Gazdaság
20 éves a Wi-Fi
 
																								
												
												
											2019-ben lett 20 éves a Wi-Fi!
20 fontos mérföldkő a Wi-Fi történetéből – Vezeték nélkül régen és most
1999-ben fél tucat technológiai cég létrehozta a Wireless Ethernet Compatibility Alliance (WECA) szervezetet. Ugyanazon évben, szeptember 30-án kereskedelmi forgalomba kerültek az első eszközök, amelyek a 802.11b vezeték nélküli LAN szabvány alapján működtek. Ezzel kezdetét vette a vezeték nélküli hálózatok, másnéven a Wi-Fi korszaka. Az elmúlt két évtizedben a vezeték nélküli hálózatok újabb és újabb generációival találkozhattunk. A Wi-Fi 20. születésnapja alkalmából a Cisco összegyűjtötte a legfontosabb mérföldköveket az elmúlt két évtizedből a Wi-Fi technológia fejlődéséről és a felhasználókra gyakorolt hatásairól.
“Napjaink egyik leggyorsabban fejlődő hálózati technológiája a Wi-Fi. Olyan helyeken is biztosítja az internetelérést, ahol erre korábban nem volt lehetőség. A Wi-Fi hálózatok új szintre emelték a mobilitást és mindennapjaink részévé váltak. A „mi a Wi-Fi kód?” kérdés valószínűleg az egyik leggyakrabban feltett kérdés napjainkban. Az üzleti életben az új generációs Wi-Fi 6 az 5G hálózatokkal kiegészülve új lehetőségek egész sorát nyitja meg és fontos szerepet játszik a szervezetek digitalizációjában” – mondta Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezetője.
 
- 1971: A Wi-Fi korszak kezdete: A Hawaii Egyetemen megalkották az ALOHAnet nevű hálózati rendszert, amely lehetővé tette a vezeték nélküli kommunikáció továbbfejlesztését és a Wi-Fi hálózatok előfutárának tekinthető.
- 1997: Megjelent a 802.11-as szabvány első verziója, amely maximum 2 Mbps sebességre volt képes.
- 1999: Létrejött a WECA: Fél tucat technológiai cég, köztük a később a Cisco által felvásárolt Aironet, megalapították a Wireless Ethernet Compatibility Alliance (WECA) szervezetet. 2002-től a WECA új néven, Wi-Fi Alliance-ként folytatta a munkát.
- 1999: Megjelent az első ‘Wi-Fi szabvány’: A 802.11b szabvány volt az első, már ’Wi-Fi’ néven ismert szabvány. A 802.11-nél könnyebben használható és magasabb sebességet nyújtó 802.11b szabvány megjelenését sokan tekintik a Wi-Fi korszak igazi kezdetének.
- 1999/2000: Forgalomban az első 802.11b eszközök: Egyre több kereskedelmi forgalomban kapható eszközben, például laptopokban kezdett megjelenni a beépített Wi-Fi antenna.
- 2002: Jelentős iparági fejlesztések a Cisco-tól: A Cisco elindította Compatible eXtensions ingyenes licensz programját, amely lehetővé tette más szolgáltatók Wi-Fi termékeinek alkalmazását a Cisco vezeték nélküli hálózatokon, változatlanul magas biztonság mellett.
- 2004: Wi-Fi a fellegekben: Felszállt az első kereskedelmi légi járat, amely Wi-Fi hozzáférést is biztosított az utasok számára.
- 2005: A Wi-Fi beépült a szóhasználatba: A Wi-Fi szó külön szócikket kapott a Merriam-Webster szótárban.
- 2009: A 802.11n szabvány forradalmasítja az iparágat: Bevezették az új 802.11n, másnéven Wi-Fi 4 szabványt, amely a MIMO technológia által garantált magasabb átviteli sebesség révén több antennával nagyobb adatfolyamot tett lehetővé. A maximális átviteli sebesség közel kilencszeresére növekedett (54 Mbps vs. 450 Mbps).
- 2010: Újabb Cisco innovációk: Az Aironet 3500 Access Point széria részeként bevezetett Cisco CleanAir technológia képes volt automatikusan azonosítani, illetve diagramokon és térképes nézetben ábrázolni a rádióinterferenciát, meghatározni a probléma forrását és más, kevésbé zsúfolt csatornákra terelni a felhasználókat.
- 2011: A hotspotok terjedése: A Wi-Fi hotspotok száma világszerte meghaladja az egymilliót.
- 2012: A Wi-Fi az otthonokba is beköltözik: Világszerte a háztartások negyedében megtalálható a Wi-Fi.
- 2013: Még nagyobb sebesség a 802.11ac szabvány révén: A 802.11ac szabvány elérte az 1 Gbps sebességet.
- 2015: A Wi-Fi a felhasználók életénék részévé vált: Az IDC piackutató cég kutatásában azt vizsgálta, hogy mi az a dolog, ami nélkül az emberek nem tudnának élni. A válaszadók 18 százaléka első helyen jelölte meg a Wi-Fi-t, így az összességében az élelmiszerek mögött második helyen végzett. A szex (10%), a tévénézés (8%) és az alkoholfogyasztás (4%) a Wi-Fi mögé szorultak.
- 2018: A Wi-Fi a gazdaság egyik hajtóereje: A Wi-Fi technológia globális gazdasági értéke meghaladta a 2 billió dollárt.
- 2018: 13 milliárd Wi-Fi eszköz használatban: A Wi-Fi eszközök száma meghaladta a 13 milliárdot, vagyis világszerte mindenkire közel 2 Wi-Fi eszköz jut.
- 2019: A Wi-Fi 6 új korszakot nyit: Az új generációs Wi-Fi 6 már 5 Gbps sebességet biztosít. Az új szabvány az 5G-vel azonos technológiai alapokra épül, de a két technológia nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A Wi-Fi 6 előnyei közé tartozik, hogy kevésbé meríti le a kapcsolódó eszközök akkumulátorait és összességében sokkal kiszámíthatóbb felhasználói élmént nyújt. Emellett a Cisco bejelentette az OpenRoaming projektet is. Ennek célja, hogy könnyebbé és biztonságossá tegye a Wi-Fi és az LTE közötti váltást, valamint a nyilvános Wi-Fi hálózatokhoz történő csatlakozást.
- 2021: Tovább növekszik a hotspotok elterjedtsége: A Cisco becslései szerint a hotspotok száma világszerte meghaladja az 500 milliót, ami a 10 évvel ezelőtti érték 500-szorosa.
- 2022: Még magasabb lesz az átlagsebesség: Előrejelzések szerint 2022-ben az átlagos Wi-Fi kapcsolat sebessége eléri az 54.2 Mbps-ot, vagyis több mint duplájára növekszik a 2017-es 24.4 Mbps-hoz mérten.
- 2022: A Wi-Fi lesz a jövő internete: A Wi-Fi lesz a legfőbb internetes kapcsolódási pont. A Cisco előrejelzése szerint az internetes forgalom 59 százaléka Wi-Fi hálózatokon keresztül zajlik majd.
Gazdaság
PMP minősítés: a tanúsítvány, ami új szintre emeli a projektmenedzsmentet
 
														A projektmenedzsment napjainkban kulcsszerepet játszik a szervezetek sikerében – legyen szó technológiai fejlesztésekről, építési projektekről vagy üzleti innovációról. A hatékony vezetés, a tudatos tervezés és a változásokhoz való gyors alkalmazkodás nélkül egyetlen projekt sem lehet igazán eredményes.
Ebben a folyamatosan változó, komplex környezetben különösen felértékelődik a szakmai hitelesség és a bizonyított kompetencia. A PMP (Project Management Professional) minősítés éppen ezt a tudást és tapasztalatot ismeri el: nemcsak a projektvezetés legmagasabb szintű szakmai tanúsítványa, hanem egy olyan nemzetközi mérce is, amely karrierelőnyt jelent a projektek világában.
Mit takar a PMP minősítés?
A Project Management Institute (PMI) által kidolgozott PMP minősítés a projektmenedzsment nemzetközi szabványait képviseli, és célja, hogy egységes, világszinten elismert keretrendszert biztosítson a projektek irányításához.
A minősítés lefedi a hagyományos, hibrid és agilis megközelítéseket is, így a vizsga a modern projektmenedzsment teljes spektrumát átfogja. Ez biztosítja, hogy birtokosa képes legyen összetett, több szereplős projekteket átlátni, koordinálni és sikeresen lezárni, miközben fenntartja az egyensúlyt az idő, a költség és az erőforrások között.
A PMP külön értéke, hogy minden szektorban alkalmazható – az informatikától és építőipartól kezdve az egészségügyön át egészen a pénzügyi és üzleti szolgáltatásokig.
Kinek ajánlott, és miért éri meg megszerezni?
A PMP minősítés valódi értéket jelent azok számára, akik napi szinten felelnek projektek megvalósításáért, csapatokat irányítanak, és hosszú távon szeretnék fejleszteni vezetői képességeiket.
A tanúsítvány megszerzése valódi befektetés a szakmai jövőbe: strukturált gondolkodást, hatékonyabb munkaszervezést és nemzetközi szinten elismert hitelességet biztosít. Emellett megerősíti a szakmai tekintélyt, új karrier lehetőségeket nyit, és a tapasztalatok szerint magasabb jövedelmet is eredményezhet.
A Project Management Institute kutatása szerint a PMP minősítéssel rendelkező szakemberek átlagosan 16%-kal magasabb fizetést kapnak, mint azok, akik nem nem szerezték meg ezt a képesítést.
A vizsgára jelentkezés feltételei
A PMP vizsgára meghatározott szakmai tapasztalat és képzettség birtokában lehet jelentkezni.
- Felsőfokú végzettség esetén legalább 36 hónap projektvezetési gyakorlat szükséges.
- Középfokú végzettség esetén 60 hónap igazolt tapasztalat szükséges.
- Emellett 35 óra strukturált projektmenedzsment-képzés vagy érvényes CAPM tanúsítvány megléte kötelező.
Ezek a feltételek biztosítják, hogy a vizsgán valóban tapasztalt szakemberek vehessenek részt, akik gyakorlati tudásukat már valós projektekben is bizonyították.
A PMP vizsga felépítése
A vizsga 180 kérdésből áll, amelyek megválaszolására 230 perc áll rendelkezésre. A kérdések valós projekthelyzeteket mutatnak be, ezért a sikerhez nem elegendő az elméleti tudás – szükség van tapasztalati gondolkodásra és problémamegoldó készségre is.
A vizsgát projektmenedzserek fejlesztették projektmenedzserek számára, így minden feladat a szakma gyakorlati oldalára épül. A vizsga angol nyelvű, de több nyelvi segédlet is elérhető, például német, francia, spanyol, portugál, japán vagy kínai nyelven.
A PMP vizsga online formában is teljesíthető, így a vizsgázók saját időbeosztásukhoz igazíthatják a felkészülést és a vizsgaidőpontot.
Felkészülés a sikeres vizsgára
A PMP minősítés megszerzéséhez nemcsak tapasztalatra, hanem jól felépített, célzott felkészülésre is szükség van. A ProMan Consulting, a Project Management Institute hivatalos tréningpartnere, nemzetközileg elismert PMP felkészítő programot kínál, amely három nap oktatásból és egy nap vizsgaszimulációból áll.
A szimuláció az éles megmérettetés kérdéstípusait követi, és akár otthonról is kitölthető. A program végén személyes konzultáció ad lehetőséget az értékelésre és a további fejlődésre.
A megfelelő tréning nemcsak a sikeres teljesítést segíti elő, hanem hosszú távon is hozzájárul a szakmai fejlődéshez, a hatékonyabb projektvezetéshez és a nemzetközi karrierlehetőségek bővítéséhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Már most keresik a diákokat a karácsonyi szezonra
 
														Bár a diákmunka legforgalmasabb szezonja hagyományosan a nyár, már korántsem csak a vakáció alatt van kiemelkedő kereslet a fiatal munkavállalók iránt.
A Prodiák tapasztalatai szerint a cégek egyre korábban, már október elején megkezdik a felkészülést a karácsonyi időszakra, hogy biztosítsák a megfelelő munkaerőt a megnövekedett forgalom idejére. Az igények legnagyobb része a kereskedelemhez és a logisztikához kötődik, ahol 2000-2300 forint számít jó órabérnek.
Nem meglepő módon a nyári szezon a legintenzívebb időszak a diákmunkában, de ma már közel sem igaz, hogy kizárólag erre az időszakra koncentrálódik a tanulás melletti munkavállalás. Sok diák egész évben vállal munkát, de az év vége felé is van egy kisebb szezonális csúcs.
„A kereskedelemben már most érzékelhető a felkészülés a kiemelt ünnepi szezonra. A szeptember alapvetően az iskolakezdésről szól, ilyenkor kevesebb diák tud munkát vállalni, vagy csak korlátozott óraszámban. Októbertől viszont ismét felélénkül a piac. A diákok felveszik a tanév ritmusát, és újra szóba jöhet számukra a munkavállalás, keresleti oldalról pedig megjelennek a karácsonyi időszakra vonatkozó igények”
– mondta el Tóth Rozália, a Prodiák Iskolaszövetkezet vezetője.
Hozzátette: innentől nincs megállás az év végéig. Az októberi élénkülés után novemberben és decemberben tovább erősödik a kereslet, és a forgalom alakulása, az árubeérkezések, illetve a felnőtt munkavállalók szabadságolásai miatt akár rövid határidővel is megjelenhetnek új igények a piacon.
Fókuszban a kiskereskedelem, de azért máshol is lehet dolgozni
A legnagyobb kereslet értelemszerűen a kiskereskedelmi szektorban tapasztalható, úgy az üzleteknél, mint a raktárakban.
„Különösen sok diákot keresnek ilyenkor az árufeltöltési, csomagolási és logisztikai pozíciókba, de az online rendelések feldolgozásával kapcsolatos munkakörökbe is nagy számban várjuk a fiatalokat. A jelentkezés folyamatos, de folyamatosan jelennek meg új pozíciók a honlapunkon”
– fejtette ki Tóth Rozália.
A nyáron legnépszerűbb iparágak – a vendéglátás és a turizmus, illetve az ipari, termelő szektorok – ilyenkor kissé a háttérbe szorulnak, de azért nem tűnnek el a piacról. És ahogy az év egészében, ilyenkor is nagy számban érhetők el a gyakornoki pozíciók számos iparágban az SSC-szektortól az informatikáig, ahol a jövedelmen túl a diákok szakmai tapasztalatot is szerezhetnek.
Bruttó 2000-től jó az órabér, de ne mindig a fizetés a legfontosabb
Az elérhető keresetekkel kapcsolatban Tóth Rozália aláhúzta: a hatályos szabályozás szerint a diákok minimál órabére bruttó 1672 forint, ám a karácsonyi szezonban ennél többet is lehet keresni.
„A növekvő munkaerőigény következtében az órabérek is emelkedő tendenciát mutatnak – fogalmazott. – A változás már szeptembertől érzékelhető, majd az órabérek november–december folyamán tovább növekednek, mivel a versenyképes jövedelem fontos motivációs tényező az új jelentkezők számára ebben a kiemelt időszakban. Jelenleg Budapesten a kiskereskedelmi szektorban jellemzően bruttó 2 000–2 300 Ft/óra közötti bérezés tekinthető vonzónak. Egy szorgos diák akár havi 250-300 forintot is megkereshet.”
A fizetés azonban nem minden, sőt – nem is mindig a legfontosabb tényező.
„Sokan kifejezetten a karácsony előtti időszakban szeretnének extra jövedelemhez jutni, de a rugalmas beosztás is fontos szempont a diákoknak a munkavállaláskor. Ezért is népszerű körükben a retail szektor – fejtette ki a Prodiák vezetője. – Emellett tapasztalataink szerint számos diák egész évben aktív a munkaerőpiacon, a karácsonyi szezon számukra elsősorban abban jelent előnyt, hogy többféle munkalehetőség közül választhatnak – különösen Budapesten és vonzáskörzetében.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyarország a 18. helyre csúszott vissza az európai használtautó-piac átláthatósági rangsorában
 
														A kilométeróra-manipuláció és a rejtett sérülések továbbra is komoly problémát jelentenek a hazai használtautó-piacon, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy a trend a közeljövőben megfordulna.
Az autóipari adatelemzéssel foglalkozó carVertical minden évben elkészíti Európa járműpiacának átláthatósági elemzését, hogy feltárja, mely országokban a legkockázatosabb használt autót vásárolni. Magyarország idén a carVertical Piaci Átláthatósági Indexének rangsorában a 25 vizsgált ország közül a 18. helyre került, egy pozíciót rontva a 2024-es eredményhez képest. A szomszédos országok közül Szlovákia a 13., Horvátország a 11., míg Románia a 22. helyen végzett.
Továbbra is problémát jelentenek itthon a hamisított kilométerórák és a rejtett sérülések
A carVertical adatai szerint Magyarországon továbbra is számottevő a manipulált futásteljesítményű autók aránya. Az idén vizsgált járművek 5,3%-ánál derült fény visszatekert kilométerórára, átlagosan 82 700 kilométeres eltéréssel a valós futásteljesítményhez képest.
„A vásárlók többségének megvan az elképzelése az ideális futásteljesítményről: sokan 100 ezer kilométernél kevesebbet futott autót keresnek, másoknál a határ 200 ezer kilométer. A nagyobb futásteljesítményű járműveket jóval nehezebb értékesíteni, ezért egyes eladók a kilométeróra visszatekerésével próbálják kedvezőbb színben feltüntetni az autót és nagyobb haszonra szert tenni”
– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.
A magyar piacot továbbra is jelentősen befolyásolja az import: az ellenőrzött autók 50,1%-a külföldről érkezett. Sajnos az ilyen járművek esetében gyakoribb a manipulált kilométeróra-állás vagy eltitkolt sérülés.
A tanulmány szerint a Magyarországon ellenőrzött autók 57,3%-ánál szerepelt sérülésre vonatkozó bejegyzés, ami növekedést jelent a 2024-es 54,9%-hoz képest. Az átlagos kárérték elérte a 2 900 eurót (~ 1,15 millió forintot).
A vizsgált autók átlagéletkora 11 év volt, szemben a tavalyi 11,1 évvel. Ez az enyhe csökkenés arra enged következtetni, hogy a magyar vásárlók körében nő a fiatalabb autók iránti igény.
A legátláthatóbb piacok listáját az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország vezeti
Az Egyesült Királyság ismét megőrizte első helyét az átláthatósági rangsorban. A szigetországban forgalomban lévő járművek mindössze 2,3%-ánál találtak manipulált futásteljesítményt, és csupán 17%-uknál rögzítettek korábbi sérülést. A bal oldali közlekedés miatt az Egyesült Királyság használtautó-piaca kevésbé függ az importtól: a járművek mindössze 2,3%-a érkezik külföldről, ami alacsonyabb kockázatot jelent a helyi vásárlók számára.
A legátláthatóbb piacok élmezőnyét Olaszország, Németország, Svájc és Franciaország alkotja. Svédország, amely tavaly még az 5. helyen szerepelt, idén a 10. helyre csúszott vissza – részben az importnövekedésnek, a több sérült autónak és a gyakoribb kilométeróra-manipulációnak köszönhetően. Portugália szintén hátrébb került: a tavalyi 11. helyről a 16.-ra esett vissza. A legnagyobb előrelépést Horvátország érte el, mely a 15. helyről a 11.-re lépett előre.
„A legnagyobb átláthatóság Nyugat-Európára és a skandináv országokra jellemző. Ennek hátterében a kisebb importarány, a magasabb életszínvonal és az autóipari adatok nyitottabb kezelése áll. Minél több használt autót importál egy ország, és minél nehezebb gazdasági helyzetben van, annál nagyobb a kockázata a kilométeróra-manipulációnak és a rejtett sérüléseknek. A skandináv országok emellett élen járnak abban is, hogy a vásárlók számára elérhetővé teszik a járműadatok egy részét”
– magyarázza Buzelis.
Kelet-Európa maradt a legkockázatosabb régió
Az öt legkevésbé átlátható ország mezőnye idén sem változott. A rangsor végén Ukrajna áll, majd Lettország, Litvánia, Románia és Észtország következik. Ezekre a piacokra hasonló tendenciák jellemzők: magas az importált járművek aránya, magas az autópark átlagéletkora is, gyakori a kilométeróra-visszatekerés, és sok a korábban sérült autó.
„A Kelet-Európába érkező autók többsége már eleve nagy futásteljesítménnyel kerül a piacra. A gyors haszon reményében az eladók gyakran visszatekerik a kilométerórát, eltüntetik a sérülések nyomait, vagy elhallgatják az autó múltját. Az ilyen járművek rendszerint gyakrabban hibásodnak meg, így a vásárlók végül jóval többet költenek javításra, mint amennyit a vételáron megtakarítottak. A használt autók határokon átnyúló mozgását ráadásul rendkívül nehéz nyomon követni – ez az egyik fő oka annak, hogy a manipulációk egy része rejtve marad”
– emeli ki Buzelis.
Buzelis arra is rámutat, hogy az országok közötti adatmegosztás hiánya miatt sok futásteljesítményre vagy sérülésre vonatkozó információ egyáltalán nem kerül be digitális adatbázisokba. Az EU-n belül nincs egységes rendszer az autóeladások nyomon követésére, ami tovább növeli a visszaélések kockázatát.
Ukrajnában az autók 9,5%-ánál derült ki, hogy visszatekerték a kilométerórát; Lettországban ez az arány 10,8%, Litvániában 7%, Romániában 7,5%, Észtországban 5,9%. Az import aránya Romániában 61%, Ukrajnában pedig 78% volt.
Milyen módszerrel készül a Piaci Átláthatósági Index?
A carVertical elemzése a 2024. szeptember és 2025. augusztus között, a vásárlók által lekért járműtörténeti jelentéseket vizsgálta. A Piaci Átláthatósági Index hat mutatót vesz alapul:
- a hamisított kilométeróra-állások arányát
- az átlagos hamisított kilométeróra-állást kilométerben
- a sérült járművek arányát
- az átlagos kárértéket
- az importált használt autók arányát
- az ellenőrzött járművek átlagéletkorát
Mivel ezek a tényezők eltérő mértékben befolyásolják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői az egyes tényezőket különbözőképpen súlyozzák. A kilométeróra-visszatekerés mértéke például fontosabb szempont, mint az adott országban ellenőrzött autók átlagos életkora.
A teljes tanulmány és a módszertan itt olvasható:
https://www.carvertical.com/hu/transparency-index 
A 35 országban működő carVertical több mint 900 nemzetközi adatbázisból, köztük rendvédelmi szervek, kormányzati és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények, valamint apróhirdetési portálok információiból gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján friss információkkal szolgál a használtautó-piacról, beszámol a legújabb trendekről és egyedi előrejelzéseket készít.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
- 
																	Ipar2 hét agoHatékonyabb vízgazdálkodás digitális megoldásokkal 
- 
																	Mozgásban2 hét agoÚj motorsport-akadémia születik: a Hungaroringen alakul meg a Széchenyi István Egyetem külső tanszéke 
- 
																	Ipar2 hét agoA Kingston Technology 2024-ben is megőrizte vezető helyét a DRAM-modulok eladásában 
- 
																	Ipar2 hét agoAntimikrobiális anyagot mutatott be az LG a németországi K Show-n 
- 
																	Okoseszközök2 hét agoA Google már nem keres – gondolkodik! Az AI forradalom felforgatja a szabályokat 
- 
																	Gazdaság2 hét agoAz AI korában a STEM szakmák is jövőállóak 
- 
																	Gazdaság2 hét agoNem babusgatásra, fejlesztésre van szüksége a Z generációnak a munkahelyeken 
- 
																	Gazdaság2 hét agoA Samsung már hatodik éve őrzi élvonalbeli helyét a Best Global Brands listán 


 
																	
																															 
									 
																	 
									 
																	 
									 
																	 
									 
																	 
									 
																	 
									 
																	


 
											 
											 
											 
											 
											
 
											 
											 
											 
											 
											 
			 
		 
			 
			 
			 
			 
			 
			 
			 
			 
			 
										 
																			 
										 
																			 
										 
																			 
										 
																			 
										 
																			 
										 
																			 
										 
																			 
										