Connect with us
Hirdetés

Tippek

Aki importált autót vesz Magyarországon, nagyobb valószínűséggel kap hamis futásteljesítményű járművet

Magyarországon a használt autók jelentős részének manipulálták a kilométeróra-állását, vagyis a jármű kevesebbet ér, mint amennyit kérnek érte.

Még nagyobb azonban az esélye, hogy a futásteljesítményt módosították, ha külföldről hozzuk be az autót. A határokon átnyúló tranzakciókat nehéz nyomon követni, ezért a csalók kihasználják ezt a helyzetet és elkerülik, hogy elkapják.

A carVertical autóipari adatszolgáltató cég a közelmúltban 15 európai országban végzett kutatást, melyből kiderül, hogy a Magyarországra importált autók kilométeróra-állását nagyobb eséllyel manipulálták, mint a helyben vásárolt járművekét.

A túlzott bizalom futásteljesítmény-csaláshoz vezethet

A magyar utakon közlekedő és a carVertical által ellenőrzött autók 7.4%-ának módosították a futásteljesítményét. Bár hazánkban még nem olyan rossz a helyzet, mint néhány kelet-európai országban, például Lettországban, ahol a manipulált járművek aránya meghaladja a 15%-ot, a csalás kockázata továbbra is magas.

Magyarországon az importált autók 8,1%-ának hamis a kilométeróra-állása, ami meghaladja a határainkon belül eladott hamis futásteljesítményű autók arányát (6,5%).

Sokan megbízhatóbbnak tartják a bizonyos országokból, mint például Németországból importált autókat, ezért a vevők ilyenkor kevésbé elővigyázatosak, és megbíznak a használt járművek eladóiban.

„Nagyon nehéz nemzetközi szinten ellenőrizni a használt autók minőségét, mivel az egyes országokban eltérő jogszabályok vonatkoznak a kilométeróra-csalásra. Tekintve, hogy az országok közötti információáramlás az autókról nem kielégítő, exportálás után a járművek tiszta lappal indulhatnak, és jellemzően ilyenkor állítják át a futásteljesítményüket. Ezzel növekszik annak a kockázata, hogy a helyben vásárolt autókhoz képest nagyobb valószínűséggel kapjuk meg az autót manipulált kilométeróra-állással”

– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.

A magyarok előnyben részesítik a külföldről érkező használt autókat

A kutatás szerint a helyben vásárolt és külföldről behozott autók aránya eltérő. A carVertical által Magyarországon ellenőrzött gépjárművek 44,6%-a a teljes idejét az országban töltötte, míg 55,4%-a külföldről importált.

A legtöbb vizsgált országban, így Litvániában, Lengyelországban, Romániában vagy Szerbiában a külföldről behozott autók aránya 70-90% között mozog, ami azt jelenti, hogy Magyarországon alacsonyabb a használtautó-import. Ez azonban nem vezet az autókkal kapcsolatos csalások számának csökkenéséhez.

Egy meghamisított kilométer-számlálójú jármű pénzügyi katasztrófát jelenthet

A hamis futásteljesítményű autó beszerzése sok gondot okozhat az új tulajdonosnak, mivel nehéz megtervezni a karbantartását. A vezérműláncszíjat például 100-150 ezer kilométerenként kell cserélni. Ha azonban a jármű futásteljesítménye hamis, valószínűleg nem kerül sor időben erre a műveletre, így az ékszíj elszakadhat, ami a szelepekkel való érintkezés következtében a dugattyúk sérülését eredményezheti.

A nagyobb futásteljesítményű autók lényegesen rosszabb állapotban lehetnek, ami útközben váratlan meghibásodásokhoz vezethet. Nem is beszélve a sofőr biztonságát veszélyeztető kockázatokról.

Matas szerint a módosított futásteljesítményű autókat jóval drágábban adják el, mint a valós futásteljesítményűeket, vagyis a vásárlók többet fizetnek a járművekért, mint amennyit érnek. Az autóipari szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy a carVertical által végzett kutatásból egyértelműen látszik, hogy a járművek, amelyeknek a kilométeróra-állását visszatekerték, akár 25%-kal is drágábbak lehetnek, mint az eredeti futásteljesítményű autók. A nagy futásteljesítményű jármű ráadásul sokkal gyorsabban veszít az értékéből és sokszor nehezebb rá vevőt találni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Húsvéti kampányod már készen áll – most növeld az elérését

A húsvét az egyik legfontosabb időszak a szezonális értékesítés szempontjából. Ekkorra valószínűleg már a kampányod is készen áll: elkészültek a vizuális elemek, beállítottad az ajánlatokat, és a szövegek is megvannak. De még a legjobb kampány sem hoz eredményeket, ha nem jut el a megfelelő közönséghez.

Néhány egyszerű módosítással a kis- és középvállalkozások több embert érhetnek el, és jobb eredményeket érhetnek el anélkül, hogy nagyobb befektetésre lenne szükségük.

Hasznosítsd újra azt, amid már megvan

Sok vállalkozás csak egy vagy két platformon használja a kampányanyagait, így elszalasztja a lehetőséget, hogy több ügyfelet érjen el. Pedig a már meglévő tartalmak újrafelhasználásával sokkal többet kihozhatsz a kampányodból.

A közösségi médiára, e-mail kampányokra vagy weboldali bannerekhez készített vizuális elemek, címek és promóciók könnyen átalakíthatók más felületekre is. Például egy Instagramra készített húsvéti kreatív átméretezhető üzenetküldő platformokra, míg egy hírlevél szövege rövidíthető alkalmazáson belüli hirdetéssé. Az ilyen apró módosítások új életet adhatnak a már meglévő tartalmaknak.

Bővítsd a hirdetési csatornákat

Ne csak a közösségi médiára vagy a keresőhirdetésekre támaszkodj. A közönséged sok különböző felületen aktív, ezért új csatornák bevonásával könnyebben elérheted őket. Az üzenetküldő platformok például jó lehetőséget kínálnak erre. Emberek milliói használják őket nap mint nap beszélgetésre, a vállalkozások pedig olyan környezetben érhetik el a felhasználókat, amelyben azok már eleve megbíznak.

Számos üzenetküldő alkalmazás kínál egyszerű eszközöket a vállalkozások és ügyfeleik összekapcsolására. A Viberen például a kisvállalkozások ingyenesen hozhatnak létre üzleti fiókot, amelyen keresztül kapcsolatba léphetnek új ügyfelekkel, cseveghetnek velük, termékkatalógusban mutathatják be kínálatukat, A kis- és középvállalkozások a Viber Ads Manager segítségével célzott kampányokat indíthatnak különböző piacokon, új ügyfeleket érhetnek el, és valós időben követhetik az eredményeket.

Tesztelj, optimalizálj és erősítsd fel a kampányt

Az elérés bővítése nemcsak arról szól, hogy több platformon jelenjenek meg a hirdetések, hanem arról is, hogy folyamatosan javítsd a teljesítményüket. Figyeld az olyan mutatókat, mint a megjelenések száma, az átkattintási arány vagy az aktivitás, és szükség esetén módosítsd a kampányt.

  • Fordíts nagyobb költségkeretet a legjobban teljesítő kreatívokra.
  • Frissítsd a vizuális elemeket vagy az üzenetet, ha a közönség már kevésbé reagál ugyanazokra a hirdetésekre.
  • Kísérletezz az időzítéssel és a megjelenések gyakoriságával, hogy akkor érd el az embereket, amikor a leginkább nyitottak az üzenetedre.

Az apró módosítások is nagy különbséget hozhatnak, különösen az ünnepi időszakokban, amikor a felhasználói viselkedés gyorsan változik.

A szezonális elérésből építs hosszú távú kapcsolatokat

A húsvéti kampány hatása nem kell, hogy az ünneppel véget érjen. Használd ki ezt az időszakot arra, hogy bemutasd a vállalkozásodat új ügyfeleknek, és később újra megszólítsd őket.

Egy kész kampány csak a kezdet. A tartalmak újrafelhasználásával, új csatornák bevonásával, az eredmények folyamatos figyelésével és az ügyfelekkel való kommunikáció erősítésével a kisvállalkozások több embert érhetnek el, és hatékonyan versenyezhetnek anélkül, hogy növelnék a költségvetésüket.

A megfelelő megközelítéssel a húsvéti kampány nemcsak a szezonális értékesítést növelheti, hanem hosszú távú ügyfélkapcsolatok kiépítésében is segíthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Ezt a 3 dolgot keresik a leginkább a magyarok az otthonukban húsvétkor

Felejtsük el az ünnepi stresszt és a görcsös megfelelni akarást! Az IKEA legújabb kutatása lerántja a leplet arról, hogy a magyarok valójában mire vágynak húsvétkor: a biztonság, az élvezet és a kényelem sokkal fontosabb számukra, mint a tökéletes forgatókönyv. Idén az otthonunk kedvenc helye, a konyha és az étkező lesz az ünnep igazi központja, ahol a lassú, közös főzésé és a nagyi régi étkészletének merész újrahasznosításáé a főszerep.

Az IKEA kutatása rávilágít, hogy mi magyarok kifejezetten élvezzük a nyugodt, lassabb főzést, így a készülődés gyakran közös élménnyé válik. Ilyenkor felértékelődnek azok az apró, hétköznapi pillanatok, amelyekre máskor kevesebb idő jut. A tanulmány szerint a magyarok számára az otthonnal kapcsolatos legfontosabb érzelmi szükségletek a biztonság (81%), az élvezet (80%) és a kényelem (79%).

„Húsvétkor nem a tökéletes forgatókönyv a legfontosabb, hanem az, hogy legyen időnk egymásra”

– mondta Fanny Leyten, az IKEA régiós Home Furnishing vezetője.

„A tavasz a megújulás ideje, amikor a napfény visszatér az otthonainkba. Sokan ilyenkor friss színeket visznek a lakásba, különösen az étkezőasztalra. A pasztell paletták, mint a mentazöld, a lágy nárciszsárga és a púderrózsaszín továbbra is nagy kedvencek, mert minden otthonban – legyen az modern vagy hagyományos – jól mutatnak.”

Az IKEA szakértője szerint idén több olyan irányzat is hódít, amivel könnyen személyessé tehetjük az ünnepet. Nyugodtan használjunk élénk sárga vagy narancssárga kiegészítőket, amik igazi színfoltjai lehetnek az asztalnak. Bátran vegyítsük a nagyi féltett étkészletét az új darabokkal, ez az eklektikus stílus teszi igazán otthonossá és egyedivé a terítéket. Egyre népszerűbbek a földszínek, a lágy zöldek és a természetes anyagok, például a tengerifű alátétek, amelyek remekül illenek a kézműves dekorációkhoz vagy a közös tojásfestéshez. A friss virágok mellett az egyszerű megoldások teszik teljessé az összképet: egy-egy gally a szalvéta köré fonva, vagy egy ajtóra akasztott húsvéti koszorú már az érkezés pillanatában megteremti az ünnepi hangulatot.

Az ünnepi hangulat a vásárlási szokásokban is megmutatkozik: ebben az időszakban többen keresik az étkezéshez kapcsolódó termékeket.

A magyar vásárlók leginkább új étkészleteket, tányérokat és poharakat választanak, a tavaszias kiegészítők – például terítők és szalvéták – iránti kereslet pedig mintegy 15%-kal nő januárhoz képest. A figyelem egyértelműen a tavaszi árnyalatok felé fordul, a szürke és fehér helyett a zöld, a rózsaszín, a bézs és a sárga színek dominálnak.

Az IKEA hisz abban, hogy praktikus és megfizethető lakberendezési megoldásokkal nemcsak az ünnepeket tehetjük szebbé, hanem a hétköznapi együttléteket is segíthetjük.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Mikor hívhat a főnök munkaidőn kívül?

A munkaidőn kívüli kommunikáció a cég és a dolgozó között mindenhol a legkényesebb kérdések közé tartozik. A vállalati kultúrák különböznek, és bár van minderre egyértelmű szabályozás, széles a „szürke zóna” is.  A szakértő szerint egy bizonyos szervezeti méret felett az a legjobb, ha a kommunikáció – és különösen minden, konfliktusra okot adó eset – szabályozott és naplózható.

A munkaidőn túli elérés sok szervezetnél neuralgikus pont. Ahol az ügyeleti, készenléti rendszer a mindennapok természetes része, ott ez nem okoz problémát, mint ahogy üzemzavar, informatikai incidens, munkabiztonsági kockázat vagy rendkívüli időjárás esetén is ritkán háborodik fel a dolgozó, ha a munkahelyéről hívják. Ugyanakkor, ha az alkalmazottak azt érzik, hogy a cég vagy bizonyos tagjai természetesnek veszik, hogy munkaidőn túl is rendelkezésre kell állnia, és rendszeresen visszaélnek a helyzettel, az könnyen konfliktusforrássá válik. A jelenség ritkán tömeges egy-egy vállalaton belül, de összességében széles rétegeket érint.

„Nemzetközi adatok alapján a munkaidőn kívüli megkeresés sok helyen mindennapos jelenség. A Eurofound 2023-ban közzétett, négy európai országra kiterjedő felmérésében a válaszadók több mint 80 százaléka jelezte, hogy egy tipikus héten munkaidőn túl is kap munkatémájú üzenetet, és a többség – majdnem tízből kilenc fő – legalább időnként reagál is ezekre”

‒ mutatott rá a problémára Czinger Erik, a céges okoskommunikációs hálózatokat működtető Munipolis hazai vezetője. Bár ahogy távolodunk a Covid időszakától, úgy ezek a gondok is enyhülni látszanak, nyilván nem szűntek meg. A Microsoft 365-ös telemetriai adatokra épülő Work Trend Index elemzése pedig azt mutatja, hogy a hétvégén aktív dolgozók közel ötöde már délig megnézi az e-mailjeit szombaton és vasárnap, és 5 százalék felett van azok aránya, akik vasárnap este is visszatérnek a levelezéshez.

Mindennek látszólag ellentmond, hogy egy másik felmérés szerint cégek alig 10%-a tudja valós időben, tömegesen elérni a dolgozóit munkaidő után, de ez a szám munkaidőben is csak 16%. A megfejtés ott van, hogy a folyamatos jelenlét terhe elsősorban az irodai munkaköröket érinti, míg a nehezen elérhető munkatársak jellemzően azok, akiknek külső helyszínen vagy távoli telephelyeken, kizárólag a terepen végezhető feladatuk van.

A szakember rámutatott, hogy a magyar munkajog egyébként egyértelműen szabályoz: a munkavállaló a napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető ügyelet vagy készenlét formájában, de a hosszabb időtartamú rendelkezésre állást kifejezetten indokolt esetekhez köti. Az ügyelet időtartama legfeljebb 24 óra lehet, a készenlét havi maximuma 168 óra, és az ilyen beosztást főszabály szerint legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Amennyiben ez így is működik, nem is szokott gondot jelenteni. A majdnem mindenkire kiterjedő, informális készenlét, a „főnök bármikor hívhat” állapot viszont könnyen vitát vagy frusztrációt okoz. Mindez nem magyar jelenség, az Európai Bizottság 2025. július 25-én második szakaszba léptette a távmunka és a lekapcsolódáshoz való jog kérdésében indított egyeztetést.

„Ha néhány tucatnál több munkavállalóról van szó, tapasztalataink szerint a megoldás a teljes dolgozói állományra kiterjedő, belső kommunikációs szabályozás. Kit, mikor, milyen indokkal szabad, lehet vagy kell értesíteni munkaidőben, vagy azon túl. Minden, de legalább minden munkaidőn túli kommunikációt érdemes naplózni a későbbi viták elkerülésére. Célszerű ügyeleti vagy vészhelyzeti csoportokat kijelölni bizonyos témákban és érdemes előre meghatározni a kapcsolatfelvétel módját”

‒ tette hozzá Czinger Erik.

Mindez manuálisan alig kezelhető, de egy jól paraméterezett belső kommunikációs rendszerrel teljesen természetes és automatikus lehet. A cél az, hogy a megfelelő –  és csak a megfelelő – kollégák mindenképp és igazolhatóan megkapják az információkat, miközben megmarad a pihenőidő tisztelete, és senki nem érzi úgy, hogy a munkáltató kéretlenül beszivárog a magánéletébe.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss