Zöld
Online workshop újrahasznosítás témakörben
2021. december 15-én a Klímainnovációs Közösség az EIT RawMaterials helyi tevékenységeinek keretében az újrahasznosítás témakörében tartott online ötletelő workshopot.
Az esemény célja olyan új megoldások és technológiák megszületésének támogatása, amelyek másodlagos forrásból származó anyagellátáshoz és újrafeldolgozáshoz szükségesek. A workshop során szakmai trénerek segítették a résztvevőket olyan nyersanyag és alapanyag iparágat érintő innovatív ötletek kidolgozásában, amivel a későbbiekben csatlakozhatnak a Klímainnovációs Közösség 2022-ben induló vállalkozásfejlesztési programjaihoz.
A szakmai workshopon olyan szakemberek segítették a résztvevőket, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek az újrahasznosítás és fenntarthatóság témakörében. Két előadás keretében a résztvevők halhattak az elektronikai hulladékok kezelését és újrahasznosítási lehetőségeit érintő kihívásokról, valamint górcső alá vették a körforgásos gazdaság térnyerését.
Az első szakmai előadást Riesz Lóránt tartotta, aki több mint nyolc éve foglalkozik fenntarthatósággal és ezen belül is az elmúlt évben főként az elektronikai hulladékok kérdéskörére fókuszált. Lóránt prezentációja során a hulladékfeldolgozás folyamatába és a körforgásos gazdaság világába adott betekintést, hangsúlyozva az iparágban tapasztalt új igényeket és lehetőségeket.
Az elektronikai hulladékok újrahasznosítása négy fontos lépésből áll: a hulladék begyűjtése, a hulladék szállítása, az elektronikai eszközök szétszerelése annak érdekében, hogy a különböző anyagok szétválasztásra kerüljenek. Ezután pedig maga az újrahasznosítás következik. A hasznosítási technológia tehát a hulladékok szétszerelésével kezdődik, amelynek elsődleges célja a hulladék anyagok szerinti osztályozása: ezek lehetnek fémek, műanyagok, akkumulátorok, nyomtatott áramkörök, chipek, nemesfémek, stb. A szétválasztás másodlagos célja a fekete piacra való visszajutás megelőzése azáltal, hogy bizonyos alkatrészeket megsemmisítenek, további célja pedig a hulladék előkészítése a további szállításra.
A különböző anyagok közül a nemesfémeket, a nyomtatott áramköröket, a fémeket és a tiszta műanyagokat elég jól fel lehet újra dolgozni. Az akkumulátorok nagyobb kihívást jelentenek, de ezekből is sok mindent vissza lehet nyerni.
“Elkerülhetetlen, hogy a folyamat végén maradjon valamilyen hulladék, de a cél az, hogy ezt próbáljuk meg valamilyen formában újrahasználni, hasznosítani, lehetőleg megjavítani. Ezt mondja a körforgásos gazdaság, ami felé egyértelműen halad a világ.”
– emelte ki Riesz Lóránt.
Napjainkban a nyersanyaghiány és a nyersanyag áremelkedés is az újrahasznosításra motiválja a piac résztvevőit, valamint mind a nagy, mind pedig a kis cégek lemaradnak, ha nem mutatkoznak elég zöldnek. Ez tehát egy olyan üzleti lehetőség, ami nagyban elősegíti a körforgásos gazdaságra való átállást és ami a gyártás teljes újragondolására késztet. Például sok esetben már csavarokat használnak ragasztó helyett annak érdekében, hogy később, az újrahasznosítási fázisban könnyebben szét lehessen szedni a termékeket.
A második szakmai előadáson Höflinger Norbert, a HWD Recycling Kft. stratégiai igazgatója prezentált. A HWD Recycling Kft. rossz vagy használt elektronikai termékek hulladék-kezelésével foglalkozik. Norbert az előadása során az elektronikai hulladékok újrahasznosításának kihívásait elemezte.
A szemléletformálás az egyik nagy jelenlegi kihívás annak érdekében, hogy ne a kommunális hulladékba kerüljenek az elektronikai hulladékok. Egyrészt, mert nem ott a helye, másrészt, mert sok spontán tűzesetnek a forrása. Ez jellemzően a lítiumion-akkumulátoroknak a problémája, amelyek újrahasznosítása jelenleg nem megoldott, bár vannak kísérletek rá.
A másik nagy kihívás az, hogy az újrafelhasználás kérdéskörében jelenleg sok a kérdőjel, a jogszabályok nem tiszták és a gyártók részéről is ellenállást tapasztalunk az esetleges piacvesztés miatt. Nyugat-Európában ellenben ez már jól működik. Bécsben például a még működő, de már nem használt elektronikai termékeket külön kezelik és elérhetővé teszik rászorulók részére; az elromlott eszközöket pedig darabokra szedik és az alkatrészekből többek között bútorokat, ékszereket készítenek és csak azt küldik el újrahasznosításra, amit máshogy már valóban nem lehet újrahasználni. Ráadásul ezzel megváltozott munkaképességű embereknek adnak lehetőséget arra, hogy visszatérjenek a munka világába.
További nagy kihívás a műanyagok újrahasznosítása, hiszen ezeket az anyagokat nem lehet korlátlan számban újrahasznosítani úgy, mint a fémeket. Sajnos a berendezésekből kibontott műanyagok jellemzően nem tiszta műanyagok. Egy fúrógép burkolata például normális esetben tökéletesen újrahasznosítható lenne, de amiatt, hogy a gép ne törje fel a felhasználó kezét, ráfröccsentenek egy olyan műanyagot, aminek szétválasztása már olyan időbefektetés lenne, hogy ez nem éri meg. Erre a gyártás során kellene figyelmet fordítani annak érdekében, hogy minél több mindent újra lehessen hasznosítani. Az autóiparból érkezik a hulladékok nagy része, ahol jellemzően társított műanyagokat használnak és ezek újrahasznosítása sok esetben már nem gazdaságos. A lerakók áraival nagyon nehéz versenyezni, jelenleg nem éri meg az ilyen kevert műanyagok újrahasznosítása.
“Az iparágban napjainkban az akkumulátorok, a műanyagok és a napelemek újrahasznosítása a legnagyobb kihívás – Európában már vannak rá jó megoldások, de Magyarországon még nincs megoldva az újrahasznosításuk.”
– hangsúlyozta Höflinger Norbert.
Az eseményen a szakmai előadások után a résztvevőknek lehetőségük nyílt interaktív, kis csoportos, vezetett ötletelésre olyan új megoldásokról és technológiákról, amelyek másodlagos forrásból származó anyagellátáshoz és újrafeldolgozáshoz szükségesek.
A workshopon való részvétel az ötletek megfogalmazásán túl az első lépcsőfok lehet a 2022-ben újra megrendezésre kerülő EIT Jumpstarter és egyéb, a Klímainnovációs Közösség által szervezett vállalkozásfejlesztési programokba.
Az EIT Raw Materials vállalkozásfejlesztési programjai
Az EIT Raw Materials célja, hogy fenntartható nyersanyagellátást biztosítson az európai ipari ökoszisztéma részére az innováció, az oktatás, és a vállalkozói szellem előmozdításának segítségével. Ennek érdekében több különböző EIT Raw Materials startup program segíti az innovátorokat, startupokat, valamint kis- és középvállalkozásokat.
Ezen programok egyike az EIT Jumpstarter inkubációs program, amelyre olyan magyar innovátorok jelentkezhetnek, akik a nyersanyag és alapanyag szektorban tevékenykednek. A program célja, hogy az iparágat új vállalkozások felkarolásán keresztül fejlessze. A program egy kétnapos bootcamp-pel kezdődik, ahol üzleti alapismeretek mellett a pitch technikák is fókuszba kerülnek. Ezután két hónapon keresztül üzleti és iparági konzultációk során formálódik tovább az ötlet, a kapcsolati háló építésére is nagy hangsúlyt fektetve. A legjobb csapatok pedig kijuthatnak az európai döntőre, ahol szakmai zsűri és befektetők előtt prezentálhatják vállalkozásötletüket és ahol vissza nem térítendő pénzbeli támogatást is kaphatnak.
Az alábbi linken érhető el további információ az EIT Raw Materials startup programjairól, valamint itt adhatják le előjelentkezésüket a 2022-ben megrendezésre kerülő EIT Jumpstarter program iránt érdeklődők.
Amennyiben bármilyen kérdés felmerülne a vállalkozásfejlesztési programokról, a startup@ppis.hu email címen lehet felvenni a kapcsolatot a szervezőkkel.
Zöld
Pénzügyi jutalom a klímavédelemért: amikor az államkötvény kamata a klímacélokon múlik
A klímavédelmi célok teljesítése akár már az államadósság finanszírozását is olcsóbbá teheti. Szlovénia egymilliárd euró értékben bocsátott ki olyan államkötvényt, amelynek kamata az ország kibocsátáscsökkentési teljesítményétől függ, de Chile, Uruguay és Thaiföld is alkalmazza ezt az új pénzügyi eszközt.
A Másfélfokon megjelent cikkében Gyura Gábor, a Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) igazgatója bemutatja, hogyan kapcsolhatók össze az államok környezeti vállalásai és finanszírozási költségei, és miként erősíthetik ezek a kötvények a klímacélok hitelességét.
Szlovénia 2025 júniusában különleges államkötvényt bocsátott ki egymilliárd euró értékben: a tízéves futamidejű állampapír kamatozását az ország teljes éves üvegházhatásúgáz-
Olcsóbb hitel a klímacélok teljesítéséért
Ez a megoldás viszonylag újdonságnak számít a fenntartható finanszírozási módszerek körében, szemben a jóval ismertebb zöld állampapírokkal, melyeket az államok környezetileg hasznos kiadásaik finanszírozására bocsátanak ki. Magyarország 2020 óta több mint 3000 milliárd forintot vont be így. E zöld államkötvények kamata azonban jellemzően nem függ a környezeti eredményektől, ráadásul akár már megvalósult beruházásokat is utófinanszírozhatnak: ilyenkor a beruházás haszna ugyan valós lehet, de ez értelemszerűen nem az időben későbbi kötvénykibocsátásnak köszönhető.
A fenntarthatósághoz kötött kötvényeknél (sustainability-linked bonds, SLB-k) ezzel szemben nem kell előre kijelölni a finanszírozandó zöld projekteket, cserébe a kibocsátó mérhető környezeti vagy társadalmi célokat vállal, amelyek teljesítését később ellenőrzik. A siker kamatcsökkentést hozhat, az elmaradás kamatemelést válthat ki – egyes kötvények mindkét lehetőséget tartalmazzák.
Négy ország, eltérő vállalások
Chile 2022-ben bocsátotta ki a világ első, kétmilliárd dolláros állami SLB-jét. A kötvény kamata emelkedik, ha nem teljesülnek a kibocsátási vagy megújulóenergia-célok. Uruguay ugyanebben az évben már a sikert is jutalmazó konstrukcióval jelentkezett: a kibocsátásintenzitás csökkentéséhez és az őshonos erdők megőrzéséhez kötötte a kamatot. A dél-amerikai ország az egységnyi gazdasági teljesítményre (GDP) jutó kibocsátás csökkenését vállalta: ez jó mutatója egy gazdaság dekarbonizációjának, azonban nem garantálja a teljes kibocsátás mérséklődését.
Uruguay kibocsátásintenzitása 2024-re 48 százalékkal mérséklődött 1990-hez képest, a cél 2025-re legalább 50 százalék volt. A teljesítést azonban az adatok késedelme miatt egyelőre nem lehet biztosan megítélni; az erdővédelmi vállalásról is csak a 2027-re várt végleges jelentés adhat biztos képet.
Thaiföld 2024-ben elsőként bocsátott ki állami SLB-t Ázsiában, 2026-ban pedig a biodiverzitás védelmét is célként jelölte meg. 2030-ra az ország területének legalább 30 százalékát tartós természetvédelmet biztosító területeknek kell lefedniük. A kamat célonként mindössze 0,025 százalékponttal módosulhat. Itt persze joggal merül fel az az aggály, hogy ha a kötvény összege és a kamatváltozás is kicsi, a pénzügyi ösztönző súlytalan lehet.
Szlovéniában húszszor nagyobb a kamatmódosítás „kulcsa”, de ez is csak ötmillió euró megtakarítást vagy többletkiadást jelent a futamidő végén. Az összeg eltörpülhet a klímapolitikai intézkedések költsége mellett: nem ez dönti el például a lignittüzelésű TEŠ erőmű sorsát.
A pénzügyi ösztönzőnél fontosabb lehet a hitelesség
Az SLB-k értéke túlmutathat a kamaton. Az e kötvényekhez kapcsolt környezeti vállalások ambiciózusságát és teljesítését minősítők, elemzők, civil szervezetek és a sajtó is vizsgálják, így a nyilvánosság kis pénzügyi tét mellett is ösztönözhet.
Nem szabad elhallgatni, hogy a konstrukcióban benne rejlik egy érdekellentét: ha a környezeti célok elvétése magasabb kamatot jelent, a befektetők több kamatbevételhez jutnak kudarc esetén. Ez persze csak akkor jelenthetne valós környezeti kockázatot, ha lényegi ráhatással lennének az érintett döntésekre. Az ilyen kötvényeket azonban jellemzően nagy, jelentős részben külföldi intézményi befektetők tartják, akiknek portfóliójában ezek súlya csekély.
Az SLB-k így a szerény kamatösztönző ellenére is hitelesebbé tehetik az országok környezeti vállalásait. Az OECD és a Luxemburgi Értéktőzsde felmérése szerint a befektetők jelentős része értékeli ezt a hatást. Ez azonban önmagában nem garantálja a klíma- vagy természetvédelmi célok teljesítését.
A környezeti kockázatok az SLB-ktől függetlenül is drágíthatják az államadósságot – a Fitch Ratings szerint a minősített országok mintegy felénél 2050-re a klímakockázatok akár leminősítést is indokolhatnak. A London School of Economics kutatói pedig 53 ország adataiban már összefüggést találtak a természetpusztulás és a magasabb állami hitelfelvételi költségek között, más gazdasági és intézményi tényezők kiszűrése után is.
A klíma és a természet védelme így egyre inkább a pénzügyminisztériumok ügye is. Amint a Másfélfokon megjelent cikke végén Gyura Gábor fogalmaz:
„Lehet, hogy fenntarthatósághoz kötött állampapírja csak négy országnak van, államadóssága viszont szinte mindegyiknek.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
4 tipp, hogy kevesebb mikroműanyag kerüljön a környezetbe a ruháinkból
Fémkulacs az eldobható palack helyett, vászonszatyor bevásárláshoz, kevesebb egyszer használatos műanyag a mindennapokban – egyre több hétköznapi döntéssel próbálunk tenni a műanyagszennyezés ellen.
Az azonban kevésbé kézenfekvő, hogy a ruháink megválasztásával és a mosási rutinunkkal is sokat tehetünk a környezetbe kerülő mikroműanyag mennyiségének csökkentéséért. Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértője elmondja, hogyan.
Az első lépés a tudatos ruhavásárlás
Ha műanyagszennyezésről van szó, valószínűleg előbb jut eszünkbe egy PET-palack vagy egy nejlonzacskó, mint a kedvenc pulóverünk, sportruhánk vagy leggingsünk. Pedig az Európából az óceánokba kerülő mikroműanyagok mintegy 8 százaléka, világszinten 16–35 százaléka szintetikus textíliákból származik, ami évente 200 000 – 500 000 tonnányi mennyiséget jelent[1]. A textiliparban pedig meghatározóak a szintetikus szálak: a Textile Exchange 2025-ös Anyagpiaci jelentése szerint a világ teljes száltermelésének 59 százalékát a poliészter adja[2].
Vásárláskor ezért nézzük meg az adott ruha anyagának összetételét, részesítsük előnyben a természetes anyagokat, illetve a tartós, jó minőségű darabokat. Mivel a textiltermékekből származó mikroműanyagok többsége az első néhány mosás során szabadul fel[3], ezért érdemes megfontolni a fast fashion ruhavásárlási szokásainkat is: olyan darabokat válasszunk, amelyeket hosszabb ideig hordanánk és nem cserélnénk le pár alkalom után.
Nem kell mindent automatikusan kimosni egyszeri viselés után
Egyetlen adag poliészter ruházat mosásakor akár többszázezer mikroműanyag szál szabadulhat fel2[4]. Egy magyar háztartás pedig hetente átlagosan 3,3 adag ruhát mos ki az LG Magyarország korábbi EcoLogic kutatása szerint[5], tehát éves szinten nagyjából 170 alkalommal indítjuk be a mosógépet.
Minél kevesebbszer tesszük ki a ruhákat annak a mechanikai igénybevételnek, amit a mosás jelent, kevesebb mikroműanyag kerülhet a lefolyóba. Tehát ha egy ruhadarab nem koszos, foltos vagy izzadt, akkor nem feltétlenül kell automatikusan a szennyeskosárba kerülnie – elég lehet kiszellőztetni, a kisebb foltokat manuálisan eltávolítani.
Nem mindegy, hogyan mosunk
A mosógépet tele töltettel érdemes beindítani, de nem túlpakolva. Emellett válasszunk rövidebb és alacsonyabb hőmérsékletű mosási programot – amennyiben kevésbé szennyezettek a ruhák, valamint az adott textilek kezelési útmutatója is megengedi.
Egy kutatás szerint ugyanis, ha a mosógépet teljes kapacitással, de nem túltöltve üzemeltetjük, illetve, ha alacsonyabb hőmérsékletű és rövidebb programot használunk, kevesebb mikroszál válhat le a ruhákról.[6]
A mosógépeknél alkalmazott technológiai megoldások is segíthetnek
A mosás során távozó mikroszálak mennyiségének mérséklésére már léteznek különféle szűrőmegoldások. Ezeknek a külső vagy beépített szűrőknek a célja, hogy a ruhákról a már levált részecskék egy részét még azelőtt felfogják, hogy a mosóvízzel a szennyvízrendszerbe kerülnének. Azonban nemcsak ezeket a levált mikroműanyagokat lehet megpróbálni megfogni, hanem magát a szálleválást is lehet mérsékelni – például az LG egyes mosógépeinél elérhető Microplastic Care programmal.
„Mivel egy átlagos magyar háztartás hetente többször is elindítja a mosógépet, ezért magának a háztartási eszköznek is jelentős szerepe van a környezetbe kerülő mikroműanyagok mérséklésében. Az LG mosógépek Microplastic Care programja a hintázó és a hagyományos dobmozgások kombinációjával csökkenti a textíliák közötti súrlódást, így kevesebb mikroszál válhat le a ruhákról, és akár 60%-kal kevesebb mikroműanyag kerülhet a mosóvízbe[7]”
– mondja Kékesi Martin, az LG Electronics Magyarország háztartási elektronikai termékspecialistája.
[1] https://www.eea.europa.eu/en/analysis/publications/microplastics-from-textiles-towards-a-circular-economy-for-textiles-in-europe (angol nyelvű publikáció)
[2] https://textileexchange.org/knowledge-center/reports/materials-market-report-2025/ (angol nyelvű publikáció)
[3] https://www.europarl.europa.eu/topics/en/article/20201208STO93327/fast-fashion-eu-laws-for-sustainable-textile-consumption (angol nyelvű publikáció)
[4] https://www.europarl.europa.eu/topics/en/article/20201208STO93327/fast-fashion-eu-laws-for-sustainable-textile-consumption (angol nyelvű publikáció)
[5] https://www.lg.com/hu/lg-experience/hasznos-tanacsok/igy-mosnak-es-mosogatnak-a-magyar-haztartasokban/
[6] https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0233332 (angol nyelvű publikáció)
[7] Az Intertek 2023 júliusában végzett tesztje során az F4Y7EYPBW modell Microplastic Care Cycle és Mixed Fabric Cycle programját hasonlították össze. A teszt keretében a 20㎛-es filter által kiszűrt mikroműanyagok mennyiségét vetették össze egy 3 kilogrammos töltet (100 százalék poliészterből készült melegítőfelső) mosása során. A valós eredmények a ruházat típusa és használati körülmények függvényében eltérhetnek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Új szabályok alakítják át a zártkerteket: értékes zöldfelületeket emészt fel a lakóterület terjeszkedése
Éppen akkor válik könnyebbé számos zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása, amikor az Otthon Start már külterületi lakóingatlanok megvásárlására is igénybe vehető.
A városok peremén fekvő egykori szőlőhegyek és zártkertek azonban nem egyszerűen beépítésre váró területek: a lakhatás mellett teret adnak a gazdálkodásnak és a rekreációnak, jelentős növényzetük pedig a városi hőség mérséklésében is szerepet játszhat. Vasárus Gábor László és Lennert József, az ELTE KRTK Regionális Kutatások Intézetének kutatói szerint ezért nem lehet minden zártkertet egyformán kezelni: mást kívánnak a már jórészt beépült területek, és mást azok, ahol a kertművelés és a zöldfelületi jelleg még megőrizhető.
Kecskemét példája látványosan mutatja, milyen léptékű átalakulás zajlik a városok peremén. Az 1780-as években a városmag alig 2 négyzetkilométert tett ki, miközben az azt körülölelő szőlőhegyek 29 négyzetkilométeren terültek el. Mára a központi belterület nőtt 29 négyzetkilométeresre, a volt szőlőhegyek pedig 15 négyzetkilométerre zsugorodtak, és megmaradt területeik eredeti funkciója is jelentősen visszaszorult.
A Másfélfokon megjelent cikkükben Vasárus Gábor László és Lennert József azt mutatják be, hogyan váltak a szőlőhegyekből és zártkertekből egyszerre lakhatási tartalékterületek, gazdálkodási és rekreációs terek, valamint a városi hőség mérséklésében is fontos zöldfelületek – és miért okoz egyre több konfliktust e funkciók összeütközése.
A lakófunkcióval együtt a konfliktusok is terjednek
A zártkerteket jelentős részben korábbi szőlőhegyeken, a kiskertes gazdálkodás és a hétvégi kikapcsolódás vegyes színtereiként alakították ki. A rendszerváltás után azonban egyre inkább állandó lakóhellyé váltak: ugyanazon a területen jelenhetnek meg a zöld környezetet kereső, magasabb státuszú kiköltözők, a megfizethető lakhatás hiánya miatt külterületre szoruló háztartások, a régi kerttulajdonosok és az aktív gazdálkodók.
Közben a zártkertek klímaalkalmazkodási szerepe is felértékelődött. A környező városszövethez és szántóföldekhez képest nagyobb növényborítottságuk és gyakran idős faállományuk fontos lehet a városi hőszigethatás mérséklésében. A kertvárosiasodás viszont éppen ezt a funkciót gyengítheti: az épületek, utak és burkolt autóbeállók terjeszkedésének idős fák eshetnek áldozatul, miközben a nyírt füves, kavicsos vagy térkövezett udvarok nem pótolják a korábbi növényzet klímavédelmi szerepét.
A társadalmi konfliktusok is erősödnek. Ami az új lakóknak zaj, por vagy zavaró gépforgalom, az a gazdálkodók számára a művelés természetes része. Egyes, a kutatók által vizsgált mintaterületeken ráadásul a házak több mint fele teljesen illegálisan épült vagy informálisan bővített; a felhagyott telkeken pedig inváziós növényfajok terjedhetnek, illetve illegális hulladéklerakók alakulhatnak ki.
Az eleve kusza szabályozás mellé most az Otthon Start is új ösztönzést ad a zártkertek beépüléséhez
A funkcióváltást a kutatók szerint a nehezen áttekinthető és változó szabályozási környezet is segítette. A zártkertet mint önálló jogi-nyilvántartási kategóriát 1994-ben kivezették, miközben a későbbi szabályok továbbra is hivatkoztak a korábbi zártkerti jogállásra. Akár három egymás melletti telekre is 3, 10 és 40 százalékos beépíthetőség vonatkozhat az eltérő jogi jelleg miatt, amit a helyi előírások tovább bonyolíthatnak.
A szabályok megsértése ráadásul sok esetben érdemi következmény nélkül maradt. Több önkormányzatnak sem forrása, sem eszköze nem volt az informális folyamatok kezelésére, máshol adóbevételt vagy munkaerőt reméltek a beköltözéstől. A nagyvárosi lakhatási válság közben arra ösztönözte az önkormányzatokat, hogy lakhatási tartalékterületként tekintsenek a volt zártkertekre. Erre rakódik rá az Otthon Start külterületi lakóingatlanokra való kiterjesztése.
Új helyzetet teremt az is, hogy a 332/2025. (X. 30.) kormányrendelet önkormányzati hatáskörbe utalta a volt zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának lehetőségét. Ez segíthet a már kialakult lakófunkció rendezésében, de a belterületbe vonás új közmű-, útfenntartási, közlekedési és közszolgáltatási igényeket is teremt. A szerzők szerint akár egyetlen zártkerti utca rendezése is százmilliós tételt jelenthet.
Külföldi példák mutatják: alakulhat jól is a zártkertek sorsa
A kutatók szerint nem lehet minden zártkertet ugyanazzal a szabállyal kezelni. Ahol az állandó lakófunkció már összefüggővé vált, és a mezőgazdasági vagy rekreációs használat alig maradt fenn, indokolt lehet a hosszú távra tervezett, ütemezett belterületbe vonás vagy az üdülőterületté nyilvánítás. Ehhez azonban együtt kell vizsgálni a közlekedést, a közműkapacitást, a csapadékvíz-kezelést, az alapellátásokat és a megőrzendő zöldfelületeket.
Más megoldás kell ott, ahol még él a kiskertes gazdálkodás és megmaradt a terület zöldfelületi karaktere. A kutatás cseh és lengyel példái azt mutatják, hogy kertségszövetségekkel, közösségi szerveződéssel és a rekreációs kertművelés támogatásával ezek a területek a beépítési nyomás ellenére is életképesek maradhatnak.
A szerzők szerint a differenciált szabályozást segítené egy önálló, sajátos rekreációs-lakóhelyi területhasználati kategória létrehozása is. Ez lehetőséget adna arra, hogy a zártkerteket ne kelljen sem teljes értékű lakóterületként, sem kizárólag mezőgazdasági térségként kezelni. A táji és klímavédelmi funkció megőrzése érdekében pedig 60 százalék feletti zöldfelületi minimum szigorú betartását tartják szükségesnek.
A zártkertekre nehezedő nyomás végső soron nem választható el a városi szétterjedés egészétől. A barnamezős területek újrahasznosítása, a meglévő lakásállomány megújítása és a megfizethető lakáskínálat bővítése mellett a szerzők egy, az osztrák Gemeindebau mintájára működő olcsó bérlakásprogramot is fontosnak tartanak. A zártkertek jövője így nem egyszerűen külterületi szabályozási kérdés: egyszerre szól lakhatásról, társadalmi egyenlőtlenségekről, gazdálkodásról és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról.
A teljes cikk a masfelfok.hu oldalán elérhető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Black Friday a Xiaominál: négyszeres Mi Pont és extra kedvezmények
-
Tippek2 hét ago
Melyik porszívóval spórolhatjuk meg a legtöbb takarítási időt?
-
Gazdaság2 hét ago
Már túl vannak a csúcson a támogatott lakáshitelek, de a java csak ezután jön
-
Gazdaság2 hét ago
Védtelen mikrovállalkozások: tízből kilencen nem használnak fejlett IT-biztonsági megoldást
-
Gazdaság2 hét ago
A Samsung újra az ötödik legértékesebb márka lett az Interbrand Best Global Brands listáján
-
Ipar2 hét ago
Hat évtizedes múltra építve erősíti tovább globális szerepét a szegedi ContiTech
-
Ipar2 hét ago
A jövő energiarendszeréhez technológia és gyakorlati tudás is kell
-
Tippek2 hét ago
Budapest az egyik legnépszerűbb karácsonyi úti cél az európaiak körében





