Zöld

Komoly terhet jelentenek a cégeknek az uniós “zöld” kötelezettségek

zöld

Nemcsak a nagyvállalatokra, de a kkv-szektor cégeire, azok vezetőire is jelentős feladatokat ró az unió zöld átállási startégiája, ami lényegében a fennálló energetikai és geopolitikai helyzet ellenére sem enyhült.

Ennek értelmében 2024-től kezdődően, több lépcsőben minden tagállam vállalkozásainak jelentős lépéseket kell tennie a fenntarthatóság (ESG) területén és érdekében. Ráadásul nem elég átláthatóvá tenni a cég tevékenységét, hanem évről évre jelentést is össze kell állítani erről. Mindezzel már jövőre is lehet munka, de a feladat nemcsak adminisztratív jellegű; az elvárásoknak csak valóban fenntartható működéssel lehet majd megfelelni, amihez sok cégnek alapvetően kell majd átalakítania folyamatait. A helyzetet a magyarországi BDO három munkatársa, Czakó Karolina, Reizinger Zsófia és Matos Dávid foglalta össze.

Az uniós országban működő nagyvállalatok és kkv-k vezetőinek érdemes folyamatosan követni az EU fenntarthatósági szabályozásait, mivel most izgalmas és mozgalmas időket élünk az ESG (környezeti, társadalmi, irányítási) jogszabályi keretrendszer fejlődésében. Ez azzal is jár, hogy a vállalatoknak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a rájuk vonatkozó, kötelezővé váló ESG megfelelésekre ‒ hívták fel a figyelmet a BDO ESG üzletágának szakértői. Az Európai Unió nemcsak folyamatosan bővíti azon vállalatok számát, amelyeket az ESG szabályozások érintenek, de törekszik a tagállamok közötti jogharmonizációra is. A következő két, javaslati fázisban lévő szabályzat a magyarországi vállalatok szélesebb körét fogja érinteni. Ebben a két javaslati fázisban a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló (CSDD) és a Vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) elfogadása és hatályba lépése várható.

A CSRD várhatóan már 2025. január 1-től vonatkozik majd a 2024-es pénzügyi évre, és célja az NFRD (Nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv) és a Taxonómia kiterjesztése, valamint egy kötelezően alkalmazandó, nem pénzügyi információkra vonatkozó jelentéstételi szabvány meghatározása.

A beszámolóban a vállalatoknak közölniük kell, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos fejlemények milyen hatással bírnak működésükre, másrészt a vállalat tevékenysége milyen hatással van a környezetre és az emberekre.

A megfeleléshez erősen ajánlott egy pilotjelentés elkészítése az Európai fenntarthatósági jelentési szabványok (ESRS) alapján még a 2022-es évre vonatkozóan 2023-ban, hogy a szükséges nyilvántartás, munkafolyamatok és jelentéskészítési gyakorlat időben kialakuljon.

Az ESRS javaslat az első olyan szabványrendszer ‒ összesen 13 különböző szabványt foglal magában ‒, amely követi a CSRD javaslatát, és lefedi az ESG területeket. A célja, hogy a jelentés egységesítése mellett visszaszorítsa a greenwashingot, magyarul „zöldre mosást”. Ez az egységes rendszer összehasonlíthatóvá teszi a jelentéstevő cég teljesítményét az ágazatában és méretében hasonló vállalatokéval. Ez a befektetői bizalmat is erősítheti, mivel jobb minőségű adatokkal átláthatóbb a piaci összehasonlítás. Tehát egy ESRS szerint jelentő vállalatnak javulhat a reputációja és a versenyképessége is.

Transzparens értékláncok

Az „Irányelv a vállalatok fenntarthatósági átvilágításáról” (CSDD) körülbelül 13 000 uniós céget érint majd, ezen vállalatok magatartása pedig minden ágazatban kulcsfontosságú az Unió klímasemlegességi és a zöld gazdasági átállásának sikeréhez. Mindehhez a vállalkozásoknak vissza kell fogniuk káros emberi jogi és környezeti működésüket és folyamataikat, és ezt a törekvésüket érvényesíteniük kell a teljes értékláncukban. A fenntarthatóságot be kell építeniük vállalatirányítási rendszereikbe és jövőbeli döntéseikbe. Ennek a törekvésnek a teljes beszállítói láncban elfogadottnak kell lennie, az ebben résztvevőket tájékoztatni kell a követelményekről, és valamilyen módon, például kérdőíves formában felmérni attitűdjüket, felkészültségüket az irányelv szempontjából hangsúlyos területeken. Emellett fontos, hogy a partnerek elfogadják magukra nézve kötelezőnek a megbízó vállalat etikai kódexében foglaltakat is.

A megfelelés sikeres végrehajtásához szükséges lépések:

  • Beépíteni egy átvilágítási mechanizmust a vállalati politikákba;
  • Azonosítani a tényleges vagy potenciálisan kedvezőtlen emberi jogi és környezeti hatásokat;
  • Megelőzni vagy enyhíteni a lehetséges negatív hatásokat;
  • Megszüntetni vagy minimalizálni a tényleges negatív hatásokat;
  • Létrehozni és fenntartani egy panasztételi eljárást;
  • Nyomon követni az átvilágítási politikák és intézkedések hatékonyságát;
  • Nyilvánosan kommunikálni a program végrehajtásáról.

Az EU célja a jelenlegi és a várható szabályokkal

Az Európai Unió a pénzügyi szereplőkre, a nagyvállalatokra és a kkv-kra szigorú szabályokat készít elő. Ennek célja, hogy 2030-ra elérjük az 55%-os kibocsátáscsökkentést, illetve 2050-re a karbonsemlegességet. Az európai Green Deal és az EU-s adópolitika megalapozza és egyben megköveteli a jelenleginél részletesebb, közösségi szintű szabályozást. A következő hónapokban és években élesedő szabályok jelentős vállalati csoportok működését befolyásolják, ráadásul a megfelelés folyamata akár 18-24 hónapot is igényel. Például egy értékláncellenőrzési folyamatba be kell vonni a partnereket, fejleszteni kell az adatmenedzsment- és nyilvántartási rendszereket, és ki kell alakítani az adatszolgáltatást, akár EU-n kívüli partnerekkel is.

Mindez azonban nemcsak teher, de lehetőség is: a sikeres ESG megfelelés versenyelőnyt jelent például a forrásbevonásoknál. Az EU-ban kezelt befektetési vagyon 30%-a már ESG alapú. A trend a pénzügyi világban megkerülhetetlenné vált, ez pedig a magyar hitel- és tőkepiacra is hatással van ‒ hívták fel a figyelmet a BDO ESG tanácsadói. Új termékek, például zöldhitelek és zöldkötvények jelentek meg, melyek kifejezetten a vállalatok átállását segítik a fenntartható gazdaságra.

Milyen segítség kapható a megfeleléshez?

A nemzetközi, független minősítés megszerzése mellett a jogi megfelelésen át a külső véleményezésig (second party opinion, SPO) egy igen komplex feladatról van szó, melyhez a cégek többségének külső segítségre, tanácsadásra lesz szüksége, különösen, hogy az egyes szegmensekre és vállalatméretekre különböző szabályok vonatkoznak. Például az evidensnek számító könyveléshez vagy munkaügyhöz hasonlóan mindenkinek ki kell alakítania a fenntarthatósági riportolás belső rendszerét, majd erre építve áttekinteni és lehívni a rendelkezésre álló zöld forrásokat.

Ipar

Jelentősen növelhetik energiahatékonyságukat az adatközpontok

terra cloud

Teljes mértékben megújuló energiaforrásokra állítaná át adatközpontját a Terra Cloud, emellett jelentősen növelné energiahatékonyságát egy új folyadékhűtéses technológiával.

A többek között felhő- és szerverelhelyezési szolgáltatókat kínáló, ügyfeleinek 20-30 százalékos megtakarítást hozó céget a Schneider Electric támogatja zöld törekvései megvalósításában.

A Wortmann AG-hoz tartozó Terra Cloud egy rendkívül rugalmas és hibatűrő 5 MW-os adatközpontot üzemeltet az északnyugat-németországi Hüllhorstban. A cég létesítményei a felhőszolgáltatások és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kritikus fontosságú szolgáltatások széles skáláját nyújtják, beleértve a szerverelhelyezést, a tárhelyszolgáltatás, az infrastruktúra mint szolgáltatást (IaaS) és a szoftver mint szolgáltatást (SaaS), az adattárolást, a katasztrófa utáni helyreállítást (DR) és a biztonsági mentést.

A vállalat a Schneider Electric-kel folytatott stratégiai együttműködésnek köszönhetően a régió egyik leginkább energiahatékony szerverelhelyezésre szolgáló adatközpontját alakította ki, és az elmúlt tíz év során jelentősen megnőtt a kereslet a felhő- és hosztolt szolgáltatásai iránt. A jelenlegi helyzetben, amikor az energiaköltségek az egész régióban megugrottak, a vállalat elérkezettnek látta az időt, hogy a szerverelhelyezési szolgáltatásait igénybe vevő ügyfeleknek jellemzően 20-30 százalékos megtakarítást hozó adatközpontjában tovább növelje az üzemeltetési és energiahatékonyságot.

Ennek jegyében a Schneider Electric, az energiamenedzsment és az ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat kiterjeszti stratégiai partnerségét a Terra Clouddal, hogy támogassa Németország egyik legfontosabb regionális kolokációs adatközpont-üzemeltetőjét fenntarthatósági törekvései megvalósításában.

Még hatékonyabb és zöldebb

A nettó zéró kibocsátás elérésére vonatkozó stratégiája részeként a Terra Cloud arra készül, hogy 100%-ban megújuló energiára térjen át, amelyet szárazföldi szél- és naperőművekből tervez biztosítani, emellett pedig egy új, kísérleti projekt keretében tesztelni fog egy új folyadékhűtéses technológiát, hogy pontos képet alkothasson arról, hogy milyen energiahatékonysági és fenntarthatósági előnyöket kínál.

A legmagasabb szintű rugalmasság és hatékonyság biztosítása érdekében a Terra Cloud volt az első szerverelhelyezési szolgáltató Európában, amely a Schneider Electric lítium-ion akkumulátorokkal felszerelt Galaxy VL szünetmentes tápegységét (UPS) telepítette. A berendezés a szabadalmaztatott eConversion üzemmódot használva 99 százalékos hatékonyságot biztosít a rendelkezésre állás veszélyeztetése nélkül. A vállalat felújítja és újrahasznosítja az eszközöket az adatközpontjaiban, így a szerverek és infrastruktúra-elemek hosszabb ideig felhasználhatók.

Jelenleg a Terra Cloud a Schneider Electric EcoStruxureÔ for Data Centers architektúráját használja a nagyobb hatékonyság érdekében. A komplex rendszer magában foglalja többek között az APCÔ NetShelter SX rackszekrényeket és áramelosztókat, kis- és középfeszültségű kapcsolóberendezéseket, InRow és UniflarÔ hűtőberendezéseket, valamint az EcoStruxure IT Data Center Expert és Data Center Operations DCIM rendszert, integrált épületirányítási rendszerrel (BMS) a valós idejű információk és felügyelet érdekében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

A hazai napelemparkokban is bizonyítanak a Siemens megoldásai

siemens

Közel 400 MW teljesítményű fotovoltaikus energia hálózatba táplálását segítik a vállalat eszközei.

Magyarország Nemzeti Energiastratégiája által kitűzött cél, hogy az ország fotovoltaikus (PV) kapacitása 2030-ra meghaladja a 6000 MW-ot, 2040-re pedig megközelítse a 12000 MW-ot. A stratégiához illeszkedve számos naperőműpark épült az ország különböző pontjain az elmúlt években: Magyarország 2020-ban és 2021-ben is a tíz legnagyobb éves PV kapacitásbővülést produkáló európai uniós tagország között szerepelt a Solar Power Europe felmérése szerint, míg 2022-ben a 11. helyen végzett.

A Siemens 2022-ben három új, jelentős kapacitással rendelkező hazai napelemparkhoz is biztosított berendezéseket partnerein keresztül. A Mezőcsáton, Túrkevén és Sárfimizdón megvalósított, összesen nagyságrendileg 400 MW névleges teljesítményű fotovoltaikus erőművek 132/22kV-os alállomásaihoz NXAIR légszigetelt középfeszültségű kapcsolóberendezések kerültek. Az erőművek középfeszültségű hálózatainak kompakt transzformátorállomásaiban pedig 8DJH kapcsolóberendezések és SENTRON készülékek üzemelnek.

Globális szinten is számos napelemparkban találhatunk Siemens megoldásokat, többek közt Olaszországban, Izraelben, Brazíliában, Vietnámban, Pakisztánban. A Siemens Thaiföldön például a világ legnagyobb úszó naperőműve számára mikrogrid-irányító rendszert és az elosztott energiaforrások optimalizálására szolgáló felhőalapú szoftvermegoldást biztosított.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Mozgásban

Hidrogén-üzemanyagcellás autóbusz közlekedik Pakson

hidrogén

Három napon át közlekedik demonstrációs jelleggel egy hidrogén üzemanyag-cellás autóbusz Pakson, a magyar hidrogén völgy központjában, a JIVE-2 projekt részeként, mely az eddigi legnagyobb uniós társfinanszírozású hidrogénbusz program Európában.

A január 16. és 18. közötti programon hidrogén busz konferenciát, szakmai és pályaorientációs napot is szerveznek ahhoz kapcsolódóan, hogy a busz ebben az időszakban részt vesz Paks közösségi közlekedésében, az 1-es vonalon. Az utasok díjmentesen vehetik igénybe a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt., a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület, a Toyota–CaetanoBus, a Messer Hungarogáz Kft. és a Paksi Közlekedési Kft. együttműködésében közlekedő hidrogénüzemű buszt.

A zéró lokális emisszióval és nagyon csekély zajkibocsátással üzemelő, Portugáliában gyártott, háromajtós Toyota–Caetano H2.City Gold típusú busz érkezik Paksra január 13-án, amelybe a Toyota üzemanyagcellás technológiáját szerelték. A jármű egy töltéssel 400 kilométer megtételére képes, a tankolás mindössze 9 percet vesz igénybe. Az üzemanyagcella teljesítménye 60 kW, amelyet kiegészít egy beépített (44 kWh kapacitású, LTO) akkumulátor is, így a járművet meghajtó villanymotor 180 kW leadására képes. A belső tér optimalizálása érdekében a hidrogéntartályokat és az üzemanyagcella-köteget a jármű tetején helyezték el. A tartályokban összesen 37,5 kilogramm hidrogéngázt lehet tárolni 350 bar nyomáson. A Toyota–Caetano H2.City Gold típus 10,7 vagy 12 méteres változatban érhető el; Pakson a hosszabb változat közlekedik, amely – az ülő és állóhelyekkel együtt számítva – 85 utas szállítására képes.

A demonstrációs mintaprojekt magyarországi koordinátora a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület, a program hazai mobilitási partnere pedig a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. A Messer Hungarogáz Kft. technológiai támogatást nyújt, a hidrogén-töltőállomást és az üzemanyagot biztosítja. A Paksi Közlekedési Kft. üzemelteti a járművet a közösségi közlekedésben Az EU társfinanszírozásával a Közép- és Kelet-Európában útjára indított JIVE-2 (Közös Kezdeményezés a Hidrogénjárművekért Európa-szerte) program az eddigi legnagyobb üzemanyagcellás busz projekt Európában, melynek célja, hogy előmozdítsa a hidrogén meghajtású buszok kereskedelmi forgalomba hozatalát és a kapcsolódó hidrogéntöltő-infrastruktúra kiépítését. A teljes európai ellátási láncot lefedő Európai Hidrogén Egyesület szintén részt vesz a demonstrációs mintaprojektben.

– Nagy lehetőségek állnak a hidrogén előtt, az üzemanyagcellás hajtáslánc a buszközlekedésben is kiemelkedő szerepet kaphat majd a jövőben. Mindent megteszünk azért, hogy ez a környezetbarát megoldás mielőbb elterjedjen hazánkban és a HUMDA által koordinált Zöld Busz Programmal együtt hozzájáruljon a 2050-es klímacéljaink eléréshez. Ez a különleges busz a legjobb helyen itt Pakson, a magyar hidrogén völgy központjában van. Értékes tapasztalatokat szerezhetünk a mintaprojekt során arról, hogy a közösségi közlekedésben miként hasznosítható a legjobban ez a technológia – emelte ki Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára.

– Kiemelt célunk, hogy a közösségi közlekedésben csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást. Ebben nagy szerepe van a – 2021-ben elfogadott, Nemzeti Hidrogénstratégia részét képező – Zöld Busz Programnak, amelynek részeként a tavaly februári budapesti demonstrációs mintaprojekt után már második alkalommal vesz részt a közösségi közlekedésben üzemanyag-cellás autóbusz Magyarországon. A hidrogén hosszú távon az energia tárolására is jó megoldást jelent, emellett egyértelműen ez a jövő egyik hatékony hajtáslánca – hangsúlyozta Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök-vezérigazgatója.

– A hidrogént eddig szinte kizárólag vegyipari, petrolkémiai célokra használtuk, de a jövő közlekedésében is fontos szerepet kap majd. A világ számos fejlett országában e tendencia megindult, és a közlekedési célú közvetlen hidrogénfelhasználás mellett az energetikában, és az ipar több szegmensében kap majd egyre fontosabb szerepet a tiszta hidrogén – reményeink szerint ez Magyarországon is így lesz. A városi közösségi közlekedésben a közeljövő egyik perspektivikus alternatív megoldását jelentik a hidrogén üzemanyag-cellás járművek – tette hozzá Mayer Zoltán, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület titkára.

– A Magyarországon elsőként bemutatott hidrogén üzemanyagcellás elektromos személyautó, a Toyota Mirai forgalmazójaként nagy öröm számunkra, hogy ez a Caetanobusszal közös demonstrációs projekt a hazai szervezőknek hála megvalósulhatott, és bízunk benne, hogy ez csupán az első, ámbár rendkívül fontos mérföldköve lesz az abszolút zöld, hidrogén alapú, emissziómentes hazai tömegközlekedés kialakításának. Az egyes városokban megvalósuló hidrogén alapú tömegközlekedés megteremtheti azt a kritikus minimum forgalmat és megtérülést, amely előfeltétele annak, hogy az egyes szolgáltatók magyarországi töltőállomások létesítése mellett döntsenek – fogalmaz László Richárd, a Toyota Central Europe – Hungary országigazgatója.

– Zöld hidrogént, azaz megújuló energiával előállított üzemanyagot biztosítunk a paksi demonstrációhoz. Célunk, hogy a technológia iránt érdeklődő közösségi közlekedés szolgáltatók megismerjék az üzemanyag-cellás buszt, és tapasztalatot szerezzenek a hidrogéntöltés terén. Az üzemanyagcellás busz hidrogén-tankolása a Messer által telepített nagyteljesítményű hidrogéntöltő állomáson történik – emelte ki Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz Kft. ügyvezető igazgatója.

– Paks egyik jelentősége abban áll, hogy a település a Paksi Atomerőmű Zrt. otthona. Mivel a város a magyar hidrogén völgy központjában található, a térségben kiemelkedő fontosságú, és folyamatosan fejlődő energetikai központ, elengedhetetlen, hogy a paksi tömegközlekedés szolgáltatásának színvonala, minősége a várossal együtt fejlődjön – mondta Tavi Tamás, a Paksi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója.

– A hidrogéngazdaság ma még az energetikai piacnak csak egy kis részét képezi, de nagyon gyorsan általánosan elfogadottá és széles körben használttá kell tenni. Támogatásunkkal a JIVE projekt lehetővé teszi az üzemanyagcellás buszok piaci méretének növelését Európában, és hozzájárul a teljes értéklánc árának csökkentéséhez, miközben felhívja a figyelmet a hidrogéntechnológiákra és azok előnyeire is – fűzte hozzá Bart Biebuyck, a Clean Hydrogen Partnership (Tiszta Hidrogén Szövetség) ügyvezető igazgatója.

A hidrogén, mint energiahordozó, kiváló potenciállal rendelkezik a gazdaság számos ágazatának szén-dioxid-mentesítésére, különösen ott, ahol az akkumulátorok műszakilag nem alkalmazhatók hatékonyan, vagy drágább megoldást jelentenek. Az egyik ilyen szektor a városi tömegközlekedés, ahol az üzemanyagcellás buszokban használt hidrogén nagy teljesítményt és jobb komfortérzetet biztosít az utasoknak, üvegházhatást okozó és egyéb légszennyező anyagok, részecskék és zaj kibocsátása nélkül.

A Toyota–CaetanoBus a Toyota Caetano Portugal és Mitsui & Co vállalatok részeként, egy portugáliai székhelyű busz- és alvázgyártó. A vállalat járműkínálata főként városok és repülőterek számára ideális. A Toyota–CaetanoBus 1980 óta foglalkozik az elektro-mobilitással. A Toyota és Caetano együttműködése értelmében a H2.City Gold városi buszt közös márkanéven forgalmazzák.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés

Friss