Technológiai szempontból rengeteg változás vár az okostelefonos piacra az előttünk álló esztendőben, ami részben az 5G térhódításának, részben a folyamatos fejlődésnek köszönhető, így nem véletlen, hogy már most árgus szemekkel figyel a szakma, miközben a rajongók is várják a közelgő újdonságokat. Ebből az apropóból úgy határoztunk, hogy összegyűjtjük 2020 legjobban várt okostelefonjait az Androidos szegmensre korlátozva figyelmünket, hiszen a legtöbb nálunk is megtalálható gyártó nagy dobásra készül a háttérben.
Nézzük, mik lesznek 2020 legjobban várt okostelefonjai:
Xiaomi Mi 10
A Xiaomi az utóbbi évek egyik, ha nem a legdinamikusabban fejlődő kínai okostelefon-gyártója, akik a csúcskategóriás mobilok és az elérhető árak ötvözésével képesek voltak óriási felhasználói bázist felállítani maguk köré. Nem véletlen, hogy az idei esztendő egyik legjobban várt készüléke is hozzájuk köthető, lévén biztosan folytatódik a népszerű Mi-széria, ezáltal már megindultak a pletykák egy feltehetően az MWC-n bejelentésre kerülő Xiaomi Mi 10-es készülékről. Az eszköz várhatóan Snapdragon 865-ös lapkára, 8/128 vagy 12/256GB RAM-ra és ROM-ra, valamint egy 6,5 hüvelykes OLED kijelzőre épülhet fel, 4500 mAh-s akkumulátor társaságában, amihez négyes kamerarendszert emlegetnek a szóbeszédek, a főszerepben egy 64 megapixeles Sony IMX686-os szenzorral.
Xiaomi Redmi K30 5G
Az 5G felé is tárt kapukkal közelít az idén a hazánkban egyre kiterjedtebb szervízhálózattal rendelkező Xiaomi, akik a Redmi K30 5G esetében nyitnának a lehető leghatározottabban az új technológia irányába. A kérdéses okostelefon alapkiadásai a világ más részein már korábban napvilágot láttak, hozzánk azonban várhatóan csak idén érkeznek meg, méghozzá Snapdragon 865-ös lapkakészletre felépítve, a 12GB RAM-hoz társított bődületes méretekkel büszkélkedő 512GB-os belső tárhellyel kibővülve. Az eszköz biztosan nem szenved majd hiányt egy erőteljesebb, gyorstöltést támogató akkumulátorból sem, de Pro változatához több helyen öt modulos kamerarendszert is pletykálnak.
Samsung Galaxy S20
Ismét az MWC expót megelőzve, napra pontosan február 11-én mutatja majd be legújabb csúcsmobiljait a Samsung, melyeket mindenki Galaxy S11 név alatt vár, azonban a dél-koreai óriás úgy döntött, idén nemcsak a technológiai fejlődés tekintetében, hanem az elnevezésben szintén új utakra lép. Így történt, hogy a Samsung következő csúcskategóriás okostelefonja a Galaxy S20 lesz. A készülékről annyi biztos egyelőre, hogy több innovációt is felvonultat majd, biztosan támogatni fogja az 5G-t, kijelzője 120Hz-es lesz, növekedés várható az akkumulátor terén, a kamerák tekintetében pedig egy 108 megapixeles, ötszörös optikai zoommal büszkélkedő szenzor kerülhet a középpontba.
Samsung Galaxy Fold 2
Méregdrága árkategóriája ellenére óriási népszerűségnek örvendett a Samsung Galaxy Fold okostelefon, mely az ismert gyártó első összehajtható kijelzős készülékeként határozottan bebizonyította, hogy egyáltalán nem nevezhető zsákutcának. Olyannyira nem, hogy még az idén biztosan előhozakodnak a Galaxy Fold 2-vel, amiről egyelőre annyit tudni, hogy nemcsak szebb és jobb, hanem sokkal olcsóbb is lesz a fejlődő technológiának köszönhetően, tehát sokkal többen elérhetik majd, mint elődjét.
Huawei P40
Az amerikai embargó miatt ugyan óriási kérdőjel egyelőre a Huawei jövője, azonban a kínai gyártó rendíthetetlenül törtet előre, ezáltal következő csúcskészüléke várhatóan a Huawei P40 lehet majd az év első felében, amiről annyit tudni, hogy óriási hátlapi kameraszigettel – a Pro változat esetében benne öt szenzorral –, valamint kameralyukas előlappal érkezik. Nagy innováció tehát a dizájn terén nem várható, azonban a motorháztető alatt komoly erőfitogtatás vár ránk, köszönhetően a Kirin 990-es lapkának. Természetesen nem is vártunk mást a Huawei részéről, így sokkal nagyobb kérdés, hogy mire megy majd a készülék a Google támogatása nélkül?
LG G9
Várhatóan két csúcskészüléket is piacra dob tavasszal az LG, melyek közül a G9 kaphat nagyobb figyelmet – a másik a V60 ThinQ lesz –, amiről egyelőre annyit tudunk, hogy magabiztosan hozza majd azt a színvonalat, mint a 2020-ban érkező csúcsmobilok többsége. Ennek megfelelően az eszköz alapját biztosan a Snapdragon 865 adja, és bár a RAM és a ROM pontos mennyisége még nem ismert, 8 és 128GB alá biztosan egyik esetben sem megy majd a gyártó, és biztosak lehetünk a kimagasló kamera- és akkumulátorteljesítményben, valamint az 5G-támogatásban is, hiszen utóbbi egy idei zászlóshajó esetében alapvető követelmény.
Nokia 9.1
Bár eredetileg még a tavalyi évre vártuk, a HMD Global azonban nagyon helyesen 2020-ra tolta a következő felsőkategóriás Nokia okostelefon megjelenését, mely Nokia 9.1 név alatt érkezhet – bár születtek pletykák egy rejtélyes Nokia 10-ről is –, ami leginkább a kamerák tekintetében hozhat elképesztő dolgokat. Az új Nokia ugyanis öt nagyteljesítményű szenzorral lesz felszerelve, méghozzá nem egy szenzorszigeten belül, hanem ügyesen szétszórva a hátlapon, miközben az egészet egy kifejezetten erős hardver foghatja össze. Ezen a téren egyelőre csak a Snapdragon 865 lapkában lehetünk biztosak, valamint természetesen az 5G-támogatásban.
OnePlus 8
A OnePlus az utóbbi évek egyik legkedveltebb okostelefonos márkája lett a kínai régióból, így nem véletlen, hogy 2020-ra is felkészült már a gyártó, méghozzá a OnePlus 8 készülékkel. A szivárgásoknak köszönhetően megtudtuk, hogy a telefon több változatban, az alapkiadás mellett Lite és Pro típusban is kapható lesz, melyek közül utóbbi egy 6,65 hüvelykes kijelzőre épül, amit egy kameralyukkal szeretnének feldobni, mely kifejezetten kevesek által üdvözölendő megoldás a korábbi készülékházból kiugró szelfikamera után. Ami viszont jó hír, hogy a hátlapra egy olyan szenzorkészlet kerül, melyek között még ToF érzékelőt is találhatunk, miközben az erőforrás tekintetében bár konkrét hardverelemekről még nem beszéltek a pletykák, de az biztos, hogy a Snapdragon legújabb lapkakészletére épülhet majd fel az egész rendszer.
Ezek lesznek 2020 legjobban várt okostelefonjai, további friss híreket az okostelefon rovatunkban.
Protechtor Future Summit: Az AI exponenciálisan fejlődik, amire az emberi agy egyszerűen nincs felkészülve
Egy technológiai forradalomhoz nagyjából tíz év alatt tud alkalmazkodni a társadalom.
Két borzasztóan aktuális és forró témáról beszélgettek neves és elismert hazai gondolkodók a Protechtor Future Summit üzleti és tech vezetőknek szóló inspirációs eseménysorozat tavaszi alkalmán. A mások mellett Király Júlia, Dr. Oszkó Péter vagy Dr. Tilesch György MI-szakértő nevével fémjelzett panelbeszélgetéseken a szakértők egyrészt a mesterséges intelligencia társadalmi igazságoságra és kultúrára gyakorolt hatását, másrészt az örök élet és a biológiai óra visszafordíthatóságának kérdését vizsgálták.
A mesterséges intelligencia a piacra kerülő nagy nyelvi modelleknek köszönhetően alig több mint fél éve robbant be világszerte a köztudatba és a téma körül azóta is óriási a hájp a közbeszédben, médiában és szakmai körökben egyaránt. A Protechtor Future Summit szervezői tavaszi eseményük alkalmából egy eddig hazánkban talán kevésbé vizsgált aspektusból, a társadalmi igazságosság felől közelítették meg a témát, és olyan neves és elismert, különböző szakterületeket képviselő gondolkodókat ültettek egy asztalhoz, hogy osszák meg gondolataikat a témában, mint Király Júlia közgazdász, az MNB volt alelnöke; Megyeri Jonatán ortodox rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kommunikációs vezetője; Dr. Oszkó Péter Magyarország volt pénzügyminisztere, az OXO Technologies Holding alapító vezérigazgatója, illetve Dr. Tilesch György Szilícium-völgyben dolgozó MI-szakértő és -tanácsadó, a PHI INSTITUTE alapító-elnöke.
Az AI fejlődése exponenciális, amire az emberi agy nincs felkészülve
A beszélgetést Dr. Tilesch György indította, aki kifejtette, hogy a technológiai és társadalmi fejlődésnek többféle mintázata lehet, a jelenleg zajló negyedik ipari forradalomról pedig sok szakértő azt véli, hogy ciklikus jellegű. Az USA-ban dolgozó MI tanácsadó szerint viszont a mesterséges intelligencia területén zajló fejlődés sokkal inkább exponenciális természetű, éppen azért lehet ijesztő és kelthet bizonytalanságot a társadalomban, mert az emberi agy huzalozása nincs felkészülve ilyen léptékű fejlődésre. Talán a legnagyobb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy milyen gyorsan sikerül az emberiségnek alkalmazkodnia a szélsebesen fejlődő technológiához. A történelmi tapasztalatok eddig azt mutatták, hogy technológiai forradalom esetén nagyjából 10 évre van szükség, hogy a társadalom megfelelően adaptálódjon. Szerinte léteznek pozitív forgatókönyvek, és nem feltétlenül a legrosszabb szcenáriók fognak bekövetkezni (például, hogy rengeteg ember válik munkanélkülivé az MI miatt). Az AI az élet rengeteg területén tud optimalizáló, döntéstámogató eszközként működni. Viszont hatalmas a politikai vezetők felelőssége, hogy mit kezdenek a technológiával és a kapcsolódó szabályozással, illetve nagy szükség lenne arra, hogy a társadalom széles rétegeit felvilágosítsuk, edukáljuk, hogy minél inkább tudatában legyenek az MI okozta változásoknak és lehetőségeknek.
Király Júlia szerint jelenleg nagy a bizonytalanság a világban, és nemcsak az AI előretörése miatt, viszont az elmúlt 200 évben az emberiség egyértelműen fejlődött, előrelépett mind az általános életminőséget, mind a várható élettartamot, vagy az egészségi állapotunkat tekintve. Ami a társadalmi igazságosságot illeti, szerinte a méltányosság lehet a járható út, hiszen az egyenlőtlenségek óhatatlanul nőnek, a tőke koncentrálódik, viszont amíg a legalsó rétegek fejlődnek, és nem visszacsúsznak, addig van esély egy világszinten méltányos társadalomra.
Megyeri Jonatán egyetértett abban, hogy az emberiség fejlődik és az ipari forradalmaknak köszönhetően jobban élünk mint 200 éve, vagy a középkorban. Azonban ennek a fejlődésnek átmenetileg mindig volt ára, amit az emberiség megfizetett – elég csak a világháborúkra gondolni. A rabbi szerint is kulcskérdés, hogy olyan politikai vezetőink legyenek világszinten, akik tanultak a történelmi tapasztalatokból és kellő felelősséggel tudnak döntéseket hozni a technológia kapcsán. Ez kulcskérdés lesz, hiszen jelenleg a profitorientált techcégek vezetői „fújják a passzátszelet” a témában. A rabbi szerint a társadalmi igazságosságban nem mindenki egyformán érdekelt, viszont szerinte az ember eredendően jó és jóra törekszik, ezért sok múlik az egyéni felelősségen is.
Dr. Oszkó Péter úgy gondolja, a jelenlegi hatalmas érdeklődés az AI körül részben mesterséges, üzleti érdekből fakad. Az emberiség pedig általánosságban tényleg jobban él, mint 100-200 éve. A jövedelmi különbségek és a társadalmi egyenlőtlenség viszont ezzel együtt nő a világban, nem volt kellően inkluzív a gazdasági növekedés. Ugyanez igaz a technológiára is: szűkül az igazi nyertesek köre, az AI boom-nak is egyelőre a nagy globális techcégek az elsőszámú haszonélvezői. Az üzletember szerint is nagyon lényeges kérdés a széleskörű tájékoztatás és az edukáció (awareness növelése), mert a mesterséges intelligencia az eddigi technológiáknál is jobban teszteli az ember alkalmazkodóképességét. A szakember ezzel együtt optimista, hiszen a technológia nagyon jó dolgokra képes, csak megfelelő tudatossággal kell használni és szabályozni.
Akarunk-e 1000 évig élni?
A mesterséges intelligencia mellett az élettudományok terén is szélsebes fejlődés zajlik napjainkban, a Protechtor közösségi tudásmegosztó és a Stylers Group információtechnológiai cégcsoport által szervezett Protechtor Future Summit második felvonása is ezt vizsgálta. Az életmeghosszabításra és az örök élet lehetőségére fókuszáló beszélgetésen Rab Árpád jövőkutató aláhúzta, hogy az elmúlt száz évben sikerült a duplájára (90 évre) növelnünk az elérhető életkort, jelenleg pedig az a cél, hogy 100-120 évre toljuk ki. Sőt a kutatások valódi célja ma az, hogy az egyre hosszabb elérhető életkor során minél tovább legyünk egészségesek, tehát, hogy lassítsuk az öregedést. A szakértő szerint a tudomány már ma is sok mindenre képes: tűpontosan tudunk DNS láncot vágni és beilleszteni is, vannak gyógymódok, amik a sejtek erodálódását csökkentik, vagy őssejtkutatás és klónozás. Kérdés azonban, hogy a jövőben ezek mennyire széleskörűen lesznek elérhetőek. Rab Árpád szerint továbbá amellett, hogy a jövő kihívása az életkor nagyságrendi meghosszabbítása, a következő évtized fontos trendje ezeknek a kutatásoknak az élhető időslét, a már meghosszabbított élet egészségben, vitálisabb testben való leélése.
Kerepesi Csaba, AI szakértő és öregedéskutató kifejtette, hogy a jelenlegi cél az lenne, hogy az ember egészséges életszakaszát minél inkább toljuk ki. Viszont kétféle öregedéskutató létezik: az egyik azon dolgozik, hogy éljünk 120 évig, de egészégesen, míg a másik azon, hogy éljünk minél tovább, akár 1000 évig. A szakértő kifejtette, hogy a Szilícium-völgyben jelenleg óriási érdeklődés van a téma körül, rengeteg tőke áramlik a megfiatalodást kutató cégekbe. A kutató szerint a jövőben az élethosszító kezeléseket előbb-utóbb a kormányok is finanszírozni fogják, hiszen az elöregedő társadalmakban ez gazdasági érdek.
A két szakértő egyetértett abban, hogy a tudomány lehetőségeitől függetlenül a jövőben is meghatározó szerepe lesz a környezeti hatásoknak az életminőségre. Hiszen nem mindegy, hogy valaki milyen demográfiai és szociokulturális környezetben él, hogyan táplálkozik, milyen életmódot folytat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ősztől már okostelefonnal is igazolhatják magukat azok, akik csatlakoznak a Digitális állampolgárság programhoz.
Egyre közelebb a Digitális állampolgárság program megvalósulása, melynek célja, hogy az államigazgatási ügyintézést jóval egyszerűbbé tegye, emellett teljesen újfajta, mobilalapú azonosítási rendszert vezessen be, kiváltva ezzel a ma még kötelező plasztik személyi igazolványokat. Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter tavaly ősszel osztotta meg, hogy a program valamikor 2024 júliusa és szeptembere között indulhat majd, a rajtig pedig elérhetővé válik majd a Digitális állampolgár mobilalkalmazás is.
Május 10-én elérhetővé vált és már látogatható a Digitális Állampolgárság Programot (DÁP) és annak ütemezését, valamint a készülő mobilalkalmazást bemutató portál, a dap.gov.hu – számolt be a kormány.hu. A DÁP központi mobilapplikáció tesztüzeme idén nyáron indul, a honlapon olvasható tájékoztatás szerint május 18-tól tölthetik le az érdeklődők, míg szeptembertől pedig használatba is vehetők az első funkciók.
Az applikáció első alapfunkciói között a felhasználók megtekinthetik és továbbíthatják alapvető személyes adataikat, valamint a tulajdonukban vagy üzemeltetésükben lévő gépjárműveikét. A kiválasztott adatok másokkal megoszthatók és hitelesítve továbbküldhetők e-mailben, hogy a hivatalos iratokat többé ne kelljen szkennelni.
A digitális erkölcsi bizonyítvány lesz Magyarország első digitális okmánya, amelyet egy gombnyomással igényelhetnek az állampolgárok. A DÁP mobilalkalmazás ezek mellett biztosítja majd minden felhasználónak a minősített elektronikus aláírást.
Május közepétől a kormányablakokban elindulhat az előregisztráció a DÁP mobilalkalmazáshoz, így a felhasználóknak a szeptemberi éles induláskor már csak egy frissítésre lesz szükségük, hogy elsők között kezdhessék el használni a mobilalkalmazást.
Az alkalmazás letöltését első körben azoknak fogja felajánlani a rendszer, akik egyébként is rendelkeznek Ügyfélkapu-eléréssel – a projektet koordináló Digitális Magyarország Ügynökség azzal számol, hogy 2024-ben „kevesebb mint egymillió”, 2025-ben viszont már 3-5 millió felhasználója lehet majd a programnak – azaz effektíve minden felnőttkorú, okostelefonnal rendelkező állampolgárral számolnak a koordinátorok.
További várakozások szerint 2025-ben már minden 10 ezer feletti esetszámú ügy digitálisan intézhető lesz, ahogy az életesemények közül a születéssel és az autóátírással összefüggő ügyek is, illetve megkezdődik a piaci szereplők bevonását is megkezdik, így az alkalmazás a tervek alapján akár banki vagy biztosítási ügyintézésre is használható lesz majd.
Az EIT InnoEnergy a kritikus ásványkincseket mesterséges intelligenciával kutató Beholder befektetője lett
Közel 1 millió amerikai dollárral zárta az újabb befektetési körét a Beholder.
Ennek köszönhetően lett az AI-alapú, kritikus ásványkincsek feltárásában élenjáró ukrán startup finanszírozója az EIT InnoEnergy, a Rockstart Energy és az STRT. A friss források bevonásával a vállalat felgyorsíthatja a kutatómunkáját és a mesterséges intelligencia-eszközeire alapozva segítheti a zöld energiaátmenethez szükséges kritikus nyersanyagok kitermelését.
A Beholder a nagy koncentrációjú nyersanyaglelőhelyek előfordulási helyeit térképezi fel és ezekről üzleti szolgáltatási platformként globális geológiai adatbázist működtet. Elsősorban az európai, afrikai és amerikai piacokra összpontosítanak, de a szolgáltatásuk globálisan is elérhető.
„Az újabb sikeres, lezárt befektetési kör megerősíti a technológiánkban rejlő potenciált és a Beholder pozícióját a nemzetközi nyersanyagpiacon. A mostani tőkebevonással készen állunk rá, hogy kulcsszerepet játsszunk a folyamatban lévő energiapiaci átalakulásban, biztosítva a kritikus nyersanyagok stabil ellátását.”
– mondta Andrii Sevriukov, a Beholder vezérigazgatója.
A vállalatban új befektetőként megjelenő EIT InnoEnergy szintén úgy látja, hogy az új nyersanyaglelőhelyek felkutatása alapvető fontosságú lesz az energetikai átmenet sikerében, az akkumulátorágazat értéklánc megerősítésében.
„Célunk az európai akkumulátorpiac hatékonyságának, függetlenségének folyamatos fejlesztése a nyersanyag-ellátási források diverzifikálásával, ezek uniós elérhetőségének növelésével. A Beholder csapata rendelkezik minden szükséges eszközzel ahhoz, hogy globális sikereket érjen el ezen a területen”
– emelte ki Marcin Wasilewski, az EIT InnoEnergy közép-európai vezérigazgatója.
Hozzátette, hogy a Beholder által kifejlesztett, a geofizikai, geokémiai, szerkezeti és távérzékelési adatok elemzésére szolgáló egyedülálló megoldásokat az energiapiacon világszerte elismerik. Ugyanakkor ki kell emelni azt is, hogy rendkívül költséges területről van szó. A Világbank számításai szerint a nettó nulla kibocsátás elérése érdekében, 2050-ig 12 billió (ezer milliárd) dolláros ráfordítást igényel a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférések fejlesztése.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
