Zöld
Szeptember 23-án van a Nemzetközi hulladékgyűjtő világnap
1,3 milliárd alumíniumdoboz kerül forgalomba Magyarországon évente – az 1,3 milliárd lehetőség az újrahasznosításra!
Az alumíniumból készült italosdobozok egyre népszerűbbek, egyre több fajta és egyre változatosabb üdítők, jegeskávék és különböző italok kaphatóak bennük. A tendenciát pedig a számok is visszatükrözik: míg pár éve körülbelül 1 milliárd, addig napjainkban évente, több mint 1,3 milliárd aludoboz kerül forgalomba, csak hazánkban. Szeptember 23-án, a nemzetközi hulladékgyűjtő nap alkalmából fontos arról is beszélni, hogy a mennyisége ellenére, miért tekinthetünk értékes hulladékként az alumíniumdobozokra, miért fontos a fenntartható csomagolóanyagok választása, és ideális esetben mi lesz annak a közel 3000 elefánt súlyának megfelelő aludoboz sorsa, amellyel Magyarországon találkozhatunk?
Az alumínium az egyik legkönnyebb fém a világon, jól formázható, tartós, törhetetlen és végtelenszer újrahasznosítható minőségromlás nélkül, ráadásul egy újrahasznosított doboz előállítása 95%-kal kevesebb energiába kerül, mint egy új doboz előállítása. Tulajdonságainak köszönhetően a nagy italgyártó vállalatok is egyre inkább előtérbe helyezik az alumínium csomagolásokat, szemben a PET-palackokkal vagy az üveggel. Az egyik legsokoldalúbb nyersanyag, amely a fenntartható és környezettudatos kereskedelmi tevékenységet, valamint az Európa Unió által kitűzött fenntartható hulladékgazdálkodási célokat leginkább képes támogatni.
Négyszer a Föld körül!
Magyarországon az évente forgalomba kerülő aludoboz mennyisége 1,3 milliárd darab. Hogy mit is jelent ez pontosan? Néhány példán keresztül megpróbáljuk szemléltetni: ez a mennyiség négyszer olyan hosszú, mint az Egyenlítő, tehát négyszer körbeérné a Föld kerületét. Súlyra körülbelül 3000 elefánt súlyával egyezik meg; míg lefektetve őket egymás mellé, a felület nagyságrendileg 10,2 km2-t fedne le, ez azt jelenti, hogy a Margit-szigetnél több mint tízszer nagyobb területet be tudnánk borítani aludobozokkal.
Ennek a rengetek doboznak nem a háztartási szemetesben van a helye, sokkal inkább közös érdekként kell arra gondolnunk, hogy az újrahasznosítás körforgásában maradjanak.
„Az alumíniumdobozok újrahasznosítása viszonylag egyszerű művelet: ipari előkészítés, majd olvasztás után, az előállított óriási alumínium-tekercsekből egyszerűen újraformázhatóak például az italos aludobozok is. Alig 60 nap elegendő az újrahasznosításra és ez a folyamat végtelenszer megismételhető. Fogyasztóként azzal tehetünk a legtöbbet, ha ezt nem csak a hulladékgyűjtés világnapján, hanem egész évben szem előtt tartjuk és törekszünk arra, hogy az üres dobozok a megfelelő helyre kerüljenek”
– mondta Vida Péter, az Every Can Counts kezdeményezés magyarországi tagjának, a Minden Doboz Visszajár képviselője.
Közös érdekünk az újrahasznosítás!
A nemzetközi hulladékgyűjtő világnap tökéletes alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodás fontosságára és arra, hogy tudatosítsuk: az alumíniumdobozoknak nem a szemetesben van a helye. Az üres aludobozok külön gyűjtése és újrahasznosítása, amely hatalmas segítséget jelenthet a Földnek, hiszen mérsékelhető a felesleges energiafelhasználás, illetve károsanyag-kibocsátás.
Az Európai Unió által és Magyarországon is elfogadott hulladékgazdálkodási irányelv szerint, az alumínium újrahasznosításának célszáma 2025 év végre 50%, míg 2030 végére 60% (Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027). Ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak, különböző ösztönző szabályozások és kampányok valósulnak meg számos európai országban, köztük hazánkban is: 2024. január 1-jén bevezetésre kerül a kötelező visszaváltási rendszer. Szakemberek várakozásai szerint, az új rendszer bevezetése a fogyasztókat is arra fogja ösztönözni, hogy tudatosabban gondolkodjanak hulladékgyűjtéskor és segítsenek abban, hogy egyre több alumínium doboz maradjon benne az újrahasznosítás körforgásában.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Elindult a munka a házikertekben
Több mint 17 millió színes tasakos vetőmag talál gazdára az idei szezonban.
A kedvező tavaszi időjárás miatt elindult a munka a kiskertekben. Az idei szezonban a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács előrejelzése szerint 1000 fajta zöldségből és 500 virágfajtából mintegy 17,3 millió színes tasakos vetőmagot vetnek el a hobbikertészek. A klasszikus sárgarépafajták, petrezselyemfélék és fűszernövények mellett élénk a kereslet a különféle paradicsomok és paprikák, valamint a kezdő kertészek számára is sikerélményekkel kecsegtető cukkinik és patisszonok iránt.
A kedvező tavaszi időjárás miatt március elején felpörgött a munka hobbikertekben. Ezzel párhuzamosan a főként gazda- és kertészeti boltokban, multinacionális élelmiszerláncokban, és barkácsáruházakban megvásárolható színes tasakos vetőmagok iránti kereslet is hatványozódott. A hazai hobbikerti vetőmagkínálat a piacon a világ minden részéről származó, de Európában regisztrált mintegy 1000 fajta zöldségből és 500 virágfajtából áll. Ezekből a becslések alapján mintegy 17,3 millió fogy az idei szezonban, amely az elmúlt évi 18 millió darabos forgalomhoz képest 4 százalékkal kisebb mennyiséget jelent. A piacon forgalmazott termékek tekintetében mintegy 5-7 százalékos drágulással kell számolniuk 2025-ben a vásárlóknak. Az átlagos fogyasztói kosár a becslések szerint 3000 forintot tesz ki, egy-egy kertész 10 színes tasakos vetőmagot vásárol átlagosan. A teljes hazai forgalom a hobbikerti vetőmagok területén mintegy 5,2 milliárd forintot tesz ki.
Magyarországon a konyhakerti termesztés visszaszorult az elmúlt két évtizedben, hazánk Európa középmezőnyében foglal helyet. Tőlünk keletebbre a házi növénytermesztés még jobban tartja magát, nyugatabbra viszont már vannak olyan országok, ahonnét teljesen eltűnt ez a fajta foglatosság. Európában kiemelkedő a hobbikertészkedés kedveltsége a zöldségtermesztés vezető országának tekintett Hollandiában és Olaszországban, ismertette Pavelka Árpád, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Zöldség Szekciójának tagja.
Mint Pavelka Árpád kifejtette: a hazai vásárlók leginkább a népszerű virágfajták mellett a klasszikus zöldségféléket – a gyökér petrezselymet, a sárgarépát, uborkaféléket teszik a kosarukba, de jelentős az érdeklődés a fűszernövények iránt is. Növekvő kereslet van paradicsomfélék mellett a chili paprikák iránt is. A cukkini és patisszonfajtákat a szakértők pedig a leginkább sikerrel kecsegtető növényeknek tartják a kezdő kertészek számára.
Magyarországon a klasszikus otthoni kertészkedés mellett megfigyelhető trend a kedvtelésből, rekreációs céllal történő növénytermesztés. Egyre több helyen találkozni emeltágyásokkal, balkonkertekkel és a városokban megjelentek közösségi kertek is. Ezek esetében a növények felnevelése mellett maga a kertészkedés, mint hasznos fizikai elfoglaltság nyújtja az élményt. A sikeres kertészkedést a hazánkban is tapasztalható klímaváltozás nehezíti, az elmúlt évben például a nagy meleg és légköri aszály az ország nagy részén komoly terméskiesést okozott, amelyen az öntözés sem segített, mondta Pavelka Árpád.
A tasakos vetőmag tisztaságát és minőségét a forgalmazó garantálja. A vetőmagválasztásnál érdemes megbízható forgalmazótól választani, mert a sikeres gazdálkodás a magas minőségű vetőmaggal kezdődik. A Magyarországon forgalmazott kiskerti vetőmagoknak az európai vetőmag szabványoknak megfelelő minőségben, jelöléssel kell rendelkezniük. Ezek a forgalomba hozatal előtt hivatalos minősítésen esnek át, majd évente minimum egyszer csíraellenőrzést végeznek rajtuk a cégek.
A tasakon jelölt vetési időben a talaj hőmérsékletét és állapotát érdemes figyelembe venni a vetésnél. A növények fejlődéséhez folyamatos nedvesség szükséges, a melegigényes növényeket fóliatakarással, esetlegesen növényházban palántaneveléssel készíthetik fel a kertészek a későbbi kiültetésre. A megvásárolt, de a szezonban megmaradt vetőmagokat érdemes hűvös, száraz, direkt napfénytől védett helyen tárolni, ekkor akár több évig megmaradhat a csírázóképességük.
Fotókredit: KRQ
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
A világ legfenntarthatóbb vállalatai közé került a Zyxel
A Zyxel Group egyike annak az öt vállalatnak, amely megkapta ezt az elismerést az iparágban.
A Zyxel Networks, a biztonságos, mesterséges intelligencia alapú felhőalapú hálózati megoldások terén vezető szerepet betöltő vállalat bejelentette, hogy a Zyxel Group ismét jelesre vizsgázott a fenntarthatóság iránt tanúsított szemléletével az S&P Global Sustainability Yearbook 2025 alapján. A világszerte több mint 7690 vállalat közül kiemelkedve a Zyxel Group iparágának legjobb 5%-ában végzett, ezzel is bizonyítva a fenntartható gyakorlatok iránti erős elkötelezettségét.
Az S&P Global Sustainability Yearbook a vállalatokat a vállalati fenntarthatósági értékelésük (CSA) alapján értékeli, amely ugyanaz, mint a Dow Jones fenntarthatósági indexekben (DJSI) használt mérce. Idén 62 iparágban összesen 780 vállalatot ismertek el, ami tükrözi a felvételhez szükséges szigorú előírásokat. A kommunikációs berendezések ágazatában értékelt 54 vállalat közül mindössze ötöt választottak ki elismerésre, köztük a Zyxelt, a Ciscot és az Ericssont.
A Zyxel Group felvétele az S&P Global Sustainability Yearbookba csak a legújabb bizonyítéka az ESG-kiválóság iránti hosszú távú elkötelezettségének. Ez az elismerés a Zyxel 2024-ben kapott számos rangos díj- és minősítés sorára épül, többek között a Tajvani Vállalati Fenntarthatósági Díj (TCSA) háromszoros elismerésére, a Business Weekly által három egymást követő évben a 100 legversenyképesebb szén-dioxid-kibocsátó vállalat közé való bekerülésre, az MSCI ESG Rating A minősítésére, a Carbon Disclosure Project (CDP) B vezetői szintű minősítésére és az EcoVadis ezüstérmére. Ezek az eredmények aláhúzzák a Zyxel Group vezető szerepét a fenntarthatóság terén, valamint az iparági szabványok felállítására irányuló folyamatos erőfeszítéseit.
A fenntarthatósági célok eléréséhez az iparágak és ellátási láncok közös fellépésére van szükség. Ezt felismerve a Zyxel Group ambiciózus szén-dioxid-csökkentési célok kitűzésével aktívan hozzájárul a fenntarthatóság felé irányuló szélesebb körű globális mozgalomhoz. A vállalat célja, hogy 2030-ra 50%-kal csökkentse a kibocsátást, 2050-re pedig elérje a nettó nulla kibocsátást, összhangban a Tudományos Célkitűzések Kezdeményezéssel (SBTi). A Zyxel Group emellett az ellátási láncában is támogatja a fenntarthatóságot olyan kezdeményezésekkel, mint a Zero Carbon Academy, amely a beszállítóknak segít a szén-dioxid-gazdálkodás javításában és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek kifejlesztésében.
A Zyxel Group folyamatos felvétele az S&P Global Fenntarthatósági Évkönyvébe alátámasztja a fenntartható üzleti gyakorlatok terén betöltött vezető szerepét. A vállalat a jövőben is elkötelezett amellett, hogy jelentős és tartós környezeti és társadalmi hatást érjen el olyan kezdeményezések révén, amelyek világszerte a közösségek javát szolgálják, és hozzájárulnak a globális fenntarthatósági célok eléréséhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Nanoműanyag kolloidok felületén kötött PFAS vegyület együttes toxicitását vizsgálták a MATE kutatói
Az ún. örök vegyianyagokként ismert per- és polifluoralkil (PFA) anyagok és a nanoműanyagok (NPL) együttes előfordulása és kölcsönhatása a környezetben lehetséges és kockázatos anyagkombináció (pl. kommunális szennyvizekben).
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének kutatói a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) közös munkájukban arra a megállapításra jutottak, hogy vizes közegben e két szennyező terjedését nagyban befolyásolja a PFA anyagok megkötődése a nanoplasztik kolloidok felületén, sőt ez környezeti kockázatukat is meghatározza. Együttes előfordulásuk esetén ugyanis jelentősen nőhet a vízi ökoszisztémákra és az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásuk abban az esetben, ha a PFA vegyület a nanoműanyag felületéhez kötődik (adszorbeálódik).
A brit Királyi Kémiai Társaság egyik tudományos szaklapjában publikált kísérleti adatok igazolták, hogy a PFA szennyeződések a nanoműanyagok felületén megváltoztatják a kolloidrendszer felületi töltését és ennek következtében annak stabilitást. Ez nemcsak a terjedési és felhalmozódási folyamatokat befolyásolja a vizeinkben, hanem az NPL-PFAS aránytól függően, egymást erősítő (szinergikus) toxikus hatásokhoz is vezet. Az NPL-PFAS kolloid stabilitása és a szennyező hatása közötti összefüggés vizsgálatával a kutatás a világon elsőként elemezte a nanoszemcsék határfelületén lejátszódó adszorpciós folyamatok kialakulását, valamint ezek hatását a vizsgált modellállatok (halteszt) mortalitására. A kutatók a kombinált szennyezés által okozott letális elváltozások értékelése mellett nagyfelbontású képalkotó berendezésekkel vizsgálják a hallárvákat (ld. kép) és a szennyezőanyagok által okozott testi elváltozásokat is nyomon követik. Az eredmények rávilágítanak, hogy az együtt előforduló szennyező anyagok (pl. NPL–PFA koktél) növelhetik a negatív környezeti hatásokat, mert jelentős hatással vannak a vizsgált indikátorszervezetek fejlődésére. Eredményeik egyben fel is hívják a figyelmet az ilyen kölcsönhatások további vizsgálatának fontosságára vizes közegben.
A kutatás környezeti jelentősége
A MATE és az SZTE szakértői megállapították, hogy az NPL-ek és a PFAS-ok együttes hatása a környezetre különösen aggasztó perzisztenciájuk (rendkívül nehezen bomlanak le), bioakkumulációs (felhelmozódási) potenciáljuk és összetett kölcsönhatásaik miatt. A kutatás nagy környezettudományi jelentőséggel bír, hiszen az ilyen típusú elemzések hozzásegítik a tudományos szakembereket az újonnan és a környezetben együttesen megjelenő szennyező anyagok környezeti viselkedésének és hatásainak jobb megértéséhez. A kutatási eredmények egyedülállóak, mert korábban összefüggéseket, az NPL-PFAS rendszerek kolloid stabilitása és toxicitása között, nem vizsgáltak.
A kutatás legfontosabb megállapításai
A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a PFA szennyező NPL-részecskékre történő adszorpciója szinergikus (egymást erősítő) toxikus hatásokhoz vezet, és ez hosszú távon fennmarad a nem aggregálódó NPL-PFAS kolloidok esetében. Az eredmények felhasználhatók a különböző szennyezőanyag határértékek és kármentesítési stratégiák kidolgozása során és végső soron segítik a vízi környezetet szennyező anyagok által együttesen jelentett ökológiai és egészségügyi kockázatok mérséklését.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Hajhullás okai nőknél és visszér ellen
-
Ipar2 hét ago
Hogyan gondolkodik a generatív MI? Szegedi kutatók keresik a választ a chatbotok titkaira
-
Mozgásban2 hét ago
DACHSER: szárazföldi szállítás Írországból Európába
-
Okoseszközök2 hét ago
Kiderült, melyik Magyarország leggyorsabb mobilhálózata
-
Tippek2 hét ago
Így védekeznek az elektromos tüzek ellen a hazai vállalkozások
-
Gazdaság2 hét ago
Most érdemes az ügyfeleknek az ingatlanpiacra lépni
-
Okoseszközök6 nap ago
Április 7-től további Samsung készülékekre érkezik a One UI 7
-
Egészség2 hét ago
Hogyan aludjunk jól: a közelgő óraátállítás egészségügyi hatásaira hívja fel a figyelmet a Samsung az alvás világnapján