Kutatás-fejlesztési tevékenységét mutatta be a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara Kelet-Közép-Európa legjelentősebb élelmiszeripari rendezvényén a napokban. A SIRHA 2026 Budapest nemzetközi szakkiállításon az intézmény a Cibus Hungaricus Alapítvánnyal és a LogBord Kft.-vel közös fejlesztéseit is bemutatta, köztük egy automata kisboltot, ami hamarosan az óvári campusra kerül.
Hetedik alkalommal rendezték meg a SIRHA Budapest nemzetközi élelmiszeripari szakkiállítást, amelynek a Hungexpo pavilonjai adtak otthont március 3. és 5. között. A program 30 ezer négyzetméternyi területen, több mint 400 kiállítóval várta az érdeklődőket, akik a Széchenyi István Egyetem, a Cibus Hungaricus Alapítvány és a LogBord Kft. közös standját is felkereshették. Az oda látogatók egy robotizált automata kisbolttal, hűtöttáru-átadásra szolgáló eszközzel és egy készétel-automata működésével ismerkedhettek meg szakemberek segítségével. Az egyetem az alapítvánnyal közösen, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósítja meg azt a projektet, amelynek célja a használandó rendszerek valós körülmények közötti gyakorlati alkalmazása, valamint a pilot projektek keretein belül megvalósult jó megoldások továbbadása, oktatása az élelmiszerlánc minden résztvevője számára.
Az automata kisboltot hamarosan a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári campusán helyezik üzembe, erről ünnepélyes keretek között állapodtak meg a felek. Az esemény résztvevői: Óvári Zsolt, a LogBord Kft. logisztikai és üzletfejlesztési vezetője, dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, dr. Pőcze Péter László, az egyetem tulajdonában lévő Közért+ Zrt. vezérigazgatója, László Róbert, a LogBord Kft. ügyvezetője és dr. Ásványi Balázs, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)
Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja elmondta: a szakkiállításra kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységük, illetve vállalati kapcsolataik bemutatásával készültek, a főszerepbe pedig élelmiszeripari fejlesztések kerültek.
„A standunkon megtekinthető legnagyobb innováció az a robotokkal működtetett automata konténerbolt, amely hamarosan Mosonmagyaróvárra kerül, újfajta vásárlási élményt kínálva a hallgatóknak, a város polgárainak és a környékbelieknek. Az újdonság a digitális rövid ellátási láncok hazai megerősítését is szolgálja, hiszen modern formában segít eljuttatni a fogyasztókhoz az olyan helyi termékeket, mint például az egyetemünk által készített óvári sajt. A megoldás a legkorszerűbb, automatizált módon teszi lehetővé a nyomonkövethetőséget és a minőségbiztosítást, miközben értékesítési lehetőséget kínál többek között a helyi – esetünkben a szigetközi – termelőknek”
– részletezte a dékán. Megjegyezte: a fejlesztésben nemcsak az óvári kar vett részt, hanem az egyetem Digitális Fejlesztési Központja is.
Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára hozzáfűzte: az egyetemmel közös projekt fő missziója a digitalizáció beillesztése a rövid ellátási láncokba, ami kiválóan ötvözi a felek kompetenciáit. Az innováció különlegessége, hogy a bolt belsejében található raktáregységekből robotkarok készítik össze az applikáción keresztül megrendelt csomagot, továbbá az utántöltést és a raktárkészlet nyilvántartását is számítógép végzi.
László Róbert, a LogBord Kft. ügyvezetője kifejtette, cégük már húsz éve foglalkozik kereskedelmi informatikával, és elkötelezett az innovációfejlesztések iránt. „Tapasztalatunkkal egy olyan kezdeményezést szerettünk volna támogatni, ami amellett, hogy jövőbemutató megoldást kínál a fogyasztói problémákra, a piac fejlődése szempontjából és a társadalom számára is hasznos” – fogalmazott. Hozzátette: az ötletet az egyetem és az alapítvány hozta, ami kiválóan illeszkedett a cég üzleti céljaihoz, így született meg a mindenki számára előnyös együttműködés.
Dr. Nagy István agrárminiszter (középen) is méltatta a fejlesztést, ami szerinte a jövőben a mindennapjaink részévé válik majd. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)
A szakkiállítást dr. Nagy István agrárminiszter nyitotta meg, aki ellátogatott a Széchenyi István Egyetem standjára is.
„Büszke vagyok arra, hogy az egyetem ilyen fejlesztésekkel foglalkozik, és innovációjával megmutatja azt a jövőt, hogy miként tud éjjel-nappal, mindenki számára elérhető formában működni egy kisbolt – kiváló szolgáltatást nyújtva hallgatóknak, polgároknak”
– vélekedett. Hangsúlyozta:
„Ez a 21. század, ez a jövő, amit majd néhány év múlva teljesen hétköznapi módon élünk meg. Egy egyetemnek pedig ezt kell sugároznia magából, ezért hálás vagyok a Széchenyi-egyetemnek, hogy példát mutatnak”.
A Széchenyi-egyetem nem csupán innovatív termékeivel, hanem szakmai kerekasztal-beszélgetésekkel is hozzájárult a SIRHA programjának gazdagításához. Az intézmény standja három nap alatt nyolc fórumnak adott helyet a rövid ellátási láncokat érintő olyan témákban, mint a digitális élelmiszer-kereskedelmi ökoszisztéma, a termelők szerepe a közétkeztetésben, a funkcionális termékek, a fogyasztói igények változásai vagy épp az oktatási és szaktanácsadási igények. A beszélgetések résztvevői között a hazai felsőoktatási szféra kutatói mellett cégvezetők, állami és gazdasági szereplők, illetve neves élelmiszeripari szakértők is megtalálhatók voltak.
A „Polctól a platformig: automata boltok, rövid ellátási láncok és a digitális élelmiszeripar jövője” című fórum elején dr. Mayer Gábor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos arról beszélt, milyen fontos összekötni a termelőt és a fogyasztót egy olyan világban, ahol egyre népszerűbbek ugyan a helyi, egészséges és fenntartható termékek, de a piacok és vásárcsarnokok kevésbé elérhetőek a munka miatt elfoglalt, dolgozó emberek számára.
„Amikor olyan nagy szavakat használunk, mint szolgáltató vagy vállalkozó egyetem, akkor pont ilyen eszközökre gondolunk, és ilyenekre van szükségünk
– mutatott rá a Széchenyi-egyetem projektjének értékére.
– Ha az akadémia és a termékfejlesztés találkozik, és a kutatók kilépnek a laborokból, olyan termékek előállítására lesznek képesek, amik akár az üzleti környezet, akár a magánszemélyek számára új értéket teremthetnek.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Nemzetközi piacterek diktálták a tempót a magyar csomaglogisztikai piac szereplőinek 2025-ben.
A PwC Magyarország által publikált legfrissebb adatok szerint 195,27 millió kezelt küldemény volt a tavalyi évben. Az export ugyan visszaesett, de az import forgalma 39%-kal bővült, ami 52,66 millió külföldi csomagot jelentett. Ezzel már minden negyedik küldemény importforrásból származik. A szerkezeti változás pedig egy olyan tartós irányváltást jelez, mely hosszabb távon is meghatározza a magyar piacon működő logisztikai szereplők fejlődési irányait.
2025-ben 52,66 millió importküldemény érkezett Magyarországra, ami 39%-os éves növekedés, és ezzel az összes kezelt csomag 27%-a, vagyis már minden negyedik csomag külföldről jön. A nagy nemzetközi platformokból – elsősorban az EU-n belüli és azon kívüli piacterekről – érkező csomagvolumen nagy, ám sok esetben kevésbé kiszámítható terhelést jelent, mint a hazai kereskedők szezonalitásnak megfelelően ingadozó forgalma. Mivel az exportvolumen ugyanebben az időszakban 30,2%-kal visszaesett, az import súlya még tovább nőtt a teljes szállítmányozási láncon belül, és ma már a kapacitástervezés legfontosabb kiindulópontjának számít. A szolgáltatók számára ez nemcsak volumenben, hanem működési elvárásokban is minőségi váltást hoz, különösen a csúcsidőszaki teljesítmény, a hálózati sűrűség és az automatizációs fejlesztések terén.
Az importvezérelt működés a teljes logisztikai kapacitásgazdálkodás alappillére, amely újraértelmezi a szolgáltatók napi operációját és hosszabb távú beruházási döntéseit. A képet árnyalja, hogy 2026. július 1-től az EU megszünteti a 150 euró alatti küldemények vámmentességét, amely a szakértői várakozások szerint nem okoz drasztikus visszaesést a volumenben, de átrajzolhatja a piacot.
„A vámmentesség helyett bevezetésre kerülő 3 euró/tétel összegű vámfizetéssel együtt az uniós jogalkotás célja az is, hogy a szorosabb vámhatósági felügyelet mellett biztosítsa a termékbiztonsági kritériumok teljesítését, valamint a különböző tiltó- és korlátozó rendelkezések betartását az unióba érkező kis értékű küldemények esetén is. A jogszabályváltozás miatt érdemes lehet a gazdálkodóknak felülvizsgálniuk az értékesítési struktúráikat és olyan optimalizációs lehetőségeket keresni, mellyel fenntartható lehet az ügyfeleik magas szintű kiszolgálása”
– hívta fel a figyelmet dr. Mák Dorottya Virág, a PwC Magyarország szakértője.
2025-ben a csomagautomaták használata kiemelkedő ütemben, 50,2%-kal nőtt, elérve a 47,57 millió küldeményt, miközben a házhozszállítás gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,9%-os bővüléssel. A fix pontos átvételi csatorna így már 32,3%-kal bővült, a magyar vásárlók ugyanis egyre inkább a gyors, önkiszolgáló és kiszámítható átvételi élményt preferálják. A szolgáltatók számára a lefedettség és a gyors hozzáférhetőség ma már közvetlen versenytényező, amit jól mutat, hogy a csomagautomata-hálózat mérete 2026 januárjára elérte a 10 888 darabot, ami közel 30%-os növekedést jelent egyetlen év alatt. A locker-first megoldás a fogyasztói élmény alapfeltétele lett.
A lakossági C2C (magánszemélyek közötti) küldemények száma 43,3%-os bővüléssel 6,9 millió darabra nőtt tavaly, és egy teljesen új működési mintát hozott létre a magyar logisztikai piacon. A növekedést főként a nemzetközi másodpiaci platformok, például a Vinted terjedése mozgatja, amelyek új feladói és címzettoldali igényeket generálnak. A C2C platformok terjedése tovább erősíti a fix pontos átvétel iránti keresletet, hiszen ezek a felhasználók kiemelten értékelik a kedvező árú, kényelmes, az időablakoktól független átvételi rugalmasságot. Emellett a másodpiaci kereskedelem a hazai eladóknak új exportlehetőségeket is nyit, ami tovább szélesíti a csomagáramlás irányait és komplexitását. Ez a szegmens tehát nem kiegészítő eleme, hanem aktív alakítója a magyar csomaglogisztikai ökoszisztémának.
A 2024-2025 közötti időszakban több jelentős piaci átalakulás zajlott, kezdve a Sprinter és a Sameday integrációjával, valamint a Packeta és a Foxpost közös tulajdonba kerülésével. 2026-ban a konszolidáció tovább folytatódik, mivel az Express One tulajdonába kerül a Sameday. Ezek a lépések egy koncentráltabb, ugyanakkor nagyobb hálózati kapacitással bíró szolgáltatói kör kialakulását eredményezték, amely stabilabban kezeli a szezonális kilengéseket és a csúcsidőszakok terhelését. Mindemellett olyan új partnerségek is létrejöttek, mint a DPD-GLS együttműködés, amely az erőforrás- és költségmegosztást tette hatékonyabbá. A kevesebb szereplő azonban nem jelent gyengébb versenyt, inkább fókuszáltabb beruházásokat, jobb fejlesztési képességet és átláthatóbb működést eredményez.
„A konszolidáció nem a verseny csökkenését, hanem a beruházások hatékonyságának növekedését jelenti, amelyből mind az ügyfelek, mind a kereskedők profitálnak. A kevesebb, de erősebb szereplőre épülő struktúra egy stabilabb, fejlesztésorientált logisztikai ökoszisztémát hoz létre, amelyben a digitális élmény és a szolgáltatási minőség kerül a középpontba”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Lakásbiztosítás: sokan hagyták a kampány végére a váltást
Véget ért a 2026-os lakásbiztosítási kampány, amely ideje alatt a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek a meglévő szerződésük évfordulójától függetlenül mondhattak fel a biztosítójuknak.
A korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is megfigyelhető volt, hogy a kampány végén megnőtt a keresések és a szerződéskötések száma is, sokan az utolsó napokra hagyták a váltással kapcsolatos teendőket. Az előző évhez képest viszont úgy tűnik, megkopott a kampány vonzereje, legalábbis erre utal, hogy 2025-höz képest a keresések és a szerződéskötések száma is megcsappant.
A Bank360 oldalán 2026. március 16-31. között elvégzett lakásbiztosítási kalkulációk mennyisége 32,4%-kal múlta felül a hónap első felében végrehajtott kalkulációk mennyiségét. Érdekesség, hogy a tavalyi kampány alatt is megfigyelhető volt, hogy a kalkulációk többsége március második felében történt, igaz, 2025-ben ez az emelkedés csupán 7,4% volt. Hasonló folyamat ment végbe a megkötött szerződések számát illetően is. A március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 59,1%-kal múlta felül a múlt hónap első két felében megkötött szerződések számát.
A tavalyi évben a „hó végi torlódás” még hangsúlyosabb volt – a 2025. március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 72,6%-kal múlta felül a hónap első felében megkötött szerződések számát.
A 2026-os kampány egésze alatt megkötött szerződések 61,4%-a március második, 38,6%-a pedig március első felében köttetett. A tavalyi évben ez az arány 63,3% volt március második, illetve 36,7% március első felére vetítve. Az idei kampányban a megkötött szerződések 11,7%-a az utolsó napon született, igaz, ez az arány tavaly még magasabb, 14,4%-os volt.
A tavalyi évben a kampány ideje alatt elvégzett kalkulációknak csupán a 15,9%-a jutott el a szerződéskötésig, ellenben az idei évben ez az arány már 18,6% volt.
Csökkent a kampány népszerűsége
Az idei év márciusában végrehajtott kalkulációk mennyisége 47,2%-kal csökkent a 2025 márciusában elvégzett kalkulációk számához képest. A szerződések száma ennél kisebb mértékben, 38,3%-kal csökkent ugyanezen időszakban.
Ugyancsak a kampány iránti érdeklődés csökkenésére utalhat, hogy a tavaly márciusban megkötött lakásbiztosítási szerződések 44,1%-ánál jelölték meg a márciusi kampány a korábbi szerződés felmondásának okaként, míg ez az arány az idei évben már csak 39,1% volt. Érdekesség, hogy ez az arány az idei kampány során az idő előrehaladtával folyamatosan emelkedett – az első héten kötött szerződések esetében még csak 31,3% volt, ami a kampány végére közel 8 százalékponttal emelkedett.
Így néztek ki az idei szerződések
A 2026-os lakásbiztosítási kampány során megkötött biztosítási szerződések átlagos éves díja 38 724 forint volt, ami 551 forinttal haladta meg a 2025 azonos időszakában kötött szerződések 38 173 forintos átlagos éves díját (+1,2%). A szerződők elsöprő többsége, 89,7%-a éves díjfizetési gyakoriságot választott, míg a féléves ütem részaránya 2,3% volt. Negyedéves ütemet a szerződők 5,6%-a, havi ütemet pedig a szerződők 2,4%-a választott az idei kampány alatt.
Az idei kampány alatt megkötött biztosítási szerződések közül 3 091 forint volt a legolcsóbb éves díja, míg a legdrágább szerződés esetében ez az összeg 202 031 forint volt. Előbbi egy közel 100 éves budapesti társasházi lakás volt, utóbbi pedig egy 46 éves balatonlellei családi ház. A vizsgált időszakban megkötött szerződések 53,7%-a családi házra, 38%-a társasházi lakásra, 5%-a sorházra, 3,3%-a pedig ikerházra kötött biztosítás volt.
A vizsgált időszakban biztosított ingatlanok 72,4%-a kőből vagy téglából épült, míg a panellakások aránya 11,4% volt. A beton részaránya 5,4%, a könnyűszerkezetes ingatlanoké 2,3%, a tisztán vályogé 0,8% volt az újonnan kötött szerződéseken belül. A vegyes falazat vályoggal a szerződések 6,4%-ában, míg a vegyes falazat vályog nélkül a szerződések 1%-ában fordult elő. A maradék 0,3%-ot (rönk)fából készült ingatlanok tették ki.
Az ügyfelek által az ingatlanokra kért biztosítási összegek átlagos értéke 58 273 145 forint volt az idei kampány idején, valamint a szerződések 20,4%-ában az újjáépítési érték lett meghatározva konkrét összeghatár helyett. Az ügyfelek által az ingóságokra kért biztosítási összegek átlaga 8 955 605 forint volt, míg az újrabeszerzési érték a szerződések 13,7%-ában lett megjelölve az ingóságokra vonatkozó biztosítási összegként.
A márciusi adatok alapján elmondható, hogy a szerződők döntő többsége saját használatban lévő ingatlanra kötött lakásbiztosítást (92%), míg a bérbe adott (5,2%) és a bérelt (2,8%) ingatlanok aránya még együttesen is 10% alatt maradt.
A kampány ideje alatt biztosított ingatlanok átlagos hasznos alapterülete 91,8 négyzetméter volt, míg az ingatlanok átlagos életkora 47,1 év volt.
Bár a márciusi lakásbiztosítási kampány lezárult, ez nem jelenti azt, hogy áprilisban már ne lenne érdemes foglalkozni a biztosításkötéssel annak, aki teheti. Az év közbeni szerződéskötés továbbra is lehetséges, illetve ha valaki márciusban felmondott, de még nem kötött újat, annak is érdemes azt május 1-ig pótolnia, hogy egyetlen napig se maradjon biztosítás nélkül az ingatlana. A márciusban felmondott szerződések ugyanis egységesen április 30-án szűnnek meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Használtautó.hu adatai alapján 2026 első negyedévében a hazai használtmotor-piac stabil, jól látható trendeket mutatott: a kereslet egyértelműen néhány jól ismert modellcsalád köré koncentrálódik és a BMW toronymagasan vezet a többi márka előtt. A kínálat jelentős része már nem számít fiatalnak, és a futásteljesítmények is kifejezetten magasak, még motorokhoz képest is.
Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a BMW R-sorozat végzett. Ezt a modellt majdnem kétszer annyian keresték, mint a második helyezett Suzuki GSX-et. A bajor gyártó ráadásul nemcsak az első helyet szerezte meg, hanem a BMW F modellel a tizedikként is felkerült a listára.
A lista további helyein japán márkák dominálnak: a Suzuki, a Honda, a Yamaha és a Kawasaki modelljei adják a mezőny gerincét. A Suzuki (GSX, DL, AN) három modellel is szerepel a top 10-ben, míg a Honda (CB, CBR) és a Yamaha (MT, FZ) két-két típussal van jelen. A vásárlók elsősorban a jól ismert, megbízható típusok között keresnek, és még kevésbé jelennek meg új szereplők a legnépszerűbbek között.
A toplista egyik legfeltűnőbb sajátossága az életkor és a futásteljesítmény alakulása. A tíz legnépszerűbb modell többsége 10 év feletti átlagéletkorral szerepel, több esetben pedig jóval efölött. A Yamaha FZ különösen kiemelkedik: közel 20 éves átlagéletkorával a lista legidősebb modellje, miközben még mindig a legkeresettebbek között szerepel.
Hasonlóan idősnek számít a Honda CBR és a Suzuki AN is, amelyek 16 év feletti átlagéletkorral vannak jelen. Ezzel szemben a Yamaha MT jelent kivételt: 6 éves átlagával messze a legfiatalabb modell a listán.
A futásteljesítmények szintén magasak, még motoros viszonylatban is. Több modell átlépi a 40-50 ezer kilométeres szintet, a Suzuki AN esetében pedig 84 ezer kilométer feletti átlag látható, a BMW R modellek pedig több mint 70 ezer kilométeres átlaggal szerepelnek az első helyen.
Az árak jelentős szórást mutatnak a toplistán belül. A BMW R modellek közel 4,5 millió forintos átlagárral a mezőny felső részébe tartoznak, míg a Yamaha MT és a Suzuki GSX is 3 millió forint körüli szinten mozog. A lista legolcsóbb modellje a Suzuki AN, amely 1 millió forint alatti átlagárral képviseli a belépő szintet.
A listából látszik, hogy az alacsonyabb árú, idősebb modellek – például a Yamaha FZ vagy a Suzuki AN – továbbra is jelentős érdeklődést generálnak. Ez arra utal, hogy a használtmotor-piacon az árérzékenység továbbra is meghatározó tényező, és a vevők jelentős része a kedvezőbb árú, de idősebb modellek között keres.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!