Gazdaság

A Bosch 13 milliárd euró összegben kapott elektromobilitási megrendeléseket

A mobilitási üzletág ismét gyorsabban nő a piacnál

A Bosch az összes többi piaci szereplőnél nagyobb szaktudással rendelkezik és élen jár az elektromobilitás területén.

 A vállalat 2018 eleje óta mintegy 13 milliárd euró összegben kapott elektromobilitási megrendeléseket, többek között személygépkocsik és könnyű teherautók akkumulátoros erőátviteli rendszereire vonatkozó gyártási projekteket. E sikeres megrendeléseknek és saját innovatív erejének köszönhetően a Bosch a jelenlegi nehéz körülmények között is tartja pozícióját. 2019-ben a mobilitási megoldások üzleti szektor ismét gyorsabban fejlődik, mint a globális autógyártás. A piacon jelenleg érezhető komoly visszaesési trend ellenére a szektor üzemi eredményei alig maradnak majd el a tavalyi szinttől.

„A mobilitás átalakulása kihívásokkal jár, de lehetőségeket is kínál. Ezeket akarjuk megragadni”

– mondta Dr. Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának elnöke. Technológiai szempontból a Bosch nyitottan közelít a jövő mobilitásához. Egyidejűleg végzi a hagyományos erőátviteli rendszerek további finomítását és a villamosítás felgyorsítását. Emellett a vállalat azon dolgozik, hogy a mobilitás automatizált, hálózatba kapcsolt és személyre szabott legyen. Ennek egyik kulcsát az elektronika és a szoftverek jelentik. A vállalat mobilitási részlege jelenleg mintegy 14 ezer szoftvermérnököt foglalkoztat, a szoftveres szaktudásra fordított éves kiadása pedig eléri a 3 milliárd eurót. A Bosch célja a környezetbarát mobilitás elérése és annak biztosítása, hogy a mobilitás mindenki számára elérhető legyen.

„A Bosch klímabaráttá és megfizethetővé teszi a mobilitást”

– szögezte le Denner.

Hatékony hajtásláncok: a belső égésű motoroktól az üzemanyagcellákig

A Bosch élen jár az éghajlatvédelem terén – és nem csupán azzal, hogy a jövő évtől kezdve a világon az összes telephelyét karbonsemlegessé teszi.

„Elkötelezetten dolgozunk olyan mobilitási megoldások kialakításán, amelyek nem gyakorolnak érzékelhető negatív hatást az éghajlatra és a levegőminőségre”

– tette hozzá Denner. A vállalat évente mintegy 400 millió eurót fektet a károsanyag-kibocsátástól mentes mobilitásba. Az elektromobilitás terén a Bosch más vállalatoknál szélesebb kínálattal rendelkezik már ma – a kerékpároktól a teherautókig, valamint a 48 voltos enyhe hibridtől a teljesen elektromos hajtásláncig. A Bosch piacvezető szerepet kíván betölteni a 48 voltos akkumulátorával, és a Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) kínai céggel már kötött is egy hosszú távú együttműködési megállapodást az ehhez szánt akkumulátorcellák gyártására. A Bosch az év elején még azt prognosztizálta, hogy a személygépkocsik és kishaszonjárművek elektromobilitási komponenseivel és rendszereivel szerzett árbevétele 2025-re eléri majd az ötmilliárd eurót. A vállalat azonban most már ennél is nagyobb forgalomra számít.

„Mindegy, hogy a károsanyag-kibocsátástól mentes mobilitást milyen technológiával valósítjuk meg, a piaccal el is kell azt fogadtatnunk. Ezt pedig csak megfizethető megoldásokkal érhetjük el. Ha nem ilyeneket kínálunk, nem tudunk majd segíteni az éghajlatváltozás megállításában”

– mondta Denner. A Bosch az üzemanyagcellák tömeggyártásra kifejlesztésén is dolgozik, és ezt követően megkezdi azok gyártását is. A méretgazdaságosság is segíti majd ennek a ma még mindig drága technológiának a költséghatékony előállítását.

„A Bosch megfizethetővé teszi az alternatív hajtásláncokat”

– jelentette ki Denner.

Új technológia: kevesebb részecske, kevesebb fékpor

Az új járművek háromnegyedében 2030-ban még mindig találunk majd hagyományos belső égésű motort is. Ezek egy része 48 voltos elektromos támogatással vagy hálózatról is tölthető hibrid hajtáslánccal működik majd. A Bosch ezért a dízelmotoroké mellett a benzinmotorok hatékonyságát is folyamatosan fokozza. Legújabb fejlesztéseinek eredményeként, a motor belső módosításai és korszerű kipufogógáz-utánkezelés alkalmazásával a benzinmotorok részecskekibocsátása az Euro 6d-TEMP károsanyag-kibocsátási szabvány határértékét 70 százalékkal múlja alul még valós vezetési körülmények között is. A Bosch a fékezésből származó részecskekibocsátást is minimálisra kívánja csökkenteni. A kapcsolódó fejlesztések közé tartozik az iDisc féktárcsa – használatával a hagyományos tárcsáknál megszokott mennyiségű fékpornak csupán 10 százaléka keletkezik. Másik ilyen megoldás a Bosch energia-visszatápláló fékrendszere, amely a villamosított járművek esetében több mint 95 százalékkal képes csökkenteni a fékpor mennyiségét.

Mérföldkő: első ízben kapott jóváhagyást a 4. szint

A Bosch az automatizált vezetés terén is komoly üzleti sikerről számolhat be. Ennek alapját a vezetéstámogató rendszerek biztosítják. Idén a Bosch 12 százalékos növekedést és 2 milliárd euró árbevételt realizál ezen a téren. 2022-ig a Bosch 4 milliárd eurót fektet az automatizált vezetés következő szintjeibe. Az amerikai és ázsiai piacok számára a Bosch jelenleg olyan második szintű rendszereket fejleszt, amelyek segítségével az autópályán haladó vezető leveheti kezét a kormányról. Németországban nemrégiben a világon elsőként kapott jóváhagyást a Bosch és a Daimler negyedik szintű rendszere – a stuttgarti Mercedes-Benz Múzeum parkolóházában működő automata parkolórendszer. Az automatizált parkolószolgáltatás ezzel túljutott a prototípus fázison. A várakozások szerint 2021 végére további egy tucat parkolóházban vezetik majd be az automata parkolómegoldást.

Személyre szabott mobilitás: ingajárat szolgáltatások és gördülőképes váz

A mobilitási iparágban zajló átmenet új piaci szereplők megjelenését eredményezi, akikkel a Bosch is felveszi a kapcsolatot. A vállalat együttműködik például a DiDi, Lyft és Uber cégekkel, vagyis azzal a három legnagyobb ride-hailing fuvarközvetítő szolgáltatóval, amelyek ma már több mint napi 50 millió fuvart szerveznek a világon. A vezető kínai mobilitási szolgáltatóként ismert DiDi a Bosch felhőalapú szolgáltatása útján növeli a járműveiben lévő akkumulátorok élettartamát.

A fentiekhez hasonló mobilitási szolgáltatók a jövőben egyre több ingajáratot fognak használni a személyre szabott mobilitás iránti igények kielégítéséhez. A várakozások szerint 2025-ben már több mint 2,5 millió ingajárat közlekedik majd a világ útjain. A villamosítás, az automatizálás, a hálózatba kapcsoltság területén nyújtott, és a személyre szabott megoldásaival a Bosch ezeket a maximális kényelmet és biztonságot kínáló fuvarközvetítési szolgáltatásokat kívánja segíteni. Az említett ingajáratok alváza gördülőképes vázat, vagyis olyan menetkész, modulszerű platformot jelenthet, amely rugalmasan használható különböző karosszéria-kialakításokhoz. Ezen a téren a Bosch az év elején szövetségre lépett a Benteler nevű gépjárműipari és alvázgyártó vállalattal. Első ügyfélként az Automobil Pininfarina használja majd a gördülőképes vázat saját járműveihez, továbbá a váz viszonteladójaként is közreműködik.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss