Az esővíz kincs. Így gondolják ezt a Wavin által megkérdezett magyar szakemberek is, ráadásul szinte minden második építész, létesítményüzemeltető, illetve városgazdálkodó szerint folyamatosan nő az igény a fenntartható esővízkezelés iránt.

A kutatás tanulságai szerint a megvalósítás nem a szaktudáson vagy a műszaki lehetőségeken fog múlni, ám a szakemberek szerint a döntéshozók jelentős része még mindig nem ismeri fel a fenntartható vízgazdálkodásban rejlő egészségügyi és anyagi lehetőségeket. Pedig átgondolt tervezéssel és digitális megoldásokkal a víz természetes körforgása ma már bármely városban megvalósítható.

Ne csak a befőttet tegyük el „télire”

Az elkövetkező években még valószínűleg sokat fogunk hallani az intelligens esővízgazdálkodásról, hiszen már a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a szélsőséges csapadékeloszlásnak köszönhetően a városaink hol szabályosan úsznak az esővízben, hol hosszú, forró, száraz időszakokkal küzdünk. A csapadék minél gyorsabb elvezetése nem lehet ideális megoldás, hiszen hogyan jutunk ismét vízhez, ha beköszönt a szárazság? Drágán és korlátozottan. Pedig a megoldás igen egyszerű: az értékes esővizet is „elrakhatjuk” ínségesebb időkre. Ebben segítenek az olyan innovatív megoldások, mint az intelligens esővíztározók és szikkasztók, a víz természetes körforgását kicsiben megvalósító kék-zöld tetők, a városi fák túlélését segítő gyökértározók, vagy a csapadékot megtartó, úgynevezett esőkertek.

A magyar szakemberek már felkészültek

Az esővízgazdálkodás terén világszerte és Magyarországon is élen járó Wavin több mint száz hazai építészt, tájépítészt, tervezőt, létesítmény üzemeltetőt, illetve városgazdálkodás terén jártas szakembert kérdezett meg a csapadék megtartásáról és újrahasznosításáról. A válaszadók szerint elsöprő érdeklődés tapasztalható a fenntartható megoldások iránt, hiszen mindössze 4-4 százalékuk látja úgy, hogy nincs, illetve stagnál a zöld megoldások iránti kereslet. Ám bármely jó ötlet csak annyira jó, amennyire megvalósítható, az esővízgazdálkodás terén pedig ennek a megkérdezettek szerint elsősorban a nem kellően tájékozott döntéshozók, illetve – ezzel valószínűleg összefüggésben – az anyagi lehetőségek szabnak határt. A szakemberek, a szaktudás hiánya, vagy a műszaki lehetőségek a válaszadók szerint nem hátráltathatják az esővízgazdálkodás hazai megvalósítását.

Már az esővizet is „digitalizáljuk”

„A Wavinnál az élhető, a klímaváltozás kihívásaira rugalmasan reagáló városok építésén dolgozunk – itthon és világszerte. Szeretnénk elérni, hogy Magyarországon is elterjedjen az a holisztikus szemlélet, amely az értékes esővíz megtartását és újrahasznosítását teszi lehetővé egy új típusú, intelligens vízgazdálkodás formájában”

– magyarázza Ronyecz Nóra, a Wavin hazai marketing managere.

„Ebben a digitalizáció is a segítségünkre van, hiszen például az időjárási adatok elemzésével, az előrejelzések figyelembevételével, illetve szenzortechnika alkalmazásával a lehető leghatékonyabban tudjuk kihasználni a szikkasztókban, vagy éppen a kék-zöld tetőkben rejlő lehetőségeket”

– teszi hozzá a szakember.

Lukács Máté, az Egészséges Utcák koncepciót itthon is meghonosító Járókelő Közhasznú Egyesület operatív vezetője szerint az erős szelek, a heves esőzések, a magas hőmérséklet és az erős napsugárzás mind-mind jelentősen befolyásolják, hogy az emberek mennyire mozdulnak ki, időznek az utcán és érzik jól magukat. Az igény az árnyékos és szélmentes helyekre csak növekedni fog a jövőben, ahogy a klímaváltozás előrehalad, és városaink a jelenleginél szélsőségesebb időjárást tapasztalnak meg.

„A klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebbé váló időjárásra csak akkor tudunk felkészülni, ha a szivacsváros gondolatiságát is beemeljük a tervezési alapelveink közé. Növényzet telepítésével és természetes vízelvezetés, szivárgók alkalmazásával biztosíthatjuk, hogy a város készen álljon a magasabb hőmérsékletekre és a hevesebb esőzésekre”

– mondta el a szakember.

Szerencsére már itthon is találunk szép példákat a klímabarát városfejlesztésre: ilyen például a IX. kerületi Bakáts tér vagy az időszakos elárasztásra tervezett XXII. kerületi Szent István tér átalakítása. Az esővízmenedzsment terén a jövő a korábban említett szenzortechnikáé lehet, okosvezérléssel ugyanis előre felkészülhetünk az időjárási eseményekre és a szikkasztóban helyet biztosíthatunk a várhatóan lezúduló nagy mennyiségű csapadékvíznek. Ilyen szenzoros technikai megoldás üzemel például már a brit királyi család észak-ír birtokán, ezzel is védve a történelmi komplexumot az árvizektől.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A nettó zéró kibocsátás a cél: az első fázisban 10%-kal csökkent a karbonlábnyom.

2030-ra nettó zéró kibocsátást tűzött ki a Kelet-Londoni Egyetem. Az angol főváros egyik legjobb egyetemének választott intézmény részletes tervet dolgozott ki nagyívű célja eléréséhez.

Ennek keretében, első lépésként feltérképezték az egyetem különböző tereinek használatát, valamint, hogy hol rejlik az épületekben energiamegtakarítási potenciál. Összesen mintegy 11 ezer LED-égő felszerelésével és az épületirányítási rendszer 35 ponton történő frissítésével így optimalizálni tudták az intézmény energiafogyasztását, és 10 százalékos CO₂-kibocsátás-csökkentést könyvelhettek el a 25 ezer hallgatónak otthont adó Docklands és Stratford kampuszokban.

A második fázisban a tiszta energiára való átállást valósítják meg: egy összesen 2 megawatt teljesítményű napelemes rendszert telepítettek a kampuszokra, ami évente akár 1,2 GWh (gigawattóra) szén-dioxid-mentes villamos energiát képes megtermelni. Az egyetem számításai szerint ennek 90 százalékát helyben fogják felhasználni, a fennmaradó részt pedig – a mikrogrid hálózatokhoz hasonlóan – a közcélú áramhálózatra tudják majd visszatáplálni. Emellett hőszivattyúkat és 27 új elektromos autótöltőt szereltek fel.

A zöldítést a 40 ezer hallgatót oktató egyetem mindennapjaiba is beépítik. Ennek jegyében a fenntarthatóságot a tantervbe emelve inspirálják a hallgatókat, akik így értékes tudást és készségeket szerezhetnek a zöldgazdaságban való érvényesüléshez, valamint az intelligens, IoT-alapú digitális technológia környezettudatos használatához. Elindult továbbá egy közösségi program zöldenergiás startupok számára is.

Mindezek hozzájárultak, hogy a Siemens technológiájával megvalósuló, három éve elindult karboncsökkentési program megkapta a szigetország Net Zero Leader díjat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A tapasztalt osztrák tech vállalkozók által alapított, regionális éghajlatvédelmi projektekkel foglalkozó Tree.ly lezárta 5 millió eurós magvető befektetési körét.

A körben az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion mellett a zöld befektetéseket célzó, osztrák kockázati tőkealap, az aws Gründungfonds, a SymbiaVC és a Tiroli Üzleti Angyalok Hálózata vett részt. A most bevont tőkéből a Tree.ly tovább építi ISO-tanúsított szén-dioxid megkötésen alapuló, erdőfejlesztési modelljét, hogy még több helyi vállalat kapcsolódhasson be finanszírozóként régiójának erdeit védő projektekbe.

Kevés információ jut el a közbeszédbe a karbonkreditek működéséről, pedig a hatékony klímavédelem szempontjából létfontosságú ennek a károsanyag-kibocsátást szabályozó rendszernek a működése. Az országok és szennyező létesítmények számára meghatározott és kiosztott karbonkvóták ösztönzik az alacsonyabb kibocsátást, nem csak a kibocsátási maximum megadásával, de a fel nem használt kvóták kereskedési lehetőségével is. Az önkéntes karbonkreditek a kötelező karbonkvótákkal ellentétben viszont valós kibocsátáscsökkenés révén jönnek létre. A Tree.ly felismerte az európai erdőgazdaságokban rejlő lehetőségeket és fejlesztési projektekkel támogatja az erdőtulajdonosokat, tényleges szén-dioxid megkötést igazoló karbonkreditek létrehozásában és eljuttatásában az ezek után érdeklődő vállalatok számára.

“Nem csak a magyar, de az európai erdőkben is kevés tudományos módszertanon alapuló éghajlatvédelmi projekt indul, pedig a helyi nagyvállalatok mellett a KKV-k is nyitottak ilyenek finanszírozására. Eddig sok esetben hiányzott a megfelelő módszertan, a biztosíték arra, hogy a vállalatok klímavédelemre fordított anyagi forrásai helyi vagy régiós szinten, megfelelő eredménnyel kerülnek felhasználásra.”

– fejtette ki Pásztor Aurél, a PortfoLion korai fázisú kockázati tőkebefektetésekért felelős partnere, hozzátéve:

“A Tree.ly tapasztalt technológiai vállalkozókból álló alapító csapata nem csak arra garancia, hogy a kiváló ötletből működő vállalkozás legyen, de abban is biztosak vagyunk, hogy a vevői oldalon álló vállalatok mellett az erdőgazdálkodók érdekeit is kiemelt fontossággal kezelik.”

A Tree.ly ISO-tanúsított szén-dioxid-megkötési módszertana segítségével fejleszti erdőgazdálkodási projektjeit, és összehozza a vállalatokat az erdőtulajdonosokkal, hogy a kiváló minőségű, TÜV által jóváhagyott szén-dioxid-kreditek révén hozzájáruljanak a jövőbiztos erdőgazdálkodáshoz. Jelenleg a Tree.ly tevékenysége 180 110 hektár erdőterületet fed le Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és a Csehországban. A cég innovatív, már tanúsított, magas integráltságú erdőprojektjei több mint 2,8 millió tonna CO₂ tárolási kapacitást biztosítottak eddig, hozzájárulva számos vállalat nettó nulla kibocsátási céljának eléréséhez, teszik mindezt országhatárokon belül, a cégek közvetlen környezetében.

A Tree.ly a befektetést az éghajlatvédelmi teljesítményt tanúsító szabvány következő verziójának kifejlesztése és a platform funkcionalitásának és automatizáltságának további fejlesztése mellett még több erdőtulajdonos és vállalat megnyerésére, így növekedése felgyorsítására fogja felhasználni öt európai piacán. A cég azt tervezi, hogy folytatja, több mint 300 százalékos éves növekedési ütemét és néhány éven belül több mint 1 millió hektárra bővíti éghajlatvédelmi projektjei lefedettségét, ezzel piacvezetővé válik saját piacán

„Az önkéntes kibocsátási egységek piaca a következő 5 évben világszerte 15 milliárd euróra, Európában pedig 3 milliárd euróra fog nőni, és a tendencia a magas minőségű, helyi és regionális projektek irányába mutat. Mi vagyunk az egyik leggyorsabban növekvő technológiai vállalat ezen a területen, ezt a növekedést szeretnénk felgyorsítani és még hatékonyabb éghajlatvédelmi projektekkel szolgálni a közép-európai régióban élőket„

– magyarázza Jodok Batlogg, a Tree.ly társalapítója és vezérigazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!