Zöld
A körforgásos gazdaság megvalósítására dolgozott ki stratégiát az MMSZ
A Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) a körforgásos gazdaság megvalósítására dolgozott ki stratégiát. Ennek három pillére a hulladékgazdálkodás, az egyszer használatos műanyagok betiltásának problémái és a biológiailag lebomló műanyagok kérdése.
„Az MMSZ stratégiája a körforgásos gazdaság témakörében a műanyagok szerepének meghatározása, a műanyagok észszerű alkalmazása ezzel összhangban, valamint a műanyagokat ért nemtelen, szakmaiatlan támadások kezelése, higgadt válaszok megfogalmazása” – olvasható a Polimerek.hu-n Dr. Demjén Zoltán alelnök írása. A cikk apropóját az adja, hogy idén nyáron jelentős strukturális változások történtek a Magyar Műanyagipari Szövetségben, létrejött egy munkacsoport Dr. Demjén Zoltán vezetésével, mely most mutatta be az MMSZ körforgásos gazdaság megvalósítására vonatkozó tervezetét.
Körforgásos gazdaság: több kérdést kell egyszerre kezelni
Mint kiderül, a Magyar Műanyagipari Szövetség körforgásos gazdaság megvalósítására kidolgozott fő pillére a következő: a hulladékgazdálkodás, ezenbelül a szelektív hulladékgyűjtés és reciklálás; az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával kapcsolatos MMSZ stratégia; és a stratégia a biológiailag lebomló műanyagok használatáról.
Rossz arányban hasznosítunk újra
A hulladékgazdálkodás területén kiemelik, fontos figyelmet fordítani a műanyagok gyűjtésének társadalmi szintű megoldására. Arra, hogy a mechanikai újrahasznosításon keresztül minél nagyobb hányad kerüljön vissza az új termékek gyártásába. Jelenleg ugyanis 350 kilotonna műanyaghulladékból csak mintegy 80 kilotonnát dolgozunk fel (mechanikai újrahasznosítással), kb. 200 kilotonnát deponálunk (szemétlerakóba), ez pedig egy rossz adat. „Az MMSZ célja, hogy ez a mennyiség közelítsen a 0 kg-hoz 2025-ben” – áll a cikkben.
A szövetség írásában jelzi, egyetért minden olyan intézkedéssel és támogat minden olyan tervezetet, mely a lakossági szelektív hulladékgyűjtést mozdítja elő. Továbbá koordináló szerepet vállal a kémiai újrahasznosítás témakörében. Az MMSZ úgy látja, ez az reciklálási mód ígéretesen alakul Magyarországon, ugyanis talán a közép-európai régióban elsőként hazánkban valósul meg ipari méretekben a műanyagok területén is ez az újrahasznosítási technológia.
Ésszel az egyszer használatos műanyagok kidobásával!
A Magyar Műanyagipari Szövetségnek határozott álláspontja van az egyszer használatos műanyagok (SUP) kérdésében. „Az MMSZ határozottan rögzíti, hogy a SUP irányelvek szerinti egyszer használatos műanyag termék kivezetésének csak akkor, és csakis akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és az úgynevezett ökológiai lábnyom esetében kedvezőbb.”
Támogatják a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését is
A szövetség a stratégia a biológiailag lebomló műanyagok témakörében egyértelműen támogatja a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését. Egyúttal azt javasolja, az eladóterekben lévő fóliákat biológiailag lebontható anyagokból állítsák elő, megkönnyítve a felhasználók dolgát. Ugyanakkor a cikkükben rávilágítanak: „csak akkor van értelme a biológiailag lebomló anyagok alkalmazásának, ha az abból készült termékek életciklusuk végén az ipari komposztáló üzemekbe kerülnek, ahol irányított körülmények között lebomlanak”.
Nagy lehetőség előtt áll a hazai bioműanyagok gyártása
A cikkben továbbá hozzáteszik, az MMSZ támogatja a biológiailag lebomló műanyagok esetleges hazai gyártását. Ennek okaként azt jelölik meg, hogy Magyarország kiváló mezőgazdasági háttérrel, infrastruktúrával és komoly szaktudással rendelkezik, tehát az előfeltételek adottak egy világviszonylatban is jelentős gyártókapacitás kiépítésére.
Negyedik pillérként hozzáteszik: Az MMSZ az eddig felsorolt három pillér szerint a fő irányvonalakban támogatja a jogalkotók törekvéseit. Az MMSZ kommunikációs stratégiája értelmében a szövetség folyamatos párbeszédre törekszik a szakminisztériumokkal is, elsősorban az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, illetve az Agrárminisztériummal.
You may like
-
Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya
-
Körforgásban a gazdaság – biztonságban a szellemi tulajdon
-
Megváltozik a gazdálkodás, így hat a magyar mezőgazdaságra a klímaváltozás
-
Éppen most robban a hazai előfizetéses e-kereskedelem
-
Pörög az ingatlanpiac, csökken az értékesítési idő
-
Munkaerőpiaci kihívások: nehéz 10 év elé néz Magyarország
Zöld
A Messer csökkenti CO2-lábnyomát, és támogatja ügyfeleit fenntarthatósági törekvéseikben
A Messer, a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szakértője közzétette 2023-as vállalati fenntarthatósági jelentését és vonatkozó teljesítménymutatóit.
A fenntarthatóság több mint 125 éve központi része a Messer stratégiájának. Mindennapi működésében a Messer folyamatosan konkrét lépéseket tesz a fejlődés és növekedés érdekében teljes értéklánca mentén, Ázsia-, Európa- és Amerika-szerte.
A bolygó védelme és az emberek megbecsülése
„A Messer hosszú távú növekedése munkatársaink szakértelmében, sokszínűségében és rendíthetetlen elkötelezettségében gyökerezik a világ minden pontján. Ők állnak hajtóerőként a Messer innovatív megoldásai mögött. Vállalkozó szellemük, képességeik és energiájuk motivál bennünket a mindennapokban. Ügyfeleinkkel, partnereinkkel és beszállítóinkkal kéz a kézben működünk együtt a jelen társadalma elé támasztott kihívások legyőzésén, hogy pozitív változásokat érjünk el és formáljuk a jövőt”
– mondta Bernd Eulitz, a Messer vezérigazgatója.
2023-ban a Messer 23,4 százalékkal mérsékelte üzemi és logisztikai kibocsátásának intenzitását 2022-hez képes, és 3,7 kilogramm CO2e/euró EBITDA-t ért el, piaci alapú módszerrel számolva. A fejlődést az abszolút kibocsátáscsökkentés és az árbevétel növekedése eredményezte. Összességében a Messer 2019 óta 36,2 százalékkal tudta csökkenteni a kibocsátási intenzitását. A Messer így egy lépéssel közelebb került azon céljához, hogy 2030-ra 40 százalékos csökkentést érjen el a 2019-es kiindulási szinthez képest. 2023-ban a Messer abszolút szén-dioxid-kibocsátása 15,7 százalékkal csökkent a visszafogottabb villamosenergia-fogyasztásnak és a javuló kibocsátási tényezőknek köszönhetően.
A gázok a legtöbb ipari folyamatban ugyanolyan alapvetőek, mint a víz és a villamosenergia. Emellett jelentős szerepet játszanak a dekarbonizációban is. A Messer innovatív, korszerű gázalkalmazásokat fejleszt, amelyek hozzájárulnak az ipari folyamatok hatékonyságának növeléséhez és környezetbarátabbá tételéhez, az üzemi biztonság fokozásához. 2023-ban a Messer elindította a ZeCarb-ot („Zero Carbon”), az új „Carbon Capture as a Service” (szén-dioxid leválasztás, hasznosítás és tárolás mint szolgáltatás) üzletágát, amely segít a magas CO2-kibocsátású iparágak dekarbonizálásában. A hidrogén ökoszisztéma kulcsszereplőjeként a Messer továbbra is a kiválasztott szegmensekre összpontosít, és erős partnerségeket épít, hogy felgyorsítsa az energetikai átállást mind a mobilitási szektorban, mind az iparban. A Messer továbbá olyan innovatív technológiai megoldásokat kínál, mint például az Oxyfuel égéstechnológia, amelyek segítenek az ipari szereplők számára csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásukat és növelni termelékenységüket.
A Messer számára a sokszínűség az innováció és a fenntartható vállalati siker alapja. A kölcsönös bizalom és tisztelet a vállalati kultúra alapját képező értékek. A Messer elkötelezett aziránt, hogy 2030-ig a vezetői csapatokban elérje a nők aránya a 30 százalékot. Az első és második vezetői szinten a 2022-es 24,7 százalékról 2023-ra 27 százalékra emelkedett a női vezetők aránya.
A Messer minden tevékenységében kiemelt figyelmet kap a biztonság. A vállalat 2023-ban kiegészítő intézkedéseket hajtott végre a biztonsági kultúra folyamatos fejlesztése, és a biztonságtudatos gondolkodásmód minden területen való erősítése érdekében.
A fenntarthatóság tovább mélyítése a Messer üzleti stratégiájában
2024 áprilisában a Messer Patricia Hargilt nevezte ki a vállalat első fenntarthatósági igazgatójává (Chief Sustainability Officer). A Messer eredményeire építve szorosan együttműködik a regionális és globális funkcionális területekkel a vállalat környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG), valamint sokszínűségi (D&I) programjainak előmozdítása érdekében. Kiemelt feladata, hogy csapatával kidolgozzák a Messer fenntarthatósági stratégiáját, előkészítsék az ESG-jelentéseket, és programokat indítsanak a vállalat felelősségteljes és fenntartható működésének további előmozdítására.
„Megtiszteltetés számomra, hogy vezethetem a Messer globális fenntarthatósági és D&I törekvéseit. A Messer 10 évvel ezelőtt önkéntes alapon kezdte el a fenntarthatósági jelentés összeállítását. A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) új szabványokat vezetett be, ezáltal növelve az átláthatóságot. Büszke vagyok arra, hogy aktívan együttműködhetek a Messer ázsiai, európai és amerikai csapataival az ESG-környezetben való eligazodásban, és biztosíthatom a zökkenőmentes átmenetet a jelentéstétel új módszertana felé”
– magyarázta Patricia Hargil.
A 2023-as vállalati fenntarthatósági jelentés az aktuális projektekkel, legfontosabb ESG-mutatókkal és meghatározott célokkal itt érhető el: https://newsroom.messergroup.com/asset/a0b68583-5c7f-465c-a969-ebcfdb8b5c34/corporatesustainabilityreport2023messer-en.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről.
A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
Idén augusztus közepén a SpaceX Falcon 9 rakétáján, a kaliforniai Vandenberg űrbázisról indult útjára a C3S Kft. nanoműholdja, amely a COMBIT Számítástechnikai Zrt. által vezetett konzorcium tagjaival, az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében valósult meg. A klímaalkalmazkodást támogató, európai uniós WREN-projekt célja, hogy a folyamatosan frissülő adatok ismeretében, az egyre gyakrabban előforduló csapadékhiányos időszakokban előrejelzést adjon az aszállyal veszélyeztetett területekről, és a monitoringnak köszönhetően mérsékelhetővé tegye hazánkban a károkat. Ennek érdekében a műhold képalkotó rendszere közel tízezer négyzetkilométeren vizsgálja a földterületeket, mezőgazdasági területeket egy áthaladás során.
„Egy korábbi egyetemi projektben számos szenzort telepítettünk, amelyek többek között talajnedvességet, talajhőmérsékletet és mikroklímát mérnek. Ezek segítségével tudjuk a műhold által küldött távérzékelt adatokat is ellenőrizni. Ennek érdekében a látható, közeli infravörös és rövidhullámú infravörös hullámhosszban készült képeket a saját szenzorainkkal előállított kontrolladatokkal vetjük össze”
– világította meg a Széchenyi-egyetem szerepét dr. Kovács Attila, az intézmény Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének vezetője. Hozzátette: az is az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar feladata, hogy meghatározza, pontosan mit érdemes vizsgálnia a műholdnak.
„Jelenleg a pályára állt eszköz beállítása zajlik, ami az első hasznos adatokat várhatóan jövő év elején továbbítja a Földre. Ez azért időigényes, mert mindössze néhány perc áll rendelkezésünkre a műholddal folytatott kommunikációra, amíg elhalad hazánk felett. További nehézség, hogy minden talajtípushoz és növénycsoporthoz más algoritmusra van szükség, vagyis azokat egyedileg kell kalibrálni. A rendszert folyamatosan fejlesztjük a megfelelő adattovábbítás és -rögzítés, a hibás adatok kiszűrése, valamint a pontos feldolgozás érdekében. Karunkon több tudományterület – műszaki, informatikai, agrometeorológiai, növénytermesztési – szakemberei dolgoznak a módszer hatékonyságán”
– utalt a kutatás összetettségére a tanszékvezető.
Mint mondta, a Széchenyi-egyetem fő kutatási területei közé tartozik a fenntarthatóság és a precíziós gazdálkodás, ezért képes megfelelő szakmai hátteret biztosítani a projekthez. „Az eredmény napjaink egyik legnagyobb problémáját hivatott enyhíteni, hiszen a klímaváltozás hatására a termőföldek vízellátása kritikussá vált. A kihívást a szélsőséges időjárás, a hosszú aszályos időszakok és az azokat megtörő, hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű csapadék jelenti. Erre a gazdálkodóknak fel kell készülniük, amit a projekt eredményeként előrejelzésekkel lehet segíteni. A műhold által használt képalkotó technológia alkalmas arra is, hogy a növény száradására már akkor felhívja a figyelmet, amikor az még szabad szemmel nem látható, így célzottan és időben öntözhető a terület” – fogalmazott. Végezetül kifejtette, a műholdas monitoring olyan innovációt jelent, amelyből az egész agrárium profitálhat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Vízpozitív és karbonsemleges
Tizedik éve ünnepeljük a Városok Világnapját október 31-jén.
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által meghatározott világnap célja, hogy megoldást találjon az urbanizációval kapcsolatos konkrét kihívásokra. Kihívásokból pedig nincs hiány: elég, ha csak az extrém meleg nyarunkra, vagy az őszi árvízhelyzetre gondolunk. Az egyre zsúfoltabb településeken az egészséges lakókörnyezet kialakítása sem egyszerű feladat – de nem is lehetetlen. Az innovatív épületgépészeti és infrastrukturális megoldásairól ismert Wavin szakemberei 5 olyan „zöld választ” azonosítottak, amelyek a jövőben is élhetővé, illetve energiahatékonnyá teszik a városi mindennapokat.
Becslések szerint 2030-ra a világ népességének 60 százaléka városokban fog élni, a világ energiafogyasztásának 40 százalékáért pedig az épületek a felelősek. Nem nehéz belátni, hogy soha nem látott kihívásokkal nézünk szembe az urbanizáció terén. Szerencsére már léteznek olyan innovatív, zöld megoldások, melyek segítségével felgyorsult életmódunk ellenére – illetve azzal összhangban – élhetőbbé és fenntarthatóbbá tehetjük az életterünket. A Wavin szakemberei szerint ezek a megoldások egymással összehangolva, a szinergiákat kihasználva válhatnak igazán hatékonnyá.
Vízpozitív törekvések
Eljött az idő, hogy az esővíz elvezetése helyett annak megtartására és hasznosítására, sőt, vízpozitív megoldásokra törekedjünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? A Microsoft például 2030-ra vízpozitív vállalattá szeretne válni, tehát több vizet pótolna, mint amennyit elfogyaszt globális tevékenysége során. A Microsoft a Wavint választotta partneréül városi klímareziliencia és a vízhálózat fenntartással kapcsolatos projektjeihez. Az együttműködésnek köszönhetően a brazíliai São Paulo állambeli Campinasban egy felhőalapú rendszer segítségével közel valós időben észlelik majd a szivárgásokat, töréseket, működési hibákat, jelentősen csökkentve a vízveszteséget és javítva a hálózat általános hatékonyságát. Amszterdamban pedig PolderRoof-ot, azaz a vizet helyben tartó és a tető növényzetét tápláló „kék-zöld tetőt”, illetve esővíz szikkasztó, és tározó rendszert hoznak létre egy általános iskolában, sőt, a tetőn kialakított kert segítségével a gyerekek a gyakorlatban is megismerkedhetnek a felelős vízgazdálkodással.
„Büszkék vagyunk arra, hogy egyesítjük erőinket a Microsofttal, amely úttörő szerepet tölt be a vízgazdálkodásban érdekelt felek összefogásában. A kezdeményezés a Microsoft csapatával az ENSZ vízügyi konferenciáján és a stockholmi víz világhéten folytatott együttműködési megbeszélések eredményeként jött létre”
– mondta el az együttműködés kapcsán Jan van Rompay, a Wavin Globális Fenntarthatósági igazgatója.
Hőstressz ellen: kizöldülő városok
A Távol-Keleten már elterjedt a szivacsváros koncepció, amelynek lényege, hogy természetes anyagok és zöld infrastruktúra – például parkok, zöldtetők, zöldfalak, vagy áteresztő burkolatok segítségével – tárolják és újrahasznosítják a csapadékvizet, csökkentve ezzel az árvízveszélyt és javítva a városi környezetet. Szerencsére már itthon is folynak előremutató kutatások, ilyen például a Pécsi Tudományegyetem által vezetett, városi csapadékvíz gazdálkodással foglalkozó „SpongeCity” projekt, mely a villámárvizek kockázatának csökkentésére és a hatékonyabb városi csapadékvíz-gazdálkodásra fókuszál.
A parkosítási programok is mind a városi hőstressz csökkentését szolgálhatják. A betonnal vagy térkővel borított területeken különösen fontos, hogy a városi fák túlélését a gyökereknek helyet, illetve a megfelelő tápanyag hozzájuk való eljutását biztosító gyökértározó, például a Wavin TreeTank megoldásával segítsük. A meleget magába szívó hagyományos tetők, vagy éppen a kiégett zöldtetők helyett is létezik már fenntarthatóbb megoldás, a kék-zöld tető, mely valójában egy okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó, ahol a „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől.
Okosan az energiával
A városok energiaigénye a lakosság igényével együtt növekszik, így a hatékony energiafelhasználás mára különösen fontossá vált. Ennek kulcsa pedig az igényekhez és a változó körülményekhez illeszkedő fogyasztás, azaz az okos-megoldásokban rejlő lehetőségek kiaknázása. A felületfűtési és -hűtési rendszerek például kiválóan kombinálhatók megújuló energiaforrásokkal, gépi szellőztetőrendszerekkel, és egyéb okos eszközökkel is összehangolhatók. Számos hazai lakóparkban optimalizálják a fogyasztást a Wavin okos megoldásaival, így az újonnan épülő épületek a megszigorított energetikai követelményeknek is megfelelnek.
Fő az egészség
A városokról aligha a csend és a friss levegő jut elsőként eszünkbe. Mégis, számos innovációval tehetjük egészségesebbé az életterünket. A kék-zöld tetők például hő és hangszigetelőként is szolgálnak: 4 fokkal csökkentik az épületekben a hőmérsékeletet, és akár 10 decibellel képesek csökkenteni az utcáról beszűrődő zajt, a tetőn begyűjtött szürkevíz felhasználásával pedig tehermentesíthetjük a túlterhelt csatornahálózatot. A gépi szellőztetőrendszerek pedig mindig friss, megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú levegőt juttatják a lakótérbe, ám nyáron a hűvös, télen pedig a felfűtött benti levegő nem illan el az ablakok nyitásával.
Az építőipari cégeknek kulcsszerep jut a zöldátmenet megvalósításában, hiszen saját működésükkel, illetve kutatás-fejlesztésükkel a folyamat éllovasaivá válhatnak.
„A Wavinnál az egészségesebb, fenntarthatóbb környezet építésén dolgozunk, anyagainkat és termékeinket újrafelhasználásra és újrahasznosításra terveztük, hogy környezetvédelmi szempontból maximalizáljuk értéküket. Célunk, hogy 2025-re vezető szerepet töltsünk be a fenntarthatóság terén, 2050-re pedig karbonsemlegessé váljunk, azaz elérjük a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást.”
– mondta el Ronyecz Nóra, a Wavin magyarországi marketing managere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya
A Continental WinterContact gumiabroncsa nyert a német szakmai magazin tesztjén
Felborítja a magyar piacot a Temu új konkurenciája?
Már a zöldfelület-fenntartók munkáját is az AI segíti
Megreformálta kedvezményrendszerét a Yettel, az ügyfelek nyernek vele
Stratégiai megállapodás az akkumulátoripari hulladékok feldolgozása területén
Teljes adatátláthatóság az ipari automatizálásban
Önkéntes nyugdíjpénztárból lakáshitel-törlesztés? Megéri számolni
Légbuborékos fóliával bevont kocsmával lepte meg a focirajongókat Barcelonában a HONOR
A Hankook Ventus S1 evo Z gumiabronccsal szereli fel nagy teljesítményű M5-ös szedánját a BMW
Kapcsolódó cikkek
Technokrata.hu
Keresettek a jogi, orvosi, pénzügyi vagy műszaki diplomás informatikusok
13 év után újra megrendezik a Magyar Filmszemlét!
A Samsung AI-alapú újításait ismerte el a Consumer Technology Association
T-esport Bajnokság: Európa legjobbjai mérkőztek meg a hétvégi budapesti döntőn
Telekom: Karácsony, korlátok nélkül
A dolgozók 83%-a szerint a mesterséges intelligencia javítja munkája hatékonyságát
A kiberbiztonságról rendeztek konferenciát a Széchenyi István Egyetemen
Kávét rendel majd az LG autós asszisztense, ha fáradt a sofőr
Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete
Ennyit terveznek idén költeni a magyarok karácsonyi ajándékra
Műszaki-Magazin.hu
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Tenstorrenttel közösen fejleszti mesterségesintelligencia-megoldásait az LG
Az első BMW Neue Klasse tesztautók legördülése Debrecenben
Clemco&Wiwa: családi alapokról a globális színpadra
Új korszak jöhet az üveggyártásban
Gyártásütemezés a világ élvonalában szereplő, műszaki fröccsöntött alkatrész gyártó vállalatnál
Nagyot lépett előre fenntarthatósági programja megvalósításában a Schneider Electric
Fókuszban a fenntarthatóság: hatékony tisztítás a Mewa teljes körű szolgáltatásként elérhető termékeivel
Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete
Nagy termelékenységű univerzális esztergálás két revolverfejjel
Ajánljuk
Friss
-
Mozgásban2 hét ago
A Hankook kiválóan szerepelt a független téli és négyévszakos gumiabroncs-teszteken
-
Ipar2 hét ago
Új fejlesztés egy hazai gáztárolónál
-
Tippek2 hét ago
Kyndryl: generatív mesterséges intelligenciával a kiberbiztonságért
-
Mozgásban2 hét ago
2025-től a VELUX Cégcsoport támogatja a Tour de France versenyzőit
-
Ipar1 hét ago
Kihívások mellett lehetőséget is tartogat a NIS2 a magyar cégeknek
-
Mozgásban2 hét ago
Testre szabott logisztika
-
Okoseszközök2 hét ago
HONOR Watch 5: Könnyed kialakítással és fejlett funkciókkal érkezik az új okosóra
-
Zöld2 hét ago
A Messer csökkenti CO2-lábnyomát, és támogatja ügyfeleit fenntarthatósági törekvéseikben