Zöld

Komoly terhet jelentenek a cégeknek az uniós „zöld” kötelezettségek

Nemcsak a nagyvállalatokra, de a kkv-szektor cégeire, azok vezetőire is jelentős feladatokat ró az unió zöld átállási startégiája, ami lényegében a fennálló energetikai és geopolitikai helyzet ellenére sem enyhült.

Ennek értelmében 2024-től kezdődően, több lépcsőben minden tagállam vállalkozásainak jelentős lépéseket kell tennie a fenntarthatóság (ESG) területén és érdekében. Ráadásul nem elég átláthatóvá tenni a cég tevékenységét, hanem évről évre jelentést is össze kell állítani erről. Mindezzel már jövőre is lehet munka, de a feladat nemcsak adminisztratív jellegű; az elvárásoknak csak valóban fenntartható működéssel lehet majd megfelelni, amihez sok cégnek alapvetően kell majd átalakítania folyamatait. A helyzetet a magyarországi BDO három munkatársa, Czakó Karolina, Reizinger Zsófia és Matos Dávid foglalta össze.

Az uniós országban működő nagyvállalatok és kkv-k vezetőinek érdemes folyamatosan követni az EU fenntarthatósági szabályozásait, mivel most izgalmas és mozgalmas időket élünk az ESG (környezeti, társadalmi, irányítási) jogszabályi keretrendszer fejlődésében. Ez azzal is jár, hogy a vállalatoknak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a rájuk vonatkozó, kötelezővé váló ESG megfelelésekre ‒ hívták fel a figyelmet a BDO ESG üzletágának szakértői. Az Európai Unió nemcsak folyamatosan bővíti azon vállalatok számát, amelyeket az ESG szabályozások érintenek, de törekszik a tagállamok közötti jogharmonizációra is. A következő két, javaslati fázisban lévő szabályzat a magyarországi vállalatok szélesebb körét fogja érinteni. Ebben a két javaslati fázisban a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló (CSDD) és a Vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) elfogadása és hatályba lépése várható.

A CSRD várhatóan már 2025. január 1-től vonatkozik majd a 2024-es pénzügyi évre, és célja az NFRD (Nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv) és a Taxonómia kiterjesztése, valamint egy kötelezően alkalmazandó, nem pénzügyi információkra vonatkozó jelentéstételi szabvány meghatározása.

A beszámolóban a vállalatoknak közölniük kell, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos fejlemények milyen hatással bírnak működésükre, másrészt a vállalat tevékenysége milyen hatással van a környezetre és az emberekre.

A megfeleléshez erősen ajánlott egy pilotjelentés elkészítése az Európai fenntarthatósági jelentési szabványok (ESRS) alapján még a 2022-es évre vonatkozóan 2023-ban, hogy a szükséges nyilvántartás, munkafolyamatok és jelentéskészítési gyakorlat időben kialakuljon.

Az ESRS javaslat az első olyan szabványrendszer ‒ összesen 13 különböző szabványt foglal magában ‒, amely követi a CSRD javaslatát, és lefedi az ESG területeket. A célja, hogy a jelentés egységesítése mellett visszaszorítsa a greenwashingot, magyarul „zöldre mosást”. Ez az egységes rendszer összehasonlíthatóvá teszi a jelentéstevő cég teljesítményét az ágazatában és méretében hasonló vállalatokéval. Ez a befektetői bizalmat is erősítheti, mivel jobb minőségű adatokkal átláthatóbb a piaci összehasonlítás. Tehát egy ESRS szerint jelentő vállalatnak javulhat a reputációja és a versenyképessége is.

Transzparens értékláncok

Az „Irányelv a vállalatok fenntarthatósági átvilágításáról” (CSDD) körülbelül 13 000 uniós céget érint majd, ezen vállalatok magatartása pedig minden ágazatban kulcsfontosságú az Unió klímasemlegességi és a zöld gazdasági átállásának sikeréhez. Mindehhez a vállalkozásoknak vissza kell fogniuk káros emberi jogi és környezeti működésüket és folyamataikat, és ezt a törekvésüket érvényesíteniük kell a teljes értékláncukban. A fenntarthatóságot be kell építeniük vállalatirányítási rendszereikbe és jövőbeli döntéseikbe. Ennek a törekvésnek a teljes beszállítói láncban elfogadottnak kell lennie, az ebben résztvevőket tájékoztatni kell a követelményekről, és valamilyen módon, például kérdőíves formában felmérni attitűdjüket, felkészültségüket az irányelv szempontjából hangsúlyos területeken. Emellett fontos, hogy a partnerek elfogadják magukra nézve kötelezőnek a megbízó vállalat etikai kódexében foglaltakat is.

A megfelelés sikeres végrehajtásához szükséges lépések:

Beépíteni egy átvilágítási mechanizmust a vállalati politikákba;
Azonosítani a tényleges vagy potenciálisan kedvezőtlen emberi jogi és környezeti hatásokat;
Megelőzni vagy enyhíteni a lehetséges negatív hatásokat;
Megszüntetni vagy minimalizálni a tényleges negatív hatásokat;
Létrehozni és fenntartani egy panasztételi eljárást;
Nyomon követni az átvilágítási politikák és intézkedések hatékonyságát;
Nyilvánosan kommunikálni a program végrehajtásáról.

Az EU célja a jelenlegi és a várható szabályokkal

Az Európai Unió a pénzügyi szereplőkre, a nagyvállalatokra és a kkv-kra szigorú szabályokat készít elő. Ennek célja, hogy 2030-ra elérjük az 55%-os kibocsátáscsökkentést, illetve 2050-re a karbonsemlegességet. Az európai Green Deal és az EU-s adópolitika megalapozza és egyben megköveteli a jelenleginél részletesebb, közösségi szintű szabályozást. A következő hónapokban és években élesedő szabályok jelentős vállalati csoportok működését befolyásolják, ráadásul a megfelelés folyamata akár 18-24 hónapot is igényel. Például egy értékláncellenőrzési folyamatba be kell vonni a partnereket, fejleszteni kell az adatmenedzsment- és nyilvántartási rendszereket, és ki kell alakítani az adatszolgáltatást, akár EU-n kívüli partnerekkel is.

Mindez azonban nemcsak teher, de lehetőség is: a sikeres ESG megfelelés versenyelőnyt jelent például a forrásbevonásoknál. Az EU-ban kezelt befektetési vagyon 30%-a már ESG alapú. A trend a pénzügyi világban megkerülhetetlenné vált, ez pedig a magyar hitel- és tőkepiacra is hatással van ‒ hívták fel a figyelmet a BDO ESG tanácsadói. Új termékek, például zöldhitelek és zöldkötvények jelentek meg, melyek kifejezetten a vállalatok átállását segítik a fenntartható gazdaságra.

Milyen segítség kapható a megfeleléshez?

A nemzetközi, független minősítés megszerzése mellett a jogi megfelelésen át a külső véleményezésig (second party opinion, SPO) egy igen komplex feladatról van szó, melyhez a cégek többségének külső segítségre, tanácsadásra lesz szüksége, különösen, hogy az egyes szegmensekre és vállalatméretekre különböző szabályok vonatkoznak. Például az evidensnek számító könyveléshez vagy munkaügyhöz hasonlóan mindenkinek ki kell alakítania a fenntarthatósági riportolás belső rendszerét, majd erre építve áttekinteni és lehívni a rendelkezésre álló zöld forrásokat.

Related Topics:átállás cég teher uniós zöld

Up Next

Középpontban a fenntarthatóság a Schaeffler szombathelyi üzemében

Don't Miss

Az elektronikai hulladék jelentős része ismeretlen helyen végzi

Zöld

Siemens: fenntarthatósági mérföldkövek 2024-ben

A vállalat megoldásai több károsanyag kibocsátást előznek meg, mint az életciklusuk során keletkezik.

Megjelent a Siemens fenntarthatósági jelentése. A globális technológiai vállalat évente számol be eredményeiről az ún. DEGREE keretrendszerében. Ez mérhető célokat és mutatókat rögzít a dekarbonizáció, az etika, a vállalati kormányzás, az erőforrás-hatékonyság, az egyenlőség, a foglalkoztathatóság terén.

A 2024-es eredmények közé tartozik, hogy a vállalat termékei és megoldásai először kerültek el több károsanyag-kibocsátást, mint amennyit a Siemens teljes értéklánca generált.

A friss fenntarthatósági jelentésből kiderül, hogy

a 2024-ben értékesített megoldások életciklusuk során 144 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását előzik meg, szemben a Siemens teljes értékláncának 121 millió tonnás kibocsátásával.
A vállalat üzleti tevékenységének több mint 90 százaléka pozitív fenntarthatósági hatást eredményez. A maradék az olyan ágazatokban folytatott üzleti tevékenységből származik, mint az olaj- és gázipar, a szénbányászat vagy a széntüzelésű energiatermelés. A Siemens célja ezen arány csökkentése.
A cég 2019-es bázisévhez képest 60 százalékkal csökkentette a saját működéséből származó CO₂-kibocsátást, és célja, hogy 2030-ra karbonmentessé váljon.
A Siemens támogatja és ösztönzi beszállítóit fenntarthatósági gyakorlatuk fejlesztésében.
A vállalat saját fenntarthatósági jelölése, az EcoTech címke már több mint 25 ezer terméken megtalálható. Ezek a fenntartható anyaghasználat, az optimális alkalmazás és a körforgásosság terén kiemelkedőnek számítanak.
A vállat 327 ezer alkalmazottja, egyenként átlagosan 27 órát töltött digitális tanulással, meghaladva a 2025-re kitűzött, személyenkénti 25 órás célt. A munkatársak számára közel 200 ezer digitális tananyag érhető el világszerte.
A Siemens felsővezetői között 32 százalékban képviseltetik magukat a nők, ami növekedés a 2020-as 23 százalékhoz képest.
A fenntarthatóság 2020 óta a vezetői javadalmazás részét képezi.

Technológia a fenntarthatóság szolgálatában

A Siemens nagy figyelmet fordít arra, hogy technológiai fejlesztései is a fenntarthatósági célokat szolgálják, különösképpen a következő három területen: a dekarbonizáció és az energiahatékonyság, az erőforráshatékonyság és a körforgásos gazdaság, valamint az emberközpontúság és a társadalmi hatások terén. Néhány példa ezen fejlesztések közül:

Fejlett gyártás és körforgásosság
Az automatizált akkumulátor-újrahasznosítás lehetőségeinek feltárása megvédi a személyzetet a manuális szétszerelés veszélyeitől, és akár 75 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, az akkumulátoranyagok körforgásosságának biztosításával.
Kapcsolódás és peremhálózatok (Edge)
A szenzoradatokkal működő automatizált minőségellenőrzés a friss élelmiszer-előállításban erőteljes peremhálózati számítástechnikát igényel, és javítja az élelmiszer-biztonságot, csökkenti az élelmiszer-pazarlást.
Automatizálás jövője
A fizikai helyett digitális tesztek alkalmazása csökkenti a prototípusok számát, így hatékonyabbá és környezetbarátabbá teszi az új termékek vagy akár városrészek fejlesztését.
Szoftver rendszerek és folyamatok
Skálázható és adaptálható megoldások a villamosenergia-hálózatok monitorozására és áramkimaradások kezelésére, amelyek növelik a meglévő hálózatok kapacitását, és segítik az energiaátmenet felgyorsítását.
Fenntartható energia és infrastruktúra
A bécsi Seestadt Aspern egyik energiahatékonysági projektjében az energia- és épülettechnológiák kombinálása 70 százalékkal csökkenti a lakások szén-dioxid-kibocsátását.

Az etikai normák és a felelős üzleti magatartás az MI-alapú termékek fejlesztése és használata során is jelen vannak, hogy felelős mesterséges intelligenciát biztosítson a vállalat.

A Siemens fenntarthatósági jelentése teljes terjedelmében erre a linkre kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Hogyan hasznosíthatjuk a Nap energiáját a fűtési idény előtt?

Az őszi-téli időszakban érdemes elmerengeni azon, hogy a napfény mekkora jelentőséggel bír a passzívházak lakóinak életében, különösen akkor, amikor a nap sugarai fűtik otthonainkat egészen a késő ősz beköszöntéig.

Igen, jól hallottad. Miközben már mindenkinél a kályhák és radiátorok biztosítják a komfortos hőérzetet, az Aktív Passzív Stúdió által tervezett passzívházak tulajdonosainak még nem is kellett bekapcsolnia a fűtést. Milyen technológia teszi mindezt lehetővé?

A Nap, mint természetes energiaszolgáltató

Olykor el is feledkezünk arról, mennyire karnyújtásnyira van tőlünk a legősibb energiaforrásunk, a Nap. Egy gondosan megtervezett, környezetorientált ház esetében nemcsak elméletben, hanem a valóságban is megtapasztalhatjuk ezt.

Egy ilyen épület ugyanis nemcsak szigetel, hanem lényegében „gyűjti” és tárolja a napenergiát, mint egy hatalmas akkumulátor. A jó szigetelés és tájolás révén a késő őszi napokon fűtés nélkül is kellemes hőmérsékletet biztosít beltérben.

Ez persze nemcsak modern technológia, hanem az emberi igényekhez való alkalmazkodás is egyben, ahol a lakók saját bőrükön tapasztalhatják meg ezt a kényelmet és hatékonyságot.

Az energiatakarékosság új szintjei

Ebben a korszakban, amikor a technológia nagyobb szerepet játszik az életünk minden területén, éppúgy fontosak az energiatakarékossági megoldások is. Gondoljunk csak bele, milyen érzés lehet huzamosabb ideig úgy élni egy házban, hogy a fűtésszámlánkon még szinte csak minimális összegek szerepelnek.

Az őszi hidegebb napok ellenére sem szükséges aggódni, hiszen ezek a passzívházak kiváló szigeteléssel rendelkeznek, így a napenergiát hosszú időn keresztül képesek megőrizni. Az északi ablakok hőszigetelése, a déli homlokzat és a nagy üvegfelületek pedig aktívan dolgoznak azon, hogy minimalizálják a hőveszteséget.

Habár a tervezés során a leendő lakók még csupán elméleti lehetőségként ismerik meg ezen konstrukciók előnyeit, később a saját bőrükön tapasztalhatják meg ennek az épülettípusnak minden előnyét.

A tapasztalatok ereje

Még akár a legnagyobb szkeptikusokat is meglepheti a passzívházak hatékonysága – ami elsőre talán csak papíron megvalósítható álom, az a valóságban nagyon is találkozik a lakók vágyaival.

Egy passzívház nemcsak hogy fenntartható és energiahatékony, de rendkívüli élhetőséget is biztosít. A lakók rendre arról számolnak be, hogy élvezik a helyiségek kényelmét, és hogy számukra hihetetlen, mennyi ideig tarthat ki a napenergiából származó hő. Az ilyen jellegű személyes élmények képesek inspirálni másokat is, akik hasonló megoldásokat keresnek otthonuk tervezésénél.

A jövőben egyre fontosabbá válik, hogy valódi komforttal kényezztessük magunkat anélkül, hogy túlterhelnénk bolygónk erőforrásait. Mindez nem csak egy elmélet, hanem maga a valóság, amire egy passzívház valóban alkalmas.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói

A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart.

A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!

A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.

Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.

Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!