Gazdaság

Nem férfiszakma: A lányok is lehetnek sikeres fejlesztők!

Példaképekkel, játékos programokkal és egy sikeres 15 éves programozó lány segítségével népszerűsítette az informatikai szakmákat a Microsoft a DigiGirlz kódnapon.

Az április 27-én, szombaton megrendezett DigiGirlz kódnapon tizenkét fiatal lány ismerhette meg, milyen izgalmas jövőképet jelent a digitális világ.

A Microsoft DigiGirlz globális kezdeményezésének célja, hogy minél több lány válassza a természettudományos oktatást és az informatikai szakmákat, hiszen az IT szakma nem csak fiúknak való.

A lányok hatvan százaléka szívesebben döntene a természettudományos pálya mellett, ha tudná, hogy azon a területen a nemek aránya kiegyensúlyozott – derül ki a Microsoft kutatásából. A Microsoft szerint globális problémát jelent, hogy a digitális szakmákban rendkívül kevés nő dolgozik, ezért indította el a DigiGirlz kampányát, hogy minél több fiatal lányban tudatosítsa, igenis van keresnivalójuk az informatikai pályán. 2019-ben világszerte 58 helyen rendeznek Microsoft DigiGirlz napot, fiatal lányok részvételével.

A DigiGirlz napok célja, hogy hozzájáruljanak a nemi megosztottság csökkentéséhez az informatikai szakmákban. Nemzetközi kutatások szerint, ha több nő dolgozna informatikusként, azzal nem csak a munkaerőhiányt lehetne enyhíteni, de a akár 2,2 százalékkal lenne növelhető a GDP. Ennek semmi akadálya nincs, hiszen a programozás, a kódolás és a fejlesztés olyan munkák, amelyekben a lányok ugyanolyan teljesítményt nyújthatnak, mint a fiúk. Ennek ellenére mégis kevés nő dolgozik mérnökként és informatikusként. A természettudományi diplomások közül csak minden ötödik nő.

A műszaki területre jellemző nemi megosztottság felszámolását már az egyetemi pályaválasztás előtt kell megalapozni azzal, hogy egyre több tinédzser lány érdeklődését keltjük fel a programozás, a kódolás és a természettudományos pályák iránt. Ha hitelesen mutatjuk meg a fiatal lányoknak, milyen lehetőségeket kínál nekik a legmodernebb iparág, akkor ők is elhiszik, képesek ugyanarra a teljesítményre, mint a fiúk, és semmivel sem boldogulnak nehezebben náluk.
A pozitív példák, a biztatás és az informatikus pálya bemutatása mind növelheti a fiatal lányok érdeklődését. Hiszen a lányok és a fiúk általános iskolában még egyformán szeretik a természettudományos, informatikai és műszaki tantárgyakat. A gimnáziumi évek alatt alakul ki a megosztottság, ezért fontos, hogy a lányokat tudatosan vezessük az IT-szakma felé.

Április 27-én szombaton a Microsoft a Skool-lal együttműködve különleges kódnapot szervezett fiatal lányoknak. Ennek keretében tizenkét tinédzser lány ismerkedhetett meg a kódolás alapjaival a Minecraft programozóműhelyen. A lányok az informatikai továbbtanulásról és karrierlehetőségekről is beszélgethettek a Skool és a Microsoft mentoraival, és női példaképeken keresztül nyertek betekintést az IT világába.

A DigiGirlz napok kulcsfigurái azok a sikeres kortárs fiatal programozó lányok, akik példaképek lehetnek. A Skool és a Microsoft jóvoltából a lányok találkozhattak az alig 15 éves Názer Lilivel, aki korához képest már veterán fejlesztőnek számít, különböző nyelveken tud programozni, saját applikációkat, játékokat fejleszt. Eredetileg orvos szeretett volna lenni, aztán a programozásban találta meg magát. Lili azért vett részt a DigiGirlz kódnapon, hogy saját példájával inspirálja a lányokat.

„A lányokkal ellentétben a fiúk sokkal inkább el tudják magukat képzelni informatikusként, természettudósként vagy mérnökként. Pedig az informatikának és a világnak szüksége van a lányok tehetségére, tudására is. A Microsoft célja, hogy bátorítsa és inspirálja a jövő generációit, és csökkentse a nemek közti különbségeket a természettudományos, technológiai, műszaki és matematikai szakmákban. Ezért jött létre a DigiGirlz kezdeményezésünk.”

– mondta az eseményen Csanak Gabriella, a Microsoft marketing- és operatív igazgatója.

Related Topics:2019 center digitális lányok Microsoft news tanulás

Up Next

Hatalmas robbanásra készülhet az online bankpiac egy új EU-s rendelet miatt!

Don't Miss

Nyugi, a kódolás idén sem lett nehezebb – Már lehet jelentkezni a Vodafone Coding Camp-re!

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!