Gazdaság

Helyi 5G-hálózatokat hoz létre a Bosch

A jövő gyárainak megteremtésében úttörő szerepet játszanak a saját, helyi 5G-hálózatok

A Bosch úgy véli, hogy a helyi 5G-hálózatok jelentik az előremutató utat. A vállalat 5G üzemeltetési engedélyekért folyamodott Németország egyes területein.

“IoT vállalatként a Bosch régóta folytat kutatásokat az 5G témájában. Az új kommunikációs szabvány kulcsfontosságú az automatizált és hálózatba kapcsolt vezetéshez, és a jövő gyárának egyik alapvető eleme”

– mondta Dr. Michael Bolle, a Bosch csoport digitális és technológiai igazgatója. A Bosch azt követően, hogy megkapta az engedélyeket a szabályozó hatóságoktól, a helyi 5G-hálózatokat 2020 folyamán kiválasztott partnerekkel együttműködésben tervezi felállítani, az Ipar 4.0-ban rejlő lehetőségek jobb kiaknázása érdekében. A következő néhány hónapban a Bosch 5G-teszteket végez gyáraiban és renningeni kutatási campusán.

Helyi 5G-hálózatok a Bosch gyárak számára

A frekvenciakiosztásért felelős szabályozó hatóság, a Bundesnetzagentur már engedélyezi a vállalatok számára, hogy magánhasználatra szerezzenek engedélyeket. Ez lehetővé teszi a Bosch számára saját 5G-hálózatának létrehozását, és ezáltal versenyképességének növelését.

“A magántulajdonban lévő helyi hálózatok maximális biztonságot és függetlenséget nyújtanak, és az 5G felgyorsítja az ipari gyártási folyamatokat. Ezért a helyi 5G-hálózatok létrehozásával jelentős lépést tehetünk fontos célunk, a jövő gyárának megteremtése felé”

– mondta Rolf Najork, a Bosch igazgatótanácsának ipari technológiáért felelős tagja. A Bosch eredetileg az Ipar 4.0 szempontjából vezető, Stuttgart-Feuerbachban található gyárához és renningeni kutatási campusához igényelt 5G üzemeltetési engedélyt.

“A kiválasztott helyeken végzett úttörő munka a Bosch teljes, világszerte mintegy 280 gyárból álló gyártási hálózata számára hasznosul majd”

– mondta Bolle.

Az 5G kulcsszerepet játszik a jövő gyárában

“Elképzelésünk szerint a jövő gyárában mindössze a padló, a falak és a födém lesznek rögzített elemek. Minden más mozgatható, és az igények szerint alakítható lesz”

– mondta Najork. Mobil robotok, önvezető szállítójárművek és okosszemüvegek nyújtanak támogatást a munkatársak számára a jövő gyárában.

Az ilyen rugalmas rendszereknél fontos követelmény a nagy teljesítményű vezetéknélküli infrastruktúra, amely lehetővé teszi az emberek, a gépek és egyéb berendezések közötti hatékony kommunikációt.

“Ehhez megbízható, biztonságos, nagy sebességű és rövid válaszidejű adatátviteli rendszerre van szükség – ez mind lehetséges az 5G-vel”

– mondta Andreas Müller, aki kutatóként dolgozik a Boschnál, és egyben az 5G Adatkapcsolatú Ipari és Automatizálási Szövetség (5G-ACIA) elnöke.

Az 5G előnye, hogy nemcsak eszközként szolgál a mobileszközök és a vezetéknélküli érzékelők hatékony összekapcsolásához, hanem egyben alapot is biztosít teljesen új rendszerkoncepciókhoz. Lehetővé teszi például egy mobil robot valós idejű vezérlését a helyi gyártási felhőben tárolt adatok felhasználásával. Ezenfelül a gépek működését is optimalizálja.

“Ha manapság besétálunk egy gyárba, azt látjuk, hogy szinte minden gépnek van egy vészkapcsolóval ellátott vezérlőpultja. Valakinek meg kell nyomnia azt a gombot ahhoz, hogy a gépet leállítsa. Az 5G segítségével az operátornak nem kell a gép közelében lennie: a vészleállítás és más funkciók is végrehajthatók egy mobileszköz segítségével. Ez megkönnyíti az operátor munkáját, és egyben költségtakarékos is”

– mondta Müller.

Az 5G növeli a biztonságot a gyártás során

A helyi 5G-hálózatok gyakorlatilag megszüntetik a szolgáltatóktól való függést. Saját vezetéknélküli hálózatuk létrehozásával és működtetésével a gyártók azokat úgy konfigurálhatják, hogy megfeleljenek az ipari kommunikációs alkalmazások gyakran rendkívül magas követelményeinek. Ezzel a megoldással továbbá teljesen az ellenőrzésük alatt tarthatják a biztonság kérdését. Ha például a nyilvános hálózat túlterhelt, a helyi 5G-hálózatok lehetővé teszik, hogy a gyártási műveletek a rendszer feletti kontroll elvesztése nélkül tovább folytatódjanak. Ez csökkenti az üzleti kockázatokat, és megőrzi az adatok szuverenitását. Az internethez és más nyilvános hálózatokhoz kifejezetten erre a célra szentelt interfészeken keresztül kapcsolódnak, amelyeket folyamatosan ellenőriznek.

Németország vezető szerepet vállal az 5G terén

Az új 5G-szabvány bevezetése először biztosítja a lehetőséget a németországi vállalatok számára, hogy saját celluláris helyi hálózatokat hozzanak létre és üzemeltessenek. A német szabályozó hatóságok a 3700 és 3800 MHz közötti hullámsávot különítették el erre a célra. A frekvenciák kiosztása az igények szerint történik, a kiosztás során előnyt élveznek az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó, valamint a mezőgazdasági és erdészeti alkalmazások. Az engedélyeket kezdetben tíz évre adják. Az egyes engedélyek díja az 1000 eurós alapdíjon felül a kiosztott sávszélességtől, a lefoglalt időtől és a kiszolgált terület nagyságától is függ.

Gazdaság

Nem ígérkezik könnyűnek a jövő a vetőmagszektor számára

Exportpiaci zavarok és áremelkedések nehezítik a hazai vetőmagszektor helyzetét, hosszabb távon pedig a klímaváltozás hatásait kellene tompítani a stratégiai jelentőségű ágazatban, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A rendezvényen a Vetőmag Szövetség-díjat az idei évben Pavelka Árpád vette át a több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismeréseként.

„Ma két összetett kihívás áll a mezőgazdaság előtt: az egyik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a másik pedig a globalizáció miatt felértékelődő élelmiszer-szuverenitás kérdése, azaz az élelmiszerellátást minél nagyobb arányban hazai forrásokból kellene előállítani. A magyar mezőgazdaságban óriási potenciál rejlik, különösen a baromfi-, a sertés- és szarvasmarha-ágazatokban, a gabonafélék feldolgozásában, valamint a kertészetben. Mindezeknek az alfája és omegája a vetőmag, a biológiai alapok megteremtése, amely nélkül ezek az ágazatok nem lehetnek sikeresek. Ezért is mondhatjuk, hogy a hazai vetőmagszektor nemzetgazdasági jelentőséget tölt be a gazdaságunkban és minden eszközzel segíteni kell a fejlődését”

– hangsúlyozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében kifejtette: az egész agrárgazdaság jövőjét jelenti az oktatás és a kutatás, ebben nagy lépést jelent az agrár-felsőoktatás integrációja a MATE létrehozásával. Az intézmény egyesíti az oktatást, a gyakorlati agrárkutatást és a gazdálkodást. Az agrártudományi központ Közép-Európában az egyik legnagyobb agrárfókuszú felsőoktatási intézménnyé vált, amely lendületet adhat az élelmiszergazdaságnak a jövőben.

A küldöttgyűlésen Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: nem csillapodnak a időjárási anomáliák, így az az ágazat kitettsége nem csökken a környezetben lezajló folyamatos változások miatt. A klímaváltozás annyira felgyorsult az utóbbi években, amelyre nagyon nehéz felkészülni. Különösen nagy kihívás egy olyan ágazatnak, amelynek legalább 10-15 évre előre kellene prognosztizálni, hogy a majdan köztermesztésbe kerülő fajtáknak milyen körülményeknek kell megfelelniük.

„Az időjárás rendkívül kiszámíthatatlanná vált. Ez akkora nyomást helyez a termelésre, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk. A globális hőmérséklet-emelkedés nálunk is tapasztalható, a 2023-as év a legmelegebb évünk volt 1850 óta. A Kárpát-medencében a prognózisok szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Utóbbi jelei az Alföldön már láthatóak, itt gyakorlatilag az elmúlt években többször is rendkívüli aszály sújtotta a térséget. Az idei tavaszi vetés is pont csapadékszegény időszakra esett. A legfontosabb cél a helyzet kezelésre az öntözés fejlesztése. A szakmai elkötelezett és tudatosan készülve a kihívásokra, óriási energiát fordít minden területen arra, hogy új, stresszhelyzeteknek ellenállóbb fajtákat nemesítsen”

– ismertette Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak 1205 tagja van. A vetőmag-előállítás hazánkban mintegy 110 ezer hektáron zajlik, az előállított vetőmagok értéke meghaladja a 180 milliárd forintot. Ebből a hazai gazdaságok igényeinek kiszolgálása mellett jelentős exporttevékenységet folytatnak az ágazat szereplői. A legjelentősebb célországok közé az Európai Unió és a Független Államok Közösségének államai tartoznak.

Az exportorientált ágazat számára nagy problémát jelent az orosz-ukrán háború, amelynek következményeként a keleti piacokra irányuló vetőmagexport visszaesett. A konfliktushelyzet és az Oroszországban bevezetett adminisztrációs szabályok miatt négy év alatt az Oroszországba irányuló kukorica vetőmagexport a negyedére csökkent. Ezt a kiesést jelenleg a többi piacon nem lehet pótolni. Ezen felül az inputanyagok árának folyamatos emelkedése is nehéz helyzetbe hozta a szektort.

Takács Géza a szövetség munkájával kapcsolatban elmondta: rendkívül fontos a szerteágazó vetőmagágazati információk folyamatos összegyűjtése és a tagság, valamint a kormányzat felé való közvetítése. A szakember kiemelten fontosnak és példaértékűnek nevezte a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával minden évben megvalósított kukorica, őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérleteket, amelyek objektív eredményeket adnak a vizsgált fajták teljesítményéről és nagy érdeklődésre tartanak számot a gazdálkodók körében.

A küldöttgyűlésen a szövetség vezetői átadták az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását 2024-ben Pavelka Árpád kapta, aki négy évtizede dolgozik a zöldségvetőmagok területén. Emellett a szakember tevékeny szerepet vállalt a Vetőmag Szövetség elnökségében, éveken át vezette a zöldségvetőmag szekció munkáját, képviselte hazánkat a Nemzetközi Vetőmag Szövetség elnökségében, valamint aktívan segítette a szervezet nemzetközi kapcsolatainak erősítését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss