Zöld

Szeptember 23-án van a Nemzetközi hulladékgyűjtő világnap

hulladékgyűjtő

1,3 milliárd alumíniumdoboz kerül forgalomba Magyarországon évente – az 1,3 milliárd lehetőség az újrahasznosításra!

Az alumíniumból készült italosdobozok egyre népszerűbbek, egyre több fajta és egyre változatosabb üdítők, jegeskávék és különböző italok kaphatóak bennük. A tendenciát pedig a számok is visszatükrözik: míg pár éve körülbelül 1 milliárd, addig napjainkban évente, több mint 1,3 milliárd aludoboz kerül forgalomba, csak hazánkban. Szeptember 23-án, a nemzetközi hulladékgyűjtő nap alkalmából fontos arról is beszélni, hogy a mennyisége ellenére, miért tekinthetünk értékes hulladékként az alumíniumdobozokra, miért fontos a fenntartható csomagolóanyagok választása, és ideális esetben mi lesz annak a közel 3000 elefánt súlyának megfelelő aludoboz sorsa, amellyel Magyarországon találkozhatunk?

Az alumínium az egyik legkönnyebb fém a világon, jól formázható, tartós, törhetetlen és végtelenszer újrahasznosítható minőségromlás nélkül, ráadásul egy újrahasznosított doboz előállítása 95%-kal kevesebb energiába kerül, mint egy új doboz előállítása. Tulajdonságainak köszönhetően a nagy italgyártó vállalatok is egyre inkább előtérbe helyezik az alumínium csomagolásokat, szemben a PET-palackokkal vagy az üveggel. Az egyik legsokoldalúbb nyersanyag, amely a fenntartható és környezettudatos kereskedelmi tevékenységet, valamint az Európa Unió által kitűzött fenntartható hulladékgazdálkodási célokat leginkább képes támogatni.

Négyszer a Föld körül!

Magyarországon az évente forgalomba kerülő aludoboz mennyisége 1,3 milliárd darab.  Hogy mit is jelent ez pontosan? Néhány példán keresztül megpróbáljuk szemléltetni: ez a mennyiség négyszer olyan hosszú, mint az Egyenlítő, tehát négyszer körbeérné a Föld kerületét. Súlyra körülbelül 3000 elefánt súlyával egyezik meg; míg lefektetve őket egymás mellé, a felület nagyságrendileg 10,2 km2-t fedne le, ez azt jelenti, hogy a Margit-szigetnél több mint tízszer nagyobb területet be tudnánk borítani aludobozokkal.

Ennek a rengetek doboznak nem a háztartási szemetesben van a helye, sokkal inkább közös érdekként kell arra gondolnunk, hogy az újrahasznosítás körforgásában maradjanak.

„Az alumíniumdobozok újrahasznosítása viszonylag egyszerű művelet: ipari előkészítés, majd olvasztás után, az előállított óriási alumínium-tekercsekből egyszerűen újraformázhatóak például az italos aludobozok is. Alig 60 nap elegendő az újrahasznosításra és ez a folyamat végtelenszer megismételhető. Fogyasztóként azzal tehetünk a legtöbbet, ha ezt nem csak a hulladékgyűjtés világnapján, hanem egész évben szem előtt tartjuk és törekszünk arra, hogy az üres dobozok a megfelelő helyre kerüljenek”

– mondta Vida Péter, az Every Can Counts kezdeményezés magyarországi tagjának, a Minden Doboz Visszajár képviselője.

Közös érdekünk az újrahasznosítás!

A nemzetközi hulladékgyűjtő világnap tökéletes alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodás fontosságára és arra, hogy tudatosítsuk: az alumíniumdobozoknak nem a szemetesben van a helye. Az üres aludobozok külön gyűjtése és újrahasznosítása, amely hatalmas segítséget jelenthet a Földnek, hiszen mérsékelhető a felesleges energiafelhasználás, illetve károsanyag-kibocsátás.

Az Európai Unió által és Magyarországon is elfogadott hulladékgazdálkodási irányelv szerint, az alumínium újrahasznosításának célszáma 2025 év végre 50%, míg 2030 végére 60% (Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027). Ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak, különböző ösztönző szabályozások és kampányok valósulnak meg számos európai országban, köztük hazánkban is: 2024. január 1-jén bevezetésre kerül a kötelező visszaváltási rendszer. Szakemberek várakozásai szerint, az új rendszer bevezetése a fogyasztókat is arra fogja ösztönözni, hogy tudatosabban gondolkodjanak hulladékgyűjtéskor és segítsenek abban, hogy egyre több alumínium doboz maradjon benne az újrahasznosítás körforgásában.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Újabb győzelem az üvegházhatású gázok ellen

Az Európa Tanács és az Európai Parlament tárgyalói nemrég elfogadtak egy ideiglenes politikai megállapodást a globális felmelegedésért felelős anyagok szakaszos kivezetéséről.

A megállapodás magában foglalja az olyan középfeszültségű kapcsolóberendezések teljes körű betiltását is, amelyek F-gázokat, köztük a legerősebb SF6-ot használnak. A döntéssel kapcsolatos véleményeket Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton szakértője foglalta össze.

Azzal, hogy az Európai Unió egy újabb lépéssel közelebb került az erősen üvegházhatású kén-hexafluorid (SF6) gázt tartalmazó elektromos kapcsolóberendezések betiltásához, várhatóan gyors ütemben jelennek majd meg Európa-szerte az olyan szabályozások, amelyek alapján kizárólag SF6-mentes kapcsolóberendezéseket szabad alkalmazni a villamosenergia-ágazatban.

„Az, hogy az uniós intézmények politikai megállapodásra jutottak, igazi paradigmaváltást jelent Európában az SF6-mentes termékek irányába. Már régóta léteznek a villamos piacon bevált alternatívái a kén-hexafluorid gázzal szigetelt kapcsolóberendezéseknek. Ez különösen igaz a középfeszültségű kategóriában, a 24 kV-os tartományig bezárólag”

– mondta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton szakértője.

A megállapodás kritikusai attól tartanak, hogy az SF6-mentes technológia kötelezővé tétele akadályozni fogja – az Európa szén-dioxid-mentesítéséhez elengedhetetlen – megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés elterjedését. A megújuló energiatermelés ugyanis nagy mértékben függ a kapcsolóberendezésektől. Az Eaton azonban már korábban is előállt a megfelelő megoldással. A vákuumalapú kapcsolás a természetes légszigetelési technológiával kombinálva ugyanis tökéletesen megfelel a mai hálózatok követelményeinek, és – ami döntő fontosságú – támogatja a globális felmelegedés elleni küzdelmet. A globális felmelegedés szempontjából egyetlen kilogrammnyi SF6-gáz 25 200 kg szén-dioxidnak felel meg, így ez a döntés valóban mérföldkőnek számít.

„Mostantól az új projektek beruházói az SF6-mentes alternatívát választják majd függetlenül attól, hogy a projekt megújuló energiaforrásokra alapul vagy sem. Hiszen hosszú távon Európában csak ezekkel a kapcsolóberendezésekkel biztosítható a konformitás. Számíthatunk arra is, hogy sokan korszerűsítik majd SF6-mentes kapcsolóberendezéssel a már meglévő berendezésüket is. Vállalatunk világszerte vezető szerepet tölt be az SF6-mentes kapcsolóberendezések gyártásában, éppen ezért mindenképpen örülünk ennek az elsősorban a környezetvédelem szempontjából üdvözlendő döntésnek”

– tette hozzá Szontág Balázs.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Többszáz hektárnyi védett erdő újulhat meg az E.ON fejlesztése nyomán

Eltűnnek a légvezetékek és az oszlopok a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területeiről.

A Budai Tájvédelmi Körzet nyugatról határolja Budapestet sok helyen mélyen a városba ékelődő, jellemzően őshonos erdőkkel borított hegyvonulataival. A Natura 2000-es természetvédelmi terület egyedülálló botanikai, földtani és tájképi értékek őrzője, a főváros „tüdejének” is nevezik. Területét átszelik az E.ON és elődvállalatainak 70-80-as években épített gerinchálózatai, melyek 50 évvel ezelőtt még lakatlan övezetben létesültek, azóta azonban az agglomeráció körbenőtte őket. A környező települések – Nagykovácsi, Máriaremete, Remeteszőlős, Solymár, Pesthidegkút, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Piliscsaba – megnövekedett lakosságszáma és folyamatosan emelkedő energiaigénye, valamint a természeti környezet megóvásának együttes igénye hívta életre az E.ON Hungária Csoport egyik legjelentősebb Buda környéki hálózatfejlesztését.

Kezdetben 7.500 fogyasztót látott el az a solymári alállomás, amely ma 40.000 fogyasztási pont áramellátását biztosítja. A régió legnagyobb energiaigényű településeit kiszolgáló alállomás megújítása a folyamatosan növekvő energiakereslet miatt vált szükségessé, az E.ON pedig nem a hagyományos dinamikájú, időigényes fejlesztés mellett döntött. Egy szinte készre szerelt hajózási konténerbe épített mobil alállomást létesített Solymáron, hogy ügyfelei igényeit gyorsabban és hatékonyabban tudja kiszolgálni. A magasabb szereltségi szintű, gyorsabban leszállítható és üzembe helyezhető kompakt konténer alállomás megépítésével, valamint az új és korszerű kapcsolóberendezésekkel még tovább növelhető az üzembiztonság, és az esetlegesen bekövetkező hibák javítása is rövidebb ideig tart majd.

Az alállomás megújulásával párhuzamosan az E.ON megkezdte a környező településeken és védett erdőkön áthaladó 20 kV-os középfeszültségű hálózat egy részének elbontását és annak földkábellel való helyettesítését, a teljes folyamat 2022-2025 között több lépcsőben, az ügyfelek áramellátásának folyamatos biztosítása mellett történik. A légvezetékes hálózat megszüntetését – az üzembiztosabb hálózat igényén túl – több időjárási és természeti tényező indokolta, elég csak a budai erdőségeket érintő 2014-es jegesedésre gondolni, amikor a légvezetékekre fagyó vastag jégréteg súlya alatt a betonoszlopok kitörtek, leszakítva teljes vezetékszakaszokat, és elhúzódó áramszünetet okozva az ott élőknek. A vezetékek környezetében lakott területen a gallyazás, erdős területen a nyiladékkezelés egész éves feladatot ró az áramszolgáltatóra: a vezeték környékét folyamatosan gondozni kell a biztonságos működés érdekében. Nehézséget jelent, hogy az átjárhatatlan meredek erdős szakaszokon csak kézi erővel végezhető ez a művelet, egy vihar által kidöntött oszlop cseréje pedig időigényes és csak helikopterrel megoldható.

A fejlesztés kapcsán az E.ON a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területein, illetve a térség lakóövezeteiben több mint 450 oszlopot és 50 kilométernyi szabadvezetéket szüntet meg és vált ki földkábellel. A biztonságosabb üzemeltetést jelentő földkábeles hálózat létesítésével jelentősen csökken a térség áramellátásának kitettsége a természet erőivel szemben. Az átépített szakaszokon nem lesznek többé viharkárok vagy kidőlő fa okozta áramkimaradások, amelyek korábban akár több órás szolgáltatáskieséseket is okozhattak.

A 2022-ben indult projekt keretében a földkábelek jelentős részét már lefektette az E.ON, idén pedig megkezdte az oszlopok és légvezetékek elbontását. Pesthidegkút fejlődő városi részében, a családi házas övezetben minden oszlopot földkábellel váltottak ki. Máriaremete teljes területén elbontották az oszloptranszformátorokat, a földkábelek jelenlétét az utak mentén látható betonházas transzformátorállomások jelzik, itt egy kilométer hosszú erdei nyiladékot szüntetett meg az energiacég. A fejlesztésben az üzembiztonságot és a környezetvédelmet szorosan kíséri az esztétikum: egy oszlopok és vezetékek nélküli tisztább, rendezettebb városi utcaképnek örülhetnek az itt élők. A Hármashatárhegytől Budakesziig tartó cseres, kocsánytalan tölgyes erdőkön áthúzódó vonalszakaszon a vezetékeket több helyütt már levágták, most kezdik meg a vasoszlopok kiemelését. A Budakeszi vonalon is kompakt állomások jelzik a földkábelek jelenlétét, Nagykovácsiban pedig a földkábelek lefektetése és a régi vonalak bontása a nagykovácsi körforgalom megépülése után kezdődik majd el.

Az E.ON Hungária Csoportnál a jövő áramhálózatát építjük, mindezt összhangban a természettel. A gyorsan fejlődő budai agglomerációt érintő beruházásunk jelentősen növeli a térség áramellátásának biztonságát, hálózatunk a jövőben kevésbé lesz kitett az időjárás egyre jellemzőbb szélsőségeinek, valamit a környéken élők bővítési igényeinek teljesítése gyorsabban valósulhat majd meg. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy olyan fejlesztést valósítunk meg, amelynek révén szinte láthatatlanná tesszük a villamos hálózatot, eltűnnek az oszlopok és vezetékek, a földbe helyezett kábelek révén pedig képesek leszünk visszaadni a természet eredeti szépségét

– mondta el Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A földkábelesítés természetvédelmi szempontból is kiemelten fontos előrelépés. A középfeszültségű hálózat elbontásával a nyiladékkezelt területek mesterségesen egyenes vonalait önerdüléssel vagy a területet gondozó Pilisi Parkerdő szakemberei által ültetett őshonos fafajokkal begyógyíthatja az erdő.

A Pilisi Parkerdő, mint a főváros és térségének legnagyobb zöld infrastruktúrakezelője üdvözölte az E.ON Hungária Csoport fejlesztési törekvéseit. A légvezetékek megszűnése nemcsak egy optikai tájseb begyógyítására nyújt lehetőséget, de egyúttal növelheti a fával borított területek arányát is, ami a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fontos eszköze és egyben a helyi lakosság „zöld” iránti igényére is megoldást adhat. Következő lépésként fontos lesz e területek szakszerű kezelése, hogy a villamos távvezetékek évtizedes fennállása alatt megjelent idegenhonos és invazív növényekből álló gócpontokat megszüntessük, segítve ezzel az őshonos növényzet térhódítását”

mondta el Rittling István, a Pilisi Parkerdő Budai Erdészetének erdészetvezetője.

A solymári alállomás teljes megújítása és a 2025-ig megvalósuló földkábeles villamosenergia-hálózatfejlesztés költsége meghaladja a 2 milliárd forintot. A beruházás részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósul meg a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával, részben önerőből finanszírozza az E.ON Hungária Csoport.

A többszáz tonnányi elbontott nyersanyag további sorsa kapcsán is érvényesülnek a fenntarthatósági szempontok az E.ON-nál: a korábbi helyükről kiemelt, 50-60 éves vasoszlopokat beöntik, a néhány éve felszerelt oszlopkapcsolókat újra felhasználja a cég, a lebontott vezetékek pedig alumíniumként hasznosulnak újra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

A globális felmelegedés 1,5°C-ra szorításához a jelenleginél hétszer gyorsabban kell csökkenteni a szén-dioxid-intenzitást

globális

Bizakodásra adhat okot, hogy egyre népszerűbbek a megújuló energiaforrások.

Míg éves szinten 17,2%-os dekarbonizációra lenne szükség, addig 2000 óta egyetlen G20-országnak sem sikerült évi 11%-nál többet elérnie. Bár a napenergia-felhasználás 24,4%-os, sosem tapasztalt mértékű növekedése biztató, a PwC Net Zero Economy Indexe szerint minden töredékfoknyi felmelegedés megakadályozásáért komoly árat kell fizetnünk.

A PwC Net Zero Economy Indexe idén 15. alkalommal vizsgálja a gazdasági növekedéssel járó szén-dioxid-kibocsátási adatokat, összevetve az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mutatókkal. Vagyis, hogy mennyire képesek a gazdaságok elválasztani a gazdasági fejlődést a szén-dioxid-kibocsátás növekedésétől.

A PwC most megjelent elemzése szerint veszélyes mértékű az elmaradás a biztonságos jövőbeli éghajlat megteremtéséhez szükséges törekvésektől. A tavalyi 15,2%-hoz képest már évi 17,2%-os dekarbonizáció szükséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az iparosodás előtti időszakra jellemző szinteket 1,5°C-kal, ami az előző évben elért szint (2,5%) hétszerese és az elmúlt két évtizedben megvalósult világátlagnál (1,4%) tizenkétszer gyorsabb ütem.

A dekarbonizáció a G20-aknak sem egyszerű

2000 óta egyetlen G20-ország sem tudott éves szinten 11%-nál magasabb szén-dioxid-mentesítési rátát elérni; a legmagasabb szintet (-10,9%-ot) az Egyesült Királyság érte el 2014-ben. Az elemzés rámutat arra, hogy minden országnak erőteljesebben kell munkálkodnia a kibocsátás csökkentésén, ha bármilyen esélyt szeretnénk adni az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change/Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) azon elvárásának teljesítésére, hogy 2030-ig 43%-kal csökkentsük a kibocsátást. Ehhez ugyanis – a jelenlegi számítások szerint – a szén-dioxid-intenzitást 78%-kal kell csökkenteni kevesebb mint hét év alatt.

„Az Index jól illusztrálja az éghajlatváltozás kezelésére irányuló globális törekvések és a jelenlegi előrelépés realitása közötti növekvő különbséget. Ugyanakkor erre nem kudarcként, hanem tettekre való felszólításként kell tekintenie a döntéshozóknak és az üzleti vezetőknek egyaránt. A szél- és napenergia hasznosításának régiókon átívelő gyors terjedése is azt mutatja, hogy a dekarbonizációs törekvések sikeresek és nem gátjai a gazdasági növekedésnek”

– hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-ért felelős cégtársa.

Megújulóenergia-boom

Örvendetes tendencia, hogy az elmúlt évben megugrott a megújuló energiaforrások felhasználása, elsősorban Ázsiában (főként Kínában), az Amerikai Egyesült Államokban és Európában. A napenergia 24,4%-os éves növekedése a valaha mért legnagyobb mértékű, a szélenergia-felhasználás pedig 13,1%-kal nőtt – mindez gyors, szélesebb körű ágazati átállást és infrastruktúra-fejlesztést vetít előre, kiegészülve a fejlődő országok számára nyújtott fokozott támogatással. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború következtében megugrott a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása is, ezért 2022-ben mindössze 0,5%-kal nőtt a megújulók részesedése a teljes energiamixben.

A gazdasági növekedés és az energiafogyasztás ugyanis kettéválik, de nem kellő ütemben. Míg a G7-országok 1,2%-kal tudták csökkenteni a szén-dioxid-intenzitásukat a 2019 óta elért 2,3%-os éves átlaghoz képest, addig az E7-országok 2022-ben 2,8%-os dekarbonizációs rátát értek el a 2019-es 1,7%-os évesített csökkenéshez viszonyítva.

„A kibocsátás-növekedés csökkentéséhez az eddigi kollektív erőfeszítéseken túl sürgősen meg kell ragadnunk azt a lehetőséget, hogy összehangoljuk a globális gazdaság növekedési pályáját és a nettó nulla kibocsátás elérésére irányuló törekvéseket a 1,5 Celsius-fokos célkitűzéssel. Ehhez a tiszta technológiák széleskörű alkalmazására, a zöld innovációk felgyorsítására és a fenntartható befektetések ösztönzésére van szükség. Jelenlegi döntéseink kulcsfontosságúak a jövő generációi számára, és ennek felelősségét mindenkinek fel kell vállalnia”

– emelte ki a szakértő.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss