Connect with us

Zöld

Magyarország kétszer annyit költ éghajlatromboló közúti fejlesztésekre, mint a környezetbarát vasútra

közúti

Magyarország az elmúlt három évtizedben több mint kétszer annyit költött a közúti fejlesztésekre, mint a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére – erre mutat rá a Wuppertal Institut és a T3 Közlekedéskutató Intézet új jelentése, amely a Greenpeace megbízásából készült.

Az elemzés szerint 1995 és 2021 között Magyarország 22,9 milliárd eurót fordított az utakra, ezzel szemben a vasúti fejlesztésekre csak 9,95 milliárd euró jutott.

1995 óta Magyarország autópálya-hálózatának hossza 430%-kal, 335 kilométerről 1774 kilométerre nőtt. Hazánkon kívül csak négy olyan ország [1] van Európában, ahol ennél nagyobb mértékben gyarapodott az autópályák hossza. Viszonylag kis mérete ellenére hazánk a jelentésben elemzett 30 ország közül a 7. helyen áll az új autópályák számát tekintve. Ugyanakkor, míg a teljes magyarországi vasúthálózat 1995-ben 7988 km-t tett ki, ez a szám 2020-ra 5%-kal, 7588 km-re csökkent.

Hazánkban elképesztő mértékben hanyatlik a vasúti személyszállítás: az idén augusztusi intézkedésekkel együtt [2] összesen 1200 kilométer hosszan közel 40 vasútvonalat és több mint 300 állomást vagy megállóhelyet iktattak ki a személyszállításból [3], több százezer embert elvágva ezzel a vasúti közlekedéstől. Számos még megmaradt mellékvonalon ráadásul forráshiány miatt gyakorlatilag használhatatlan a menetrend: olyan ritkán, illetve a pályakarbantartás és a korszerű járművek beszerzésének elmaradása miatt olyan megbízhatatlanul járnak a vonatok, hogy ez elriasztja az utasokat a környezetbarát közlekedési mód használatától.

„Magyarország az elmúlt három évtizedben szisztematikusan kivéreztette a regionális és helyi vasúthálózatát. Mindeközben a döntéshozók óriási összegeket pumpáltak a közúti fejlesztésekbe, kedvezve ezzel az éghajlatromboló autós közlekedésnek. Ennek következményeit pedig már a bőrünkön érezzük.”

– nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelőse.

„A közúti közlekedésből származó kibocsátások folyamatosan emelkednek, a klímaválság miatt pedig már így is egyre több szélsőséges időjárási esemény csap le évről évre Európára. A közösségi közlekedés leépítésével azonban rengetegen kényszerülnek arra, hogy saját autóval rendelkezzenek. Ez egy ördögi kör.”

– folytatta Perger.

„Ha Magyarország fenntartható pályára kíván állni, a kormánynak újra kell gondolnia a vasúti közlekedés fejlesztését, és az ehhez szükséges finanszírozást át kell terelnie a közútról a vasútra. Ezzel jelentősen csökkennének a kibocsátások, és megnyílna az út a mindenki számára elérhető, klímabarát közlekedési módok felé.”

– zárta gondolatait a Greenpeace klímakampány-felelőse.

A nemzetközi jelentés szerint Európa (beleértve az EU 27 tagországát, Norvégiát, Svájcot, és az Egyesült Királyságot) 1995 óta 66%-kal többet költött a közutakra, mint a vasútra – számszerűsítve 1500 milliárd eurót fordítottak a közutakra, és 930 milliárd eurót a főként nagysebességű vasúti közlekedés fejlesztésére. [4] A közlekedés aránytalan kormányzati finanszírozásának eredményeként az európai autópályák hossza 60%-kal, azaz összesen több mint 30 000 kilométerrel bővült. Ez azt eredményezte, hogy 2019-ig a közúti gépjárműforgalom iránti kereslet 29%-kal nőtt. Eközben a teljes európai vasúthálózat 6,5%-kal, 15 650 km-rel csökkent. [5]

A közlekedési ágazat fogyasztja az EU-ban felhasznált kőolaj 70%-át, és az EU üvegházhatású gázkibocsátásának közel 30%-át teszi ki. A közlekedés továbbra is az egyetlen olyan ágazat az Unióban, amely nem járult hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Más ágazatokkal ellentétben a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1995 és 2019 között 15%-kal nőtt, főként a belsőégésű motoros járművek miatt. Ugyanakkor egy átlagos vonatút Európában utaskilométerenként 77%-kal kevesebb kibocsátással jár, mint egy autóút. Az adatok azt mutatják, hogy a jól kiépített vasúti hálózat kulcsfontosságú ahhoz, hogy a közösségi közlekedés vonzó alternatívát nyújtson az emberek számára, mely nagyban hozzájárul a kibocsátások csökkenéséhez.

Idén nyáron Európa-szerte időjárási katasztrófák sora mutatta meg, mivel jár a klímaválság. Európa kormányai nem halogathatják tovább az éghajlatvédelmi intézkedéseket. A Greenpeace felszólítja a politikai döntéshozókat, hogy a kibocsátások mérséklése érdekében helyezzék át a finanszírozási prioritásokat a közútról a vasútra. Emellett biztosítsák a vasúti infrastruktúra további fejlesztését, és tegyék lehetővé a hozzáférést olyan eszközökkel is, mint például a mindenki számára megfizethető klímajegyek bevezetése a belföldi és a határokon átnyúló vasúti és a közösségi közlekedésben. Az EU-nak jelentősen növelnie kell a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére és modernizálására szánt közpénzeket, hogy a vasút a közúti közlekedés elérhető alternatívájává váljon, többek között a határokon átnyúló, periférikus és vidéki területeken is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói

A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart.

A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!

A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.

Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.

Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Gyerekrajzok a természetvédelemről a Nádudvari joghurtok csomagolásán

Több százezer Nádudvari joghurt csomagolására kerülnek rá a #mitehetünktöbbet rajzpályázat nyerteseinek alkotásai. A rajzpályázat a természet védelmére és a környezettudatosságra hívta fel a fiatalok figyelmét.

A Nádudvari Élelmiszer Kft. #mitehetünktöbbet kampányának részeként nyáron egy különleges rajzpályázatot hirdetett meg fiatalok számára. A téma a természet és az élő környezet megóvása volt, a pályázatra 2024. augusztus 1. és szeptember 30. között három korosztály– 5-7 évesek, 8-10 évesek, valamint 11-16 évesek – rajzait és kreatív munkáit várták. A felhívás célja az volt, hogy a gyerekek elmélyüljenek abban, hogyan tehetnek többet a környezetünkért, és hogyan válhatnak a jövőben környezettudatos polgárokká.

Több száz pályamunka érkezett be az ország minden részéből, amelyek értékelése komoly kihívás elé állította a zsűrit. Az eredetileg három díjazottra tervezett pályázat végül tíz különdíjas alkotót is elismert, mivel a beérkezett művek színvonala és üzenetei túlmutattak a várakozásokon. A három fődíjas alkotás a Nádudvari gyümölcsjoghurtok csomagolásán több mint egy hónapig lesz látható, a legtöbb pályamunkát beküldő iskola pedig komoly ajándékban részesült.

 

Az ünnepélyes díjátadóra 2024. december 3-án került sor Debrecenben, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. Debreceni Erdészetének központjában. Az esemény különleges apropója a Nádudvari Élelmiszer Kft. és a Nyírerdő Zrt. között fennálló együttműködés, amelynek keretében idén is egy hektárnyi fekete nyárfa telepítését támogatták, amely összesen 6000 darab új facsemete elültetését jelenti. A Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. vezérigazgató-helyettese, Tölgyfa Gábor köszöntötte az ifjú művészeket és megköszönte a Nádudvari Élelmiszer Kft-nek a folyamatos támogató együttműködést.  A díjátadó keretében a faültetésben a gyerekek is aktívan részt vehettek. Dr. Aradi Csaba a Future of Debrecen Egyesület elnöke is részt vett az eseményen, aki ajándékokkal lepte meg a jövő generáció tudatos természetvédőit.

A Nádudvari Élelmiszer Kft. #mitehetünktöbbet kampánya nemcsak a kreativitást díjazza, hanem fontos üzenetet is közvetít: a jövőnkért tett apró lépések már ma elindíthatnak egy élhetőbb világot.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

A Messer csökkenti CO2-lábnyomát, és támogatja ügyfeleit fenntarthatósági törekvéseikben

A Messer, a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szakértője közzétette 2023-as vállalati fenntarthatósági jelentését és vonatkozó teljesítménymutatóit.

A fenntarthatóság több mint 125 éve központi része a Messer stratégiájának. Mindennapi működésében a Messer folyamatosan konkrét lépéseket tesz a fejlődés és növekedés érdekében teljes értéklánca mentén, Ázsia-, Európa- és Amerika-szerte.

A bolygó védelme és az emberek megbecsülése

„A Messer hosszú távú növekedése munkatársaink szakértelmében, sokszínűségében és rendíthetetlen elkötelezettségében gyökerezik a világ minden pontján. Ők állnak hajtóerőként a Messer innovatív megoldásai mögött. Vállalkozó szellemük, képességeik és energiájuk motivál bennünket a mindennapokban. Ügyfeleinkkel, partnereinkkel és beszállítóinkkal kéz a kézben működünk együtt a jelen társadalma elé támasztott kihívások legyőzésén, hogy pozitív változásokat érjünk el és formáljuk a jövőt”

– mondta Bernd Eulitz, a Messer vezérigazgatója.

2023-ban a Messer 23,4 százalékkal mérsékelte üzemi és logisztikai kibocsátásának intenzitását 2022-hez képes, és 3,7 kilogramm CO2e/euró EBITDA-t ért el, piaci alapú módszerrel számolva. A fejlődést az abszolút kibocsátáscsökkentés és az árbevétel növekedése eredményezte. Összességében a Messer 2019 óta 36,2 százalékkal tudta csökkenteni a kibocsátási intenzitását. A Messer így egy lépéssel közelebb került azon céljához, hogy 2030-ra 40 százalékos csökkentést érjen el a 2019-es kiindulási szinthez képest. 2023-ban a Messer abszolút szén-dioxid-kibocsátása 15,7 százalékkal csökkent a visszafogottabb villamosenergia-fogyasztásnak és a javuló kibocsátási tényezőknek köszönhetően.

A gázok a legtöbb ipari folyamatban ugyanolyan alapvetőek, mint a víz és a villamosenergia. Emellett jelentős szerepet játszanak a dekarbonizációban is. A Messer innovatív, korszerű gázalkalmazásokat fejleszt, amelyek hozzájárulnak az ipari folyamatok hatékonyságának növeléséhez és környezetbarátabbá tételéhez, az üzemi biztonság fokozásához. 2023-ban a Messer elindította a ZeCarb-ot („Zero Carbon”), az új „Carbon Capture as a Service” (szén-dioxid leválasztás, hasznosítás és tárolás mint szolgáltatás) üzletágát, amely segít a magas CO2-kibocsátású iparágak dekarbonizálásában. A hidrogén ökoszisztéma kulcsszereplőjeként a Messer továbbra is a kiválasztott szegmensekre összpontosít, és erős partnerségeket épít, hogy felgyorsítsa az energetikai átállást mind a mobilitási szektorban, mind az iparban. A Messer továbbá olyan innovatív technológiai megoldásokat kínál, mint például az Oxyfuel égéstechnológia, amelyek segítenek az ipari szereplők számára csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásukat és növelni termelékenységüket.

A Messer számára a sokszínűség az innováció és a fenntartható vállalati siker alapja. A kölcsönös bizalom és tisztelet a vállalati kultúra alapját képező értékek. A Messer elkötelezett aziránt, hogy 2030-ig a vezetői csapatokban elérje a nők aránya a 30 százalékot. Az első és második vezetői szinten a 2022-es 24,7 százalékról 2023-ra 27 százalékra emelkedett a női vezetők aránya.

A Messer minden tevékenységében kiemelt figyelmet kap a biztonság. A vállalat 2023-ban kiegészítő intézkedéseket hajtott végre a biztonsági kultúra folyamatos fejlesztése, és a biztonságtudatos gondolkodásmód minden területen való erősítése érdekében.

A fenntarthatóság tovább mélyítése a Messer üzleti stratégiájában

2024 áprilisában a Messer Patricia Hargilt nevezte ki a vállalat első fenntarthatósági igazgatójává (Chief Sustainability Officer). A Messer eredményeire építve szorosan együttműködik a regionális és globális funkcionális területekkel a vállalat környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG), valamint sokszínűségi (D&I) programjainak előmozdítása érdekében. Kiemelt feladata, hogy csapatával kidolgozzák a Messer fenntarthatósági stratégiáját, előkészítsék az ESG-jelentéseket, és programokat indítsanak a vállalat felelősségteljes és fenntartható működésének további előmozdítására.

„Megtiszteltetés számomra, hogy vezethetem a Messer globális fenntarthatósági és D&I törekvéseit. A Messer 10 évvel ezelőtt önkéntes alapon kezdte el a fenntarthatósági jelentés összeállítását. A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) új szabványokat vezetett be, ezáltal növelve az átláthatóságot. Büszke vagyok arra, hogy aktívan együttműködhetek a Messer ázsiai, európai és amerikai csapataival az ESG-környezetben való eligazodásban, és biztosíthatom a zökkenőmentes átmenetet a jelentéstétel új módszertana felé”

– magyarázta Patricia Hargil.

A 2023-as vállalati fenntarthatósági jelentés az aktuális projektekkel, legfontosabb ESG-mutatókkal és meghatározott célokkal itt érhető el: https://newsroom.messergroup.com/asset/a0b68583-5c7f-465c-a969-ebcfdb8b5c34/corporatesustainabilityreport2023messer-en.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss