Zöld

Mi lehet az összefüggés a klímaváltozásban és az adatbiztonságban?

Ha nem lépünk időben, az komoly hatással lehet környezetünkre, a kormányzatokra és a vállalatokra.

Ez igaz úgy a klímaváltozásra, mint az adatbiztonságra, mivel mindkét területen nap mint nap egyre égetőbb problémák merülnek fel. A Micro Focus szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a szervezeteknek ideje felülvizsgálniuk és modernizálniuk az információvédelmi rendszereiket, mielőtt súlyos katasztrófák történnek.

2018 sem volt mentes az adatszivárgási incidensektől, olyan nagy nevek is megjelentek az áldozatok között, mint például a Facebook, a Google, a Marriott, a British Airways vagy éppen a Quora. Ennek ellenére nem érzékelhető az informatikai iparágban, hogy a szervezetek tömegesen keresnének azonnali, hatékony megoldást az érzékeny információk betonbiztos védelmére. Ezért amikor az IT-biztonsági szakértők az adatbiztonság fontosságáról beszélnek, az arra hasonlít, mint amikor a tudósok megpróbálják felhívni a figyelmet a globális felmelegedés okozta problémákra, illetve arra ösztönzik az érintetteket, hogy megtegyék a megfelelő lépéseket a klímaváltozás megfékezésére, még mielőtt késő lenne.

Meleg helyzet mindenhol

Valamelyest már változóban van a felfogás az információk védelméről. Egyre több szervezetnél belátják, hogy nem az a kérdés, hogy feltörhetik-e a rendszereiket, hanem az, hogy mindez mikor fog megtörténni. Egyes kiberbiztonsági szakértők szerint azonban már ennél is rosszabb a helyzet, és nagy valószínűséggel minden vállalatot érint valamilyen adatszivárgási probléma, csak akadnak, akik még házon belül sem tudnak róla.

Az adatszivárgásoknak számos különféle oka lehet, ahogyan az extrém éghajlati körülményeknek is. Lehetséges, hogy sokan már kicsit közönyössé is váltak ezekkel a jelenségekkel kapcsolatban, hiszen mindkét területen hétről hétre érkeznek a hírek a legújabb esetekről. A fenyegetések azonban valósak, és komoly következményekkel járhatnak a bolygóra, a kormányzatokra vagy éppen a szervezetekre nézve. De még nem késő megtenni a szükséges lépéseket, legyen szó akár a globális felemelegedésről, akár az ügyfelek érzékeny adatainak védelméről.

Kötelezően ajánlott, de megéri?

A legtöbb nagy szervezetre érvényes valamilyen szabályozás, amely előírja, hogy óvniuk kell az általuk kezelt személyes adatokat. Ezek a szabályozások azonban sok esetben nem tartalmaznak konkrét specifikációkat és technológiákat, amelyeket kötelező érvénnyel használni kell az információk védelmére. A GDPR szerint például az adatokat kezelő és feldolgozó szervezetek a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot kötelesek garantálni, és ennek során figyelembe kell venni több különféle tényezőt, a tudomány és a technológia aktuális állásától és a megvalósítás költségeitől kezdve a különböző kockázatokon át egészen az adatkezelés jellegéig, hatóköréig, körülményeiig és céljaiig.

Előfordul, hogy a szervezetek az ilyen megfogalmazásokat szabadabban értelmezik, és nem tesznek kellően szigorú lépéseket az adatszivárgások megelőzésére. Sok esetben ugyanis attól tartanak, hogy egy új és bonyolultabb megoldás túlságosan sokba kerülne, és megzavarná az üzletmenetet. A Micro Focus szakértői szerint azonban érdemes figyelembe venni, hogy a preventív lépések rövid távon ugyan nagyobb befektetést igényelnek, hosszabb távon viszont még súlyosabb költségekkel és negatív következménnyel járhat, ha nem tesznek semmit, vagy nem használnak elég hatékony adatvédelmi rendszereket.

A feszültségek levezetésére: Voltage

Érdemes tehát fontolóra venni olyan átfogó biztonsági megoldások bevezetését, mint például a Voltage termékcsalád. A portfólióban megtalálható szoftverek segítségével a szervezetek egyszerűen gondoskodhatnak a felhőben és a helyszínen tárolt levelek, fájlok és egyéb érzékeny adatok védelméről.

A csomag eszközei számos hasznos funkciót kínálnak. Többek között lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szervezetek álnevesítsék az információkat. Ez a metódus a GDPR szerint is alkalmas arra, hogy csökkentse az adatbiztonsági kockázatokat. A különleges Hyper Format-Preserving Encryption (FPE) technológia segítségével pedig olyan módon titkosíthatják az adatokat, hogy azok formátuma megmarad. Például egy 16 karakterből álló bankkártyaszám a titkosítás után is ugyanúgy számsorként kezelhető az adatbázisban, a valós adatok azonban nem lesznek hozzáférhetők. Ennek köszönhetően a vállalatok akár a titkosított információkat is képesek felhasználni bizonyos üzleti folyamataikhoz, elemzések és statisztikák készítéséhez.

Related Topics:2019 adatbiztonság adatvédelem focus klímaváltozás micro trend

Up Next

Az ABB technológiája 40%-kal csökkenti az InterContinental Madrid szálloda energiafelhasználását

Don't Miss

A nehézgépjárművek is kibocsátásmentesen működhetnek az ABB elektromos hajtásláncával

Zöld

Jöhetnek a papírpalackok

Radikális karbonlábnyom-csökkentést hozhat az ipari méretű papírpalack-gyártás.

A globális bor-, szesz- és élelmiszeripar egyre nagyobb nyomás alatt áll, ami a csomagolást illeti. Az üveggyártás akár 1500°C-os, jellemzően fosszilis energiával fűtött kemencéket igényel, az elmúlt évek energiaválságai, költségemelkedése és alapanyag-hiánya azonban erősen sújtotta ezt az iparágat.

Ezzel párhuzamosan, számos piacon szigorodnak a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) szabályok, amelyek szerint a vállalatoknak fizetniük kell csomagolásuk környezeti hatásaiért; – a nehéz anyagok, mint az üveg, ebben a rendszerben az egyik legköltségesebb kategóriának számítanak.

Továbbá a kiskereskedők és a vásárlók is egyre jobban odafigyelnek arra, hogy egy-egy termék milyen karbonlábnyommal kerül a polcokra. Az alkoholtartalmú italok márpedig a bolti csomagolások összes környezeti hatásának mintegy harmadáért felelősek, döntően az üvegpalackok miatt. A fiatal Z és Y generációk ezeket ráadásul egyre inkább a klímavédelmi tétlenség jelképének, nem pedig minőségi jegynek tekintik, ezért a csomagolás a márkák látványos eszköze lehet a klímatudatosság kommunikálására is.

Könnyű, környezetbarát és ipari méretekben gyártható

Erre a kihívásra ad megoldást a brit Frugalpac. A vállalat száz százalékban újrahasznosított kartonpapírból készülő Frugal Bottle palackjai jelenleg az egyetlen kereskedelmi forgalomban kapható papírpalackok a piacon. Ez a csomagolás az átlagos, majdnem fél kilós 750 ml-es palack súlyát 100 gramm alá csökkenti, miközben 76 százalékkal alacsonyabb a víz-, és 84 százalékkal kisebb a karbonlábnyoma egy-egy terméknek.

A cég első gépeivel 2020 óta már 4 millió ilyen papírpalack készült, amelyek közel 1400 tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását tették lehetővé. A berendezés új generációját pedig már úgy tervezték, hogy kiküszöbölje a globális sorozatgyártás eddigi akadályait is: elődeinél gyorsabb, skálázhatóbb és megbízhatóbb megoldást nyújt.

Az új gépsor a korábbi kapacitás több mint ötszörösével üzemel, és évente mintegy 14 millió papírpalack előállítására képes. Ennek a rendszernek a központi technológiai platformját, az automatizálási architektúrát, a hajtásokat és az adatátláthatósági rendszereket a Siemens szállította.

A papírpalackba csomagolt borok, szeszes italok és olajok már több áruházlánc polcain megtalálhatóak Nagy-Britanniában és Németországban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában is. Egyes partnerek a saját telephelyükön végzik a papírpalackok gyártását, így az üres üvegpalackok szállításából eredő karbonkibocsátás is megspórolható.

A technológia július közepén, Manchesterben, a Transform 2026 konferencián is megtekinthető lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Valós idejű egyedfelismerés a természetvédelem szolgálatában

Új fejlesztés teszi lehetővé az állatok azonosítását drónokról is. Gyors, pontos és terepi alkalmazásra is alkalmas egyedfelismerő algoritmust fejlesztettek az ELTE biofizikusai.

Az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport, a Max-Planck Kutatóintézet és a Stuttgarti Egyetem együttműködésében született RAPID rendszer képes valós időben azonosítani mintázott állatok egyedeit akár drónokról is. Az új módszer jelentős előrelépést jelent az egyedi viselkedés vizsgálata és a természetvédelmi monitorozás területén.

Az állatok egyedi azonosítása kulcsfontosságú feladat az ökológia és a viselkedéskutatás területén, ugyanakkor a terepi megfigyelések során hosszú ideig csak szakértők manuális munkájára lehetett támaszkodni. A mesterséges intelligencia és a számítógépes látás fejlődésével azonban lehetővé vált, hogy ezt a feladatot automatizált rendszerek végezzék el. A jelenlegi megoldások többsége ugyan nagy pontosságot ér el, de gyakran nem alkalmas valós idejű működésre vagy terepi, korlátozott kapacitású eszközökön való alkalmazásra. Erre a kihívásra ad választ a RAPID (Real-time Animal Pattern re-Identification on edge Devices) nevű új algoritmus, amelyet Zábó András és Nagy Máté, az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport munkatársai, valamint Aamir Ahmad, a Max Planck Intézet és a Stuttgarti Egyetem kutatója fejlesztett.

A RAPID különlegessége, hogy képes valós időben működni: egy hagyományos számítógépen másodpercenként 40–60, míg kisebb, beágyazott eszközökön – például drónokon – akár 10 egyed azonosítására is képes. Ez azt jelenti, hogy a rendszer nemcsak utólagos képfeldolgozásra használható, hanem valós időben történő megfigyelések során is, például autonóm drónrendszerek részeként.

Az algoritmus működésének alapja a mintázott állatok egyedi megjelenése: a zebrák csíkjai, a zsiráfok foltjai vagy a jaguárok mintázatai egyedenként különböznek, hasonlóan az emberi ujjlenyomatokhoz. A RAPID ezeket a vizuális jellegzetességeket elemzi, és egy korábban felépített adatbázishoz hasonlítja, így azonosítja az adott egyedet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások

Hatékonyabb gépek, intelligens világítás és termosztátok – ezek a leggyakoribb lépések az energiafogyasztás csökkentésére a Schneider Electric felmérésében részt vevő vállalkozások körében. A kutatásból kiderült az is, hogy a relatív többségük a szigetelést tartja a leghasznosabb energiahatékonysági fejlesztésnek, ugyanakkor ötödük már teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg az épületeinél az elmúlt öt évben.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata felmérésében részt vevő hazai vállalkozások több mint kétharmada jelezte, hogy az energiafogyasztásuk csökkentése érdekében lecserélték a gépeiket hatékonyabb berendezésekre és a jövőben is ilyenek beszerzését tervezik. Közel kétharmaduk pedig intelligens világítás és intelligens termosztátok telepítésével mérsékelte fogyasztását, a válaszadók 56 százaléka pedig a benti hőmérséklet csökkentésével. A stratégiai gondolkodás terjedésére utal, hogy a kutatásban részt vevő vállalkozások közel negyede számolt be arról, hogy energiamenedzsment, vagy épületfelügyeleti rendszert is telepített.

Ezek az eredmények is mutatják, hogy az energiafogyasztás és a hozzá kapcsolódó költségek kezelése egyre több cég számára kiemelt fontosságú feladat. Ez érthető is, ugyanis egy jelentősebb áramár-emelkedés a válaszadók közel kétharmadát sodorná nehéz helyzetbe, míg 8 százalékuk esetében már egy kisebb mértékű drágulás is sokat rontana a helyzeten.

Hatalmas előnyt jelent az épületek okosítása

Az energiahatékonysági beruházások közül a relatív többség (48 százalék) a szigetelést tartja a leghasznosabbnak. A fűtési rendszerek cseréjét, a nyílászárók cseréjét, illetve energiamenedzsment rendszer telepítését egyaránt 12 százalék jelölte meg a leghasznosabb lépésként, míg a hatékonyabb gépek beszerzése és épületfelügyeleti rendszer alkalmazása 8-8 százalék számára jelenti a legcélszerűbb megoldást.

Az energiahatékonyság beruházás megvalósító cégek a szigetelésben bíztak leginkább, a felmérésben részt vevők 56 százalékánál történt ez meg.

„Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az épületek okosításával szinte ugyanakkora energiamegtakarítás érhető el, mint a szigeteléssel, viszont érezhetően alacsonyabb költségen. A növekvő tudatosságot jelzi, hogy a felmérésünkben részt vevők közel negyede teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg. Emellett a vállalkozások ötöde új épületfelügyeleti vagy energiamenedzsment rendszert vezetett be és ugyanekkora azok aránya is, ahol a teljes épületgépészet felújítása megtörtént az elmúlt öt évben”

– mondta el Géczy Áron a Schneider Electric marketing igazgatója.

A magas költségek és a hosszú megtérülési idő a fő akadályok

A legnagyobb kihívásnak a magas költségeket (48 százalék), illetve a túl hosszú megtérülési időt (32 százalék) tartják a kutatásban részt vevő vállalkozások az energiahatékonysági projektek kapcsán. A megfelelő partner vagy kivitelező megtalálása 16 százalék szerint jelenti a legnagyobb akadályt, 4 százalék pedig a leginkább megfelelő megoldás kiválasztásához szükséges szakértelem cégen belüli hiányát emelte ki. Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy az elmúlt öt évben nem valósított meg semmilyen energiahatékonysági fejlesztést.

„Bár jól láthatóan foglalkoztatja a vállalkozásokat az energiafogyasztásuk és az áramköltségek alakulása, egyelőre több tényező is akadályozza, hogy valóban tartós eredményeket hozó fejlesztéseket valósítsanak meg. Pedig a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon komoly előnyökkel jár egy ilyen beruházás. Egy hazai kiskereskedelmi láncnál például azt tapasztaltuk, hogy csak a mérés 30 százalék körüli energiamegtakarítást tud előidézni. A Schneider Electric arra is gondolt, hogy az eszközök és megoldások mellett tanácsadással is támogassa a hazai vállalkozásokat. Az EcoConsult energiaauditunk abban segít, hogy a létesítmények energiahatékonyabban, megbízhatóbban és költséghatékonyabban működjenek. A szolgáltatás révén jelentős, akár 30 százalékos energiamegtakarítás érhető el, 2-3 év alatt megtérülő beruházással”

– tette hozzá Géczy Áron.

Már a tervezésnél is energiahatékonyságra és fenntarthatóságra kell törekedni

A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy milyen szempontoknak kellene érvényesülniük az új ipari és kereskedelmi ingatlanok tervezésénél. A válaszadók ebben az esetben is több opciót is megjelölhettek, amelyek közül a fenntarthatóság és energiahatékonyság bizonyult a legnépszerűbbnek (84 százalék), míg a fejlett energiamenedzsment és épületfelügyeleti megoldások alkalmazását a felmérésben részt vevők közel kétharmada emelte ki. Az energiabiztonság 44 százaléknál szerepelt a fő tervezési szempontok között, a kényelem és dizájn pedig alig több mint a válaszadók tizedénél.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!