Gazdaság

Az ABB a világ legkorszerűbb robotikai gyárát építi Sanghajban

A jövőbeni gyár megerősíti az ABB vezető pozícióját Kínában, a világ legnagyobb robotikai piacán.

Az ABB megkezdte új robotikai gyártó- és kutatólétesítményének építését Kínában, a világ legnagyobb robotikai piacán.

A 150 millió amerikai dollár (1,1 milliárd RMB) összköltségű beruházás keretében épülő gyáregységet várhatóan 2021-ben nyitják meg.

A Sanghaj közelében, Kangqiao-ban épülő 67 000 m² területű új gyárban a legkorszerűbb gyártási folyamatokat alkalmazzák majd, beleértve a gépi tanulást, valamint a digitális és kollaboratív technikákon alapuló megoldásokat is. A robotikaiparban ez lesz a világ legmodernebb, legnagyobb mértékben automatizált és legrugalmasabb gyára – egy olyan központ, ahol robotok gyártják a robotokat. Az új gyárban helyet kap majd egy helyszíni kutatási és fejlesztési központ is, ezzel elősegítve a gyorsabb innovációt a Mesterséges Intelligencia (MI) területén. A központ nyitott innovációs bázisként szolgál majd, ahol az ABB szoros együttműködésben fog dolgozni az ügyfelekkel annak érdekében, hogy együtt fejlesszék ki az egyéni igényekre szabott automatizálási megoldásokat.

Az ABB robotikai megoldásai változatos ügyfélkört szolgálnak ki Ázsiában: támogatást nyújtanak az autóipari gyártóknak, különösen az e-mobilitás területén, valamint segítik – a teljesség igénye nélkül – az elektronikai gyártókat, az élelmiszeripari és italgyártókat, a gyógyszeripart, a logisztika automatizálását és az általános iparágakat. Az ABB várakozásai szerint a robotok globális értékesítéséből származó forgalom a jelenlegi 80 milliárd dollárról 130 milliárd dollárra fog nőni 2025-re. Kína a világ legnagyobb robotikai piaca; 2017-ben világszerte minden harmadik értékesített robot Kínába került.

Balról jobbra: Peter Voser, az ABB elnök-vezérigazgatója; Chunyuan Gu, az ABB AMEA (Ázsia, Közel-Kelet, Afrika) térség elnöke; Sami Atiya, az ABB Robotika és Gyártásautomatizálás divízió elnöke; James-Gang Li, vezető üzleti menedzser, Robotika és Gyártásautomatizálás, ABB Kína

Peter Voser, az ABB elnöke-vezérigazgatója így nyilatkozott:

„Az új gyár létesítése egy újabb mérföldkő az ABB kínai fejlesztései terén, amellyel még jobban megerősítjük vezető pozíciónkat a világ legnagyobb robotikai piacán. A projekt tavaly októberi bejelentése óta már rengeteg támogatást kaptunk a helyi önkormányzattól. Nagy megtiszteltetés az ABB számára, hogy a projektet a 2019-es „Gyártás Sanghajban” elnevezésű kezdeményezés legjobb 10 projektje közé sorolták.”

„Az ipari robotika kínai piacvezetőjeként büszkén támogatjuk a kínai ipart a gyártási szektor megerősítésében”

– nyilatkozta Sami Atiya, az ABB Robotikai és Gyártásautomatizálási divíziójának elnöke.

A nagymértékben automatizált gyárban a termelés a rögzített összeszerelő sorok helyett automatizálási egységeken fog alapulni, ezzel lehetővé téve a robotok számára, hogy állomásról állomásra haladjanak, és a hagyományos gyártósoron történő termelési rendszernél testreszabottabb gyártás és nagyobb fokú rugalmasság valósuljon meg. Az automata irányítású járművek (AVG) a megfelelő időben alkatrészeket szállítanak a gyártást végző robotoknak, míg a legkorszerűbb kollaboratív megoldásokon alapuló technológiák biztosítják majd, hogy az emberek és a robotok biztonságosan tudjanak egymás mellett dolgozni, ezzel nagyobb rugalmasságot és gyorsabb gyártási folyamatokat teremtve, továbbá ötvözni tudják majd a robotok előnyeit az emberek egyedülálló képességeivel.

A gyár egy teljes digitális gyártó ökoszisztémaként működik majd, egy olyan „digitális ikernek” elnevezett módszert alkalmazva, amellyel a menedzsereken és mérnökökön át egészen az operátorokig és a karbantartó személyzetig mindenki betekintést nyerhet az adatokba, a gépi tanulási képességek pedig növelik a teljesítményt és a maximális szintre emelik a termelékenységet. Az ABB gépi tanuláson alapuló rendszerrel fogja ellenőrizni a robotokat azok összeszerelése során annak érdekében, hogy megfeleljenek a legmagasabb minőségi elvárásoknak.

Az ABB Robotika világszerte három gyárral rendelkezik: az új gyárral Sanghajban, amely az ázsiai ügyfeleket fogja kiszolgálni, és amely a már meglévő gyárat fogja felváltani. A svédországi Väster?s-ban lévő gyár az európai ügyfelek, a Michiganban lévő Auburn Hills gyár pedig az amerikai ügyfelek igényeit látja el.

Az ABB teljes körű üzleti tevékenységet folytat Kínában – a második legnagyobb piacán – beleértve a K&F, a gyártási, az értékesítési és a szolgáltatási részlegeket. A cég körülbelül 20 000 munkavállalót foglalkoztat 131 városban és 44 helyi cégnél. Kínában a cég robotikai üzletága több mint 2000 mérnököt, technológiai szakértőt és operatív vezetőt alkalmaz, országszerte 20 helyen. Az ABB több mint 2,4 milliárd amerikai dollárt fektetett be Kínában 1992 óta.

Az ABB Robotika úttörő szerepet tölt be az ipari és az együttműködő robotok, valamint a fejlett digitális szolgáltatások terén. A világ egyik vezető robotikai szállítójaként 53 országban, több mint 100 helyszínen vagyunk jelen. Az ABB Robotics napjainkig 400 000 robotot szállított a vállalatok és az alkalmazások széles köre számára. Segítünk vevőinknek, hogy javítsák a létesítményeik rugalmasságát, hatásfokát, biztonságát és megbízhatóságát, és átállhassanak a jövő gyárára, amelyet a kollaboratív robotika és a hálózatra kapcsolt eszközök jellemeznek majd. www.abb.com/robotics

Related Topics:2019 ABB kína korszerű robotika Sanghaj

Up Next

A magyar jogszabályokat is jól ismeri a KPMG Legal-ben munkába állt mesterséges intelligencia

Don't Miss

Gépek állnak a kereskedelmi szektor növekedése mögött

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!