Zöld
Bizonytalanok az üzleti élet szereplői a klímacélok elérésében
A Siemens nemzetközi felmérésben vizsgálta a nettó zéró CO2 kibocsátáshoz szükséges infrastrukturális átállás jelenlegi helyzetét és jövőbeni kilátásait.
22 ország 1400 felsővezetőjének bevonásával, valamint mélyinterjúk alapján készített összefoglaló riportot a Siemens nemzetközi Smart Infrastructure üzletága, hogy felmérje, hol tart a 2050-es klímacélok megvalósítása, köztük a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás, azaz a dekarbonizáció eléréséhez szükséges infrastrukturális átállás.
A tanulmány rámutat, hogy az intelligens fenntarthatósági fejlesztések sürgősek lennének, és a kibocsátáscsökkentésen túl is pozitív hatásokat várnának tőle az üzleti szereplők. A prioritások és az eszközök tekintetében azonban nincs tökéletes összhang, illetve jellemző a jövővel és a célok elérésének realitásával kapcsolatos bizonytalanság.
Országos és régiós szinten sem elég gyors az energiaátállás
A felmérésben résztvevők csupán fele (52%) vélte úgy, hogy a vállalatuknak otthont adó országban következetes dekarbonizációs stratégiát követnének.
A megkérdezettek, ha rendelkezhetnének az országok fenntarthatósági céljaira szánt büdzsé fölött, a megújuló energiaforrások bővítését (59%), az ezekhez kapcsolódó energiatárolók fejlesztését (58%), a biztos és a kihívásoknak ellenálló energiaellátást (56%), illetve a fosszilis energiaforrások kivezetését (50%) jelölték meg a főbb stratégiai prioritások között.
A kutatás szerint számos infrastrukturális átállási cél tekintetében viszonylag kevés és lassú az előrehaladás, valamint az említett kulcsfontosságú területeken is rengeteg munka vár még a szereplőkre. A hivatkozott számítások szerint a karbonsemlegesség több évtizedet és világszerte összesen mintegy 275 billió dollárt, valamint jelentős változásokat követel, nem csak az energiagazdálkodás területén, hanem például az ipari folyamatokban, az épületekben is.
A fenntarthatóság megvalósításában nem csak a fejlett, hanem a fejlődő országoknak is részt kell vállalniuk, a kutatás szerint pedig előbbiek jóval optimistábban tekintenek a célokhoz vezető folyamatokra. A német, osztrák és svájci résztvevők például főként pozitív szavakkal jellemezték (47% pozitív, 11% negatív) az átmenetet, míg például dél-afrikai kollégáik majdnem ilyen arányban használtak negatív kifejezéseket (10% pozitív, 42% negatív).
A kihívások ellenére léteznek jó példák fejlődő országokban is. Vietnámban és Indiában például, Kínához hasonlóan, jellemző, hogy a két- és háromkerekű motorkerékpárokat elektromosra cserélik. Ezekben az országokban a közúti közlekedés teljes benzinfogyasztásának mintegy felét adják ezek a járművek, így jelentősen csökken a fosszilis üzemanyagok használata, valamint az ehhez köthető CO2 kibocsátás is.
Fókusz a városokon
A városok a karbonkibocsátás központjai, így e helyeken különösen fontos változásokat elérni. A válaszadók a prioritások között említették az adatalapú városüzemeltetést (42%), az épületek hűtési-fűtési rendszerének karbonmentesítését, villamosítását (41%), illetve a hulladékok csökkentését, az újrahasznosítást (40%). Emellett a megkérdezett felsővezetők átlagosan 46 százaléka értett egyet azzal, hogy az elektromos járművek árát támogatásokkal vagy adókedvezményekkel kellene csökkenteni, így ösztönözve a vásárlást, ugyanakkor a válaszadók negyede egyáltalán nem ért egyet a támogatások rendszerével.
Sokan nem osztják cégük optimizmusát
A felmérésben résztvevők saját vállalataikat tekintve bizonytalannak és inkább pesszimistának bizonyultak a jövőt illetően: kevesebb mint felük (40%) tartja elérhetőnek a cégük által kitűzött, rövid távú klímacélokat, és csak 44 százalékuk szerint valószínű, hogy 2030-ig egyáltalán elérik ezeket. Abban is erősen megoszlik a megkérdezett felsővezetők véleménye, a saját szervezeteik mennyire részletes fenntarthatósági tervekkel rendelkeznek, kommunikálják-e ezeket nyilvánosan, illetve ellenőrizhető módszerekkel mérik-e a célok megvalósítását.
Az épületek fontos szerepet játszanak a karbonsemlegesség elérésében
A karboncélok teljesítéséhez nagy potenciál rejlik az épületek energiahatékonyság-növelésében, legyen szó akár ipari létesítményekről vagy városi irodaházakról. A globális CO2 kibocsátás 39 százalékát ugyanis az épületek adják: 28 százalék a működésből (pl. fűtés, hűtés, energiaellátás), 11 százalék pedig az alapanyagokhoz és a kivitelezéshez köthető emisszióból ered. Ehhez képest, a tanulmány megállapítása szerint, az épületek kibocsátásra gyakorolt hatása jelenleg alulértékeltnek tűnik, és sok szervezet nem foglalkozik vele kellő súllyal – a felmérés résztvevőinek például csak 37 százaléka számolt be értékelhető fejlődésről ezen a területen.
Az új beruházások hatékonyságának biztosítása mellett még fontosabb a meglévő épületek felújítása, mivel ezek 85-95 százaléka várhatóan 2050-ben is még mindig használatban lesz. Ezek a fenntarthatósági fejlesztések szinte minden esetben kevesebb szén-dioxid-kibocsátással járnak, mint a lebontás és újjáépítés, így kulcsszerepet kapnak a jövőben.
Az angol nyelvű teljes tanulmány ezen a linken interaktív formában elérhető, valamint pdf-ben letölthető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái
Valódi összefogást hozott az idei nyár Budapesten: a 10 millió Fa, Budapest Városháza, a BKM FŐKERT és a Beeco térképes applikáció 3000 embert mozgatott meg, hogy a hőségben oltsák a város fiatal faállományának szomját. Az applikáció adatai szerint a III., VII., VIII., IX., XI., XII. és XIII. kerületben élő civilek voltak a legaktívabbak Budapesten, vidéken pedig Gödöllőn és Szolnokon volt a leglelkesebb a lakosság.
Szeptember 21-én vasárnap, az idei utolsó Locsolakomával végállomásához érkezett az Önkéntes Vízadás programsorozat. A 10 millió Fa szervezésében megvalósuló megszokott programokon túl, ez alkalommal csatlakozott Geszti Péter is, és a záróünnepség apropóján egy igazi zöld civil dzsemborit hoztunk össze: velünk tartott a Jane Goodall Intézet, és a Humusz Szövetség is! – olvasható a 10 millió Fa Facebook bejegyzésében.
Felidézik, hogy „egyedülálló összefogással indult útjára nyár elején az Önkéntes Vízadás kampány. A március 1-jén tartott Nemzeti Faültetés Napja mozgósító erején felbuzdulva Budapest Városházaval, és a BKM FŐKERT Díviziója megkeresése nyomán, velük karöltve elhatároztuk, hogy kísérleti jelleggel megpróbáljuk bevonni a lakosságot a város fiatal faállományának locsolásába is. Régóta mondjuk ugyanis, hogy tudjuk jól: szükségünk van a fákra. De a fáknak is szükségük van miránk! Ezért volt fontos, hogy a szomjas fák és az állapotuk térképen követhető, élvezetes, és játékos legyen, a Beeco térképes app fejlesztőivel összefogva vágtunk bele ebbe a rendkívüli a kihívásba”.
Párhuzamosan a közösségi locsolási alkalmak elterjedését előmozdítva heti rendszerességgel Locsolakomákat szerveztünk vasárnap délutánonként a város Főkert által fenntartott parkjaiban.
„Az Önkéntes Vízadás eredménye mindannyiunk képzeletét felülmúlta”
- Közel 3000 embert mozdult ki árnyas otthonából a rekkenő hőségben a fiatal fák megmentésére. Számos locsolóközösség alakult a nyár folyamán.
- A szomjas fáknak mintegy 400 000 liter vizet juttattunk
- 7000 fa kapott legalább egyszer vizet
- A Beeco applikáció 17 000 app letöltését érte el
Ültetünk és Éltetünk!
Az utolsó Locsolakoma egyben 10 millió Fa szokásos szezonváltó eseménye is lett, hiszen miközben lezárult az éltetés és fenntartás időszaka, végre megérkezett az ősz és elindulhat az új faültetések sorozata.
Klímaszorongás ellen: cselekvés és faültetés!
S ahogy az Önkéntes Vízadás program sikerében láttuk, kiutat mutat a klímaszorongásból és segített cselekedni a klímaváltozás ellen, éppen így tudjuk az őszi-téli időszakban is faültetésekbe bevonva cselekvésre invitálni az embereket.
Mostantól a 2026-os Nemzeti Faültetés Napja közösségi ünnepig is minden nap akár egyénileg be lehet szállni a 10 millió fa elültetésébe, hiszen már rendelkezésre áll az 1fo1fa.hu oldal, ahová nem csak a közösségi, de az egyéni faültetéseket is fel lehet vezetni – írják.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Harmadfokon is felmentette a bíróság Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit
Harmadfokon, jogerősen is felmentette a Győri Ítélőtábla Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit a bűncselekmény vádja alól, így lezárult a négy éve tartó pereskedés a Fertő tavi fecskementő akció miatt.
A Nemzet Színészének és az aktivistáknak azért kellett évek óta bíróságra járniuk, mert a hazánkból lassan már eltűnő füsti fecskék védelmében léptek fel, leszedve a fészkeikre való visszatérésüket megakadályozó „madárvédő hálót”. A Greenpeace Magyarország üdvözli a Bíróság döntését.
A Fertő tó természeti értékeit védő aktivisták 2021-ben figyelemfelkeltő és fecskementő akciójuk során egy lebontásra ítélt Fertő tavi cölöpházról levágták a madárhálót, hogy az Afrikából hazaérkező füsti fecskék visszatérhessenek korábbi fészkeikre és tojást rakhassanak. Ebben az esetben a házat már nem lehetett volna elbontani, mert a tojásos fészkek tönkretétele bűncselekménynek minősült volna.
Az Ítélőtábla helybenhagyta a másodfokú felmentő ítéletet, mely szerint a Greenpeace aktivisták magatartása nem volt veszélyes a társadalomra. A bíróság érvelése szerint a természeti értékeink közös tulajdonunk, melyeknek a védelme fontosabb volt a fecskeháló védelménél. Az érvelésben a bíró azt is hozzátette természeti értékeink védelme mindannyiunk feladata.
Udvaros Dorottya a Greenpeace-hez hasonlóan boldogan üdvözölte az Ítélőtábla döntését. Korábban, a másodfokú ítélet után így nyilatkozott a Nemzet Színésze a perről:
„Egy percig sem éreztem bűnösnek magam, sőt! Büszke vagyok arra, amit cselekedtem. Az egyre nagyobb válságban lévő természetet védtem, nagyon boldog vagyok, hogy végre a bíróság is kimondta ezt. Hiába minősítették korábban tettünket bűncselekménynek, semmilyen bírósági ítélet nem változtatna azon a meggyőződésemen, hogy amit tettünk, az a társadalom számára hasznos volt, és nem veszélyes.”
„Sok fontos csatát nyertünk már a Fertő élővilágának megmentéséért, az értelmetlen óriásberuházás megállításáért folytatott harcunkban, de nagyon örülök, hogy végre a hazai természetvédelem egyik legabszurdabb perében is az aktivistáinkat felmentő jogerős ítélet született. Örülök, hogy nem kell tovább emiatt az ügy miatt bíróságra járnunk, mert hiába hívták volna bűncselekménynek fecskementő akciónkat, a Greenpeace aktivistáit semmilyen eljárással nem lehetett volna eltántorítani attól, hogy továbbra is minden tőlük telhetőt megtegyenek a természet, hazánk élővilágának védelme érdekében”
– nyilatkozta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás-szakértője.
Idén júliusban Barcza Attila, a térség országgyűlési képviselője, a tó és környezete fejlesztésének miniszteri biztosa azt nyilatkozta, hogy „a Fertő tavi fejlesztés folytatását illetően társadalmi konszenzuson alapuló újratervezésre van szükség. A korábbi tervekhez képest egy kisebb volumenű beruházás megvalósulása várható ütemezett formában”. A helyiek és a Greenpeace által a kezdetektől kritizált, természetpusztító beruházás korábbi terveire már 13 milliárd forintot költött el a magyar állam.
Nem ez az egyetlen jogi siker, amit a Greenpeace elért a Fertő ügyében. Korábban a Kúria is a zöldszervezetnek adott igazat, amikor jogszabályokra hivatkozva támadták meg a Fertő tóra tervezett természetpusztító beruházás környezetvédelmi működési engedélyét. Ezt az ítéletet nagy győzelemként ünnepelték a zöldek, mert ez szerintük nemcsak ebben az esetben, hanem más természetvédelmi ügyben is mérvadó lehet.
Az ügyben a Greenpeace aktivistáinak védelmét Dr. Lőrik József büntetőügyvéd látta el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Újabb fontos mérföldkövek a Schneider Electric fenntarthatósági programjában
Az idei második negyedév végére átlépte az egymilliót azok száma, akik részt vettek a Schneider Electric energiamenedzsment képzésében.
A cég megoldásai révén az ügyfeleknél elkerült CO₂-kibocsátás mértéke pedig már meghaladta a 700 millió tonnát. A vállalat 1000 legnagyobb beszállítója a Zero Carbon Project kezdeményezés keretében már közel felével csökkentette CO₂-kibocsátását.
Újabb fontos mérföldkőhöz ért a Schneider Electric fenntarthatósági programja az idei második negyedévben. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat megoldásai révén már 734 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit. További kiemelkedő eredmény, hogy a cég által szervezett energiamenedzsment képzéseken résztvevők száma átlépte a célként megfogalmazott egymilliót (1.017.704), ami különösen fontos a sikeres energiaátmenet és a fiatalok ezen folyamatba történő bevonása miatt.
A Schneider Electric 2021-ben indította el a 2025-ig tartó Schneider Sustainability Impact (SSI) kezdeményezést, melynek keretében 11 globális és több mint 200 helyi célkitűzést fogalmazott meg. A cég folyamatosan méri és publikálja az elért eredményeket. Az idei második negyedév végére a célkitűzések megvalósítását mérő skálán 8,06-os értéket ért el a társaság a 2025 első negyedévi 7,95-ös után.
A vállalat kiemelt figyelmet fordít ellátási lánca dekarbonizációjára is, ennek érdekében indította el Zero Carbon Project kezdeményezését. A 2021-ben elrajtolt program eredményeként a második negyedév végére a társaság 1000 legnagyobb beszállítójának működésből adódó CO₂-kibocsátása már 48 százalékkal csökkent, és mindössze két százalékponttal marad el az év végi célkitűzéstől.
A második negyedéves fenntarthatósági erőfeszítések eredményeként a Schneider Electric által használt elsődleges és másodlagos csomagolás 81 százalékánál már nem alkalmaztak egyszerhasználatos műanyagot, helyette újrahasznosított kartonpapírral oldották meg ezt a feladatot. A cég termékeiben használt „zöld” alapanyagok aránya pedig elérte a 41 százalékot.
Globális elismerések és helyi eredmények
Az idei második negyedév fontos történése volt, hogy a TIME magazin és a Statista ismét a világ legfenntarthatóbban működő cégének választotta a Schneider Electricet, ezzel a vállalat két egymást követő évben érdemelte ki ezt az elismerést. A Corporate Knights az „Európa legfenntarthatóbb vállalata” címet ítélte oda a társaságnak a fenntarthatósági törekvések területén betöltött vezető szerepe miatt.
Fontos helyi kezdeményezések is mutatják az SSI program hatásait. A Bangladesben lévő Cox’s Bazarban digitális iker technológia alkalmazásával oktattak napelemrendszerek javítására és e-hulladék-újrahasznosítására otthonaik elhagyására kényszerült közösségeket. A „Conserve My Planet” program gyakorlati projektek révén vonja be a diákokat Indiában, Kenyában, Vietnámban és Thaiföldön a fenntarthatósági törekvésekbe. Brazíliában pedig hordozható oktatópanelek segítségével nyújtottak megújuló energiával kapcsolatos oktatást börtönben lévő fiataloknak, támogatva ezzel a reintegrációt és növelve a visszaesés elkerülésének esélyét. Ezek a kezdeményezések mind azt mutatják, hogy amikor az oktatás, a technológia és a megfelelő célok találkoznak, akkor lehetségessé válik a rendszerszintű változás.
„Jövőformáló vállalatként és a világ legfenntarthatóbb cégeként hisszük, hogy az oktatás az egyik leghatékonyabb hajtóereje a hosszú távú átalakulásnak. Az, hogy az energiamenedzsment képzésben résztvevők száma átlépte az 1 milliót, büszkévé tesz minket és emlékeztet arra, hogy mire lehet képes az ember, ha a célok és a tenni akarás találkoznak. A 2021–2025-ös „Schneider Sustainability Impact” programunkból még hat hónap van hátra, és a prioritásunk egyértelmű: határozottan felgyorsítani a megvalósítást és tartós hatást elérni”
– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.
A Schneider Electric második negyedéves SSI jelentése itt érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Mennyibe kerül egy átlagos használt autó és mennyit veszít egy év alatt az értékéből?
-
Gazdaság2 hét ago
Minden ötödik igénylőnek kevés az Otthon Start 50 milliója
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai megállapodás a jövő gazdasági szakembereiért
-
Ipar2 hét ago
Miközben az AI-felkészültségünk javul, a mesterséges intelligencia iránti bizalmatlanságunk fokozódik
-
Okoseszközök2 hét ago
Így válhat a Samsung Galaxy Watch8 okosóra-széria a biohackerek ideális technológiai társává
-
Ipar2 hét ago
Új kutatásokat és kezdeményezést jelentett be a Schneider Electric a New York-i Klímahéten
-
Mozgásban2 hét ago
Kupé és cabrio kivitelben is megérkezett a Maserati új szupersportautója, az MCPURA
-
Tippek1 hét ago
A tudatos AI-használat a túlélőképesség záloga