Zöld

Szeptember 23-án van a Nemzetközi hulladékgyűjtő világnap

hulladékgyűjtő

1,3 milliárd alumíniumdoboz kerül forgalomba Magyarországon évente – az 1,3 milliárd lehetőség az újrahasznosításra!

Az alumíniumból készült italosdobozok egyre népszerűbbek, egyre több fajta és egyre változatosabb üdítők, jegeskávék és különböző italok kaphatóak bennük. A tendenciát pedig a számok is visszatükrözik: míg pár éve körülbelül 1 milliárd, addig napjainkban évente, több mint 1,3 milliárd aludoboz kerül forgalomba, csak hazánkban. Szeptember 23-án, a nemzetközi hulladékgyűjtő nap alkalmából fontos arról is beszélni, hogy a mennyisége ellenére, miért tekinthetünk értékes hulladékként az alumíniumdobozokra, miért fontos a fenntartható csomagolóanyagok választása, és ideális esetben mi lesz annak a közel 3000 elefánt súlyának megfelelő aludoboz sorsa, amellyel Magyarországon találkozhatunk?

Az alumínium az egyik legkönnyebb fém a világon, jól formázható, tartós, törhetetlen és végtelenszer újrahasznosítható minőségromlás nélkül, ráadásul egy újrahasznosított doboz előállítása 95%-kal kevesebb energiába kerül, mint egy új doboz előállítása. Tulajdonságainak köszönhetően a nagy italgyártó vállalatok is egyre inkább előtérbe helyezik az alumínium csomagolásokat, szemben a PET-palackokkal vagy az üveggel. Az egyik legsokoldalúbb nyersanyag, amely a fenntartható és környezettudatos kereskedelmi tevékenységet, valamint az Európa Unió által kitűzött fenntartható hulladékgazdálkodási célokat leginkább képes támogatni.

Négyszer a Föld körül!

Magyarországon az évente forgalomba kerülő aludoboz mennyisége 1,3 milliárd darab.  Hogy mit is jelent ez pontosan? Néhány példán keresztül megpróbáljuk szemléltetni: ez a mennyiség négyszer olyan hosszú, mint az Egyenlítő, tehát négyszer körbeérné a Föld kerületét. Súlyra körülbelül 3000 elefánt súlyával egyezik meg; míg lefektetve őket egymás mellé, a felület nagyságrendileg 10,2 km2-t fedne le, ez azt jelenti, hogy a Margit-szigetnél több mint tízszer nagyobb területet be tudnánk borítani aludobozokkal.

Ennek a rengetek doboznak nem a háztartási szemetesben van a helye, sokkal inkább közös érdekként kell arra gondolnunk, hogy az újrahasznosítás körforgásában maradjanak.

„Az alumíniumdobozok újrahasznosítása viszonylag egyszerű művelet: ipari előkészítés, majd olvasztás után, az előállított óriási alumínium-tekercsekből egyszerűen újraformázhatóak például az italos aludobozok is. Alig 60 nap elegendő az újrahasznosításra és ez a folyamat végtelenszer megismételhető. Fogyasztóként azzal tehetünk a legtöbbet, ha ezt nem csak a hulladékgyűjtés világnapján, hanem egész évben szem előtt tartjuk és törekszünk arra, hogy az üres dobozok a megfelelő helyre kerüljenek”

– mondta Vida Péter, az Every Can Counts kezdeményezés magyarországi tagjának, a Minden Doboz Visszajár képviselője.

Közös érdekünk az újrahasznosítás!

A nemzetközi hulladékgyűjtő világnap tökéletes alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodás fontosságára és arra, hogy tudatosítsuk: az alumíniumdobozoknak nem a szemetesben van a helye. Az üres aludobozok külön gyűjtése és újrahasznosítása, amely hatalmas segítséget jelenthet a Földnek, hiszen mérsékelhető a felesleges energiafelhasználás, illetve károsanyag-kibocsátás.

Az Európai Unió által és Magyarországon is elfogadott hulladékgazdálkodási irányelv szerint, az alumínium újrahasznosításának célszáma 2025 év végre 50%, míg 2030 végére 60% (Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027). Ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak, különböző ösztönző szabályozások és kampányok valósulnak meg számos európai országban, köztük hazánkban is: 2024. január 1-jén bevezetésre kerül a kötelező visszaváltási rendszer. Szakemberek várakozásai szerint, az új rendszer bevezetése a fogyasztókat is arra fogja ösztönözni, hogy tudatosabban gondolkodjanak hulladékgyűjtéskor és segítsenek abban, hogy egyre több alumínium doboz maradjon benne az újrahasznosítás körforgásában.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Így forradalmasította a horgászatot az internet

horgászat
Képek forrása: Freepik

A horgászat az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység Magyarországon, aminek számtalan válfaja van a hagyományos fenekezéstől kezdve a kis patakokon űzött legyező horgászatig. A horgászat alapjai sok ezer évre nyúlnak vissza, és a ma használt eszközök, technikák jó része is rendelkezésre állt már az évezred elején. Az internet elterjedése azonban ezt a sportot is nagymértékben átalakította – de hogyan is? Cikkünkben öt fontos változást fogunk bemutatni. Vágjunk is bele!

1.   Minden felszerelés csak egy kattintásnyira van

Képzeljük el, hogy a kétezres évek elején egy kisvárosban lakunk, ahol csak egy horgászbolt van. Emiatt szinte biztos, hogy a pecázás során használt majdnem minden horgászfelszerelés onnan származik. Hacsak nem vagyunk annyira lelkesek, hogy egy hétvégén csak azért órákat autózzunk, hogy meg tudjunk látogatni egy-egy nagyobb horgászboltot.

Ezzel szemben manapság minden termék elérhető online is. Számtalan webáruház termékei közül válogathatunk, beleértve a magyar horgászboltokban nem, vagy csak ritkán forgalmazott termékeket is. Csak néhány kattintás, és érkezik is a speciális etetőanyag vagy egy amerikai csalikülönlegesség!

2.   Sokkal könnyebb új módszereket megtanulni

Az internet előretörésével sokkal több tartalom lett elérhető, nagyrészt ingyen. Míg régebben csak újságokból és rutinosabb horgásztársaktól lehetett megtanulni az új horgászmódszereket, esetleg egy-egy videókazettáról vagy DVD-ről, ma már számtalan cikk és videó elérhető a horgászattal foglalkozó portálokon, illetve a YouTube-on is mint amilyen például a JADABO Fishing csatorna. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne lenne szükség a tapasztaltabb horgászok útmutatására, az viszont igaz, hogy sokkal könnyebb információkhoz jutni, ötleteket meríteni.

3.   Az internet összeköt

Az internet számos lehetőséget teremt rá, hogy a hasonló érdeklődésűek megtalálják egymást. A különféle Facebook-csoportokban nemcsak az érdekesebb történeteket, fogásokat lehet megosztani a többiekkel, arra is lehetőség van, hogy kérdezzünk, tapasztalatokat osszunk meg. A horgászat sikeressége rengeteg apró részleten múlik a helyválasztástól kezdve a megfelelő technikák és csalik alkalmázásáig. Mindezeket rengeteg idő kitapasztalni egy-egy horgászhely esetén, a legtöbbünk pedig sajnos folyamatos időhiányban szenved. Az interneten viszont könnyen hasznos információkhoz juthatunk, ami nagymértékben megnöveli a sikeres horgászat esélyeit.

horgászfelszerelés

Akár a szombat reggeli kávé mellől is tájékozódhatunk a vízállásról és az időjárási viszonyokról

4.   Kinyílt a világ

Bár a legtöbben egy-egy hazai halfaj horgászatába szerelmesedtünk bele, kinek ne mozgatná meg a fantáziáját egy-egy trópusi halóriás vagy éppen egy féltonnás cápa? A YouTube-on rengeteg különleges halfaj horgászatát követhetjük nyomon az alaszkai fehér toktól kezdve az óriási amazonasi arapaimától egészen a fehér cápáig. Legyünk őszinték magunkkal: húsz évvel ezelőtt a fél kezünket odaadtuk volna, hogy egy-egy ilyen videót megnézhessünk, most pedig mindez csak egy kattintásnyira van!

5.   Rugalmasabban tudunk felkészülni a horgászatra

A mai ember folyamatos időszűkében szenved. A horgászatot azonban meg kell tervezni: végig kell gondolni, hol és hogyan szeretnénk pecázni, milyen horgászfelszereléssel szeretnénk nekivágni a pecának, meg kell tervezni a bevásárlást. És bár az ismerős vizek vallatása legtöbbször már gond nélkül megy rutinból, egy-egy új víz felfedezése vagy új felszerelés, technika kipróbálása nagyon alapos tájékozódást, kellő utánajárást igényel. A mai világban mindez sokkal egyszerűbbé vált. Az interneten utánanézhetünk majdnem minden fontos információnak, körbekérdezhetünk, és az új felszerelések beszerzése is roppant egyszerű a számos horgász webáruház széles kínálatának köszönhetően. Érdemes olyan webshopot keresni, amit szakértők üzemeltetnek, és ahol tanácsokat is tudnak adni. Ezért remek választás a JADABO online horgászüzlet, mert nemcsak a remek termékkínálat szól mellettük, hanem arra is lehetőséged van, hogy emailen, illetve telefonon segítséget kérj tőlük!

Konklúzió

Persze az internet nem helyettesíti a tapasztalatot és a tudást. Ne gondoljuk, hogy két YouTube-videóból fél óra alatt kitanuljuk a bojlifőzés rejtelmeit vagy a gumihal homokos aljzaton történő vezetésének csínját-bínját. Ezzel együtt az online világ óriási segítséget nyújt. Használjuk arra, amire való, és sokkal inkább kinyílik a világ!


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Az intelligens esővízgazdálkodás lehet a legújabb trend

Az esővíz kincs. Így gondolják ezt a Wavin által megkérdezett magyar szakemberek is, ráadásul szinte minden második építész, létesítményüzemeltető, illetve városgazdálkodó szerint folyamatosan nő az igény a fenntartható esővízkezelés iránt.

A kutatás tanulságai szerint a megvalósítás nem a szaktudáson vagy a műszaki lehetőségeken fog múlni, ám a szakemberek szerint a döntéshozók jelentős része még mindig nem ismeri fel a fenntartható vízgazdálkodásban rejlő egészségügyi és anyagi lehetőségeket. Pedig átgondolt tervezéssel és digitális megoldásokkal a víz természetes körforgása ma már bármely városban megvalósítható.

Ne csak a befőttet tegyük el „télire”

Az elkövetkező években még valószínűleg sokat fogunk hallani az intelligens esővízgazdálkodásról, hiszen már a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a szélsőséges csapadékeloszlásnak köszönhetően a városaink hol szabályosan úsznak az esővízben, hol hosszú, forró, száraz időszakokkal küzdünk. A csapadék minél gyorsabb elvezetése nem lehet ideális megoldás, hiszen hogyan jutunk ismét vízhez, ha beköszönt a szárazság? Drágán és korlátozottan. Pedig a megoldás igen egyszerű: az értékes esővizet is „elrakhatjuk” ínségesebb időkre. Ebben segítenek az olyan innovatív megoldások, mint az intelligens esővíztározók és szikkasztók, a víz természetes körforgását kicsiben megvalósító kék-zöld tetők, a városi fák túlélését segítő gyökértározók, vagy a csapadékot megtartó, úgynevezett esőkertek.

A magyar szakemberek már felkészültek

Az esővízgazdálkodás terén világszerte és Magyarországon is élen járó Wavin több mint száz hazai építészt, tájépítészt, tervezőt, létesítmény üzemeltetőt, illetve városgazdálkodás terén jártas szakembert kérdezett meg a csapadék megtartásáról és újrahasznosításáról. A válaszadók szerint elsöprő érdeklődés tapasztalható a fenntartható megoldások iránt, hiszen mindössze 4-4 százalékuk látja úgy, hogy nincs, illetve stagnál a zöld megoldások iránti kereslet. Ám bármely jó ötlet csak annyira jó, amennyire megvalósítható, az esővízgazdálkodás terén pedig ennek a megkérdezettek szerint elsősorban a nem kellően tájékozott döntéshozók, illetve – ezzel valószínűleg összefüggésben – az anyagi lehetőségek szabnak határt. A szakemberek, a szaktudás hiánya, vagy a műszaki lehetőségek a válaszadók szerint nem hátráltathatják az esővízgazdálkodás hazai megvalósítását.

Már az esővizet is „digitalizáljuk”

„A Wavinnál az élhető, a klímaváltozás kihívásaira rugalmasan reagáló városok építésén dolgozunk – itthon és világszerte. Szeretnénk elérni, hogy Magyarországon is elterjedjen az a holisztikus szemlélet, amely az értékes esővíz megtartását és újrahasznosítását teszi lehetővé egy új típusú, intelligens vízgazdálkodás formájában”

– magyarázza Ronyecz Nóra, a Wavin hazai marketing managere.

Ebben a digitalizáció is a segítségünkre van, hiszen például az időjárási adatok elemzésével, az előrejelzések figyelembevételével, illetve szenzortechnika alkalmazásával a lehető leghatékonyabban tudjuk kihasználni a szikkasztókban, vagy éppen a kék-zöld tetőkben rejlő lehetőségeket

– teszi hozzá a szakember.

Lukács Máté, az Egészséges Utcák koncepciót itthon is meghonosító Járókelő Közhasznú Egyesület operatív vezetője szerint az erős szelek, a heves esőzések, a magas hőmérséklet és az erős napsugárzás mind-mind jelentősen befolyásolják, hogy az emberek mennyire mozdulnak ki, időznek az utcán és érzik jól magukat. Az igény az árnyékos és szélmentes helyekre csak növekedni fog a jövőben, ahogy a klímaváltozás előrehalad, és városaink a jelenleginél szélsőségesebb időjárást tapasztalnak meg.

„A klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebbé váló időjárásra csak akkor tudunk felkészülni, ha a szivacsváros gondolatiságát is beemeljük a tervezési alapelveink közé. Növényzet telepítésével és természetes vízelvezetés, szivárgók alkalmazásával biztosíthatjuk, hogy a város készen álljon a magasabb hőmérsékletekre és a hevesebb esőzésekre

– mondta el a szakember.

Szerencsére már itthon is találunk szép példákat a klímabarát városfejlesztésre: ilyen például a IX. kerületi Bakáts tér vagy az időszakos elárasztásra tervezett XXII. kerületi Szent István tér átalakítása. Az esővízmenedzsment terén a jövő a korábban említett szenzortechnikáé lehet, okosvezérléssel ugyanis előre felkészülhetünk az időjárási eseményekre és a szikkasztóban helyet biztosíthatunk a várhatóan lezúduló nagy mennyiségű csapadékvíznek. Ilyen szenzoros technikai megoldás üzemel például már a brit királyi család észak-ír birtokán, ezzel is védve a történelmi komplexumot az árvizektől.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Így csökkenti szén-dioxid-lábnyomát egy menő egyetem

nettó zéró kibocsátás
Kép forrása: Freepik

A nettó zéró kibocsátás a cél: az első fázisban 10%-kal csökkent a karbonlábnyom.

2030-ra nettó zéró kibocsátást tűzött ki a Kelet-Londoni Egyetem. Az angol főváros egyik legjobb egyetemének választott intézmény részletes tervet dolgozott ki nagyívű célja eléréséhez.

Ennek keretében, első lépésként feltérképezték az egyetem különböző tereinek használatát, valamint, hogy hol rejlik az épületekben energiamegtakarítási potenciál. Összesen mintegy 11 ezer LED-égő felszerelésével és az épületirányítási rendszer 35 ponton történő frissítésével így optimalizálni tudták az intézmény energiafogyasztását, és 10 százalékos CO2-kibocsátás-csökkentést könyvelhettek el a 25 ezer hallgatónak otthont adó Docklands és Stratford kampuszokban.

A második fázisban a tiszta energiára való átállást valósítják meg: egy összesen 2 megawatt teljesítményű napelemes rendszert telepítettek a kampuszokra, ami évente akár 1,2 GWh (gigawattóra) szén-dioxid-mentes villamos energiát képes megtermelni. Az egyetem számításai szerint ennek 90 százalékát helyben fogják felhasználni, a fennmaradó részt pedig – a mikrogrid hálózatokhoz hasonlóan – a közcélú áramhálózatra tudják majd visszatáplálni. Emellett hőszivattyúkat és 27 új elektromos autótöltőt szereltek fel.

A zöldítést a 40 ezer hallgatót oktató egyetem mindennapjaiba is beépítik. Ennek jegyében a fenntarthatóságot a tantervbe emelve inspirálják a hallgatókat, akik így értékes tudást és készségeket szerezhetnek a zöldgazdaságban való érvényesüléshez, valamint az intelligens, IoT-alapú digitális technológia környezettudatos használatához. Elindult továbbá egy közösségi program zöldenergiás startupok számára is.

Mindezek hozzájárultak, hogy a Siemens technológiájával megvalósuló, három éve elindult karboncsökkentési program megkapta a szigetország Net Zero Leader díjat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss