Gazdaság

Buddy, chili, házépítés és lépésszámlálók

Létezik olyan IT-cég Magyarországon, ahol 5 százalék alatt van a fluktuáció.

Egy olyan iparágban, ahol naponta 5-6 állásajánlatot kapnak a munkatársak és folyamatosan csábítják őket külföldi pozíciókra. Mégis maradnak, a Liferay sikeresen veszi fel a versenyt a nagy, közismert márkákkal, toborzási és megtartási megoldásai példaként állhatnak mások előtt.

Tizenöt évvel ezelőtt lépett piacra az USA-ban a nyílt forráskódú Java rendszereket fejlesztő Liferay Inc. Mára 23 irodával rendelkezik 19 országban és több mint 1800 nagyvállalati ügyfelet szolgál ki. A közép-európai régiót a 2010-ben, Budapesten alapított Liferay Hungary képviseleti iroda irányítja.

Ebben az újpesti irodában dolgozik közel 80 munkatárs, akiket nem alkalmazottnak, hanem partnernek tekintenek. A cég filozófiája – „segítünk egymásnak, hogy a legtöbbet hozzuk ki magunkból mások szolgálatára” – nemcsak a szavak szintjén van jelen. Az itt dolgozók mindennapjait áthatja az, hogy segítsenek másoknak, erre kereteket és erőforrásokat biztosít a cég.

Tavasszal zárult le a Liferay Journey program első szakasza, amelyben virtuálisan körbesétálták a Földet úgy, hogy a résztvevők által megtett kilométereket lépésszámlálóval mérték és összeadták. Így nagyjából egy év alatt összejött a mintegy 40 ezer kilométer, ami az Egyenlítő hosszának felel meg. Mindezt megfejelték egy milliós pénzadománnyal, amit a Kézenfogva Alapítvány kapott hátrányos helyzetűek munkába állásának segítésére.

A világkörüli virtuális séta és pénzadomány mellett a másik sláger aktivitás az InDaHouse civil szervezettel közös házépítés: mostanában Hernádszentandráson építenek közösségi házat halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára. A közös betonozás, vakolás, festés nemcsak különleges csapatépítés, hanem megfoghatóvá teszi a vállalati CSR-t.

Már a toborzás sem a klasszikus módszert követi: az érdeklődőket beengedik az irodába, ahol lehetőségük van beszélgetni az ott dolgozókkal még mielőtt egyáltalán eldöntik, megpályáznak-e egy állást.

„A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy tisztán meg tudjuk fogalmazni, milyen kvalitásokkal rendelkező jelöltet keresünk egy-egy nyitott pozícióra és ne veszítsünk időt azzal, hogy kiszűrjük a nem releváns pályázókat.”

– mondta el Wéber-Szemán Enikő, HR menedzser.

A társaság kényesen vigyáz arra, hogy 1-2 napon belül választ adjanak minden jelöltnek, náluk nincsenek többnapos kódolásos tesztek a kiválasztási folyamat során. Akit kiválasztottak, azt pedig nem egy, hanem két ember segíti az első időkben: az onboarding folyamatban egy „Trainer” és egy „Buddy” támogatja az új kollégát, akit meglepetés csomaggal várnak a munkatársak. Az új munkatársat bevonják a közös szabadidős programokba, a kollégák rendszeresen együtt is ebédelnek.

A közös ebédek egyébként is fontosak, a hatalmas teraszon fűszerkertet alakítottak ki és a munkatársak chilit nevelnek, versenyezve, kié lesz a finomabb, erősebb. Ez a rendszeres grillpartik alkalmával derül ki, de náluk megszokottak az olasz gasztro napok is és senki nem lepődik meg azon se, ha több doboz fagylalt várja az ebédlőben.

A CSR, szabadidős programok és gasztro-versenyek hozzátesznek ahhoz, hogy a munkatársak jól érezzék magukat, de ez nem volna elég ahhoz, hogy meg is tartsák őket. Az IT-világ még a többi iparágnál is gyorsabban fejlődik, ezért nagyon fontos a folyamatos képzés, fejlesztés. A cégnél mindenki eldöntheti, hogyan szeretne tanulni: van, aki konferenciákat szereti, más az online tréningeket. Emellett a Liferay bevezette az ún. open work style-t, amelynek legfontosabb eleme egy olyan tudásmegosztó oldal, amire bármelyik kolléga szabadon tölthet fel oktató jellegű anyagokat és bejegyzéseket. A munkatársak így valóban azt érzik, hogy segítséget kapnak a tanulásban, beilleszkedésben, fejlődésben és erősíti a közösségi szellemet is: mindenki hozzá tud adni a közösséghez és megbecsülve érzi magát. Számít a véleménye és a „hangja”. Talán ez a titka annak, hogy nem vágynak máshová és az iparági 14%-os fluktuációval szemben a Liferay-nél a fluktuáció 4% alatt van. Ezért éppen bővül a cég, a jelenleg 600 négyzetméteres irodát 1200 négyzetméteresre bővítik és kialakítanak közben egy irodai futópályát is, hátha valakinek futni támad kedve.

Ma már nemcsak üzleti tárgyalásra jönnek Budapestre a Liferay szakemberei, hanem egyre több ország HR-vezetője próbálja ellesni a magyar csodát és bevezetni a saját területén is.

„Pedig nincs titok.”

– mondja Balogh Zsolt ügyvezető

„Az a fontos, hogy cég mottója ne csupán egy felirat legyen a falon, hanem egy olyan közös érték, amely összeköt minket.”

Kapcsolódó cikkek:2019 fluktuáció Journey Liferay munkahely siker történet

Következő hírünk

Okos megoldásokkal a fenntarthatóságért

Előző hírünk

A Bridgestone készen áll arra, hogy otthonában üdvözölje a világot

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára.

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább