Gazdaság
Családi kör a digitális korban – generációk együttműködése a 21. században
Korszerűbb, hatékonyabb érintkezést, vagy épp bábeli zűrzavart hozott a családok életébe a digitalizáció?
A Telekom innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum szeptemberi kerekasztal-beszélgetése arra kereste a választ, hogyan járulhat hozzá a digitalizáció a nemzedékek közti kapcsolat erősítéséhez, a családi élet hatékonyabb szervezéséhez, és hogyan teremthet csatornát a generációk közti tudás átadásához – mindkét irányban.
„Egy nyelvet beszélünk” – mondjuk, mikor azt érezzük, hogy valakivel van bennünk valami közös. Bár a család az egyik legszorosabb közösség a társadalomban, napjainkban mégis általános tapasztalat, hogy még ezen a szűk körön belül is változik a nyelvhasználat, illetve a kommunikáció módja. A napról napra megújuló digitális eszközök és felületek új csatornákat teremtenek, melyeket a fiatalabb korosztályok „bennszülöttként” azonnal használatba vesznek, míg ugyanez az idősebb generáció számára kevésbé magától értetődő.
Az eNET 2019 májusában végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők kétharmada szerint a digitális megoldások hozzájárulnak a család együtt tartásához, ugyanakkor a netezők több mint háromnegyedével előfordult már olyan eset, hogy úgy érezte, a digitális eszközök és az internet lecsökkenti a családdal tölthető időt. Mit kell tennünk azért, hogy az új technológiák ne gátat, hanem hidat képezzenek a családtagok között? Hogy érhetjük el, hogy mindenki beszélje a digitalizáció nyelvét, és ezáltal erősödjenek a családon belüli kötelékek? Többek közt ezeket a témákat járta körbe a Telekom szeptemberben újrainduló innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum. Az esemény D. Tóth Kriszta író, újságíró, a WMN magazin alapítója és testvére, D. Tóth András műsorvezető, producer beszélgetésével indult, majd kerekasztalhoz ült S. Takács András, az On The Spot egyik alkotója, dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője, dr. Aschenbrenner Zsuzsanna szülő-csecsemő konzulens, gyermekgyógyász szakorvos, valamint a Magyar Telekom lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettese, Szabó Melinda.
Az eseményt megnyitó beszélgetésben D. Tóth András engedett bepillantást testvérével közös digitális életébe:
„Mindig is jó tesók voltunk. Amióta viszont együtt dolgozunk, az online kapcsolatteremtésünk hatványozódott. Nem is tudjuk mi lenne velünk, na meg a projektjeinkkel, ha nem lehetne táblázatokat megosztani egymással, vagy ne tudnánk a kommunikáció leggyorsabb formáit használni. Ránk nagyon igaz, hogy a digitalizált világ szorosabbra fűzte köztünk a kapcsolatot.”
A kerekasztal-beszélgetés során dr. Gyurkó Szilvia kiemelte:
„ma a családok egyik legkomolyabb kihívása, hogyan tudják az egymásra való odafigyelés, a bizalom és a kölcsönös megértés szolgálatába állítani a különböző okoseszközöket, s mindebben generációkon átívelően jól együttműködni egymással.”
Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna ezzel kapcsolatban a szülők felelősségére hívta fel a figyelmet:
„Mielőtt a gyerekeink mobilozási szokásai miatt bosszankodnánk, előbb vizsgáljuk meg a saját digitális eszközhasználati szokásainkat és a gyerekeink irányába mutatott szülői odafigyelésünket, következetességünket, felelősségvállalásunkat.”
Szabó Melinda, a Magyar Telekom lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettese szintén a digitalizáció által megnyitott lehetőségeket emelte ki:
„a digitalizáció, a közélet és a gazdaság számos területéhez hasonlóan, a családban is óriási fejlődést hozhat. A digitális eszközök segíthetnek összetartani és szervezni a család életét, kialakítani a belső munkamegosztást, fenntartani a kommunikációt – akár egymástól távol élő családtagok között is. Mindez alapvető fontosságú, ha azt szeretnénk, hogy a család, mint alapvető társadalmi közösség alkalmazkodni tudjon napjaink világához.”
A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő eseményen, október 17-én a siker témaköre és digitális sikersztorik kapnak figyelmet.
Gazdaság
Mesterséges intelligencia-kutatással növeli a képzési hatékonyságot a Kamara
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) munkájában a mesterséges intelligencia és ahhoz kapcsolódóan az oktatás is hangsúlyos szerepet kap.
A hatékonyság növelése érdekében a Nagy Elek vezetésével megújuló Kamara kérdőívvel térképezi fel a kis- és középvállalkozások tudását, hozzáállást és tapasztalatait a mesterséges intelligenciáról.
Az oktatás és a digitalizáció kiemelten fontos a vállalkozások működése során, mert a képzettebb, valamint a modern megoldásokat hatékonyan használó munkavállalók nagyobb hozzáadott érték előállítására képesek, illetve magasabb nyereség érhető el ott, ahol modern, innovatív megoldásokat alkalmaznak. A digitális fejlődést a kamara számos programja gyorsítja. Az intézkedések egyszerre kínálnak választ a rövid távú kihívásokra és alapozzák meg a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességét, biztosítva, hogy a hazai vállalkozások tudásra, innovációra és együttműködésre építve aktív alakítói legyenek a jövő gazdaságának, miközben megőrzik hagyományos értékeinket.
A mesterséges intelligencia (MI) gyors fejlődése alapjaiban formálja át a vállalkozások működését és versenyképességét. Az MKIK ebben kiemelt szerepet vállal, hiszen megbízható információt és gyakorlati támogatást nyújt tagjai számára az új technológiák alkalmazásában. Ennek részeként tavasszal elindította a „Digitális Ébresztő!” című szemináriumsorozatot, amely kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára kínál üzleti folyamatokban is hasznosítható megoldásokat Kerek István AI-szakértő irányításával. A program ősszel kibővítve, sorozatként folytatódik azzal a céllal, hogy tízezer vállalkozáshoz jusson el. Ezeken az eseményeken a szakértők akár egy nap alatt is kínálhatnak megoldásokat az egyes vállalkozások digitális kihívásaira.
A kis- és középvállalkozások tudását feltérképező felmérés eredményeinek feldolgozása után még relevánsabb és gyakorlatiasabb oktatást tud majd nyújtani a kkv-knak, amely után a vállalatok folyamatai gyorsabbá, pontosabbá és egyszerűbbé válhatnak az adatalapú döntési folyamatok révén. A kutatást ezen a linken (https://app.cooltool.com/psrv3dpztvn) lehet kitölteni.
Az MKIK a stratégiai együttműködés keretében már javasolta a kormánynak az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelését, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését is javasolt a Kamara, amely újabb konkrét ajánlások részletein dolgozik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Fontos változások a FOXPOST működésében: megkezdődik a Z-BOX-ok integrációja
Ősszel megkezdődik a Packeta Z-BOX automaták integrálása a FOXPOST hálózatába.
Az első szakasz szeptember 8-án indul: ettől a naptól a FOXPOST hálózatában kétféle automata lesz elérhető. A már ismert érintőképernyős készülékek FOXPOST A-BOX néven működnek tovább, emellett megjelennek a Packeta rendszeréből ismert, gombos kezelőpanelű automaták, FOXPOST Z-BOX néven.
A két automatatípus egy hálózatban, egységes megjelenéssel működik, az eligazodást az automatákon elhelyezett A-BOX és Z-BOX logók segítik. A csomagátvétel mindkét automatánál ugyanúgy működik, de néhány dologban különböznek.
Az A-BOX automaták a FOXPOST-nál megszokott érintőképernyős felülettel működnek, csomagfeladáshoz nem szükséges előzetes regisztráció, a fizetés pedig POS-terminálon történik. A Z-BOX nyomógombos kezelőpanelt használ, csomagfeladáshoz online regisztráció kell, a fizetés pedig fizetési linken keresztül zajlik. A webshopokban külön jelölések mutatják, melyik típus milyen lehetőségeket kínál.
Az első lépésben 18 automata kerül telepítésre. Ezt követően néhány hetes tesztüzem indul, amely során a cég figyeli és értékeli a működési tapasztalatokat. A tesztidőszak után az idén összesen 139 FOXPOST Z-BOX automata kerül kihelyezésre új helyszínekre. A teljes Packeta-hálózat integrálása 2026-ban folytatódik.
A változásokkal együtt megújul az automata-kereső modul és az adatkapcsolati rendszer (widget/JSON). Az új rendszer pontosabb, valós idejű telítettségi adatokat mutat, így a felhasználók könnyebben választhatják ki a legszabadabb automatát.
A FOXPOST pontos, részletes tájékoztatással segíti a felhasználókat, a webshopokat és a webáruházmotor-fejlesztőket az átállásban. Az elérhető információk között szerepelnek az automaták használatát bemutató leírások, a különböző típusok funkcióit összehasonlító anyagok, valamint az integrációhoz szükséges technikai útmutatók is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Soha még nem vettünk fel ennyi személyi kölcsönt egy hónap alatt
Miközben mindenki az Otthon Start lakáshitelről beszélt júliusban, a személyi kölcsönök piacán történelmi csúcs született: a havi folyósítás átlépte a 100 milliárdos lélektani határt. A bankok között is óriási a verseny az ügyfelekért: már több pénzintézet kínál 10 százalék alatti kamatot átlagos jövedelemre is – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Miközben már a július is jórészt az Otthon Start lakáshitelről szólt, a személyi kölcsönök folyósítása újabb történelmi csúcsok döntött. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője emlékeztetett rá: már korábban jelezte, hogy júliusban a személyi kölcsönök havi folyósítása átlépheti a bűvös 100 milliárd forintos értéket, ami meg is történt.
Megdőlt a lélektani határ
A hónapban a családok által felvett 107,2 milliárd forint harmadával magasabb összeg, mint egy évvel ezelőtt. Ennél is beszédesebb azonban, hogy a júliusban kihelyezett személyi kölcsönök összege mindössze 10 milliárd forinttal maradt el attól, amennyit a teljes 2014-es évben igényeltek a lakosok a pénzintézetektől.
Gergely Péter emlékeztet: a lakáshitelpiacon is 2021 tavaszán sikerült átlépni a havi 100 milliárdos álomhatárt, és idén júliusban is „csak” 142 milliárdos volt az adott hónapban aláírt lakáshitel-szerződések értéke.
További csúcsot jelent az, hogy július végére átlépte a 200 ezret a folyósított személyi kölcsönök száma: hét hónap alatt 202 904 esetben folyósítottak a bankok személyi kölcsönt. Tavaly még októberig kellett várni ahhoz, hogy a szerződések száma átlépje a 200 ezres határt, míg a 2019-es sikerévben is augusztus végére sikerült csak elérni ezt.
Az infláció húzza felfelé az átlagos hitelösszeget
A BiztosDöntés.hu szakértője ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a növekedésnek inflációs oka is van: az év első hét hónapjában a folyósított 634,5 milliárd forint ugyan összegében 40 százalékkal haladja meg a 2024-es év hasonló időszakának kihelyezéseit, ám a szerződések számában – hiába léptük át már hét hónap alatt a kétszázezres határt – az éves növekedés mindössze 15 százalékos.
Ez azt okozza, hogy az átlagos személyi kölcsön összege egyetlen év alatt 20 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. Az ügyfelek által idén aláírt szerződések átlagosan 3,13 millió forintról szóltak, szemben az egy évvel ezelőtti 2,6 millió forinttal.
Ennek az emelkedésnek egészen biztos az az oka, hogy a hitelből megvalósítani akart vásárlások, beruházások megdrágultak. Gergely Péter szerint persze lehet ezt optimistán is interpretálni és azzal érvelni, hogy annak köszönhető a magasabb hitelösszeg, hogy a személyi kölcsönök kamata komoly mértékben csökkent az elmúlt időszakban. Tavaly júliusban a személyi kölcsönök átlagos THM-e (teljes hiteldíj-mutatója) az MNB statisztikái szerint 17,56 százalék volt, ami idén júliusra másfél százalékponttal, 16,07 százalékra csökkent.
Mindez a szakértő szerint azt jelenti, hogy egy átlagosnak számító, 3 millió forint összegű, 5 évre felvett hitel havi törlesztője mintegy 1 500 forinttal alacsonyabb, mint egy éve, a teljes futamidő alatt közel százezer forint pénzügyi előnyt jelent.
Már 10 százalék alatt a kamatok
A személyi kölcsönök iránt várhatóan a jövőben is erős marad a kereslet, amiben közrejátszhat, hogy már kisebb hitelösszeg esetében is elérhető 10 százalék alatti kamat.
A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor alapján 3 millió forint hitelösszeg, 5 éves futamidő és 400 ezer forint nettó igazolt jövedelem esetén jelenleg már három bank (CIB, Erste, K&H) is 10 százalék alatti kamattal ad kölcsönt, ami 64 ezer forint alatti havi törlesztőket jelent. Amennyiben a bankok közötti verseny tovább erősödik, akkor Gergely Péter szerint a 10 százalék alatti kamat után a 10 százalék alatti THM elérése lesz a következő lépés.
A kamaton felül a bankok az online igénylést és a gyors hitelbírálatot illetően is versenyeznek egymással. A CIB Előrelépő Személyi Kölcsönnél és az Erste Most Extra Személyi Kölcsönnél például a teljes hiteligénylési folyamat online, az utóbbinál pedig a folyósítás akár 3 napon belül megtörténhet, míg az MBH Bank a Hajrá Személyi Kölcsönnél 48 órán belüli hitelbírálatot ígér.
Gergely Péter szerint ráadásul a következő hónapokban, főleg az Otthon Start miatt még inkább elterelődik majd a figyelem a személyi hitelekről, emiatt a bankok akár újabb akciókkal hívhatják fel magukra a figyelmet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
A jövő képe: a vivo új Mixed Reality headsetet és képalkotási víziót mutatott be
-
Gazdaság2 hét ago
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
-
Mozgásban2 hét ago
Innováció a sportban: neves szakemberekkel indít technikaisport-menedzser szakot a Széchenyi István Egyetem
-
Ipar2 hét ago
ZeroOps: felszabadítja az innovációt az informatikában
-
Okoseszközök2 hét ago
Iskolakezdés 2025: minden második szülő műszaki cikket vásárol, de sokan tehetetlenek az online veszélyekkel szemben
-
Ipar2 hét ago
Immerzív Tervezési Nyílt Napok
-
Ipar2 hét ago
Tisztított szennyvizet az iparba: ez kell ahhoz, hogy Magyarország továbbra is víznagyhatalom maradhasson
-
Ipar2 hét ago
A Schneider Electric megoldásával építi a jövő hálózatát az E.ON