Gazdaság

A legtöbbet a digitális hirdetésekre költenek Közép- és Kelet-Európában a CANnual Report szerint

A gazdasági jólétnek és a digitális fejlődésnek köszönhetően 2018 során a reklámipari kiadások értéke elérte a nettó 13,8 milliárd eurót, vagyis a hirdetők körülbelül 3 milliárd euróval többet költöttek a közép-és kelet európai térségben, mint öt évvel ezelőtt.

A televízió elsősége továbbra is töretlen, a digitális kiadások robbanásszerű növekedést mutattak, miközben a kültéri hirdetések a harmadik helyre léptek elő a televíziós és az online felületek mögött, a nyomtatott média pedig jelentősen visszaesett.

A weCAN, Közép- és Kelet-Európa független reklámügynökségeiből álló hálózataként november 7-én, bukaresti konferenciáján mutatta be az immár ötödik évfordulóját ünneplő éves jelentését, a CANnual Report-ot. A tanulmánykötet 15 közép- és kelet-európai hirdetési piac eredményeit vizsgálja a 2014-2018-as időszakban, továbbá előrejelzésekkel is szolgál a következő öt esztendőre vonatkozóan. A médiafogyasztási szokásokkal, valamint a reklámipari kiadásokkal kapcsolatos adatokon túlmenően, a kiadványban helyet kaptak a weCAN szakértőinek és más iparági vezetőknek a cikkei is, így megtalálható benne Agnieszka Kosiknak, a Facebook Lengyelország vezetőjének, Vadász Illésnek, a Google Magyarország iparági vezetőjének, Mojca Briščiknek, a Golden Drum Festival elnökének, és Dr. Kozák Ákosnak, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatójának egy-egy írása is.

Növekedés és digitalizáció

A CANnual Report arról számol be, hogy 2018 folyamán a reklámipari kiadások teljes értéke elérte a nettó 13,8 milliárd eurót, vagyis a hirdetők 3 milliárd euróval többet költöttek a térségben, mint öt évvel korábban.

Ez a növekedés részben a régió 2014 és 2018 között megfigyelhető gazdasági fejlődésének köszönhető, valamint a digitalizációnak, amely jelentős hatással bírt a médiafogyasztási szokásokra. A rendszeresen internetezők aránya a régióban öt év alatt 10 százalékkal nőtt.

Két mérföldkő öt év alatt

Leghamarabb a visegrádi országok hirdetőinek sikerült alkalmazkodniuk a digitális korszakhoz. A Cseh Köztársaság volt az első olyan piac, ahol az online kiadások meghaladták a televízióban elköltött összegekét, őt követte Magyarország 2015-ben, majd Lengyelország 2018-ban, míg Szlovákia felzárkózása csupán a közeljövőben várható. Rajtuk kívül még három országnak sikerült elérnie ezt a mérföldkövet 2014 óta: Litvániának 2016-ban, Ukrajnának és Oroszországnak pedig 2018-ban. Ez utóbbi egyébként valódi digitális szuperhatalommá nőtte ki magát, és a régió összes online hirdetési kiadásainak csaknem felét tudhatja magáénak.

A médiafogyasztási szokásoknak megfelelően a hirdetők továbbra is jelentős összegeket fordítanak a televíziós reklámokra. 2018-ban összesen nettó 5,5 milliárd eurót, vagyis 14 százalékkal többet, mint öt évvel korábban. A tévés megjelenés elsősorban délen népszerű. A televíziós költési rangsor első helyein Románia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Szerbia, Szlovénia és Horvátország állnak.

Az elmúlt évek fényében nem számít egyedüli mérföldkőnek a közép- és kelet-európai országok reklámpiacainak történetében az, hogy az online kiadások utolérték a televíziós kiadásokat. A CANnual Report arra is rámutat, hogy a folyamattal párhuzamosan a nyomtatott sajtóra fordított hirdetési összegek folyamatosan csökkentek (-28%), a kültéri reklámok pedig mérsékelt előretörést produkáltak (+10%), ráadásul a teljes költés tekintetében a részarányuk is növekedett regionális szinten.

Az online média olymértékben kebelezte be a nyomtatott sajtótermékek közönségét, hogy a kültéri hirdetések felzárkóztak a harmadik legnépszerűbb helyre, közvetlenül a televízió és az online felületek mögé, leelőzve a nyomtatott médiát.

A teljes jelentés letölthető a www.wecan.net oldalról.

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A munkavállalók véleménye alapján idén a Lufthansa Systems Hungária lett a hazai IT szektor legvonzóbb munkaadója

A magyar munkavállalók körében készített átfogó felmérés alapján az idei évben a Lufthansa Systems Hungária Kft-t választották hazánk legvonzóbb munkaadójának az IT kategóriában.

A nagy presztízsű elismeréssel idén tizenegyedik alkalommal díjazták Magyarország legnépszerűbb munkáltatóit. A kapcsolódó felmérésből az is kiderült, hogy az IT szektor a dolgozók megítélése alapján továbbra is a legattraktívabb iparág Magyarországon.

A Randstad Hungary idén is díjazta az ország legvonzóbb munkahelyeit. A Randstad Employer Brand kutatás keretében a legnépszerűbb munkáltatók mellett számos izgalmas, a munkavállalók attitűdjeit, motivációit felmérő kérdésre is választ keresett a vállalat.

A Randstad a legfontosabb iparágakra lebontva külön is vizsgálta, hogy melyek hazánk legvonzóbb munkahelyei. A budapesti és szegedi irodáiban immár több mint 770 magasan képzett IT szakembert foglalkoztató Lufthansa Systems Hungária a munkavállalók véleménye alapján 2024-ben elnyerte a Magyarország legvonzóbb munkaadója díjat az IT kategóriában. A Randstad kutatásából továbbá az is kiderült, hogy a munkavállalók szerint 2024-ben is az IT a legvonzóbb szektor Magyarországon.

A Lufthansa Csoporthoz tartozó Lufthansa Systems légiipari szoftverek fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik, innovatív szoftvertermékeinek köszönhetően a légiközlekedési informatika egyik meghatározó szereplője.

„Rendkívül megtisztelő számunkra, hogy elnyertük a legvonzóbb munkahelyeknek odaítélt Randstad-különdíjat az IT kategóriában. Az elismerés kiváló visszaigazolás a munkavállalók részéről, mely azt jelzi, hogy az izgalmas és sokszínű szakmai munka mellett támogató vállalati kultúrát és inspiráló munkahelyi légkört biztosítunk kollégáink számára. Az IT szektor világszinten az egyik leggyorsabban fejlődő és egyre nagyobb súllyal bíró iparág, nagy verseny folyik a tehetségek bevonzásáért és megtartásért is. Éppen ezért folyamatosan törekszünk arra, hogy attraktív és támogató munkahelyet alakítsunk ki, segítve a kollégák szakmai fejlődését és a munka-magánélet egyensúly fenntartását”

– mondta el Turcsikné Gáspár Georgina, a Lufthansa Systems Hungária HR vezetője.

A Randstad friss Employer Brand kutatása rávilágított, hogy 2024-ben a magyar munkavállalók továbbra is a vonzó munkabért és juttatási csomagot tartják a legfontosabb tényezőnek munkahelyválasztáskor. Emellett kiemelkedő jelentőséggel bír a munkahelyi légkör minősége, beleértve a kollégákkal és a vezetőkkel való kapcsolatot. Szintén fontos szempont a munkáltató pénzügyi stabilitása, és az, hogy lehetőséget biztosít-e a munka és magánélet megfelelő egyensúlyának megteremtésére.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss