Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Hibrid munkavégzés során korszerű beléptetőrendszerekkel ellenőrizhető az irodai jelenlét

A hibrid munkavégzés terjedésével és állandósulásával a vállalatoknak egyre nagyobb kihívást jelent a munkaidő nyilvántartása, a jelenlét követése és a biztonságos irodai működés fenntartása.

A SMARTme Building Technologies Kft. szakértője szerint a korszerű beléptetőrendszerek kulcsszerepet játszanak a modern irodai környezetben, segítve a hatékony munkaidő-kezelést, statisztikakészítést és biztonságot.

Öt éve végleg átalakult a munkavégzés világa

A 2019-ben kezdődő, majd 2020-ban elterjedő járvány örökre megváltoztatta a munka világát. A koronavírus-járvány időszaka mindkét féltől – a munkaadóktól és természetesen a munkavállalóktól is – teljesen más, a korábbiaktól eltérő hozzáállást követelt meg. Mivel az ezt megelőző időszakban a teljes távollét, tehát a távmunka csak a rendkívüli körülmények miatt váltotta fel a jelenléti munkavégzést, így az új helyzetre válaszul, 2020-tól kezdődően a hibrid munkavégzés sokkal elterjedtebbé és szélesebb körben elfogadottá vált különböző szektorokban. Nem is csoda, hiszen a hibrid modell ötvözheti a távmunka és az irodai munka előnyeit: munkakörtől függően hetente több otthoni munkanapot, azaz home office-t tesz lehetővé.

Az új modell továbbra is velünk marad

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a magyar felnőttkorú lakosság egészét reprezentáló ezer fős mintán végzett kutatást 2025 szeptemberében a távmunka hazai elterjedtségét vizsgálva. Kiderült, hogy a munkavállalók 29 százalékának volt lehetősége otthonról (is) dolgozni. Az önálló értelmiségi szakmákban a távmunka előfordulása 80 százalék feletti, és ebben a felsővezetők több mint fele is érintett. Kiderült az is, hogy a home officeban (is) dolgozók közül minden hatodik egyáltalán nem jár be a munkahelyére, a többieket hibrid formában foglalkoztatják. A GKI szerint Magyarországon a következő 2-3 évben nem az lesz a fő kérdés, hogy marad-e a home office, hanem hogy milyen formában. Míg az állami és konzervatív szektor visszaszorítja, addig a multik és tudásalapú cégek megőrzik, és a kompromisszum a heti 1-2 napos otthoni munkavégzést tartalmazó hibrid modell lehet.

Új kihívásokat hozott a hibrid munkavégzés – megoldás az korszerű beléptetőrendszer

A korábban kialakult új munkarend állandósulásával a vállalatok immár évek óta új kihívásokkal néznek szembe: jelentős feladat a munkaidő nyilvántartása, a jelenlét követése és a biztonságos irodai működés fenntartása.

„A hagyományos papír alapú vagy Excel-táblás nyilvántartások ma már nem elegendőek. A modern beléptetőrendszerek integráltan tudják kezelni a hibrid jelenlétet, miközben biztosítják az adatok pontosságát, a kellő biztonság kialakítását és a jogszabályi megfelelést. Többek között olyan kérdésekre kell választ találni, hogy ki van jelen az irodában, és mikor, hogyan biztosítható az épület hozzáférése és biztonsága, illetve hogyan lehet pontos adatot nyerni a munkaidőről és jelenléti statisztikákról”

– véli Móró Tibor, a SMARTme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.

A valós üzleti életben gyakori, hogy a felelős személy nem tartózkodik a helyszínen, mégis biztosítani kell a hozzáférést valakinek – például karbantartás, fontos szállítmány vagy külső szolgáltató esetén. A beléptetőrendszerek lehetővé teszik időkorlátos hozzáférés biztosítását kártya, PIN-kód vagy QR-kód segítségével, amely csak előre meghatározott időszakban érvényes, így a belépés teljesen kontrollált, a kulcsokat pedig nem kell fizikailag átadni. Ez a megoldás növeli a biztonságot, miközben rugalmasságot biztosít a napi működéshez.

A korszerű beléptetőrendszerek lényege, hogy a teljes kontroll a döntéshozónál marad, így minden belépés naplózva van, a kamerafelvételek visszanézhetők, a hozzáférések időkorlátosan és személyre szabottan szabályozhatók. Ez a megoldás nem csupán a hozzáférés biztosítására alkalmas, hanem valódi eszköz a létesítmény átlátható és biztonságos működtetéséhez.

„Az sem elhanyagolható szempont, hogy a beléptetőrendszerekből nyert adatok segítik a vezetőket, hiszen használatukkal elemezhető, hogy mely napokon, mely osztályokban a legmagasabb az irodai jelenlét, mely munkatársak használják leginkább a hibrid lehetőségeket, illetve, hogy hol lehet optimalizálni az irodai kapacitást és erőforrásokat. Elmondható, hogy a digitális nyilvántartás lehetővé teszi a tudatos iroda- és kapacitásgazdálkodást, miközben biztosítja a munkavállalók adatvédelmi jogait”

– tette hozzá a SMARTme szakértője.

A fentieken túl a modern beléptetőrendszerek képesek parkolás-menedzsent funkciót és rendszámos belépést is biztosítani. Az előbbi esetében az irodaházakban vagy az ipari parkokban gyakran jelentkező problémára kínálnak hatékony, fennakadásoktól mentes parkolási rendet és rendszert, míg az utóbbi esetében a periméteren való áthaladáskor az is megoldható, hogy nemcsak kártyaolvasó kerülne fel, hanem rendszámfelismerő kamera is, amely integrálva van a beléptető rendszerbe. Ilyenkor az illetőnek nem kell kártyát mutatnia a belépéshez, hanem csak behajt a saját autójával. A beléptetőrendszer mégis azonosítja és regisztrálja a belépést. Egy esetleges munkaidő nyilvántartó kiegészítéssel az illető adott napi munkaidő kezdését is elindítja a rendszámra, kártyaolvastatás nélkül.

Mindezek alapján az korszerű beléptetőrendszerek előnyei:

– valós idejű jelenlét-nyilvántartás – látható, ki tartózkodik az irodában,
– munkaidő-elszámolás és statisztikák készítése – HR folyamatok támogatása,
– integráció más rendszerekkel – például kamerák, riasztók vagy IT-eszközök hozzáférése,
– rugalmas hozzáférés-kezelés – hétvégi, késő esti vagy távoli munkavégzés esetén is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss