Az idei második félévtől Magyarországon tilos bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek, továbbá oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek forgalomba hozatala. A kormány döntése egyaránt hatással volt a műanyagipari szereplőkre és a fogyasztókra is. Erről is beszélt egy interjúban Konkoly-Thege Máté, a Thege-Plastic Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint bizonyos gépoldali fejlesztések segíthetnek a hazai vállalatoknak abban, hogy az új szabályozásnak megfelelő termékeket gyárthassanak, a fogyasztóknak pedig a kényelmi szükségleteket kielégítő műanyagokkal kellene kezdeniük valamit.
A 2021. július 1-jén hatályba lépett kormányrendelet (301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról) értelmében tilos forgalomba hozni műanyag fültisztító pálcikát, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverő pálcikát, léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálcákat, expandált polisztirolból készült ételtároló edényeket, italtárolókat, poharakat, valamint kiterjed azon könnyű műanyag hordtasakok, közkeletű nevén „zacskók” forgalomba hozatalára is, amelynek falvastagsága 15 mikron és afeletti.
ÍGY HATOTT A TILTÁS A MŰANYAGIPARRA!
Noha a kormány az átállást előre jelezte, a szakma számára elfogadható eredménye mégsem lett a szervezetekkel történt egyeztetéseknek. Ennek okát a Thege-Plastic Kft. ügyvezetője abban látja, hogy a magyar törvényhozás az Európai Unió igen szigorú irányelvet vette át egy az egyben, ráadásul az átmenet – a környező országokkal összehasonlítva – kevésbé volt ütemezett. „Nem sikerült a szakma érdekeit jobban figyelembe venni, és biztosítani számukra a szükséges átmenetet. A magyar piaci szereplők annyi könnyítést kaptak, hogy a készletüket még elhasználhatják. A kérdés az, hogy például az a gyártó, amelyik a szabályozás előtt egészségügyi intézményeknek szállított műanyag termékeket, hogy lesz képes ugyanazon az áron értékesíteni, hiszen a felvevő piacának egy része kiesett, sokkal kisebb lett a gyártókapacitásának kihasználtsága” – mondja Konkoly-Thege Máté a Thege-Plastic Kft. honlapján is megjelent interjúban.
DRÁGUL A MŰANYAGZACSKÓ: A TAKARÉKOS FELHASZNÁLÁST KÍVÁNJÁK ÖSZTÖNÖZNI
Mint az interjúból kiderült, a kihívásra a gyártócégek a különböző pályázati támogatásokban találhatnak valamiféle megoldást. A kormany.hu oldalán megjelent hír szerint például a hagyományos műanyagból készült zacskók környezetvédelmi termékdíját a mostani kilogrammonkénti 57 forintról kilogrammonként 1900 forintra emelik, így a környezetvédelmi díjtétel zacskónként átlagosan öt forintra nő, ezzel a takarékos felhasználást szeretnék ösztönözni. Az érintett gyártókat a technológiai átállásban 2020-ban 10 milliárdos pályázati segítséggel ösztönözték. De kiírták a „Zöld Nemzeti Bajnokok – A zöldgazdaság területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztésének támogatása” című pályázatot is, amelyet ugyancsak kifejezetten a gyártói oldal megsegítésére találtak ki. „Azt gondolom, a gyártók előbb-utóbb kénytelenek lesznek a többletköltségeiket áthárítani a fogyasztókra. Ezt még egy 10 milliárdos nagyságrendű pályázati segítség sem lesz képes orvosolni, hiszen a probléma ennél jóval összetettebb” – teszi hozzá a műanyagipari szakember.
„NEM A MŰANYAG A HIBÁS, HANEM AZ EMBER, AKI ROSSZUL HASZNÁLJA AZOKAT”
Az a terület, amely a tiltás szempontjából talán leginkább érint mindannyiunkat, az az élelmiszer-csomagolóanyagok, amelyek rendszerint műanyagból készülnek, mégpedig azért, mert egy korábban fennálló környezetterhelési problémára, nevezetesen, hogy bizonyos anyagokból – például az alumíniumból – nem állt rendelkezésre elegendő mennyiség, a műanyag lett a megfelelő alternatíva. Azon fogyasztók számára, akik pedig nem szívesen használnak műanyagot, választhatnak annak alternatívái közül. Gondoljunk csak a textilszatyorra! Viszont azt tudnunk kell, hogy ezek előállításához több vízre van szükség, mint a műanyag-szatyorhoz, nem beszélve a cellulózról. Ahogy az egyre több helyen árusított lebomlónak mondott műanyag-szatyornak is van alapanyaga, tehát minidig szükséges elvenni valahonnan – magyarázza a Thege-Plastic Kft. ügyvezetője.
ELKÉPZELHETETLEN MODERN ÉLETÜNK A MŰANYAG NÉLKÜL
„A műanyag szuper anyag, és nagyon jó felhasználási területei vannak. Bizonyos területeken, így az egészségügyi szektorban nem is tudnánk mivel helyettesíteni. Inkább a kényelmi szükségleteket kielégítő műanyagokkal kellene kezdeni valamit. Ehhez mindannyiunknak együtt kell lépéseket tennünk. Amíg látványos változásra vágyunk, de a reggeli kávénkat egy műanyagpohárból fogyasszuk el, nem lesz előrelépés, csak hangzatos szavak” – mondja, majd hozzáteszi, hogy ma már a Thege-Plastic Kft. partnerei is kiemelt figyelmet fordítanak az energiatakarékosságra a teljes gyártási folyamat során. Ebben a technológiai fejlődés nagy segítséget jelent. „Az európai gép-gyártók mellett megtalálhatóak a kínálatunkban a kedvezőbb áru kínai vagy a drágább japán gépek is. Távol-Kelet sok szempontból az európai piac előtt jár, különösen igaz ez a darálógépekre, amelyek rendkívül fontosak a selejtek feldolgozása, az extrudálás szempontjából. Magyarországon egy viszonylag nagy piacról beszélünk, egyre többen állítanak üzembe gépsorokat, hogy regranuláljanak. De már majdnem minden gyártónál, így a Thege-Plastic Kft. által képviselt sanghaji Jwell, valamint a japán JSW-nél is dedikált gépek állnak rendelkezésre a lebomló műanyagok gyártására is” – olvasható a Konkoly-Thege Mátéval megjelent interjúban, amelyben szó esik arról is, miért lenne fontos az újrahasznosított műanyagok összetevőinek szabályozására.