Az Allee Bevásárlóközpont elérte a nemzetközileg elismert GRESB (Global Real Estate Sustainability Benchmark) rendszer ötcsillagos minősítését, amellyel a kelet-európai régió egyik legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó retail létesítménye.

A rangos ESG benchmarking rendszer az ingatlanok fenntarthatósági teljesítményét értékeli komplex, több mint száz indikátort és értékelési szempontot figyelembe vevő módszertan alapján.

A GRESB (Global Real Estate Sustainability Benchmark) a világ egyik legelismertebb ESG benchmarking rendszere az ingatlanszektorban. Évente több mint 2000 ingatlanalap és létesítmény teljesítményét értékeli környezeti, társadalmi és irányítási szempontok alapján, lehetővé téve az iparági összehasonlítást és az átláthatóságot. Az értékelés több mint száz indikátort vizsgál, a vállalatirányítási struktúrától és a fenntarthatósági stratégiától kezdve az energia- és vízfelhasználáson, a kibocsátáscsökkentésen és az innovatív működtetési megoldásokon át. Az ötcsillagos minősítés a legmagasabb elérhető fokozat, amely a kategóriájában legjobban teljesítő, legfelső 20 százalékba tartozó szereplőknek jár. Az Allee a kelet-európai retail peer-csoportban az első helyet szerezte meg, míg az európai non-listed retail mezőnyben az ötödik helyen végzett, közel száz vizsgált egység közül.

„Ez az eredmény nemcsak egy rangos minősítés, hanem visszajelzés arról, hogy a fenntarthatóság terén tett beruházásaink és folyamatos fejlesztéseink mérhetően növelik az épület teljesítményét. A GRESB-rendszer egyik sajátossága, hogy a korábbi fejlesztéseket csak három évig veszi figyelembe. Így a korábban elért szint megtartásához vagy emeléséhez is folyamatos innovációra van szükség”

– emelte ki Tuska Dávid, az Allee műszaki vezetője.

Az Allee GRESB pontszáma az elmúlt években folyamatosan növekedett, jelenleg 94 ponton áll, ami a legmagasabbak közé tartozik a kategóriájában. A fejlődés különösen az energiahatékonyság és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén volt kiemelkedő, 4–5 százalékos javulást ért el az előző évhez képest. Jelentős előrelépést hozott a vízgazdálkodás is, ahol közel tízszázalékos fejlődést regisztráltak, többek között a szürkevíz-hasznosítási koncepció elindításának köszönhetően.

Az Allee egyik különlegessége a klímakövető épületautomatikai rendszer, amely meteorológiai előrejelzések és valós időben mért külső adatok alapján szabályozza az épület energiafelhasználását. A rendszer képes dinamikusan reagálni az időjárás-változásokra, így az épület üzemeltetése mindig a leghatékonyabb energiafelhasználással működik, ami hozzájárul az energiafogyasztás optimalizálásához. Ez a megoldás Magyarországon ritkaságszámba megy, és jól mutatja az Allee elkötelezettségét a technológiai fejlesztések iránt.

A bevásárlóközpont villamosenergia-ellátása 100%-ban megújuló forrásból származik. Az Allee saját napelemrendszerrel is rendelkezik, emellett az idei évtől PPA (Power Purchase Agreement) szerződést is kötött egy hazai naperőművel, amely révén közvetlenül, dedikált forrásból vásárolja a villamos energia egy részét, amely sokkal átláthatóbb energiaforrás.  Ezzel az Allee az elsők között valósította meg a közvetlen zöldenergia-beszerzést a hazai kereskedelmi ingatlanpiacon.

A létesítmény folyamatosan fejleszti energiahatékonysági megoldásait: a világításrendszerek korszerűsítésétől a hatékonyabb elektromos motorok alkalmazásán át az automatizált rendszerek fejlesztéséig. Bár ezek a beruházások ma már inkább finomhangolások, összességében jelentős hatással vannak az üzemeltetés környezeti lábnyomára.

Az Allee célja, hogy hosszú távon is példát mutasson a felelős működésben, környezettudatos épületüzemeltetés terén továbbra is a legjobb gyakorlatokat képviselje, és a vásárlók számára is egyre tudatosabb, környezetbarát környezetet biztosítson. Az ötcsillagos GRESB-minősítés egyszerre szakmai elismerés és motiváció. Bizonyíték arra, hogy az épület nemcsak a vásárlói élmény, hanem a fenntartható működés terén is a jövőbe mutat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Virtuális ajándéktárgyakkal válaszol a klímaválságra egy magyar csapat

Virtuális relikviákkal váltaná ki a környezetterhelő rajongói ajándéktárgyakat egy magyar alapítású, amerikai székhelyű fejlesztőcsapat. A rendszer lehetővé teszi, hogy pólókat, bögréket vagy sapkákat csak digitálisan vásároljanak meg a felhasználók, amelyek kiterjesztett valóságban jelennek meg, így fizikai gyártás és szállítás nélkül is posztolhatók.

Egyre többet halljuk: amit nem posztoltál, az meg sem történt. A fiatalabb generációk körében már nem csak élményt, hanem státuszt is jelent egy koncertről, egy sztártól vásárolt relikviáról való posztolás. Ezt a változást felismerve fejleszt virtuálisan is megjeleníthető, digitális termékeket egy magyar tulajdonú, amerikai székhelyű cég.

„Az emberi agy ugyanaz maradt, csak a színpad változott. A státuszvágy ma is ugyanúgy működik, mint évszázadokkal ezelőtt, csak épp az online térben éljük ki, mivel ott azonnal több ezer ismerőnknek tudjuk villantani, hogy hol jártjuk, mit vásároltunk” – mondta Jáger László, a magyar tulajdonosi hátterű, amerikai bejegyzésű Benefit Barcode Inc. alapítója, amely éppen erre az új fogyasztói pszichológiára épít. A cég felismerte, hogy a fiatal generációk számára a digitális önkifejezés gyorsabb és olcsóbb. Egy poszthoz ma már az esetek többségében nincs szükség a tárgya fizikai birtoklására.

A 2000-es években még egy luxusóra vagy egy exkluzív táska jelentette a társadalmi elismerést. Ma viszont egy koncertjegy vagy egy virtuális NFT ugyanúgy státuszt ad. A közösségi médiában megosztott élmények – a „nézd, hol jártam” vagy „nézd, mit vettem” típusú posztok – az új presztízsnyelv.

„Manapság a fiatalok sokszor nem is az élmény miatt mennek el egy koncertre, hanem azért, hogy posztolhassák, hogy ott voltak. Egy J.Lo-jegy ma már státuszszimbólum. A digitális presztízs ugyanazt az üzenetet közvetíti, mint régen egy drága ékszer” – mondta Jáger László, a Benefit Bercode alapítója.

A Bercode célja, hogy ezt a digitális státuszt tárgyiasítsa, de fenntartható módon. A rendszer lehetővé teszi, hogy a rajongók akár csak virtuálisan megvásárolhassanak márkás tárgyakat, például bögrét, pólót vagy sapkát, azok kiterjesztett valóság (AR) segítségével a valós térben is megjeleníthetők. A vásárló lefotózhatja a digitális bögréjét úgy, mintha az asztalon lenne, és azonnal posztolhatja a közösségi médiában anélkül, hogy bárki fizetett volna az adott tárgy gyártásáért vagy logisztikájáért.

Zöldebben is lehetünk menők

A merchandising-ipar évente több száz milliárd dollárt termel, miközben hatalmas környezeti lábnyomot hagy maga után. Egyetlen póló gyártásához akár 2700 liter víz kell, egy plasztikkártya előállítása pedig 150 gramm szén-dioxid kibocsátással jár. A Benefit Bercode rendszere ezekre a problémákra kínál megoldást: a státuszkifejezéshez nincs többé szükség felesleges gyártásra. Ha egy rajongó mégis szeretné a kezében is tartani az adott relikviát, úgy a tárgy fizikai verzióját is bármikor megrendelheti.

„A virtuális tárgyak képesek ugyanazt az örömöt adni, mint a valósak. A különbség az, hogy ezekkel nem terheljük a környezetet. A Barcode-ban a státusz nem a fogyasztásról, hanem az önkifejezésről szól” – mondta Jáger László, a Benefit Barcode alapítója.

A Bercode Platformon megvásárolt termékek mindegyik tartalmaz egy egyedi vonalkódot, amely egyrészt nullára csökkenti a hamisíthatóságot, lehetővé teszi a családon belül megosztást, valamint kedvezményeket biztosít kiskereskedőknél, illetve helyi szolgáltatóknál. A modell tehát egyszerre szól az érzelmi presztízsről és a racionális haszonról. Nem véletlen, hogy a legnagyobb luxusmárkák is a digitális irányba mozdulnak. A Gucci, a Louis Vuitton vagy a Prada már évek óta kísérletezik NFT-kollekciókkal és virtuális kiegészítőkkel. A digitális luxus a fiatal generáció számára ugyanazt a státuszt adja, csak épp kevesebb hulladékkal és több kreativitással.

A jövő: sztárok, 3D-élmények

A cég következő fejlesztése a háromdimenziós tárgyak és a hírességekkel közös digitális élmények világa. A cél, hogy bárki megvásárolhasson egy virtuális autót, táskát vagy sporteszközt, amely kiterjesztett valóságban megjelenik a saját környezetében. A technológia már most képes a fix 3D-objektumok valósághű megjelenítésére, de hamarosan mozgó elemeket is kezelni tud. A jövő kulcsa a nagyobb nemzetközi művészek, influenszerek, sportolók bevonása: az ismert személyekkel közös virtuális termékek és élmények világszerte virálissá tehetik a rendszert, akár hónapok alatt száz millióra nőhet a felhasználók száma.

„A sztárok nemcsak követőket, hanem hitelességet is adnak. Ha egy híresség majd a Bercode-os webshopjában kínálja a termékeit a rajongóinak, az üzenet azonnal eljut milliókhoz. Ez a mi stratégiánk: megmutatni, hogy az esetek többségében a digitális tulajdon nem kevesebb, hanem másfajta érték amellett, mindemellett olcsóbb, gyorsabb és környezetbarát” – mondta Jáger László, a Benefit Bercode alapítója.

A vállalat közösségi finanszírozással is támogatja a terjeszkedést. Az amerikai cég összes tulajdonosa magyar, a vezetői azt szeretnék, hogy későbbiekben is csak magyarok élvezhessék a közös siker gyümölcseit. Ennek érdekében létrehozta tulajdonoskartya.hu oldalát, ahol a diszkont kártyákat vásárlók ajándékban kapják a – cég tulajdonrészét megtestesítő – részvényeket. Emiatt ez nem klasszikus befektetés, hanem a fejlesztésekhez való közösségi hozzájárulás. A tulajdonosok között több ismert név is van, köztük színészek és sportolók, a neveiket bárki megtekintheti a platformra bejelentkezve. A cél, hogy a Benefit Bercode Inc. néhány éven belül unikornissá váljon, vagyis elérje az egymilliárd dolláros cégértéket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Balaton a mesterséges intelligencia szemével: kiszáradhat a tó? – Szakmai vélemény:Nem  az algoritmusok mentik meg a tavat, hanem az emberek, akik hajlandók meghallgatni egymást.

Több napilap is megkérdezte a mesterséges intelligenciát arról,  hogy kiszáradhat-e a Balaton a következő évtizedekben.

 Az MI előrejelzése riasztó, az egyik a cikk szerint: a tó vízszintje akár drasztikusan csökkenhet, ha a klímaváltozás és a vízgazdálkodási problémák együtt hatnak.

A cikk felveti a kérdést: vajon azért fordulunk az AI-hoz ebben a kérdésben, mert a vízügyi és turisztikai szakemberek lassan reagálnak a történésekre, így kevés a pontos és hiteles információnk a Balaton állapotáról – vagy csupán  “játszunk” a technológiával, miközben elbizonytalanodunk a valóság megértésében?

Éskovács Péter turisztikai és PR-tanácsadó szerint a helyzet nemcsak természeti, hanem kommunikációs válság is, talán ezért  is kérdezgetik sokan az AI-t erről a témáról. Az utóbbi napok hírei – iszapos partok, rekordalacsony vízszint – gyorsan átírták a Balatonról kialakult képet, miközben a szakemberek szerint a tó ökológiai állapota alapvetően stabil. A problémát súlyosbítja, hogy a hírek gyakran nem adják vissza a természetes folyamatok kontextusát, így a közvéleményben a válság valóságként jelenhet meg.

A tanácsadó hangsúlyozza, hogy a megoldás nem a pánik vagy az elhallgatás, hanem az összefogás és a párbeszéd. A balatoni szakemberek, helyi turisztikai szervezetek és a régió településeinek vezetői közösen kell, hogy koordinálják a kommunikációt. Fontos, hogy az információkat érthető, hiteles formában juttassák el a lakossághoz és a látogatókhoz, miközben a helyi történetek, személyes élmények és kulturális programok segítségével a változó természeti környezetet élménnyé alakítják.

Nemzetközi példák – az olasz Garda-tó és az afrikai Victoria-vízesés – bizonyítják, hogy a válságok kreatív kommunikációval újrapozícionálhatók. Az üzenet világos: a természet változása önmagában nem válság, csak akkor válik azzá, ha nem értjük, nem magyarázzuk, és nem kommunikáljuk megfelelően. A Balaton esetében a cél a gyors, átlátható és élményszerű kommunikáció, amely összekapcsolja a helyi szereplőket, a szakmai szervezeteket és a települések vezetőit, és hitelesen mutatja be a tó sokarcúságát.

A kérdés tehát nemcsak az, hogy kiszáradhat-e a Balaton – hanem az is, hogyan beszélünk róla. Ahogy Éskovács fogalmaz: nem az algoritmusok mentik meg a tavat, hanem az emberek, akikr hajlandók meghallgatni egymás. Az AI eszköz lehet az információgyűjtésben, de a valódi érték abban rejlik, hogy az adatokat érthető, közérthető formában, párbeszédre és összefogásra alapozva közvetítjük a nyilvánosság felé, a régió egészének bevonásával.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!