Connect with us
Hirdetés

Egészség

Az ABB Robotika a jövő kórházához fejleszt megoldásokat

Az ABB ez év októberében orvosi laboratóriumok és kórházak számára kifejlesztett modern, együttműködő robotika központot telepít a Texas Medical Center Houstonban létesítendő új egészségügyi központjában

Az ABB bejelentette, hogy innovációs központot nyit a Texas állambéli Houstonban működő Texas Medical Center (TMC) innovációs kampuszában, amelyben együttműködő robotokat kíván telepíteni.

A tervek szerint 2019 októberében megnyíló létesítmény lesz az ABB első innovációs célokat szolgáló egészségügyi kutatóközpontja. A TMC-kampuszban az ABB kutatócsapata orvosokkal, kutatókkal és mérnökökkel együtt dolgozik majd a nem sebészeti célú orvosi robotikai rendszerek fejlesztésén.  A fejlesztések kiterjednek a logisztikára és a következő generációs automatizált laboratóriumi technológiákra is.

Sami Atiya, az ABB Robotika és Gyártásautomatizálás divíziójának vezetője így nyilatkozott:

„A Houstonban fejlesztendő, következő generációs laboratóriumi technológiák felgyorsítják a manuális laboratóriumi folyamatokat, megszüntetik a laboratóriumi munkában meglévő szűk keresztmetszeteket, továbbá javítják a biztonságot és a következetességet. Az új technológiák különösen a legmodernebb kezeléseknél, így például a Texasban kutatott rákterápiák terén kínálnak jelentős előnyöket. A rákterápiás kutatások jelenleg manuális és időigényes teszteljárásokat igényelnek.”      

Napjaink gyógyászatában, a nagyszámú beteg kezelésében az egyik szűk keresztmetszetet a magasan képzett egészségügyi szakemberek korlátozott száma jelenti, mivel e szakemberek munkaidejük jelentős részét ismétlődő és rutinszerű feladatokkal, így például tárgylemezek előkészítésével és centrifugák feltöltésével töltik. E feladatok robotokkal történő automatizálásával az egészségügyi szakemberek a magas szintű tudást igénylő, produktív munkára összpontosíthatnak, és a vizsgálati eljárások jelentős felgyorsításával lehetővé teszik, hogy egyre több ember részesülhessen orvosi ellátásában.

Az ABB a jelenleg kézzel végzett orvosi laboratóriumi folyamatok széles körének elemzése alapján úgy véli, hogy az automatizálás alkalmazásával évente 50%-kal több tesztet lehetne elvégezni, míg az ismétlődő folyamatokra betanított robotokkal csökkenteni lehet azon feladatok munkaerő-szükségletét, amelyek az ismétlődő megterhelés miatt sérülést (RSI) okozhatnak.

A világ lakosságának elöregedésével párhuzamosan az országok a GDP-jük egyre nagyobb hányadát fordítják az egészségügyre. Az automatizálás egészségügyi ellátásban történő alkalmazása javítja a betegellátás színvonalát és növeli az egészségügyi ellátás hatékonyságát, s ezáltal könnyebbé teheti a kapcsolódó társadalmi, politikai és pénzügyi kihívások kezelését. Az ABB saját kutatásai azt jelzik, hogy 2025-re az egészségügyben közel 60 000 nem sebészeti kiszolgáló robotra lesz szükség, azaz e robotok piaca a 2018. évi szinthez képest négyszeresére bővül.

Az ABB-nek az élelmiszeripari laboratóriumokban már világszerte alkalmazott kollaboratív robotjai kiválóan alkalmazhatók az orvosi létesítményekben is, mivel ezek a robotok biztonsági elkerítések nélkül képesek hatékonyan együtt dolgozni az emberekkel. A robotok számos ismétlődő jellegű, precizitást követelő és időigényes feladatot, így például az adagolást, a keverést, a pipettázást, a sterilizált készülék-készletek összeállítását, valamint a centrifugák be- és kirakodását is képesek elvégezni.

Az orvosi technológiai kutatások terén globális központnak számító Houston és a TCM innovációs ökoszisztémája ideális helyszín az ABB új egészségügyi kutatóközpontja számára. Az ABB Robotika 20 főből álló csapata egy 500 m2 alapterületű kutatási létesítményben dolgozik majd. A létesítményben automatizálási labor, robotprogramozási részleg, valamint olyan egységek is helyet kapnak, ahol az innovációs partnerekkel közösen fejlesztenek új megoldásokat.

„Ezzel az új partneri együttműködéssel a Texas Medical Center egyrészt folytatja azt az utat, amelynek célja, hogy vezető ipari partnerek bevonásával kitolja az innovációs együttműködés határait, másrészt lehetőséget ad arra is, hogy az ABB Robotika belépjen az egészségügyi ellátás területére”

– mondta Bill McKeon, a Texas Medical Center elnök-vezérigazgatója.

„Az évente 10 millió beteget ellátó, nagyvárosnyi területű TCM működtetésében alapvető fontosságú a hatékonyság és a pontosság. Itt olyan folyamatokat kell kifejlesztenünk, amelyek a természetben könnyen megismételhetők. Azáltal, hogy bevonja az ABB-t az első ilyen típusú, az egészségügyi robotikai megoldások alkalmazását szolgáló kutatás-fejlesztésbe, a TCM bizonyítja elkötelezettségét a robotika egészségügyi ellátásban történő alkalmazása mellett.”      

„Büszkék vagyunk, hogy a világ élvonalába tartozó partnerekkel együttműködve robotikai rendszereket fejleszthetünk ki a jövő kórháza számára. A kifejlesztett rendszerek és megoldások valós laboratóriumi környezetben történő tesztelésével biztosítani tudjuk, hogy az új rendszerek értéket teremtsenek az egészségügyi szakemberek számára, innovatívak legyenek, és elősegítsék az orvosi laboratóriumokban végzett munka átalakítását,”

– tette hozzá Atiya.

„Az ABB hosszú távú növekedési stratégiájával összhangban az a célunk, hogy folytassuk befektetéseinket a kiszolgáló robotok fejlesztésébe, a robotika terén meglévő automatizálási szaktudásunkkal hozzájáruljunk új területek, így például az egészségügy fejlesztéséhez, és tovább erősítsük pozícióinkat a gépjárműiparban és az elektronikában.”   

Egészség

Algoritmusok a mosoly mögött – így formálja át az AI a fogszabályozás jövőjét

A harapási rendellenesség napjainkra az egyik leginkább alulértékelt civilizációs népbetegséggé vált: a gyermekek és fiatalok közel háromnegyedét érinti valamilyen formában.

Miközben a probléma sokáig láthatatlan maradt, a mesterséges intelligencia csendben, de alapjaiban alakítja át az egészségügy egyik legösszetettebb területét, a fogszabályozást. Míg korábban a fogak helyzetének korrekciója sokak számára a tinédzserkor kellemetlen, fém készülékekkel terhelt velejárója volt, ma már precíz, adatvezérelt és személyre szabott kezelésre van lehetőség, amely során a mosoly megtervezése már jóval a készülékek felhelyezése előtt elkezdődik – hívja fel a figyelmet Dr. Kovács Sarolta fogszabályozó szakorvos.

Adatokból diagnózis: új korszak a fogszabályozásban

A modern fogszabályozás ma már digitális térben indul. A nagy felbontású 3D-s szkennelés, a képalkotó eljárások és a röntgenfelvételek együtt olyan részletességű képet adnak az állkapocsról és a fogazatról, amely korábban elképzelhetetlen volt. A mesterséges intelligencia ezekből az összetett adathalmazokból képes feltérképezni az anatómiai összefüggéseket, miközben kiküszöböli a szubjektív értelmezésekből fakadó bizonytalanságokat.

Ez nemcsak gyorsabb és pontosabb diagnózist jelent, hanem azt is, hogy a kezelés valóban a páciens egyedi adottságaira épülhet – ez az a pont, ahol az AI átvezeti a fogszabályozást a személyre szabott orvoslás világába.

Előre tervezhető fogmozgás, személyre szabott kezelés

A pontos diagnózisra épül a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb előnye: a fogmozgások előrejelzése. Több tízezer korábbi kezelés adatain tanított algoritmusok képesek megmutatni, hogyan reagálnak az egyes fogak az erőhatásokra, milyen ütemben mozdulnak el, és hol lehet szükség finomhangolásra. Ez a tudás lehetővé teszi, hogy a kezelési terv ne sablonokra, hanem valós biológiai válaszokra épüljön.

Az AI nemcsak a tervezésnél, hanem a kezelés teljes időtartama alatt jelen van. Okoseszközökkel és mobilalkalmazásokkal a páciensek otthonról is követhetik a változásokat: az algoritmusok elemzik a feltöltött képeket, összevetik azokat az eredeti tervvel, és jelzik, ha eltérés mutatkozik.

„Ez a folyamatos visszacsatolás egyszerre növeli a biztonságot és a kényelmet. Kevesebb felesleges kontrollvizit, gyorsabb beavatkozás, ha szükséges – miközben a páciens aktív részesévé válik saját kezelési folyamatának. A 3D-s szimulációk pedig már az első konzultáción kézzelfoghatóvá teszik a jövő mosolyát, ami különösen a fiatalabb korosztály számára jelent erős motivációt”

– emeli ki Dr. Kovács Sarolta, a KS Fogszabályozó Stúdió alapító szakorvosa.

Technológia, amely az orvost támogatja – nem helyettesíti

Bár a mesterséges intelligencia egyre hangsúlyosabb szerepet kap, a szakértők egyetértenek abban, hogy az AI nem önálló döntéshozó. A fogszabályozó szakorvos tapasztalata, klinikai érzékenysége és emberi megértése továbbra is kulcsszerepet játszik – az algoritmusok pedig ezt a tudást egészítik ki precíz számításokkal és előrejelzésekkel.

Magyarországon jogilag ugyan fogorvosok is végezhetnek fogszabályozást, a kompetenciák között azonban óriási különbségek vannak. A gyártócégek szoftverei gyakran automatikus terveket generálnak, amelyeket egy tapasztalatlan kezelőorvos változtatás nélkül elfogadva visszafordíthatatlan károkat okozhat – például ínyvisszahúzódást vagy gyökérfelszívódást. Ez az úgynevezett „Fekete Doboz” probléma, amikor a technológia láthatatlan folyamatai kritikus döntéseket vesznek át az orvostól.

A közhiedelemmel ellentétben a láthatatlan sínek ma már súlyos, akár műtéttel kombinált eseteket – nyitott harapást, keresztharapást – is kezelhetnek, de csak akkor, ha a szakorvos speciális kiegészítőket, például mini-implantátumokat (TAD-okat) alkalmaz. Ezt egy automata rendszer vagy egy „postai úton rendelt” fogszabályozás sosem tudja megoldani.

„Az új eszközök szakértő kezekben aranyat érnek, de a technológia önmagában nem helyettesíti a biológiai összefüggések ismeretét. A mosoly tervezése orvosi felelősség, nem szoftveres beállítás kérdése”

– figyelmeztet Dr. Kovács Sarolta, aki a láthatatlan fogszabályozó kapcsán a közel jövőben ingyenes webináriumot is tart az érdeklődőknek.

Több mint esztétika: befektetés a hosszú életbe

Kevesen tudják, de a fogszabályozás az egyik legjobb befektetés az élethosszig tartó egészségbe. Japán kutatók vezették be az „oral frailty” – szájüregi elgyengülés – fogalmát, és bizonyították, hogy a rágófunkció romlása és a fogak elvesztése közvetlen hatással van a várható élettartamra.

A 65 éves korban fennálló rágási nehézségek átlagosan másfél évvel csökkentik a várható egészséges élettartamot. A rossz harapás miatt a táplálékot nem tudjuk megfelelően megőrölni, ami emésztési zavarokhoz és a tápanyag-felszívódás romlásához vezet. Ráadásul a torlódott fogak tisztíthatatlan zugai krónikus ínygyulladást okoznak, ami növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A szabályos fogsor tehát nem hiúsági kérdés, hanem a test biológiai egyensúlyának egyik tartópillére.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Ettől szenvedünk leginkább a munkahelyen

Általános fáradtságra, fej- és szemfájásra, stresszre, valamint csont-, ízületi, illetve izomproblémákra panaszkodnak leginkább a dolgozók a munkahelyen, ahogy egyre több digitális eszközt használnak – mutat rá a 30 európai országban, köztük Magyarországon is végzett uniós kutatás.

Az ismétlődő kar- és kézmozdulatok szinte bármely szektorban okozhatnak mozgásszervi megbetegedéseket a Dr. Czigléczki Központ tapasztalatai szerint, ahová egyre gyakrabban érkeznek kézzsibbadással és tenyérfájással járó kéztőalagút-szindrómával a páciensek. A sofőrtől az adminisztrátoron át az informatikusig szinte minden munkakörben feltűnik a betegség. A tünetek a mindennapi tevékenységekben, így a vezetésben, gépelésben és a telefonálásban is gondot okozhatnak, amik akár az érintettek állását is veszélyeztethetik.

Európában ma már tízből kilenc dolgozó használ valamilyen online digitális eszközt, például laptopot vagy okostelefont az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) felmérése szerint. A kutatás során megkérdezett több mint 28 000 európai, köztük 1000 magyar alkalmazott közel fele (48%) arról számolt be, hogy a munkahelyén használt digitális technológiák meghatározzák a feladatvégzés tempóját. Tízből három munkavállaló úgy véli a digitális megoldások miatt elszigetelten dolgozik, több mint negyedük (28%) szerint ezen eszközök használata növeli a munkaterhelésüket. A munkával járó leggyakoribb egészségügyi problémák között említették az általános fáradtságot, a fej- és szemfájást, a stresszt és a depressziót, valamint a csont-, ízületi, illetve izomproblémákat is.

Az EU-OSHA egy korábbi elemzése már kimutatta, hogy a mozgásszervi megbetegedések kiemelt munkahelyi kockázatot jelentenek Európában különösen az ismétlődő kéz- és karmozdulatok okozta megterhelés miatt.

„A kezüket folyamatosan munkaeszközként használó dolgozóknál, mint a fizikai munkások, varrónők, sofőrök, adminisztrátorok vagy informatikai szakembereknél egyre gyakoribb az úgynevezett kéztőalagút-szindróma”

– hívja fel a figyelmet dr. Czigléczki Gábor, idegsebész.

Ilyenkor a csukló tenyéri oldalán futó „alagútban” a középső ideg nyomás alá kerül. Tipikus tünete, amikor a páciensnek éjszaka zsibbad a keze, fáj a tenyere, és a mindennapi tevékenységek, mint az írás, a telefon használata, vagy akár egy egyszerű tárgy megfogása is nehézséget okoz. A világszerte több százmillió ember életét megnehezítő betegség elsősorban a 40–60 éves korosztályban fordul elő, és a tünetek jóval gyakoribbak a nők körében. A betegségre hajlamosíthat a túlsúly, a cukor- és pajzsmirigybetegség, a terhesség és az egyéni anatómiai adottságok is.

A kéztőalagút-szindróma kezelése műtét nélkül is lehetséges, de a krémek, gyógyszerek és gyógytorna gyakorlatok sokszor csupán a tünetek enyhítésére alkalmasak. Előrehaladott vagy tartós panaszok esetén a bevett megoldás a kéztőalagút felszabadítása, amelyet hagyományosan nyílt műtéttel, a tenyér/csukló területén ejtett metszésből végeznek. A sebgyógyulás és a kéz terhelhetőségének visszatérése egyénenként eltér, de sokan a műtéttől és a kieséstől tartva halogatják a kivizsgálást, pedig elhúzódó idegnyomásnál nő annak esélye, hogy a tünetek tartósan fennmaradnak. Hazánkban évek óta elérhető a kéztőalagút-szindróma gyógyítása ultrahangvezérelt műtéti módszerrel is, ami lehetővé teszi, hogy a betegek gyorsabban és kevesebb fájdalommal épüljenek fel a tenyér felvágása nélkül, minimalizálva a hegesedést, jelentősen felgyorsítva a gyógyulást és a munkához való visszatérést. A praxisa során több száz ilyen típusú műtétet elvégzett dr. Czigléczki Gábor tapasztalatai is azt mutatják, hogy a páciensek döntő többségénél már rövid időn belül jelentősen csökken a zsibbadás és a tenyérfájdalom, és a mindennapi tevékenységekhez is gyorsabban, biztonságosabban tudnak visszatérni.

Ultrahangos vs hagyományos műtéti heg

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján idehaza évente több mint 700 kéztőalagút-felszabadító műtétet végeznek el, ami nem tartalmazza a magánegészségügyben kezelt esetek számát. Dr. Czigléczki Gábor szerint a teljes műtéti szám ennek sokszorosa lehet. A nemzetközi adatok alapján a kéztőalagút-felszabadító műtétek aránya látványosan növekszik világszerte. A Precedence Research elemzése szerint a tavaly globálisan 980 millió dollárra becsült terület értéke idén meghaladhatja az egymilliárd dollárt és 2034-re elérheti az 1,74 milliárd dollárt is, ami átlagosan évi több mint 6 százalékos bővülést jelent. Az emelkedés oka, hogy egyre többen keresik a kíméletesebb (minimálisan invazív) beavatkozásokat, és közben folyamatosan jelennek meg új, fejlettebb műtéti eszközök és technológiák.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Megújult csomagolással érkeznek a SPAR „mentes” termékei

Befejeződött a SPAR free from termékcsalád csomagolásának megújítása, amely modernebb, átláthatóbb vizualitással támogatja a speciális étrendet követő vásárlók gyors eligazodását.

Az új design egységesíti a több mint 55 terméket magában foglaló portfóliót, és erősíti a márka piaci pozícióját a dinamikusan növekvő „mentes” kategóriában.

A SPAR free from termékcsalád 2009 óta érhető el Magyarországon, kifejezetten a glutén- és laktózérzékeny vásárlók igényeire szabva. A márka az egyik első saját márkás „mentes” portfólióként jelent meg a hazai piacon. A kezdeti 25 féle cikkből álló kínálat mára több mint 55 terméket foglal magában, és szinte minden árucsoportban jelen van: a laktózmentes tejtermékektől a gluténmentes pékárukon és tésztákon át az édességekig, snackekig, mirelit termékekig és kényelmi megoldásokig. A portfólió folyamatosan bővül, a SPAR polcain már megjelentek a kombinált „glutén- és laktózmentes” termékeket egyaránt kínáló innovációk is.

A fogyasztói trendek világosan mutatják a speciális étrendek és az ételintoleranciák – különösen a glutén- és laktózérzékenység – előfordulásának növekedését. A vásárlók tudatosabban keresik a biztonságos, könnyen beazonosítható, megbízható összetételű termékeket, ezért a SPAR dinamikus forgalomnövekedést tapasztal a saját márkás SPAR free from glutén- és laktózmentes kínálatban. A fejlesztések során figyelembe veszik a fogyasztói visszajelzéseket, amelyek részben meghatározzák az új cikkek vagy receptúrák kialakítását.

A termékek megbízhatóságát több szintű minősítés garantálja. A gluténmentes cikkeket a LÉOE védjegye és az áthúzott gabona szimbóluma jelöli, a védjegyhez tartozó egyedi regisztrációs számmal együtt – ez igazolja, hogy a termékek megfelelnek az érvényes jogszabályoknak és az AOECS Szabványának, az Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetsége által kidolgozott szigorú előírásoknak. A SPAR Magyarország minőségirányítási rendszerei és a rendszeres laborvizsgálatok pedig további garanciát jelentenek a stabil és magas minőségre.

Az új csomagolás letisztult és modern, a piktogramok egyértelműen jelzik a laktóz- és gluténmentességet, a színvilág és a grafikák pedig kifejezetten a speciális igényű fogyasztók elvárásaira reflektálnak. A cél az volt, hogy a termékek első pillantásra felismerhetők és könnyen beazonosíthatók legyenek az üzletek polcain.

„A népszerű termékcsaládunk vizuális megújítása fontos mérföldkő, mert az ezen termékeket preferáló vásárlók számára kiemelten lényeges a gyors és biztos eligazodás. Az új design modern, letisztult és könnyen áttekinthető, így egyszerre támogatja a tudatos vásárlói döntéseket és erősíti a termékcsalád egységes megjelenését”

– mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A csomagolások cseréje ütemezetten zajlik: egyes termékek már most az új grafikával érhetők el, más cikkeknél a meglévő csomagolóanyag-készletek kifutása után jelenik meg az új arculat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss