Connect with us

Zöld

Innovációk az újrahasznosításban

újrahasznosítás

Üzleti workshop a nyersanyag szektor iránt érdeklődőknek.

Második alkalommal tartott újrahasznosítás témakörben ötletelő workshopot a Klímainnovációs Közösség. A 2022. december 15-ei esemény az EIT RawMaterials, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet nyersanyag fókuszú tudás és innovációs közösségével együttműködésben került megrendezésre, azzal a céllal, hogy olyan új megoldások és technológiák megszületését támogassa, amelyek a másodlagos forrásból származó anyagellátást és újrafeldolgozást segítik elő. A workshop során design thinking tréner segítette a résztvevőket nyersanyag és alapanyag iparágat érintő innovatív ötletek kidolgozásában, amivel a résztvevők csatlakozhatnak akár a Klímainnovációs Közösség, akár az EIT RawMaterials vállalkozásfejlesztési programjaihoz is a későbbiekben!

Az újrahasznosítás fontossága bolygónk védelmében

Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy:

  • az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át,
  • és olyan másodlagos, újrahasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését.

A tevékenységre használt angol szó, a “recycling”, jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling) és az értékcsökkentő (downcycling) újrahasznosítás fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak a minőségét fejezik ki az eredetihez képest. Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, valamint a természetbe kerülő hulladék mennyiségének csökkentése.

Körforgásos gazdaság, mint fenntartható gazdasági modell

2015-ben az Európai Bizottság az Európai Unió fenntartható gazdasági modelljeként a körforgásos gazdaság megvalósítását tűzte ki célul. Ennek lényege – amellett, hogy amennyire lehet, megelőzzük a hulladék keletkezését –, hogy a keletkező hulladékot máshol erőforrásként tudjuk hasznosítani. Ez csak úgy lehetséges, ha csökkentjük a hulladék mennyiségét, valamint hasznosítjuk a maradékot, és ezzel elősegítjük a rendelkezésre álló termékek és anyagok minél többszöri (újra)felhasználhatóságát. Jelenleg, míg egyes európai országokban, például Németországban, az összhulladék több mint 60%-át dolgozzák fel újra és komposztálják, addig Magyarországon ez az arány csupán 35%. (Forrás: Eurostat)

A workshop

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által támogatott, újrahasznosítás témájú innovációk felkarolására fókuszáló üzleti workshop idén is minden érdeklődő számára nyitott volt. Az alábbi területekre fordítottak kiemelt figyelmet a résztvevők:

  • megoldások az elhasználódott termékek újrahasznosítására,
  • elektronikai hulladékok, fémek, akkumulátorok újrahasznosítási megoldásai,
  • költséghatékony és okos hulladékgyűjtés, -bontás és -válogatás.

Sokféle háttérrel regisztráltak idén az érdeklődők. Volt közöttük polimertechnikai, hulladékgazdálkodási szakértő, de környezetmérnökök, kommunikációs szakot végzettek, társadalomtudományi karon tanuló hallgatók is színesítették a formálódó csapatokat. A háromórás workshopon megismerkedhettek a területet érintő főbb kihívásokkal, nagy lendülettel kezdtek neki az ötletelésnek az ehhez kapcsolódó megoldásokról, illetve bemutatásra kerültek az iparágra fókuszáló vállalkozásfejlesztési programok is, hiszen a workshopon való részvétel belépőként szolgálhat a jövőre, 2023-ban megrendezésre kerülő EIT Jumpstarter és egyéb startup programokba.

Az EIT Raw Materials vállalkozásfejlesztési programjai

Az EIT Raw Materials célja, hogy fenntartható nyersanyagellátást biztosítson az európai ipari ökoszisztéma részére az innováció, az oktatás, és a vállalkozói szellem előmozdításának segítségével. Ennek eszközeként több különböző EIT Raw Materials startup program segíti az innovátorokat, startupokat, valamint kis- és középvállalkozásokat.

Ezen programok egyike az EIT Jumpstarter inkubációs program, amelyre olyan magyar innovátorok jelentkezhetnek, akik a nyersanyag és alapanyag szektorban tevékenykednek. A program célja, hogy az iparág új vállalkozások felkarolásán keresztül fejlődhessen.  A programot egy kétnapos bootcamp nyitja meg, ahol üzleti alapismeretek mellett a pitch prezentálási technikák is fókuszba kerülnek. Ezután két hónapon keresztül üzleti és iparági konzultációk során formálódik tovább az ötlet, a kapcsolati háló építésére is nagy hangsúlyt fektetve. A legjobb csapatok pedig kijuthatnak az európai döntőre, ahol szakmai zsűri és befektetők előtt prezentálhatják vállalkozásötletüket és ahol vissza nem térítendő pénzbeli támogatást is kaphatnak.

Az alábbi linken érhető el további információ az EIT Raw Materials startup programjairól, valamint itt adhatják le előjelentkezésüket a 2023-ban megrendezésre kerülő programok iránt érdeklődők.

Amennyiben bármilyen kérdés felmerülne a workshoppal vagy a vállalkozásfejlesztési programokkal kapcsolatban, a startup@ppis.hu email címen lehet felvenni a kapcsolatot a szervezőkkel.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Elindult a munka a házikertekben

Több mint 17 millió színes tasakos vetőmag talál gazdára az idei szezonban.

A kedvező tavaszi időjárás miatt elindult a munka a kiskertekben. Az idei szezonban a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács előrejelzése szerint 1000 fajta zöldségből és 500 virágfajtából mintegy 17,3 millió színes tasakos vetőmagot vetnek el a hobbikertészek. A klasszikus sárgarépafajták, petrezselyemfélék és fűszernövények mellett élénk a kereslet a különféle paradicsomok és paprikák, valamint a kezdő kertészek számára is sikerélményekkel kecsegtető cukkinik és patisszonok iránt.

A kedvező tavaszi időjárás miatt március elején felpörgött a munka hobbikertekben. Ezzel párhuzamosan a főként gazda- és kertészeti boltokban, multinacionális élelmiszerláncokban, és barkácsáruházakban megvásárolható színes tasakos vetőmagok iránti kereslet is hatványozódott. A hazai hobbikerti vetőmagkínálat a piacon a világ minden részéről származó, de Európában regisztrált mintegy 1000 fajta zöldségből és 500 virágfajtából áll. Ezekből a becslések alapján mintegy 17,3 millió fogy az idei szezonban, amely az elmúlt évi 18 millió darabos forgalomhoz képest 4 százalékkal kisebb mennyiséget jelent. A piacon forgalmazott termékek tekintetében mintegy 5-7 százalékos drágulással kell számolniuk 2025-ben a vásárlóknak. Az átlagos fogyasztói kosár a becslések szerint 3000 forintot tesz ki, egy-egy kertész 10 színes tasakos vetőmagot vásárol átlagosan. A teljes hazai forgalom a hobbikerti vetőmagok területén mintegy 5,2 milliárd forintot tesz ki.

Magyarországon a konyhakerti termesztés visszaszorult az elmúlt két évtizedben, hazánk Európa középmezőnyében foglal helyet. Tőlünk keletebbre a házi növénytermesztés még jobban tartja magát, nyugatabbra viszont már vannak olyan országok, ahonnét teljesen eltűnt ez a fajta foglatosság. Európában kiemelkedő a hobbikertészkedés kedveltsége a zöldségtermesztés vezető országának tekintett Hollandiában és Olaszországban, ismertette Pavelka Árpád, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Zöldség Szekciójának tagja.

Mint Pavelka Árpád kifejtette: a hazai vásárlók leginkább a népszerű virágfajták mellett a klasszikus zöldségféléket – a gyökér petrezselymet, a sárgarépát, uborkaféléket teszik a kosarukba, de jelentős az érdeklődés a fűszernövények iránt is. Növekvő kereslet van paradicsomfélék mellett a chili paprikák iránt is. A cukkini és patisszonfajtákat a szakértők pedig a leginkább sikerrel kecsegtető növényeknek tartják a kezdő kertészek számára.

Magyarországon a klasszikus otthoni kertészkedés mellett megfigyelhető trend a kedvtelésből, rekreációs céllal történő növénytermesztés. Egyre több helyen találkozni emeltágyásokkal, balkonkertekkel és a városokban megjelentek közösségi kertek is. Ezek esetében a növények felnevelése mellett maga a kertészkedés, mint hasznos fizikai elfoglaltság nyújtja az élményt. A sikeres kertészkedést a hazánkban is tapasztalható klímaváltozás nehezíti, az elmúlt évben például a nagy meleg és légköri aszály az ország nagy részén komoly terméskiesést okozott, amelyen az öntözés sem segített, mondta Pavelka Árpád.

A tasakos vetőmag tisztaságát és minőségét a forgalmazó garantálja. A vetőmagválasztásnál érdemes megbízható forgalmazótól választani, mert a sikeres gazdálkodás a magas minőségű vetőmaggal kezdődik. A Magyarországon forgalmazott kiskerti vetőmagoknak az európai vetőmag szabványoknak megfelelő minőségben, jelöléssel kell rendelkezniük. Ezek a forgalomba hozatal előtt hivatalos minősítésen esnek át, majd évente minimum egyszer csíraellenőrzést végeznek rajtuk a cégek.

A tasakon jelölt vetési időben a talaj hőmérsékletét és állapotát érdemes figyelembe venni a vetésnél. A növények fejlődéséhez folyamatos nedvesség szükséges, a melegigényes növényeket  fóliatakarással, esetlegesen növényházban palántaneveléssel készíthetik fel a kertészek a későbbi kiültetésre. A megvásárolt, de a szezonban megmaradt vetőmagokat érdemes hűvös, száraz, direkt napfénytől védett helyen tárolni, ekkor akár több évig megmaradhat a csírázóképességük.

Fotókredit: KRQ


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

A világ legfenntarthatóbb vállalatai közé került a Zyxel

A Zyxel Group egyike annak az öt vállalatnak, amely megkapta ezt az elismerést az iparágban.

A Zyxel Networks, a biztonságos, mesterséges intelligencia alapú felhőalapú hálózati megoldások terén vezető szerepet betöltő vállalat bejelentette, hogy a Zyxel Group ismét jelesre vizsgázott a fenntarthatóság iránt tanúsított szemléletével az S&P Global Sustainability Yearbook 2025  alapján. A világszerte több mint 7690 vállalat közül kiemelkedve a Zyxel Group iparágának legjobb 5%-ában végzett, ezzel is bizonyítva a fenntartható gyakorlatok iránti erős elkötelezettségét.

Az S&P Global Sustainability Yearbook a vállalatokat a vállalati fenntarthatósági értékelésük (CSA) alapján értékeli, amely ugyanaz, mint a Dow Jones fenntarthatósági indexekben (DJSI) használt mérce. Idén 62 iparágban összesen 780 vállalatot ismertek el, ami tükrözi a felvételhez szükséges szigorú előírásokat. A kommunikációs berendezések ágazatában értékelt 54 vállalat közül mindössze ötöt választottak ki elismerésre, köztük a Zyxelt, a Ciscot és az Ericssont.

A Zyxel Group felvétele az S&P Global Sustainability Yearbookba csak a legújabb bizonyítéka az ESG-kiválóság iránti hosszú távú elkötelezettségének. Ez az elismerés a Zyxel 2024-ben kapott számos rangos díj- és minősítés sorára épül, többek között a Tajvani Vállalati Fenntarthatósági Díj (TCSA) háromszoros elismerésére, a Business Weekly által három egymást követő évben a 100 legversenyképesebb szén-dioxid-kibocsátó vállalat közé való bekerülésre, az MSCI ESG Rating A minősítésére, a Carbon Disclosure Project (CDP) B vezetői szintű minősítésére és az EcoVadis ezüstérmére. Ezek az eredmények aláhúzzák a Zyxel Group vezető szerepét a fenntarthatóság terén, valamint az iparági szabványok felállítására irányuló folyamatos erőfeszítéseit.

A fenntarthatósági célok eléréséhez az iparágak és ellátási láncok közös fellépésére van szükség. Ezt felismerve a Zyxel Group ambiciózus szén-dioxid-csökkentési célok kitűzésével aktívan hozzájárul a fenntarthatóság felé irányuló szélesebb körű globális mozgalomhoz. A vállalat célja, hogy 2030-ra 50%-kal csökkentse a kibocsátást, 2050-re pedig elérje a nettó nulla kibocsátást, összhangban a Tudományos Célkitűzések Kezdeményezéssel (SBTi). A Zyxel Group emellett az ellátási láncában is támogatja a fenntarthatóságot olyan kezdeményezésekkel, mint a Zero Carbon Academy, amely a beszállítóknak segít a szén-dioxid-gazdálkodás javításában és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek kifejlesztésében.

A Zyxel Group folyamatos felvétele az S&P Global Fenntarthatósági Évkönyvébe alátámasztja a fenntartható üzleti gyakorlatok terén betöltött vezető szerepét. A vállalat a jövőben is elkötelezett amellett, hogy jelentős és tartós környezeti és társadalmi hatást érjen el olyan kezdeményezések révén, amelyek világszerte a közösségek javát szolgálják, és hozzájárulnak a globális fenntarthatósági célok eléréséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Nanoműanyag kolloidok felületén kötött PFAS vegyület együttes toxicitását vizsgálták a MATE kutatói

Az ún. örök vegyianyagokként ismert per- és polifluoralkil (PFA) anyagok és a nanoműanyagok (NPL) együttes előfordulása és kölcsönhatása a környezetben lehetséges és kockázatos anyagkombináció (pl. kommunális szennyvizekben).

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének kutatói a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) közös munkájukban arra a megállapításra jutottak, hogy vizes közegben e két szennyező terjedését nagyban befolyásolja a PFA anyagok megkötődése a nanoplasztik kolloidok felületén, sőt ez környezeti kockázatukat is meghatározza. Együttes előfordulásuk esetén ugyanis jelentősen nőhet a vízi ökoszisztémákra és az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásuk abban az esetben, ha a PFA vegyület a nanoműanyag felületéhez kötődik (adszorbeálódik). 

A brit Királyi Kémiai Társaság egyik tudományos szaklapjában publikált kísérleti adatok igazolták, hogy a PFA szennyeződések a nanoműanyagok felületén megváltoztatják a kolloidrendszer felületi töltését és ennek következtében annak stabilitást. Ez nemcsak a terjedési és felhalmozódási folyamatokat befolyásolja a vizeinkben, hanem az NPL-PFAS aránytól függően, egymást erősítő (szinergikus) toxikus hatásokhoz is vezet. Az NPL-PFAS kolloid stabilitása és a szennyező hatása közötti összefüggés vizsgálatával a kutatás a világon elsőként elemezte a nanoszemcsék határfelületén lejátszódó adszorpciós folyamatok kialakulását, valamint ezek hatását a vizsgált modellállatok (halteszt) mortalitására. A kutatók a kombinált szennyezés által okozott letális elváltozások értékelése mellett nagyfelbontású képalkotó berendezésekkel vizsgálják a hallárvákat (ld. kép) és a szennyezőanyagok által okozott testi elváltozásokat is nyomon követik. Az eredmények rávilágítanak, hogy az együtt előforduló szennyező anyagok (pl. NPL–PFA koktél) növelhetik a negatív környezeti hatásokat, mert jelentős hatással vannak a vizsgált indikátorszervezetek fejlődésére. Eredményeik egyben fel is hívják a figyelmet az ilyen kölcsönhatások további vizsgálatának fontosságára vizes közegben.

A kutatás környezeti jelentősége 

A MATE és az SZTE szakértői megállapították, hogy az NPL-ek és a PFAS-ok együttes hatása a környezetre különösen aggasztó perzisztenciájuk (rendkívül nehezen bomlanak le), bioakkumulációs (felhelmozódási) potenciáljuk és összetett kölcsönhatásaik miatt. A kutatás nagy környezettudományi jelentőséggel bír, hiszen az ilyen típusú elemzések hozzásegítik a tudományos szakembereket az újonnan és a környezetben együttesen megjelenő szennyező anyagok környezeti viselkedésének és hatásainak jobb megértéséhez. A kutatási eredmények egyedülállóak, mert korábban összefüggéseket, az NPL-PFAS rendszerek kolloid stabilitása és toxicitása között, nem vizsgáltak.

A kutatás legfontosabb megállapításai 

A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a PFA szennyező NPL-részecskékre történő adszorpciója szinergikus (egymást erősítő) toxikus hatásokhoz vezet, és ez hosszú távon fennmarad a nem aggregálódó NPL-PFAS kolloidok esetében. Az eredmények felhasználhatók a különböző szennyezőanyag határértékek és kármentesítési stratégiák kidolgozása során és végső soron segítik a vízi környezetet szennyező anyagok által együttesen jelentett ökológiai és egészségügyi kockázatok mérséklését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss