Zöld
Magyarország kétszer annyit költ éghajlatromboló közúti fejlesztésekre, mint a környezetbarát vasútra
Magyarország az elmúlt három évtizedben több mint kétszer annyit költött a közúti fejlesztésekre, mint a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére – erre mutat rá a Wuppertal Institut és a T3 Közlekedéskutató Intézet új jelentése, amely a Greenpeace megbízásából készült.
Az elemzés szerint 1995 és 2021 között Magyarország 22,9 milliárd eurót fordított az utakra, ezzel szemben a vasúti fejlesztésekre csak 9,95 milliárd euró jutott.
1995 óta Magyarország autópálya-hálózatának hossza 430%-kal, 335 kilométerről 1774 kilométerre nőtt. Hazánkon kívül csak négy olyan ország [1] van Európában, ahol ennél nagyobb mértékben gyarapodott az autópályák hossza. Viszonylag kis mérete ellenére hazánk a jelentésben elemzett 30 ország közül a 7. helyen áll az új autópályák számát tekintve. Ugyanakkor, míg a teljes magyarországi vasúthálózat 1995-ben 7988 km-t tett ki, ez a szám 2020-ra 5%-kal, 7588 km-re csökkent.
Hazánkban elképesztő mértékben hanyatlik a vasúti személyszállítás: az idén augusztusi intézkedésekkel együtt [2] összesen 1200 kilométer hosszan közel 40 vasútvonalat és több mint 300 állomást vagy megállóhelyet iktattak ki a személyszállításból [3], több százezer embert elvágva ezzel a vasúti közlekedéstől. Számos még megmaradt mellékvonalon ráadásul forráshiány miatt gyakorlatilag használhatatlan a menetrend: olyan ritkán, illetve a pályakarbantartás és a korszerű járművek beszerzésének elmaradása miatt olyan megbízhatatlanul járnak a vonatok, hogy ez elriasztja az utasokat a környezetbarát közlekedési mód használatától.
„Magyarország az elmúlt három évtizedben szisztematikusan kivéreztette a regionális és helyi vasúthálózatát. Mindeközben a döntéshozók óriási összegeket pumpáltak a közúti fejlesztésekbe, kedvezve ezzel az éghajlatromboló autós közlekedésnek. Ennek következményeit pedig már a bőrünkön érezzük.”
– nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelőse.
„A közúti közlekedésből származó kibocsátások folyamatosan emelkednek, a klímaválság miatt pedig már így is egyre több szélsőséges időjárási esemény csap le évről évre Európára. A közösségi közlekedés leépítésével azonban rengetegen kényszerülnek arra, hogy saját autóval rendelkezzenek. Ez egy ördögi kör.”
– folytatta Perger.
„Ha Magyarország fenntartható pályára kíván állni, a kormánynak újra kell gondolnia a vasúti közlekedés fejlesztését, és az ehhez szükséges finanszírozást át kell terelnie a közútról a vasútra. Ezzel jelentősen csökkennének a kibocsátások, és megnyílna az út a mindenki számára elérhető, klímabarát közlekedési módok felé.”
– zárta gondolatait a Greenpeace klímakampány-felelőse.
A nemzetközi jelentés szerint Európa (beleértve az EU 27 tagországát, Norvégiát, Svájcot, és az Egyesült Királyságot) 1995 óta 66%-kal többet költött a közutakra, mint a vasútra – számszerűsítve 1500 milliárd eurót fordítottak a közutakra, és 930 milliárd eurót a főként nagysebességű vasúti közlekedés fejlesztésére. [4] A közlekedés aránytalan kormányzati finanszírozásának eredményeként az európai autópályák hossza 60%-kal, azaz összesen több mint 30 000 kilométerrel bővült. Ez azt eredményezte, hogy 2019-ig a közúti gépjárműforgalom iránti kereslet 29%-kal nőtt. Eközben a teljes európai vasúthálózat 6,5%-kal, 15 650 km-rel csökkent. [5]
A közlekedési ágazat fogyasztja az EU-ban felhasznált kőolaj 70%-át, és az EU üvegházhatású gázkibocsátásának közel 30%-át teszi ki. A közlekedés továbbra is az egyetlen olyan ágazat az Unióban, amely nem járult hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Más ágazatokkal ellentétben a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1995 és 2019 között 15%-kal nőtt, főként a belsőégésű motoros járművek miatt. Ugyanakkor egy átlagos vonatút Európában utaskilométerenként 77%-kal kevesebb kibocsátással jár, mint egy autóút. Az adatok azt mutatják, hogy a jól kiépített vasúti hálózat kulcsfontosságú ahhoz, hogy a közösségi közlekedés vonzó alternatívát nyújtson az emberek számára, mely nagyban hozzájárul a kibocsátások csökkenéséhez.
Idén nyáron Európa-szerte időjárási katasztrófák sora mutatta meg, mivel jár a klímaválság. Európa kormányai nem halogathatják tovább az éghajlatvédelmi intézkedéseket. A Greenpeace felszólítja a politikai döntéshozókat, hogy a kibocsátások mérséklése érdekében helyezzék át a finanszírozási prioritásokat a közútról a vasútra. Emellett biztosítsák a vasúti infrastruktúra további fejlesztését, és tegyék lehetővé a hozzáférést olyan eszközökkel is, mint például a mindenki számára megfizethető klímajegyek bevezetése a belföldi és a határokon átnyúló vasúti és a közösségi közlekedésben. Az EU-nak jelentősen növelnie kell a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére és modernizálására szánt közpénzeket, hogy a vasút a közúti közlekedés elérhető alternatívájává váljon, többek között a határokon átnyúló, periférikus és vidéki területeken is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Az év természetfotósa pályázat átigazolt a Varázslatos Magyarországhoz
2025-től az ország egyik legnagyobb természetfotós és természetvédelmi szervezete, a Varázslatos Magyarország rendezi meg Az év természetfotósa pályázatot.
Az ÉTF-et harminckét évvel ezelőtt a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége alapította meg és nagy sikerrel rendezte meg évről évre. Ahogyan az alapítók 1990-ben fogalmaztak, céljuk az volt, hogy egy olyan fotós közösséget hozzanak létre, ahol az alkotók a természetfotók segítségével járulnak hozzá a természet- és környezetvédelemhez, valamint a társadalom szemléletformálásához. A pályázat minden évben egyszer kerül megrendezésre, amikor is kiderül, hogy melyik fotós érdemelte ki Az év természetfotósa címet.
A Varázslatos Magyarország tizenhatodik éve az ország egyik legizgalmasabb természetfotó pályázata, amely csaknem egy éven át mozgásban tartja a fotósokat, hiszen nyolc hónapon keresztül zajlik havi díjazásokkal és pontgyűjtéssel, ugyanis a legtöbb pontot gyűjtő fotósé lesz év végén A magyar természetfotó nagydíja és az azzal járó Arany Daru szobor.
A VM arra biztatja a fotósokat, hogy az év minden szakában menjenek ki a természetbe, és örökítsék meg nemzeti parkjaink változatos élővilágát és vadregényes tájait. A pályázat kiemelt célja a magyar nemzeti parkok bemutatása, és ezzel a természetvédelem támogatása.
A Varázslatos Magyarország arra vállalkozott, hogy 2025-től egy kézbe fogja az ország két legrangosabb természetfotó pályázatát, így az év 365 napján kihívást és bemutatkozási lehetőséget kínál a magyar természetfotósoknak. A pályázó fotósok eddig nemcsak itthon, de világszerte is rendkívüli eredményeket értek már el, és a világ élvonalához tartozó természetfotósok között tartják számon őket. A szervezet hisz abban, hogy a fúzióval minden hazai fotósnak lehetőséget biztosít ahhoz, hogy munkáikat méltó módon bemutathassák, és határainkon túl is egyre nagyobb eredményeket érhessenek el.
Erős szakmai csapatot állított fel a VM mindkét pályázatához.
Az év természetfotósa díjról dönt: Gundel Takács Gábor újságíró, műsorvezető, Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója, Selmeczi-Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Máté Bence, Potyó Imre, Daróczi Csaba, Kalotás Zsolt és Lőrincz Ferenc természetfotósok.
A magyar természetfotó nagydíjáról dönt: Britta Jaschinski fotózsurnaliszta, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic Magyarország főszerkesztője, Máté Bence, Litauszki Tibor, Szilágyi Attila, Suhayda László természetfotósok, és Tóth Zsolt Marcell természetfilmes.
Mindkét fotópályázat képanyagából egy-egy látványos fotóalbum és kiállítás készül, amelyek egy éven keresztül láthatóak lesznek az ország rangos kiállítóhelyein. A VM-et az ÉTF alapító naturArt szakmai támogatásával erősíti tovább.
A VM szeretettel várja a természetfotósokat pályázatain az amatőröktől a profi alkotókig!
További információ: varazslatosmagyaro
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
10 Millió Fa: így lesz erdő az 1%-ból!
A 10 Millió Fa közössége idén elérte egyik legnagyobb célját: 2024-ben sikerült elültetniük 100 000 fát szerte az országban a Nemzeti Faültetés Napja alkalmából. „Emeljük a tétet, ugyanis jövőre legalább ennyi csemetét szeretnénk kiosztani március elsején a hozzánk csatlakozóknak.
Viszont ahhoz, hogy ezek a fácskák valóban szárba szökkenhessenek már idén meg kell rendelnünk őket” – mondta el a 10 millió Fa főkoordinátora, Hervai Franciska.
A 10 millió Fa 2019-ben indult el azzal a céllal, hogy minden magyar ember nevében ültessenek egy fát – azaz 10 milliót. Azóta több száz település, iskolák, cégek, civil közösségek és magánszemélyek összefogásával már a 497 185 fát és cserjét ültettek el országszerte, sőt volt ültetésük Erdélyben is. A klímakatasztrófa enyhítésére hazánkban új alapokra kell helyezni az erdővédelmet, hogy valóban, az ökológiailag legértékesebb, emberi tevékenységtől mentes őserdők is teret kaphassanak. Továbbá az erdős területek nagyságát is legalább harmadával meg kell növelni
Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!
10 millió Fa közösség a nevében foglalt cél érdekében parkfákat ültet, erdősít és Miyawaki-erdőket telepít, de itt nem áll meg. Ahogyan a 10 millió Fa alapítója, Bojár Iván András fogalmaz: „Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!”. Hiszen egy fának az elültetése szakrális élményt jelent sokak számára, így válhatnak egyre többen a fák barátaivá”.
Nemzeti Faültetés Napja – az összefogás ünnepe
2023 őszén új fejezet nyílt a 10 millió Fa missziójában: meghirdették az első Nemzeti Faültetés Napja ültetési ünnepet, amelyhez bárki csatlakozhatott. Az akció során:
- közel 100 000 fát ültettek el egyetlen nap alatt,
- több mint 12 000 önkéntes csatlakozott,
- 290 helyszínen zajlottak faültetések szerte az országban,
- 46 vállalkozás is aktívan részt vett és anyagilag hozzájárult az eseményhez.
Ez a nap megmutatta, hogy a magyar társadalomban ott él a természet iránti felelősség és tenni akarás. Iskolások, családok, cégvezetők és nyugdíjasok egyaránt ásót ragadtak, és együtt formálták a jövőt.
Pár kattintással egy zöldebb jövőért
Az adó 1%-ának felajánlása talán az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy bárki részt vegyen a 10 millió Fa munkájában. Az ebből befolyó összegből a 10 millió Fa mozgalom nemcsak facsemetéket vásárol, hanem biztosítani tudja azok szállítását, elültetését a Nemzeti Faültetés Napjára, mely 2026-ban március 1-jére esik.
Az 1%-os kampány kulcsfontosságú a 2026-os ültetések előkészítésében – mondta el Hervai Franciska. „100 000 facsemetét tervezünk kiosztani a hozzánk csatlakozó magánszemélyek között a Nemzeti Faültetés Napján, amiket már az idei év során meg kell rendelnünk. Emellé várjuk további cégek jelentkezését, hogy meg tudjuk többszörözni hatásunkat!” – emelte ki a 10 millió Fa főkoordinátora.
Egy fa nem csinál erdőt – de közösen igen! 🌳 🌳 🌳
Ajánld fel te is az adód 1%-át ma, hogy jövőre többezer új fa nőhessen az égig!
Adószám: 19225294-1-42 | 10 millió Fa
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Új, innovatív növényvédőszer csomagolás a Syngentától
A Syngenta 2019-ben csatlakozott ahhoz a széleskörű iparági összefogáshoz, mely célul tűzte ki a zárt áttöltő rendszerek (CTS) létrehozását az európai piacon 2030-ig.
A CTS easyconnect rendszer – négy európai országban zajlott sikeres tesztidőszak után – immár több mint 20 európai országban elérhető.
Az easyconnect rendszer két részből áll: az egyedi – tartályra szerelhető – csavarkupakból, valamint a csatlakozóból. A CTS elterjedése valódi előnyökkel jár a felhasználók és a környezet számára, mivel akár több mint 90%-kal csökkenti a kezelők kitettségét, a kiömlés és a pontszerű szennyeződés kockázatát és jelentősen lerövidíti a permetezőtartály feltöltési idejét is. További előnyt jelent a beépített öblítő rendszer is, amellyel a csomagolás könnyebben tisztítható és öblíthető.
A zárt áttöltési rendszer térhódítása előre mozdította a csomagolóanyagok továbbfejlesztését is. A Syngenta új, innovatív folyékony növényvédőszer csomagolása, az Evopac™ kompatibilis a CTS easyconnect-tel és a felhasználók számára praktikus és biztonságos használatot tesz lehetővé. Az új csomagolást a Syngenta a termelőkkel közösen fejlesztette ki.
Az Evopac™ tervezésekor a felhasználói biztonság iránti igény maximális kielégítésére törekedtek a fejlesztők.
Az új Evopac™ csomagolás számos hasznos tulajdonsággal és használat közbeni előnnyel rendelkezik:
- Az Evopac™ kanna nyakrésze a középpontban van, vállának új kialakításával pedig elkerülhető a letapadás, a kiöntés pedig gyorsabb és biztonságosabb. A csomagolás felülete sima és kevésbé bordázott, a jobb kiöblíthetőség érdekében.
- A csomagolótartály stabilan tartható, a forgatható fogantyú megkönnyíti a fejjel lefelé történő átforgatást és a kezelést a jobb- és balkezes felhasználók számára egyaránt.
- A kanna áttetsző, a csomagolóanyagban maradt szermennyiség jobb láthatósága miatt, és az is könnyen ellenőrizhető, hogy az üres tartály megfelelően ki van-e öblítve.
- A szermennyiséget jelző beosztások mindkét irányban, lefelé és felfelé is jól leolvashatók.
- A növényvédőszer az Evopac™ kannából könnyen önthető a permetezőgépbe a hagyományos módon történő használat esetén is.
- A kanna és a fedele is teljesen újrahasznosítható anyagból készült.
A biztonságos növényvédőszer használat elősegítése és oktatása a Syngenta új fenntarthatósági prioritásainak is része, ezért az Evopac™ kulcsfontosságú fejlesztés a cég ezen vállalásának teljesítése tekintetében.
2025-től a Syngenta S-PAC csomagolásait fokozatosan felváltja az új Evopac™ csomagolóanyag, easyconnect-kompatibilis csavarkupakkal. A vállalat folyékony növényvédőszer termékei 1,5 és 10 literes űrtartalmú Evopac™ kannákban szerezhetők be.
Az iparági összefogással létrehozott easyconnect rendszerről további információkat találhat a www.easyconnect.tech/hu weboldalon.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar6 nap ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Okoseszközök1 hét ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök6 nap ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Ipar2 hét ago
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
-
Egészség2 hét ago
A Huawei bemutatta legújabb innovációit Berlinben: fókuszban az egészség, a stílus és a hatékonyság
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a Samsung Vision AI a vállalat legújabb tévéivel és hangprojektoraival
-
Gazdaság2 hét ago
Rekord összegben tart devizát a magyar lakosság
-
Gazdaság2 hét ago
Újra gondolt informatikai szerepkör és motiváció a digitális korszakban