Gazdaság

20 éves a Wi-Fi

2019-ben lett 20 éves a Wi-Fi!

20 fontos mérföldkő a Wi-Fi történetéből – Vezeték nélkül régen és most

1999-ben fél tucat technológiai cég létrehozta a Wireless Ethernet Compatibility Alliance (WECA) szervezetet. Ugyanazon évben, szeptember 30-án kereskedelmi forgalomba kerültek az első eszközök, amelyek a 802.11b vezeték nélküli LAN szabvány alapján működtek. Ezzel kezdetét vette a vezeték nélküli hálózatok, másnéven a Wi-Fi korszaka. Az elmúlt két évtizedben a vezeték nélküli hálózatok újabb és újabb generációival találkozhattunk. A Wi-Fi 20. születésnapja alkalmából a Cisco összegyűjtötte a legfontosabb mérföldköveket az elmúlt két évtizedből a Wi-Fi technológia fejlődéséről és a felhasználókra gyakorolt hatásairól.

 “Napjaink egyik leggyorsabban fejlődő hálózati technológiája a Wi-Fi. Olyan helyeken is biztosítja az internetelérést, ahol erre korábban nem volt lehetőség. A Wi-Fi hálózatok új szintre emelték a mobilitást és mindennapjaink részévé váltak. A „mi a Wi-Fi kód?” kérdés valószínűleg az egyik leggyakrabban feltett kérdés napjainkban. Az üzleti életben az új generációs Wi-Fi 6 az 5G hálózatokkal kiegészülve új lehetőségek egész sorát nyitja meg és fontos szerepet játszik a szervezetek digitalizációjában” – mondta Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezetője.

 20 éves a Wi-Fi

Infografika nagy méretben.

  1. 1971: A Wi-Fi korszak kezdete: A Hawaii Egyetemen megalkották az ALOHAnet nevű hálózati rendszert, amely lehetővé tette a vezeték nélküli kommunikáció továbbfejlesztését és a Wi-Fi hálózatok előfutárának tekinthető.
  2. 1997: Megjelent a 802.11-as szabvány első verziója, amely maximum 2 Mbps sebességre volt képes.
  3. 1999: Létrejött a WECA: Fél tucat technológiai cég, köztük a később a Cisco által felvásárolt Aironet, megalapították a Wireless Ethernet Compatibility Alliance (WECA) szervezetet. 2002-től a WECA új néven, Wi-Fi Alliance-ként folytatta a munkát.
  4. 1999: Megjelent az első ‘Wi-Fi szabvány’: A 802.11b szabvány volt az első, már ’Wi-Fi’ néven ismert szabvány. A 802.11-nél könnyebben használható és magasabb sebességet nyújtó 802.11b szabvány megjelenését sokan tekintik a Wi-Fi korszak igazi kezdetének.
  5. 1999/2000: Forgalomban az első 802.11b eszközök: Egyre több kereskedelmi forgalomban kapható eszközben, például laptopokban kezdett megjelenni a beépített Wi-Fi antenna.
  6. 2002: Jelentős iparági fejlesztések a Cisco-tól: A Cisco elindította Compatible eXtensions ingyenes licensz programját, amely lehetővé tette más szolgáltatók Wi-Fi termékeinek alkalmazását a Cisco vezeték nélküli hálózatokon, változatlanul magas biztonság mellett.
  7. 2004: Wi-Fi a fellegekben: Felszállt az első kereskedelmi légi járat, amely Wi-Fi hozzáférést is biztosított az utasok számára.
  8. 2005: A Wi-Fi beépült a szóhasználatba: A Wi-Fi szó külön szócikket kapott a Merriam-Webster szótárban.
  9. 2009: A 802.11n szabvány forradalmasítja az iparágat: Bevezették az új 802.11n, másnéven Wi-Fi 4 szabványt, amely a MIMO technológia által garantált magasabb átviteli sebesség révén több antennával nagyobb adatfolyamot tett lehetővé. A maximális átviteli sebesség közel kilencszeresére növekedett (54 Mbps vs. 450 Mbps).
  10. 2010: Újabb Cisco innovációk: Az Aironet 3500 Access Point széria részeként bevezetett Cisco CleanAir technológia képes volt automatikusan azonosítani, illetve diagramokon és térképes nézetben ábrázolni a rádióinterferenciát, meghatározni a probléma forrását és más, kevésbé zsúfolt csatornákra terelni a felhasználókat.
  11. 2011: A hotspotok terjedése: A Wi-Fi hotspotok száma világszerte meghaladja az egymilliót.
  12. 2012: A Wi-Fi az otthonokba is beköltözik: Világszerte a háztartások negyedében megtalálható a Wi-Fi.
  13. 2013: Még nagyobb sebesség a 802.11ac szabvány révén: A 802.11ac szabvány elérte az 1 Gbps sebességet.
  14. 2015: A Wi-Fi a felhasználók életénék részévé vált: Az IDC piackutató cég kutatásában azt vizsgálta, hogy mi az a dolog, ami nélkül az emberek nem tudnának élni. A válaszadók 18 százaléka első helyen jelölte meg a Wi-Fi-t, így az összességében az élelmiszerek mögött második helyen végzett. A szex (10%), a tévénézés (8%) és az alkoholfogyasztás (4%) a Wi-Fi mögé szorultak.
  15. 2018: A Wi-Fi a gazdaság egyik hajtóereje: A Wi-Fi technológia globális gazdasági értéke meghaladta a 2 billió dollárt.
  16. 2018: 13 milliárd Wi-Fi eszköz használatban: A Wi-Fi eszközök száma meghaladta a 13 milliárdot, vagyis világszerte mindenkire közel 2 Wi-Fi eszköz jut.
  17. 2019: A Wi-Fi 6 új korszakot nyit: Az új generációs Wi-Fi 6 már 5 Gbps sebességet biztosít. Az új szabvány az 5G-vel azonos technológiai alapokra épül, de a két technológia nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A Wi-Fi 6 előnyei közé tartozik, hogy kevésbé meríti le a kapcsolódó eszközök akkumulátorait és összességében sokkal kiszámíthatóbb felhasználói élmént nyújt. Emellett a Cisco bejelentette az OpenRoaming projektet is. Ennek célja, hogy könnyebbé és biztonságossá tegye a Wi-Fi és az LTE közötti váltást, valamint a nyilvános Wi-Fi hálózatokhoz történő csatlakozást.
  18. 2021: Tovább növekszik a hotspotok elterjedtsége: A Cisco becslései szerint a hotspotok száma világszerte meghaladja az 500 milliót, ami a 10 évvel ezelőtti érték 500-szorosa.
  19. 2022: Még magasabb lesz az átlagsebesség: Előrejelzések szerint 2022-ben az átlagos Wi-Fi kapcsolat sebessége eléri az 54.2 Mbps-ot, vagyis több mint duplájára növekszik a 2017-es 24.4 Mbps-hoz mérten.
  20. 2022: A Wi-Fi lesz a jövő internete: A Wi-Fi lesz a legfőbb internetes kapcsolódási pont. A Cisco előrejelzése szerint az internetes forgalom 59 százaléka Wi-Fi hálózatokon keresztül zajlik majd.

 

Gazdaság

Nem ígérkezik könnyűnek a jövő a vetőmagszektor számára

Exportpiaci zavarok és áremelkedések nehezítik a hazai vetőmagszektor helyzetét, hosszabb távon pedig a klímaváltozás hatásait kellene tompítani a stratégiai jelentőségű ágazatban, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A rendezvényen a Vetőmag Szövetség-díjat az idei évben Pavelka Árpád vette át a több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismeréseként.

„Ma két összetett kihívás áll a mezőgazdaság előtt: az egyik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a másik pedig a globalizáció miatt felértékelődő élelmiszer-szuverenitás kérdése, azaz az élelmiszerellátást minél nagyobb arányban hazai forrásokból kellene előállítani. A magyar mezőgazdaságban óriási potenciál rejlik, különösen a baromfi-, a sertés- és szarvasmarha-ágazatokban, a gabonafélék feldolgozásában, valamint a kertészetben. Mindezeknek az alfája és omegája a vetőmag, a biológiai alapok megteremtése, amely nélkül ezek az ágazatok nem lehetnek sikeresek. Ezért is mondhatjuk, hogy a hazai vetőmagszektor nemzetgazdasági jelentőséget tölt be a gazdaságunkban és minden eszközzel segíteni kell a fejlődését”

– hangsúlyozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében kifejtette: az egész agrárgazdaság jövőjét jelenti az oktatás és a kutatás, ebben nagy lépést jelent az agrár-felsőoktatás integrációja a MATE létrehozásával. Az intézmény egyesíti az oktatást, a gyakorlati agrárkutatást és a gazdálkodást. Az agrártudományi központ Közép-Európában az egyik legnagyobb agrárfókuszú felsőoktatási intézménnyé vált, amely lendületet adhat az élelmiszergazdaságnak a jövőben.

A küldöttgyűlésen Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: nem csillapodnak a időjárási anomáliák, így az az ágazat kitettsége nem csökken a környezetben lezajló folyamatos változások miatt. A klímaváltozás annyira felgyorsult az utóbbi években, amelyre nagyon nehéz felkészülni. Különösen nagy kihívás egy olyan ágazatnak, amelynek legalább 10-15 évre előre kellene prognosztizálni, hogy a majdan köztermesztésbe kerülő fajtáknak milyen körülményeknek kell megfelelniük.

„Az időjárás rendkívül kiszámíthatatlanná vált. Ez akkora nyomást helyez a termelésre, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk. A globális hőmérséklet-emelkedés nálunk is tapasztalható, a 2023-as év a legmelegebb évünk volt 1850 óta. A Kárpát-medencében a prognózisok szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Utóbbi jelei az Alföldön már láthatóak, itt gyakorlatilag az elmúlt években többször is rendkívüli aszály sújtotta a térséget. Az idei tavaszi vetés is pont csapadékszegény időszakra esett. A legfontosabb cél a helyzet kezelésre az öntözés fejlesztése. A szakmai elkötelezett és tudatosan készülve a kihívásokra, óriási energiát fordít minden területen arra, hogy új, stresszhelyzeteknek ellenállóbb fajtákat nemesítsen”

– ismertette Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak 1205 tagja van. A vetőmag-előállítás hazánkban mintegy 110 ezer hektáron zajlik, az előállított vetőmagok értéke meghaladja a 180 milliárd forintot. Ebből a hazai gazdaságok igényeinek kiszolgálása mellett jelentős exporttevékenységet folytatnak az ágazat szereplői. A legjelentősebb célországok közé az Európai Unió és a Független Államok Közösségének államai tartoznak.

Az exportorientált ágazat számára nagy problémát jelent az orosz-ukrán háború, amelynek következményeként a keleti piacokra irányuló vetőmagexport visszaesett. A konfliktushelyzet és az Oroszországban bevezetett adminisztrációs szabályok miatt négy év alatt az Oroszországba irányuló kukorica vetőmagexport a negyedére csökkent. Ezt a kiesést jelenleg a többi piacon nem lehet pótolni. Ezen felül az inputanyagok árának folyamatos emelkedése is nehéz helyzetbe hozta a szektort.

Takács Géza a szövetség munkájával kapcsolatban elmondta: rendkívül fontos a szerteágazó vetőmagágazati információk folyamatos összegyűjtése és a tagság, valamint a kormányzat felé való közvetítése. A szakember kiemelten fontosnak és példaértékűnek nevezte a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával minden évben megvalósított kukorica, őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérleteket, amelyek objektív eredményeket adnak a vizsgált fajták teljesítményéről és nagy érdeklődésre tartanak számot a gazdálkodók körében.

A küldöttgyűlésen a szövetség vezetői átadták az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását 2024-ben Pavelka Árpád kapta, aki négy évtizede dolgozik a zöldségvetőmagok területén. Emellett a szakember tevékeny szerepet vállalt a Vetőmag Szövetség elnökségében, éveken át vezette a zöldségvetőmag szekció munkáját, képviselte hazánkat a Nemzetközi Vetőmag Szövetség elnökségében, valamint aktívan segítette a szervezet nemzetközi kapcsolatainak erősítését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss