Zöld

Komoly terhet jelentenek a cégeknek az uniós „zöld” kötelezettségek

Nemcsak a nagyvállalatokra, de a kkv-szektor cégeire, azok vezetőire is jelentős feladatokat ró az unió zöld átállási startégiája, ami lényegében a fennálló energetikai és geopolitikai helyzet ellenére sem enyhült.

Ennek értelmében 2024-től kezdődően, több lépcsőben minden tagállam vállalkozásainak jelentős lépéseket kell tennie a fenntarthatóság (ESG) területén és érdekében. Ráadásul nem elég átláthatóvá tenni a cég tevékenységét, hanem évről évre jelentést is össze kell állítani erről. Mindezzel már jövőre is lehet munka, de a feladat nemcsak adminisztratív jellegű; az elvárásoknak csak valóban fenntartható működéssel lehet majd megfelelni, amihez sok cégnek alapvetően kell majd átalakítania folyamatait. A helyzetet a magyarországi BDO három munkatársa, Czakó Karolina, Reizinger Zsófia és Matos Dávid foglalta össze.

Az uniós országban működő nagyvállalatok és kkv-k vezetőinek érdemes folyamatosan követni az EU fenntarthatósági szabályozásait, mivel most izgalmas és mozgalmas időket élünk az ESG (környezeti, társadalmi, irányítási) jogszabályi keretrendszer fejlődésében. Ez azzal is jár, hogy a vállalatoknak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a rájuk vonatkozó, kötelezővé váló ESG megfelelésekre ‒ hívták fel a figyelmet a BDO ESG üzletágának szakértői. Az Európai Unió nemcsak folyamatosan bővíti azon vállalatok számát, amelyeket az ESG szabályozások érintenek, de törekszik a tagállamok közötti jogharmonizációra is. A következő két, javaslati fázisban lévő szabályzat a magyarországi vállalatok szélesebb körét fogja érinteni. Ebben a két javaslati fázisban a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló (CSDD) és a Vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) elfogadása és hatályba lépése várható.

A CSRD várhatóan már 2025. január 1-től vonatkozik majd a 2024-es pénzügyi évre, és célja az NFRD (Nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv) és a Taxonómia kiterjesztése, valamint egy kötelezően alkalmazandó, nem pénzügyi információkra vonatkozó jelentéstételi szabvány meghatározása.

A beszámolóban a vállalatoknak közölniük kell, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos fejlemények milyen hatással bírnak működésükre, másrészt a vállalat tevékenysége milyen hatással van a környezetre és az emberekre.

A megfeleléshez erősen ajánlott egy pilotjelentés elkészítése az Európai fenntarthatósági jelentési szabványok (ESRS) alapján még a 2022-es évre vonatkozóan 2023-ban, hogy a szükséges nyilvántartás, munkafolyamatok és jelentéskészítési gyakorlat időben kialakuljon.

Az ESRS javaslat az első olyan szabványrendszer ‒ összesen 13 különböző szabványt foglal magában ‒, amely követi a CSRD javaslatát, és lefedi az ESG területeket. A célja, hogy a jelentés egységesítése mellett visszaszorítsa a greenwashingot, magyarul „zöldre mosást”. Ez az egységes rendszer összehasonlíthatóvá teszi a jelentéstevő cég teljesítményét az ágazatában és méretében hasonló vállalatokéval. Ez a befektetői bizalmat is erősítheti, mivel jobb minőségű adatokkal átláthatóbb a piaci összehasonlítás. Tehát egy ESRS szerint jelentő vállalatnak javulhat a reputációja és a versenyképessége is.

Transzparens értékláncok

Az „Irányelv a vállalatok fenntarthatósági átvilágításáról” (CSDD) körülbelül 13 000 uniós céget érint majd, ezen vállalatok magatartása pedig minden ágazatban kulcsfontosságú az Unió klímasemlegességi és a zöld gazdasági átállásának sikeréhez. Mindehhez a vállalkozásoknak vissza kell fogniuk káros emberi jogi és környezeti működésüket és folyamataikat, és ezt a törekvésüket érvényesíteniük kell a teljes értékláncukban. A fenntarthatóságot be kell építeniük vállalatirányítási rendszereikbe és jövőbeli döntéseikbe. Ennek a törekvésnek a teljes beszállítói láncban elfogadottnak kell lennie, az ebben résztvevőket tájékoztatni kell a követelményekről, és valamilyen módon, például kérdőíves formában felmérni attitűdjüket, felkészültségüket az irányelv szempontjából hangsúlyos területeken. Emellett fontos, hogy a partnerek elfogadják magukra nézve kötelezőnek a megbízó vállalat etikai kódexében foglaltakat is.

A megfelelés sikeres végrehajtásához szükséges lépések:

Beépíteni egy átvilágítási mechanizmust a vállalati politikákba;
Azonosítani a tényleges vagy potenciálisan kedvezőtlen emberi jogi és környezeti hatásokat;
Megelőzni vagy enyhíteni a lehetséges negatív hatásokat;
Megszüntetni vagy minimalizálni a tényleges negatív hatásokat;
Létrehozni és fenntartani egy panasztételi eljárást;
Nyomon követni az átvilágítási politikák és intézkedések hatékonyságát;
Nyilvánosan kommunikálni a program végrehajtásáról.

Az EU célja a jelenlegi és a várható szabályokkal

Az Európai Unió a pénzügyi szereplőkre, a nagyvállalatokra és a kkv-kra szigorú szabályokat készít elő. Ennek célja, hogy 2030-ra elérjük az 55%-os kibocsátáscsökkentést, illetve 2050-re a karbonsemlegességet. Az európai Green Deal és az EU-s adópolitika megalapozza és egyben megköveteli a jelenleginél részletesebb, közösségi szintű szabályozást. A következő hónapokban és években élesedő szabályok jelentős vállalati csoportok működését befolyásolják, ráadásul a megfelelés folyamata akár 18-24 hónapot is igényel. Például egy értékláncellenőrzési folyamatba be kell vonni a partnereket, fejleszteni kell az adatmenedzsment- és nyilvántartási rendszereket, és ki kell alakítani az adatszolgáltatást, akár EU-n kívüli partnerekkel is.

Mindez azonban nemcsak teher, de lehetőség is: a sikeres ESG megfelelés versenyelőnyt jelent például a forrásbevonásoknál. Az EU-ban kezelt befektetési vagyon 30%-a már ESG alapú. A trend a pénzügyi világban megkerülhetetlenné vált, ez pedig a magyar hitel- és tőkepiacra is hatással van ‒ hívták fel a figyelmet a BDO ESG tanácsadói. Új termékek, például zöldhitelek és zöldkötvények jelentek meg, melyek kifejezetten a vállalatok átállását segítik a fenntartható gazdaságra.

Milyen segítség kapható a megfeleléshez?

A nemzetközi, független minősítés megszerzése mellett a jogi megfelelésen át a külső véleményezésig (second party opinion, SPO) egy igen komplex feladatról van szó, melyhez a cégek többségének külső segítségre, tanácsadásra lesz szüksége, különösen, hogy az egyes szegmensekre és vállalatméretekre különböző szabályok vonatkoznak. Például az evidensnek számító könyveléshez vagy munkaügyhöz hasonlóan mindenkinek ki kell alakítania a fenntarthatósági riportolás belső rendszerét, majd erre építve áttekinteni és lehívni a rendelkezésre álló zöld forrásokat.

Related Topics:átállás cég teher uniós zöld

Up Next

Középpontban a fenntarthatóság a Schaeffler szombathelyi üzemében

Don't Miss

Az elektronikai hulladék jelentős része ismeretlen helyen végzi

Advertisement Booking.com

Zöld

Az év természetfotósa pályázat átigazolt a Varázslatos Magyarországhoz

2025-től az ország egyik legnagyobb természetfotós és természetvédelmi szervezete, a Varázslatos Magyarország rendezi meg Az év természetfotósa pályázatot.

Az ÉTF-et harminckét évvel ezelőtt a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége alapította meg és nagy sikerrel rendezte meg évről évre. Ahogyan az alapítók 1990-ben fogalmaztak, céljuk az volt, hogy egy olyan fotós közösséget hozzanak létre, ahol az alkotók a természetfotók segítségével járulnak hozzá a természet- és környezetvédelemhez, valamint a társadalom szemléletformálásához. A pályázat minden évben egyszer kerül megrendezésre, amikor is kiderül, hogy melyik fotós érdemelte ki Az év természetfotósa címet.

A Varázslatos Magyarország tizenhatodik éve az ország egyik legizgalmasabb természetfotó pályázata, amely csaknem egy éven át mozgásban tartja a fotósokat, hiszen nyolc hónapon keresztül zajlik havi díjazásokkal és pontgyűjtéssel, ugyanis a legtöbb pontot gyűjtő fotósé lesz év végén A magyar természetfotó nagydíja és az azzal járó Arany Daru szobor.

A VM arra biztatja a fotósokat, hogy az év minden szakában menjenek ki a természetbe, és örökítsék meg nemzeti parkjaink változatos élővilágát és vadregényes tájait. A pályázat kiemelt célja a magyar nemzeti parkok bemutatása, és ezzel a természetvédelem támogatása.

A Varázslatos Magyarország arra vállalkozott, hogy 2025-től egy kézbe fogja az ország két legrangosabb természetfotó pályázatát, így az év 365 napján kihívást és bemutatkozási lehetőséget kínál a magyar természetfotósoknak. A pályázó fotósok eddig nemcsak itthon, de világszerte is rendkívüli eredményeket értek már el, és a világ élvonalához tartozó természetfotósok között tartják számon őket. A szervezet hisz abban, hogy a fúzióval minden hazai fotósnak lehetőséget biztosít ahhoz, hogy munkáikat méltó módon bemutathassák, és határainkon túl is egyre nagyobb eredményeket érhessenek el.

Erős szakmai csapatot állított fel a VM mindkét pályázatához.

Az év természetfotósa díjról dönt: Gundel Takács Gábor újságíró, műsorvezető, Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója, Selmeczi-Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Máté Bence, Potyó Imre, Daróczi Csaba, Kalotás Zsolt és Lőrincz Ferenc természetfotósok.

A magyar természetfotó nagydíjáról dönt: Britta Jaschinski fotózsurnaliszta, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic Magyarország főszerkesztője, Máté Bence, Litauszki Tibor, Szilágyi Attila, Suhayda László természetfotósok, és Tóth Zsolt Marcell természetfilmes.

Mindkét fotópályázat képanyagából egy-egy látványos fotóalbum és kiállítás készül, amelyek egy éven keresztül láthatóak lesznek az ország rangos kiállítóhelyein. A VM-et az ÉTF alapító naturArt szakmai támogatásával erősíti tovább.

A VM szeretettel várja a természetfotósokat pályázatain az amatőröktől a profi alkotókig!

További információ: varazslatosmagyarorszag.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

10 Millió Fa: így lesz erdő az 1%-ból!

A 10 Millió Fa közössége idén elérte egyik legnagyobb célját: 2024-ben sikerült elültetniük 100 000 fát szerte az országban a Nemzeti Faültetés Napja alkalmából. „Emeljük a tétet, ugyanis jövőre legalább ennyi csemetét szeretnénk kiosztani március elsején a hozzánk csatlakozóknak.

Viszont ahhoz, hogy ezek a fácskák valóban szárba szökkenhessenek már idén meg kell rendelnünk őket” – mondta el a 10 millió Fa főkoordinátora, Hervai Franciska.

A 10 millió Fa 2019-ben indult el azzal a céllal, hogy minden magyar ember nevében ültessenek egy fát – azaz 10 milliót. Azóta több száz település, iskolák, cégek, civil közösségek és magánszemélyek összefogásával már a 497 185 fát és cserjét ültettek el országszerte, sőt volt ültetésük Erdélyben is. A klímakatasztrófa enyhítésére hazánkban új alapokra kell helyezni az erdővédelmet, hogy valóban, az ökológiailag legértékesebb, emberi tevékenységtől mentes őserdők is teret kaphassanak. Továbbá az erdős területek nagyságát is legalább harmadával meg kell növelni

Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!

10 millió Fa közösség a nevében foglalt cél érdekében parkfákat ültet, erdősít és Miyawaki-erdőket telepít, de itt nem áll meg. Ahogyan a 10 millió Fa alapítója, Bojár Iván András fogalmaz: „Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!”. Hiszen egy fának az elültetése szakrális élményt jelent sokak számára, így válhatnak egyre többen a fák barátaivá”.

Nemzeti Faültetés Napja – az összefogás ünnepe

2023 őszén új fejezet nyílt a 10 millió Fa missziójában: meghirdették az első Nemzeti Faültetés Napja ültetési ünnepet, amelyhez bárki csatlakozhatott. Az akció során:

közel 100 000 fát ültettek el egyetlen nap alatt,
több mint 12 000 önkéntes csatlakozott,
290 helyszínen zajlottak faültetések szerte az országban,
46 vállalkozás is aktívan részt vett és anyagilag hozzájárult az eseményhez.

Ez a nap megmutatta, hogy a magyar társadalomban ott él a természet iránti felelősség és tenni akarás. Iskolások, családok, cégvezetők és nyugdíjasok egyaránt ásót ragadtak, és együtt formálták a jövőt.

Pár kattintással egy zöldebb jövőért

Az adó 1%-ának felajánlása talán az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy bárki részt vegyen a 10 millió Fa munkájában. Az ebből befolyó összegből a 10 millió Fa mozgalom nemcsak facsemetéket vásárol, hanem biztosítani tudja azok szállítását, elültetését a Nemzeti Faültetés Napjára, mely 2026-ban március 1-jére esik.

Az 1%-os kampány kulcsfontosságú a 2026-os ültetések előkészítésében – mondta el Hervai Franciska. „100 000 facsemetét tervezünk kiosztani a hozzánk csatlakozó magánszemélyek között a Nemzeti Faültetés Napján, amiket már az idei év során meg kell rendelnünk. Emellé várjuk további cégek jelentkezését, hogy meg tudjuk többszörözni hatásunkat!” – emelte ki a 10 millió Fa főkoordinátora.

Egy fa nem csinál erdőt – de közösen igen! 🌳 🌳 🌳

Ajánld fel te is az adód 1%-át ma, hogy jövőre többezer új fa nőhessen az égig!
Adószám: 19225294-1-42 | 10 millió Fa

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Új, innovatív növényvédőszer csomagolás a Syngentától

A Syngenta 2019-ben csatlakozott ahhoz a széleskörű iparági összefogáshoz, mely célul tűzte ki a zárt áttöltő rendszerek (CTS) létrehozását az európai piacon 2030-ig.

A CTS easyconnect rendszer – négy európai országban zajlott sikeres tesztidőszak után – immár több mint 20 európai országban elérhető.

Az easyconnect rendszer két részből áll: az egyedi – tartályra szerelhető – csavarkupakból, valamint a csatlakozóból. A CTS elterjedése valódi előnyökkel jár a felhasználók és a környezet számára, mivel akár több mint 90%-kal csökkenti a kezelők kitettségét, a kiömlés és a pontszerű szennyeződés kockázatát és jelentősen lerövidíti a permetezőtartály feltöltési idejét is. További előnyt jelent a beépített öblítő rendszer is, amellyel a csomagolás könnyebben tisztítható és öblíthető.

A zárt áttöltési rendszer térhódítása előre mozdította a csomagolóanyagok továbbfejlesztését is. A Syngenta új, innovatív folyékony növényvédőszer csomagolása, az Evopac™ kompatibilis a CTS easyconnect-tel és a felhasználók számára praktikus és biztonságos használatot tesz lehetővé. Az új csomagolást a Syngenta a termelőkkel közösen fejlesztette ki.

Az Evopac™ tervezésekor a felhasználói biztonság iránti igény maximális kielégítésére törekedtek a fejlesztők.

Az új Evopac™ csomagolás számos hasznos tulajdonsággal és használat közbeni előnnyel rendelkezik:

Az Evopac™ kanna nyakrésze a középpontban van, vállának új kialakításával pedig elkerülhető a letapadás, a kiöntés pedig gyorsabb és biztonságosabb. A csomagolás felülete sima és kevésbé bordázott, a jobb kiöblíthetőség érdekében.
A csomagolótartály stabilan tartható, a forgatható fogantyú megkönnyíti a fejjel lefelé történő átforgatást és a kezelést a jobb- és balkezes felhasználók számára egyaránt.
A kanna áttetsző, a csomagolóanyagban maradt szermennyiség jobb láthatósága miatt, és az is könnyen ellenőrizhető, hogy az üres tartály megfelelően ki van-e öblítve.
A szermennyiséget jelző beosztások mindkét irányban, lefelé és felfelé is jól leolvashatók.
A növényvédőszer az Evopac™ kannából könnyen önthető a permetezőgépbe a hagyományos módon történő használat esetén is.
A kanna és a fedele is teljesen újrahasznosítható anyagból készült.

A biztonságos növényvédőszer használat elősegítése és oktatása a Syngenta új fenntarthatósági prioritásainak is része, ezért az Evopac™ kulcsfontosságú fejlesztés a cég ezen vállalásának teljesítése tekintetében.

2025-től a Syngenta S-PAC csomagolásait fokozatosan felváltja az új Evopac™ csomagolóanyag, easyconnect-kompatibilis csavarkupakkal. A vállalat folyékony növényvédőszer termékei 1,5 és 10 literes űrtartalmú Evopac™ kannákban szerezhetők be.

Az iparági összefogással létrehozott easyconnect rendszerről további információkat találhat a www.easyconnect.tech/hu weboldalon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!