Zöld

Online workshop újrahasznosítás témakörben

újrahasznosítás

2021. december 15-én a Klímainnovációs Közösség az EIT RawMaterials helyi tevékenységeinek keretében az újrahasznosítás témakörében tartott online ötletelő workshopot.

Az esemény célja olyan új megoldások és technológiák megszületésének támogatása, amelyek másodlagos forrásból származó anyagellátáshoz és újrafeldolgozáshoz szükségesek. A workshop során szakmai trénerek segítették a résztvevőket olyan nyersanyag és alapanyag iparágat érintő innovatív ötletek kidolgozásában, amivel a későbbiekben csatlakozhatnak a Klímainnovációs Közösség 2022-ben induló vállalkozásfejlesztési programjaihoz.

A szakmai workshopon olyan szakemberek segítették a résztvevőket, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek az újrahasznosítás és fenntarthatóság témakörében. Két előadás keretében a résztvevők halhattak az elektronikai hulladékok kezelését és újrahasznosítási lehetőségeit érintő kihívásokról, valamint górcső alá vették a körforgásos gazdaság térnyerését.

Az első szakmai előadást Riesz Lóránt tartotta, aki több mint nyolc éve foglalkozik fenntarthatósággal és ezen belül is az elmúlt évben főként az elektronikai hulladékok kérdéskörére fókuszált. Lóránt prezentációja során a hulladékfeldolgozás folyamatába és a körforgásos gazdaság világába adott betekintést, hangsúlyozva az iparágban tapasztalt új igényeket és lehetőségeket.

Az elektronikai hulladékok újrahasznosítása négy fontos lépésből áll: a hulladék begyűjtése, a hulladék szállítása, az elektronikai eszközök szétszerelése annak érdekében, hogy a különböző anyagok szétválasztásra kerüljenek. Ezután pedig maga az újrahasznosítás következik. A hasznosítási technológia tehát a hulladékok szétszerelésével kezdődik, amelynek elsődleges célja a hulladék anyagok szerinti osztályozása: ezek lehetnek fémek, műanyagok, akkumulátorok, nyomtatott áramkörök, chipek, nemesfémek, stb. A szétválasztás másodlagos célja a fekete piacra való visszajutás megelőzése azáltal, hogy bizonyos alkatrészeket megsemmisítenek, további célja pedig a hulladék előkészítése a további szállításra.

A különböző anyagok közül a nemesfémeket, a nyomtatott áramköröket, a fémeket és a tiszta műanyagokat elég jól fel lehet újra dolgozni. Az akkumulátorok nagyobb kihívást jelentenek, de ezekből is sok mindent vissza lehet nyerni.

“Elkerülhetetlen, hogy a folyamat végén maradjon valamilyen hulladék, de a cél az, hogy ezt próbáljuk meg valamilyen formában újrahasználni, hasznosítani, lehetőleg megjavítani. Ezt mondja a körforgásos gazdaság, ami felé egyértelműen halad a világ.”

– emelte ki Riesz Lóránt.

Napjainkban a nyersanyaghiány és a nyersanyag áremelkedés is az újrahasznosításra motiválja a piac résztvevőit, valamint mind a nagy, mind pedig a kis cégek lemaradnak, ha nem mutatkoznak elég zöldnek. Ez tehát egy olyan üzleti lehetőség, ami nagyban elősegíti a körforgásos gazdaságra való átállást és ami a gyártás teljes újragondolására késztet. Például sok esetben már csavarokat használnak ragasztó helyett annak érdekében, hogy később, az újrahasznosítási fázisban könnyebben szét lehessen szedni a termékeket.

A második szakmai előadáson Höflinger Norbert, a HWD Recycling Kft. stratégiai igazgatója prezentált. A HWD Recycling Kft. rossz vagy használt elektronikai termékek hulladék-kezelésével foglalkozik. Norbert az előadása során az elektronikai hulladékok újrahasznosításának kihívásait elemezte.

A szemléletformálás az egyik nagy jelenlegi kihívás annak érdekében, hogy ne a kommunális hulladékba kerüljenek az elektronikai hulladékok. Egyrészt, mert nem ott a helye, másrészt, mert sok spontán tűzesetnek a forrása. Ez jellemzően a lítiumion-akkumulátoroknak a problémája, amelyek újrahasznosítása jelenleg nem megoldott, bár vannak kísérletek rá.

A másik nagy kihívás az, hogy az újrafelhasználás kérdéskörében jelenleg sok a kérdőjel, a jogszabályok nem tiszták és a gyártók részéről is ellenállást tapasztalunk az esetleges piacvesztés miatt. Nyugat-Európában ellenben ez már jól működik. Bécsben például a még működő, de már nem használt elektronikai termékeket külön kezelik és elérhetővé teszik rászorulók részére; az elromlott eszközöket pedig darabokra szedik és az alkatrészekből többek között bútorokat, ékszereket készítenek és csak azt küldik el újrahasznosításra, amit máshogy már valóban nem lehet újrahasználni. Ráadásul ezzel megváltozott munkaképességű embereknek adnak lehetőséget arra, hogy visszatérjenek a munka világába.

További nagy kihívás a műanyagok újrahasznosítása, hiszen ezeket az anyagokat nem lehet korlátlan számban újrahasznosítani úgy, mint a fémeket. Sajnos a berendezésekből kibontott műanyagok jellemzően nem tiszta műanyagok. Egy fúrógép burkolata például normális esetben tökéletesen újrahasznosítható lenne, de amiatt, hogy a gép ne törje fel a felhasználó kezét, ráfröccsentenek egy olyan műanyagot, aminek szétválasztása már olyan időbefektetés lenne, hogy ez nem éri meg. Erre a gyártás során kellene figyelmet fordítani annak érdekében, hogy minél több mindent újra lehessen hasznosítani. Az autóiparból érkezik a hulladékok nagy része, ahol jellemzően társított műanyagokat használnak és ezek újrahasznosítása sok esetben már nem gazdaságos. A lerakók áraival nagyon nehéz versenyezni, jelenleg nem éri meg az ilyen kevert műanyagok újrahasznosítása.

“Az iparágban napjainkban az akkumulátorok, a műanyagok és a napelemek újrahasznosítása a legnagyobb kihívás – Európában már vannak rá jó megoldások, de Magyarországon még nincs megoldva az újrahasznosításuk.”

– hangsúlyozta Höflinger Norbert.

Az eseményen a szakmai előadások után a résztvevőknek lehetőségük nyílt interaktív, kis csoportos, vezetett ötletelésre olyan új megoldásokról és technológiákról, amelyek másodlagos forrásból származó anyagellátáshoz és újrafeldolgozáshoz szükségesek.

A workshopon való részvétel az ötletek megfogalmazásán túl az első lépcsőfok lehet a 2022-ben újra megrendezésre kerülő EIT Jumpstarter és egyéb, a Klímainnovációs Közösség által szervezett vállalkozásfejlesztési programokba.

Az EIT Raw Materials vállalkozásfejlesztési programjai

Az EIT Raw Materials célja, hogy fenntartható nyersanyagellátást biztosítson az európai ipari ökoszisztéma részére az innováció, az oktatás, és a vállalkozói szellem előmozdításának segítségével. Ennek érdekében több különböző EIT Raw Materials startup program segíti az innovátorokat, startupokat, valamint kis- és középvállalkozásokat.

Ezen programok egyike az EIT Jumpstarter inkubációs program, amelyre olyan magyar innovátorok jelentkezhetnek, akik a nyersanyag és alapanyag szektorban tevékenykednek. A program célja, hogy az iparágat új vállalkozások felkarolásán keresztül fejlessze. A program egy kétnapos bootcamp-pel kezdődik, ahol üzleti alapismeretek mellett a pitch technikák is fókuszba kerülnek. Ezután két hónapon keresztül üzleti és iparági konzultációk során formálódik tovább az ötlet, a kapcsolati háló építésére is nagy hangsúlyt fektetve. A legjobb csapatok pedig kijuthatnak az európai döntőre, ahol szakmai zsűri és befektetők előtt prezentálhatják vállalkozásötletüket és ahol vissza nem térítendő pénzbeli támogatást is kaphatnak.

Az alábbi linken érhető el további információ az EIT Raw Materials startup programjairól, valamint itt adhatják le előjelentkezésüket a 2022-ben megrendezésre kerülő EIT Jumpstarter program iránt érdeklődők.

Amennyiben bármilyen kérdés felmerülne a vállalkozásfejlesztési programokról, a startup@ppis.hu email címen lehet felvenni a kapcsolatot a szervezőkkel.

Ipar

Zöld versenyt hirdet a Schneider Electric

schneider

84 millió tonna CO2-kibocsátást előzött meg a digitális megoldás.

A Schneider Electric bejelentette, hogy tovább erősíti a “Partnering for Sustainability Initiative” elnevezésű kezdeményezését. Az új program célja, hogy a vállalat partnerei jobban megértsék és ezáltal eredményesebben teljesíthessék ügyfeleik kéréseit. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető cég ügyfelei a múlt évben 84 millió tonnával csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat a társaság által fejlesztett, felhőalapú IoT platform alkalmazásával.

A “Partnering for Sustainability Initiative” kezdeményezés átfogó oktatást és képzést, egyszerűsített termékportfóliót, nyitott és együttműködő támogatási ökoszisztémát, valamint digitális tudást és szakértelmet kínál a Schneider Electric partnerei számára.

A Schneider Electric meghirdette továbbá a Partnering for Sustainability Program első kezdeményezését, a Sustainability Impact Awards-ot. A pályázatra július elsejétől jelentkezhetnek a vállalat partnerei, a pályázatokat november 25-ig várják, az elismeréseket pedig jövő januárban adják át. A felhívás célja, hogy díjazzák azokat a partnereket, akik élenjárnak a fenntarthatósági törekvések megvalósításában.

A pályázatokat két fő kategóriában adhatják le a jelentkezők, a saját működésük karbonmentesítésében élen járó partnerek a „Sustainability: Impact for my company”, míg a CO2-kibocsátásuk csökkentésében az ügyfeleiket is támogató partnereket a „Sustainability and Efficiency: Impact for customers” kategóriában díjazzák majd.

A Schneider Electric dekarbonizációs céljai elérése érdekében energiahatékony és fenntartható működést támogató megoldásokat és szolgáltatásokat alkalmaz, valamint támogatja ügyfeleit, partnereit, illetve beszállítóit a saját kibocsátás-csökkentési terveik elérésében. A Schneider Electric ügyfelei a múlt évben 84 millió tonnával csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat a társaság által fejlesztett, felhőalapú IoT platform, az EcoStruxure alkalmazásával. A 2018 óta „megspórolt” CO2 kibocsátás pedig már eléri a 347 millió tonnát.

Tovább

Zöld

A Siemens termosztátja szén-dioxid szenzorral őrzi a levegő minőségét

siemens

Beépített szén-dioxid érzékelővel és vezérlő funkciókkal érkezik a Siemens RDG200 termosztát sorozatának új modellje.

Az új modell folyamatosan figyeli a beltéri levegő minőségét, és szükség esetén változtat a beállításokon, hogy az épületben tartózkodók számára mindenkor egészséges és produktív beltéri légkört biztosítson, a hatékony működés fenntartása mellett. Ha az emelkedő CO2-koncentráció következtében a levegő minőségromlását észleli, a termosztát automatikusan magasabb fokozatra állítja a szellőztető rendszert, hogy megfelelő mennyiségű friss levegőt juttasson a helyiségbe.

A kompakt felépítésű, nagy kijelzővel és több beépített érzékelővel rendelkező all-in-one termosztátok könnyen telepíthetők és a nyílt KNX kommunikációs szabványt támogató képességeiknek köszönhetően natívan integrálhatók a Siemens Synco és Desigo rendszereivel, vagy harmadik féltől származó rendszerekkel.

Új funkcióival az RDG200 termosztát nem csupán akkor biztosítja a megfelelő szellőzést, amikor a helyiségekben sokan tartózkodnak. Alacsony CO2-koncentráció esetén például csökkenti a szellőző fokozatát, ezzel is elősegítve az energiatakarékos épületüzemeltetést. A termosztáton előretelepített alkalmazások széles választéka számos további lehetőséget kínál a fenntartható helyiségautomatizálás megvalósítására.

A rossz szellőzés okolható a betegszabadságok több mint 50 százalékáért, de a beltéri levegő gyenge minősége egyébként is észrevehetően csökkenti az irodai munkavégzés hatékonyságát, állapította meg tanulmányaiban az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége. Legutóbb pedig a világjárvány is felhívta a figyelmet a beltéri levegő minőségének fontosságára, nemcsak az irodákban, hanem az olyan épületekben is, mint az iskolák és az egyetemek.

Kiterjedt portfóliójában a Siemens az alapvető szobai klímaszabályozásra szolgáló, egyszerű mechanikus és digitális modellektől kezdve az épületfelügyeleti rendszerekbe integrálható, fejlett kommunikációs képességekkel rendelkező modellekig a termosztátok széles választékát kínálja a költséghatékony és fenntartható helyiségautomatizáláshoz.

Tovább

Zöld

10 pont a zöldebb Európáért

schneider

Így lehetne felgyorsítani az elszakadást a bányászott széntől, kőolajtól és földgáztól.

Tíz pontban foglalta össze a Schneider Electric azokat a lépéseket, amelyek segíthetik, hogy az Európai Unió már jóval az eredetileg kitűzött 2030-as határidő előtt csökkentse függését az importból származó fosszilis tüzelőanyagoktól. Az energiagazdálkodás és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az Európai Bizottság májusban közzétett REPowerEU tervéhez kapcsolódva tette közzé a listát. Egyben üdvözölte az EU kezdeményezését, bízva abban, hogy az uniós célkitűzések már 2027 előtt elérhetők, a többi között az épületek és az ipar energiahatékonyságának növelésével.

A Schneider Electric az európai energiaválsággal foglalkozó REPowerEU tervhez kapcsolódva mutatta be a

„REPowerEU: Az energiafogyasztók támogatása egy fenntarthatóbb és ellenállóbb Európa érdekében”

című dokumentumot, amely egy 10 pontból álló cselekvési tervet vázol fel annak érdekében, hogy Európa 2027-re digitális és elektromos legyen.

A leggyorsabb és igen látványos eredményeket az energiahatékonyság növelésével lehet elérni, amihez a digitalizáción át vezet az út. A Schneider Electric elemzése szerint az épületek felelősek az Európai Unió károsanyag-kibocsátásának 40 százalékáért és jelenleg mintegy 220 millió olyan ingatlan van a közösség tagállamaiban, amelyek egyáltalán nem működnek energiahatékony módon. A Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint minden egy százalékpontnyi energiamegtakarítás 2,6 százalékponttal csökkentheti az importált gáz mennyiségét. Az épületek energiahatékonyságának javítására a leginnovatívabb és költséghatékonyabb módszer, ha felszereljük őket hálózatba kapcsolható megoldásokkal, mint felügyeleti eszközök, érzékelők, vezérlőrendszerek és épületmenedzsment rendszerek (BMS). A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete 2021-ben készített egy felmérést a BMS megoldások eredményeiről és ez alapján a hotelek esetében átlagosan mintegy 20, az irodaépületeknél 23, míg a kiskereskedelmi létesítményeknél 33 százalékos energiamegtakarítást eredményezett az alkalmazásuk. A beruházás pedig 2-5 év alatt minden ágazatban megtérült.

1. Az épületek mellett az ipar energiahatékonyságának növelése is része a cselekvési programnak. Ez azért rendkívül fontos, mert a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az iparban használt energia 65 százaléka közvetlenül fosszilis tüzelőanyagokból származik. Az adatok gyűjtése, elemzése és a kapott információk alapján történő automatizált cselekvés egyaránt növelheti a dekarbonizáció szintjét és a hatékonyságot az iparban.

3-4. Szoros szinergia lehet a digitalizálás és a villamosítás között, különösen az épületek hőellátása, például kommunikációs hálózatra kapcsolt hőszivattyúk és az ipari folyamatok rejtenek további, kihagyhatatlan lehetőségeket. A napjainkban rendelkezésre álló technológiákkal a hőszükséglet 90, illetve 78 százaléka biztosítható elektromos megoldással ezekben az ágazatokban.

5. A fennmaradó részt – a fentiek mentén – a zöld hidrogén és a biogáz biztosíthatja.

6. Decentralizálnunk kell az energiatermelést például a tetőkön elhelyezett napelemekkel.

7-8-9. Növelni kell a keresleti oldal rugalmasságát, amit a mikrohálózatokkal és az intelligens elektromos jármű-töltőkkel érhetünk el.  Bár a REPowerEU-terv nagyon pozitív javaslatokat tartalmaz néhány ilyen kérdésben, uniós és nemzeti szinten sokkal nagyobb prioritást kellene élveznie. Ezekhez nagyrészt ambiciózus szabályozási ösztönzőkre és erőteljes jelzésekre lesz szükség, például a csúcsfogyasztás 10 százalékos csökkentésének előírására és arra, hogy a nagy, nem lakossági parkolóhelyek 20 százaléka biztosítson hozzáférést e-autó töltőpontokhoz.

10. Végül pedig a korábbi hibák utólagos javítgatása és az átalakítások helyett a nulláról kell kezdeni az új épületek tervezését a digitális eszközök segítségével. Az épületinformatikai modellezés akár 60 százalékkal csökkentheti a hibaszázalékot, miközben fenntarthatóbb és energiahatékonyabb épületeket tudunk készíteni segítségükkel.

A REPowerEU-terv határozott javaslatokat tesz az európai gázellátás diverzifikálására, a megújuló energiába történő beruházásra és az energiamegtakarításra. Szilárd meggyőződésünk, hogy az intelligens és decentralizált energiamegoldásokba való befektetésre kell összpontosítanunk, amelyek képesek a strukturális változást jóval 2027 előtt elhozni. Egy új, elektromos világ van kialakulóban, ami sokkal digitálisabb, és amit maguk az energiafogyasztók irányítanak. A Schneider Electric-nél mi ezt hívjuk az Energia 4.0 korszakának. Ezt az átalakulást szem előtt tartva mutatunk be 10 konkrét intézkedést, amelyeket az EU megtehet a gyors megtérülés és a hosszabb távú előnyök érdekében

– közölte Philippe Delorme, a Schneider Electric európai operatív alelnöke.

A Schneider Electric “REPowerEU: Az energiafogyasztók támogatása egy fenntarthatóbb és ellenállóbb Európa érdekében” elemzése itt érhető el.

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss