Zöld

Az űrszemét felszámolásán dolgozik az Apple társalapítója

apple

Nagyon úgy fest, hogy egy titokzatos céggel az Apple társalapítója, Steve Wozniak is beszállt az űrszemét felszámolásával foglalkozó, egyelőre még csak erősen szárnyait bontogató szektorba. Erre utal a Wozniak által szeptember 12-én megosztott sejtelmes Twitter-üzenet, amiben a Privateer Space nevű cégét jelentette be.

Magáról a cégről egy impozáns, ugyanakkor végtelenül általános promóvideón túl nem sok információt tudni egyelőre. Az egyperces, látványos stockfotókra és -videókra építő videóból megtudjuk, hogy

„Ez nem verseny. Ez nem vetélkedés. Vagy játék. Nem egy ember, nem egy vállalat, nem egy nemzet vagyunk. Egy bolygó vagyunk.”

Ezen felül annyi kézzel fogható információ van még a cégről – az Independentnek köszönhetően –, hogy egy másik korábbi Apple-alkalmazott is tagja a cégnek, ő az az Alex Fielding, aki részt vett az első iMac tervezésében. A Privateer Space fő befektetője alighanem a 100 millió dolláros vagyonnal rendelkező Wozniak lesz.

Komolyabb probléma, mint gondolnánk

Wozniak színre lépése, illetve annak időzítése abból a szempontból érdekes, hogy az űriparban aktívan tevékenykedő milliárdosok, így Elon Musk és Jeff Bezos egyelőre nem hogy az űrszemét felszámolására, hanem minél több dolog űrbe juttatásán fáradozik. Mindketten azon vannak ugyanis, hogy globális, nehezen elérhető helyeken is állandóan elérhető internetet biztosítsanak rengeteg műhold segítségével. Musk cége, a SpaceX már hosszú ideje elkezdte a Starlink-műholdak fellövését, Bezosék pedig egyelőre csak készülnek hasonlóra.

Minél több dolog kering viszont a Föld körül, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a különböző műholdak ütközni fognak egymással. Ez alól nem hogy kivétel, hanem inkább fő probléma a Starlink. Augusztusban Hugh Lewis űrszemét-szakértő épp arról számolt be, hogy a veszélyes, nagyon közeli találkozások feléért a SpaceX Starlink-rendszere a felelős a megfigyelések alapján.

A temérdek műhold mellett ráadásul már több mint 27 ezer darab, összesen 6 ezer tonnás súlyt jelentő, követhető pályán mozgó űrszemétről tudni, amik tovább nehezítik az űrbéli biztonságos navigálás lehetőségét. A 20 ezer darabból 1800 ráadásul egyetlen ütközésből származik – 2009 februárjában egy orosz katonai kommunikációs műhold, a Kosmos-2251 apró darabokra porlasztotta szét az Iridium 33 műholdat egy ütközés során.

Ez az ütközés is egy fokkal közelebb hozta a Kessler-szindróma megvalósulását. Ez a NASA egyik kutatója, Donald Kessler nevét viseli, ő vetette fel, hogy egy idő után annyi űrszemét lehet a Föld körül, hogy egy ütközés számtalan más, kontrollálhatatlan ütközést okozhat, ami hatványozottan növelheti az űrszemét mennyiségét.

Úton a megoldás

Az űrbéli szemétszállítás, vagy inkább szemétbefogás annyira kezdetleges, hogy tulajdonképp még gyerekcipőben sem jár, a legtöbb lehetséges megoldás ugyanis csak elméleti síkon létezik. De legalább jó pár van belőlük: egyes cégek lézerrel, mások az űszemétdarabok vontatásával szabadulnának meg a veszélyes törmeléktől.

Az egyik legígéretesebb, már tesztelt próbálkozás az Astroscale nevű japán cégé. Ők augusztus végén sikerrel vetették be ELSA-d nevet viselő műholdjukat, ami egy mágneses dokkolólappal gyűjti majd be a jövőben az űrszemetet. A tesztet többször is megismételték, a mágnes pedig végig terv szerint működött. A dolog hátulütője, hogy csak kompatibilis dokkolópanellel működik, tehát csak azt tudják befogni így, amire már a fellövés előtt felkerült a későbbi befogást lehetővé tevő panel.

Szintén megemlíthető a svájci ClearSpace, amely az Európai Űrügynökséggel (ESA) kötött szerződést. Ennek értelmében várhatóan 2025-től segédkeznek majd egy Vega rakéta után fennmaradó űrszeméttől megszabadulni, ezért pedig 104 millió dollárt kapnak.

Forrás: Telex

Zöld

A termőföld, mint befektetés már sosem térül meg?

Eresztékeiben recseg-ropog az EU mezőgazdasági támogatási rendszere – véli a Stradamus Zrt. tanácsadó testületének tagja.

Boros Gergő agrárszakértő szerint a termőföld ma egyre kevésbé jó befektetés, főként mert Ukrajna EU-hoz történő közeledésével a mai uniós közös agrárpolitika látványosan terhes a gazdáknak, illetve erejét veszti. A 2024 év elejét végigkísérő gazdatüntetések nyomán most próbálja toldozni-foltozni a szabályokat Brüsszel, de itthon csak a legnagyobb, sok ezer hektáros agrárgazdaságoknak maradhat csupán esélyük a sikerre: a kisbirtokokra csődhullám várhat, már egy-két éven belül is.

Egyre erősebben érzékelhető az elmúlt években  az a tendencia, ami alapján nem csak a globális veszélyeket látjuk, de alapjaiban kérdőjeleződik meg a magyar agrárium jövője, mégpedig több aspektusból is. Nézzük akkor sorjában azokat a kihívásokat, amelyekkel a hazai gazdálkodóknak, a magyar mezőgazdaságnak nagyon gyorsan számolniuk kell.

Hatalmas hátrányt okozhatnak a belső szabályozások és az EU-s támogatási rendszer átalakulása

Első és legfontosabb a kihívások közül a belső szabályozások és a támogatási rendszer változása. Aki nap, mint nap benne dolgozik, az pontosan tudja, hogy adminisztratív szempontból egyre bonyolódik a gazdálkodás, fokozatosan nehezedik az agrárium helyzete. Mire gondolok? Évről-évre fontos és igen hasznos, hatékony növényvédő szerek kerülnek tiltólistára és a műtrágyázási szokások is jelentős átalakulás alatt vannak a földekre kijuttatható nitrogén és egyéb hatóanyagok korlátozása okán.

Több feladat, de kevesebb forrás

Az EU korábban mindig azzal az eszközzel élt, hogy nem korlátozott, hanem a többlet feladatok bevállalása mellé többlet forrást rendelt a gazdáknak. Magyarul: kompenzálta a növekvő terheiket vagy kieső bevételeiket. Ez azonban az utóbbi 10 évben lassan-lassan, ámde egyértelműen és szignifikánsan megváltozott. Észrevehető a trend, hogy amit egy adott ciklusban felállított extra elvárásokként (amiket extra jövedelemmel honorált) fogalmazott meg az EU, az a rákövetkező ciklusban már az alap elvárások közé került be. Lopakodva, de folyamatosan növelve a gazdálkodók terheit.

Az agrárium súlya már 4 évtizede zsugorodik

Majd a fenntarthatósági elvek erőltetett bevezetése után következett az agráriumra szánt források folyamatos csökkentése. Érdemes kiemelni: az agrárium súlya az EU-s költségvetésen belül már 40 éve zsugorodik. Eddig azonban a közvetlen kifizetéseket ez kevésbé érintette. Inkább a piac támogató/kiegyensúlyozó intézkedések tűntek el, így például a piacvédelmi beavatkozások bármilyen formája. Az utóbbi két EU-s ciklusban, 2014 és 2020 között. valamint az új 2021-27-es időszakban,  azonban már érzékelhető a közvetlen kifizetések érdemi visszavágásának trendje is.

Eddig csupán a támogatások reálértékét erodálták. Azaz a 7 év során elszenvedett infláció csak egészen kis részét kompenzálták a következő ciklusban. Mára azonban ott tartunk, hogy már nominális emelés sem valósul meg! Az infláció (ami most éppen 40 éves rekordokat dönt szerte az EU-ban is) teljes mértékben, évente akár 10-20 százalékkal is erodálja majd a támogatások reálértékét.

Az egyre újabb EU-s tervek és háttéranyagok pedig már egyenesen nominális, azaz euróban kifejezve is csökkenést irányoznak elő a területalapú támogatás tekintetében, mondani sem kell, hogy „természetesen” növekvő adminisztratív terhek mellett. Noha vannak bizonyos események (pl. gazdatüntetések), amik időről-időre megakasztják a fenti folyamatok gyors előrehaladását és időlegesen hátrálásra kényszeríti az EU-s döntéshozókat, azonban, látva a hosszú távú politikai folyamatokat és az elmúlt 20 év trendjét nem lehetünk bizakodóak ezen a fronton.

Fontos az ukrán termőföld nyugati érdekkörbe vonása

De térjünk rá az EU-s agrárpolitika tágabb aspektusaira is. Különösen a nyugat részvételére és esetleges mögöttes érdekeire az ukrán háborúban. Jól láthatóan a nyugat-európai és az észak-amerikai nagyhatalmak már eddig is – és ezután is – jelentős dollár, és euró százmilliárdokat  ölnek a háborúba. Ha eltekintünk a néha meglehetősen átlátszó humanitárius és egyéb érvelésektől (demokrácia védelme, jó és rossz csatája, és hasonlók.) akkor jó okkal feltételezhetjük, hogy a támogatók ezt a pénzt mindenképpen vissza szeretnék kapni. Mégpedig busás haszonnal. Sőt, nemhogy vissza szeretnék kapni, hanem ezeken a „háborús kölcsönökön” ők jól tejelő termelőeszközöket szeretnének vásárolni. A sokféle ilyen befektetési eszköz közül az egyik biztosan a termőföld lesz, hiszen ez Ukrajna igazi kincse, talán legnagyobb vagyoni értéke. Jól látjuk, hogy már most is jelentős érdekeltségekkel rendelkeznek a nyugati vállalatok Ukrajna szerte, de ez a trend a következő években  fog majd igazán felpörögni.

Az érdekek erősségét mutatja az is, hogy az EU már most kvázi EU-s tagnak kezeli Ukrajnát, legalábbis kereskedelmi szinten ez egyértelműen érzékelhető. Hiszen vámmentesen érkezhetnek termékek az EU-ba, csökkentették a kereskedelem adminisztratív terheit, lényegében megvalósul az ukrán munkaerő szabad áramlása, és érkeznek a megtámadott országba az EU-s költségvetésből – az amúgy sem elhanyagolható mértékű  támogatások. Ezek az intézkedések meg is hozták az eredményt, például számunkra az olcsó ukrán gabonát. Ezért és egyéb jogszabályi módosítások okán már szinte minden országban tüntetnek a gazdák azonban ennek érdemi hatása erősen korlátozott Ez a trend egy felső politikai stratégia része, ezért így, vagy úgy, de minden bizonnyal folytatódni fog az ukrán gabona beáramlása.

Erősítenek a brazil, a távol-keleti és az észak-amerikai konkurensek

Adott tehát egy túlszabályozott, meredeken csökkenő támogatottságú ágazat, amelyben a dolgozók, vállalkozók átlagéletkora rohamosan nő.  E mellé pedig megérkezett egy komparatív előnyökkel rendelkező, kevéssé szabályozott hatalmas versenytárs, aki mögött azok érdekei húzódnak, akik elvileg „képviselik” az EU-s intézményeket. Nem kell túl nagy fantázia, hogy gazdaságilag ennek mi lesz a vége. Persze, ha ez nem lenne elég, vélhetően legalább egy szabadkereskedelmi egyezmény még „segíti” majd a gazdák helyzetét a jövőben.

Itt elsősorban az Észak-, és Dél-Amerikából, illetve bizonyos tekintetben a Távol-Keletről beáramló mezőgazdasági termékekre gondolok. A szabadkereskedelmi egyezmények gerincét az adja, hogy az EU piacot szeretne szerezni az iparának (főleg az autóiparnak), ezért cserébe megnyitná  mezőgazdasági piacait.

Az USA és az EU közötti, úgynevezett transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség, vagyis a TTIP megállapodás a járvány előtti időszakban nagy reményekkel kecsegtetett, de azóta háttérbe szorult. A TTIP egyik fontos része az volt, hogy az EU-ban gyártott autók mehessenek vámmentesen az USA-ba, cserébe a amerikai gabona és húsáru vámmentesen érkezhetett volna az EU-ba. Egyelőre azonban még mindig nincsen aláírt megállapodás, pedig már évtizedben mérhető a tárgyalások hossza. Azonban előbb-utóbb lesz valamilyen megállapodás, ami az EU mezőgazdaságának biztosan negatív lesz. Ennek csak a mértéke kérdéses. Egyébként kisebb részmegállapodások Kanadával és a dél-amerikai szereplőkkel (Brazília) már voltak, így például az EU és egyes dél-amerikai országok közti, EU-Mercosur egyezmény.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Ételmaradékból is készülhet melegvíz

heru

A Siemens támogatásával valósul meg a hulladékból energiát előállító innováció.

A HERU pirolízis technológiát alkalmazó hibrid hőszivattyúként, égetés nélkül képes a lokálisan keletkező hulladékból akár kétszer annyi energiát is előállítani, mint amennyi a működtetéséhez szükséges. A felhasználók így nemcsak hulladékuktól szabadulhatnak meg, hanem energiaszámláikat is csökkenthetik. Nem beszélve arról, hogy az eszköz a CO2 kibocsátás és a hulladékfeldolgozás problémájának egy hatékony megoldása lehet.

A Siemens elkötelezetten támogatja a zöldenergia területén megvalósuló fejlesztéseket, most egy olyan új megoldás fejlesztését segíti, amely átalakítja a mindennapi hulladékot energiává. Nik Spencer találmányát a HERU Technologies fejlesztette, a Siemens pedig vezérléssel és kijelzőpanellel látta el, emellett más felhasználókkal együtt részt vett az eszköz tesztelésében is.

Hulladékból zöldenergia

A szeméttelepre szánt, újrahasznosításra alkalmatlan hulladékok, mint a például különböző csomagolóanyagok, higiéniai cikkek, pelenkák és szerves hulladékok, élelmiszerek értékes energiává alakulnak a HERU által alkalmazott pirolízis segítségével, amely működését a feltalálója úgy érzékelteti, hogy 5-9 millió éves, a természetben végbemenő bomlási folyamatot gyorsít fel 5 órásra.

Mi a pirolízis?

A pirolízis (hőbontás) szerves hulladék kémiai lebontására szolgáló technológia, amely során erre a célra kialakított reaktorban hevítéssel, oxigénmentes, vagy oxigénszegény közegben a szerves hulladékot többféle termékre bontanak szét. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a hulladékot hasznos anyagokká – olajokká, gázokká és szénné – alakítsák. Az így keletkező termékek felhasználhatók energiaforrásként vagy további vegyipari folyamatok alapanyagaként.

A HERU 125 literes tartályában 70 fokos, fűtésre használható melegvizet állít elő, amely csatlakoztatható az épület meglévő fűtési rendszeréhez. A folyamat végterméke csupán hamu, amely automatikusan a lefolyóba ürül, anélkül, hogy káros hatással lenne a környezetre.

Fenntartható megoldás közintézményeknek és iparvállalatoknak

A HERU125 Hibrid Energiaforrás Egység (HERU) az első kifejezetten vállalkozások, egészségügyi és gondozási, valamint közintézmények számára készült fejlesztés. Az eszköz nagy előnye, hogy az intézmények keletkező hulladékát képes helyben feldolgozni, így azt nem kell elszállítani, és nem terheli a központi hulladékkezelő rendszert sem.

A Siemens ipari környezetben is alkalmazni kívánja az innovatív technológiát. A HERU az ipar igényeihez alakított piaci termékként lehetővé tenné, hogy az iparvállalatok hatékonyan csökkentsék hulladékkibocsátásukat, elősegítve fenntartható működésüket a körkörösség jegyében.

Forrás: https://www.siemens.com/global/en/company/stories/industry/recycling-waste-rubbish-energy-waterheatingsystem-heru.html


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Fenntarthatósági kihívások teljesítésére ösztönöz a HUMDA

Zöld Életre Valók néven indít fenntarthatósági kampányt március 21-én a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt., amelyben az Ügynökség napi rendszerességgel edukál a környezettudatossággal, a hidrogéntechnológiával és a jövő közlekedésével kapcsolatos tartalmakkal.

A zoldeletrevalok.hu címen elérhető webapplikációban izgalmas feladatokat lehet teljesíteni és többek között elektromos kerékpárokat, rollereket, valamint fél éves elektromos autóhasználatot lehet nyerni. Az értékes nyereményekért folyó versenyben az esélyek a Zöld Életre Valók roadshow-n is növelhetők.

A résztvevők április 30-ig szabadon választhatnak élethelyzetük szerint a környezettudatossági kihívásokból, melyek teljesítéséért pontokat gyűjthetnek. Minél több pontot gyűjt össze valaki, annál nagyobb eséllyel indulhat a főnyereményekért. Egy elektromos autó féléves használatra, hat elektromos kerékpár, valamint húsz elektromos roller is hazavihető a kampány végén. Ezek mellett kisebb heti ajándékokat is nyerhetnek a webapplikáció felhasználói, például lakásban is használható mini okoskertet, napelemes hátizsákot vagy vízszűrős kulacsot.

– Tudatosítanunk kell az emberekben a fenntartható életmód jelentőségét, fel kell keltenünk az érdeklődésüket iránta, hogy elősegítsük Magyarország azon célkitűzését, hogy 2030-ra hazánkban az előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentessé, az ország pedig 2050-re klímasemlegessé váljon. Legfontosabb célcsoportjainkba a családok; a digitálisan érett fiatalok és szüleik tartoznak, de természetesen mindenkire számítunk, aki nyitott a környezetbarát megoldások kipróbálására és arra, hogy azokat a mindennapjai részévé tegye. A kampányba történő regisztráció során a felhasználó Magyarország fokozottan védett állatai közül választhatja ki saját karakterét, ezzel már egyből játékosan edukálunk is a felületen – mondta Weingartner Balázs, a HUMDA Igazgatóságának elnöke.

– A kampány négy fő téma köré épül: fenntartható közlekedés, étkezés, fogyasztás és hulladékgyűjtés. Minden témát egy-egy hiteles és környezettudatos influenszer képvisel. Ők nemcsak bemutatják a felületet, hanem maguk is teljesítik a kihívásokat és tippeket, trükköket osztanak meg saját kommunikációs platformjaikon keresztül. A HUMDA Zöld Életre Valók teljes média-mixet lefedő kommunikációs kampányának mottója: „Élj a holnapnak!” – emelte ki Lázár László, a HUMDA kommunikációs vezetője.

A kampány mellé olyan influenszerek álltak, mint Puskás Peti színész, énekes, műsorvezető, valamint vegán aktivista, illetve felesége Dallos Bogi, énekes, műsorvezető, Tápai Szabina EHF kupa-győztes magyar kézilabdázó; Bukovicsné Békefi Daisy, a Greens of Daisy termékcsalád megálmodója, 2022-es Go Green nagykövet és Magyarósi Csaba vlogger.

A felhasználók bármikor, bármelyik kihívást teljesíthetik, sőt az egyes kihívások többször is elvégezhetők. Az egyes feladatokért jóval több pont jár, ha valaki dokumentálja azt és feltölt egy képet a teljesítésről, el lehet indítani többnapos kihívásokat is, illetve napi rendszerességgel vehetnek részt a játékosok érdekes kvíz feladatokban és bónusz pontokért meghívhatják barátaikat is a játékba. Olyan konkrét aktivációkkal találkozhatnak a regisztrálók, mint például a napi tízezer lépés megtétele, a használaton kívüli elektronikai eszközök áramtalanítása, a húsmentes étkezés kipróbálása, a szemétgyűjtés, vagy a HUMDA hidrogén buszával való közlekedés az elektromos közlekedési eszközök kipróbálása mellett. A játékszabályzat, valamint a további részletek a zoldeletrevalok.hu címen elérhető webapplikációban tekinthetők meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss