevegőapplikációkkal helyettesítik a hagyományos hívásokat és SMS-eket; ez a spórolási forma egyébként leginkább a nőkre és a feltöltőkártyát használókra jellemző.

„A BillKiller létrehozásával a célunk nem más volt, mint hogy előkészítsük az átláthatóságra és fair díjszabásra alapuló árazás és értékesítés új korszakát a telekommunikációs szektorban

– mondta el Halmai Attila, a BillKiller Kft. alapító-tulajdonosa.

„Abban hiszünk, hogy a felhasználók számára elérhető kell, hogy legyen a tudatos döntéshozatalt segítő minden információ, az applikációnk ezt a célt szolgálja. Meggyőződésünk, hogy a működésünk a szolgáltatókkal szembeni bizalom erősítését is szolgálja, a transzparenciával közép- és hosszútávon minden érintett fél csak nyerhet

– tette hozzá Halmai Attila, megjegyezve, hogy az ajánlatok összehasonlítása például a biztosítási és pénzügyi termékek piacán is komoly kihívást jelent nem csak hazánkban, de egész Európában.

Ezt erősítik meg egy, az Európai Bizottság által megrendelt és az IPSOS által végzett fogyasztóiélmény-kutatás eredményei is. A 27 Európai Uniós országban végzett felmérés szerint a telekommunikációs szektor mindössze a kilencedik azoknak a szektoroknak a listáján, ahol a fogyasztók a legegyszerűbben össze tudják hasonlítani a termékeket; a 22 szektort tartalmazó rangsort a cipő- és ruházat, valamint a szállásfoglalás vezeti, míg a bankszámlák és a közüzemi szolgáltatások esetében jelenti a legnagyobb kihívást a termékösszehasonlítás. Európai szinten még sötétebb képet kapunk a telekommunikációs szektorról, ha a fogyasztói bizalmat vizsgáljuk: a mobilszolgáltatókkal szemben csupán a biztosítókkal és a pénzügyi szolgáltatókkal (hitelek, kölcsönök, hitelkártyák) alacsonyabb a bizalom, a lista élén egyébként a szabadidős szolgáltatások, az autókölcsönzés és légi utasszállítás állnak; hozzá kell tennünk, hogy Magyarországon a fogyasztók az európai átlag felett bíznak a telekommunikációs szolgáltatókban.

Tippek

Kutatók Éjszakája: két nap alatt közel száz program a Műegyetemen

kutatók

Bepillantás a földi műholdvezérlő állomás, az oktatóreaktor, a szélcsatorna, valamint a légiforgalmi laboratórium működésébe, bemutató az önvezető járművekről, és bejárás az Erzsébet hídon.

Néhány, a több mint 60 izgalmas, látványos előadás, szakmai tájékoztató és kísérlet közül, amellyel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakemberei készülnek a tudomány újdonságai, valamint a kutatói életpálya iránt érdeklődők számára a 2021. szeptember 24-25-i eseményen.

A szeptemberben 240. tanévét kezdő Műegyetem 17. alkalommal csatlakozik a Kutatók Éjszakája tudománynépszerűsítő rendezvénysorozathoz.

A Kutatók Éjszakája folyamatosan frissülő BME-s programkínálata, valamint az események időpontjai és helyszínei megtalálhatók ide kattintva, a bme.hu cikke itt olvasható a rendezvényről.

A BME ezúttal is megszervezi hagyományosan nagy érdeklődésre számot tartó programjait: lesznek a kémiával, a fizikai vagy mérnöki tudományokkal, a járművekkel összefüggő előadások, a laborokban pedig látványos ismeretterjesztő kísérletekkel várják a látogatókat.

Mindezek mellett a BME több újdonsággal is készül az országos rendezvénysorozat műegyetemi állomásain, ízelítőül röviden néhány programról:

  • A BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Áramlástan Tanszéke ezúttal is a Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumbanmutatja be az áramlástan látványos és érdekes világát.
  • A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) programjai között nem maradhatnak el az izgalmas kémiai kísérletek: a Szent-Györgyi Albert Szakkollégium lelkes hallgatói a Ch épület előtti látványos bemutatóval örvendeztetik meg a látogatókat. A „Molekulák – tényleg a sötét oldalon?” című előadás pedig új szemszögből mutatja be a mérgeket, a mérgező növényeket, a harci anyagokat és a kábítószereket.
  • A BME büszke kisműholdas sikereire, amely a világsajtót is bejárta: a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) szervezésében lehetőség nyílik a földi műholdvezérlő állomás látogatására. Hagyományos program a nagyfeszültségű laboratórium látogatása, ahol a villamosság izgalmas és látványos jelenségeit figyelhetik meg a vendégek.
  • Többek között az önvezető járművek világába vezetik be vendégeinket a Közlekedési és Járműmérnöki Kar (KJK) szakemberei. Az Ön vezet vagy „önvezet”?” című előadásukban megvilágítják, mit érdemes tudni a járművek automatizálásának jelenlegi trendjeiről, valamint az új technológia etikaikérdéseiről.
  • A Természettudományi Kar (TTK) ezúttal is számos programmal készül: a természet néhány látványos mintázatának matematikai hátterétőlkezdve érdekes matematikai kísérleteken  át a kvantumos összefonódás jelenségéig sok izgalmas kérdést megválaszolva. A TTK ezúttal is bepillantást nyújt az országban egyedülálló – idén 50 éves – oktatóreaktor  működésébe.
  • A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) szakemberei az 1946-ban hazánkban lejátszódó hiperinfláció okait mutatják be előadásukban.
  • A látogatók betekintést nyerhetnek a BME Építőmérnöki Kar (ÉMK) Anyagvizsgáló Laboratóriumának mindennapi működésébe, valamint legújabb kutatásaiba.

A Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont (RSCDI) által szervezett országos eseménysorozat (Kutatók Éjszakája) továbbra is ingyenes, ugyanakkor néhány bemutató látogatása előzetes regisztrációhoz kötött. Így lesz ez a Műegyetemen is, ezért érdemes mielőbb tájékozódni a programokról. A kétnapos esemény elsősorban személyes jelenlétre épülő programokból áll majd. A rendezvényeken csak Covid-igazolvány (védettségi igazolvány) bemutatásával vehetnek részt az érdeklődők.

Tovább

Tippek

Mi érdekelte a gyerekeket az idén nyáron a weben?

Safe Kids

Egy új Kaspersky Safe Kids kutatás azt vizsgálta, hogy milyen online tartalmak iránt érdeklődtek a gyerekek 2021 nyarán. Ezúttal a TikTok megelőzte a WhatsAppot, és az élre ugrott azok között az alkalmazások között, ahol a gyerekek a legtöbb időt töltötték. Az Instagram népszerűsége tovább csökkent a gyerekek körében, az Eurovíziós Dalfesztivál népszerűvé vált, a Brawl Stars pedig felmúlta népszerűségben a Robloxot.

A nyár a legjobb időszak a kikapcsolódásra és a szórakozásra, hiszen nincs iskola, nincsenek órák, és nincsenek házi feladatok. Ilyenkor a gyerekeknek több idejük van a különféle tartalmak fogyasztására, a bloggerek nézésére, az online játékokra és a barátokkal való csetelésre. A Kaspersky a Safe Kids alkalmazásának használói által önként rendelkezésre bocsátott névtelenített adatok (pl. keresési kérések), valamint a legnépszerűbb Androidos alkalmazás- és weboldal-kategóriák elemzésével vizsgálta, miként változtak a gyerekek érdeklődési körei és igényei 2021 nyarán.

Az Androidos eszközöket használó gyerekek a YouTube-on töltötték a legtöbb időt (32,9%)[1]. Az idén nyáron a TikTok (19%) megelőzte a WhatsAppot (16%), ami így a második helyre szorult. Ezzel megtört a 2020. november és 2021. április között megfigyelt trend, amikor is a TikTok részesedése 14,9%, a WhatsAppé pedig 18,1% volt.

A gyerekeket leginkább a videók és a YouTube érdekelte, és ezen belül is főleg a videójátékokkal kapcsolatos tartalmakra kerestek rá (32,3%), például Let’s Play végigjátszásokra. A „Let’s Play” tartalmak tekintetében az angol nyelvű SSundee és a MrBeast Gaming YouTube-csatorna bizonyult a legnépszerűbbnek. A nyár legközkedveltebb játéka a Minecraft volt (25,9%), a Brawl Stars (4,9%) pedig megelőzte a Robloxot (4,6%).

A másik fő trendet a zene jelentette a gyerekek körében. A YouTube-on végzett internetes keresések csaknem ötöde (18,4%-a) előadókra és klipekre irányult. A nyár legnépszerűbb slágere a Masked Wolf Astronaut In The Ocean című száma volt, a legközkedveltebb előadók pedig Ariana Grande és Lil Nas X lettek.

Érdekesség, hogy az Eurovíziós Dalfesztivál is népszerűnek bizonyult a gyerekek és a kamaszok körében. A fesztivál idei győztese, az olasz Måneskin együttes a világ egyik legnépszerűbb tinibandája lett. A gyerekek a YouTube-on a legtöbbször az ő Beggin’, I WANNA BE YOUR SLAVE és az Eurovíziós győztes ZITTI E BUONI című dalukra kerestek rá.

Az internetes trendekről szólva fontos szót ejteni a Simple Dimple és a Pop It nevű új játékok népszerűségének robbanásszerű növekedéséről. Készültek róluk zeneszámok, amelyek futótűzként terjedtek a TikTokon, és rengeteg véleményvideó is jelent meg a játékokról a YouTube-on.

„A kutatásból kiderült, hogy a gyerekek nem annyira gyakran változtatnak a preferenciáikon, és továbbra is ugyanazt a fajta tartalmat nézik, csak a fő karakterek változnak. A BTS-t például felváltotta az olasz Måneskin rockegyüttes, a Friday Night Funkin’ nevű játék pedig megelőzte az Among Ust. A számokból az is jól látszik, hogy a mai kor gyerekeit jobban érdekli a zene, mint a sportok. Még az olyan nagyszabású események, mint a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság vagy a tokiói olimpia sem keltették fel az érdeklődésüket”

– fejtette ki Tóth Árpád, a Kaspersky magyarországi igazgatója.

Hogy a gyerekeket pozitív élmények érjék az online térben, a Kaspersky azt javasolja, hogy a szülők:

  • Böngésszenek és tanuljanak a gyerekkel együtt. Nézzék meg, hogy hol töltik a gyerekek az idejüket az online térben, és vizsgálják meg, hogyan lehet a legjobban gondoskodni a biztonságukról.
  • Vegyék fontolóra a szülői felügyeleti alkalmazások letöltését, és beszéljék meg ezt a kérdést a gyerekkel is: magyarázzák el neki, hogy miként működnek ezek az alkalmazások, és miért szükségek ahhoz, hogy a gyermek biztonságban legyen az online térben.
  • Fordítsanak több időt arra, hogy megbeszéljék a gyerekekkel az online biztonsági intézkedéseket. Mondják el a gyerekeknek, hogy mi az, amit semmilyen körülmények között nem szabad közzétenni az interneten, és miért.

Tovább

Tippek

Ezért hasznos a gyors képfrissítés a mobilokon

képfrissítési frekvencia

Az elmúlt két évben egyre több okostelefonról szóló hírben, reklámban, specifikációs listában látható kiemelt helyen az, hogy milyen frissítési rátával rendelkezik az adott mobilba szerelt kijelző.

Most pedig, hogy az új iPhone 13 Pro mobilok is áttértek az Android világ csúcstelefonjaiban és az iPadek Pro vonalában már évek óta alkalmazott technológiára, várhatóan többen ismerik meg a nagyobb képfrissítést. Így nem árt összefoglalni, hogy mit is jelent, és miért lehet hasznos a nagyobb képfrissítési frekvencia.

Az elején tisztázzuk, hogy frissítési ráta alatt a képfrissítési frekvenciát (angolul refresh rate) értik a telefongyártók, ám ez az érték nem a mobiltelefonok sajátossága, lényegében bármilyen, képernyővel rendelkező eszköznek van: monitorok, televíziók, táblagépek, laptopok, még az autók navigációs rendszere is rendelkezik vele.

A képfrissítési frekvencia nem összekeverendő a képfrekvenciával (angolul frame rate)! A képfrekvencia, más néven képkockaszám egy konkrét tartalom (film, videó, videójáték) másodpercenkénti képkockáinak (angolul frames per second, röviden fps) száma. Vagyis azoknak az állóképeknek másodpercenkénti összessége, melyek egymás után történő vetítésével szemünk folyamatos mozgásnak látja őket. A képfrekvencia tehát a jelforrásból származó tulajdonság.

A KÉPFRISSÍTÉSI FREKVENCIA AZ ESZKÖZ KIJELZŐJÉNEK TULAJDONSÁGA. HERTZBEN MEGADOTT ÉRTÉKE (MOBIL ESZKÖZÖKNÉL ÁLTALÁBAN 60 HZ, DE VAN MÁR 90, 120, 144 HZ-ES TELEFON IS) AZT MUTATJA MEG, HOGY A KIJELZŐPANEL MÁSODPERCENKÉNT HÁNY ALKALOMMAL KÉPES A JELFORRÁSTÓL FÜGGETLENÜL KÉPET KIRAJZOLNI A MEGJELENÍTŐ FELÜLETÉN.

Ha 60 Hz-es egy eszköz, másodpercenként 60 alkalommal tud képet megjeleníteni kijelzőjén, ha 120 Hz-es, akkor másodpercenként értelemszerűen 120 alkalommal, s így tovább. A képfrissítés nem egyszerre történik az egész kijelzőn, hanem vízszintes sorokban, fentről lefelé. Ezért láthatjuk például egy videófelvételen vagy fotón úgy, mintha az hullámozna a képernyő (lásd a cikkben lentebb található fotót).

Ha a bemeneti jel képfrekvenciája magasabb, mint a kijelző legnagyobb beállítható képfrissítési frekvenciája, olyan esetben a képernyő vagy nem képes megjeleníteni az adott tartalmat, vagy bizonyos képkockákat ”elhagy” a megjelenítettek közül. Számítógépes játékok esetén ez okozhatja, hogy egy játék futását ”szaggatottan” látjuk, a folyamatos kép megtörik. A képfrekvencia és a képfrissítési frekvencia további, specifikusan monitorokkal kapcsolatos részletezése kapcsán érdemes ezt a cikket elolvasni.

Az utolsó érték, melyet a mobiltelefonok kijelzőjének kapcsán még meg kell említeni, az az érintési mintavételezési frekvencia (angolul touch response rate vagy touch sample rate). A mintavételezési frekvencia a digitalizálás során használt legfontosabb minőségi tényező, mely megmutatja, hogy az analóg jelből hányszor vesz mintát másodpercenként a digitális átalakító.

AZ ÉRINTÉSI MINTAVÉTELEZÉSI FREKVENCIA ESETÉN EZ AZT JELENTI, HOGY A KIJELZŐ MÁSODPERCENKÉNT HÁNY ALKALOMMAL KERESI AZ UJJUNKAT, MINT ANALÓG JELET.

A mintavételezési frekvencia értékét is hertzben adjuk meg, ez az érték magasabb, mint a képfrissítési frekvencia, hogy a készülék minél hamarabb érzékelje a bevitt parancsot, s minél gyorsabban tudjon a megjelenített tartalommal reagálni arra. Az iPhone 12 Pro esetében ez az érték 120 Hz volt, ami azt jelenti, hogy 8,34 ezredmásodpercenként keresi a kijelző ujjunkat, de az Asus ROG Phone 5 már 300 Hz-es mintavételezési frekvenciával 3,3 ezredmásodpercre csökkenti az értéket.

A gyorsabb érintési mintavételezési frekvenciát nem látjuk, hatását viszont érezzük. Gondoljunk például a régi érintőkijelzős mobilokra, amikor érintés (parancsbevitel) után akár másodperces intervallumnak is el kellett telnie, mire a készülék reagált és kijelzőjén kirajzolta a kívánt tartalmat, beírta mondjuk a billentyűzeten lenyomott karaktert. Ezzel szemben mennyivel könnyebb most egy okostelefonon gépelni!

Mi kell a nagyobb képfrissítési frekvenciához egy telefonban?

Egy megfelelő kijelző és egy kellő számítási, illetve grafikus teljesítménnyel bíró rendszerchip. Mellettük pedig egy viszonylag nagy akkumulátor is ajánlatos, a gyorsabb kijelző és az ebből fakadóan kötelezően több számítást végző processzor több energiát fogyaszt, így csökkenti az akkumulátoros üzemidőt.

Erre a gyártók megoldása az adaptív képfrissítés, mely a kijelzőn megjelenő tartalom függvényében változtatja a képfrissítési frekvenciát. A Samsung például az adaptív beállítás bekapcsolásával a Galaxy S-széria Ultra okostelefonjain 48 hertzre csökkenti a frissítési rátát akkor, ha a képernyőn álló tartalom van, a folyton éber kijelzőn visszatolja 60 Hz-re, ha pedig mozgás jelenik meg a kijelzőn, feljebb tornássza 120 Hz-re. Ezzel szemben az Asus vagy az Apple megoldása jobb, ott ugyanis 10 Hz-re vesz vissza a kijelző, ha statikus kép van a megjelenítőn.

Jobb, ha magasabb a képfrissítési ráta?

A szemnek jobb, a felhasználói élményen is javít. A nagyobb képfrissítési (és érintési mintavételezési) frekvenciának köszönhetően folyékonyabban játszhatók a mobilos játékok, elmosódásoktól mentesen jelennek meg a videók, s a felhasználói felületen történő navigálás, vagy az interneten, különböző applikációkban történő görgetés is folyékonyabbnak tűnik.

Legoptimálisabb talán az adaptív 120 Hz-es kijelző, ugyanis ez képes a 60, 30 és 24 képkocka per másodperc sebességű tartalmat egyenlő interpolációval, a 120 fps-t pedig natívan megjeleníteni. A filmes iparági sztenderd például a 24 képkocka per másodperc, a játékfilmek és sorozatok szinte összese ilyen képfrekvenciával készül. Ahhoz, hogy egy ilyen tartalom megfelelően jelenjen meg egy gyorsabb képfrissítéssel bíró kijelzőn, megfelelő számítás kell a processzortól, gyenge minőségű feldolgozás rezgést, vibrálást idézhet elő a képben.

Az már más kérdés, hogy erre szüksége van-e az embernek. A mindennapi feladatokhoz a 60 Hz-es kijelzők is bőven eleget nyújtanak, ám ha valaki sokat játszik, néz videós tartalmat a telefonján, annak jól jöhet a nagyobb képfrissítési frekvenciával bíró kijelző. Mivel az elmúlt évben a prémium okostelefonok mellett megjelent a középkategóriás mobilokban is a technológia, így egyre elérhetőbb és elterjedtebb, a folyékonyabb kijelző nyújtotta kényelmet pedig könnyű megszokni. Mindezek ellenére talán érdemesebb új eszköz vásárlásakor a kijelző típusát, felbontását, fényerejét, színskáláját, színhőmérsékletét, színhűségét, a kontrasztot és a fehérpontot vizsgálni, hisz ezek szemmel jobban látható szerepet játszanak a megjelenítő minőségében.

Forrás: Index

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss